Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-06 / 127. (1165.) szám

Áldott állapotban levő nők, ifjú anyák és betegeskedő asszonyok a természetes „Ferenc József" keserüviz hasz­nálata által normális gyomor- és bélmükö- dést érnek el. Az ujabbkori nó'gyógyitás főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalomnélkül ha­tónak találták. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. — Zászlószentelés. Komáromi tudósítónk je­lenti: Az őrsujfalui tüzolfó testület uj zászlóját nagy ünnepségek közt szentelte fel Majer Imre dr. bélai apát, pápai titkos kamarás, komáromi plébános. A zászlóanya tisztét Szeder Ferencné kisgazda felesége töltötte be. — A keresztónyszocialista szakszervezetek köz­pontjának munkaközvetítése. Munkát keresnek Pozsonyban: (férfiak) 2 famunkás, 4 gépészko­vács, 1 fütő, 2 nyomdász, 1 bőrmunkás, 1 kőmű­ves, 1 vasesztergályos, 1 asztalossegéd, 1 gazda­sági munkás, 1 bognár, 1 géplakatos, 1 lakatos, 7 segédmunkás, 5 irodai alkalmazott, (nők): 3 gépirónő, 2 gyári munkásnő. Komáromban: (fér­fiak) 10 kőműves, 1 kocsis, 1 kovács. Ipolynyé- ken: 1 kőműves, 1 napszámos, Vágsellyén: 1 kovács, Sasvárott: 1 fémipari szakiskolát vég­zett. Munkaalkalom: Pozsonyban keresnek 1 asz­talosinast, Nemeskajalra: keresnek egy háztartási alkalmazottat, aki főzni is tud. Bővebb felvilágo­sítással szolgál az országos keresztényszocialista párt központja Bratislava-Pozsouy, Hosszu-utca 23. II. em. A „Nyugat" junius 1-i száma gazdag tartal­mával bizonyára ismét feltűnést fog kelteni. A számot Ignotus megragadó cikke vezeti be „Ady tragédiájáról", melyben Révész Béla Ady-köny- veit méltatja. Ez alkalomból nagy festőművé­szünk, Rudnay Gyula, a „Nyugat" számára meg­rajzolta Révész portréját. Móricz Zsigmond „Sira­tó* cimen rendkívül mulatságos játékot irt, me­lyet Kodály Zoltán megzenésített. A Kodály-kot- tát a játék keretében szintén közli a Nyugat. — Bányai Kornéltól, Gellért Oszkártól és Koszto­lányi Dezsőtől uj verseket közöl a folyóirat, Sze­nes Piroskától pedig „Jedviga kisasszony" ci­men egy kis regénynek is beillő elbeszélést, amely a Nyugat pályázatán tűnt fel. A szám folytatja Barta Lajos regényét (A Mars-repülő) és meg­kezdi harmadik részét Gorkij Maxim remekmű­vének (Az Artamónovok), melyet az orosz kéz­iratból Gellért Hugó fordit. Tóth Aladár Je- ritza művészetéről irt alapos bírálatot, Rabi- novszky Máriusz művészi életünk pangásáról ér­tekezik. Irodalmi, színházi, képzőművészeti és film-eseményekről való beszámolók teszik teljessé a szám tartalmát, amelynek ára 20.000 korona, negyedévi előfizetés 100.000 korona. „Novina", Bratislava, Kapitulská 2. 12 ^RSCAI-AVtói-VAR-HIRLAE 1926 junius 6, vasárnap. A Pourpre d’Automne parfüm a legfinomabb és leg- kiadósabb illatszer, amely eddig a kereskedelmi forga­lomba került, az 1925. évi párisi nemzetközi kiállí­táson első díjjal lett kitüntetve. Csehszlovákiai vezérképviselet és lerakat soc. á. g. I. Pröga-Smichov. 5282 I Dr. Pick Imre | kórházi orvos % röntgen, kvarc és & diathermia intézete ^ | Léva, Teleki-utca 15. sz. | A Telefon 75. Á í a I \ A legmodernebbül felsze- * A A relt röntgen intézet, a be­tegségek megállapításán |s, A kívül felületes és mély the- b ráplát (gyógykezelési) Is A A eszközöl — Dlathermíája b $ krónikus nöl betegségek és ^ V mindennemű reumatikus -p ^ fájdalmak gyógykezelését % eszközli 5096 N A _ £ | D | Á Délszlovenszkó legmodernebbül % felszerelt közegészségügyi intézete | Öngyilkos lett, mert nem repülhetett a holdba Ül Newyork, junius 4. Különös motivum, amelyet bizonyára senki sem nevezhet mindennaposnak, kerge­tett a napokban egy 35 éves sanfranciscói em­bert az öngyilkosságba. Róbert Matthews ezért vetette el magától az életet, mert az a reménysége, hogy mint utas résztvehet Goddard tanár hold- rakétájának a világűrben való kalandos utazásában, nem teljesült. A különös fantaszta Sanfrauciscó egyik elővárosában két revolvergolyót röpített az agyába és nyomban meghalt. Matthews gazdag birminghami gyároscsa­ládból származott és családja kívánságára 19 éves korában Amerikába ment, ahol New- yorkban megszerezte a mérnöki oklevelet. Nagy nélkülözések és megfeszített munkál­kodás után tekintélyes pozíciót biztosított magának egy nagy amerikai szappangyárban, ahol mint igazgatóhelyettes működött. Egyet­len passziója, amiért rengeteg pénzt áldo­zott, a csillagászat tudománya volt. Különö­sen egy szokatlan nagyságú és az eddigieket nagyitó erejével messze felülmúló látcső meg­konstruálásán fáradozott, de miután átlátta, hegy munkáját nem koronázza siker, a látcső készítését abbahagyta. Három évvel ezelőtt föladta állását s minden idejét a csillagászat­nak szentelte. Ebben az időben súlyos ideg­baj támadta meg s csak másfél éve hagyta el látszólag gyógyultan az intézetet. Goddard tervei akkor jutottak nyilvánosságra s Matt­hews nyomban érintkezésbe lépett a pro­fesszorral, hogy a hold rakéta egyik utasául őt szemelje ki. Emlékezetes, hogy Gcddardnak egy fél­évvel ezelőtt kellett volna a hóldrakéta egyik kis modelljével tervének gyakorlati jelentő­ségét bebiztosítania. Ezt a kísérletet Ameri­kában a legnagyobb érdeklődéssel várták, meg­annyival is inkább, mert Goddard, mint fizi­kus és természettudós óriási tekintélynek ör­vend Amerikában és mint rendkívül komoly és reális gondolkozó, komoly meghallgatásra számíthat. Holdrakétájának megkonstruálási elvét mindnyájan ismerjük. Ez több, sorozatosan robbanó hüvelyből álló hatalmas lövedék, melynek egyik legfontosabb feladata az volna, hogy a Föld vonzó erejétől emancipálva magát, tovább repüljön a világűrben a holdig Gaddard meggyőződése szerint ez a ra­kéta hét nap alatt el is érné a holdat. A modellál való kísérletet az amerikai tudós elhalasztotta, azonban biztosította az amerikai közvéleményt és a sajtót, hogy a projektilt az 1926-ik év folyamán okvetlenül ki fogja próbálni. Jelentettük már, hogy a rakétában való utazásra ^ajdnem minden országból jelentkeztek emberek, de legtöbben Amerikában mutattak készséget erre ? bor­zalmas öDgyilkosságra, mert Amerikában több mint ötven férfi és no levele érkezett a tudóshoz. Ezek között a jelentkezők között volt Matthews mérnök is, aki a levelek és táviratok egész özönével halmozta el God- dardot s egy levélben ki is jelentette hogy­ha Goddard őt nem szemeli ki utasul, meg fog válni életétől. Hiába hárította el Goddard ezeknek a fantasztáknak az ostromát arra való utalással, hogy a hold rakéta első utján csak drótnélküli jelzőgépeket és explóziós anyagokat fog magával vinni, azok meg vol­tak győződve arról, hogy Goddard ki akarja eket hagyni a játékból és nem tágítottak. A legjellemzőbb ezeknek az embereknek két­ségbeesett, exaltált erőszakoskodására a szegény Matthews tragédiája, aki volt fő­nökének irt búcsúlevelében öngyilkosságának okául összeomlott álmát, a holdba való utazás gyönyörűségének meghiúsulását jelölte meg. Igazgyöngyöt is tudnak mesterséges utón előállítani Paris, junius 5. A párisi természettudományi társulat legutóbbi ülésén Deauvillier fizikus, aki a francia akadémia tagja és mint kiváló tudós köztiszteletben áll a francia tudományos kö­rökben, általános feltűnést keltő beszámolót tartott a legutóbbi kutatások eredményéről. Deauvillier tudományos fejtegetéseiben nem kisebb horderejű körülményt hozott a világ tudtára, mint azt, hogy az igazgyöngy dicsőségének és értékének immár bealkonyult. __ Előad ását azzal a meglepő kijelentéssel kezdte a francia tudós, hogy nincs messze az a nap, amikor azok a pompás gyöngykolliék, amelyek mindenkor díszei voltak a társaság­beli hölgyeknek, egyszerűen el fogják vesz­teni értéküket. Az igazgyöngyök legnagyobb ellenségévé a tudomány lépett elő. Deauvil­lier ezután bejelentette, hogy amerikai kutatóknak sikerült olyan gyöngyöket előállitaniok, amelyek nem­csak fényük és meleg tüziik által hasonlí­tanak az igazgyöngyökhöz, hanem belső konstrukciójukban is tökéletesen egyek a gyöngykagylókhan létrejövő igazgyön­gyök fölépülésével és struktúrájával. A tudománynak ezt a bámulatos vívmá­nyát azonban igy sem lehetne kihasználni, ha azokat a finom metódusokat, amelyek által a valódi és hamis gyöngyök egymástól meg­különböztethetők, ebben az esetben is alkal­mazni lehetne. Ez azonban ezúttal lehetetlen, mert nincs tudományos eljárás, amelynek se­gítségével az ily módon előállított mes­terséges gyöngyöt a valóditól meg lehet­ne különböztetni. Eddig könnyű volt az ékszerészek hely­zete, mert a hamis gyöngyöket könyörtelenül leleplezte a Röntgen-sugár. Az igazgyöngyök Röntgen-spektrumában ugyanis a koncentri­kus körök egész sora tisztán kivehető, mig a hamis gyöngyök, sőt a híres japán gyöngyök spektrumképét sötét foltok homályositják el, a körök pedig elmosódottak és alig kivehe­tők. Ennek az eljárásnak a segítségével ed­dig feltétlen biztosan meg lehetett különböz­tetni az igazgyöngyöket a hamisítványoktól, az amerikai vegyészek legújabb eljárása vi­szont teljesen megdönti ezeknek a vizsgála­toknak alaptételeit. A Röntgen-sugarakkal átvilágított újsze­rű mesterséges gyöngyök ugyanis az igaz­gyöngyök jellegzetes gyüriis spektrum­képét mutatják. A gyöngyök előállítását egyelőre még ti­tok fedi és Deauvillier tanár előadásában csak annak a megállapítására szorítkozott, hogy az uj eljárás segítségével az úgynevezett japán gyöngyöket kívánják tökéletesíteni. A francia tudós ezenkívül megnyugtató nyilat­kozatot tett, amelyben arról biztosította úgy az ékszerészeket, mint a vásárlóközönséget is, hogy az újfajta gyöngyöket csak igen csekély fogják mértékben, tudományos célokra fogják előállítani Amerikában. és hogy mindeddig csak kis gyöngyök alkotá­sa sikerült. Bizonyosra vehető ezenkívül, hogy az uj találmány kereskedelmi kiaknázása esetén is az igazgyöngyök egyelőre meg fogják tartani értéküket. Magától értetődik, hogy Deauvillier közlései az ékszerészek kö­rében óriási izgalmat keltettek. A tudóst a kérdések özönével árasztották el, de az mélységes hallgatásba burkolódzott és csak arra utalt, hogy előadásában mindent elmondott, amit a tárggyal kacpsolatban nyil­vánosságra hozni óhajtott. Természetszerű, hogy az érdeklődők nem elégedtek meg a tudós dodonai izii válaszával és az erélyeseb­bek az akadémia természettudományi osztá­lyától követeltek szakvéleményt a tudós által föltárt találmányról a francia gyöngyipar ér­dekében. Akadtak szenvedélyes ékszerészek is, akik nem riadtak vissza attól, hogy pörrel fe­nyegessék meg a tudományos akadémiát, ha ebben az ékszerészeket annyira érdeklő fontos kérdésben vonakodna idejekorán szak- véleményt közölni. A párisi akadémia termé­szettudományi osztálya azonban mindezideig nem tartotta érdemesnek, hogy az e tárgyban hozzáintézett kérdésekre választ adjon. E hó végén Amsterdamban eszmecserére gyűlnek össze az ékszerészek világszövetsé­gének tagjai és kongresszus keretében több fontos kérdésen kívül a mesterséges gyöngyök problémájával is kívánnak foglalkozni. Igen valószínű,"hogy az ékszerészek világkongresz- szusa ez alkalommal részletes megbeszélés tárgyává fogja tenni Deauvillier tanár köz­léseit is. zönség, amely egy. gyönge félházai ieii ki s meg­kezdték az előadást. Neon vártaim tőle 6okat. Ha a publikum eny- nyire közönyös, akkor biztosan oka van rá, — gon­doltam. — Akkor bizonyára olyan nivótlanok az előadások, hogy az a nívót lanság ellen'tüntet a tá­vollétével. Ez a föltevésem sem bizonyult helytál­lónak. A függöny felgördült s egymásután jelentek meg: Pallay Frici és Szigothy Annus, a primadon­na és a szubrett; Feleky Rezső, a daliás bonvivan, Latabár és Déry, tánckómikusok. Kitűnő színész valamennyi. A rendezés pom­pás, a kiállítás a helyi viszonyokhoz képest tökéletes. Hát akkor mi a baj? — tettem föl magamnak az újabb kérdést s mivel nem tudtam kielégítő, vagy megnyugtató választ adni, Horváth Kálmán­hoz, a társulat direktorához fordultam, aki elmon­dotta, hogy a közönség közönye az a baj, amelyet minden igyekezetével sem híd le­küzdeni. A legújabb, legjobb és a legnagyobb sike­rű darabokat elsőrendű erőkkel játszatja s még sem tud közönségsikerre szert tenni. A Szabó Jucit háromnál többször nem lehetett Ungváro-tt játsza­nia, mert már a harmadik előadásnak sem volt publikuma és Simonyi Mária s Táray Ferenc együttes ven­dégszereplésekor annyit sem vett be, ameny- nyit a két budapesti vendég lelléptidija kitett. Ez bizonyltja a legjobban, hogy a baj nem a ruszinszkói magyar színtársulatban van, amint azt a Horváth Kálmán elleni támadások állítják, ha­nem a közönség nemtörődömségében keresendő. Ilyen viszonyok közepette logikus, hogy a de­ficit ijesztő méreteket ölt, ami annál is inkább két­ségbeejtő, mert a társulat — amint azt Horváth igazgató kijelentette — egy fillérnyi szubvenciót sem kap és nem is kapott. A város ahelyett, hogy meg­könnyítené a borzalmas nehézségekkel küzdő tár­sulat helyzetét, még megnehezíti azt, amikor szom­bat-vasárnapokat máról-holnapra elvon a társulat­tól és a színházat légionárius-, vagy szokol-muked- velőknek adja ki. — Ezt az állapotot nem lehet sokáig kibírni — mondotta Horváth Kálmán —, ha a helyzet nem ja­vul, akkor junius 31-éu, az ungvári pótszezon be­fejeztével, befejezem a szezont, mert Beregszászon és Nagyszöllősön nem sok remény kecsegtet arra, hogy anyagilag rendbe jöjjünk. — A csehszlovákiai magyar színészetet néze­tem szerint csak az mentheti meg, ha Faragó igazgatóval együtt alakítunk egy szlovenszkói- ruszinezkói magyar társulatot. Akkor egyi­künk sem lesz kénytelen a főszezon idején áfáin zni. Horváth Kálmán végül az őt ért támadásokról a következőket mondotta: — Közpályán működő ember ki van téve a bí­rálatnak és el kell azt viselnie akkor is, ha az igazságtalan, vagy bántó. Nem fogok senkivel sem polemizálni. Az illetékes tényezőknek bár­mikor adatokkal vagyok hajlandó bizonyítani eljárásom helyességét. Huszonhétéves múlt áll mögöttem, amely minden becsületes munka és igyekezet ellenére, eddig csak nyomort és sze­génységet eredményezett nekem. .-SzmHÁzzEnE Miért nem járnak az ungváriak színházba ? Ungvár, junius 5. Néhány nap óta Ungvárolt működik Horváth Kálmán ruszinszkói magyar szintársulata. Tegnap az Alexandrát, az idény legnagyobb operett sláge­rét adták, azt hiszem, harmadszor vagy negyedszer. Félkilencre hirdették a kezdetet s talán pont fél- kilenc lehetett, amikor beléptem a bájos kis szín­ház félhomályban szunnyadó nézőterére. Megdöb­bentem. Rajtam kívül még legfeljebb öt-hat néző várta az előadás megkezdését. Hát ez is lehet? — töprengtem magamban. — Ungvárott, ahol a korzón hemzsegő tömegben — néhány zsizskovi dialektusban beszélő fiatalember társalgásától eltekintve — úgyszólván csak magyar szót hallottam, ne legyen annyi ember, amennyi a magyar társulat létminimumához kellő bevételt biztosítani tudná? De nem sokáig töprenghettem. Talán egy ne­gyedóra sem múlhatott el, amikor megjelent a ikö­A vasárnap sportja MAGYARORSZÁG—CSEHSZLO VAKJA válogatott futball mérkőzése melleit, amely hol­nap folyik le Budapesen az üllői-úti pályán, úgyszólván minden más sportesemény eltörpül.— A futballbéke óla a két ország reprezentatív csapata másodízben találkozik egymással. A rep- ris tavaly ősszel volt Prágában, amikor a magyar válogatott egyenrangú ellenfélnek bizonyult és csak a második félidőbeq sikerüli a csehszlovák csapatnak kél hirtelen rajtaütéssel a győzelmet megszerezni. — A reváns mérkőzés nehéz körül­mények közölt érlelődött meg. Mig Csehszlovákia, már hónapok ó a készen tartja, trenírozta, és erő­sítette válogatott csapatát, addig a magyar válo­gatottat csupán a 12.-ik órában ál lilát iák össze. A csehszlovák válogatott jóképességii amatőrök­kel megerősített régi bevált erőkből alakult. A magyar csapat is konzervatív alapon épült fel és hosszú idők múltán csatársorában isméi szerepel a régi dicső futballélet nagy alakja, minden idők legkiválóbb magyar futballistája: Schloszer Imre. Ijeliet, hogy az ő, valamint egykori bajlársa:\ Fataky vezetése alatt megujhodik a magyar csa­társor, amely rajtuk kívül a legmegfelelőbb erők­ből egészült ki- A magyar csapat legerősebb része ismét a védelem, mig a halfsorban Rcbró és Kiéber mellett a reaktivált Borsdnyi játéka ele bizalommal tekinthetünk. A nagy meccs kimene­telét illetően a papírformát tekintve, csak pesszi- miszfikus véleménnyel lehetünk. — -4 futball azonban a meglepetések terrénuma, s így nem lehetetlen tehát, hogy a magyar válogatott hazai talajféresve a lába alatt, honi közönséggel az oldalán, a küzdelembe minden erejét és lelkesc- désél beleadva, létrehozza, a csodát, amelyet már oly régen vár a magyar sportvilág. PRÁGA—BUDAPEST. A budapesti válogatott csapat pénteken este érkezett meg a Wilsonpályaudvaron. A ma­gyar fiukat a CsAF nevében Fonta elnök, a cseh zsupa megbízásából Krauss szövetségi kapitány és Hentes bíró üdvözölték. A fogadtatáson a magyar követséget Rnuer igazgató és Mofkó saj­tóreferens képviselte. — A budapesti csapatot Vértes Imre. szövetségi pénztáros és Langfelder Pál, a Magyar Bíró Testület elnöke vezetik. A magyar együttes felállításában _ változás történt,

Next

/
Thumbnails
Contents