Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-01 / 123. (1161.) szám

1*926 junius 1, kedd. A A9 MTBH HOTEL QUISISANA Pensio rendszer! Kérjen 1 Hji m B JLH IJ| ATE I E B Pkl Fürdési idény május l-től — A főszezonra 1 , 1 ^rv’v^P j|pw&á £tmá m I B I* C mJ C Wi (jülius-augasztus) ajánlatos szobákat már most DfOSPCrCtLiSt íj Masaryk elnök Benes köztársasági elnökségéről „Utódomnak csakis Benes dr.-t gondoltam" — A köztársasági elnök nyilatkozata Masaryk köztársasági elnök fogadta a Bohemia szerkesztőjét és a vele folytatott beszélgetés folyamán felelt arra a kérdésre, hogy mi a valóság azokból az elterjedt hírek­ből, mintha Masaryk 1918-ban Benes külügyminisztert jelölte volna utódjának. Az elnök erre a kérdésre a következőket válaszolta: — Amikor 1918 végén hazaérkeztem, testileg és lelkileg teljesen ki voltam merülve. Azt hittem, hogy már életem vége felé járok s ezért komolyan kellett utódomról gondos­kodnom. Ha egyszer már a tizedik elnök sorra kerül, akkor az ügyek már stabilizálva lesznek olyannyira, hogy az elnökválasztásnak akkor már nem lesz olyan nagy fontossága, mint amilyen a második vagy a harmadik elnökválasztásnak. Akkor utódom kérdéséről egyes politikusokkal beszélgettem. Svehla természetesen köztük volt. Az akkori helyzet­nek megfelelt az, hogy én utódomnak csakis Benes dr.-t gondoltam. Hogy a koalíciós pár­tok akkor Benes ellen foglaltak volna állást, nem igaz. Erre egyáltlában nem volt ok, mert az én félelmem a collapstól úgyszólván csak akadémikus természetű volt, mert az uj ad­minisztratív és politikai feladatok, amelyek az én elnökségemre hárultak, akkoriban tel­jesen felőrölték idegeimet. Betegségem csak 1921-ben szűnt meg. Amikor egyes orvosok halálomat már lehetségesnek tartották, a kormány kénytelen volt az elnökkérdést meg­vitatni; hogy az mimódon történt, azt nem tudom. Azt hiszem, hogy betegségem gyors javulása a tanácskozásokat szükségtelenné tette. A néppárti Prazsky Vecernik mai száma a nyilatkozathoz hozzáfűzi, hogy a petka annak idején úgy látszik mégis a köztársasági elnök kifejezett intenciói ellenére hozott határozatot az elnök utódjának kérdésében. Egyébként Csehszlovákia mai helyzete már teljesen más, mint akkor volt s igy ma az akkoritól eltéröleg kizárólag csak belpolitikai szempontok dominálnak a leendő elnök személyének megválasztásában. Ezért Masaryk nyilatkozatának most már csak történelmi jelentősége van. A jakabszállási véres vecsernye Egy elvetemült ember agyonlőtte szertartást végző lelkészt — Menekülés közben ön­gyilkosságot kísérelt meg — A P. M. H. tudósítójának telefonjelentése — Tizenkéiörás ülések a magyar nemzetgyűlésen Budapest, május 31. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták az apropriációs javaslat tárgyalását. A vitában egy kormánypárti és két ellenzéki képviselő vett részt. Az ülés vé­gén a ház elfogadta Dabasi Halász Mórnak 12 órás ülésekre vonatkozó indítványát, ainelyuek értelmében az elnök bejelentette, hogy a ház holnaptól kezdődőleg reggel 10 órától este 10 óráig tart üléseket. A ház hol­napi ülésén Vázsonyi temetése alatt szünet lesz, a képviselők pártokra való kiilömb ég nélkül vesznek részt a temetésen. Vázsonyi padját ma a teremben fekete gyászfátyollal bontott koszorú díszítette. A pozsonyi nagymegye közgyűlése Pozsony, május 31. (Pozsonyi tudósitónk tele- fonjelentése.) Ma délelőtt 10 órakor tartotta Po­zsony nagymegye képviselőtestülete nyári szünet előtt utolsó közgyűlését, amelyen Marsik Emánuel dr. zsupánhelyettes elnökölt. A közgyűlés tárgysorozatán szerepelt Koza Matejov Györgynek, a Slovensky Národ főszerkesz­tőjének, fogadalomtótele, akinek mandátumát a választási bíróság elismerte. Általános feltűnést keltett, hogy Koza nem jelent meg. A napirend legfontosabb pontja a megyei gaz­dálkodás 1925. évi zárszámadásának jóváhagyása volt. A zárószámadásokat Olgyai Tibor dr. megyei főjegyző referálta be magyarul. A zárszámadás szerint a nagymegye pénzforgalma az elmúlt évben három millió koronával volt több, mint az elő­ző esztendőben. Két millió korona zárszám- adásbeli többlet mutatkozik, amelyet azonban csak halaszthatatlanul sürgős kiadások fedezé­sére szabad fölhasználni. A főjegyző referátuma után vita indult meg. Bodnár lelkész, csehszlovák agrárpárt! megyei kép­viselőtestületi tag, a régi magyar rezsim kultur- munkáját birálgatta szemben a mostani kultúrával. A zárószámadást elfogadja. Poór Géza dr. keresztényszoolalista képviselő- testületi tag frappáns választ ad a jelenlegi kultú­rával túlságosan megelégedett lelkésznek. Kifogást emel az ellen, hogy a zárszámadás magyar fordítása érthetetlenül rossz s azt is csak az ülés előtt néhány perccel osztották szét, úgy, hogy a magyar tagoknak nem volt módjukban átnézni, hogy a vitában behatóan részt vehessenek. Majd a szégyenteljes közegészségügyi állapotokra bér át. A betegeket majd minden kórházban azzal utasítják vissza, hogy nincsen hely. A nagyszom­bati megyei kórházban nem vesznek fel ön- és köz- veszélyes őrülteket, mert a kórháznak nincsen el- meosztálya. Uj kórházra nincsen pénz, de impro­duktív munkák díjazására és a propagiaosna kan­cellária céljaira meg vannak a megfelelő összegek. Megemlékezik még a megyei nyugdíjasokról is és az iskolákról. Kifogásolja, hogy ragályos betegség esetén az iskolákat csak a járásfőnök Írásos enge­délyével lehet bezárni. Marsik Emánuel dr. zsupánhelyettes azonnal reflektál Poór Géza dr. beszédére. Elismeri, hogy sok igazság van az elmondot­takban, de legalább is 10.000 ágyas kórházira volna szükség, ha minden beteget el akarná­nak helyezni. Ezután Fábry Pál dr. előadó a felosztás alá kerülő erdők ügyét referálta be. 600.000 ha-nyi erdőterületet szekvesztrált az állaim s ebből 350.000 ha kerül felosztásra. 1 ha ára 1222 korona lesz. Ajánlja, hogy a megye vásároljon ezekből az erdő­ségekből. Pehrásek Ágoston keresztényszocialista szerint az állami erdőbirtokok kezelése körül már eddig is annyi baj volt, hogy könnyen az a veszély fenyeget­heti a megyét, hogy az erdőkből esetleg járő ha­szon egyáltalában nem fogja fedni az értük áldo­zott kiadásokat. Treszkony szlovák néppárti ajánlja, hogy az állami szekveszter alatt álló répaföldekből vegyen inkább a megye bizonyos területet. A közgyűlés bizottságot delegált ennek a kér­désnek elintézésére. A bizottság tagjai: Petrásek, Fábry dr., Gregr és Treszkony. Á megyei útadó kérdése körül keletkezett még élénk ebb vita. Egy 1920. évi törvény megengedi ugyanis, hogy a megye a jármüvek és autók után adót. szedhet. Indítványt terjesztettek elő, hogy ezt az adót 1926 január elsejéig visszamenőleg vessél? ki. Az indítványt 28 szavazattal 13 ellenében a közgyűlés elfogadta. Bittó Dénes keresztényszocialista terjesztett elő kisebb javaslatokat az útadóra vonatkozólag, amelyek egy részét a közgyűlés elfogadta. Délután 2 órakor ért véget a megyei közgyűlés. Kecskemét, május 31. Megdöbbentő tragédia játszódott le a Kecs­kemét közelében levő Szabadjakabszállás köz­ségben, amely az egész környék lakosságát lázas izgalomba hozta. Egy elvetemült ember alantas és egyáltalán nem indokolt bosszúvágyból revol­verlövéssel leteritette a délutáni litániát végző szabad jakabszállási papot, aki két órai kínos szenvedés után meghalt. Az eset részleteiről a következőket sikerült megtudnunk. Bosszú mindhalálig Schmidt Károly kereskedő Szabadjakabszál- láson akart megtelepedni e ott szatócsüzletet nyitni. A kereskedőt mindenki rosszhirü, izgága embernek ismerte, aki senkivel sem tudott meg­férni, igen sok embernek okozott kellemetlensé­geket. Ok nélkül belekötött ismerőseibe, szom­szédaiba úgy, hogy mindenki messzire elkerülte. Szabadjakabszállás község elöljárósága természetesen nem nagyon szívesen fogadta Schmiditnek szándékát. A községben zavartalan társadalmi béke uralkodott s ezt nem akarták felborítani azzal, hogy egy közismert izgága em­bert a község polgárai sorába iktatnak. A köz­ségi képviselőtestület éppen ezért elutasította Schmidtnek a letelepedésre beadott kérvényét s az elutasító végzést a felsőbb közigazgatási ha­tóságok is jóváhagyták. A dühében elvakult ember azt hitte, hogy Magyar György, a község 34 éves róm. kath. lelkésze akadályozta meg az 6 meg­telepedését 8 ö tette igy tönkre exiszten- ciáját. Ez a végzetes gyanú minden alapot nélkülözött. Magyar György lelkész végtelenül jőszivü em­ber volt, senkinek sem ártott, ellenkezőleg min­denkinek igyekezett jót tenni. A bosszuszomjában megátalkodott kereske­dőt azonban nem lehetett meggyőzni. Szörnyű bosszút esküdött s uton-utfélén hangoztatta, hogy megfizet élete tönkretevőjének. A karácsonyhavi merénylet A lelkészt hívei, jóakarói figyelmeztettél? Schmidt bűnös szándékaira, de a lelkész a tisz­ta lelkiismeret nyugalmával, mosolyogva tért napirendre a figyelmeztetések felett s bár azt aján­lották, hogy az életveszélyes fenyegetésekkel szemben vegye igénybe a hatóság védelmét, nem tette azt, hanem nyugodtan ismételgette: — Nem vétettem én senkinek semmit. Nincs oka senkinek haragudni rám. Schmidt is csak eszére tér s belátja, hogy teljesen jogosulatlan a haragja. Nem igy történt. A múlt év december havá­nak egyik estéjén hirtelen erőszakosan feltörték a lelkész lakásának ajtaját. A küszöbön Schmidt alakja jelent meg fenyegetően. A lelkész nem vesztette el önuralmát s szelíd hangon szólt, a szokatlan vendéghez: — Mit kivan tőlem? — Most leszámolok veled, kiáltott vadul a kereskedő. Revolvert ránloU s rálőtt a papra, aki összeesett. Szerencsére a golyó kissé célt tévesztett, s csak könnyebb sebet ejtett Magyar lelkészen, aki be­tegségéből csakhamar magához tért. A merénylő kereskedőt akkor letartóztatták, s szándékos emberölés kisérletésért hat hónapi börtönre Ítélték. Az ítélet azonban nem emelkedett jogerőre. Gyilkos merénylet a templomban Szombaton délután a szokásos májusi ájta- tosság volt a templomban, amelyre szép számban gyűltek össze a hívek. Magyar György lelkész teljes egyházi ornátusban, a nehéz pluviáléval vállán jött ki a főoltárhoz, hogy a litániát elvé­gezze. Az ájtatoskodók között az első padsor­ban foglalt helyet Schmidt is, aki lát­szólag buzgó imádságba merült el. A pap kinyitotta a tabernákulumot, kivette az oltári szentséget, azután letérdelt az oltár alsó lépcsőjére s belekezdett a litániába. Schmidt most óvatosan a zsebébe nyúlt, las­san előhúzta revolverét s célbavette a térdeplő papot. Senki sem vette észre a készülő gyilkos merényletet. — Szűz Mária, elefántcsonttorony! !—> hang­zott a pap szájából. — Könyörögj érettünk! — zúgott vissza a tömeg. Ebben a pillanatban revolverdörrenés rázta meg a templom áhitatos csendjét. A hívők dermedten figyelték a történteket. Ma­gyar György lelkész egy hangos jajszőval előre- bükott a liturgiu-könyvre, azután elvágódott. A golyó átütötte az arannyal szőtt pluviálét, a bor­dacsontok között behatolt a testbe, s áttörte a szív burkolatát. A templomban borzasztó pánik támadt. Az emberek felugráltak, kitódultak a padokból. Sokan a vérző lelkész segítségére siettek, akinek melléből lassan szivárgott a vér. Az asszonyok sikoltoztak, többen elájultak. Az általános zavarban a merénylőnek si­került egérutat nyernie. Kirohant a templomból s nekivágott az ország­útinak. Csakhamar azonban üldözni kezdték. Schmidt egy árkot akart átmászni, de ez seho­gyan nem sikerült. Ekkor hogy megmeneküljön üldözőitől, revolverének csövét maga ellen fordí­totta. A golyó azonban csak könnyebb sebet ejtett raj­ta, úgyhogy hamarosan felépül s földi bírái előtt fog számot adni bonyalmas bűnéért. A szerencsétlen lelkészt azonnal kórházba szállították, de nem lehetett rajta segíteni. Két órai vergődés után, anélkül, hogy pillanatig magához tért, volna, kiadta lelkét. Hétfőn dél­után temették Cegléden széles környék impo­náló részvétével a hivatásának gyakorlása köz­ben ártatlanul meggyilkolt lelkipásztort. Heti napló , Budapest, május. A mai párbajok Nem mondom: akadnak manapság véresebb párbajok is, halállal végződök, komoly vérre igyekvő lovagias viaskodások. Azonban ... — ké­rem, sietek megjegyezni, hogy nem a gyávaság miatt, — manapság a párbajok nem érnek el egy jótékony alkoholmámor izgalmáig, az átlagos pá- ros-viadalmak legfeljebb ártatlan szembekötösdi játéknak tűnnek föl, ahol maga a játszó is alig érez valamit a régen szivfagyasztó drukk vihará­ból. A párbaj szokása még megvan, avult becsü­letkódex éi lézengő ritterek az aszfalton elő­írják még a becsületünkön esett sérelem gyöke­res kijavítását. De már csak gyenge tradíció, a hajdani dicsfény egy sötétségbe szorult sugár- kája, játék, bujósdi, papiros csupán. Ismét megjegyzem: nem mindegyik. De még­is a túlnyomó százaléfc, bátran elmondható, ké­rem. Kötelesség a párbaj, divatját túlélt foglal­kozás, olyan, mint a hajdan-szép vénkisasszony, akinek még ma is szépeket mondanak régi bálok emlékétől, illetve öreg és udvariaskodó ifjú ga­vallérok, ám a roskatag vénkisasszony szépsé­ges fiatalságát nem mentheti bárminő késői bu­bifrizura, sem pedig hamisfog közölt szorongó cigarettavég. Elmúlt. Letűnt. Az emlék úgy for­golódik körülötte, mint zsebkendőjén a levendu­la-illat. Ilyenforma manapság az átlagos párbaj is: önmaga roncsain haldokló, szelleméletet élő, ko- pott-diszii figura. Lassankint átterelődik már a férfibátorság arra a térre, ahol bokxkesztyük öles puffanása haitik, motorzugás tölti be a hegyoldalt, avagy tőzsdék viharos spekuláción edződik meg a fér­fiúi szív.. # Eszembejutott az elmélkedés, mert az egyik barátom párbajozott. Eme barátom az átlagos krekélerség ismerte­tőjeleit úgy cipeli magával, mint nyakkendőjét és három párbajjegyzőkönyvét, öntudatos pár­bajozó, monoklÍ8 betyár, szimpatikus kötekedő, mondjuk. Némelyik embernek minden lendületesebb lépésénél azonnal afférja lesz. Megfigyelhető: ezek felülről lefelé néznek meg mindenkit s a legkisebb túlzással ejtett szóért rögtön elö- halásszák névjegyeik egy kikészített darabját. Barátom, alig rövid pályafutása alatt több párbajjal, ennek megfelelő számú gyűrött jegy­zőkönyvvel s fénylő nimbusszal dicsekedhetik. De önérzetesen nem teszi. Most ismét párbajozott. 'Párbaja előestéjén nyugodt hidegvérrel aludt S előtte kibicelt Mah-Yong figuráinknál. Ügyes kockákat segített összeállítani. Párbaja napján azonban kétségbevonhalat- lanul megérzett rajta a drukk, amit finoman pszihikai reakciónak neveztünk volna. Igen, a vívóteremben határozottan sápadt volt, noha: — pisztolyra ment az öldöklés, orvos sem volt jelen vívóteremben álltak föl, — két-két segéd mindkét részről, — orvos helyett egy jogász ugrott be, — Santelli mester maga töltött. Hát bizony, ezek mind hajmeresztő előfutá­rok, ám a beavatottak jól tudták, hogy e program minden egyes pontja kizártnak mulatta bármi­lyen öldöklés lehetőségét. Különösen Santelli mester mosolya volt megnyugtató. Csak g de­likvensek számára nem. Hatalmas mordályok, bősz arckifejezés, erélyes ellenzése a békítési kísérleteknek, vad előrelépés három, vezényszó, pukkanás, füst. Még franciául is kiáltottak, nagyszerű! Minden precíz. De sehol vér, vagy golyó­ütötte lyuk, vagy bármi, ami emlékeztetett volna golyó jelenlérére. Párbaj: vérzés kizárva! — (Lehet jelige is). Barátom kibékült. Mindkét félen a hatalmas megelégelés s a bátorság öncsodálata virult. Keményen szorítottak kezet. Hősök voltak ön­maguk szemében. — Csernoch hercegprímás Amerikába utazott. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Csernooh János hercegprímás teg­nap Amerikába indult, hogy résztvegyen a junius közepén kezdődő csikágói euchariszti­kus világkongresszuson. aunr i; | BRUSNO FURD0 | ifi (a szlovák Karlsbad) (Szlovenszkó, lupa Zvolen, SS vasútállomás Brusno—rSv. Ondrej.) ===== 3 Glaubersés forrás. Szénsavas fürdők. Hl- pü -. ■ ■ • degvlzgyógylntézet. Rádiumban gazdag vas- =■== H=3I láp (mór) fürdők. === Kitűnő gyógyeredmények: rhenma, izületi bán­talmak és anyagcsere zavaroknál. Női bajok SÜ= = kezelése mórfUrdöknél. Év.’d junius 1-étől—szeptember 30-álg. ÜÜ3 Sr== Első osztályú penzió (négyszeri étkezéssel) 30 korona. Ülj r-i'- ■ Szobák 5—15 koronáig. Prospektust szívesen küld a íürdöigazgalóság. 5

Next

/
Thumbnails
Contents