Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-29 / 146. (1184.) szám

1926 junius 29, kedd. ^I«GAI-MACí^ARHmLAE 9 . KözcíazdasímP . i ■■■ ■■ ■■■■«»r. A csehszlovák-magyar kereskedelmi kamara és a vámháboru Stodola Kornél szenátor elnöklete alatt a csehszlovák-magyar kereskedelmi kainaia Prágában ülést tartott, amelyen a csehszlo­vák-magyar kereskedelmi helyzettel foglal­kozott, különös tekintettel arra a helyzetre, amely most a köztársaság és Magyarország között kialakult. Az elnökség helyeselte a csehszlovák kormány álláspontját, amely szerint hajlandó a kereskedelmi szerződési tár­gyalásokat azonnal megkezdeni. Stodola Kornél szenátor beszédében kijelen­tette, hogy reméli, hogy a tárgyalásokat mindkét részről a lojalitás jegyében fogják megtartani, mert a két államnak erős érdek- közösségei vannak. Ő nincs azon a vélemé­nyen, hogy a vámtörvény prohibitiv intézkedés és Magyarország ellen irányul és azt sem hiszi, hogy az agrárvámok a magyar ki­vitelre kedvezőtlen hatással lennének, Különösképpen nem a magyar liszt­kivitelre. fA háború előtti vámokat tekintve a felemelt vámok úgy Magyarországra, mint Csehszlo­vákiára nézve a búza számára ötszörös, a liszt számára négy és félszeres vámemelést jelentenek, ami még csak a csehszlovák ko­rona vásárló erejének visszafejlődésével sin­csen összhangban. Ezzel szemben a magyar vámtarifa iiparvámtételei 11-szer, sőt cipő­áruknál 45-szörte nagyobbak a háború előtti vámoknál. A csehszlovák agrárvámok vi­szonylagosan alacsonyabbak a magyar vá­moknál s ez bizonyítja, hogy Magyarország exportszámitásai nem zárulhatnak veszte­séggel. A kereskedelmi kamara azon a véle­ményen van, hogy az agrárvámok kérdését csakis I Az Alsócsallóközi Armentesitő és Belvizszabályozó Társulat jubiláns díszközgyűlése Komáromi tudósítónk jelenti: Junius 27-én ünnepelte fennállása 50 éves jubileumát az Alsó- csallóközi Armentesitő és Bel vízlevezető Társulat az intézet székhelyén, Komáromban. A díszközgyűlés a városháza nagytermében délelőtt folyt le Bartal Ferenc társulati elnök veze­tése mellett. A közgyűlést BaTtal Ferenc hosszabb beszédben nyitotta meg, amelyben nagy elisme­réssel emlékezett meg arról a kulturmunkáról, me­lyet Magyarország végzett az ármentesités és bel- vizlevezetiés terén. A munka 6 és fél millió holdnyi területet mentett meg a mocsaraktól s állított a kultúra szolgálatába. Ennek a nagy munkának egyik része volt a Csallóközben végzett árvédelem és belvizlevezetés. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi megnyitó beszéd után Bálint István, a társulat igazgató- főmérnöke, ismertette a társulat ötvenesztendős történelmét. A társulat 1876 junius 25-én alakult az érdekelt Győr-, Komárom- és Pozsonymegye ér­dekeltségének bevonásával. 1919-ben a csehszlovák köztársaság birtokába vette a társulatot, amely ez­óta tovább folytatta hasznos működését. Az 1919. évi téli csapadékos időjárás következtében a Duna .vízállása oly magasra emelkedett, hogy túlhaladta az 1899-iki vízállást. Az 1923-ban bekövetkezett ár­vizeknél is igen eredményesen működött a társu­lat, különösen az utóbbi tette próbára a teherbíró- képességét, mert a viz 727 cm. magasságra kulmi­nált. Azután az igazgató ismertette a társulati véd­vonal kiépítését. A védtöltések hosszúságát és ma­gasságát. Az összes védővonalak 188 km. hosszú­ságban építtettek ki, alsószakaszon szabván yszéles- ség 6 méter, a felsőszakaszon 3 és 4 méter, a véd­töltések koronamagassága 8 m. 20 cm. A véd tölté­sekbe épített zsilipek száma 18. Gátőrházak száma 18. Külön távbeszélővezetéke a társulatnak 175 km. 34 állommással. Végül rámutatott arra, hogy a tár­sulatnak nagy Duna-árvizvédelmi müvei emberi számítás szerint teljes biztosságot nyújtanak. A társulat 50 éves működése alatt az ártérbe eső te­rületből 50 évvel ezelőtt csak 65 ezer hold volt fel­szántva s ma a megmentett terület 108 ezer holdat tesz ki. A díszközgyűlés az igazgató jelentését nagy elismeréssel vette tudomásul, amely után Galiba Károly indítványára a díszközgyűlés az intézet megalapítóinak, a munka tervezőinek s végrehaj­tóinak, valamint az érdekeltségnek háláját és elis­merését jegyzőkönyvbe iktatta. Viest Dusán a köamunkügyi minisztérium re­ferátuma nevében üdvözölte a társulatot jubileuma alkalmából s biztosította a minisztérium legmesz- szebbmenő támogatásáról. Osernó Vilmos a föld- mivelésügyi minisztérium nevében köszöntötte igen meleg szavakkal a társulatot, kiemelve az eredményes munkát s az érdekeltség áldozatkész­ségét. Kérte az érdekeltséget, hogy eddigi áld ozat - készségét tartsa továbbra is meg s a vezetőséget biztosította arról, hogy a földművelésügyi kormány a két állam kereskedelempolitikai bizottságainak közös ülésén lehet meg­oldani. A kamara sajnálattal látja, hogy a magyar kereskedelem, ipar és mezőgazdaság szerve­zetei a jelenlegi helyzetet nem mérlegelik gazdasági objektivitással és gazdasági szem­pontból. Minden vámháboru feltétlenül két­élű fegyver. Csehszlovákia Magyarországba egész kivitelének csak 6%%-át exportálja, mig Magyarország Csehszlovákiába 24%-ot. Ausztria mellett Csehszlovákia a magyar termékek legjobb piaca, mig Magyarország a csehszlovák exportpiacok táblázatában a ne­gyedik helyen áll. Magyarországnak Cseh­szlovákiába való exportja az utóbbi három évben sokkal nagyobb mértékben növeke­dett, mint a csehszlovák kivitel Magyar- országba. A Magyarországból való behozatal 1925- ben 1923-mal szemben 217%-kal gyara­podott, mig a csehszlovák kivitel csak 65% -kai. A Magyarországgal való kül­kereskedelem eredeti aktívuma, amely 1923-ban 360.8 millió koronát tett ki, tavaly 57 millió koronára esett. Magyarország Csehszlovákiába elsősorban gabonát és lisztet exportál és ez a kivitel az utolsó két évben az egész kivitel 66%-át tette ki, mig Csehszlovákia Magyarországba elsősorban textilárukat exportál és ezek a Magyarországba irányuló csehszlovák kivi­telnek körülbelül felét teszik ki. A szén- és fakivitel még csak egy negyedet sem tesz ki. A osehszlovák-magyar kereskedelmi kamara örömmel üdvözölné, ha a kereskedelmi szer­ződési tárgyalásokat nemsokára újra fel­vennék. a társulatot közjóra irányuló munkájában minden­kor támogatni fogja. Ajtich-Horvá/th Dezső a pzlo- venszfcói és ruszinezkói, valamint az elnöklet© alatt működő vágbalparti társulatok, Forgó Ignác ny. miniszteri tanácsos a vágjobbparti társulat nevé­ben köszöntötte a közgyűlést. Nagy Nándor alel- nök indítványára a közgyűlés köszönetét szavazott a tisztikarnak és alkalmazottaknak. Hasonlóképp köszönetét szavazott a díszközgyűlés a társulat öt­venéves történelmének megira tájáért, amely vas­kos kötetben jelent meg Bálint István igazgató szerkesztésében, Gyalókay Miklós és Méhes László szakaszimémökök közreműködésével. Az érdekelt­ség névében Dvorzsák Károly és Bénea Imre vár- konyi gazda mondtak köszönetét a társulat mun­kásságáért. A jubiláló társulatot úgy a földmivelés- ügyi, mint a közmunkaügyi miniszter táviratban üdvözölte. A szociális biztosítás bejelentő lapjai. A julius 1-én életbelépő szociális biztosítással íbetegsegélyző biztosítás) kapcsolatban az egyes vállalatoknak bejelentőlapokat fognak küldeni, amelyek kitöltése egyes még tisztá­zatlan kérdésekre való tekintettel nehézsége­ket okoz. A német iparszövetség instruktiv bejelentőlapot dolgozott ki, amelyet a szö­vetségbe tartozó összes cégnek a következő napokban meg fog küldeni. Ezen iv teljesen megkönnyíti a bejelentőlapok kitöltését. Cukorfelszabaditás júliusra 11 százalék. A belföldi kontingens felemelése. A cukorel- osztó bizottság és a finomító bizottság tegnap­előtt ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy tekintettel a júliusban várható fokozott fogyasztásra, 11 százalékot szabadítanak fel, még pedig a változatlan 440 koronás 100 kilo- gramonkénti áralapon ab gyár- A Csehor­szág, Morvaország és Szilézia számára felsza­badított cukormennyiség a tavalyi júliussal szemben 90 százalékot tesz ki. Tavaly július­ban 88 százalékot szabadítottak fel. A szlo- venszkói cukorgyárak számára 10 százalékot tesznek szabaddá s eszerint az idei 100 száza­lékos kontingenst kimerítették. Mivel a bel­földi fogyasztás az idén is nagyobb lesz, mint amekkora a kontingens, a kormányhoz azzal a kérelemmel fordultak, hogy a kontingense­ket újólag felemelje, hogy az ellátásban fenn­akadás ne álljon be. Ezt a felemelést jelenleg pontosan megbecsülni nem lehet, mert a jö­vő évi cukorkampánytól függ (tavaly szep­temberben a kontingensen felül még 6 há- 1 romnegyed százalékot kellett engedélyezni). A morva finomítóknak Csehországba való szállításait a legszükségesebb mértékre re­dukálták és a morva finomítókat felkérték, hogy a sziléziai fogyasztást lássák el. A 184 koronát kitevő cukoradó felemelés október elsején lép életbe. Üzemredukálás az Alpinenél. Bécsből je­lentik: Az Alpine kinsbergi müvét szünetel­teti- Remélik azonban, hogy két-három héten belül megint elegendő lesz a rendelés és a most kizárt 500 munkás újra munkához jut. Ha a kedvezőtlen helyzet nem javul, akkor a donawitzi drótmüvet is szüneteltetni fogják. A pozsonyi Ludvig-malom válsága. Po­zsonyból jelentik: A malomhoz közelálló kö­rök a pénzügyminisztériummal tárgyalásokat folytatnak abból a célból, hogy az üzem ujra- felvételét lehetővé tegyék. A szindikátus ki­jelentette, hogy hajlandó a szanálást keresz­tülvinni, de azt követeli a pénzügyminiszté­riumtól, hogy a jogtalanul követelt adókat törölje- A vállalat eddig 0.6 millió korona adót fizetett és a pénzügyminisztérium to­vábbi 1.4 millió korona adót követel tőle. Briinni Gépek: a vezértitkár kinevezése. — Az adók. Az igazgatóság ezen a héten fogja kinevezni a vezértitkárt- Négy jelölt jön te­kintetbe. Az uj mérleget csak későbbi idő­pontban fogják közzétenni, mert a pézügymi- nisztérium a gyár adókérvényét még nem in­tézte el s egy 30 millió koronás tétel elinté­zéséről van szó, még pedig a szanálásra való tekintettel. így tehát csak szeptember elején fogják a közgyűlést egybehívni. A Danek-gépgyár automobilokat gyárt. A Breitfeld-Danek gépgyár uj üzemet csatolt az eddigiekhez és kéttípusú teherautót fog gyártani, amelyek teherbiróképessége 2, il­letve 5 tonna. A motorokat a Danek-gépgyár prágai gyára állítja elő s azok már az ősz fo­lyamán piacra kerülnek. Nemzetközi tőzsdeclearing terve. Bécsi kezdeményezés folytán a középeurópai tőzs­dék clearingforgalmának egységesítését ter­vezik. Az uj intézmény főfeladata az volna, hogy az egyes államok között a szelvénypa- pirokat a külföldi tőzsdéken kicserélné, ami helyettesítené a kivitel nehézkes eljárását. A nemzetközi clearingrendszer a jelenleg fönn­álló elszámolási sgyezoégliez volna hasonló. Egyelőre a berlini, prágai és hé’-n tőzsdéről van szó, amelyekhez a többi tőzsde is csat­lakozna. A Csehszlovákiában érvényben levő devizarendeletfik Csehszlovákia számára eb­ben a clearingí irgalomban való részvételt megnehezítik- A tervezetet az érdekelt tőzs­deköröknek átadták véleményezés végett. Prága propagandája Görögországban. A prágai mintavásár vezetősége az utóbbi idő­ben mind élénkebb figyelemmel fordul a bal­kánállamok és a kisázsiai területek felé s nagy propagandát fejt ki azokon a helyeken. Görögországban a mozivásznakon látható most „Prága, Csehszlovákia gyöngye és a prágai mintavásárok". A film körúton van Macedónia minden városában. Eddig Szaloni- kiben, Kavallaban és Vodenoban mutatták be, a legközelebbi napokban Larisszában, Kozanban, Voloban, Dedeagacsban és Komo- tiniban kerül sorra. Később egész Ó-Görög- országban végigszalad a film, amelynek fel­írásai francia és görög nyelvűek, hogy min­denki megérthesse- A film révén a nép leg­szélesebb rétegeiben; élénk érdeklődés mu­tatkozik Csehszlovákia iránt. A belföldi fapiac a bizonytalanság jegyében áll. Vágott fa alig került forgalomba, mert a piacon a lengyel fa még mindig tulmagy szerepet játszik és az üzemek foglalkoztatósa kevéssé kielégítő. Gömb- fa nem bir elegendő felvevőképességgel és a gömib- fakészletek úgy Csehországban, mint Szlovenszkón igen nagyok. A fiirészfa ám az utolsó hetekben esett és csak egyes kvalitások iránt mutatkozik némi kereslet. Az egész fapiac az építkezési tör­vényt várja és ezért jelenleg csak az eddigi meg­szokott keretek között mozog. Az exportüzletben az angol kereslet emelkedése mutatkozik és a hol­land piac érdeklődése is élénkült. Németországgal az üzlet kielégítő lehetne, de az árak következté­ben a belföldi piac nem versenyképes. Magyaror­szággal az üzlet élénkebb. + A prágai értéktőzsde: erőteljes árfolyam­emelkedés. A hét elején a barátságos irányzat to­vábbra tartott. Az üzlet azonban, dacára a szilárd irányzatnak és a piac kedvező helyzetének, vala­mint a külföldről beérkező kedvező árfalyamjeleu- téseknek, csekély volt. A montán- és kulisszértékek megint erőteljesen emelkedtek, azonban csak cse- kélyméretü kötések történtek. A szilárd irányzat a tőzsde végéig tartott. Tőzsdezárlat a legmagasabb napi árfolyamokat mutatta. Az iparrészvénypiacon nagy árfolyamnyereségek voltak különösen mon- tán-, szesz- és építkezési értékekben. A kuiisszór- tékek is lényegesen emelkedtek. Krizsik 15, Poldi 10, Danek 9, Skoda 5 és Brünni Gépek 4 koronát nyertek. A montánértékek közül Berg és Hűtlen 75, Nordbahn 60, Prágai Vas 27, Északcseh Szén 25 éa Rothau-Neudek 6 koronát nyertek. Dux— Bodenbachi 9 koronát vesztett. A többi kategóriá­ból Kömigshoffer 40, Kolini Szesz 23, Ringhoffer 13, Aussigi Vegyi 8, Cseh Cukor 2 koronát nyer­tek. Zettlitzer 45, Első Pilseni 20, Sdhoeller 5 ko­ronát vesztettek. A bankpiac teljesen lanyha volt és az árfolyamok nem változtak. A beruházási pia­con szilárd volt az irányzat. Pótjáradék 35, kon­szolidációs kölcsön 30, 3% %-os IV. államkölcsön 25, 4% és 5% %-os IV. államkölcsön és lisztkölcsön 5 fillért nyertek. Prémiumkölcsön 10 és H-jóradék 25 fillért vesztettek. + A prágai terményhét. Az amerikai piacok­ról a múlt, héten gyengülő irányzatot jelentettek és a júliusi határidő Osikágőban hat pontot vesztett. A kedvező időjárás következtében júliusra nagyobb likvidálások történtek. Általános búzabéiváet lany­hának mondható és azt várják, hogy a kedvezőtlen időjárás Európában a keresletet fel fogja fokozni. Középeurópából továbbra is kedvezőtlen hírek ér­keznek. A gyengülő amerikai irányzat a prágai piacra nem volt hatással és szilárd irányzatú volt.. Búzában gyenge volt a kinálat, de a malmok még­sem eszközöltek nagyobb vásárlásokat. A rozs helyzete a múlt héttel szemben változatlan és az árak sem módosultak. Árpában részleges és kicsi volt az üzlet. A zab a múlt hét óta szintén nem változott. A jugoszláv tengeriben bekövetkezett hossz továbbra is tart. Az árak a múlt héttel szem­ben 5—6 koronás emelkedést mutatnak. Rizsben is emelkedő az irányzat. Moulmain-rizs loko Tetscheu határforgalmi adóval, de vánható vám nélkül, 3.60—3.65, Burma 2.90—2.95 és Aracan 3.10—3.40 korona. Sertészsírban az amerikai piacok vissza­fejlődő irányzata érvényesül és ezzel összhangban a belföldi követelések csökkentek. Az árak Prágá­ban 14.75—15 K-ra sülyedtek. + A mai prágai terménytőzsde látogatottsága nem volt erős, mert az idény vége közeledik, azaz áruban nem mutatkozott nagy kinálat. Búza szilárd volt csekély kinálat mellett. A jugoszláv búzát ab Pozsony 210—213 K-val jegyezték. Rozs szilárd s 2 K-val emelkedett. Zab szilárd s 2 K-val emelke­dett. Árpában nagy üzlet telemség mutatkozott. Ten­geri szűk keretek között szilárd. Helyi áru iránt nagy kereslet mutatkozott és ab Pozsony 113—115 K-val jegyezték. + A mai prágai fatőzsde nyugodt volt. Nyilvá­nos árverésen körülbelül 6000 négyzetméter fenyő­fa került eladásra franko Tetschen—Bodenbadh. Kínálat: puha hosiszufa, kemény gömbía, sürgöny- póznák, puha és kemény tűzifa, fürészpor. Keres­let: sürgönypózna, puha tűzifa, épületfa, hordó­donga tölgyfából. + Nem volt egységes a prágai devizapiac. A frankegységek lemorzsolódtak és pedig Brüsszel 1 és Pária 0.625 koronát vesztett. Továbbá vesztettek Milánó 0.875, Madrid 8.25, Bukarest 5.75 koronát. Varsó 7 koronával javult. + Nyugodt volt a prágai cukorpiac. Nyersou- korjegyzés Aussig loko és kikötő 143.75. + A prágai marhavásár. A mai prágai köz­ponti marhavásárra fölhajtottak 888 darab marhát és pedig: 795 hazai (540 szlovenszkói), 52 jugo­szláv, 19 román és 22 magyar származásút. Ezek a következő árban kerültek eladásra: Hazai ökör 4—7, la 7.25—7.50, bika 5.25—7, tehén 8—7.25, borjú 5.25—9, szlovenszkói ökör 5.25—7.75 (8 da­rab kivételesen 8 koronáért), bika 5.20—7.10, tehén 3—6.90, borjú 5.50—7.75, jugoszláv ökör 6.10—7.15, bika 5.25—6, tehén 4.50, borjú 5—5.90, román ökör 6—7.70, magyar ökör 5.50—6.25, bika 6—6.75, tehén 5.25. A vásár lefolyása lanyha volt. A mai sertés­vásár 4613 daraib sertést hajtottak föl, ezek közül 40 darab hazai (nem került eladásra), 611 szloven­szkói 9—10, 51 jugoszláv (nem került eladásra). 236 romáin 9.20—10, 2776 lenyel 9.25—10, 287 ma­gyar la hizó 9—9.30—9.50, 506 jugoszláv la hiző 8.35—9.25—10 és 106 román. la hízó 8.25—9.25 koronáig. A vásár menete közepes volt. + Szilárd az olmützi terménytőzsde. A tartós kedvezőtlen időjárás'következtében a kinálat cse­kély volt s a terményárak szilárdak. Kenyérgabona 3—5 koronával volt drágább, mint a műit évben. Príma árpa keresett volt. A tengeri szilárd, a zab tartott. Széna szilárdabb, amerikai sertéezsir ol­csóbb. A következő árakat jegyezték: Morva búza 230—238, rozs 150—153, zab 148—150, árpa 100— 105, román tengeri kisszemü 126—127, Viktória- borsó 240—290, lencse 300—550, fehér bab 125— 130, félédes laza széna 75—79, édes széna 85—88, préselt 6zéna 86—90, takarmányszalma préselt 36—41, belföldi mák 1140—1160, holland kömény 505—515, belföldi kömény 480—485, búzaliszt OGG 378—385, rozsliszt 1. sz. 232—236, buzakorpa 92— 94, rozskorpa 90—92, rizs 292—293, amerikai ser- tézsir 15.40—15.50. + A pozsonyi terménytőzsde. Pozsonyi tudósí­tónk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde hiva­talos irányzata a változó időjárás miatt szilárd volt. Uj búzában jó kereslet volt, 202—207 koronával történt néhány kötés. A magánírón yzat szerint a jól látogatott tőzsde érdeklődése várakozó állás­pontra helyezkedett és uj áruban alig történt né­hány kötés. A következő árakat jegyezték: Búza 222—225, rozs 140—142, árpa 150—155, zab 145— 150, tengeri 125—128, köles 105—110, fehér bab 115—120, mák 1150—1200, mohar 100—110, takar­mányvetőmag 8—900, OGG-buzaliszt 365—370, rozsliszt 210—215, korpa 85—90, szalma 28—30, takarmányszalma 18—21, alomszalma 15—18. + Továbbra is szilárd a budapesti értéktőzsde a külföldi vásárlások folytán. Egyes nyereségeket ugyan biztosítani igyekeztek, de az alapiirányzat szilárd volt. A vezető értékpapírok 4—6%-ig emel­kedtek. Montán- és iparrészvények 4—6%-os, Ganz-gyár 10%-os, bankrészvények 3—4%-os emel­kedést értek el. Textil- és malomér!ékek barátsá­gosak, az üzlet élénk volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jegyzéseiben nem foglalt értékek ár­folyama: Moktár 155, Pestszentlőrinci 26, Részvény- sör 660 ezer magyar korona. + A mai budapesti terménytőzsde — ottani szerkesztőségünk jelentése szerint — nyugodt volt. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 437.50, dunántúli 430—432, rozs 235—237, pestvi­déki 237—240, takarmányárpa 235—245, zab 285— 290, tengeri 232.50—235 ezer magyar korona. + Nem volt egységes a berlini terménytőzsde. Liverpooli és júliusi szállítások szilárdabbak. Rozs­ban nagyobb kereslet és kisebb kinálat következ­tében szilárd irányzat. Szeptember kissé nyomott. Október tartott. Árpa csöndes, zabban kisebb for­galom. Tengeri javult. Liszt nyugodt. A következő árakat jegyezték: Rozs 194—198, árpa 194—205, takarmányárpa 180—193, .tengeri 168—170, búza­liszt 37.75—39.75, rozsliszt 27.75—29.50, buzakorpa 10, rozskorpa 11.20—11.30, Viklória-borsó 25—46, apró ehető borsó 30—34, takarmányborsó 22—27, lóbab 23—25.50, bükköny 33—34^ repcepogácsa 13.80—14, lenpogácsa 18.70—19, szárazszelet 10— 10.30, teljes értékű szelet 19.-10—19.80 burgonya 21-21.60.

Next

/
Thumbnails
Contents