Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-27 / 145. (1183.) szám

1926 junius 27, vasárnap. ^RX<MI-iV\Afifeaa-HIRLAB *% nagyszombati üultur botrány Bármi'kor beigazolhatom, hogy Szlovenszkő egyházi fejedelmei — távol áll tőlem, hogy a cseh, vagy morva püspökségek ellen szólják, nem isme­rem körülményeiket, de Szlovensnkót jól ismerem és ismerem a szlovenszkói püspököket —, ezek egytől-egyig szegény szülök gyermekei, latifundiu­maik jövedelmét kulturális és charilativ célokra szentelik. Nem tehetem, hogy rá ne mutassak a csehszlovák köztársaságnak egy óriási kul. turbó fcrá- nyára is, amelyről nem valami lélekemelő dolgokat olvastam a külföldi lapokban, hogy egy egyházi fe­jedelem, a nagyszombati apostoli vikárius, Jan- tausch dr. — és ez vallóban úgy is van —- két év óta adósságesiná'Iással kénytelen vegetálni 3 még egy reverendára sem telik neki. A Slovak-ban ol­vastam, hogy karácsonykor az apostoli vikárius doni int urna iról az ottani alkalmazottak egész va­gonrakományokra menő vadhúst küldtek haza övéiknek, de egyetlen hiradást nem láttam arról, hogy ebből a sajátos céllal biró vagyonból, ame­lyet a jogos haszonólvezői'lől elvonnak, mennyit adományoztak charitativ célokra, a nyomor enyhí­tésére. Aki az említett egyházi fejedelem jámbor­ságát ismeri, nagyon jól tudja, hogy ő a saját sze­mélyének és háztartásának annyit sem igényel, mint bármely gyár bármelyik előmunkása s ő minden fölöslegét csak kultúrára áldozná és a sze­gény proletárok végtelen sok könnyét szárítaná föl. Sterk: ő nem teheti. De Ön miért nem cselek­szik igy? Richter: E kérdésre egy ellenkérdóst. Az egész primási vagyon, amely Csehszlovákiában ma­radt, mintegy 90.000 hold elsőrangú földet tesz ki. Bebizonyított tény, hogy az első két évben, habár a magyar hercegprí­más még a háború előtt egy millió aranykoro­nát fektetett bele a gazdaságba, a mostani gaz­dálkodás kétmilliós deficittel végződött. A nemes magyar nacionalizmus Én azonban a hátsó gondolatát is ismerem a nemzeti szocialista uraknak, hiszen ők maguk sem igen csinálnak titkot belőle. Mi szívesen adnánk — mondják vagy gondolják ők — a pap­ságnak akár nagy7óbb kongruát is, ha a köztársa­ságban nem volnának német és magyar lelkészek is, akik a népüket állandóan az állam ellen uszítják. Hölgyeim és Uraim, kereken kijelentem, én szivemnek minden idegével a nemzetemé va­gyok és azt a kultúrát, mely engem nevelt, sze­retni fogom mindhalálomig, még ha ez martirium is volna. De éppen ez a hűség kelti föl bennem azt a becsületes érzést, hogy én minden embert tiszteljek, aki hü a maga fajához, mert nincsen gonoszabb ember, és mi sem háborított föl en­gem és sok más embert a köztársaság fönnálása! óta, semmi sem okozott annyi bajt, és hozott any- hyi szégyent a köztársaságra a külföld előtt, mint . % az a szörnyű ermebritpus, kiket renegátoknak neveznek. Tisztelt szenátus! Az én nacionalizmusom nemes fa, mely édes gyümölcsöt terem. Az ón keresztényi világnézetem ezen fába nemes ága­kat ojtott. A szó nemes értelmében vagyok nacio­nalista, mert én, amikor más nemzetekről van szó, föl tudok emelkedni a nemzetfölöttiségig és amikor az egyetemes emberiről van szól, ki tudok emelkedni egy állami lét szűkös kereteiből anélkül, hogy a lábam alatt a földet, a saját hazámat, megtagadjam. Elitélek minden vérszegény utopizmusf, minden vizenyős pacifizmust, elrugaszkodott kozmopolitiz- must és internacionalizmust, mert ezen a módon, sajnos, nem lehet a népek egymás elleni bőszü­lését meghiúsítani, csak olyan eszméért lelkese­dem, mely habár nem is szünteti meg mindezeket a bajokat, de legalább enyhiteni és egyeztetni tudja ée ez: a keresztényi világszolidarizmus. — Sohasem voltam és nem vagyok antiszemita. Egész múltam bizonyítéka ennek. Hallottak azon­ban önök az Alliance Univerzell Izraelite nevű nagy zsidó egyesületről, a világon szétszórt zsidó­ság hatalmas alakulatáról. Ha itt Prágában egy zsidót megsértenek, az egész világ tudomást vesz róla. Mi is megvédhetnek magunkat sok minden bajtól ilyen világszolidarizmus által. Nézetem szerint a háborúk megakadályozása utópia marad. Azt vetik szemünkre, hogy a há­borúra uszítottunk és zászlókat felszenteltünk. Ha ez igaz volt, akkor mindnyájan egyformán vétkez­tünk, mi francia, német cseh és magyar papok. De mikor kötelességre, hűségre és az esküre fi­gyelmeztettünk, mi csak kötelességünket telje­sítettük. Chlumecky: S mire való a keresztény erkölcs? Richter: Arra, hogy az emberiség szociális kibókité^ét lehetőleg elérje és mert az én, tisz­telt szenátor-társam, és az ön pártja csődbe ke­rült, hogy7 önökkel szemben is megtarthassuk ezt az eszmét. Erre való a keresztény morál. (Taps) Niessner: Nem a tömegek a fontosak, hanem az eszmék! Richter: önök, mint szociáldemokraták eddig mindég a törvényekre hivatkoztak. Most már a szociáldemokratáknak nincsenek tömegeik. Csak az eszméik maradtak meg. Niessner kolléga rendkívül magas intelligenciájú ember. Mondja meg a hírlapíróknak, hogy a szoc. dem. újságokból töröljék ki ezt a közbeszólását, mert nem lesz nagyon az előnyére. Mi voltunk mindig azok, akik prédikáltuk és prédikáljuk, hogy az eszme a fontos... Amit én most a nacionalizmusról kifejeztem, az nem uj dolog. Én nem mondok ezzel semmi újai itten, mint egy szlovák kerületnek képviselője ugyanezekért az elvekért harcoltam a magyar parlamentben is, ott is küzdöttem az annyi sok bajt szülő állameszme ellen és nemszlovák lé­temre, sikráézálltam a derék szlovák nép jo­gaiért és kulturális szabadságáért. Ez faktum. Magyar irredentizmus nem létezik A hatalmi diktátum engem most sok fajtest­véremmel együtt, akaratunk ellenére, a csehszlo­vák köztársaságba kebelezett be. A helyzetünk ne­héz é® siralma®. A vensaillési diktátum ugyan ke­nyérmorzsa gyanánt biztosított nekünk némelye®' jogokat s ezt a csehszlovák köztársaság alkotmánya ás átvette. De mily szilárdul kell minden egyes kis morzsáért dulakodnunk. Ok gyanánt foiyton-íoly- vást az irredentizmust hányják szemünkre. Én na­gyon jól tudom, hogy az államvezetők teljesen tisz­tában vannak, hogy a magyar irredentizmus csak agyrém és csak legfeljebb a felnőtt cseh és szlovák gyerekekkel szemben használható sikeresen mu­mus gyanánt. Tisztelt Szenátus! Hogy ezt a mumust egyszer leálcázzam és elűzzem, kijelentem erről a helyről, hogy olyan esztelen magyar nem létezik, aki kesé­ben fegyverrel államfordulatot akar előidézni, de ha akár egy is létezne, akkor maga a ma­gyar nép és annak vezérei tennének rá elsőfcül kényszerzubbonyt. Mert ezer esztendő óba már elég magyar vér om­lott. Testünkkel tartóztattuk föl a tatárok és törö­kök ostromát a Nyugat ellen, túlontúl sok értéket és vért szivott ki belőlünk a bécsi centralizmus és a borzalmas világháború s annak következményei annyira megigyöngitettek minket, hogy égbekiáltó bűn volna még egyetlen egy magyar véreseppet is elveszteni. Ősi német és magyar hűséggel Vannak más fegyvereink is, amelyek éleseb­bek és erősebbek ... Zimák: A hamis frankok! Richter (szlovákul visszavág): És a hamis szentmártoni deklaráció! (Nagy derültség!) ...erő­sebbek, mint minden modern ágyú és gépfegyver: az igazság és a jog. Ezekkel akarunk és fogunk élni teljes erővel és elszántsággal, a demokráciát nem állepelként, hanem minden igazság és jog előmoz­dít ójául használva. Ezen nemes szellemi harcra bajtársakat keres­tünk és találtunk a mi csehszlovákiai német testvéreinkben és az ő segítségükkel, kéz a kézben, ősi német és magyar hűséggel fogjuk védelmezni és biztosítani ebben az államban nemzeteink létföltételeit és jogait és kiharcol­juk a teljes kulturális szabadságot. A vallásos érzés emelkedőben És most még egyet, uraim. Már napok óta cseng mindenfelől felém: El a nyomorult papok­kal! Lehet, hogy talán politikailag nem helyes tő­lem, de azt mondom, csak űzzék ezt igy tovább. Ismerik a régi közmondást: Nem a legrosszabb gyümölcs az, amit a darazsak kikezdenek. Azt mondják, hogy az egyház csődbe jutott és már egy macska nem jár a templomba. Ha azonban Prágá­ban vasárnap a templomiba megyek, látom, hogy egyre több nép gyűlik össze és áhítattal hallgatja azokat a „gyűlöletes" papokat. A szabad Ameriká­ban, a csikágói kongresszuson, amely még az ame­rikai méreteket is túlhaladja, nem tudtak rendet tartani, mert mindenfele nemzetek százezrei tó­dultak á tribün felé, ahol az egyházi fejedelmek ültek. Hát csak folytassák önök igy tovább <^s csi­náljanak nekünk reklámot! Kinek adják önök a kongnia éhbérét? Talán a j viliág gazdagaimak? Higyjék el nekem, a lelkészek 95 százaléka szegény proletárok gyermeke. És ezeknek nem akarják megadni az éhbért. Ha tő­lem függne, a javaslat ellen szavaznék, mert való­ban szégyen és megalázás reánk, hogy a pályaőrök és utkaparók közé eoroz minket. De pártom fele­lős e javaslatért, mert csak ily formában tudta ke- resztülhajszolmi. Ám ez is alapul szolgálhat egy jobb jövő felé s ezért szégyenpirral bár, mégis megszavazzuk. (Horih! Hoch! Éljen! Taps a polgári padokon.) A további vita Vesely és Niesner után Kovarik szlovák néppárti szenátor beszélt, aki hangsúlyozta, hogy a nép vallás nélkül nem élhet. Ezen ki­jelentése miatt éles kontroverzia támadt a szlovák néppártiak és a cseh szociáldemokra­ták között. Ezután az ülést félbeszakították. Szünet után Klofács elnök szavazás alá bocsátotta a cseh szocialisták indítványát, hogy az iskola­ügyi és pénzügyminiszter jelenjen meg az ülésen és nyilatkozzon a kongruakérdésröl. A többség elutasította ezt az indítványt. Dyk a nemzeti szocialistákat tetemre hívja Éjjel 11 óráig a kisebb összetűzéseken kívül egészen nyugodtan folyt a vita. Viktor Dyk beszéde alatt azonban azon­nal kitört a vihar. Dyk azzal kezdte, hogy a nemzeti szocialista táborból logikátlan és éles támadások hallatszottak, de ezek a haladó képviselők önmagukat és a haladást is diszkreditálták. A régi koalíciós pártok között most óriási az el­lentét és maguk a cseh szocialisták sem tagadhatják, hogy a nemzeti blokk dez- organizálásat ük maguk idézték elő. Egy olyan párt, amelynek iöargumentuma, hogy vezető politikusának paraliziséröl orvosi bizonyítványt dilit ki, önmagát végzi ki. Ez a kijelentése teljesen kihozta a nemzeti szocialista szenátorokat a sodrukból. A szó­noki tribün elé mennek és folytonos Hanba! Fuj! kiáltások közben követelik, hogy Dyk azonnal hagyja el a szónoki emelvényt. A padokat irómappákkal verdesik. A zavar­gásban a kommunisták is résztvesznek. Donát alelnök nem tudja a rendet hely­reállítani és kénytelen az ülést felfüggesz­teni. A lárma még ezután is tartott e Dyk a szónoki emelvényről távozva, az elnöki tri­bün mögé búvik. Sochor kommunista kiabál: Nézzétek a gyávát, nem mer lejönni. A helj'zet egyre veszélyesebb lett, a parlamenti alkalmazottak védő frontot ké­peznek Dyk előtt. A íelhevült szenátorokat a nyugodtabbak kivezetik a teremből. Szünet után Bohr német keresztényszo­cialista röviden (kijelenti, hogy a javaslatot elfogadja. A szavazás már teljesen csendben folyt le és a kongruát 77 szavazattal 57 ellenében elfogadták. A szocialista módosító javaslatokat mind el­utasították. Hz illetőségi törvény már a szenátus elé került A jövő hófen tárgyalják a legfrissebb alkotmánytörvényt A szenátus mai ülése A szenátus mai ülése csendes munka­nap volt. Az elmúlt esti viharoknak már semmi nyoma sem látszott. A törvényhozók a legnagyobb csendben fogadták a csengő­szót, amikor kevéssel 10 óra előtt Klofács elnök az ülést megnyitotta. A nyomtatásban kiosztott iratok között máris ott szerepelt a képviselőház által ma éjjel elfogadott Dérer—Szont-Ivány- féle illetőségi-honpolgársági alkotmány- törvényjavaslat. Ezzel tehát biztosítva van, hogy a szenátus plénuma szerdán vagy csütörtökön letárgyalja ezt a javaslatot. A tárgysorozat első pontja a cukor- és szesz­adók felemeléséről szóló törvényjavaslat tár­gyalása volt. Karas dr. terjesztette elő a költségvetési bizottság jelentéseit a javasla­tokról. Majd közös vita indult meg a két ja­vaslat fölött, amelyben Peudel német szo­ciáldemokrata, Herz és Sturz kommunisták vettek részt. Ezután az ülést félbeszakították, hogy a bizottságok letárgyalhassák a nekik kiosztott javaslatokat. Délután egy órakor újból megnyitották az ülést. A vitát folytatták, amelynek szóno­kai voltak: Havién, a cseh szociáldemokra­ták, Ledebour, a német keresztényszocialis- ták, Becska, a cseh nemzeti demokraták és Panek, a cseh nemzeti szocialisták részéről. Az előadó zárszavai után a javaslatokat rövi­dített eljárással első és második olvasásban elfogadták. Vita nélkül fogadták el ezután a dél- csehországi 6%-os villamosítási beruházási kölcsönről szóló javaslatot Krupka, Maoka és Krojher előadók bizottsági jelentésed alapján. Nem váltott ki vitát a tárgysorozat to­vábbi pontjait képező két törvényjavaslat sem. Rövid idő alatt elfogadták a bizottsági jelentések alapján a bérleti szerződések mó­dosításáról és a bécsi postacsekkhivatal ügyében Bécsben és Rómában kötött egyez­mény ratifikálásáról szóló javaslatot. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi szenátusi ülés junius 30-án, szerdán délután 4 órakor leisz. A spanyol kormány letörte az összeesküvést Kétszáznál több letartóztatás történt - Magas rangú katonatisztek ! az Összeesküvők között Páris, junius 26. A Matin madridi jelen­tése szerint Primo de Rivera kormánya a leleplezett összeesküvés ügyében erélyesen folytatja az eljárást. A letartó ztatottak száma már 200-nál is nagyobb. Madrid, junius 26. A minisztertanács el­nöke manifesztumot bocsátott ki, amelyben megállapítja, hogy egyes hiúságtól elkábitott személyek már több hét óta összeesküvést készítettek elő, azzal az ürüggyel, hogy a szabadságot és az alkotmányszerü kormányt visszaállítják. Ezek a körök bizonyára az 1923. évi szeptemberi időket kívánják visz- sza, amikor olyan szabadságoknak örven­dettek, mint például a terror, a szeparatiz­mus, a valuta romlása, a világ megvetése, a marokkói kudarc és az ipari, meg mezőgaz­dasági termelés lehanyatlása. Gondolkozza­nak ezek az emberek, ahogy akarnak, a spa­nyol nép túlnyomó többsége napról-napra ki­nyilvánítja, hogy a jelenlegi kormányzat mellett áll. A hatóságok minden mozgalmat elnyomtak és a kormány a legerélyesebben fog eljárni. Az összeesküvők nem alkottak homogén csoportot, szándikalisták, intellektuellek és anar­chisták egyesültek olyan korú és állású emberekkel, akikről senki sem hitte volna, hogy ilyen társaságba vegyülje­nek. Az összeesküvők között volt tizen­két, a jelenlegi katonai fegyelemmel elégedetlen törzstiszt is. Ezek azonban igazi kivételek a hadsereg­ben. A kormány megtette a személyi, sem­miesetre sem az általános intézkedéseket a helyzet biztosítására, mert teljes bizalommal van a nép, a hadsereg és a hatóságok iránt. Az összeesküvőket azonnal átadják a hatósá­goknak és a közvélemény meg lesz elégedve j azzal a szigorral, amellyel a szociális rendet I és fejlődést a kormány megvédelmezi. Páris legnagyobb szenzációja a szanálási program Caillaux folytatólagos minisztertanácson fejti ki programját — Harc a washingtoni egyezmény körül Páris, junius 26. A közvélemény érdek­lődése most is teljes egészében Caillaux gazdasági programjára irányul. Pontosabbat azonban nem egyhamar fognak megtudni. A kormánynyilatkozat ugyan főrészben a pénz­ügyi kérdésekkel foglalkozik, de, amint a reggeli sajtó megírja, csak nagy vonalakban rajzolja meg a programot. A minisztertanács tegnap elhatározta, hogy a kormánynyilatkozat után csak az álta­lános politikai jellegű interpellációkat és a kormány összetételét bocsátja azon­nali vitára és a pénzügyi interpellációk­ra nyolcnapi halasztást fog követelni. Caillaux a minisztertanácsban csak általános áttekintést adott a helyzetről és nem tett részletesebb jelentéseket, amelyeket pro­gramszereknek lehetne tekinteni. Megígér­te azonban, hogy julius 6-ika előtt pénzügyi törvényeit a kamara elé terjeszti. Ezek a törvények csak hárem-négy rövidre fogott fejezetből állanak, hogy a kamara hamaro­san letárgyalhassa őket. A nagy célokat fog­ják körvonalazni és a kormány számára teljhatalmat köve­telnek! Caillaux a továbbiakban a takarékossági in­tézkedések szükségességét és a külkereske­delmi korlátozásokat hangoztatja. Szüksé­gesnek tartja a külföldi kölcsönök felvételét, de nem nyilatkozott a washingtoni szerző­désről. Caillaux a minisztertanács folytatóla­gos szombati ülésén tovább fejtegette pro­gramjának pozitív oldalát. A reggeli lapok a washingtoni megegye­zés ügyében két ellentétes táborra szakadtak s egy részük a ratifikálás mellett, a másik ellene foglal állást. A hivatalos jelentés ellenére a Quoti- dien újból közli, hogy Robineau, a nemzeti bank kormányzója, a közeli időben vissza­lép. A visszalépés oka az, hogy az elmúlt kormánykrizis főokozója a Peret és Robi­neau közti ellentét volt. 5

Next

/
Thumbnails
Contents