Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-27 / 145. (1183.) szám

1926 junius 27, vasárnap. ^MÍGMrTV^ACtVatl-HrRTiSO 3 e Kétszáznegyvan képviselő szavazata alkotmánytörvénnyé emelte az illetőségi Javaslatot Egyedül Benes pártja tagadta meg vótumáft a reformtól — Páratlanul nagy többség a prágai parlamentben — Ssent-Svány felolvasta a magyar nemzeti párt deklarációját — A parlament megszavazta az öt képviselő kiadását és Zeminova ügyét visszaadta a mentelmi bizottságnak Prága,, junius 27. A képviselőház tegnap esti folytatólagos ülésén, amint ezt már röviden jelentettük, az illetőségi és állampolgársági törvényja­vaslatot tárgyalták. Ez a törvényjavaslat, amely kétségtelen fogyatékosságai mellett sok ezer szlovenszkói és ruszinszkói lakos­nak az állampolgárságát és illetőségét bizto­sítja, történelmi eseményt jelent a prágai parlamentben. * A lex Szent-Ivány—Dérer az első alkot­mánytörvény, amelyet ebben a parla­mentben hoztak és amelyre nemcsak a kívánt kétharmad, többség, azaz 180 kép­viselő, hanem 240 törvényhozó a,dia szavazatát. 'A legszélsőbb baloldaltól a legszélsőbb jobb­oldalig együtt szavaztak a törvényhozók, egyedül Benes külügyminiszter pártja, a cseh nemzeti szocialista párt demonstrált a j* as- lat ellen s 14 szavazattal ellene foglalt ál­lást. Felejtehetetlen parlamenti jelenet v. lt, amikor az óriási többség, mint egy embpr ál­lott föl, hogy azt a sok igazságtalanságot, amely a szlovenszkói és ruszinszkói honta­lanokat sújtotta, legalább egy jelentős ''észé­ben jóvátegye. A nemzetközi fórum is láthatja a' szava­zás eredményéből, hogy nemcsak a ki­sebbségi pártok, hanem a cseh politikai tábor óriási többsége sem azonosítja ma­gát Benes politikájával. A tárgyalás folyamán elhangzott beszédek alkalmával Hrusovszky Igor, Benes szószó­lója egész nyiltan meg is indokolta pártjá­nak elutasító állásfoglalását. Dérer az előadói székben óriási érdeklődés mellett lépett az elő­adói tribünre Dérer Iván dr., a javaslat elő­adója. Beszédében hangsúlyozta, hogy ez a törvényjavaslat Szlovenszkó és Ruszinszkó to­vábbi konszolidálását segiti elő. Nemcsak a magyar kisebbség érdekeit védi, mert az ál­lampolgárság kérdésében érdekelve vannpk a többi nemzetiségek, tehát a szlovákok is. A kérdés jogi részének ismertetése után rá­mutat arra, hogy a javaslat maga nem vál­toztatja meg az alkotmánytörvényt, sem pe­dig a békeszerződéseket, hanem csak vilá­gosan lefekteti azt, amit a békeszerződések tartalmaznak. A törvényjavaslat nem oldja meg az összes vitás kérdéseket sem, de leg­alább azok 60—80%-át. A vita Ezután megindult a javaslat fölötti vita, melynek első szónoka Hackenberg német szociáldemokrata volt, aki hangsúlyozta, hogy a javaslat javítását a pénzügyminisztérium akadályozta meg. A pénzügyminisztérium ugyanis a nyugdíjasoknál nem volt hajlandó engedékenységre, de állástfoglalt a javaslat ellen a belügyminisztérium és külügyminisz­térium képviselője is, sőt a belügyminiszí rium képviselője a bizottsági tárgyalások fo­lyamán azzal az indokolással akarta a javas­lat elfogadását megakadályozni, hogy telje­sen korlátlanul mégsem lehet az állampolgár­ságot mindenkinek megadni, sőt Románia mintájára szükséges volna még egy uj tör­vényt is hozni, amely szerint az állampolgár­ságot olyan ^egyéneknél, kik az állam ellen vétkeznek, el lehessen vonni. A szónok ter­mészetesen a legradikálisabban utasítja visz- sza ezt az érvelést és egy rezoluciós javasla­tot terjeszt be, amelyben felszólítja a kormányt, hogy az állam­ABBAZIA PENSIO SAN REMO a központban. ___ 5324 Nyugodt millió, pormentes fekvés, balkonos, tengerre néző szobák. Kitűnő magyar polgári konyha. Árak: Teljes pensio 25 lírától. Fürdési évad május 1-től. polgárság modern rendezésére a legrö- debb időn belül törvényjavaslatot nyújt­son be. Ezután Hrusovszky Igor, Benes politikai grammofonja beszélt. A javaslat ellen — úgymond — nincsen ugyan kifogása, de még­sem hajlandó elfogadni, mert tárgyalása na­gyon alkalmatlan időben történt. A nemzet­gyűlés magyar tagjai ugyanis a legfelsőbb bí­róság 1923. évi döntése ellen panaszt emel­tek a népszövetségnél és csak ezután nyúj­tották be a parlamentben javaslatukat. Ez el­Szent-Ivány József: Tisztelt Nemzetgyű­lés! Nem óhajtok vitába bocsátkozni az előt­tem szóló igen tisztelt képviselőtársammal, csak meg kívánom állapítani, hogy nem aka­runk versengeni abban a tekintetben, hogy kinek az érdeme, vagy kinek az alkotása ez a javaslat. Egyáltalán nem hiszem azt, hogy részünkről ebbe az akcióba kortespolitika keveredett volna. Mi meg akartuk oldani ezt a kérdést abban a szellemben, ahogy azt mi óhajtottuk, ahogy azt mi kívántuk. — Meg kell azonban állapítanom, hogy ennek a kérdésnek a tárgyalása még nagyon soká be nem következett volna, ha mi ezt meg nem indítjuk. Módot fogunk keresni ar­— Kijelentem tovább, hogy Hackenberg képviselőtársam határozati javaslatát, mely szerint az állampolgársági és illetőségi kér­désnek mielőbbi modern rendezését kívánja, a magunk részéről a legmesszebbmenőleg tá­mogatjuk. — Legyen szabad még egészen röviden bejelentenem azt a felfogásunkat, hogy ezek­ben a kérdésekben reménységünk és meg­győződésünk szerint eredményeket fogunk elérni s remélem, hogy a szlovák néppárt igen tisztelt tagjai bennünket ezekben a kér­désekben támogatni fognak. (Taps a német és magyar padokban.) A néppárt a javaslat mellett Gazik szlovák néppárti kijelenti, hogy pártja föltétlenül a javaslat mellett fog sza­vazni, mert ez legalább némiképen rendezi az állampolgárság ügyét, amely nemcsak sok­ezer embernek az exizszentiácáját menti meg, hanem az állam érdekét is szolgálja. Dérer dr. előadó zárszavaiban ajánlja Necsas és társai módosító javaslatinak elfo­gadását, hogy az állampolgársági kérvény el­intézését olyanoknál, akik ellen bírói eljárás indul, várják be a jogerős Ítéletet és hogy mindaddig, amig valamely igénylő kérvényét el nem intézik, az illetőt a köztársaság terüle­téről kiutasítani nem lehet. Ugyancsak Ne- csaszék indítványozzák, hogy ezt a törvényt alkotmány törvénynek minő­sítsék. járás sérti a külföldön az állam tekintélyét. Szerinte az lett volna helyes, ha a javaslat tárgyalására csak a magyarok népszövetségi petíciójának elintézése után került volna a sor. A nemzeti szocialista párt éppen ezért a javaslat ellen foglal állást. Gáti kommunista képviselő ugyancsak hiányosnak tartja a törvényjavaslatot és sze­rinte csak agitációs célból nyújtották be, hogy a szociáldemokraták és a magyar nemzeti pár­tiak e réven valami eredményt tudjanak fel­mutatni. ra, hogy ezen csak részleges megoldást tar­talmazó javaslatot egy újabb, jobb törvény­nyel kiegészithessük­— Nem óhajtok hosszasan bes'élr.i, nem óhajtom az időt felesleges érvekkel tölteni, csupán meg kívánom állapítani, hogy a ma­gyar nemzeti párt képviselői és képviselő­klubja a javaslattal nincsen megelégedve és ezért szabad kezet biztosit magának. E célból méltóztassanak megengedni, hogy a magyar nemzeti párt képviselőinek, valamint a ve­lük szövetségben levő német képviselők meg­bízásából a következő deklarációt olvassam fel: javaslatokat 238 szavazattal 13 ellenében el­fogadták, vagyis a parlamentben valamenny- nyi párt a törvényjavaslat mellett szavazott, csak a cseh nemzeti szocialisták részéről esett ellene 13 szavazat A többi nemzeti szocialis­ta a szavazás előtt kivonult a teremből. Ami­kor a javaslat második paragrafusánál ugyan­ez volt a szavazatarány, Juriga a képviselő­ház nagy derültsége közben ujjal mutatott a 13 nemzeti szocialistára: — Látjátok, ez a Benes többsége A javaslat három-nyolc §§-ait 240 szava­zattal 14 ellenében fogadták el. Ezzel tehát minthogy a javaslat elérte a kvalifikált több­séget, az elnök bejelentette, hogy alkotmány­törvénynek tekintendő. A szavazás után és szavazás közben is a német pártok képviselői nagy elragadtatással gratuláltak Szent-Ivány Józsefnek. — Ilyen sikere — jegyezte meg egy po­litikus — még nem volt egyetlen képviselő­nek sem a parlamentben. Egy cseh szociáldemokrata pedig beis­merte : — Ilyen többséget ebben a parlament­ben csak az elhunyt Tusár egyik nyilatkoza­ta ért el. A nagy esemény után a képviselőház rövidített eljárással elfogadta második ol­A magyar nemzeti párt deklarációja A magyar nemzeti párt az illetőség és állampolgárság kérdésében a trianoni béke­szerződés által meghatározott törvényes alapon áll. A trianoni béke 1. szakasza az állam­polgársági jogot úgy adja meg a csehszlovák köztársaság fenhatósága alá került volt ma­gyar állampolgároknak, hogy ahhoz a csehszlovák köztársaság engedélye nem szükséges, (ügy van!) Az illetőség az állampolgárság alapja s amint ismeretes, abban a kérdésben, hogy az 1886 :XII. magyar törvény alapján ki szerezte meg az illetőséget, vita támadt és ebben a legfelsőbb közigazgatási bíróság a magyar joggal és annak alapján álló joggyakorlattal el­lentétes álláspontra helyezkedett, dacára annak, hogy a nemzetközi jog szerint a status kérdéseiben mindig a kérdéses területen érvényes jog az irányadó. (Úgy van!) A legfel­sőbb közigazgatási bíróságnak ez a szerintünk téves álláspontja több százezer itt lakó volt állampolgár exisztenciáját veszélyeztette és veszélyezteti g ezért a magyar nemzeti párt beadta törvényjavaslatát, amellyel a* illetőség hallgatólagos megszerzésének lehetőségét kívánta törvény által elismertetni. Ennek a javaslatnak és a Dérer Iván dr. által beadott javaslatnak egyesitett tárgyalás­kor meggyőződött a párt arról, hogy a mai pártviszonyok között álláspontunk teljes ér­vényesítéséhez többséget Szerezni nincs módunkban s hogy a ma elérhető eredmény ma­ximuma az, amit a tárgyalás alatt levő javaslat tartalmaz- Választanunk kellett tehát akö­zött, vájjon egy lényeges, de csak részletmegoldást vigyünk-e keresztül, vagy pedig tűrni az eddigi állapotot és az állampolgárság, illetve illetőség nélkül levőknek súlyos helyzetét tétlenül nézni. Ez a javaslat a jogfosztottak nagyobbik felének adja meg a reparációt s mi ünnepélye­sen kijelentjük, hogy teljesen szabad kezet tartunk fenn a teljes és álláspontunknak meg­felelő megoldás kiküzdésére s erre minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközt fel fogunk használni. (Úgy van!) A magyar nemzeti párt tehát kötelességének tartotta a mai politikai helyzetet kihasz­nálni arra, hogy ez a kérdés most feltétlenül a törvényhozás elé kerüljön és meg van győ­ződve arról, hogy energiájának latbavetése nélkül e kérdés bármilyen törvényhozási ren­dezésére csak nagyon hosszú idő eltelte után került volna a sor, vagy talán soha. Világosan és félreérthetetlenül kijelentjük, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavas­latot az állampolgárság kérdésében, a magyar nemzeti kisebbség jogos követelésének az érvényesüléséhez, csak kiindulási alannak tekintjük s azt csak ezen álláspontunk leszÖ- gezése mellett szavazzuk meg, úgy azonban, hogy az ellenünk beállított szakaszok ellen foglalunk állást. Meg fogjuk találni a módot arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak eré­lyes tiltakozásunk ellenére beerőszakolt pontjait megváltoztassuk. A szavazás Ezután megkezdődött a nagy szavazás. Gáti kommunista javaslatát 182 szavazattal 72 ellenében elutasították s ezután az előadói az vasásban is a tegnap letárgyalt javaslatokat és az illetőségi alkotmánytörvénjd névszerin­ti szavazással 237 szavazattal 23 ellenében fo­gadták el második olvasásban. A napirend utolsó pontja a 27 obstruáló képviselő kiadatási ügye volt. Éjfél felé járt az idő, amikor a képviselőház ülésterme zsú­folásig megtelt. Nagy csendben olvasta fel Malypetr elnök a mentelmi bizottsághoz ki­osztott áUamügyészségi átiratot és bejelen­tette, hogy a mentelmi bizottság előadója Halla dr. agrárius képviselő, a kisebbségi vé­lemény előadója pedig Koudelka cseh szo­ciáldemokrata képviselő. Halta előadó a kommunisták éles za­jongása közben lépett az előadói emelvényre. Röviden elmondja a parmalenti obstrukció történetét és hangsúlyozza, hogy az ilyen ter- roraktusokat, mint amilyenek a múlt szom­bati denáris ülésen lejátszódotak, semmi szia alatt nem szabad megengedni. A cseh pol­gári pártok megtapsolták az előadó kijelen­tését, a kommunisták és a német nemzetiek azonban erősen ágáltak ellene. Landa-Stihova: Gyávák vagytok, adjatok ki bennünket is a bíróságnak! Wilnsch kommunista: A reakció hóhér­ja! Fuj, le vele! A kisebbségi vélemény előadója Koudel­ka volt, akinek beszéde elején a német kép­viselők idegesen felugráltak padjaikból: — Hallatlan provokáció! Ez az ember volt Berán ügyésze is itt! ő mer most a men­telmi jog védelmére kelni! Ez tette tönkre Beránt! Reggel 3 órakor kerül sor a szavazásra. Az előadó javasolja Harus, Jilek, Kreibich, Safranko kommunista képviselők és Kneizlik nemzeti szocialista kiadatását, a többi 22 képviselő kiadatását pedig nem javasolja. Malypetr: Két javaslat került még a ház elnökségéhez, az egyiket Koudelka és társai nyújtották be, amelyben indítványoz­zák, hogy a ház adja vissza az egész ügyet a mentelmi bizottságnak, az részletesen tár­gyalja le minden egye-s képviselő ügyét, hall­gassa ki az érdekelt képviselőket, továbbá a gyorsírókat és a parlamenti tudósítókat A másik indítványt Kubis szlovák nép­párti terjesztette be, amelyben javasol­ja, hogy Zeminova ügyét adják vissza a mentelmi bizottságnak újabb vizsgálat végett. Az elnök ezután megindítja a szavazást és amikor a szavazatszedők összeszámlálják a szavazatokat, ismét óriási lárma támad a kommunisták és a német szociáldemokraták soraiban. Hirschl kommunista nyomtatványokat dob a német keresztény szocialisták felé, eltorzult arccal kiugrik a pádból és meg akarja támadni a német keresztény szo­cialistákat. Csak társai tartották vissza az újabb tetlegességtöl. Koudelka és társainak javaslatát a ház többsége elutasította. Kubis szlovák néppárti képviselő javas­latát azonban, hogy Zeminova ügyét utal­ják vissza a mentelmi bizottságnak, a ház többsége, a kommunisták fuj kiáltása és a nemzeti szocialisták nagy elképedése közben megszavazta. Az öt képviselő adatására vonatkozó indítványt 151 sza­vazattal 108 ellenében ugyancsak elfogad­ta a ház többsége. A kommunisták a szavazás után elénekel­ték az internacionálét, a német és cseh szo­ciáldemokraták ugyancsak énekeltek, a cseh nemzeti szocialisták pedig csendben, mint egy nagy csata veresége után, egyenként szállin­góztak ki a teremből. Reggel fél négy órakor Malypetr elnök berekeszti az ülést és bejelenti, hogy a házat a legközelebbi ülésre az elnökség Írásban fog­ja összehívni. Ezzel tehát két hónap nagy munkája után bezárták a képviselőház kapuit. Nagy ese­mények, lüktető parlamenti élet jellemezték ezt a kéthónapos időszakot, amely alatt szét­esett a cseh nemzeti koalíció és olyan lehe­tőségek perspektívája nyílott meg a prágai politikában, amilyenről a közelmúltban még álmodni sem lehetett A magyarság minden­esetre nagy eredményeket könyvelhet el ma­gának, mert voltak pillanatok, amikor döntő súllyal avatkozhatott bele az események fej­lődésébe. A képviselőház a legnagyobb valószínű­ség szerint csak szeptemberben fog uj Lói ülésezni. Az ásványvizek gyöngye KORYTNíCA Étvágygerjesztő és kitűnő üditö asztali ital, megszünteti a gyomorégést.

Next

/
Thumbnails
Contents