Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-26 / 144. (1182.) szám

^PAGAWV l&Cí«fft-í«RIiAj aataHMMCR^XIftl WrimUHMHMP——MBBB— iyzb junius 2b, szombat. Törkoisr szenátor a bírák helyzetének rendezéséért Uj törvényt követel a bírói függetlenségről és a bírósági szer­vezetről — Sikraszáll a felekezeti tanítók, középiskolai tanárok és a nyugdíjasok érdekében Prága, junius 25. A. tegnapi tisztviselőjavaslati vita folya­mán, mint már röviden jelentettük, T ö r- k ö 1 y József szenátor hatalmas beszédben taglalta magyar nemzeti szempontból a ja­vaslatot. Értékes kritikája általános vissz­hangot keltett. A nagyértékü beszédet jelen­tőségénél fogva teljes egészében hozznk. Törköly: Mélyen tisztelt Szenátus! A tárgyalás alatt levő fizetésrendezési javas­latnak legnagyobb hibája, hogy a tisztviselők fizetését rendezi, de ugyanakkor a tisztviselők függetlensé­géről egyáltalán nem gondoskodik. Hivatkozik a szolgálati pragmatikára, amely szolgálatú pragmatikát még az osztrák biro­dalom törvényhozói hozták és amely szolgá­lati pragmatika mindent biztosit, csak éppen a tisztviselők függetlenségét nem. Hiszen a titkos minősités rendszerét ez a szolgálati pragmatika állapítja meg s ez már maga is elégséges ahhoz, hogy ne legyen megeléged­ve ezzel a szolgálati pragmatikával minden olyan polgár, aki a szabadságra és igazságra valamit lis ad. Uj törvényt a bírói függetlenségről! De, mélyen tisztelt szenátus, úgy lát­szik itt nincsen is meg a készég arra, hogy a kormány a tisztviselőknek függetlenségét biztosítsa, mert hiszen elég, ha arra az egy tényre rámutatok, hogy az alkotmánytörvény előírja azt, hogy a bírói függetlenségről, a bíróságok szervezetéről, a bírák szolgálati viszonyairól egy külön törvény alkottassák, elég, ha rámutatok arra, hogy az elmúlt hét esztendő nem volt elégsé­ges ezen törvény megalkotására, hogy a bírói hatalom alkotmányi)iztositék- képpen szerepeljen, és akkor csak arra a konklúzióra lehet jutni, hogy itten nincs va­lami erős törekvés arra vonatkozólag, hogy a birói hatalomnak ezen szervezetei, törvé­nyei, a hirói függetlenség, szóval tovább a tisztviselő függetlensége biztosíttassanak. Pedig a fejlődésnek annak kellene lennie, hogy a bírói függetlenség megalkotása után az államhatalom gondoskodjék a többi tiszt­viselő függetlenségének biztosításáról és gondoskodjék itt egy olyan szolgálati prag­matikáról, amely szolgálati pragmatika a tisztviselői függetlenséget biztosítja és nem engedi azt, hogy a tisztviselő felebbvalójá- nak vagy az államhatalomnak rabszolgájává legyen és azok kénye-kedvétől függjön. Mélyen tisztelt Uraim, nekünk tehát igenis törekednünk kell arra, hogy egy a bírói függetlenségről, bírói szolgálati viszonyról, a birósági szervezetekről egy törvény mielőbb megalkottass ék és megalkottassék egy szolgálati pragma­tika, amely elsősorban is megfelel egy jogállam­nak, mert hiszen minekünk arra kell töre­kednünk, hogy jogállam legyünk, ahol a tisztviselők teljesen függetlenek, de egyút­tal felelősek is legyenek. Kell egy olyan szolgálati pragmatika, amely a függetlenség kiépítése mellett kimondja azt is, hogy minden hivatalnok egyénileg felelős minden törvénytelen rendszabályért és intézkedés­ért, még akkor is, ha felső akaratnak enge­delmeskedik. Minden hivatalnok, aki nem tiszteli a törvényt, felelős legyen a tetteiért és kérdőre legyen vonható a bíróság előtt minden előzetes felhatalmazás nélkül, mert hiába oszt az alkotmány betűje szabad­ságjogokat, ha azok nem biztosíttatnak. Vég­re is osak egy eszköz van és ez az, hogy min­den katonai és polgári hivatalnok kivétel­nélküli felelőssége állapíttassák meg. A bíróságok legyenek minden jognak védőőrei, akik mindenkit a törvények iránti tiszteletre szorítanak. Nekünk követelnünk kell, hogy a kormány azonnal tegyen eleget az alkotmány parancsának, terjessze be a bírói függetlenségről szóló törvény- javaslatot, mert bár az alkotmánytörvény 99. szakaszá­ban annak lényeges vonásai le vannak fek­tetve, de teljes részleteiben való kidolgozá­sa a bírói hatalomnak még ma sincs meg. Ezért történhetik az, hogy a birói független­séget úgy játszók ki, ahogy egyszerűen akarják. Kinevezik magas dotációju állások­ba azokat a bírákat, akik nem is akarnak menni, ha valamely helyen kellemetlenek a kormányzatra. Hát nem egyszerű kijátszása ez a birói függetlenségnek? A hirói függet­lenség egy olyan nagy biztosítéka az állam­polgároknak, hogy arra okvetlenül szükség van a végrehajtó hatalom visszaélései ellen. Még mindig az osztrák pragmatika van érvényben A bírák szolgálati viszonyairól szóló törvényt azért is meg kell alkotni, mert lehetetlen, hogy a bírák azon szolgálati pragmatika alapján álljanak, amelyet még az osztrák birodalom törvényhozói alkottak meg. De a birósági szervezetnek megalkotását sem lehet úgy hagyni, ahogy az ma van, ami­kor az utolsó pillanatban kiadta a hivatal­nokkormány a bíróságok szerkezetét meg­változtató rendeletét, amely a nemzeti ki­sebbségeket jogaiktól fosztja meg. Mi követeljük e tekintetben, hogy a birósági szervezetet is a törvényhozás szabályozza, amikor is a törvényhozásnak módja lesz a birósági szervezet megalkotásához hozzászól­ni és a nemzeti kisebbségek jogfosztását mindenképpen kiparirozni. Az automatikus előléptetésekért Ezek után, ha vizsgáljuk magát a fizeté­si javaslatot, akkor itt szemembe ötlik a 17. szakasz, amely azt mondja, hogy a fizetési osztályba való előlépés előfeltétele a képes­ség, felhasználhatóság és megbízhatóság. Azt is mondja ez a szakasz, hogy mindezeket a hivatalfőnök állapítja meg. Ennek a rendelkezésnek mi a feltétlen eltörlését követeljük és ennek helyébe az automatikus előléptetést kell hogy kérjük, mert hogy a megbízhatóság mit jelent és milyen hatalmat ad az ilyen kezelés a sovi­niszta, saját előléptetése érdekében buzgó hivatalfőnök kezébe, azt a nemzeti kisebb­ség tagjai tudják a legjobban. Kijelentem, hogy ha meg is szavazzuk ezt a javaslatot más körülmények figye­lembe vétele mellett, nem nyugszunk addig, amig a törvénynek 17. szakasza más olyannal ki nem cseréltetik, amely a tisztviselői függetlenséget szolgálja és biztosítja. Egyenlő elbánást a felekezeti tanítóknak! A felekezeti tanítók fizetésrendezési kér­désében a képviselőház az ellenzék, tehát a magyar nemzeti párt részéről is kifejezésre juttatott kívánság honorálásaképpen a fele­kezeti tanítókat egyenlő elbánásban részesíti az állami tanítókkal, azok részére az állami tanítókkal egyenlő fizetést biztosit. Ezzel szemben nézetem szerint még nem intézte el a felekezeti tanítók kérdését és már előre is tiltakozom az ellen, hogy amikor a felekezeti tanítóknak az államhoz való viszonyát szabá­lyozni fogják, ezt úgy csinálják meg, hogy a nemzeti kisebbségek jogait újból ne respek­tálják. Azt az elvet azonban, hogy az állami ta­nítókkal egyenlő elbánásban kell részesí­teni a felekezeti tanítókat, még nem vit­ték teljesen keresztül. Erre vonatkozólag hivatkozom a vallás- tanitókra, ahol különbség van az olyan val- lástanitó között, akit az állam nevezett ki és olyan vallástanitó között, akit valamely fele­kezet alkalmaz. Az előbbinek rendes fizetése van, az utóbbinak csak órabére, amit úgy csökkentettek, hogy több sokszor négy osz­tályt is összevontak a vallástanitás végett, amikor is a felekezet által alkalmazott taní­tónak heti 2 óra vallástanitás ... Herz kommunista közbeszól: 2 óra is sok. Törköly: Önnek sok lehet, szenátor Ur, nekem kevés, mert én a vallási nevelésre igen nagy súlyt helyezek! Mondom, heti két óra vallástanitás után hetenként 40—80 koro­na jut­Itt is követeljük az egyenlő elbánást és követeljük, hogy az illetékes miniszterek ezt rendeletileg vigyék keresztül. A középiskolai tanárok nyugdija Nem látom keresztülvive az egyenlő el­bánást a fizetés rendezésében a feleke­zeti középiskolai tanárokra vonatkozólag sem, akiknél az a helyzet fog beállani, hogy ha nyugdíjba mennek, akkor az államsegély nem lesz beszámítva nyugdijukba és az fog velük történni, hogy 35—40 évi szolgálat után 7—8000 korona évi nyugdijuk lesz, ami a mai viszonyok között 35—40 évi súlyos munka után nem elégséges a tisztességes megélhetésre sem. Ennek is kérjük a repa­rálását és kérjük, hogy az államsegélynek kiutalt fizetéskiegészités a nyugdíjba teljes egé­szében beszámíttassák, ügy tudom ,a szlovák néppárt e tekintet­ben indítványt is terjesztett be, hogy a ház határozatilag mondja ki, hogy utasítsa az ille­tékes minisztériumot ezen kérdés rendeleti rendezésére. Ehhez az indítványhoz pártom nevében feltétlenül csatlakozom. mert azok nem hódolnak be a demokratikus önkényuralomnak. Ezért van az, hogy a biró alapfizetése, akármilyen állásban van is, nem lehet ma­gasabb 36.900 koronánál, ellenben egy VI. fi­zetési osztályba sorozott tanár vagy pénzügyi tanácsos 39.600 koronát kap. Ehhez arányitva a biró a 7. fok szerint csak 28.800 koronát kap. A Íex-Dolánsky visszaállítandó Mit szóljunk még a minősités kérdésé­hez. Mit szóljunk ahhoz, hogy a szolgálati vi­szonyok még most sincsenek szabályozva? A magyar nemzeti párt a birói hatalom munkásainak ily módon való kezelésébe nem tud belfenyugodni és most bár meg­szavazza a törvényjavaslatot, hogy ne hát­ráltassa a fizetésrendezésnek ezt a mód­ját, módot és alkalmat fog keresni arra, hogy a fizetésrendezési törvény megvál­toztatását keresztülvigye és a Lex Dolán- skyt újra életbe léptesse­Nyugdijszerződést Magyarországgal A nyugdíjasok kérdésével igen sokat le­hetne foglalkozni, mivel e tekintetben sem kielégítő a javaslat. De mivel a képviselőházi bizottsági tárgyalásokon miniszteri Ígéret hangzott el, hogy a nyugdíj egyenjogúsítás egy általános nyugdíjtörvény életbeléptetésével mi­előbb meg fog történni, most jelenleg csak arra szorítkozom, hogy sürgessem a miniszteri ígéret betartását és követeljem, hogy a csehszlovák köztársaság kormánya a trianoni békeszerződés 199. szakasza alapján kösse meg Magyarországgal mi­előbb a szerződést, amint azt Auszriával már megkötötte és ne hagyja nyomorúságban azt az embertöme- get, akik még csak' mindennapi kenyerüket sem tudják megvásárolni nyomorúságos nyugdijukból. Én ennek a javaslatnak csak a rossz ol­dalait hoztam fel. Jó oldalaival nem is aka­rok nagyon foglalkozni. Nem is sok jó oldalát látom. Csak egyet: hogy hellyel-közzel egy és más nyomorúságnak, szenvedésnek meg­szüntetését teszi lehetővé és miután maguk a tisztviselők csak arra kérnek, hogy csak fo­gadjuk el ezt a fizetésrendezési javaslatot, dacára annak, hogy ellenében súlyos aggo­dalmaink vannak, — de mert úgy véljük, hogy a törvény ki nem elégítő intézkedései által sok jajszó részben el fog némulni és mert maguk a tisztviselők arra kérnek ben­nünket, hogy ha nem is kielégítő a javaslat, a gyors segítség feltétlen szüksége miatt fogad­juk azt el. A javaslatot elfogadom. A szavazás A vita ezután nyugodt mederben folyt éjfélután kettőig, mikor a többség ugyan­olyan erőcsoportositás mellett, mint a képvi­selőházban, megszavazta a hármas tisztviselő­javaslatot. A birák 95 százalékának csak éhbér jut A birák a fizetésrendezésnél igen hátrá­nyosan vannhk bírálva. A birói pótlék tekin­tetében a Lex Dolansky 491/1924. számú tör­vénnyel szemben megrosszabbodik a helyze­tük, mert a javaslat szerint kisebb lesz a pót­lékuk. Ez az intézkedés a jogfosztás jellegé­vel bir. Az egész javaslat a magasban állásban levő felebbviteli bíróságoknál alkalma­zott premiérek részére jó, mert azokat alaposan javadalmazza és mivel ezek a birák 5 százalékát jelentik, a 95 száza­léknak csak az éhbér jut Ennek igen rossz következményei lehet­nek és lesznek is. Az egyik az, hogy a meg­élhetést alig biztositó birói pályára alig fog az ifjúság menni, a magyar ifjúságot meg nem bocsátják, igy bekövetkezik a dekaden­cia, a birói csőd. A másik az, hogy a birák mind a legfelsőbb állás elnyerésére fognak törekedni és hogy ezt elérhessék, a birói függetlenséget is feláldozva, igyekezni fog­nak a kinevezést adó kormánynak engedel­mes bírái lenni. Ily módon azután a felsőbb bírósághoz mind olyan birák kerülnek, akiket nem a tudományos kép­zettségük, de protekciójuk és engedel­mességi készségük juttatott a magas po­zícióba, ami végeredményben a birói hatalom­ban rejlő alkotmánybiztositékok erejét csök­kenti, mert a végrehajtó hatalom ezúton köz­vetve befolyást fog gyakorolni az itélkedésre. „Nem akarnak független és jó bírákat** A bíráknak minden jogállam magas fi­zetést ad, mert nagy súlyt helyez az anyagi és lelki függetlenségükre egyaránt. Anglia, Amerika, Németország, Magyarország, de a nyugati államok mind magasan dotálják a bí­rákat már azért is„ mert a bírónak magas képzettséggel kell bírnia, a változó jogélettel haladva folytonosan tanulnia kell, mellékjö­vedelme nem lehet. Magyarországon is van birói pótlék, de az albiró is éppen olyan ösz- szegü birói pótlékot kap, mint a kúriai biró, jeléül annak, hogy a birói pótlék azért jár, mert valaki birói tisztet visel. Csak a köztár­saság kivétel. Itt a bírákat nem akarják megfelelően fi­zetni, mert itt nem akarnak független és jó bírákat Ki is lehet találni, hogy miért? Azért, Veszélyben a szokoíkongresszus egyetemes szláv jellege A mostani szokolkongresszusra az összes szláv nemzetek tornaegyesületeit meghívták, hogy szimbolizálhassák a szlávok egységét s a moldvai vizünnepségeken a szláv testvé­riség mellett tüntessenek. A rossz időjáráson kívül azonban egyéb zavaró körülmények is jelentkeztek, melyek az ünnepségek pánszláv sikerét máris kétségessé teszik. Az alapté- vedés ott volt, hogy a szokolünnepséget össze­kötötték a Huszünnepéllyel s ezzel elriasztot­ták a katolikus szlávokat. így a varsói szo- kolszövetség hivatalosan bejelentette, hogy a Huszünnepség katolikusellenes éle miatt egy­általán nem vehet részt a kongresszuson. A Prazsky Vecernik közlése szerint a lauschdzi szerbek is lemondták megjelenésüket. A bol­gárok már két hete bejelentették, hogy távol­maradnak. Assizi polgármestere sem jön el, mint ahogy a cseh lapok előre bejelentették. A német belpolitika krízise Berlin, junius 25. A birodalmi ülés jogi bizottságában tovább folytatják a feje- delemi vagyonról szóló törvényjavaslat ar- gyalását. Idáig 12 paragrafust vettek át és fogadtak el. A tegnapi optimizmussal szem­ben ma újra pesszimisztikus a hangulat, mert a német nemzetiek magatartásukat újból meg akarják változtatni. 2 MMB XCJX i v. trmc. jnmmmmmmimmmtmx «MCiVil il ni ■ n ■< ' 'IBI .ww l mii 111' “ — .............. 1 Ro zsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegviz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, 3» g$@lnawa->mozsnyö' (Silovcnnké) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörig fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger szine felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ke, — Posta, tá- virda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőigazgatóság. m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents