Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-25 / 143. (1181.) szám

6 ^m<OTt/VVA<Ste5^-HIRTiiAT& 1926 junius 25, péntek. A csehszlovákiai magyar diákokhoz! Bajtársak! A csehszlovákiai magyar kisebbség főis­kolás diákságának helyes irányú fejlődését csak az biztosíthatja, ha a diákság erkölcsi, kulturális és gazdasági szükségleteiről jól ki­épített s mindenre kiterjedő munkásságu or­szágos szervezet gondoskodik. A csehszlová­kiai magyar akadémikus egyesületek ezért kimondották elvben az 1926 junius 15-iki prágai diákkongresszuson a csehszlovákiai magyar akadémikusok országos szövetségé­nek megalakulását s ennek gyakorlati ke­resztülvitelére egy nyolctagú bizottságot lé­tesítettek, mely októberben kibővül a köz­ben létrejött csehszlovákiai magyar akadé­mikus egyesületek kiküldöttjeivel. A szö­vetség alapitóbizottsága az országos magyar akadémikus szervezet alapeszméjét követ­kezőképpen határozta meg: a szövetség egy­ségbe tömörít minden csehszlovákiai honos­ságú magyar főiskolai hallgatót és úgy az egyetemvárosokban, mint a vidéki városok­ban és községekben helyi szervezeteket léte­sít. A szövetség alapszabályainak hatósági jó­váhagyásakor az alapitó bizottságban képvi­selt akadémikusegyesületek a szövetség he­lyi szervezeteivé alakulnak át, illetve bele­olvadnak a helyi szervezetekbe. A helyi szervezeteken belül a szövetség céljaival nem ellenkező speciális irányzatú egyesüle­tek, körök és csoportok alakulhatnak. A szö­vetség alapitóbizottsága felszólítja a csehszlo- cákiai magyar akadémikusokat a követke­zőkre: 1. Lépjen be lehetőség szerint minden magyar diák a szövetség alapitóbizottságában képviselt egyetemvárosi és vidéki egyesüle­tekbe. 2. Ahol a belépés lehetősége hiányzik, ott alakítson a diákság a megalapítandó szö­vetség eszméinek megfelelő helyi egyesüle­tet. (Vidéki akadémikusegyesületek igényel­nek megfelelő alapszabálymintával a lévai Garamvölgyi Akadémikusok Szövetsége ren­delkezik.) 3. Vegyen minden magyar diák tevé­keny részt a prágai MAKK tulajdonát képező magyar diáksegélyalap fejlesztésében. A szö­vetség megalakulása után a diáksegélyalap az egyesület tulajdonából a szövetség tulaj­donába megy át. Gyűrje le minden magyar akadémikus a mindegy nyomasztó átkát és sorakozzék egységbe az egészséges magyar jövendőért! Jó munkát! Prága, 1926 junius hó 15-én. Wintersteiner Henrik, Hrdina Lajos, Plichta Gyula, Túri Nagy János, Kessler Edgár, Mo- hácsy János, Flaehbarth Ernő dr., Szvatkó Pál dr. _____ Rá kóczi tábortűz — Cserkész­verseny A Mi Lapunk júniusi számában a Szent György Kör két olyan felhívást in­téz a magyar cserkészekhez, melyek mindegyike nemcsak a cserkészcsapatok­ban szervezett magyar ifjúságot, de az egész uj nemzedéket, sőt az idősebbeket: az elkeseredett szemű kifáradtakat is föl­lelkesítheti. A Rákóczi tábortűz az egész­séges uj fiatalság nagy lelki találkozója lesz és a cserkészvándorlások egymásba csattant] ák a magyar város és falu régel­szakadt testvértenyereit. Felhívás a magyar cserkészekhez A prágai és brünni magyar cserkészek Szent György Köre felszólítja a magyar cserkészeket II. Rákóczi Ferenc közös ünneplésére. 1925 nyarán Jókai mesevilágában találkoztak a közös tábortűz körül lelkesedő cserkész szivek. Teremtsük meg a lelki egymásbakapcsolódást ezidén is. Gyuljanak ki julius 15-én este fél kilenckor mindenfelé az ünnepi tüzek: hirdezzék a testvériesült lángok a magyar ifjúság egységét, a cserkészek rendületlen magyarságát és emberségét; Zúgják a közös csillagos égbe táruló cserkészlelkek a nagy ideál: a Nagyságos Fejedelem örök dicsőségét! Test­vérek! Fogadjuk zengő vérünkké azon az estén a Kárpátok mesesuttogását arról a magyarságból jött Emberről, akinek a szive szabadságért piros- lott és igazságot harangozott és győzelmes ke­mény kuruc sereggé hozta össze a különféle fajú és vallásu, de szép' közös vágyakozásu férfiakat. Valljunk hitet a lelki találkozón a magyar ha­gyományok mellett: mi, maroknyi nép az ember­óceánban, a nagy emberideálok fáradhatatlan harcosa akarunk lenni! Jó munkát! — Kessler EdgaT prágai vezető, Hrdina Lajos brünni veze­tő, Mohácsy János titkár. Cserkészverseny A Szent György Kör közérdekű versenyre szólítja fel a szlovenszkői és ruszinszkói magyar cserkészeket. Vándoroljanak 4 fiúból álló csopor­tok 1926 augusztusában legalább egy hétig a köz­társaság magyar falvain keresztül és végezzék a következő feladatokat: 1. Szerettessék és ismer­tessék meg falun a cserkészetet. 2. Gyűjtsék es- ténkint maguk köré a falusi gyermekeket, mesél­jenek nekik, énekeljenek, játszanak velük. 3. He­lyezzenek el az egyes községekben ifjúsági célú gyüjtőiveket. 4 Ajánljanak az ifjúsági könyvtárak­ba megfelelő uj könyveket, és folyóiratokat. 5. Szerezzenek A Mi Lapunknak uj előfizetőket. A vándorlók napi 25 km.-nél többet ne gyalogol­janak és úgy osszák be az idejüket, hogy legké­sőbb esti 6 órára faluba érjenek, ahol még össze tudják hívni a gyermekeket. A csoportok főző­szerszámokat, élelmet, sátrakat ne vigyenek ma­gúikkal, hanem bízzák magukat a magyar vendég­szeretetre, ne feledjék el azonban, hogy, ha si­keresen akarnak apostolkodni a magyar jövő ér­dekében: szerényen, önmegfartóztatóan kell él- niök. Szeszes italt sehol sem szabad elfogadni. A vándorlást minden csoportnak előre be kell je­lenteni a Szent György Körnél, a résztvevők, a vándorlás ideje és útiránya és a parancsnoki en­gedély bemutatásával. A vándorlás befejeztével minden csoportnak pontos jelentést kell küldenie a vándorlásról. A jelentés tartalmazza a követ­kezőket: Csapatnév, résztvevők neve, kora, állá­sa, őrsi beosztása és rangja, a vándorlás ideje, vázlatos térképe, tárgyilagos és részletes naplója, az elért eredmények felsorolása. A legjobb meg­oldásokat értékes dijak jutalmazzák. Jelentések a Szent György Kör vezetőjéhez küldendők (Kessler Edgár, Bratislava, Duna-utca 51). Jó munkát! A Szent György Kör intézőbizottsága ne­vében Mohácsy János, titkár. Oh, azok a napfoltok... Az időjárás tréfát üz a meteorológusokból — A napfoltok szaporulatára vezetik vissza a rendkívüli időjárást Prága, junius 24. A meteorologusok ezen a nyáron ugyancsak rázzák a fejüket, mert az időjárásra vonatkozó jóslataikat a szeszélyes nyárelő szinte napról- napra megdöntötte. Ebben az évben a tudományos meteorologiát szinte ku­darc érte, mert csak egy napra is előre hirdetett jóslásait a természet alaposan megcáfolta. Hogy csak egy esetre mutassunk rá: a prágai in­tézet szerdára az idő lehűlését jelentette, amely különösen Keletszlovenszkón lesz érezhető és mit tesz Isten — a szerdai távirati jelentések szerint Kassán szerdán délelőtt a hőmérő elérte az idén legmagasabb állását, a 24 fokot. Kedd estére például Prágában felhőtlen eget jósoltak, amire este bét órakor megeredtek az ég csatornái és alapos kis vihar okozott keserű­séget a meteorologusoknak. De ez igy van Közép- európaszerte mindenütt. A legjobb tudományos eszközökkel, hírszolgálattal berendezett berlini meteorologiai állomást is egyre-másra érik a csa­lódások és a nagyközönség körében már szálló­ige lett: No ha a meteorologiai intézet szép időt jósol, esőköpennyel és parapléval kell kimennünk az utcára. A hirtelen melegre forduló idő is telje­sen ellenkezik a meteorologia jóslatával Az olyan rendkívüli időjárás alkalmával, mint amilyen ezen a nyáron mutatkozik, mindig valami rendkívüli ok után ku­tatnak. Emlékezhetünk, hogy a Szlovenszkőn és Ruszin- szkon 1915-ben mutatkozó túlságos esőzéseket a meteorologia a galíciai ágyuharccal, különösen a gorlicei csatával kezdődő nagy offenzivával hoz­ta kapcsolatba. Általánosan ismert az úgynevezett időjárási periódusokról szóló elmélet, amelynek értelmében ( bizonyos meghatározott időközben, 33 évenként például, ugyanazok az időjárási viszonyok térnek vissza. Ennek a meteorologiai elméletnek a geológiában is van pendantja, ahol például Bruckner profesz- szor a jegesek előnyomulásánál és visszahúzódá­sánál állapította meg ezt a 33 éves periodicitást, mely végső eredményben természetesen szintén az időjárás periodicitására vezethető vissza. Ezek a nézetek természetesen igen szellemes hipotézi­sek, melyeknek nagyon nehéz tudományos meg­alapozottságot adni. Sokkal értékesebbek azok a meggondolások, melyek az időjárási viszonyok alakulását a nap­foltokkal hozzák kapcsolatba. A hamburgi meteorologiai intézet nagyon érdekes eredményekről számol be most ezen a téren. Ter­mészetesen ezeket a megállapításokat sem kell abszolút biztosaknak elfogadni, mégis különböző bizonyítékok látszanak szólani amellett, hogy a napfoltok és az időjárás alakulása között tényleg van valamelyes összefüg­gés. Tény az, hogy a napfoltok rendsze­rének nagy hatása van a mágneses me­zőre, vagyis a föld mágneses elemeire, ügy hiszik, hogy összefüggést talállak a mágneses mezők zavarai s a napfoltok kö­zött és ezzel igazoltnak látják a napfol­toknak az időjárásra gyakorolt hatását is. Azt tételezik fel, hogy minél több a napfolt, annál intenzivebb a nap kisugárzása és fordítva. Mostanában a napfoltok szaporulatát figyelték meg, ami jelentékeny befolyással van a földi ég­hajlat alakulására és okozója azoknak a ka­tasztrófáknak, melyek nagy területeken semmi­sítették meg a termés eredményét. A Prágai Magyar Hírlap mindennap — Egy félesztendővel ezelőtt a Prágai Ma­gyar Hírlap életében nevezetes változás kö­vetkezett be. A lap szerkesztősége a Stepan- ská-utcai szerény hajlékból átköltözött a Pan- ská-utcába, a Prager Tagblatt palotájába és ennek a világlapnak páratlan technikai ap­parátusával láttunk hozzá missziónk minél tö­kéletesebb betöltéséhez, hogy a magyarság­nak valóban fővárosi, központi orgánumot nyújtsunk. Néhány nap múlva félesztendeje annak, hogy ez a változás bekövetkezett. Vég­zett munkánkról nem mi akarunk Ítéletet mondani, hanem Ítéletet mondott lelkes olva­sóközönségünk, amely önzetlen és becsületes törekvéseinket felismerte és azokat teljes mértékben honorálta is. Elismerés, dicsérő sza­vak kisérik ezt a munkát s az elismerés tet­tekben is kifejezésre jut, előfizetőink száma napról-napra gyarapodik és ma már ott tar­tunk, hogy minden önreklám nélkül elmond­hatjuk magunkról: Csehszlovákia legnépsze­rűbb és legelterjedtebb magyar politikai na­pilapja vagyunk. Nem vagyunk lukrativ vállalkozás. Azo­kat a magyar vezető egyéniségeket, akik ezt a vállalatot megalapozták, kizárólag egy szent, ideális cél vezette, olyan orgánumot teremte­ni a kisebbségi magyarság számára, mely po­litikai jogainak védelmezőié, szószólója s a kisebbségi magyar kultúra hathatós ápolója és fejlesztője lesz. Ennek a célnak érdeké­ben állandóan jelentős áldozatokat hoztak s hoznak a jövőben is. A félév elteltével mér­leget állítottunk és ez a mérleg kedvezően alakult. Jó lapot adtunk, a közönség elismerte ezt a, munkánkat és seregestül tódul előfize­tőink táborába. Mi ezt az elismerést nem akar­juk üzletileg kamatoztatni, hanem azonnal visszaszármaztatjuk a közönségnek olyan for­mában, hogy julius elsejével, amikor uj ne­gyedévi előfizetés nyílik meg, lapunk terje­delmét jelentékeny mértékben bővíteni fog­juk. Eddig a vasárnapi 1G oldalas laptól elte­kintve, hetenként két ízben adtunk tíz olda­las lapot, a jövőben állandóan tiz oldalas ter­jedelemben jelenünk meg, vasárnapi száma­ink pedig a jövőben isl6 oldalasok lesznek, i Havonként tehát 24, egy év alatt pedig P,00 ol­dallal többet nyujlunic olvasóinknak, mint a múltban. Hogy mit jelent ez a 300 oldal a mi formátumunk, betűtípusaink mellett, arról mindenki hamarosan meggyőződhetik, ha la­punkat más szlovenszkói lapok terjedelmével összehasonlítja. Julius elsejével uj előfizetési negyedévet nyitunk. Ez az időszak az újságok életében a legkedvezőtlenebb, az úgynevezett ugorkasze- zón ideje. Mi ezt a fogalmat a szótárunkból ki akarjuk küszöbölni s még fokozottabb munkával, még hatalmasabb apparátussal, még messzehalóbb tervekkel látunk a nyári szezónhoz, mint aminőket eddig megvalósítot­tunk. A tiz oldalas terjedelem sok mindent enged meg, amiről eddig helyszűke miatt le *kellett mondanunk. Lehetővé teszi, hogy azok­nak az igényeit is kielégítsük, akik az újság­ban nemcsak a gyors és pontos hírszolgálatot, nemcsak a politikai események kommentár­jait keresik, hanem komoly irodalmi, társa­dalmi, tudományos olvasni valóra is vágynak, kielégítsük. Egy-két tervünkről már most informáljuk hűséges olvasóinkat. Állandóan két eredeti regényt akarunk nyújtani. Mostani kis regé­nyünk befejezése után azonnal megkezdjük a magyar széppróza egyik legkiválóbb művelő­jének, Kosáryné Réz Lolának bájos regényét s ugyanekkor folytatásokban adjuk a nagysze­rű Rasputin-drámát, Iván Nasivin gyönyörű feldolgozásában. Márai Sándornak keleti cikk­sorozata még jó ideig fogja gyönyörködtetni a szellemes Írások kedvelőit. Az iskolaév lezártával a szülőközönségnek támogatására akarunk sietni, amennyiben már ezen a hé­ten megkezdjük nagyszabású ankétunkat a pályaválasztás problémáiról és ebben megszó­laltatjuk a magyar közélet vezetőegyénisé­geit, elméleti és gyakorlati szakembereket, a szülöközönséget, az ifjúság barátait. A nyá­ri idényben munkatársainkat kiküldjük Szlo- venszkó és Ruszinszkó minden vidékére, hogy az összes közérdekű kérdéseket dolgozzák fel. Ilyen irányú tevékenységünket már meg is kezdettük. Győry Dezső Gömörmegyében, Szvatkó Pál a Vág völgyében, Bekény László pedig Keletszlovenszkón dolgozik ebben az irányban és egy elsőrendű újságírót, bízunk meg a Verhovina tanulmányozásával. Tele vagyunk eszmékkel? tervekkel, me­lyeknek megvalósítása mind azon fordul meg, hogy a magyarság milyen mértékben hono­rálja ezeket a törekvéseinket. A folyton meg­nyilvánuló szeretet, a minden oldalról beér­kező sok biztatás kedvező kilát ásókkal ke­csegtet. Bátran bocsátjuk tehát, útnak a ter­jedelemben megnövekedőit Prágai Magyar Hírlapot az uj vizekre és bizton hisszük, hogy a magyar olvasóközönség velünk tart a ma­gyar kultúra fejlesztésének utján. Nyárasszony tánca Érés zenéjére Halld Nyárasszony a kacagó zenét mire sírva felfigyelnek a Vágyak, és uj tüze gyűl régi mámoroknak, (Pihenhetsz majd az Ősz termő halk völgyében hol hullt levélből vetettek az ágyak). De most, a Kalász-érés idején karcsulábu Nyár most perdülj elő, napsugárbokád vidd táncos friss ütemre — mint ballerina az Operák színpadján — Nyárasszony, csókos, forrón-érlelő ... Szinizzásokban vergődöm hevesnek a Zaj csöndjében és Csöndnek zenéjében smaragdszin mezők bársonyán bokázni megrészegülten, bacchanstáncra hívón piros Nyárasszony Téged kereslek ...! Ünnep van. Táncolj! Dirigensek Nagyja a Természet int taktust pálcájával, harsog a zene csodázó vonókon. (Szivünkkel halljuk az Érés muzsikáját) és Te Ny ár asszony lenge táncruhául vedd fel száz hajnal tarlatánszoknyáját. Vásárdi Lia Magyar este Prágában A Prágai Magyar hírlap hási ünnepe Prága, junius 24. A mai napon egy esztendeje annak, hogy Dzurányi László főszerkesztőnk átvette a Prágai Magyar Hírlap vezetését Dzurányi működése a kisebbségi magyar újságírás megteremtésében és bifejleisztégében nagy jelentőségű volt és a la­punknál töltött egy esztendő alatt publicisztikai képességeivel a Prágai Magyar Hírlapot a fejlő­dés még magasabb fokára vitte és valóban a ma­gyarság vezető politikai sajtóorgánumává fejlesz­tette. Rövid idő ugyan egy esztendő, de a Prágai Magyar Hírlap munkásai a honi talajtól elszakít­va, hallatlanul nehéz körülmények között végzik kötelességüket és igy -^Jubileumi ünnepség szív­ből jövő és megindokolt volt. A Kreuzler-vendéglő kerthelyiségáben gyűltek össze a Prágai Magyar Hírlap munkatársai s . a lap barátai, hogy meghitt házi ünnepség kereté­ben mélyítsék azokat a kapcsolatokat, melyek a magyarság politikai vezetőit és a magyar sajtó munkásait egy befűzik. A kedves asztaltársaságban ott láttuk Egry Ferenc, Richter János, Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátorokat, Szent-Ivány József, Füssy Kálmán, Holota János di’., Koczor Gyula, Nitsch Andor nemzeti párti képviselőket, Mayer, Hodina, Wieser német gas- dapárti képviselőket, Bőbnelt, a Landpost szer­kesztőjét, Flaehbarth Ernő dr.-t, a Központi Iroda igazgatóját, Kozma Ferenc dr.-t, a keresztényszo­cialista és Tömöri János dr.-t, a nemzeti párt parlamenti klubtitkárját. Meleg, meghitt ünnepség volt és jelentős felszólalások tönténtek, melyekben képviselőink hangsúlyozottan emelték ki a magyar sajtó mű­ködésének fontosságát, úgy, hogy Dzurányi László ünnepeltetése a magyar sajtó ünnepségévé ma­gasztosult. Vécsey Zoltán dr. a Prágai Magyar Hír­lap szerkesztőségének és az újságírói szindikátus prágai körzetének nevében üdvözölte az ünne­peltet és átnyújtotta a szerkesztőségi tagok aján­dékát. Dzurányi László meghatott szavakban mondott, köszönetét kollégáinak, akiknek megértő munkásságával sikerült nehéz feladatát betöltenie. Egry Ferenc szenátor azokat az ifjú magyar kul- turmunkásokat köszöntötte, akik Prágában bebi­zonyították, hogy méltók az öregek feladatának átvételére. Törköly József dr. meleg szívvel üd­vözölte az idegben eggyé forrott magyar társasá- ságot. Flaehbarth Ernő dr., a Prágai Magyar Hír­lap szindikátusának részéről fejezte ki jókíván­ságait. Vécsey Zoltán dr. azután Szent-Ivány Jó­zsef képviselőt köszöntötte fel, akinek nemes, ide­ális, nemzetmentő céljait a magyar sajtó felis­merte és lelkes odaadással támogatja. Wieser német képviselő Szent-Iványt, a hűséges fegyver­társát köszöntötte. A gömöri újságírók az ünnepség alkalmából meleghangú üdvözlő-táviratot intéztek Dzurányi Lászlóhoz. A Prágai Magyar Hírlap kedves házi ünnepe meleg magyar érzésben forrasztotta egybe a Prá­gában nemzeti missziót teljesítő összes magya­rokat. ,

Next

/
Thumbnails
Contents