Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-03 / 125. (1163.) szám

^jk&sju+Lu v i/A.\xit^\R*MÍÍ<liAí> .1“­A chicagói eucharisztikus kongresszus programja A szlovenszkói püspökök elutaztak Ameri­kába Prága, junius i?. Blaha Marián, Vojtassák, Jantausch és Csárszky püspökök a mai napon a párisi gyorsvonattal a Wilson-pályaudvarról Ameri­kába utaztak, hogy részt vegyenek a csikágói eucharisztikus kongresszuson. Eredetileg az volt a terv, hogy a szlovenszkói püspöki kar testületileg részt vesz a kongresszuson, az utolsó pillanatban azonban megváltoztatták a tervet és Kmetkó Károly nyitrai, valammt Bubnics Mihály rozsnyói püspökök nem utaztak el. Ezt a változást a belpolitikai hely­zettel hozzák összefüggésbe, elsősorban az­zal, hogy a nemzetgyűlés rövidesen néhány egyházpolitikai javaslatot fog letárgyalni s ez alkalommal a szlovák püspökök véleményét is ki akarják kérni. Az eredeti terv megváltoz­tatását rendkívüli püspöki konferencia hatá­rozta el. Az eucharisztikus kongresszus junius 20-án kezdődik. A megnyitás napján nem­csak Chikágó egy millió katolikusa vesz részt, hanem a világ minden részéből egybe- sereglett katolikusok tömegei is. A chikágói templomok 2500 oltáránál járulnak majd a hívek az Ur elé és a templomokban a legkü­lönbözőbb nemzetiségű papok fognak gyón­tatni. Délután Bozano pápai legátus és kísé­retét fogják ünnepélyesen üdvözölni a State and Superior Streets előtt. Vasárnap este az összes templomokban, adoráció lesz, amelyeken előkelő egyházi mél­tóságok fognak prédikálni. Hétfőn, kedden és szerdán délelőtt tiz órakor a stadionon ünnepi szentmise lesz 160.000 ember részvétele mellett. A stadion közepén egy magas pódium van felállítva, ahonnan minden nap 4—5 beszéd fog elhang­zani. A három nap délutánján pedig ünnepi gyűlések lesznek, mégpedig ugy közösen, mint az egyes nemzetiségek részére is. A nagygyűlést a kclosszeumban tartják, ahol 150.000 ember fér el. Itt világhírű szónokok, államférfiak és prédikátorok fognak beszélni. 'A programmon egy gyermeknap is szerepel. Végül szerdán Te Deummal fejezik be a kongresszust, amikor is Mundleina kardiná­lis és Heylen püspök mondanak záróbeszé­deket. házainak sajátságos, emeletes fedeleit, éppúgy Lőcsének is büszkének kell lennie erre a pá­ratlan emlékére és csak a városi tanács kulturát- lan urai lehetnek oly barbárok, hogy egy ilyen ér­tékes épületet le akarnak bontani. A lebontásra nincsen semmi ok, mert a ter­vezett tiszti pavilonoknak egyáltalában nem kell a város falain belül államok. Az államépitészeti hivatal az állomáshoz közeleső szántóföldeket je­lölte ki mint legjobb helyet az építkezéshez, a katonai kincstár képviselői ehhez hozzájárultak, semmiféle hivatalos faktor sem kivánta, hogy kát tiszti pavillon kedvéért egy ily értékes műemléket tönkretegyenek. Ez kizárólag a nevezett trium­virátus terve és kivánsága, hogy miért, azt csak ők tudják. A polgárság azonban ellenzi a lebon­tást, mert meg kívánja őrizni a műemléket, feles­legesnek találja a bontási költségeket és az épí­tőanyag hegyreszállitá9ánaik költségeit ott, ahol az államépitészeti hivatal által kijelölt helyen a vas­út, a téglagyár, a fűrész közelében szűz talajon, minimális fuvarköltséggel lehet építeni és azt hiszi, hogy a bontásból kikerülő anyag értékesí­tése oly nehezen ellenőrizhető, annyira könnyen mehet veszendőbe, hogy csak kárát láthatná a város. Lebontják a régi lőcsei sörházat? Szombati számunkban megjelent ily cirnü hí­rünkhöz azt közlik velünk, hogy a híres régi lőcsei sörház lebontása korántsem befejezett do­log. A Szepesi Történelmi Társulat tagjai tilta­kozással fordultak a Műemlékeket Védő Állami Referátushoz Pozsonyba és annak megbízásából Hofman Jezek dr. titkár csütörtökön Lőcsén járt a niüemlék megtekintésére. Bár a Lőcsén uralko­dó triumvirátus, a polgármester ,városi számvevő és a városi mérnök, mindenáron azon igyekeztek, hogy rábeszéljék az engedély megadására, nem volt hajlandó rá, hanem kijelentette, hogy a sör­ház nagyon alkalmas volna arra, hogy ott he­lyezzék el a Szepesi Történelmi Társulat gyönyö­rű múzeumát, amely most a városházán van, de amelyet onnan helyszűke miatt már régen ki akarnak telepíteni. A Referátus döntése csak a napokban fog megérkezni, de kétségtelen, hogy a műemlék megtartása mellett fog szólni és leg­feljebb az épület hátsó, a bástya felé eső részé­nek lebontását fogja feltételesen megengedni. A régi lőcsei sörház nemcsak Lőcsének, hanem az egész Szepességnek is páratlan műem­léke, mert egyetlen nemegyházi épülete a XV. századból, egyetlen emléke a XV. századbeli polgári építkezésnek. Kapuja, belső ajtóinak, ab­lakainak keretei mind kőből faragott, csúcsíves munkák, nagyon finom pálcatagozattal. Az abla­kokban XIV. századbeli vastáblák vannak, finom rosettás, pálcatagozatos díszítéssel. Néhány abla­kát ugyancsak XVI. századbeli kiugró vasrács­kosár fedi. összes szobái, termei boltívesek és pedig többszörösen összetett iveit, áttört boltívek­kel. Szűk, kanyargós főlépcsője tipikusan gótikus, faragott kőből épült, összes szobáinak berende­zése mind egy-egy emléke a sörfőzőiparnak. Amint Késmárk is kegyelettel őrzi némely há­zában a házi sörkimérés fülkéit és eszközeit, amint Késmárk, Béla, Leibitz, Rozsnyó és más városok büszkén mutogatják a cserzők, tímárok 3RUSNO FÜRDŐ a szlovák Karlsbad) (Szlovenszkói Zupa Zvolen, vasútállomás Brusno—Sv. Ondrej.) 3 Óla borsós forrás. Szénsavas fUrdök. Hi- degvlzgyógylntézct. Rádiumban gazdag vas- láp (mór) fürdők. Kitűnő gyógyeredmények: rheuroa, Izületi bán- talmait és anyagcsere zavaroknál. Női bajok kezelése mórfürdőknél. Év d Junius 1-ótöI—szeptember 3ü-álg Első osztályú penzió (négyszeri étkezéssel) 30 korona. Szobák 5—15 koronáig. Prospektust szívesen küld a (ürdőlgazgatóság. Aki meglátja, ha valakinek arcára van Írva a halál Látogatás a világhírű Schermann Rafaelnél — A bécsi telepatikus ionomén csodálatos esetei — Meakadályozott szerelmi drámák és megakadályozott öngyilkosságok — Férj, aki nem tudja, részegségében m egölte-e a feleségét Bécs, junius 2. Izgatottak az emberek, elvesztették Ítélő­képességüket, az élet mindennapisága senkit nem elégít ki, már a fantasztikus filmek sem tudják felizgatni a szürke gondoktól agyonbénitott fan­táziát, most már csak egy dolog érdekli az em­bereket: a csoda. Mindenki csodaváró, éhes­mohón kapnak az emberek minden csodán, rejtelmes jeleket várnak és csak a delejes embe­rekben van bizalmuk. Bécsnek nincs delejes embere, de van egy csodálatos, érthetetlen saját­ságokkal rendelkező ember, aki minden más iz­gató jelenséget pótol. Ez az ember Schermann Rafael. Füstös, szerpentines, jazz-bandes lokálban ismerkedtem meg vele. Valahogy a társaságába kerültem és semmi különöset nem vettem rajta észre. Őszbecsavarodott-haju kis köpcös, joviális vörösképü ember Schermann Rafael, a misztikus irodalomba kövesedett kísérői: sápadt arc, lázas tekintet, rejtelmes remegések — mindezekről szó sincs nála. Anekdotákat mesélt, huncut öreg urak nyugodt derűjével fixirözta a táncoslányo- kat, vígan itta a pezsgőt. Egyszerre ünnepélyesre komolyodott az arca, felállt és ezt mondta: — Uraim és hölgyeim, ajánlom magamat, elmegyek, mert néhány perc múlva borzalmas szerencsétlenség történik itt. A társaságban levő hölgyek elsápadtak, az urak nevettek és az egyik ezt mondta; — Ha ön olyan biztos abban, hogy itt rö­videsen szerencsétlenség történik, ahelyett, hogy elfut előle, próbálja megakadályozni. Schermann Rafael ezt válaszolta: — Ez szinte lehetetlenség, mert ha formálni tudnám a jövő képét, akkor emberfeletti lény lennék. Holott én ember vagyok. Az urak azonban hosszasan kapacitálták, végre is leült, ráhajtotta fejét az asztalra és a következőket mondotta: — Azt hiszem, a hátunk mögött lévő pá­holyban egy magános ur ül, Ha ez az ur feláll, szóljanak nekem. Furcsa kaland a lokálban Ötpercnyi várakozás után már azt hittük, hogy nem történik semmi: Schermann Rafael talán gyomorrontást kapott és ettől van ideges félelme. Már vicceket kezdtünk mondani, amikor a hátunk mögött lévő páholyban felállt a komór- képü ur és megindult a ruhatár felé. Rögtön szóltunk Schermannak, aki szinté futva ütánaro- hant a kérdéses urnák. A ruhatárban érte Utói, a komorképü ur pillanatra elkérte nagykabátját, belenyúlt annak zsebébe és kivett onnan valamit. Schermann Rafael rácsapott az ismeretlen ur kezére és hat golyóra töltött kis Broicning-pisztolyt csa­vart ki kezéből. Néhány percnyi vallatás után az ismeretlen ur bevallotta, hogy már órák óta figyelte a pá­holy sötétjéből feleségéit, aki csábitójával együtt ott táncolt az éjjeli lokálban. Az volt a terve, hogy agyonlövi az asszonyt is, a csábi tóját is, aztán maga ellen fordítja a fegyvert. Schermann megakadályozta a borzalmas csa­ládi tragédiát, magához rendelte a férjet is, a feleségét is és ekkor kezdte meg tulajdonképeni működését. A házaspárral hosszú leveleket Íra­tott és az írásokat kezdte vizsgálni, mert Scher­mann valójában grafológus. De nem a szónak közönséges értelmében. Schermann Rafael nem csupán az írók karakterét és érzésbeli sajátságait tudja ki­analizálni az írásokból, hanem megmondja az illetők legtitkosabb gondolatait, eléjük festi jövő­jük képét és felfedezi múltjuk jól rejtegetett titkait. Ebben az esetben megállapította, hogy az asszony soha nem csalta meg urát, ellenben léha társaságra vágyó asszonyka volt, akit nem elégittek “ki a csendes Családi élet ke­reteibe zárt egyhangú események. Schermann pszichoanalitikushoz küldte az asszonyt, a pszi­choanalitikus orvos meggyógyította az asszony patologikus tár&aságkeresését és az illető házas­pár ma a legboldogabb harmóniában él. Néhány nap előtt felkerestem Schermannt a lakásán. Lakása hasonlatos egy múzeumhoz, amelyben összezsúfolódott a távoli rejtelmes Kelet misztikus művészetének minden szépsége. Lakásának nagy részét 'mégis az irattáv foglalja le, amelyben alfabetikus sorrendben sorakoznak a világ minden részéből irt levelek százezrei. Ennyi levelet talán még soha Senki életében nem kapott idegenektől, mint Schermann. Itt a laká­sában megint a kedélyes joviális öregedő ' bécsi Schermann úrral állok szemközt és amint beszél, nem tudom elhinni, hogy ennek az embernek idegélete minden más élőlényétől különböző. — Én nem vagyok tudós, vagy orvos — kezdi Schermann — éppen ezért nem is próbá­lom magyarázni képességeimet. Tény az, hogy a prágai pszichofizikai laboratórium vezetője, Max Fischer éveken át (kísérletezett velem, könyvet irt rólam és könyvének rezuméja három lényeges pontban foglalható össze. — Minden esetem rendkívül érdekes — folytatja Schermann — nem is tudok köztük szelektálni. Majd elmondok magának egy csomót, valamennyinek igazságát írásokkal fogom bi­zonyítani, aztán maga majd kiválaszthatja közü­lök az érdekeseket. Schermann Rafael „esetei" közül ime az érdekesebbek: — Egy ízben — meséli Schermann ■— leve­let kaptam Ausztriáliából: égy ottani konzuli tisztviselő irta. Levelének lényege az volt, hogy boldogtalan a Családi élete, bár erre semmi kü­lönösebb oka nincs. Felsorol vagy harminc érvet, amely amellett szól, högy boldogoknak kellene lennlök és nem talál egyetlen olyan ókot sem, amely disharmoniájukat megmagyarázhatta volna. Nem tudtam sókat, kianalizálni a levőiből, mert hiszen — mint mondottam — nem vagyok grafo­lógus: analíziseimhez látnom kell az embereimet. Ily módon csak annyit irtani neki, hogy azt hiszem, fázós ember és ebben keresendő bajának minden oka. Évek múlva kaptam az illetőtől le­velet, már Bem is nagyon emlékeztem az esetre. Elmondotta, hogy egy orvos analitkus egyizben észrevette, hogy amikor felesége társaságában bálban volt, az asszonyról gyöngyözött a verejték, 6 pedig idegesen bofzongott. Az orvos-analitikus elkezdett vele beszélni és elmondták neki azt a jelentéktelennek lát­szó körülményt, hogy valahányszor az asz- szonynak melege van, a férfi mindig fázik. Az orvos ebből megállapította, hogy valami egész furcsa tudat alatti és később kianalizált idegen­kedés van a férfi és a nő között és ez az Ősi ellenségeskedés nyilvánult meg abban, hogy nem tudtak egymás mellett megmaradni: az egyiknek rögtön melege lett, a másik dideregni kezdett. Az analízis megszüntette az okokat és a házaspár boldogan él. „Az Ön arcára van írva a halál“- — Egyszer egy fiatal leány jött hozzám — meséli Schermann — és azt mondta, szeretne tisztába jönni életével. Még mielőtt egy sort leirt volna, ezt mondtam neki: „Kisasszony, az Ön arcára van Írva a halál". — Ezzel retiküljébe nyúltam és öt gram szublimátot vettem ki. Ezután a leánnyal írattam néhány sort és a kö­vetkezőkben nyugtattam meg: „Kisasszony, ön azt hiszi, hogy a vőlegénye, akivel viszonya van, soha . nem akarja elvenni feleségül. Nyugodjék meg, él fogja venni". — A leány hitt nekem, félév múlva meg­történt a házasság: a fiatal házaspár azóta is úgyszólván nap-náp után felkeres, jó barátaim lettek. Schermann Rafael fantasztikus históriákat mesél el. Egyszer egy férj ittas állapotban lelőtte a feleségét. Semmi bizonyíték nem volt ellene, felmentették. A férj eljött hozzám, azt mondta, ittas volt, maga sem tudja, 6 lőtte-e agyon feleségét. írásából megállapítottam, hogy tényleg ő lőtte agyon az asszonyt. Feljelentette önmagát, én azonban a bíróság előtt nem tanúskodtam ellene. Erre a férfit újból felmentették. Lelkiismeret- furdalásai annyira mardosták, hogy öngyilkos lett. Azóta bűnügyekbe nem ártom magomat. Meredt szemekkel tekintenek ránk a nirvá­nát szemlélő kancsal Buddha-szobrok. Scher­mann Rafael kedélyesen, mint örég, joviális bécsi ur, meséli tovább a földi világ határán túli históriákat. — A magyar nemzeti párt országos párt- napot tart. A magyür nemzeti párt éajtófő- nöksége közli: A párt elnöksége elhatározta, hogy a jövő év elején országos pártnapot tart- A pártnapon képviseltetni mimikát a szabályzat értelmében az összes helyiszerve­zetek. A pártelnökség már most felhívja a sajtó utján az összes községeket, hogy a' tisz­tikarukat szervezzék át, hogy a pártnapon megfelelő képviseletük legyen. Törökországi bérlethez, közel Konstantinápolyhoz, egy törökül beszélő, magyar gazda társat keres, aki egyébként a helyi viszonyokkal is ismerős. Halottak és kiskorúak „erdőszövetkezete44 Titokzatos hátterű erdővásár“ — A P. M. H. eredeti tudósítása — Nagykapos, junius 2. A mocsári erdő szép terület. Csekély 993 kát. hold. Mailáth József perbenyiki nagybirtokos tulajdona, aki a földhivatal ut­ján hat magyar községnek akarta juttatni. E hat magyar község három erdőszövetkezet létesítését határozta el Dobóruszka székhely- lyel. Tagjainak száma százon felül lenne. A fainségben szenvedő emberek nagy örömmel néztek a megkötendő üzlet elébe, nem is gon­dolva arra, hogy ennek a szépen meginduló ügynek milyen szomorú és a mai viszonyok­ra oly mélységesen jellemző vége lesz. Az érdekelt községek ugyanis annak rendje és módja szerint megkezdték a szö­vetkezetbe lépők összeírását s mindjárt gon­doskodtak arról is, hogy a vételár megfizeté­sére megfelelő összeghez jussanak. A kölcsön előteremtését a keresztény- szocialista párt egyik magasál! ásu exponense vállalta magára és sikerült is neki kedvező bankkölcsönt biztosítani a szövetkezet ré­szére­Amikor az ügy ilyen stádiumba jutott, néhány ember — bizonyára egyéni haszon- szerzés vágyától hajtva — a hat község háta mögött körülbelül tizenöt tagbó, álló társasá­got alakított, amely társaság tárgyalásokba bocsátkozott ugy a cseh agrárpárttal, mint Grünwald Mór Ungvár-borosi nagybirtokos­sal, hogy az erdővásár ügyét a kulisszák mö­gött lebonyolítsák. Ez év február közepe táján a suba alatt intézett ügy odáig fejlődött, högy a társaság Grünwald Mórral egyezséget is kötőit olyan értelemben, högy az erdő vételárának hitele­zése ellenében az erdőből kitermelt fát Ő veszi meg. A tizenöttagu társaságnak azonban a for­mák betartása végett „erdőszövetkezetet" kellett alakitaniok. Amikor tehát a hat köz­ség erdőigénylőinek tudta nélkül a falvakból éjjel észrevétlenül eltávozva Perbenyikbeu a földhivatal kiküldöttje előtt az ideiglenes adás-vételi szerződést megkötötték, megkezd­ték az „erdőszövetkezet" megalakítását is. Az erdővásárból kinullázott erdőigénylők azt állítják, hogy az erdőszövetkezet tagaláirási ivére ha­lottak és kiskorúak neveit írták az „ala­pítók". Annyi tény, hogy az igy összehozott „er­dőszövetkezet" a hat község erdőigénylo la­kóinak előzetes tudta nélkül ez év ápirils 9-én Nagymihályban meg­alakult. A hat község erdőigénylői legnagyobb meglepetésükre Slávik dr. képviselőnek hoz­zájuk irt leveleiből tudták meg, hogy már „az ideiglenes adásvételi szerződésen változ­tatni nem lehet." Ugyancsak Slávik dr. ssehagrár képvi­selő volt az, aki Dobóruszkán a púccsszerüleg megalakult erdőszövetkezet elleni kifakadá- sokra megnyugtatásul azt jelentette ki, hogy az alakuló közgyűlésre szóló meghívó egy kassai lapban megjelent, tehát a formá­nak eleget tettek ezzel. A hat község lakosai látván, hogy min­den vonalon ellenük dolgoznak, hogy a titok­zatos hátterű erdővásár jogerős maradjon, ennek meggátlására memorandumban fordul­tak a földművelésügyi minisztériumhoz, mely­ben kérik, hogy 1. az állami földhivatal tagadja meg a jóváhagyást a mocsári erdőre vonatkozólag attól a szövetkezettől, amely tudtuk nélkül Nagymihályon alakult. ' 2. Intézkedjék a minisztérium, hogy az erdőszövetkezet megszűnjön és uj részjegy- aláirással uj szövetkezet alakuljon a hat község erdőigénylőiből. 3. Az állami földhivatal tagadja meg Grünwald Mórtól vagy bárki más üzletem­bertől az erdő fájának letárolására való en­gedélyt. 4. Vizsgálja felül és semmisítse meg az elhaltak és kiskorúak aláírásait, illetve rész- jegyzéseit. A hat község most bizalommal várja, hogy a földmivelésiigyi minisztérium az igaz­ságnak megfelelően fogja elintézni az erdő­igénylők vajúdó ügyét. — Légionárius kongresszus Ungváron. Ungvári tudósitónk jelenti: !’u^!ns/kó és Keletszlovenszkó légionáriusai június 5-ével kezdődően háromnapos kongresszust tarta­nak Ungvárón.

Next

/
Thumbnails
Contents