Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-23 / 141. (1179.) szám

1926 junius 23, szerda.

i>i^<i^-A^a&^ar-hiRlae

7

■ Kö2^A!ZI>A^A<Gn

Kifejlődhetik-e a korona szilárd árfolyama mellett az építkezési jelzálogkölcsön?

Prága, junius 22.

Az építkezési törvény tárgyalása következtében úgy a prágai napi sajtó és a közgazdasági szaklapok evvel a kérdéssel élénken foglalkoznak. A felelet alapja természetesen az a feltevés, hogy a csehszlovák korona árfolyamát továbbra is megtartja s a jelenlegi nívótól nem tér el. Ezt a feltevést előlegezve, a kérdésre a köveztekókben

sorban a jelzálog és az építkezési kölcsön előfeltételei ki fognak alakulni. A köztársaság lakosságának megtakarítási képességét évi 2 milliárd

koronára becsülik. Ez azt jelentené, hogy ameny- nyiben az állam nem csinál uj adósságokat, a magángazdaság is lassanként hosszúlejáratú kibocsátási kölcsönöket érhetne el. Eddig ezt az állam maga akadályozta meg és pedig elsősorban a saját kölcsönkibocsátási tevékenységével. A jelzálogkölcsön főforrásai elsősorban a takarék- pénztárak. Ezek az intézetek sok állampapír fölött rendelkeznek, amelyeket a magánpiac nem emészthet meg. Eddig az volt a praxis, hogy a takarékpénztáraknak jogukban állott, hogy befektetéseik 50 százalékát jelzálogkölcsönbe fektessék. Most arra törekednek, hogy a 60 százalékos határt elérjék, ami nagy haladást jelentene.

A ruszinszkói bortermelés védelméért

Ruszinszkó zárt terület legyen

felelhetünk meg:

A Nemzeti Bánik akitivvá válását és a korona árfolyamszilárdságát tekintve, a csehszlovák gazdasági élet olyan szilárd alapot nyert, hogy eltekintve a rendkívüli befolyásoktól és eshetőségektől, feltételezhetjük, hogy a gazdasági élet normális fejlődése a jövő évekre adva van. Ebből magyarázható az, hogy a kormány aranymérlegekre, adóreformra és az állami alkalmazottak fizetésének végleges szabályozására gondol, amelyek mind a csehszlovákiai pénzügy állandósulásával függnek össze. Valutánk stabilizálódása már körülbelül 3 év óta egyhuzamban tart,

de az a fontos tény, hogy a csehszlovák korona három év óla megtartotta az drfo- lyamnivóját, a privát hitelgazdaságban még mindig nem nyert kellő kifejezést.

Ami az állami pénzügyeket illeti, annyit mindenesetre elértek, hogy a rövidlejáratu államkölcsön lassanként csökkent, és hogy az állami költségvetés egyensúlyát némileg megközelítették. Egyébként azonban a nagy állami kibocsátások, amelyek igen gyors tempóban követték egymást, a privát gazdasági életet károsan érintették és pónzdrágulást idéztek elő. Az állam tulmagas hiteligényei és a magas kölesöntótelek kinálata szinte lehetetlenné tették, hogy a községek, vasutak és meliorációk számára megfelelő kibocsátási kölcsönt érjünk el, főképpen azonban előállott, hogy ezek

a jelzálogkölcsönt teljesen háttérbe szorították.

Ma már minden túlzás nélkül megállapítható, hogy a jelzálogkölcsönt erősen elhanyagolták és az egész csehszl. jelzálogkölosönügy lejtőn mozog és sürgős szükség van arra, hogy ezen a téren az állam maga radikális segítséget nyújtson. Ezt a segítséget csak akkor lehet elérni, ha a pénzpiacon megteremtik a hosszúlejáratú kölcsönök részére a kedvező előfeltételeket, vagyis, hogy azok olcsók lehessenek. A normális jelzálogkölcsön a csehszlovák köztársaságban a háború után több okból nem fejlődhetett ki. Elsősorban abból az okból, mert házaknál a ház- bérek állami szabályozása és állami építkezési kölcsönök megadása az állami garancia következtében a jelzálogkölcsönt kiküszöbölte. Ilymódon

uj épületekbe 25 évre több mint 3 milliárd korona készpénzt fektettek anélkül, hogy ezeket az adósságokat bármilyen módon is jelzálogkölcsön formájában konvertálni, vagy nehézségek nélkül egy másik vagy egy harmadik személyre átírni lehetne.

Az állami garancia alapján álló hitel, valamint a régi házak jövedelmezőségének mesterséges csökkentése a hitelvilágból, a másodfuku jelzálogkölcsönöket teljesen kizárta, pedig a háború előtt ezek voltak az építkezési mozgalom éltetői. A kormány első fontos tevékenysége tehát az kell, hogy legyen, hogy az építkezési hitel eme régi formáját életbeléptesse, ha nem akarja azt, hogy építkezésünk a következő években az egész csehszlovákiai gazdasági élet kárára holtpontra jusson. Kompromisszumok és kísérletek ezen a téren nem segítenek és a bajt gyökerénél kell orvosolni.

Az építkezési mozgalom holtpontrajulásának egyik főoka a tőkehiány és a jelzálogkölcsön rossz megszervezettsége. Nem szabad elfelejteni azt, hogy egy nagyobb építkezési mozgalom elsősorban pénzt követel, épp úgy, mint minden má3 vállalkozás és, hogy nagyobbmérétü jelzálogkölcsön csak akkor lesz lehetséges, ha számára a a szükséges pénz- és hitelrendszert megteremtjük. A régi házak számára biztosított jelzálogkölcsön oly rendezetlen volt,* hogy alig léteznek állandó szabályok ezen realitások értékelésére. Vannak olyan pónzitézetek, (takarék- és előlegpénztárak), amelyek a háromszoros békeár 50 százalékát nyújtják jelzálogkölcsönképpen, mig mások a házbér utáni jövedelem után igazodnak, ami igen csekély. Uj épületeknél állami garancia nélkül 40—50 százalékos jelzálogkölcsönöket adnak, de csak ritka esetekben. Az összes realitásoknál nagyjában az úgynevezett átlagos érték nagy problémát képez, melynek megfejtése eddig nem sikerült, mert az alacsony házbérek következtében az egész köztársaságban a házbirtok értéke erősen elértéktelenedett. Ezek a veszteségek milliárdokat tesznek ki és lenyomják a nemzeti vagyont, a vásárlóerőt és a hitelképességet és meghiúsítják a normális építkezési hitelt.

Ha azt akarjuk, hogy nálunk a jelzálogkölcsön szélesebb alapon fejlődjön,

szükség van arra, hogy az állam és a nyilvános szervezetek .hiteligénye a következő években szűk keretek közé szoruljon.

Ha a csehszlovák köztársaság számára feltételezzük, hogy a gazdasági fejlődés normális méreteket ölt, akkor feltehető, hogy a következő években a hosszú lejáratú kölcsön, még pedig elsőUngvár, junius 22.

(Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszinszkói borok ellen indított titokzatos hátterű hajsza arra késztette a ruszinszkói bortermelőket, hogy a vidék híres borainak hírnevét minden eszközzel megvédelmezzék.

E tekintetben egymásután tartanak borankéteket, amelyeken mind nyilvánvalóbban domborodik ki az a törekvés, hogy

Ruszinszkói — amiként Magyarországon a Tokaj vidékét — a kormány különleges védelemben részesítse.

ügy a szerednyei, mint a beregszászi, benei és nagvmuzsalyi borok minőség és zamat tekintetében mréltán vetekedhetnek egyes tokajvidéki borokkal- Védelemről azonban a kormány nem gondoskodott. Ez az oka, hogy a Ruszinszkóban más téren is nagyon elharapózott

korrupció a borhamisítást nagyon föllen- ditette.

óriási haszonra tehettek szert a borhamisítók, mert a törvény oly enyhén büntette a kihágásnak minősített vétségeket, hogy azokat számba se lehetett venni a nagy nyereség mellett. Mert ha például valaki százezer korona erejéig bor helyett mesterségesen készített és bornak nevezett beregszászi kutvizet szállít valamely cégnek, ezt a vétséget pár száz korona büntetéssel könnyen megúszhatja.

A bortermelők legutolsó ankétjén tehát elhatározták, hogy

táviratilag kérik fel a prágai kormányt és az agrár érdekeket szivükön viselő pártok képviselőit, hogy a ruszinszkói borvédelem terén mindent tegyenek meg s nagyösszegü, szilárd borvámmal igyekezzenek Ruszinszkói az idegen borok beözönlésétől megmenteni.

Aktuálissá teszi ezt a kérelmet az, hogy a prágai kormány uj bortőrvénytervezetet készített, amelynek tartalmától Ruszinszkó bortermelésének egész jövője függ.

Sajnos, a kormány ezúttal sem gondoskodott arról, hogy a ruszinszkói borszövetkezetek vezetői a bortörvénytervezetet megismerjék, következésképpen nem is tartotta szükségesnek, hogy a törvénytervezet elkéPrdga, junius 22.

Általános és állandó a panasz az adóhátralékok kíméletlen és az idevágó rendeletek szellemével, sőt az utasításaival ellenkező tulszágoru behajtása miatt. Hogy a panaszok teljesen jogosultak, azt senki sem vonhatja kétségbe, mert hisz nap-nap után látunk az adók súlya alatt tönkremenő, összeroskadó exisztenciákat, akiknek azután a végső kegyelemdöfést az adók kíméletlen, halasztást nem adó és nem tűrő behajtása adja. De az is kétségtelen, hogy ezek a jogos panaszkodások sokat nem használnak s hiába sir kétségbeesett magyar kisgazda és kisiparos, az adóárverés napján mégis csak megverik a dobot a háza előtt és eladják az utolsó ruhadarabját, elviszik az utolsó marháját, a kenyérre való utolsó fillérjét és magasabb állami érdekből földönfutóvá teszik.

Pedig a legtöbb esetben a végrehajtás ellen lehet valamit, sőt sokszor igen sokat tenni. Módot ad erre az 1913. évi 50.000 sz. pénzügyminisztériumi rendelet, mélynél? 142. §-a kimondja, hogy az adóvégrehajtás alól mentesek mindazon vagyontárgyak, követelések és járulékok, melyek a végrehajtási és egyéb törvények értelmében a bírói végrehajtások alól mentesek. Ezt az intézkedést azonban rendszerint figyelmen kivül hagyják az adóvégrehajtók, a föld egyszerű embere pedig nem tud róla.

Kötelességünknek tartjuk tehát olvasóinkat felvilágosítani, mely vagyontárgyakat nem szabad még az adóvégrehajtónak sem lefoglalni s mi a teendő, ha ilyen tárgyakat a törvény és rendeletek ellenére is lefoglalnak.

Adóvégrehajtás alól mentesek és igy nem szabad lefoglalni a következő dolgokat:

1. A házi ájtatosságra szánt tárgyakat, mint például imakönyveket, imazsámolyt, stb. továbbá a végrehajtást szenvedő, vagy háznépe temetéséhez szükséges tárgyakat;

2. Vallási ereklyéket és családi arcképeket;

3. Rendjeleket, érdempénzeket, kitüntetési érmeket és egyéb diszjeleket;

4. Magánintézethez, vagy üzlethez tartozó pecsétnyomókat, bélyegzőket, irományokat, üzleti könyveket és a magánhivatalhoz tartozó egyéb felszereléseket;

5. Egyenruhákat, melyek a hivatásos gyakorláshoz szükségesek;

6. Hatósági őrszemélyzethez tartozók fegyverét, felszerelését, szerszámait, műszereit, kocsiját és lovát, ha a szolgálathoz tartoznak azok;

7. Magánhivatalnokoknak, lelkészeknek, taaiszitésénél a ruszinszkói bortermelők véleményét kikérje és tanácsait felhasználja.

Ez az oka annak, hogy a junius 9-én Ungváron tartott borankéten a bortermelők mitsem végezhettek érdemileg. Csupán azt a határozatot hozták, hogy törvényjavaslatot készítenek s evégből a bortermelő vidékek kiküldötteit értekezletre hivják egybe, melyen a bortörvényjavaslat elkészítése céljából megállapítják a ruszinszkói bortermelők kívánságait.

Itt alakult ki az a nézet, hogy első és legfontosabb része volna a törvényjavaslatnak az a pontja, amely Ruszinszkó bortermelő vidékeit > zárt területté alakítaná át, ahová idegen bor egyáltalán be nem szállítható.

A borhamisítást nem tekinthetik többé egyszerű kihágásnak, de a törvény súlyosan büntesse azt is, aki a bort meg nem engedett anyagok hozzákeverésével javítja. A mesterséges bor készítése közönséges csalás jellegével bírjon s ha ez igy törvényerőre emelkedik, akkor kockázatosabb lesz a borhamisítóknak Ruszinszkó nemesbor vidékeinek hírnevét lerontani.

Az ungvári ankétet tehát junius 16-án Beregszászon értekezlet követte, melyen az a nézet alakult ki, hogy nagyjában legjobb volna az 1908-as bortörvény rendelkezéseit irányadókul venniAz itt készült és megtárgyalt javaslat szerint

a borhamisítók a legszigorúbban büntetendők

és pedig legkevesebb 8 naptól 3 hónapig terjedhető elzárással és 20.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal. A kihágásnak minősített esetekben ezentúl a rendes bíróságok ítélkezzenek. A törkölybor (lőre) készítését a javaslat egyenesen eltiltja. A szőlőt nem szabad borkészítés céljából idegen helyre szállítani, de ellenőriztessék a cukrozási eljárás is.

A javaslat támogatását bizonyára minden ruszinszkói törvényhozó magára vállalja, lóvén a ruszinszkói borok hírnevének megvédése minden polgár gazdasági érdeke.

tóknak, Íróknak, művészeknek, valamint szülésznőknek hivatásuk gyakorlásához szükséges könyveiket, iratait, mintáit, műszereit, segédeszközeit;

8. A gyógyszertárak berendezéseit, gyógyszer- i készletét;

9. A végrehajtást szenvedőknek és háznépének a háztartáshoz szükséges házi és konyhabútorait, edényeket, főző- és evőeszközöket, kályhát, ruhákat, a szükséges ágy- és fehérneműt; ®

10 A végrehajtást szenvedőnek és háznépének betegsége, vagy testi fogyatkozása okából szükséges gyógyszereket és segédeszközöket;

11. Iskolai könyveket és taneszközöket;

12. A kereset folytatásához és a személyes biztossághoz szükséges fegyvert;

13. Kisiparosoknak, kézműveseknek, ipari munkásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, akik magukat kézi munkával tartják fent, a keresetük folytatásához szükséges szerszámait, eszközeit, műszereit és állatait, továbbá a feldolgozható anyagkészletei 1ÖÓ korona érlék erejéig;

14. A végrehajtást szenvedőnek és háznépének egy havi időtartamra szükséges élelmi, tüzelő és világitó szereit, ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeget;

15. Anyagi készpénzt, amennyivel a végrehajtást szenvedőnek és háznépének szükséges lakbére egy negyed évre fedezhető;

16. A végrehajtást szenvedő választása szerint: egy tehenet, vagy négy juhot, vagy négy

kecskét, vagy négy sertést, úgyszintén ezen állatok részére félévi takarmányát, szalmát, almot, ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a berendezésükhöz szükséges összegei;

17. A mezei gazdasággal foglalkozók részére az általuk müveit, vagy miiveltetett, de legfeljebb 12 kát. holdnyi szántóföld műveléséhez szükséges vetőmagot, igavonó jószágot, fél évre szükséges takarmányt, szalmát, almot, gazdasági eszközöket, trágyát; vetőmag hiányában a lefoglalható készpénzből annak berendezéséhez szükséges összeget; (1908. évi XLI- t. c. 2. §.)

18. Rokkantak ellátási diját;

19. Mezőgazdasági munkások szerződéses alapon járó munkadiját és egyéb szerződéses követeléseit, gazdasági cseléd bérét; (1907. évi XLV- t. c. 36. $.)

20. Közpénztárból, szegény- és alapítványi

pénzalapból fizetett kegydijakat és jótékonysági alamizsnapénzeket, melyek özvegyeknek, árváknak és általában szükölködőknek, lársuiatok,

Hogyan védekezzünk az adóvégrehajtók ellen?

intézetek, alapok, vagy egyesek által nyujtatnak;

21. Inségkölcsönöket, ösztöndíjakat, tanulmányi és utazási segélyeket.

Akiknél az itt. felsorolt tárgyakat vagy követeléseket az adóvégrehajtó lefoglalta, azok a foglalás napjától számított 8 napon belül a pénzügy- igazgatósághoz panasszal éljenek és kérjék ezen Írásbeli panaszukban a törvényellenesen lefoglalt ingóságoknak a foglalás alóli felmentését. Ez az Írásbeli panasz bélyegmentes és az árverés addig meg nem tartható, amíg ezt az írásbeli panaszt a pénzügyigazgatóság el nem intézte.

Legcélszerűbbnek tartjuk, ha az olyan egyén, aki ezt az Írásbeli panaszt maga elkészíteni nem tudja, a foglalás után azonnal a legközelebbi magyar pártszervezethez fordul, ahol a legnagyobb készséggel megadják neki a szükséges felvilágo-| sitást és elkészítik a panaszt.

Magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállítás Komáromban

Komáromból Írják: Az augusztus lő—22-ig

Komáromban tartandó mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállítás előkészületei nagyban folynál? és az eddigi jelentkezések alapján a nagyszabású kiállítás sikere biztosítva van.

A mezőgazdasági cs ipari kiállítás bő anyaga mellett különös érdeklődésre számíthat az ipari kortörténeti, háziipari és népviseleti kiállítás.

Az ipari kortörténeti kiállítás a kisipar múltját fogja elénk tárni, régi értékes tárgyak, okmányok és iratok alakjában, a háziipari a magyar falvak művészi háziiparát, a népviseleti a magyar nép becses, festői népviseleteit fogja bemutatni.

Tekintettel arra, hagy a jelentkezési határidő július 1-én letelik és a még le nem foglalt kiállítási terület végleges elosztásáról a jelentkezők között dönteni kell, a kiállítás végrehajtó bizottsága ezúton kéri fel az olyan kiállításon részt venni szándékozókat, akik ebbdi kívánságukat a rendezőséggel még egyáltalában nem, vagy csak szóbelileg közölték, hogy bejelentő iveiket az igényelt terület nagyságának és minőségének pontos megjelölésével a kiállítási iroda elmére (Komárom, Jó- kai-wtea 16. sz.) mielőbb bejelenteni szíveskedjenek.

A csehszlovák—francia kereskedelmi pótszerzödés. A pótszerződés azokat az előnyöket tartalmazza, amelyeket Franciaország Ausztriának és Magyarországnak biztosított, így megegyeztek az izzólámpák, mezőgazda- sági gépek és mezőgazdasági szereket illetőleg s a megegyezés teljes mértékben tekintettel van a csehszlovák ipar követelményeire. A csehszlovák hajlított fabútor-ipart illetőleg az a megegyezés történt, hogy az az állapot lesz mérvadó, amely a 30 százalékos vámemelés előtt fennállt. Azonfelül bakerit- árukat illetőleg minimális tarifát határoztak meg.

A csehszlovák—osztrák kereskedelempolitikai tárgyalások a pénzügyi körök véleménye szerint a legközelebbi napokban befejeződnek. Ausztria képviselői a csehszlovák kéréseknek nagyjában eleget tettek, különösen ami az üvegek és a vasáruk behozatalát illeti. A finomított cukor vámját 16-ról 22 aranykoronára emelik fel.

Á Schossberger-cég fizetésképtelensége. Budapestről jelentik: A Magyar Általános Hitelbank és a Schossberger-cég tárgyalásai befejezés előtt állanak. A Hitelbank átveszi a seívpi cukorgyárat és a hozzátartozó Zsófia- malmot. A vételár hir szerint 95 milliárd. A cég egyszersmind megfelelő fedezetet kap, hogy banküzletét lebonyolíthassa- A kölcsön ^ 100 milliárdnál több.

A gabonahatárnapos üzlet Magyarországon. 12 évi szünet után a budapesti gabona- tőzsdén junius 14-én újra bevezették a gabonahatárnapos üzletet- Eleinte úgy volt tervezve, hogy ezt az üzletfajt az összes gabonafélékre kiterjesztik, de a pénzügyminiszter vonakodott a fennálló forgalmi adó előírásokat megváltoztatni. Azonban ezek értelmében csak a búza és a rozs adómentesek s igy csak ebben a két áruban lehetett a határnapos üzletet reaktiválni. Az agráriusok, akik előbb az ujrafelvétel ellen küzdöttek, most már nem ellenzik annyira. A határnapos üzletet a tőzsdén 45 ügynök bonyolítja le és a kötési egység 300 métermázsa. Az első jegyzések az uj aratásra vonatkozólag történtek őszi terminussal. Január elsején a tavaszi határnapos jegyzéseket fogják megkezdeni, sőt május elsejétől fogva a következő aratásra és a következő év tavaszi szállításaira is eszközölhetők kötések. Az érdekelt körök a határnapos üzlettől a gabonaüzlet terén-és a malomiparban a rizikó csökkenését remélik.

+ Élénkebb a prágai értéktőzsde. A sz-én- és kokszadó megszüntetéséről érkező hírek a tőzsdére jótékony hatással voltak és a hangulat általában barátságosabb lett, ami az iparrészvénypiac majdnem minden kategóriájára kiterjedt- Az árfolyamok szilárdabb irányzatot mutattak é-s a spekuláció megkezdődött, mert a szénadó megszüntetése a vasértékekre nagy jelentőséggel brr. Prágai Vasnál, amely az érdeklődés központjában állt, az a nézet volt elterjedve, hogy a rezsim eg'.-aknritás évente több millió koronái fog kit enni. Az építkezési törvényjavaslatnak a parlament elé való terjesztése szintén jó hatással volt a tőzsdére mert ez a vasművek fokozottabb tevékenységét jelen-