Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-22 / 140. (1178.) szám
1926 junius 22, kedd. Franciaországban a Jobboldal kormánya következik Herriot kísérlete a nemzeti erők koncentrálására meghiúsult — Briand újból elvállalta a kormányalakítást — Pénzügyminiszternek Poincarét szemelte ki — Calllaux a frank súlyos kríziséről Paris, junius 21. Briand után most már Herriol-nak is meghiúsult a kísérlete, hogy koncentrációs kormányt alakítson. Még éjfélkor azt hitte Herriot, hogy a nehézségeket legyőzte és az újságíróknak adott nyilatkozatában azt a határozott meggyőződését fejezte ki, hogy legkésőbben héfőn délelőtt sikerül az elnöknek az uj kormány listáját bemutatnia. Hajnali 1 és 2 óra között a kamara folyosóin, ahol egész éjszaka izgalmas sürgés-forgás volt, már az uj kormány kész listáját körözték. Reggel 6 órakor azonban Iiorriot-nak be kellett látnia, hogy feladatának nehézségeit lebecsülte és ezért röviddel 7 óra után megjelent az Elysée- ben, ahol a köztársasági elnöknek visszaadta megbízását. Délelőtt 10 órakor Doumergue elnök ismételten Briandot hivatta. Briand minden vonakodás nélkül elfogadta a megbízást, hogy másodszor is kísérletezzék az uj kormány megalakításával. Ez alkalommal Briand biztos az eredményben. Most már nem ismétli meg a kétszer meghiúsult kísérletet, amely a jobb- és baloldal közti ellentétek áthidalására iparkodott formulát találni és igy koncentrációs kabinetet lé rehozni. Briand az Elysée elhagyásakor kijelentette, hogy meg fog elégedni annak a többségnek a számbavételével, amely az utóbbi hetek különböző pénzügyi vitái alkalmával körülötte csoportosult. A Briand által tervezett minisztérium kimondottan jobboldali irányzatú lesz. Az uj kormánynak szóvivői a középső csoportok, Louoheumek radikális csoportja, Le Troquer-nek független baloldala és a Buka- novski és Leygues vezetése alatt álló két mérsékelt republikánus csoport. Ezekhez a közóppártokhoz csatlakozik a jobboldali En- tente republicain democratique, a nemzeti blokk egykori magva a progresszív klerikálisokkal és a demokratákkal, mig a baloldalról Briand saját republikánus szocialista csoportjának felére és a Franciin Buillon vezetése alatt álló mintegy 40—50 radikálisra és radikális szocialistára számíthat. A reggeli sajtó teljes biztonsággal írja, hogy Briand ma estig tizedik minisztériumát megalakítja. Ezt a bizonyságot nemcsak abból a tényből merítik, hogy Briand a legnagyobb óvatossággal járt el a vasárnap folyamán} de abból is, hogy Briandnak Poincaré személyében már kész pénzügyminisztere van. Briand ma délelőtt hosszabb beszélgetést folytatott Poincaréval s a beszélgetés után Poincaré kijelentette, hogy nem utasította vissza Briand-t, de még politikai barátaival kell tárgyalnia és azután még a mai naip folyamán újból Briand-nal folytat megbeszéléseket. Herriot-nak a munkájára Briand most már egyáltalán nem számit. Eddigi minisztereinek többségét, különösen Painlevét, Láváit, Durand-t, De Monziet, Dani el-'Vincent-t, Betet-t és Jurdant megtartja. Bizonyos politikai körökben tegnap az a kalandos hir is szárnyra kelt, hogy Briand Caillaux-t is felveszi a minisztériumba. Ezt a hirt azonban dementálták. A jobboldali sajtó is elismeri azt, hogy Herriot a rábízott feladatok teljesítése érdekében minden pártpolitikai szempontot mellőzött és politikai ellenfelei kívánságainak és követelményeinek a legmesszebbmenő mértékben akart eleget tenni, úgy hogy a hozzá közel álló pártok táborából azt a szemrehányást tették neki, hogy a Burgfriede kedvéért saját programját akarja megtagadni és nemcsak a saját politikai jövőjét, hanem ezzel együtt a bal pártokét is kockára teszi. Herriot hiába hozta meg ezt az áldozatot. Az antikartellista frakciók politikusai, akiknek közreműködésére számított, nem követték őt az önmegtagadásban. A Quotidicnben Herriot hosszas cikket ir tárgyalásainak meghiúsulásáról. Megemlíti, hogy a megegyezés szellemében miniszteri tárcát kínált Champetier keresztény demokrata képviselőnek is, amiért a radikális párt részéről heves szemrehányások érték. Azt az ajánlatot, hogy tisztán radikális kabinetet alakítson, nem tartotta elfogadhatónak. Végezetül arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi nehézségekből nincs más kivezető ut, mint az egymáshoz kapcsolt baloldali párto’k együttes akciója és programja. Briand vállalkozásának sikeréről a sajtó nagy része meg van győződve. A Le Journal azt hiszi, hogy Briand-nak úgy a kamarában, mint a szenátusban meglesz a többsége és nem kell különleges kormányhatalmat kérnie pénzügyi rendszabályok véghezvitelére. Caillaux a Sarthe-kerület radikális pártjának gyűlésén jelentékeny beszédet tartott Franciaország pénzügyi helyzetéről, amelyet nagyon komolynak minősített. A pénzügyi krízis mélyebb betegségnek szdmptómája, tudniillik a gazdasági kérdésekkel szemben a francia népbe begyökerezett indolenciáé. Franciaország megfullad abban az illúzióban, hogy a krízis csak átmeneti és könnyen legyőzhető. Franciaország a kölcsönök szerzéA Právo Lidu vasárnapi száma igen érdekes cikkben foglalkozik a kérdéssel, hogy ki fog távozni, Benes-e vagy Cserny. Politikai körökben az a nézet, — írja a lap — hogy Benes miniszter megmaradhatna hivatalában, ha Cserny visszalépne. A kettő közötti választás tulajdonképpen nem nehéz. Cserny mögött senki sem áll, mig Benes visszalépése nagy horderejű eseményt jelentene és az államra nézve hátrányos következményekkel járna. A jelenlegi többség azonban egészen másképp gondolkozik. A mostani helyzetet arra akarja kihasználni, hogy Benest lemondásra kényszerítse. A vámkoalició vezérei, Kramár, Hodzsa és Sramek régi ellenségei a külügyminiszternek- A német és magyar kongruapártoknak pedig Benes visszavonulása irredenta okokból volna kellemes. (?!) Prága, junius 21. A hivatalnokkormány szombaton este benyújtotta a képviselőházba az építkezési mozgalom törvényjavaslatát, amely magába foglalja az építkezési illetéket, a lakbérvédelmet és az építkezési mozgalmat. A javaslat négy részből és 170 paragrafusból áll. A részletes, nagy javaslat rövid tartalma a következő: I. Az építkezési illeték. Az építkezési mozgalom segélyével összefüggő állami kiadásokat 1928 január 1-től 1934 december 31-ig építkezési ületékekkel fedezik. Szlo- venszkón és Ruszinszkóban építkezési illetékek fizetendők azon uj épületek után, amelyekre az építkezési engedélyt 1916 november 13-ika előtt adták meg. Az építkezési illetéket maga a háztulajdonos köteles fizetni, de átháríthatja a bérlőkre is. Az általa használt lakrészek utáni ületékrészt azonban maga a háztulajdonos köteles fizetni,. Köteles az épületre kirótt építkezési illeték felosztó tervezét a lakóknak megmutatni. Az illetékeket az 1914. évi bruttólakbér alapján vetik ki az akkor kivetett lakbéradó alapján. Ha ez nem lehetséges, úgy egy hasonló méretű ház 1914. évi lakbérviszonyai alapján vetik ki. Az építkezési illetékeket ugyanolyan részletekben kell az ületéke® adóhivataloknál lefizetni, mint a lakbéradót. Az építkezési illeték lefizetése alól mentesek azok az épületek vagy épületrészek, amelyekre házadót nem fizetnek, vagy amelyek teljesen adómentesek. Az építkezési illetékek s azok kamatai csakis az építkezési alapokra fordíthatók s a többi állami bevételektől egészen különállóan kezelendők. II. A lakók védelme. A lakók védelméről szóló határozatok nagyjában ugyanazok, mint a régi törvényben voltak. Fontos csupán az, hogy az eddigi felmondási okokon kívül még a következőket vették fel az uj törvénybe: A felmondást megerősítheti a bíróság, ha a bérbeadó a bérlőnek pótlakást szerez, amelyet a bíróság megfelelőnek talál s ha a bérbeadó a költözködési költségeket megtéríti. Ezt a határozatot azonban csak lakásokra lehet érvényesíteni. A javaslat 22-ik §-a igy szól: Azok a bér- és albérleti, szerződések, amelyeket ezen törvény kihirdetése előtt bizonyos időre megkötöttek és amelyeknek bérleti ideje 1930 január 1-én túl nem terjed, olyanoknak tekintendők, sének útjára lépett és úgyszólván teljes győzelme zálogházban fekszik. Az orvosszer csak az intenzív takarékoskodás, a fogyasztásnak csökkentése, a külföld lojális segítségével a valuta stabilizálása, az egész Európát egybefoglaló megegyezés és az összes belföldi és egyéb hozzáférhető források racionális kihasználása lehet. Páris, junius 21. Briand ma délelőtt a Poincaréval való tárgyalás után Péret visz- szalépett minisztériumának több tagjával tárgyalt. Tizenkét órakor fogadta a sajtó képviselőit és kijelentette előttük, hogy Poincaré hajlandó Briand kormányába belépni. Briand a republikánus koncentráció kabinetjét akarja megalakítani olyan egyénekből, akik megmutatják az országnak, hogy a politikai kérdések most teljesen háttérbe szorulnak. Pillanatnyilag . Jjesen a pénzügyi helyzet szabja meg a kabinet irányzatát és ettől a felfogástól nem fog eltérni. Azokról a pártokról, amelyekre számit, még nem nyilatkozihatik. Fontos az, hogy előbb önmaguk tárgyalják meg a dolgokat és hozzák meg elhatározásukat. Különösen örülnének a cseh, szlovák, német és magyar klerikálisok, hogyha a Vatikánnak közvetlenül a Husz-ünnep előtt a tavalyi Husz-ünnep viszonzásául a külügyminiszter lemondását nyújthatnák. A dolog azonban egyébként is komplikált. Benes nem ülhet olyan kormányban, amely a munkásság ellen fordul, a szocialista blokkot brüszkirozza és a szocialista pártok sajtóorgánumait elkoboztatja. Benesnek tehát kötelessége minden befolyását latbavetni, hogy Cserny távozzék. Ha azonban Benesnek nem lesz ennyi befolyása és ha a Hodzsa—Haureich-érdekek jobban érvényesülnek, mint az államérdekek, úgy Benes részére nem marad más hátra, minthogy pártja kívánságának eleget tegyen s lemondjon. mintha bizonytalan időre köttötek, volna vagy a helyi viszonyoknak megfelelő felmondási idővel és ezzel a nappal érvényüket vesztik, föltéve, hogy a bérlet már előbb le nem járt. 1930 január 1-eje előtt csak a régi törvényben felsorolt okok alapján mondhatja fel a bérbeadó a szerződést. Tekintettel arra, hogy a régi lakók védelméről szóló törvény 1925 március 26-tól 1928 március 31-ig érvényes, a lakbéremelések csakis az abban lefektetett határozatok szerint megengedettek, az uj törvényjavaslat csak egy negyed évvel rövidíti meg, azaz 1927 december 3l-től akceptálja a régi felmondási feltételeket. 1928 január 1-től a felmondási lehetőségek 1934 december 31-ig már fokozatosan olyanok, hogy ezen hét év leteltével a lakók védelme teljesen megszűnik. Jelentős végül a javaslat azon határozata is, hogy bérleti szerződéseknél az építkezési illeték a bérlőre csakis olyan mértékben róható ki, hogy a bérleti összeg az 1914. évi alapbér 500 százalékát túl ne lépje. Az 1924 május 1-én bérbevett helyiségek lakbéremelése, amelyet a törvény pontosan megállapít, 1928. január elsejével megengedett. III. Az építkezési mozgalom. Az építkezési mozgalom segélyezésének uj rendszere annyiban különbözik a régitől, hogy az állami szubvenciók teljesen megszűnnek és helyükbe vagy kölcsönök vagy pedig az építkezési illetékek korlátozott kamatozása vagy amortizálása lép életbe. Az építkezési alapból tehát kis lakások építésére kölcsön nyújtható. Kölcsönöket elsősorban községek kaphatnak vagy pedig egyes személyek is, ha arra kötelezik magukat, hogy mindaddig, amig a kölcsönt le nem törlesztették, a lakbért csak olyan mértékben állapítják meg, hogy az a kölcsön kamatoztatását vagy amortizálását és a szükséges beruházásokat fedezze. A kölcsön összegét az építkezés kezdete szerint különbözően állapítja meg a javaslat. A községek vagy más önkormányzati szervek által felállítandó épületeknél, ha azok építkezését 1924—1927 között megkezdte};, a költségek legfeljebb 60 százalékára adható állami kölcsön, 1934-ig ez a kölcsön- alap leszáll 40 százalékra. Más személyek épitke- zévsénél a kölcsön legfeljebb 50 százalék lehet és 1931-ig 30 százalékra csökken. Kis lakóházaknál ez a kvóta 5 százalékkal kisebb. Az állami népjóléti alap ezeket a kölcsönöket 5 százalékos kaICi buSiiSs: Benes Ciernw? A Právo Lidii a legfrissebb kormány válságról — Benes bukása lenne elégtétel a Marmaggi-afférért A kormány beterjesztette az uj SakásJavaslatot A szlovenszkói és ruszlnszkói építkezési illetékek — a bérlők védelme 1934-ben szűnik meg — Az építkezési mozgalom szubvencionálásának uj módja 3 E9 matra adja. Az amortizálás pedig 40 évre szói. Ha egy község kis lakóház-nkat épit hajléktalanok részére, úgy a kamatláb 8 százalékra leszállítható. Az építkezési támogatás másik módja a garancia, amint ez eddig is meg volt. A segély harmadik módja pedig egy-egy évi, legfeljebb két százalékos kamatozásra vagy amortizálásra adandó összeg. Drákói büntetésekkel gondoskodik a javaslat arról, hogy határozataival vissza ne éljenek. Olyan építkezéseknél, amelyekhez állami kölcsönöket vesznek igénybe, az adómentességet 20 évre állapítja meg, viszont 35 éves az adómentesség, ha az állami kölcsönt igénybe nem veszik. Kislakásoknál pedig az adómentesség 25, illetve 40 évre szól. Ez a határozat üdvösnek mondható, mert sokan szívesebben veszik a 35—30 éves. adómentességet, mint az állami segélyt és az. a®.-* zel kapcsolatos eléggé komplikált föltételeket. Szombaton nyújtotta be a kormán v a vidék villamosításának pénzügyi segélyezéséről szóló javaslatot. Eszerint a vidék villamosítására 1927—1931. években évente 10 millió koronát engedélyeznek. Az engedélyezésre nézve részletes feltételeket és előírásokat kormányrendelettel fogják szabályozni. Ez a javaslat elfogadása napján lép életbe. A hivatalnokkormány ezekkel a benyújtott javaslatokkal egyrészt a szocialisták, másrészt pedig az agráriusok követeléseinek akart eleget tenniLéva mozgalma a magyar gimnáziumért A városi tanács egyhangú állásfoglalása — Most volt az utolsó matúra Léva ősi gimnáziumában- A P. M. H. tudósítójától Léva, junius 21. A lévai magyar gimnáziumot, az uj korszik vihara elsodorta. A napokban berregett utolsót a magyar matúrára hivő csengő. A több, mint száz- esztendős intézetben megtörtént az utolsó magyar matúra ezzel az ősi iskola falai között a felsőbb parancs elnémította a magyar tanítási nyelvet és a híres intézet, amelyet kegyes alapitványokból nyitottak meg 1815 november 15-én, ezután már csupán csak a szlovák kultúra szolgálatában fog ál- lani. A lévai magyar gimnázium ellenfelei azzal érvelnek, hogy gimnáziumra ma már nincsen szükség, mert nem nevel az életnek. Az intézetnek a most záruló tanévben mégis négyszáz növendéke volt. Tekintettel arra, hogy most már csupán a nyolcadik osztály volt magyar, nyilvánvaló, hogy más nemzetiségűek mégis előszeretettel adták gyermekeiket a gimnáziumiba. Úgy látszik tehát, hagy a gimnáziumtól bizonyos okból kifolyólag csupán csak a magyar gyermekeket óvják. A több, mint százesztendős tanintézet, a magyar kultúra ősi bástyájának porba omlása nem csak Léván, hanem az egész Garaímvölgyén. ahol zárt tömegben él a magyarság, erősen a szivekbe hasit, mert eme magyarság gyermekeinek középiskolai oktatását ez a halálra Ítélt iskola adta meg, mint egyedüli e nagy és sűrűn lakott vidéken. A célt tisztán látjuk Léván. Ez a város itt a szlovák—magyar nyelvhatáfón hetvennyolcszázalékos magyar többségével erős kulturális hatást sugároz ki messzi környékére. Ezt a hatást akarják lecsökkenteni. Nem látják be, hogy akciójuk eTŐs ellenhatást vált ki. Sokkal célszerűbb volna itt a szlovák—magyar nyeivbatáron szlovák—magyar párhuzamos osztályú gimnázium felállítása. • Léva közönsége évek óta küzd a magyar gimnáziumért. Be nem tartott miniszteri ígéretet is kapott már. Most az utolsó percben, amikor a lélekharang hangjának rezgése is elszállt a levegőben, ismét megmozdult, hogy az utókornak tartozó felelősségének tudatában megtegye utolsó kísérletét a magyar gimnázium tanítása érdekében. Léva nem féltékeny más nemzetiség kultúrájára, csupán sajátjához ragaszkodik, azért azt kívánja, hogy a lévai állam-nyelvű gimnázium melleit szervezzék meg a magyar párhuzamos osztályokat. Léva közönsége ilyen értelemben fordult aláírásaivá! ellátott kérvénnyel a városi tanácshoz, amely a közönség gondolatát egyhangúan magáévá tette és a párhuzamos osztályok felállítása mellett foglalt állást. Felsőbb helyen azt szeretik hangoztatni, hogy a város maga az oka annak, hogy nincs magyar gimnáziuma. Lélekzetvisszafojtva lesi Léván minden magyar ember, hogy ennek a legújabb akciónak milyen kimenetele lesz. Respektálják-e majd a garamvölgyi magyarság legtermészetesebb emberi jogát, hogy gyermekeit — az államnyelv elsajátítása mellett — saját anyanyelvén képezhesse tovább, vagy sem? Az 1924. évi költségvetés zárszámadása Prága, junius 2ÍT' A legfelsőbb állami számvevőszék tegnap terjesztette a szenátus elé. Csehszlovákia 1924. évi költségvetésének zárszámadását, mely szerint a tényleges büdzsé az előirányzott költségvetésnél 1,073-558.27 koronával volt kedvezőbb
