Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-20 / 139. (1177.) szám

14 tuníus 20, rasárnap. „R GRZDR" mezőgazdasági szaklap. Bratislava. Pozsony. Vármegyeházfcér 11. A haladé gazda nem nélkülözheti! Kérjen mutatványszámot! A fogyasztói kamarák létesíté­sére vonatkozó törvényjavalat A képviselőházban szétosztásra került a tör­vényhozók között ama törvénynek a javaslata, mely a fogyasztói kamaráit létesítésre vonatkozik. A törvényjavaslat hat részből áll és az első rész a fogyasztói kamaráit hatásköréről, a második azok összeállításáról, a harmadik a kamarák szer­vezetéről, a negyedik a gazdasági igazgatásról, az ötödik a büntető rendelkezésekről és a hatodik a kamara feloszlatásáról szól. A nagy nyilvánossá­got leginkább a törvényjavaslat első három része érdekli és különösen az első rész, mely a kamarák működésével és hatáskörével foglalkozik. A javas­lat szerint a kamaráit hatáskörébe tartozik mind­azoknak a jelenségelmek a megfigyelése, melyek a fogyasztás körében felmerülnek, amennyiben ezek jelentőséggel bimak az önállóan nem ter­melő szervezet fogyasztó gazdasági és szociális helyzet szempontjából. A kamarák hatásköre ki­terjed az élelmezési és fogyasztási viszonyoknak és ezeknek közvetett vagy közvetlen hatásköri vizsgálatára és általában a közélelmezési vi­szonyoknak tanulmányozására, továbbá a lakás- viszonyoknak a rendezésére. A fogyasztói kamarák a helyes ellátást kívánják támogatni és erre vonat­kozóan közre működni akarnak a fogyasztók ér­dekében. Szoros összeköttetést kívánnak létesí­teni minden fogyasztói testülettel különösen az önsegély elve alapján álló szervezetekkel, a fogyasztó, építő és termelői szövetkezetekkel. Be­folyást kívánnak gyakorolni az álpolitikára, ki akarják szorítani az árakat drágító közvetítő szer­veket, küzdeni kívánnak a kartellek, ipari szin­dikátusok ellen. Intézeteket és szervezeteket kí­vánnak létesíteni a fogyasztók érdekeinek védel­mére, képviselőket küldenek ki a tanácskozó és intézkedő testületekbe, ahol a fogyasztóknak és a közgazdaságnak kérdései tárgyaltatnak. Javaslatot készítenek a törvényhozói testületek és a közigaz­gatási hatóságok számára a törvények rendelteté­séről és intézkedéséről, melyek a közjó érdekében szükségesek. E törvényjavaslat szerint a kamará­nak joga van a szükséghez képest az országok és megyék székhelyein fiőkintézeteket létesíteni, e törvényjavaslat szerint a kamarák 60 tagból álla­nák, akik */s-át három évi időtartamra a központi önsegélyző szövetkezetek választják be és azok a szövetkezetek, melyek az 1903. évi 133-ik osztrák törvény értelmében jogosultak revíziókat keresztül vinni és legalább 50 szövetkezet tartozik tagjaik közé. A kamarák tagjainak egyharmad részét a szakemberek sorából a szociális gondoskodás mi­nisztériuma nevezi ki. Fontos a javaslatnak 4-ik része melynek 15-ik § kimondja, hogy a kamara jogi személy. A kamaTa kiadásainak fedezésére 3/* részben az állam és 1/8 részben a szövetkezeti szervezetek nyújtanak anyagi erőt. A. törvény- javaslatért különösen exponálták magukat a szo­cialista pártok és nyilvánvaló e pártoknak az a tendenciája, hogy a fogyasztói kamarák létesítése utján pártbefolyásukat e kamarák keretein belül érvényesíthessék. A polgári - társadalomnak a fogyasztói kamara intézménye hasznos és szük­séges lehet, amennyiben a. tényleges fogyasztó közönség érdekében dolgozik és amennyiben munkáját az a törekvés mozgatja, hogy a fogyasztó és termelő érdekeit a helyes egyensúly elve alap­ján összhangba hozza. A törvényjavaslatnak egyik legveszedelmesebb pontja az, amelyik a kamarák tagjainak kinevezéséről és választásáról intéz­kedik, mert a speciális szlovenszkói és ruszinszkói viszonyokat véve figyelembe, a szövetkezeti állapo­tok nyomán a magyar polgári társadalomnak semmi reménye sem lehet arra, hogy ezekben a fogyasztói kamarákban az ő érdekeik kellő meg­értésre találjanak. E törvényjavaslattal kapcsola­tosan tehát minden valószínűség szerint fel fog vetődni a politikai életben a szlovenszkői és ruszinszkói szövetkezeti kérdésnek törvényhozási utón való rendezése, illetve e rendezés iránti kö­vetelés, amelyet a magyarság polgári pártjainak előtérbe kell állitanok akkor, ha nem kivánják, hogy a létesítendő fogyasztói kamarákban szo- ciálista többség diktáljon a polgári társadalom nevében is. • A Nemzeti Bank részvényeinek átirha- tósága. A banktanács elvileg elhatározta, hogy a Nemzeti Bank részvényei átírhatók legyenek. Azonban esetről-esetre maga ha­tároz az átírásról. A bélyegilleték magassá­gát illetőleg a pénzügyminisztérium fog in­tézkedni. Ssffiii«S©5®se Dr. Kolb ezelőtt a prágai, frankfurti én berlini bőrkllnlls&V tanársegédje és músodorvo6a H»urdfcíl«B DB. VoE>«aaaciB«**»« 3U, «xáHn. Wassennann vizsgálat! A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés. A csethszlováik-űnagyaT kereske­delmi szerződési tárgyalás okihoz szükséges anyag összegyűjtése már nagyrészt megtör­tént. A minisztériumok a magyar iparral ta­nácskozást folytatnak arról, hogy a tárgyalá­soknál milyen álláspontot foglaljanak el. Általában az a helyzet, hogy mindkét részről megvan a hajlandóság arra, hogy a zöld asz­talhoz üljenek, dacára annak, hogy az agrár­vámok a helyzetet megnehezítették. A cseh­szlovák-magyar kereskedelmi kamara szer­dai, Prágában megtartandó ülésén a jelen­legi kereskedelmi helyzetet olymódon fogják tárgyalni, hogy ez alkalommal a magyar kor­mány álláspontja is érvényesülni fog. A Nemzeti Bank devizaállománya. Mint jelentettük, a Nemzeti Bank médiókimutatá- sa értelmében a bank devizakészlete a múlt héten 19 % millió koronával 1232 millió ko­ronára csökkent. A Národni Listy szerint ezen csökkenést arra lehet visszavezetni, hogy az állam ezekben a napokban az ame­rikai konszolidációs adósság annuitásait, amelyek évente 3 millió dollárt tesznek ki, átutalta Amerikának. Szőnyegvásáriók figyelmébe!] Mielőtt szőnyeget vásárol, Informálódjék az perzsaszőnyeg-.szövődében, Bratislava, Dostojevského rád 27. (volt Justf-sor) elsőrangú, gyönyörű szőnyegek, rendkívül olcsó árban megrendelhetők kiválasztott minták és szinek szerint Késik az Ausztriával kötendő kereske­delmi pótszerződés, mert az osztrák kormány a cukorvám bevezetésénél a finomított cukor behozatalát meg akarja nehezíteni. A cseh­szlovák delegáció ezzel szemben a jelenlegi állapotot kívánja megóvni. Amennyiben ez nem sikerülne, a delegáció azon lesz, hogy egyes iparcikkeknél, elsősorban a sörnél, előnyöket biztosítson Csehszlovákiának. A csehszlovák delegáció ellene van, hogy a ke­reskedelmi szerződést már most nagyobb revízió alá vegyék s egyelőre csak a pótszer- ződóst, illetve a módosításokat akarják élet­beléptetni. Felemelik a Trieszt és hamburgi áruta­rifákat? A Tribuna jelentése szerint a Triesztben tartott tanácskozásokon, amelye­ken a Trieszt—hamburgi tarifaversenynek akartak véget vetni, sikerült egyezséget lé­tesíteni és pedig oly módon, hogy szeptem­berben a tavaly kiadott határozmányokról tárgyalni fognak- Amennyiben ezeket a ha- tározmányokat megszüntetik és az eredeti állapotokhoz térnek vissza, a tarifák emel­kedésével kell számolni. A magyar—jugoszláv kereskedelmi szerződés megkötése előtt. Belgrádból je­lenük: A Belgrádban tárgyalásokat folytató magyar—jugoszláv bizottságok tegnap hat konvenciót Írtak alá, amelyek jórésze a vas- utközlekedésre vonatkozik. A kereskedelmi szerződés parafálása a görögkeleti pünkösdi ünnepek után fog megtörténni. Létrejön a csehszlovák—francia keres­kedelmi szerződés. Párisból jelentik: A cseh­szlovák és a francia delegációk tárgyalásai, amelyek Párisban két hétig folytak, junius 17-én értek véget. A tárgyalások eredménye­képpen az 1923. évi csehszlovák—francia kereskedelmi szerződést pótszerződéssel fog­ják ellátni. A pótszerződés egyes eddig vitás kérdésekben dönt és mindkét résznek tarifá- lis előnyöket biztosit­Fizetésképtelenségek Magyarországon májusban. Budapestről jelentik: Májusban 248 uj fizetésképtelenséget jelentettek be 58.8 milliárd aktívával és 112.6 milliárd passzívával. A fizetésképtelenségek száma májusban tehát 18-cal volt kevesebb, mint áprilisban. Az uj esetek 26 százaléka Buda­pestre esett. 383 fizetésképtelenséget bonyo­lítottak le, amelyeknél a költségek 3.1 mil­liárd koronát tettek ki. Cukorvalorizáció Kuba szigetén. Kubá­ban a rossz leadási lehetőségekre való tekin­tettel a cukortermelést redukálták. A kubai elnök az amerikai és angol diplomáciai ügy­vivők előtt kijelentette, hogy a csökkentést teljes mértékben keresztül fogják vinni. Azt hitték, hogy a kubai termelés csökkentése a világpiacon könnyítést fog eredményezni. Mivel azonban ez nem történt meg, a diplo­máciai ügyvivők a kubai elnökhöz fordultak felvilágosításért, aki megállapította, hogy a csökkentés tényleg megtörtént. A termelen­dő 94.28 millió métermázsa helyett azonban 3 millió métermázsával mégis többet termel­tek. Az elnök most kénytelen lesz uj valori­zációs szabályokat életbeléptetni. A hajlított fából készült bútor iparának súlyos helyzete. A bajlitoitit fáiból készült bútoripar eddig Is gyönge volt, de mivel az európai államok leg­nagyobb része saját termelését majdnem teljesein kiépítette, a hazai ipar, amely kivitelre volt be­rendezve, erősein megcsappant. A belföldi szükség­let az egész termelés tíz százalékát teszi csak ki és mivel a fenmiamadő 90% nagy részét Németor­szágba exportálták, ahol jelenleg az uj vámtarifa ezekre a bútorokra 200%-os vámtételeket ir elő, a belföldi termelés válságos helyzetibe jutott. Remél­hető, hogy a csehszlovák—német kereskedelmi szerződési tárgyalásoknál erre tekintettel lesznek. Franciaország, amely szintén jő fogyasztópiac volt, a frank jelenlegi helyzete következtében nem nagy befogadóképességű és Angliában a délszláv gyárak versenye nagyon erősen érezhetővé vált. Amatőr szfinyegszüvűfc íiípíintóei A legfinomabb perzsaszőnyeg csomózó fonal, a legjobb minőségű alapfonal és beszövő- fonal, tervrajzok és minden, a szövéshez szükséges kellékek kaphatók az „Orien*“ | szőnyegszővő intézetében. Bratislava, Dostojevského rád 27 (volt Justi-sor) Nehézségek a külföldi utánvétes forga­lom bevezetése körül. A kereskedelmi kö­rök régi óhaja, hogy azon államokba, me­lyekkel élénkebb exportforgalomban állunk, utánvételes csomagok legyenek feladhatók. A csehszlovák posta ez irányban tárgyalásokat vezetett be, de ezek az egyes államokban olyan nagy ellenzésre találtak, bogy alig le­het remény valamely eredmény elérésére. Magyarország maga fedezi textilszükség­letének felét. Budapestről jelentik: A magyar textilgyárosok országos szövetségének évi jelentése szerint 1925-ben Magyarország maga fedezte textilszükségletének felét Szá­zalékban kifejezve: gyapotfonál 44, gyapjú- fonál 24, kender fonál 110, juttafonál 102, se­lyemfonál 69, müselyemfonál 177. Az átlagos százalék tehát 55. Készáruban: gyapotszövet 63, gyapjúszövet 41, len- és kenderszövet 77, juttaszövet 118, selyemszövet 63, szövött- és kötöttáru 58, konfekció áru 71, egyéb áru 33. Ez átlag 60 százalék. A textilbehozatal kimu­tatása százalékokban az egész nyersanyag- importnak 10, félárura 17 és készárura 73 százalékot mutat ki az 1924. év 7.20 és 73 százalékával szemben. Hotel „Astoria" KsrlsbacS. Kreuzstrasse, Mühlbrunnal szemben. Elegánsan berendezett szobák hideg és meleg vizzel. Központi fűtés. 5458 Lift. Elsörangn konyha, kávéház. KAM WS1S' a prágai „Deutsches Haus“ volt igazgatója. A frank újabb esése. A frank megszilár­dulása csak rövid ideig tartott s a politikai helyzettel kapcsolatosan újra eső irányzatot mutat- A prágai clearing-forgalomban 97 %- ről 947/8-ra esett. Tőzsde után 94—95. A líra nyugodtabb menetű volt és tőzsdezárlat után 122 H-123. Adókedvezmények uj ipari vállalatok számára. Tegnapi ilyen cimü hírünkkel kap­csolatosan még a következőkről értesülünk: Azon üzemek, amelyek osztaléka 4—6 száza­lék, olyan adókedvezményben részesülnek, amely szerint a különös jövedelmi adó felét elengedik nekik. A 6 százaléknál magasabb osztalékot fizető üzemek nem részesülnek kedvezményben. Az általános jövedelmi adó alól mindama üzemeket felszabadítják, ame­lyek bevétele a 6 százalékot nem múlja fe­lül, 6—8 százalékos jövedelemnél az általá­nos jövedelmi adó felét engedik el és csak 8 százalékon felüli jövedelem esetén esnek a vállalatok a rendes megadóztatás alá. Mindeme könnyítések azonban csak uj üze­mekre vonatkoznak, amelyek vagy olyan ter­mékek gyártásával foglalkoznak, amelyeket eddig a köztársaságban nem gyártottak, vagy amelyekben a belföldi gyártás nem fe­dezi a szükségletet. Elhalasztották a palackos borok szalagad ójá­nak megszületését. Az utóbbi időben oly értelmű hírek jelentek meg az egyes cseh lapokban, hogy a palackos borok szalagadóját rövidesen meg fog­ják szüntetni. Értesüléseink szerint erre vonat­kozóan tárgyalások folynak a pénzügyminisztéri­umban és a tárgyalások során felmerült az a terv, hogy ezt a szalagadót csupán a pezsgőre vonatkozóan hagyják érvényben. A szalagadó megszüntetésével kapcsolatosan az általános ipar­adót akarják felemelni. A pénzügyminisztérium az utóbbi napokban arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a palackozott borok szalagadóját az általános italadó egyidejű felemelése nélkül meg­szüntetni nem lehet, mert ennek óriási hátrányai lennének az államkasszára vonatkozóan. E kérdés rendezése érdekében tehát tárgyalások indultak az általános italadó felemelése ügyében és e tárgyalások nem folynak simán, mivel a borter­melő gazdák az italadó felemelése ellen foglal­nak állást. Hölgyek és urak figyeimeiie! Perzsaszőnyeg-szövő tanfolyam. Legalaposabb, szakszerű kiképzés. gs#rienlS4 szőnyegszövő intézetében, Bratislava, Dostojevského rád 27. (volt Justi-sor) >WMil'i' ■— BW6HM ***** ....PW * Uj vásárok Érsekujvárott. Érsekujvájri tudósi­tőnk jelenti: Érsekújvárnak eddig nyolc vásárja volt. Már régóta óhaja a kereskedelmi köröknek, hogy az óv mind a tizenkét hónapjában tartsanak országos vásárokat. A városi gazdasági hivatal ter­vezetet dolgozott ki. amelyet már az összes fóru­mok jóváhagytak, amelynek értelmében ezentúl 12 vásárja lesz a városnak. A falusi lakosságot bizo­nyosan érdekelni fogják az uj vásárok dátumai, amelyeket itt közlünk: Januárban: a Vince-nap előtti hétfőn; áprilisban: a Béla-nap előtti hétfőn; júliusban: a Magdolna-nap előtti hétfőn s végül de­cemberben: a Máté-map előtti hétfőn. — Itt említ­jük meg, hogy az érsekujvári városi képviselőtes­tület nem járult hozzá Nagysurány azon kívánsá­gához, hogy vásárainak számát haltról nyolcra emeljék fel. /Tóz;s>i>ér^ Zürich, junius 19. Devizák: Páris 14.40 London 25.14 Newyork 5.16.63 Brüsszel 14.60 Róma 18.63 Madrid 84.75 Amszterdam 207.50 Berlin 123 Becs 72.59 Stockholm 138.75 Oslo 114.25 Kopenhága 136.85 Szófia 3.75 Prága 15.30 Varsó 50.50 Buda­pest 0.007220 Belgrád 9.14% Athén 6.43 Konstan­tinápoly 2.82 Bukarest 2.20 Hedsingfors 13 Buenos Aires 209. +kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkt£ 1 DYNALK6L f 3 ► \ a legjobban bevált az összes explóziós £ 3 motorok részére. £ « Mindenütt kapható. £ fffTnmTTnfUTHTfifHTTiTHTimmmmi Prága „DI)NA“ Általános Biztosító R, T,, Becs. s”hB,ík' >aleset és élet- adó^ és járadékbutositásolL j Vezérképviseletek: *J°Z8ony> ___——_—_______

Next

/
Thumbnails
Contents