Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-18 / 137. (1175.) szám

1926 junius 18, péntek. 9 . KdznjAZDA^ÁűT1 . Német-francia kísérletek az európai vámunió megteremtésére A két állam nagyiparosainak és nagybankjainak luxemburgi, meg párisi tanácskozásai — Csak a vámunió segíthet az európai ipar katasztrofális helyzetén — A kényszer egy táborba hajtotta a volt ellenségeket — A P. M. H. tudósítójától — Páoris, junius 17. >Az a lassú, nehéz és céltudatos munka, amely a francia és német ipari és pénzügyi köröknek az egymáshoz való közeledését és az egyirányúban való együttes haladás megteremtését igyekszik el­érni, az utolsó hetekben újabb jelentős fázishoz érkezett. A luxemburgi nagyhercegség meghívására Luxemburgban Németországnak és Franciaor­szágnak legjelesebb bankemberei és nagyha­talmú nagyiparosai tanácskozásra ültek össze, hogy a két ország gazdasági közeledésének mó­dozatait megbeszéljék és úgy Páriában, mint Berliniben egy információs és ellenőrző hivatalt létesítenek, amelynek a célja volna „kiküszöbölni minden lehetséges módon a kölcsönös bizalmatlanságnak a jogtalan és való­ságban nem létező okait, amely miindezideig meg­akadályozta a két országot abban, hogy a kedvező helyzetekben mind a két országnak pozitív érdekei szerint járjanak el“. Ugyanebben az időben gazdasági és pénzügyi szakértőkből álló német parlamenti kiküldöttek Páriában a francia kamara s szenátus delegáltjaival folytattak és folytatnak ugyanilyen célból tanács­kozásokat. Úgy a Luxemburgban, mint pedig a Párásban folyó megbeszélések részleteiről azonban osak alig kerüli valami napvilágra. Legalább is egyelőre nem. Tény az, hogy a kezdeményezés német rész­ről indult meg. Ugyanis, mig a francia nagyipar a frank süiyedése folytán állandóan napi problé­mákkal és nehézségekkel küzd és úgyszólván csak egyik napról a másikra él és tervez, a német nagy­iparosok, megszabadulva már az ilyenfajta napi valutaproblémáktól, most már a jövőre tekintenek és keresik széles látókörű és nagyvonalú kombi­nációikban azokat az eszközöket, amelyeknek se­gítségével el lehet hárítani azt a veszélyt, ami Né­metország és az egész európai kontinens jövendő­jét fenyegeti. A gazdasági organizációknak ég metódusoknak az általános revíziója, amelyre az arany valuta újból való megteremtése kényszeritette a nagy német koncerneket, a német nagyipar vezetőit arra a meggyőződésre juttatta, hogy ha a ter­melés racionalizálása megkövetelte a nagy vál­lalatok gyökeres átalakítását, úgy ez nagy­mértékű változtatásokat kíván meg internacio­nália és főleg európai vonatkozásban is. A termelésnek az eszközei ugyanis olyan ha­talmassá fejlődtek, hogy az a területi megosztott­ság, amit az országhatárok szántanak Európa tes­tén, csak akadályai a termelés fejlődéséinek. A leg­nagyobb kiterjedésű ország sem képes ma már nagyiparának a termelését egyedül felvenni. Hogy hasznosan lehessen munkába állítani a gépteohni- kámak legutolsó vívmányait és a munkamegosztás Taylor-rendszerü tökéletesítését, föltétlenül szük­ség van nagy lerakodó területre. Északamerikának a virágzó állapota nem annyira a természeti kin­csekben vaW gazdagságának, mint inkább nagy te­rületi kiterjedett-g égének és a lakosok nagy szá­mának tulajdonítható. Egy országnak lehetnek bár­mennyire is kiváló mérnökei, ez az ország nem ál­líthat fel egy Ford-üzeme't, ha a lakosság felvevő kapacitása kicsiny és nem tud megfelelő piacot nyújtani, ami egy ilyen üzem virágzásához szük­séges. Németországnak leghatalmasabb iparágai ma már ahhoz a ponthoz jutottak, hogy vagy le kell tenni a további fejlődés gondolatáról, vagy uj pia­cok után kell nézni. A Bruhnok, a Dentschek, a Hagenek és a Thyssenek tisztán látják, hogy az általános munkanélküliség és Európa elszegénye­dése elkerülhetetlen, mert az európai országok halálra Ítélik magukat azzal, hogy ledönthetetlein vámhatárokat vonnak maguk körül s lemondanak arról az óriási előnyről, ami az Egyesült Államok­ban lehetővé teszi szisztematikus alkalmazását a technikai előrehaladásnak, ami az emberi munka produktivitását szinte naprói-mapra növeli, meg­valósítja a mammuttenneiést és ezzel együtt az árak olcsóbbodását előidézi. A németek kétféle nagy gondolatot lansziroz- tak ennek a célnak az elérésére. Elsősorban a nagyipari termelés szempontjából fontos or­szágok nagyiparosaival való megegyezést, hogy igv véget vessenek annak az egészségte­len versenynek, amely jelenleg a dumping és a protekcionizmus formájában jelentkezik. A francia és német nehézipar teljesen, vala­mint a két ország kémiai iparának egy része meg­egyezett egymással; megállapították közös áraikat és felosztották egymás közt a piacot. Az igy meg­alakult francia—német kartellnek sikerült az ed­digi állandó konfliktusokat elkerülni. Sokkal radikálisabb azonban a másik megol­dási mód: az európai vámunió. Ettől Európa olyan mértékű gazdasági fellendülé­sét várják, minit amilyenben Németországnak volt része az 1834-es Zol.lveretn életbeléptetése után. Az európai vámuniónak a megalkotása nagy mér­tékben növelné a kontinens lakóinak fogyasztási kapacitását. A természetes kiválasztódás utján el­tűnnének azok az üzemek, amelyeket csak a pro­tekcionizmus éltet, megengednék a legjobban fel­szerelt gyáraknak a szabad kiterjeszkedését, az áruk termelési költsége a minimumra szállna le, ami maga után vonná az eladási árnak a csökke­nését, valamint a munkabérek felemelését, vagyis mindkét esetből kifolyólag, a lakosság vásárlóké­pességének a növelését. A termelésnek különböző legfontosabb ágai a verseny folytán elosztódnának az egyes országok között; ügy, hogy végeredmény­ben minden ország jól járna a vámunióval. Vagyis nincs másról szó, mint a szabadkeres­kedelem teóriájának a felújítási kísérletéről, megfelelően alkalmazva a modern termelési feltételekhez és az európai kontinens jelenlegi szükségleteihez. A francia és német gazdasági szakértők most ezt a kérdést tanulmányozzák. A franciák nem el­lenzik a németek tervét és hajlandók egy nagy in- ternacionális kartellt alakítani az angolok és ola­szok bevonásával, amely mintegy bevezetője lenne a későbbi nagy uniónak, vagy legalább is a pro­tekcionizmus minimumra való korlátozásának. A franciák különösen a vámuniónak tervét ta­lálják alkalmasnak arra, hogy az európai ipari termelés fejlődhessen. Természetes azonban, hogy egy európai vámunió­nak a létesítése olyan nagy nehézségekbe ütközik, annyi befolyást és annyi érdeket kellene legyőz­nie, hogy egyelőre nem is lehet arra gondolni, hogy megvalósuljon. Pedig Európának a jövője ettől függ. A termelésnek legmodernebb feltételei ufóiérihefellenül nagy felsőbbséget adnak az olyan országnak, mint például az Egyesült Államoknak, amelyik a gyáriparának megfelelő hinterlandot tud adn.i, mig a mostani európai állapotoknak a fentartá&a csak örök vazalusává teszi Európát az újvilágnak. Mindinkább világosabban látszik, hogy bármilyen nagyok is legyenek az akadályai és bármennyire is beláthatatlan legyen az az időpont, amikor az európai vámunió megvalósul, a háború óta állandósult örök európai gazdasági krízist csakis a termelésnek elamerikaiasitása, a for- dizmus, a taylorizmus, a standardizmus és en­nek következtében az európai országok vám­politikájának gyökeres átformálása szüntet­heti meg. A francia és német nagyiparosoknak és gaz­dasági szakértőknek a párisi és luxemburgi tár­gyalásai csak bevezetőjét jelentik Európa nagy gazdasági és ipari átorganizálásának. Ez osak az első lépés a nagyon is messzefekvő cél felé, de na­gyon jellemző tünet, hogy a mindig ellenséges és mindig bizalmatlan német és francia nagyikapitalis­ták most egymást támogatva és egyetértve fognak ahhoz a nagy munkához, amelynek a célja az öreg Európa rozzant gazdasági helyzetének feljavítása volna. Burghardt Aladár. r Komárom, junius. * Soha annyian nem jártak a városházra, mint . az alatt a nyolc nap alatt, mikor a jövedelemadó » kivetési lajstromok közszemlére kitéve a város­házán feküdtek. A legtöbb ember szörnyüködve, . vagy káromkodva jött le a lépcsőkön, mert az idei javaslat erős emeléseket iartal- . máz a múlt évihez képest. Volt olyan iparos és kereskedő, akinek 100—130 százalékos emelésről kellett meggyőződnie. Nincs itt forgalom és ha a törvényszéket elviszik Új­várba, akkor igazán senki sem fog ide jönni, min­den idegen forgalma meg fog szűnni. A hatalma­san emelt adótételek az egész lakosság elkese­redését idézték elő és a Komáromi Kereskedők Testületének akciója nagy visszhangot keltett, amely a lakósságot adógyülésre hívta össze. Erre az adógyülésre meghívták a pénzügyi kirendeltség főnökét és előadóját is, aki az adójavaslatokat ké­szítette. Több száz főnyi közönség vett részt az adőgyülésen, mely mindvégig méltóságos hangu­latban folyt le. Az adózók érdekében felszólaltak Fried Jenő, a kereskedőtestület elnöke, az iparo­sok érdekében Ivánfy Géza ipartársulati titkár, . aki híven ecsetelte a kisiparos helyzetét. Az ügy­Mozgakm a jövedelemadó ellen Komáromban — Saját tudósítónktól — Csehszlovák-német kereskedelmi tár-1 gyalások. A csehszlovák-német kereskedel­mi szerződést előkészítő tanácskozások Ibi dr.-nak Párisból való visszaérkezte után azonnal meg fognak kezdődni. A tárgyalási anyagot legnagyobbrészt már előkészítették és a csehszlovák delegáció Ibi dr. vezetése mellett keddien Berlinbe utazik. A tárgyalá­sokat junius 25-én akarják megkezdeni. Kereskedelempolitikai tárgyalások Ausz­triával. Bécsből jelentik: Az eddigi tárgyalá­sok eredménye gyanánt egy néhány tételből álló pótszerződési javaslatot fognak készí­teni. Ausztria főképpen a felemelt oukor- vám tekintetében akar magállapodni. Az er­re vonatkozó tárgyalások valószínűen lassú menetüek és hosszadalmasak lesznek. A csehszlovák delegátusok tegnap Prágába ér­keztek, hogy újabb instrukciókat vegyenek át és valószínűleg holnapután visszautaznak Bécsbe. Kereskedelempolitikai tárgyalások Franciaor­szággal. A csehszlovák delegáció Ibi dr. vezetése alatt, a francia delegáció Souruys miniszteri igaz­gató vezetése alatt három plenáris ülést tartott. Két albizottsági ülésen a jelenleg szőnyegen lévő kérdések technikai részét tárgyalták. A Magyaror­szág és Ausztria által élvezett szerződési előnyök­nek a csehszlovák kivitelre való alkalmazására nézve sikerült megegyezést létesíteni. Ami a né­met előnyöket illeti, az erre vonatkozó megegyezés e hónap végén lejár és még nem nyert megállapi- tást, hogy a provizóriumot milyen módon fogják megújítani, úgy, hogy osak ennek megtörténte után kerülhet sor arra, hogy ezeket az előnyöket is bevegyék a csehszlovák—francia kereskedelmi szerződésbe. Ezen előnytárgyalásokon kívül még egyes különösen fontos kereskedelempolitikai kér­déseket is el akarnak intézni. Mindazonáltal ezek a tárgyalások nem akarják a kereskedelmi szerző­dés revízióját, amely csak egy későbbi időpontban lesz esedékes. A jelenlegi tárgyalások még e héten jutnak befejezéshez. Rotter utóda Freund igazgató a Láuderbank­ban. Bécsből jelenítik: Rotter alélnök lemondása után a párisi igazgatóság kívánságára a közép­európai Landerbankban Freund igazgató vette át az ügyek vezetését. Parisban e hó 18-án tíz igaz­gatóság rendes ülést tart, de még nem bizonyos, hogy ezen az ülésen a bécsi elnökségre vonatkozó határozatot fognak-e hozni. védek nevében Aranyossy László dr. emelt szót az adóemelések ellen, az orvosok részéről Lip- scher Mór dr. szólalt fel. A pénzügyi kirendeltség főnöke, Litoclileb Vencel válaszában azt hangsúlyozta, hogy az adó­kivetésnél a kincstár érdekeinek védelme mellett is a helyes arányt kell keresnie az adózók teher­bíró képességével. Az adókivető bizottság tagjai nevében Vittkó Rezső dr. ügyvéd válaszolt és biztosította az adózókat, hogy a kivető bizottság tagjait az igazságosság fogja vezetni működésében. Utána a gazdák adták elő kívánságaikat a pénzügyi kirendeltség tisztviselői előtt hangsú­lyozván, hogy a gazda helyzete mennyiben súlyos­bodott az előző évekhez képest. Az adótárgyalások ma kezdődtek. A bizottság elsőnek a fizetéses alkalmazottak, hivatalnokok, katonák jövedelmi adóját tárgyalta é3 jellemző a hangulatra, hogy igen sokan jelentek meg ezek közül is tiltakozni az adónak nagysága ellen, természetesen eredménytelenül, mert a fix fize­tésesek adóskála szerint fizetik a jövedelmi adó­kat A régi nyugdíjasokra kivetett adó azonban méltánytalan, mert ezekre vonatkozólag mérsék­lések történtek. Englis dr. pénzügyminiszter újabb tőzsdei ren­deleté. A pénzügyminiszter ma rendeletet bocsá­tott ki a bankokhoz, amelyben felkéri azokat, hogy tőzsdei ügyleteik lebonyolítását ifjúkora egyének révén ne intézzék. A tőketerebesi cukorgyár r.-t. Novák Gottlieb elnöklete mellett tegnap tartotta mérlegmegália- pitó közgyűlését. A társaság tiszta nyeresége 668.061 koronát tesz ki, amelyből 6%, azaz 9 ko­rona osztalékot fizetnek. Az elmúlt évben a társa­ság osztalékul ént es volt. A gabonába tárnapos üzletek Budapesten. Bu­dapestről jelentik: A budapesti tőzsdén felújított gabonahatárnap os üzlet reaktiválásával kapcsola­tosan megállapították, hogy a forgalmi adó 'szem­pontjából a külföldi vételmegbizások ugyanolyan elbánás alá esnek, mint a belföldiek. A trencséni hazai erdőipar r.-t. az 1925. évre négy millió korona részvénytőke mellett 349.213 korona tiszta nyereséget mutat ki. A tiszta nyere­ség tavaly 412.518 korona volt. Végleges az Anglobank és a Kreditanstalt fú­ziója. Az Anglo Austinén Bank és a bécsi Kredit- anstalt között a fúzió. létrejött. Eszerint az Anglo bécsi fiókja likvidál és a bank aktíváit a Kredit­anstalt átveszi. Hasonlóképpen átveszi a Kredit­anstalt az Anglobank összes ausztriai fiókjait és tartozásait. Az Anglobank részvényeseit részben készpénzzel, másrészt- pedig Kreditanstalt-ré'szvé- nyekkel elégítik ki. A kiét vállalat között hitel­egyezség is létre jött, amely néhány évre szól. A Dunagőzhajózási Társaság reorganizációja. Amint értesülünk, a Dunagőzhajózási r.-t. üzemé­nek belső és külső reorganizációját határozta el. A Federal Reserve Bank igazgatója Prágá­ban. Amerika legnagyobb és legtekintélyesebb bankjának, a newyorki Federal Reserve Bank igazgatója a közel jövőben Prágába jön. Strong igazgató jelenleg a Riviérán, üdül, ahonnét Len­gyelországba megy, majd Prágába utazik, ahol pénzügyi és közgazdasági' körökkel fog tárgyaláso­kat folytatni. ■ Uj ipari hitelbank Magyarországon. Budapest­ről jelentik: Megírtuk,-hogy a-magyar kormány az iparhitel védelmére .bankot. . óhajt létesíteni. A nagybank tervét hamar-kidolgozták, amely szerint azt tíz millió pengő alaptőkével hívják életre. Az intézet fel lesz jogosítva, hogy ipari kötelezvénye­ket az alaptőke ötszörösével, azaz 50 millió pen­gőig bocsát Inason ki. Ezek a kötvények l'A—8%- kal fognak kamatozni. Az ipari, vállalatok a bank­nál vagyoni képességük szerint 30%-os hitelt nyerhetnek. A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szak­osztályának vetésűi jazásai. A magyar nemzeti párt sajtófőneksége közli: A párt országos mezőgazda­sági szakosztálya junius hó utolsó napjaiban or­szágszerte határbejárással kapcsolatos vetésdijazá- sokat rendez. Ennek az akciónak célja buzdítani a gazdaközönséget a növénytermelés fejlesztésére, a jól beváló növényfajták meghonosítására, az ok­szerű talajmüvelésire és trágyázásra- A vetésdija- zást mindenütt határbejárás előzi meg s a szakosz­tály kiküldöttei elvezetik az egybe gyűlt gazdákat a búzaföldek mellett és az észlelte megfigyelések alapján tanácsokat adnak és megjelölik a helyesen követendő utat. A határbejárás után következik a biriilat és a legjobb tulajdonságokkal bíró vetése­ket arany, ezüst és bronz díszoklevéllel tünteti ki az országos mezőgazdasági szakosztály. Vet ésd íja­zások a következő helyeken lesznek: Tornagörgőn junius 27, Szep-siben junius 29, Nemesaibonyban junius 27, Kürtön junius 29, Vajasratán junius 25, Olgyán junius 26, Udvardon junius 20, Érsekújvá­ron junius 27, Tardoskedden junius 29, Felsőszélül junius 27, Hidaskürtön junius 29, Ragyolcon junius 27, Bussán junius 29. Az Ipolysági osztály területén öt helyen lesz vetésdijazás, ezenkívül a lévai, rima- szombati, feledi és tornaijai osztályok területén is több helyen rendeznek vetésdijazásokat. A szociális biztosítóintézet központjába Szlo- venszkóból is fognak tagokat kinevezni. Az UTK jelenti: Junius 16-án a munkások szociális biztosí­tását előkészítő választmány szlovák bizottsága ülést tartott, amelyen Hexner dr., Jirasek dr., La- bay, Lehocky és Petrovics tagok is réiszt vettek. A szlovenszkói munkásbiztositó országos intézetének felszámolásával foglalkoztak, amely úgy a beteg-, mint a balesetbiztosítást magában foglalja és a tör­vény értelmében juliius elsejétől fogva felszámolá­sáig a szociális biztosítást is fel fogja ölelni. E kér­désről élénk vita folyt. A szlovenszkói bizottság el­fogadta Petrovics indítványát, amely szerint a köz­pontba a bebiztosítottak arányában szlovenszkói ta­gokat i-s be kell választani. A törvény indokolása szerint Szlovénézltóra az összes biztosítás egy ötödé esik. A bőrpiac helyzete. Talpbőrben az üzlet to­vábbra is kielégítő s különösen erős a kereslet könnyű és középnehéz hátbőrök iránt. Az ár szi­lárd. A hulladékokat erősen elhanyagolják és a piacokon nagy készletek vannak fölhalmozva. A szijjüzlét helyzete továbbra is kedvezőtlen. A felső­bőr üzlet, különösen a fekete fajtáknál, némileg javult. A sima tehénbőr iránt most nagy kereslet nyilvánul meg, ami a nagy pangás után a helyze­tet erősen megszilárdítja. Színes krómfajtákban az üzlet az idényre való tekintettel gyengült. Je­lenleg az árak körülbelül a következőképpen ala­kulnak: Príma hát 50—60, tehén krupón 30—37, kombinált cserzés 38—45, bivalybőr 10—16, ökör- szijjkrupónok 42—50, bikaszijjkrupónek 38—40, kromszijjkrupónok 75—90, blankbőr fekete 9—14, színes 12—18, fekete sevrp 10—16, színes 19, szar­vasmarhabőr fekete 8—12, színes 9—13, barna tehénbőr 8.50—10. Az élelmiszerekre vonatkozó törvények egysé­gesítése és reformja. A kereskedelemügyi minisz­térium megkezdte az előkészítő műnk állat okait, hogy az élelmiszerekre vonatkozó törvények egys ég ésit - fessenek és revideálhassanak. E célból megbeszé­lések folynak a kereskedelemügyi, egészségügyi és földmivelésügyi minisztériumok között. Késik az aratág Magyarországon és Ausztriá­ban. Az esőzésnek az aratásra való hatásáról az „österreichisdhe Volkszeitung” a következőket írja: „A rozsaratásnak Magyarország és Ausztria egyes termelési területein 14 nap múlva kellene megkezdődnie és már mos félő, hogy az Aratást későbbi időpontra kell halasztani. A kedvezőtlen időjárás erősen befolyásolta az aratást és egész Kczépeurópából újabb esőzéseket és viharokat je­lentenek, amelyek nemcsak az aratási határidőt tolják ki, hanem sok helyütt a gabonát is lefek­tették. Az aratási kilátások, amelyek erre az évre kedvezők voltak, a viharok következtében rosz- szabbodíak, ami azonban nem jelent annyit, hogy rossz aratással kell számolni. Az időjárás jelen- jeg javult, az aratási kilátások is javulni fognak. A következő hetek árhullámzásának egyetlen kor­mányzója az időjárás lesz. A gabonapiaci helyzet tehát jelenleg labilis”. — Általában kedvezőek az aratási kilátások. Köztudomású, hogy az aratási helyzetet 1—5-ig terjedő számokkal osztályozzák. A csehszlovák földmivelésügyi miniszterin je­lentése szerint az idei aratás igen jó lesz. Az átlagos aratás a 3-as osztályozást fogja elérni. A gabona állománya nagyrészt attól függ, hogy a ta­laj elég vizet szivott-e fel. Ha most egy hétig me­leg idő lesz, nincs mitől tartani. Legjobban áll jelenleg a téli búza 2.3-del, legrosszabbul a téli rozs 2.7-del. A kettő között áll a tavaszi búza és zab 2.4-del, mig az árpa a burgonya és a cu­korrépa 2.5-del szerepel. A szlovenszkói aratási kilátások még kedvezőbbek és 0.1—0.3-ig terjedő osztályozással jobbak a csehországi kilátásoknál. Ruszinszkóban a téli rozs és az árpa a 3-as osz­tályozást éri el, ami az egész köztársaság osztályo­zásában a leggyengébb pont. + Teljesen stagnál a prágai tőzsde. A mai tőzsdén teljes űzi etted eh ség uralkodott és a forga­lom a legminimáiiaabb keretek közt mozgott. Min­denfajta érdeklődés hiányában az árak egy része lemorzsolódott, a papírok nagy többsége azonban jegyzés nélkül maradt. így az ipari piacon a Berg és Hűtlen 30, Sűhiamobte 20, Cseh Kereskedelmi 15, Marsmer 14 koronával gyöngült. A többi áringado­zások 2—10 korona között mozogtak. Barátságosabb hangulat uralkodott kulissabam, ahol a Brünni Gép 6 és Skoda 3 koronával javultak. Azonkívül mag­szilárdult a Rothau-Neudek és Maffersdorfi 10, Dux—Bodenbacher és Mosva 5 koronával. Úgy a WHBO——

Next

/
Thumbnails
Contents