Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-18 / 137. (1175.) szám

1926 junius 18, péntek. 5 Mincsics, a nagyraförő kiiantantdíplomata A Jugoszláv külügyminiszter Benes presztízsére törekszik Erős Jugoszláv-angol közeledéssel egyengeti útjait Anglia és Olaszország érdekösszeütközése a Balkánon — A P. M. H. párisi tudósítójától — Páris, junius 17. Jugoszlávia az utóbbi időben igen érde­kes és céltudatos külpolitikai akciót indított meg, amely a magyar közvélemény legébe- rebb figyelmét is megérdemli. Már említettük, hogy Nincsics személy szerint is nagy diplo­máciai ambíciókkal foglalkozik és minde­nek előtt magához kívánja ragadni a kisan- tant külpolitikai vezetését. Unnék az uj jugoszláv külpolitikának egyik legfontosabb eseménye az, hogy Nincsics egy angol orientációt igyekszik megvalósítani a szerb külpolitikában. Ennek az uj orientációnak többféle oka van. Már jelentettük, hogy a szerb-francia ba­ráti szerződés megkötése küszöbön állott és az utolsó pillanatban Olaszország erélyes közbelépésére Jugoszlávia visszalépett a szerződés aláírásától. A valóságban azonban Jugoszlávia csak kedve ellenére engedett az olasz nyomás­nak. Jugoszlávia ezzel a szerződéssel kitette volna magát Mussolini egy igen erélyes dip­lomáciai akciójának, amivel szemben Francia- ország támogatása nem lett volna elegendő. ügy látszik, hogy Belgrád féltékenység­gel kezdi kisémi Mussolininak ama törekvé­seit, hogy a Balkánon hegemonikus helyzet­re tegyen szert. Hogy azonban az olasz ak­cióval szembeszállhasson, előbb egy nagyha­talom erélyes támogatásának érzi szükségét. A francia támogatást a jelek szerint Belgrád nem tartja elegendőnek, hogy Rómával szem­ben kellő súllyal fel tudjon lépni. Ezért for­dult Szerbia figyelme Anglia felé és ezért igyekszik most Nincsics Szerbia tengelyét London felé kilendíteni. 'Állítólag ez az angol orientáció egyébként Franciaország beleegyezésével és támoga­tásával történik, amire nézve Nincsics párisi tartózkodása alkalmával Brianddal meg is állapodott. Elősegíti ezt az irányváltozást az is, hogy Anglia hagyományos egyensúlyozó politiká­jánál fogva szintén nagy éberséggel, hogy ne mondjuk féltékenységgel, kiséri Olaszország balkáni akcióit. Az angol-olasz viszony tud­valevőleg igen kellemes és egyelőre leg­alább nyíltan nincs is arról szó, hogy Anglia szembehelyezkedjék az olasz törekvésekkel Tudvalevő, hogy múlt ősszel Rapallóban Mus­solini és Chamberlain egy gyarmati egyezsé­get kötöttek Olaszország abessziniai és Szo­máliái gyarmati terveinek elősegítésére. Az­óta azonban Olaszország nagy diplomáciai elő­retörése fontolóra késztette Angliát, amely különösen érzékeny tengeri útjainak bizto­sítása iránt. Olaszország pedig az utóbbi időben na­gyon megerősítette Rhodus szigetét a kisázsiai parttal szemben, már pedig Anglia szempontjából azok a változások, amelyek akár az egei, akár a földközi, vagy adriai tenger partján, vagy magán a Balkánon történnek, nem maradhatnak közömbösek. Ezen a ponton kialakulhat egy bizonyos érdekközösség az angol és jugoszláv diplo­mácia között, egyelőre azonban bizonyos az, hogy a közeledést a belgrádi kabinet indí­totta és kereste. Lehetséges, hogy erre a közeledésre Ju­goszláviát gazdasági okok is ösztökélték. Manapság, Amerikától eltekintve, csak az angol pénzpiac az, amely a jugoszláviai közgazdaság szempontjából számbajöhet. A szárazföldi valuták bizonytalansága a fontnak mindinkább növekvő fontosságát vonja maga után és Angliának bizonyos diplomáciai presztízst is nyújt. Belgrádban állítólag igen mély benyo­mást tett az, hogy a népszövetség legutóbbi ülésszaka alkalmából Angliának milyen ve­zető szerep jutott és többek között az a tény is, hogy Chamberlain milyen erélyes támo­gatásban részesítette Magyarországot Fran­ciaország és a kisantant, különösen pedig Csehszlovákiával szemben. Eddig a kisantant államférfiai közül kü­lönösen Benes ügyeskedett azon, hogy Lon­donban jó pozíciót biztosítson magának. Az an- gol-jugoszláv viszony azonban nem volt a legbensőségesebb2 pontosabban szólva Anglia igen zokon vette Szerbiának, hogy a leg­utóbbi görög-török háború alkalmából nem tett ama kívánságának eleget, hogy Görög­ország segítségére siessen. Emlékezetes, hogy abban az időben Lloyd George és az angol diplomácia szinte ke­resztes háborút hirdetett Törökország el­len, Franciaország azonban Kema] pasát támogatta.­Belgrádra Franciaország és Anglia is nyomást gyakorolt. Belgrád azonban nem en­gedett Anglia kívánságának és nem sietett Görögország támogatására. Ennek következ­tében a viszony a két állam között közöm­bössé vált és ezt Anglia több Ízben éreztette is Belgráddal. így például amidőn arról volt sző, hogy a kisantantot ki fogja képviselni a népszövetség tanácsában, Anglia vétót emelt Nincsics képviselete ellen és igy jutott Benes a tanácsba. Nincsicsnek nagyon rosszul esett ez a mellőzés és tekintettel arra, hogy most a legújabb népszövetségi gyűlés elnöki szé­kére pályázik, már személyes ambícióból is el akarná kerülni, hogy elnöksége Angliának egy újabb ellenzésén meghiúsuljon. Benes elutazása miatt megrövidítik a kisantantkonferenciát Mitilineu román külügyminiszter a balkáni kérdés fontosságáról Benes levelet küldött Prágába — A csehszlovák belpolitikai ese­mények miatt meggyorsítják a veldesi konferencia tárgyalásait Aussigból tdviratozzák: Az Elba ma 300 cm. magasságra emelkedett, úgy hogy a város­ban áradástól félnek. A szombat esti óriási vihar Aussig és Leitmeritz környékén soha nem látott pusztításokat végzett. A gyümölcsfákat tövestől csavarta ki az or­kán és a jégeső teljesen elverte a vetést. Jungbunzlau környékét az Iszer valóságos tengerré varázsolta. Berlin, junius 17. Lapjelentések szerint az Odera egész hosszában kiöntött. A folyó az utolsó 24 órában 18 cm.-el emelkedett. Linz, junius 17. A Duna, Enns, Steyr és Traun hatalmasan megáradtak. A Duna reggel óta 215 cm.-röl 330 cm.-re emelkedett. A folyók több helyen kiléptek a medrükből és a vetésben óriási kárt okoztak. Tartós marad az esőzés Prága, junius 17. A vízrajzi intézet jelen­tése szerint a Moldva vizének kulminációja ma estére várható és pedig a városban 180, a külvárosokban 500 cm.-el. A meteorológiai intézet jelentése szerint szombaton kissé ked­vezőbb, vasárnap újra felhős, esős és ziva­taros időjárás várható. Veldes, junius 17. A kisantant három külügyminisztere ma reggel megkezdte ta­nácskozásait. Délután lesz a második konfer encia, holnap délelőtt tiz órakor a harmadik, holnap délután pedig a negyedik és az utol só. Este hivatalos bankét lesz, amelyen mind a három delegáció, az újságírók és a község képviselői is résztvesznek. Veldes, junius 17. Mitilineu román kül­ügyminiszter sajtófőnöke kíséretében tegnap este Jimboliába érkezett, ahol Nincsics jugo­szláv külügyminiszter titkára és a belgrádi Politika főszerkesztője fogadták. Vinkovcé- ben a román delegáció tiszteletére bankett volt- Ma reggel kilenc órakor a román dele­gáció Veldesbe érkezett, ahol Mitilineut a pályaudvaron Nincsics és Benes külügymi­niszter fogadták. A miniszterek a pályaud­varról automobilon a konferencia színhelyé­re hajtattak. Délelőtt 11 órakor a Toplice- szállodában megkezdődtek a tanácskozások. Mitilineu külügyminiszter utazása közben fo­gadta a sajtó képviselőit. Nyilatkozatában el­sősorban arra mutatott rá, hogy a kisantant- nak szeptemberben okvetlenül újra meg kell kapnia a népszövetségi tanácstagságot. Mitilineu külügyminisztert leginkább a bulgáriai események nyugtalanítják, mert köztudomású, hogy Bulgáriában komoly akciók készülnek a Dobrudzsa megszer­zésére. Az is tény, hogy Bulgária Bessz- arábia kérdésében megegyezett Szovjet- oroszországgal s adott esetben hajlandó Moszkvával együtt megtámadni Romá­niát. Ilyen körülmények között nem valószí­nű, hogy Románia megadja Bulgáriának az ígért kölcsönt. A konferenciának egyik leg­fontosabb problémája lesz a balkáni állapo­tok megbeszélése, mert Liapcsev bolgár kül­ügyminiszter legújabb nyilatkozatai mind Jugoszláviát, mind Romániát erősen nyugta­lanítják. Veldes, junius 17. Hajek csehszlovák saj­tófőnök, aki Benes külügyminisztert elkísérte veldesi utazására, a prágai válsággal kapcso­latban ma visszautazott a csehszlovák fővá­rosba. Benes külügyminiszter egy levelét vi­szi magával, melyben a miniszter megkér­dezi pártjától, vájjon a belpolitikai esemé­nyekre való tekintettel maradhat-e három napig Veldesben, mint eredetileg tervezve volt. Valószínű, hogy a kényes kérdést újra megoldják, mint az egy ízben már megtör­tént. Benes külügyminiszter mindenesetre holnapután reggel Prágába utazik. A konfe­rencia éppen Benesre való tekintettel, tehát csak két és fél napig fog tartani. Genf vitája a magyar nemzetgyűlésen Szilágyi Lajos a Magyarország ellen dolgozó szövetkezett, titkos társaságról — Szterényi József a szanálás eredményeiről Budapest, junius 17. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentésé.) A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a miniszterelnök genfi jelentésével kapcsolatos vitát Pakots József az első szónok. Súlyosan kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját, amely sokakat csődbe döntött. Mégis objektív kíván lenni s megállapítja, hogy a szanálás­nál bizonyos eredmények jelentkeztek, nem kevésbé a genfi tárgyalások alkalmával is- A miniszterelnök beszámolóját mégsem ve­heti tudomásul. Szilágyi Lajos ugyancsak bírálja kormány működését. Bethlennek — mondja — csak ebben a teremben lehetnek sikerei, esetleg kudarcai, de a népszövetségnél, ahol az egész nemzetet képviselte, az egész magyar nem­zettel történt az, ami vele történt. Konsta­tálja a szanálás sikerét, de csak az áUamkasz- szára vonatkozólag. A magánosok sínylették azt meg. Tiszta képet akar. Mert Magyarországon is vannak francia és csehbarát törekvések, vannak velük együttérző politikusok! (Taps a jobbolda­lon és a középen.) Nem hiszi, hogy Bethlen iránt vannak rosszindulattal Genfben, hanem az egész Magyarország­gal szemben ellenségeskednek. Itt van a legújabb Mészáros—Persián-affér. Nem Felterjesztés az evangélikus lelkészek illetőségének ügyében — A P. M. H. tudósítójától — — A P. Léva, junius 17. A gömöri evangélikus esperesség lelké­szeinek konferenciája többek között foglalko­zott az evangélikus lelkészek illetőségének kérdésével is, még pedig annak kapcsán, hogy a rozsnyói kerületi hivatal Smid István ottani evangélikus lelkészt, aki negyed század óta működik a városban, illetőségétől megfosz­totta. A konferencia elhatározta, hogy a szJo- venszkói egyetemes lelkészegyesület utján a sérelmes intézkedés reparálása érdekében illetékes helyen sürgős intézkedést tesz. Ennek során még azt is kimondotta a kon­ferencia, hogy a teljhatalmú minisztert is megkeresi annak érdekében, hogy az evangé­likus lelkészek illetőségi ügyét a jövőben a legnagyobb kímélettel kezelje és az aláren­delt hivatalokat is utasítsa arra, hogy az il­letőségi kérdésekben nagyobb kímélettel és tapintattal járjanak el. lehet ez elszigetelt egyéni akció. Valami szövetkezett titkos társaság áll mögöttük. (Újabb taps a jobboldalon és a középen) Genfben az ügyeket nem érdemük sze­rint intézik el, hanem titkos, kulisszák mögötti szempontok alapján. Bethlen lemondását nem szorgalmazza sem a szanálás, sem a frankügy miatt. Az el­lenzék jobban tenné, ha a frankügyet többet nem emlegetné. Az ügy ugyanis úgy végző­dött, hogy azok, akik a kormány részességét akarták konstatálni, teljes kudarcot vallottak. Szterényi József báró beszéde elején ke­gyelettel emlékezik meg Vázsonyi Vilmosról. A szanálásról szólva kiemeli, hogy Magyaror­szág mindig jobban járt, mint Ausztria. Az ellenőrzés megszüntetése fontos eredmény. Ezzel kapcsolatosan méltatja Smith főbiztos működését. Figyelmezteti a kormányt, hogy maradjon továbbra is a takarékosság utján. Sajnálja, hogy a népszövetség nem honorálta a 82 millió aranykorona felszabadítása iránti kérvényt. A népszövetségnek ez ügyben hozott döntése nem alkalmas arra, hogy Ma­gyarország rokonszenvét biztosítsa a ma­ga számára. Elismerését fejezi ki a pénzügyminiszter­nek a szanálás gyorsaságáért­Katasztrofális áradások Csehországban Kiöntött a Moldva — Prága külvárosai viz al att Északcsehország árvizveszedelme Prága, junius 17. Amint várható volt, a Mold­va ma kilépett medréből és Prága két külvárosá­nak: Libennek és Kariinnak alacsonyabb utcáit elöntötte. A holesovitzi szigeten most épített kert­város teljesen viz alá került. Svabach szigetén Smid fakereskedő telepét öntötte el az ár. A vil­lamos síneket is elöntötte Kariinban a viz, amely folyton emelkedik és több helyütt fenyegeti már a Königsstrassén áthaladó vasúti sínpárt is. Reichenbergből jelentik: A reichenbergi védőgát, amelyet 1904 óta nem veszélyezte­tett az áradás, ma délelőtt omladozni kez­dett és a megdagadt lser rohanva törte át a gátat. Ennek következtében a reichenbergi völgyet és ezzel együtt egész Északcsehországot árvizveszede- lem fenyegeti. Reichenberg külvárosát lokalizálták, miután az ár a város felé közeledik. Az áradat a vá­ros közelében fekvő Hiibner-féle textilgyárat már elöntötte. A paulsdorfi mezőkön a viz tel­jesen tönkretette a vetést és óriási károkat okozott. Persiánt kitiltották a Házból Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Karafiáth Jenő dr. háznagy a politi­kusok és újságírók felkérésére felszólította Persián Ádámot, hogy ügye elintézéséig tar­tózkodjék távol a parlamenttől. Persián ki­térő választ adott. Lehetséges, hogy a hírlap­írók szindikátusa fog ez ügyben közbenjárni. Fecskék Losonc, junius. Tegnap kiköltöztek a ócska, sárga ház lakói s ma reggel már csákányos munkások jelentek meg — Budapest régi építő munkásainak unokái, az Ipolynál vége a ti világotoknak, nem mehettek dolgozni tovább! — s elkezdték a házat bontani. Ócska, sárga ház, ócskának láttam már gyer­mekkoromban is, mikor előtte, a Kendergát pást­ján játszadoztam s még kopottabbá lett, amint uj házak épültek körülötte, kövezést, akácfasort. ka­pott a Vasúti utca, Sükeyről, a 48-as honvéd köl­tőről nevezték el a Kendergátat, majd kidobták az ülatozó akácokat, aszfalt jött a kockakő helyébe s a régi, sárga házhoz csak lakói ragaszkodtak már. De eltávoztak a lakók s a kapu eresze alatt fészkelő fecskecsalád ijedten vette észre, hogy fészke felől bontják a házat s mire a csákányok az utcai fal ereszéig értek, a fecske pár már bent az udvarban, a kert felé nyúló folyósó eresze alatt készített friss otthont, puhán bélelt fészket ma­gának. Itt 9e nyugodhatott sokáig, egy-két nap múlva a csákányos emberek az udvari rész bontásához is hozzáfogtak s az alig megpihent fecske család­iak ismét uj otthont kellett keresnie, uj fészket építenie. Mi volt az, ami ehhez a házhoz, ehhez a telek­hez kötötte a hűségesen együtt élő két kis fecske madarat? — Volt az udvar leghátsó részén egy rozoga kis konyha, ebbe menekültek az üldözött fecskék, itt vertek uj fészket maguknak, hopv pán nap múltán ez a konyha is bontás alá kerülvén, ismét hontalanokká váljanak. Üldözött, szegény kis fecskék, mennyivel jobb a ti sorsotok, mint sok házából, hazájából kiüldö­zött magyar ember sorsa, — ti könnyen építetek magatoknak uj fészket, de mit csináljon a honta­lanná lett utódállambeli magyar? Zarándoklat Máriacellbe. A Ferenc- rendiek vezetése alatt Pozsonyból augusztus 23-án indul a jubiláns zarándoklat Mária­cellbe. A részletes programmot a vezetőség később fogja tudatni.

Next

/
Thumbnails
Contents