Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-17 / 136. (1174.) szám
4 1926 Junius 17, csütörtök. Kik azok a gésák, milyen vallásu a japán és ki fog győzni a japán-amerikai háborúban? Beszélgetés Imaoka Dzsuicsiró japán tanárral a modern Japánról — A japánok lenézik és elnyomják a tehetetlen, degenerált ajnó népfajt, amely pedig ária származású és keresztény — 840 újság, 700 hetilap, napi 8 kiadás — Költészet festészet, Fonjta és a 2586 éves dinasztia Budapest, junius 14. Itt ül előttem a végtelenül udvarias Imaoka professzor s pápaszemén át nyugodtan csillogó szemét szögezi rám. Ebben a csendes kávéházban mindenki csak úgy ösmeri: a japán tanár és kosz- szu idők óta innen nézi a lármás belvárosi utcák délutáni enyhült forgatagát. Alacsony, feketehaju, jólöltözött ember Imaoka Dzsuicsiró, rendszeresen ir cikket magyar újságba Japánról, a legki- fogástalanabb magyarsággal. Beszélnie már nehezebben megy. A szavak vége eltűnik a fogai közt, kiositt selypítve hangoztatja a mondatokat, mosolyogva, halkan, vigyázva rakosgatja egymás mellé a kifejezéseket, gondolom, most is maga elölt látja a könyvet, amiből a magyar nyelvet tanulta. Német, francia beszédje ugyanilyen. Néha, az utolsó szó, mint egy távoli harang kondul el, amit gyors szellő csap más hangirányok felé. — Japánról beszéljen, kedves professzor ur! — Japán nagyon szép ország. De sok a ferde vélemény róla, s nagyon összetévesztik Kínával. •— Lábelnyomoritás, ugy-e... — Igen. Mert ezt a kínaiak tették. A mai kínai nő lába azonban már szintén egészséges. Japánban például nincs ó; hun szívás. Ez is kínai találmány. Általában sok rosszat fognak a japánokra. — Gésák... — adom tovább a kérdést. — Persze. Ezt is összetévesztik mindig a nőknek ama fajtájával, akik pénzért adják a szerelmet. Amire önök gondolnak, azoknak neve: yoshivara, ezek azok a nők, akik külön városnegyedekben laknak. De a gésák, azok hivatásos művésznők, táncosnők. Gé annyit jelent, művész. Ez a nőknek tisztelt osztálya 6 ha van közülük egypár, akik nem a legerkölcsösebben élnek, általánosítani nem szabad. Hiszen Európában is... Igen, a gésák nevével történik a legtöbb visszaélés. A muzmé pedig egyszerűen lányt jelent, leginkább cselédforma alkalmazott. t —■ Jól főznek? — kérdem félénken. — Jól. A japáni a szemnek szép, könnyű ételeket szereti. A kinai konyha zsíros s ez hasonlít jobban az európaihoz. — A oseresznyevirágok kultusza ... — Ez igaz. A japán igen természetkedvelő nép. A cseresznye virágzása, április közepétől május közepéig országos ünnep. Vallásos ünnep, kevés van. Ilyen a dinasztia-alapító s az uralkodó előtti halott császár halotti-napja. — Vallás.... — Legtöbb a buddhista. A tulajdonképpeni japán vallás a shintoizmus. Keresztény is van, kétszázezer. A vallás magánügy nálunk. Európában minden országban rögtön azt kérdezték, mi a vallásom. Furcsállottam. Nem értettem. Kellemetlen volt. — Az ajnókról beszéljen, erről a lenézett népfajról... — Az ajnók nem lenézett népfaj. Ezek a mai mongolszármazásu japánok előtt való őslakosok. Ma már csak az ország északi részén élnek. Leginkább keresztények. Árja. népfaj. Tehetetlen. Degenerált.. Az indiánok sorsára jutottak. Az állam látja el őket. ötven-hatvan év múlva eltűnnek. Kivesző népfaj. (Borzasztó. A büszke hóditó beszél a legyő- zöttről mostan. A japánok tiltakoznak, hogy lenézett népfaj volna köztük az őslakos ajnó. Európai utazók pedig azt állítják, hogy olybá veszik őket, mint mi a vándorcigányokat. Ki tudhat itt biztosat?) — Most a politikai helyzetről. Kína ... — Kínával szemben Japán a többi nagyhatalommal egyetértőleg lép föl, a washingtoni szerződés értelmében. De, persze, Kina az az ország, amin Oroszország, Amerika, Anglia és Japán nyerni akar. Termőföld és nagyszerű piac. Ez most a távol-keleti főkérdés. Tulajdonképpeni nemzetiségi gyűlöletről, német—francia értelemben, Amerikával szemben nálunk szó sincs. Orosz- gyűlölet sem volt az orosz—japán háborúban. Amerikai jenki-gyűlölet sincs. Csupán a gazdasági ellentétek éleződtek ki nagyon. Japán ipari ország lett, mert termőföldje szegény. Nyersterméket kell keritenie a konkurrens országokból s azt a külföldi piacon jutányosán elhelyezni. Ezen fordul meg az egész angolszász—japán ellentét. Hisz Japán földjét 3000 év óta el nem foglalta senki, idegen népet a japán nemzetisége miatt nem tanult meg gyűlölni. Politikai és gazdasági ellentétek fognak egyszer háborúra vezetni. Petróleum, nyersvas, gyapothiány. Kina a világ legjobb piaca s máris van sok árunk, amivel lefőztük Európát s Amerikát. Németország mostan nem érvényesül Japánban. A nyersanyag miatt szükséges a japán—kinai béke, ámde Kínát szítják Japán ellen. — Ipari termelés---— Pamut. Selyem. Tea. Gyufa. óra. Nagyon sok más. — Bolsevizmus ... — A szovjettel jóban vagyunk. Kezdetleges bolsevizmus van csupán nálunk, mert a japán nép konzervatív és császárhü. A mostani dinasztia 2586 éves és ez időszámitási alapunk is. — Irodalom. Újság... — Újságírás fejlettebb, mint Európában. 860 napi és 700 hetilap! Tiz napilap milliós példányszámú. Naponta egy-egy lap nyolc kiadást is ál, minden vidéki vonathoz egy újat. Vasárnap is megjelenik. A japán nagyon szeret olvasni. — Japán a köttök országa. Gyönyörű versek, hősi énekek forognak közszájon. A regényirodalom gyöngébb s európai hatású. Regényben most van az előkészítő korszak. A költészet uj iskolája a 17 betűs abc-én nyugszik, a klasszikus formát kötött formában 1100 év óta művelik, 31 betűvel. — Művészet... — A festészetben is az uj és hagyományos műfajt művelik. E kettőt tussal. A harmadik, az európai hatású művészet olajjal már. Költőnk és festőnk sok nagyon híres van. — A párisi Foujita?. . — Fudzsitát japánban alig ismerik. Eleuró- paisodott. Fudzsitát az exótikus felé hajló művészi konjunktúra dobta föl. — Még egy kérdés. A háború... — Igen! A modern háborút csak repülőgéppel s kémiai szerekkel lehet elképzelni. Japán ... nos .. Japán.. .igen... el van készülve rá! Ha a háború kitör, csak az Egyesült Államok veszitTJngvár, junius 16. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Részletesen beszámolt a P. M. H. a ruszinskói nemzetgyűlési képviselők akciójáról, mellyel a nagyzsupa szervezése ellen tiltakoztak. A? egyenes tiltakozásra a közvélemény a kormány fejének hasonlóan egyenes válaszát várta, ehelyett azonban nyakatekert okosk dást kapott. Az egyik ruszinszkói kormányorgá m jelentése szerint ugyanis a miniszterelnök a nagyzsupa székhelyét Ungvár számára kérő ungvári küldöttség előtt csodálkozásának adott kifejezést a képviselők tiltakozása fölött. A miniszterelnök eszerint megállapítja, hogy a kormányrendeletben szó sincsen nagy- zsupáról, mert a nagyzsupa felállítása szerinte is tényleg törvénytelen volna Ruszinszkóban. Mi történt tehát? — kérdi a közvélemény. A miniszterelnök erre is megfelel: — Szó sincsen nagyzsupáról, hanem csakis arról, hogy takarékossági és adminisztratív szempontból egyszerűsítik a közigazgatást és egy másodfokú fórumot állítanak fel Munkács székhellyel. A végleges adminisztratív beosztásról majd az autónom szojm fog dönteni... A miniszterelnök okoskodása sehogysem alkalmas arra, hogy a kormány intézkedését törvényes színben tüntesse fel. Telkibánya, juuius 16. A csehszlovák—magyar határ mentén, Hidas- néme'tin és Gönc községeken megközeli-Lhetően, a hegyes-völgy es környék mélyén fekszik Telkibánya község, amely most egyszeriben az érdeklődés központjaiba került. A magyar földmivelésügyi minisztériumnak ugyanis a közelmúltban arról tettek jelentést, hogy a határszélen fekvő Telkibánya község közvetlen közelében évekkel ezelőtt beomlott, egykor hatalmas aranybányára bukkantak. Azóta mérnökök és geológusok járnak keresztül- kasul a környéken s legendás fairek kelnek szárnyra a magyar Kalifornia mesés gazdagságáról. A mostani generáció nem is sejtette, hogy Telkibánya községben valamikor virágzó, hatalmas méretű aranybánya mélyéből hozták fel az aranyat és a község lakód egykoron aranybányászatból éltek. A kis község az elmúlt évszázadban földig leégett, Telkibánya történetére vonatkozó okmányok elhamvadtak ős igy írások niem maradtak a község múltjából. A református templom könyvtárában, amely egyedül menekült meg a tűzvésztől, nemrégen olyan írások kerültek élő, amelyek egyszerre felkeltették a figyelmet. Az adatok arról emlékeznek meg, hogy a rómaiak idejében néhány kilométerre Telkibánya község határától nagyméretű bányából termelték ki az aranyat. Az okiratok szerint a 13. században Telkibánya az ország harmadik bányavárosa volt. A bányavárosok privilégiuma és pénzverde joga adta meg a viruló fejlődés lehetőségét. Az aranybányában öt napig az állam számára bányász- tak, a hatodik nap arany termelése a bányászoké volt. Templomi vers Tel'kibánya nagyságáról A református templom falán lévő vakolat a közelmúltban leomlott és alóla fakult felirat került elő. Ezen az alábbi verssorok olvashatók: Régen város volt ez helyen Zsigmond király idejében hetnek, legalább is, a Fiüppini szigetek japán kézbe jutnak, esetleg Hawaii is.... C‘e«t la guerre... Évi 740.000 ember tulszaporodásának súlyos kérdése miatt kénytelen Japán expanzív politikát folytatni, hisz az ország fele tó és hegy. Szántóföld csupán 16 százalék. (Most egy pillanatra elhallgatunk mindketten. Ismeretlen borzalmakra gondolunk. Vad tengeri háborúkra, japánok és angolszászok véres, kegyetlen harcára. Miért? Mikor olyan szép az élet s Japánban cseresznye virágzik, a Mississipi mellett gondtalan anyák ringatják ki tudja, milyen sorsra szánt baby-jeiket mostan... C‘e*t la guerre...) Aztán Imaoka professzor ur még szépen felírja, gondosan huzva meg minden cikornyás, fantasztikus japán betűt, utána pedig kifogástalan magyarsággal: — Imaoka Dzsuicsiró, a mai japáni uralko- dőház alapítása utáni 2586-ik évben, május 25-ik napján. Aztán elmerült a Deutsche AUgemeinébe s lassan issza a feketéjét. A jövő nemzetének, a sárga fajnak fia. Szombathy Viktor. Ruszin,szkó közvéleménye meggyőződéssel vallja, hogy a kormány intézkedése nagyon is diplomatikus kerülő utakon siboita be Ruszinszkóba a nagyzsupa törvényt. Nem adott nevet a gyermeknek, de az kétségtelen, hogy célja ismét csak a centralizáció minél tökéletesebb kiépítését szolgálta, melyhez az utolsó és legfontosabb lépése a ruszinszkói zsuparendszer erőszakos megváltoztatása volt. Ha a miniszterehiök a névbe kapaszkodik és ezen az alapon akarja bizonyítani, hogy a kormány intézkedése nem törvénytelen, az rövidesen megcáfolható a tényekkel, amik egymást fogják követni a munkácsi nagyzsupa megszervezésénél. Ezzel az okoskodással még egyáltalán nincs elintézve ez a kérdés. Egy haszna mégis volt a suba alatti kormányintézkedésnek: ismét felkeltette a Ruszinszkó elameri- kázott autonómiája iránti érdeklődést és nincs messze az idő, amikor a ruszinszkói nemzetgyűlési képviselők többsége (és túlnyomó többsége) egységes frontba lép az autonómia végleges kivívása végett. Ha a kormány számolni akar az ellenállhatatlan népakarat megnyilatkozásával, úgy itt az ideje, hogy komolyan gondoljon az autonómia kiépítésére. Két t emplom dk, nagy tötiések Aranybányák és sok ércek Az médy árok bizonyltja, Bonüinius szent Írja, De a dúló, rabló csehök Elpusatiták a pór tűtök, A Krisztusért immár kérünk Édes Atyánk légy mi vélünk E templomot ti sereged őrizd, nőjjön dicsőséged. 1624 augusztus 26. Szepessy János lelki pásztor. A versezet s más okmányok szerint kizsákmányoló tenne lésükkel a husziták pusztították el a hatalmas bányát, amely végül is beomlott. A 18. századiban több tel- kábányai bányász lelte halálát a bánya mélyén, mert a tárnákat nem támaisztötták alá és kapzsi igyek véssél mind csak a bánya gyors kiaknázását hajszolták. Az aranybányászok utódai csak földimd- veléssel s állattenyésztéssel foglalkoztak. Megkezdődik a kutatás Senki sem gondolt arra, hogy a háború előtt különösen szegény vidék lakóinak ősei gazdag aranybányászok voltak. Az írások alapján s a nép ajkán élő regék és mondák után megkezdődött a régi bánya utáni kutatás. Azon a helyeken, ahol a bányát sejtették, ásafni kezdtek és már rá is akadtak a teljesen betemetett ég hatalmas földréteggel elzárt tátrnanyilásra. A geológusok munkája egyelőre arra irányul, nya alapviszonyait s szakszerű feltevésekkel támasszák alá, vájjon érdemes-e ismét üzembe- belyezmi a szlovenszkói határtól alig 80 kilométernyire fekvő aranybányát, amelynek rétegei valószínűleg Szlovenszkó területére is átnyúlnak. A régi termelés felületes volt s rendszertelen munkával az oldalfámák érceit egyáltalán nem termelték ki. Az egyik szakértő szerint Telkibányán felbecsülhetetlen értékű nemesére fekszik. A magyar pénzügyminisztérium a bányát rövidesen üzembe helyezi a angol aranybányász- szakértőkkel megkezdik a régi bánya felnyitását. Szlovenszkói kincskeresők Telkibányán Az aranybányának hamarosan fairé ment s aj környékből márig rengetegen költöznek Telkibányára és igyekeznek megszerezni a községi illetőséget, de még messze vidékről is szívesen benősülnek a telkibányai házakba. Soha a községben annyi lakodalom nem volt, mint mostanában. Nincs telki-bányai leány, aki pártáiban maradna, mert az uj férjet biztató hozománnyal kecsegteti a közelgő arany csillogó reménysége. Az idegeneket a csendőrök utasítják ki. Vannak, akik drága pénzen vásároltak lakást Telkibányán s várják a bánya megnyitását. Nemcsak a környékről, de a szlovenszkói területen fekvő Abaujszinából, Miglécről, Aranyidáról is gok ember érkezik, köztük Amerikát járt aranybányászok, akik Kaliforniában is v-égigélfék az aranykeresés izgalmait. Földet akarnak vásárolni, de a telkibányaiak egyetlen ölet sem akarnak eladni. Vannak olyan vállalkozók és kalandorok, akik csákánnyal és ásóval éjszakáról-éjszakára halvány mécses világítása mellett kísérleteznek a földiturással. A- sziklákat s a barlangokat hetek óta ilyen fanatikus -emberek lakják, akiket csak osendőrszuronnyal lehet elfoglalt helyeikről eltávolítani. Vannak, kik varázspálcával barangolnak a felfedezett aranybánya szomszédságában, sőt olyan is akadt, aki a patak vizét kezdte mosni, mert azt hitte, hogy abban aranyat átlói. Az arany őrültjei közül egész sereg beteg ember kóborol erre tántoríthatatlan ragaszkodó hittel és akarattal s emberfeletti kitartással. Az aranybánya mélyén pedig némáin fekszenek a niebelungi kincsek, amelyek annyi bajt és boldogságot hozhatnak a verejtékező, tülekedő embereknek. Megalakult a magyar szinpárfoló egyesület pozsonyi fiókja Pozsony magyarsága minden áldozatra kész a magyar színészetért — Nemcsak erkölcsi, de intenzív anyagi támogatás szükséges — A P. M. H. tudósítójától —■ Pozsony, junius 16. Kedden este a Savoy-szállő kistermében megalakulat a Szlovenszkói Magyar Szinpártoló Egyesület pozsonyi fiókja. Az alakuló ülésre szép számban gyűltek össze a magyar színészet barátai. A színtársulat kedden érkezett Léváról Pozsonyba s igy a színtársulat képviselői: Faragó Ödön igazgató, Vargha Béla titkár, Hegyesei Nándor és Farkas Pál tagok is résztvettek az alakuló ülésen. Az ülést Jankovits Marcell dr. nyitotta meg. Meleg szívvel és szeretettel üdvözli a megjelenteket. „A kötelességnél fontosabb és magaszto- sabb feladat, a nemzeti öntudat és szeretet hozott össze bennünket, az a szeretet, mellyel színészetünk iránt viselkedtünk. Olyan súlyos időben gyűltünk össze, amikor szinte minden órában egy magyar szóval lesz kevesebb. Pozsony magyarsága nemzeti kötelességét teljesiti, mikor megalakítja szinpártoló egyesületét. Nem elég az erkölcsi támogatás, a magyar színészetnek nehéz létharcában intenzív anyagi támogatásra van szüksége, minden magyar erőt össze kell fognunk, hogy megmenthessük, ami még menthető“. Aixinger László dr. szerkesztő, aki a szervezés nehéz munkáját nagy ügybuzgalommal és szeretettel végezte, ismerteti a napirendet. Bejelenti, hogy Forgáoh Antal országos elnököt betegsége akadályozta a megjelenésben. Ismerteti az ügyviteli szabályzatot, amelynek értelmében minden városban, amelyben magyar színészet működik,, megalakítható a helyi csoport. Indítványozza, hogy az elnöki tisztséget egyelőre ne töltsék be. Eddig száznál több tagot sikerült összeverbuválni, de reméli, hogy rövid időn belül még kétszer eny- nyire emelkedik a tagok száma. Jankovits dr. elnök felszólítására az értekezlet egyhangú lelkesedéssel mondotta ki a szinpártoló egyesület pozsonyi fiókjának megalakulását. Ezután a tisztikart választották meg a következőképpen: A1 elnök: Palugyay Antal, titkár: Prenghy Árpád dr., pénztáros: Lamos József, ellenőrök: Gombya Imre dr. és Baumler Ernő; választmányi tagok: Aixinger László dr., Ardó Sándor dr., Arkauer István, Berghoffer Károly, Forbáth Béla, Forray Béla, Hörnes Károly dr., Jabloniczky János dr., Jankó Zoltán dr., Jankovits Marcell dr., Fornheim Zsigmond, Glazor Károly dr., Kadosa Pál, Kozma Gábor dr., Martin Károly, Neumann Tibor dr., Lülley György dr., Schmidt Imre, Stein Viktor, Stromp Gyula, Pogány Géza dr., Samarjay Gyula. Póttagok: Asz- tély Sándor dr., Gombai Izsó dr., Ludvig Keresz- tély, Laky István dr., Neugebauer Mór dr., Stein Miksa, Szeredai-Gruber Károly, Wirnmer Ferenc, Wirth Frigyes és Z-atkalik Lajos dr. A választás megejtése után Faragó Ödön színigazgató emelkedett szólásra. Megrendítő színekkel ecsetelte a magyar színészet válságos helyzetét. Pozsony és Kassa együttesen öt hónapos magyar szezónt kapott, ennek a két városnak kell tehát arra törekednie, hogy a magyar társulat a többi két hónapon át meg tudjon élűi a kisebb városokban Farkas Pál és Jankó Zoltán dr. felszólalása után a nagysikerű alakuló ülést véget ért. A választmányt két héten bfliil hívják össze. Nyakatekert okoskodással csempészik be Ruszinszkóba a nagyzsupatörvényt Cserny miniszterelnök nyilatkozatának hatása Ruszinszkóban — Egységes front az autonómiáért Magyar Kalifornia a trianoni határon Kassától harminc kilométerre mérhetetlen kincsek hevernek a föld mélyén — A kincskeresők légiója indult magyar és szlovák Ahányból az arany láza után — A telkibányai régi, beomlott bányát újból művelni kezdik
