Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-16 / 135. (1173.) szám

1926 június 16, sserda. . KöZCÍAZDAaíÁGP . A valutaválságokat csak a nemzetközi egységes valutapolitika oldhatja meg Budapest, junius 15. Évek óta grandiózus erőfeszítéseket fejt ki yalamehnyi európai állam, hogy fokozott termelő munkával pótolja az elmúlt évtized során elszen­vedett súlyos közgazdasági vérveszteséget. A nemzeti vagyon úgy a hadviselt, mint a semleges országban a békebelinek töre­dékére csökkent és ha nem tekintjük a politikai szempontokat, az a benyomásunk, hogy minden egyes állam céljait illetően tulajdonképen egy véleményen van a szomszédjával. Ráeszmélt arra, hogy elszegénye­dett és vissza akarja szerezni elvesztett javait. A kormányok minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a felhasznált tőkék helyett újak képződését segítsék elő és rseket a termelés szolgálatába álliísák. A pénzintézetek a lehetőség legvégső hatá­ráig mennek el abbeli igyekezetükben, hogy az érdekeltségi körükbe tartozó iparvállalatokat pénz­zel lássák el. Az iparvállalatok viszont a legtaka­rékosabb nyersanyagbeszerzés mellett a leg­nagyobb önmegtagadással segitik elő az olcsó ter­melést. A közvetítő kereskedelem a legszüksége­sebb üzleti költségeket, sőt életnívóját is a mini­mum alá csökkentette, csakhogy támogassa a gazdasági megújhodáshoz múlhatatlanul szükséges árucsereforgalom minél nagyobb arányokban való kifejlődését. És mégis mit látunk? Jóllehet mindezek a tényezők valamennyi országban egymással karölt­ve haladnak a belső jóvátétel kitűzött célja felé, az eredmény, valljuk be őszintén, egész Európában gyérnek mondható. Kétségtelen, hogy gazdaságtechaikai téren kell keresnünk a termelő és vagyongyüjtő munka eme szomorú eredménytelenségének okait és bi­zonyos, hogy ezek a bajok orvosolhatók, mert hiszen máskép megdőlnének a termelés törvényei. És valóban, ha figyelmesen tanulmányozzuk az utóbbi évek gazdaságtörténetét, az észlelt jelen­ségek közelebb hoznak bennünket a világháború kárait jóvátevö törekvések meddőségének valódi okáho?.. Ha dátumszerinti sorrendben állítjuk össze az államok pénzügyi műveleteit és a velük járó meg­terheléseket az egyes közgazdaságokra nézve, azt látjuk, hogy a legtöbb állam először nagyarányú baőkjegyszaporitással igyekezett helyzetén segí­teni, utána külföldi vagy belföldi hitelek igény- bevételével helyreállította pénzének értékét és egyidejűleg minden erejével a magángazdaságot is próbálta tálprasegiteni. De mig a művelet első fázisa, tudniillik maga az infláció sikerült, addig a máso­dik rész, a magángazdaságok üzembe­helyezése sehogysem akar szuperálni. Mert alig fejezte be inflációját az egyik ország, már megindította a bankóprést a szom­szédja és természetszerűleg valutadumpinggal teszi lehetetlenné a súlyos operáción keresztülment állam ma­gángazdaságainak gyógyulását. Kézenfek­vő, hogy ilyenmódon a válságok újból és újból inflációra vezetnek, mert hiszen a hasznothajtó termelésre képtelen adó­alanyok szolgáltatása nem elegendő az államok pénzügyeinek egyensulyban- tartásához. Világos, hogy ezt a gazdaságtechnikai akadályt, amely abból származik, hogy az egyes országok A kontremin ellen I Prága, junius 15, A pénzügyminisztérium a mai napon körlevelet intézett a bankokhoz és nagyobb bankcégekhez, amelyben a tarthatatlan tőzs­dei viszonyok szanálására szólítja fel őket. A minisztérium fölszólitást küldött szét hozzá­juk, hogy a kontreminre kölcsönadott dara­bokat mondják föl. Az illetékes körök sokat várnak ettől az intézkedéstől a pénzpiac kon­szolidálásának munkájában. A pénzügyminisztérium tanácsa tegnap ülésezett s azon a tőzsdék helyzetével foglal­kozott. A tanácskozások alapján elsősorban elrendelik a részvénytársaságok szigorú el­lenőrzését és szigorú intézkedést adnak ki arról, hogy a megbízhatatlan elemeket a tőzs­dékről zárják ki. .A pénzügyminisztérium be­tiltotta az értékpapírok igénybevételét kon- treminokra és bekérte a bankok tőzsdeexpo­nenseinek pontos személyleirásait. A jövő hé­ten a pénzügyminiszter elnöklete mellett együttesen tanácskozik a tőzsdekamara a banktanáccsal, hogy a tőzsdeviszonyok javítá­sára szükséges további intézkedéseket meg­beszéljék. Németországban felemelik a gabonavámokat, vagy bevezetik a gabonamonopóliumot. Berlinből jelentik: Jól informált gazdaságpolitikai körök úgy tudják, hogy kormánykörökben tárgyalás folyik arról, hogy az autonóm gabonaviámoikat a háború előtti mértéken felül emeljék. Ez a gabonavám­emelés augusztus elején lépne életbe és a gabona vámját 6.5 márkáról 7.5 márkára emelnék. Mér­tékadó körök azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy bevezetik a gabonamonopóliumot, amelyet Norvégia a háború alatt rendszeresített. A mono­pólium az újonnan alakított gabonakereskedelmi r.-t-ra bízná a gabona forgalmát és ennek utján igyekezne a gabonaárakat valorizálni. nincsenek tekintettel egymás pénzügyi helyzetére, csupán egységes középeurópai valutapolitikával lehet kiküszöbölni. Mert tévedés volna bármelyik állam kor­mányának azt hinni, hogy valutájának szanálása után őt a többi pénzérték bukása nem érintheti. Láttuk az utolsó évek példáiból és különösen a közelmúlt francia, belga, olasz és román valuta­piaci eseményekből, hogy egyrészt a legszilárdabb valutát is magával ránthatja szomszédjának zuha­nása. Az európai államoknak Brüsszel óta nem volt valutakonferenciájuk, de Brüsszel óta a kor­mányok többet tanulhattak, különösen az elmúlt hónapok eseményeiből, mint egész sereg kon­ferenciából. Mindenekelőtt rájöhettek arra, hogy a sorozatos valutaválságok idején sürgős szükség van az együttműködésre és másodszor, hogy meg akarják kímél­ni a nemzeti vagyonuk romjain tengődő államokat újabb meg újabb pénzügyi rdz- kódtatások kóros lavinájától, úgy feli ét­lenül találkozniok kell egy egységes valuta­politika alapján. Mert a valutaválságok, amelyek hol ebben, hol meg abban az országban törnek ki, nemsokára annyira elgyengítik Európát, hogy a háborús el­szegényedésből való kiemelkedés végleg lehetet­lenné válik. Ebben az esetben pedig valamennyi értéktelen valutájú állam menthetetlenül ki van szolgáltatva Ame­rika lcényekedvének. Hogy ez mit jelent, mutatja azoknak az or­szágoknak pénzügyi helyzete, amelyek túlzásba vitték az Egyesült Államok hitelének igénybevéte­lét. Mint üzletbarátokat, szívesen láthatják a vál­lalatok társként az amerikaiakat az újjáépítő ter­melés munkájában, mert ezek bőséges friss tőkékkel termékenyítik meg a piacokat. De az államoknak, helyesebben kormányoknak Ameriká­val szemben az eddigieknél nagyobb mértékben való eladósodása veszedelmes előnyöket biztosí­tana az újvilág termelésének, az óvilág verseny- képességének rovására. És épen ennek a versenyképességnek a megvédésére kell összefogni valamennyi európai államnak, olymódon, hogy egységes valutapolitikát folytat. Politikai akadálya a pénzügyi együttműkö­désnek aligha lehetne, mert ha a legnagyobb politikai ellentétek mellett meg tudott alakulni egész sereg,európai ipari kartel, világos, hogy a valamennyi ország legfontosabb érdekét alkotó valutakart el megalakulása elé még sokkal ke­vésbé szabad akadályokat gördíteni. Az összes érdekeltek együttműködése nél­kül elképzelhetetlen e cél elérése. A jegybankoknak össze kell fogniok és meg­állapodásra kell jutni egymással, hogy végleges viszonylatba hozhassák az európai pénzértékeket. Mert a legjobb aranyfedezet mellett sem lehet biz­tos egyetlen európai valuta sorsa sem mindaddig, amíg nem élvezi valamennyi jegybank bizalmát, hiszen az aranyfedezet megvédésének lehetősége is ettől a bizalomtól függ. A közgazdaság mindent elbír, csak bizalmatlanságot és bizonytalanságot nem. Európának tehát nyugodt ujjáépithetése érdekében mindkettőt ki kell küszöbölni a nem­zetek pénzügyi életéből. Krammer György. Behozatalijegyek csak malmok részére. A gabonakereskedők szervezete — mint is­meretes — azzal a kérelemmel fordult a ke­reskedelemügyi minisztériumhoz, hogy a be­hozatali jegyeket necsak molnároknak adják ki, ahogy ezt a vámjavaslatban tervezi, ha­nem az exportkereskedőknek is. Az illetékes körök ezzel az elkésett kérelemmel szemben az elutasítás álláspontjára helyezkedtek. A behozatali jegyrendszer a legegyszerűbb lesz és a kormány egyáltalában nem veheti utá- noznivaló példának a Németországban érvé­nyes, komplikált jegyrendszert. A behozatali jegyrendszer a legnagyobb valószínűség sze­rint augusztus elsején már életbe lép. Drágul a szappan. A csehszlovák szap­paniparban a szappan árának fölemelését készítik elő, azzal az indokolással, hogy a zsi­radékok és olajok árai a nemzetközi piaco­kon rohamosan emelkednek s igy a szappan előállítása is drágul. A köztársaság szappan­gyárai ugyan nagyon elővigyázatosak a nyersanyag vásárlásánál, de az emelkedő tendenciára való tekintettel mégis kénytele­nek nagyobb mennyiségű nyersanyagot előre vásárolni. Mi lesz a magyar és osztrák postatakarékpénz- tári betétekkel? Számtalan esetben érkezik ilyen irányú kérdés a lapok szerkesztőségeihez, ezért szükségesnek tartjuk közölni, hogy a csehszlovák kormánynak a bécsi és budapesti postatakarék­pénztárral szemben fennálló követeléseinek likvi­dálására vonatkozó tárgyalásai le vannak zárva. A magyar postatakarékpénztárakra vonatkozó szer­ződést. a csehszlovákiai parlament már jóváhagyta, de a szerződéshez hiányzik még Lengyelország ra­tifikálása, úgy, hogy a szerződés még nem léphet életbe. Az osztrák postatakarékpénztárral kötött szerződés még a parlamenti bizottságoknál van. A kifizetésre kerülő kvóta még nincs megállapítva, de a pénzügyminisztérium számításai szerint ez á kvóta legalább 50J%-os lesz. A szlovenszkói pálinka és likörgyárak szövetsége vasárnap rendes gyűlést tartott Trencsénteplicen. A mérleget és az évi jelen­tést elfogadták. Az igazgatóságba uj tagként beválasztották Reisner Miksát Pozsonyból, az ellenőrző bizottság elnöke Gedusek Richárd lett ugyancsak Pozsonyból, tagjaiul pedig Slubek dr. és Taub igazgatót választották meg. A közgyűlés megbízta a vezetőséget, hogy tiltakozzék a szesztermékek utólagos megadóztatása ellen, azaz azokat a terméke­ket, amelyek már ez év junius elsején szabad forgalomba kerültek, ne lehessen utólagosan magasabb adóval megterhelni. A tiltakozást memorandum formájában átnyújtják a kor­mánynak és a parlamenti kluboknak. A szö­vetségben jelenleg 129 vállalat van megszer­vezve. A magyar nagyipar pengővagyona. Bu­dapestről jelentik: A pengőmérlegek módot nyújtanak oly statisztikai összeállítás meg­szerkesztésére, amelyből a magyar ipar tel­jes kimutatott vagyona világlik ki. Eszerint Magyarországon félmillió pengőn felüli va­gyona van a következő nagyipari részvény- társaságoknak: 7 szénbánya 142,100.000, 4 vasgyár 65,780.000, 19 gépgyár 85,979.000, 23 fémárugyár 34,181.000, 9 villamossági gyár 27.007.000, 7 közlekedési vállalat 65,320.000, 10 mezőgazdasági üzem 15,003.000, 9 cukor­gyár 118,038.000, 15 malomvállalat 43,409.000, 9 sörfőzde 71,119.000, 3 csokoládégyár 4.900.000, 4 szalámigyár 4,212.000, 8 szeszgyár 22.997.000, 32 textilüzem 73,717.000, 4 bőrgyár 8.352.000, 20 téglagyár 42,681.000, 4 kőbánya 6.016.000, 14 nyomda 19,927.000, 28 vegyé­szeti gyár 39,321.000, 9 faüzem 7,790.000 1 ve­gyesüzem 2,556.000 összvagyonnal. Félmillió pengőn aluli vagyona 233 nagyipari vállalat­nak van összesen 56 millió 337.000 vagyonnal. A kimutatásból kitűnik, hogy 472 nagyipari vállalatnak összesen 956 millió kimutatott pengővagyona van, amely tekintélyes szám valamivel még növekedni fog 2—3, még ese­dékes pengőmérleg megjelenésével. A prágai állatvásáron 674 szarvasmar­hát hajtottak fel, ebből 565 a belföldről, (396 Szlovenszkóról), 8 Jugoszláviából és 101 Ro­mániából került ki. A belföldi árak voltak: Ökör középminőségil 5.30—7.75, prima 8— 8.25, bika 6—7, tehén 3—7.50, szlovák ökör 4.10—8, prima 8.25, bika 6.25—7.25, tehén 4—4.70, borjú 5.50—8.—. Román állat: ökör 6.50—8. Az árak élősúlyban kilogramonként fogyasztási adó nélkül értendők. Az irányzat lanyha. — A sertéspiacon 3312 sertést hajtot­tak fel. Belföldi sertés 9.25—10.25, szloven­szkói 9.40—10.25, lengyél 9.40—10.50, román 9.20—10. Vásárra került ezenkívül 16 szlo­vák bakonyi 8.50, 132 magyar 9.50—9.90, 171 jugoszláv 9.90—9.60 és 323 román 8.25—9.60. — A znaimi állatvásáron a malac ára kilo­gramonként 18—20, párjával 300—500 korona volt. Újdonság! Flontps Dohányzóknak! Miseptoii Szájvíz. Dr. Werzon. Biztos szer a dohányzás leszokására. Egy üveg ára Ke 35 — (egy kúra) Naponta postai szétküldés. Főlerakat: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. Ügynökök kerestetnek! Fuvardíjkedvezmény burgonya szállítá­sára. A KSOD, valamint a csehszlovák állam­vasutak a Ruszinszkóból csehországi állomás­ra szállított burgonyára 25 százalékos tarifa­engedményt adnak. A mérsékelt díjszabás junius 15—augusztus 31-éig érvényes. Csehszlovákiai csödstatisztika májusban. A statisztikai hivatal jelentése szerint május­ban Csehszlovákiában 47 csődöt nyitottak meg. Ebből a történelmi országokra 42, Szlo- venszkóra 4 és Ruszinszkóra 1 csőd esik. Az aktívákat és passzívákat 14 esetben nem vet­ték fel. A 33 megállapított esetben az aktí­vák 2,067.121, a passzívák 5,728.109 koronát tesznek ki. Május havában 220 kényszer­egyezséget engedélyeztek. Ebből a történelmi országokra 172, Szlovenszkóra 39 és Ruszin­szkóra 9 esett. 213 esetben az aktívák 22 mil­lió 915.921, a passzívák 57 millió 270.968 ko­ronát tettek ki. 7 esetben nem vették fel a vagyoni állapotot. A bradiordi gyapjupiacon lényegtelen üzlet uralkodott. A merino iránt uralkodott csak némi érdeklődés, de az árak csak név­legesek voltak. A haviéi piacon a prompt árut ma is 20-al jegyezték. + Megélénkült és tovább javult a prágai tőzs­de. A mai tőzsdén természetesen a pénzügyminisz­ter ismertetett rendeleté képezte a beszéd tárgyát. Bár tőzsdei körökben számoltak ezzel az intézke­déssel, a tilalom mégis kissé meglepően hatott. Mindjárt kezdetben hatalmas fedezési mozgalom indult meg, amely az ámivó emelkedéséhez veze­tett. Elsősorban is olyan papírok javultak, amelyek már hetek óta ki voltak téve a spekulációnak. Az üzlet ma újra igen élénk keretek közt mozgott és a forgalom viharos lebonyolítást nyert. Csak a fede­zési vásárlások megszűnése után állott be újra nyugalom, aminek következtében némely áru le­morzsolódott. Elsősorban az arbitrázsértőkek gyön­gültek újra a bécsi kedvezőtlen hírekre. A hazai értékek azonban tartottak és zártait felé a javuló hangulat szilárdulásba fokozódott. Igen jó napja volt a Brünni G'épnek és a többi kuüsszértékek- nek. — Az ipari piacon megszilárdultak: Berg és Hütiten 50, Sohoeller 30, Cseh Cukor 25, Prágai Vas 23, Nyugatcseh Szén és Kolini Szesz 20, Aus- sigi Vegyi 17, Marsner és Északeseh Szén 15, Cseh Kereskedelmi 13, Kolini Műtrágya 12, Aussigi Fi­nomító, Brosohe, Deli, Maffersdorfi és Königshofi, valamint Walter 10, Brünni Gép és Skoda 8, Solo 7, Danek 6, Poldi, Ringhoffer és Északi Vasút 5, Mewa és Rothkosteletzi 4, Krizáik 3, Horvát Cukor 2 koronával. Gyöngültek: Pozsonyi Kábel 20, Nes- tomitzi 10, Kolini Petroleum 5 és Dobrzani 3 ko­ronával. — A bankértékek közül a Zsivno 4 és a Prágai Hitel 1 koronával javult, míg a többi érté­kek tartottak. — A beruházási piacon megszilár­dultak: a 4.2%-os tantalékjáradék 20, a 4%-os IV, államkölcsön 15, a konszolidációs és beruházási kölcsön 10, mig a H-járadék 50, a 3.5%-os és a 6% -os IV. államkölcsön 25, valamint a nyeremény- kölcsön 5 fillérrel esett. — Exótákban a szilárd hangulat kedvezően hatott a hanyatló bolgár ér­tékre is, amely ma tartott. Egyébként szilárd ten­dencia mellett itt kisméretű üzlet folyt. + A prágai cukorpiac ma nyugodt volt. Nyers- cukorjegyzés Aussig loko és kikötő 145. + A prágai devizapiacon lanyha irányzat ural­kodott. Brüsszel 314, Páris 3.26 ponttal esett. Ma Madrid is 4 ponttal gyöngült. Varsó 3 ponttal ol­csóbbodott, mig Budapest 0.375 koronával szi­lárdult. + A prágai terménytőzsdén a vásárlási kedv teljes hiányában nyugodt üzlet mellett az árak nem változtak. Búza, tengeri szilárd, rozs javult, egyéb áru változatlan. 7

Next

/
Thumbnails
Contents