Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-02 / 124. (1162.) szám
A „fair play“ politikája Csehszlovákiában Grosschmid Géza dr. szenátor késmárki beszéde A mi feladatunk, hogy ébren tartsuk Szloven- ezkó őslakosságában az összetartozásnak, az egymásrautaltságnak és közös jogainknak érzetét. Ennek az érzésnek pedig sehol sánca mélyebbre nyúló gyökere, mint éppen a Szepességen, ahol évszázadok közös munkája és érzése tette a sze- pességi németeket jó magyarokká, az itt élt szlovákokat Rákóczi katonáivá. Idegen fülnek szinte paradoxon, hogy a sze- pességi német — igaz magyar. Pedig úgy van és ennek oka, hogy az ide telepitett németség átértette és átérezte a magyarság rokonszenvét és rokonérzését azért a kulturmunkáért, amit már az önök elődei is itt kifejtettek és a németség hálás volt azért a szabadságért, amelyet kulturális, gazdasági és társadalmi téren uj hazájában élvezett. Meggyőződésem azért ma is, hogy uj sorsunkban az egymásrautaltságnak ez az érzése — ha lehet — még erösbödni fog és hogy jogaink kivívása iránti küzdelmeinkben szivünk együtt dobban. Ennek tudata volt az az indok, amely a munka elvállalására külön is lelkesített. Mikor ez érzésektől áthatva, először van szerencsém az önök körében élőszóval nyilatkozni, politikai küzdelmeink utjain egy uj csapásra akarok rámutatni. Szemünkre vetik ugyanis lépíén-nyomon, hogy csak panaszkodni tudunk. Jajgatni, hogy tönkremegyünk, hogy sok az adó, hogy elveszik a földünket, megölik a kultúránkat stb., stb. No hát ezentúl ne panasz formájában szóljunk minderről. Bizonyítsuk be, hogy amit mondunk, az nem az elszegényedett ember siránkozása hajdani szebb napok le tűnte miatt, — hanem tiltakozás egy olyan állapot reánk erőszakolása ellen, amely a pillanatnyi helyzetben ugyan lehető, de amelynek létjogosultsága azokban a jogforrásokban sincsen meg, amelyekből származtatják. Mai állami életünk jogforrásai: a békeszerződések. Ami azoknak betűjéből és szelleméből folyik, az a mi legminimálisabb jogunk. Legalább ezen kereteken belül kell az individualizmus szabadságát elismertetnünk és ez utón kisebbségi jogainkat érvényesítenünk. Ebben a békeszerződéseket diktált nagyhatalmaknak erkölcsi kötelességük mellénk állani. Ott van a békediktáló hatalmak között Anglia is, amelynek közéletét a demokráciának ily valódi szelleme hatja át. Ott is vannak óriási társadalmi és gazdasági ellentétek, amelyek összeütközésekre vezettek a múltban és a jelenben is. Ámde a konzervatívok támogatták Macdonal- dot, amikor Európa békéjének megmentésére törekedett és a napjainkban még teljesen be sem fejeződött nagy sztrájk idején is a munkástömegek a polgári pártok tömörülését épp oly jogos önvédelmi harcnak tekintik, mint a magukét. A- pártok ellenfelekként és nem ellenségként állanak egymással szeriben. Ez a felfogás, ez a szellem hozzátartozik a békeszerződések szelleméhez is. A háború méTlege: a békeszerződés, ezt a mérleget aláírták a világ hatalmasai is és hogy az angol észjárás keretében maradjunk, nem volna „fair play“, ha ezek az aláírások szentesitenének oly eljárásokat, amelyek az ezen szerződések által teremtett uj nemzetközi jogot: a kisebbségek jogait kinulláznák. így nem „fair play“ az: hogy az állampolgársági és illetőségi kérdésben a szlovenszkóiak a st.-germaini szerződés hiányossága, vagy téves, vagy erőszakos magyarázáBa alapján hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Minden jogviszony érvénye csakis azon törvények szerint bírálható el, amely a jogviszony keletkezése idején érvényben volt. Ha tehát például 1910-ben a községi illetőség elnyeréséhez itt csak a négyévi helybenlakás és a közterhekhez való hozzájárulás ténye volt szükséges, — akkor nem lehet a volt Ausztriában — és nem nálunk — fennállott törvény alapján az egyik községből a másik községbe történt átköltözés esetén a felvétel Írásos bizonyítékát követelni. Ily alapon nem lehet az emberek ezreit és ezMozcicki Ignácot a lengyel köztársaság elnökévé választották A második választási menetben győzött Pilsudski jelöltje — Bartel miniszterelnök beadta lemondását, de újra őt bizzák meg a kormányalakítással — Rend és nyugalom Varsóban Varsó, junius 1. Lengyelország lakossága nagy izgalommal várta a parlament ma délelőtti ülését, amelyen Pilsudski lemondása következtében a képviselőknek és a szenátoroknak másodszor is köztársasági elnököt kellett választaniuk. Varsó még ma is a tegnapi nagy tüntetések hatása alatt áll. Tegnap déltől a késő éjjeli órákig a városon szakadatlanul tüntető tömegek vonultak végig, éltetve Pilsudskit és a hazát s a szeretet megnyilvánulásainak még a rossz időjárás sem tudott véget vetni. Az idegesség biztos jele k„.... >en, hogy a telefonbeszélgetésekre ismét 1 itonai cenzúrát vezettek be. A nemzetgyűlés délelőtt fél 11 órakor ült össze. Az egyes pártok az éjszaka folyamán órákig húzódó tárgyalásokat tartottak. E tárgyalások eredményeként ma reggel négy jelölt állott előtérben. A jobboldal megmaradt Buinski gróf jelölése mellett. A polgári baloldal Mozcicki Ignác mellett foglalt állást, aki — mint ismeretes — a chozowi nitrogénmüvek igazgatója és akit Pilsudski ajánlott. A szociáldemokraták külön jelöltet állítottak fel Marék dr. pártvezérük személyében, mig a kommunisták elhatározták, hogy negyedik jelöltnek Fiderkiewicz kommunista képviselőt állítják föl. A szétforgácsolódás következtében azonnal bizonyosra lehetett venni, hogy az első választási menet nem vezethet eredményre, mert a négy jelölt egyike sem kaphatja meg az abszolút többséget. Rögtön kitűnt azonban, hogy a szociáldemokraták a második menetben Mozcickire, Pilsudski jelöltjére fognak szavazni s igy Mozcicki megválasztása nem lehet kétséges. Az első választási menetben a szavazatok aránya a következő volt: Mozcicki 215, Buinski 211, Marék 56, Fiderkiewicz 6 szavazat. 57 képviselő tartózkodott a szavazástól. A második választási menetben Mozcicki megkapta az abszolút többséget, 281 szavazat esett rá, mig Buinski 200 szavazattal ismét kisebbségben maradt. Marák képviselő egy szavazatot kapott, mig 63-an újra fehér lappal szavaztak. Mozcicki Ignácot, a kémia tanárát, igy tehát Lengyelország elnökévé választották. Mozcicki két nap óta Varsóban tartózkodott. Amikor tudatták vele, hogy a parlament őt választotta meg elnöknek, kijelentette, hogy elfogadja a választást. Délután egy órakor az uj elnök letette az esküt, amely után Bartel miniszterelnök azonnal benyújtotta a kormány lemondását. Egészen bizonyos, hogy Bartelt újra megbízzák a kormány megalakításával s a miniszteri lista összeállításában sem történik lényeges változás. Egyes lapok azt a hirt közölték, hogy Pilsudski a hadügyminiszteri tárcán kívül a miniszterelnökséget is követeli. Beavatott körökből ezt az állítást most határozottan megcáfolják s ismételten kijelentik, hogy Pilsudski csak a hadügyminiszteri tárcát tartja meg. A párisi sajtó hirtelen riadót fújt Magyarország ellen a frankitélet miatt A francia közvélemény érthetetlen pálfordulása — Prága a háttérben? — Briand döntése ma estére várható gáből lanszirozott aknatámadása éppen jókor jött, mert a baloldali blokk már Brianddal is elégedetlen s a frankügyön keresztül nemcsak Magyarországot támadják, hanem Briandnak is csapásokat osztogatnak. A Pester Lloyd hasábos cikkben foglalkozik a francia sajtó újabb támadásaival s arra a megállapításra jut, hogy az ítélet súlyosságára való tekintettel lehetetlen elképzelni azt, hogy egy szuverén állam független bíróságának ítéletét a népszövetség vagy bármily más nemzetközi fórum felülbírálja. A Nemzeti Újság szerint az egész sajtókampány mögött a francia külügyminisztérium áll, amely a fenyegető rendszabályok ígérgetését minden bizonnyal újabb információk alapján kezdeményezte. Az ellenzéki Újság megjegyzi, hogy a francia bank gavalléros viselkedése, amely hatalmas kárigényét teljesen lecsökkentette, arra a reményre jogosít, hogy a politikai Franciaország is hasonló magatartást fog tanúsítani. A cikk végül is arra a megállapításra jut, hogy Magyarországnak a francia támadásokkal szemben védelem után kell néznie, még pedig amennyiben lehetséges, más hatalmaknál. Az Est párisi tudósítója felkereste a fran- mcia külügyminisztériumod ahol kijelentették neki, hogy a francia TcŐrmány hivatalos álláspontja még egyáltalában nincs meghatározva. A külügyminisztérium félhivatalos közleményei alapján azonban annyit jelezhet, hogy e tekintetben a döntés legrövidebb időn belül meg fog történni. Briand elhatározása állítólag ma estére várható. Páris, junius 1. Az Echo de Paris mai számában Pertinax hangoztatja, hogy a frankafférban okvetlen a népszövetségnek kell interveniálni, de a helyzet nagyon kényes, mert a vita könnyen a trianoni békeszerződés megvitatásává fejlődhet. Nádosy és Windischgrátz fogva maradnak Budapest, junius 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A négyévi fegy- házra ítélt Nádosy Imre volt országos főkapitány és Windischgraetz Lajos herceg az Ítélet jogerőre emelkedéséig fogva maradnak, mert mindkettőjük védői visszavonták a védenceik fogvatartása ellen benyújtott felfolyamodásukat. ycia neki Budapest, junius 1- (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A frankaffér bírósági aktusa lezáródott s a független bíróság ítélete — a mindenünnen érkező hírek szerint — közmegnyugvást keltett. Annál feltűnőbb volt, hogy az ítélethirdetés után néhány nappal különösen a francia lapokban szinte koncentrikus támadássorozat jelent meg Magyarország ellen. Ebben a párisi sajtó vezetett. Ez az éles francia támadás erős visszhangot keltett a mai budapesti lapokban. Csaknem valamennyi láp vezetőhelyen hasábosán foglalkozik a franciák hirtelen pálfordulásával. A lapok legnagyobb része csodálkozásának ad kifejezést, hogy, amig az ítéletet meglehetős objektív nyugodtsággal fogadták, most mintegy adott jelre ismét izgatnak a kérdés felbolygatásával. A Pesti Hírlap az egész manőverben Prága kezét látja a háttérben, amely a frankügy kezdetétől gigantikus munkát fejtett ki Magyarország ellen Párisban. A francia sajtónak ugylátszik ez a PráZadravetz rendbázába tér vissza Budapest, junius 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyar Hirlap jelentése szerint Zadravecz István lemond tábori püspöki tisztjéről s a ferencrendiek- hez tér vissza. A lap szerint utódjára vonatkozólag is meg van a megegyezés. Zadravecz utódja Lutter Ferenc dr., balatonfüredi plébános lesz, aki a veszprémi teológiának is tanára. Kiváló szónok, sokat járt külföldön s tudományos és irői működésével is nevet szerzett már magának. I reit hontalanná tenni, — nem lehet állásuktól, I nyugdijuktól megfosztani, — értékpapirvagyonuk [ nasztrifikálását, hadikölosönük elismerését stb. megtagadni, — ez az, ami ebben a dologban nem „fair play“. De vájjon az az-é, hogy a törvénytárba iktatott földbirtokreform kifelé az alsóbb néposztályok igazságos gazdasági elhelyezésének fényében sütkérezik, — a valóságban pedig a nemzeti kisebbségek elleni leghatalmasabb harci bárd? A tulajdonos nem kapja meg a valódi forgalmi értéket, — a nemzeti kisebbségekhez tartozó pedig vagy egyáltalán nem, vagy legfeljebb akkor jut és mindig a kisajátításinál jóvabb magasabb áron földhöz, ha politikai meghunyászkodás, az uralkodó pártokba való belépés utján, erre magát érdemesség) tette. A nyelvrendelet kibocsátása alkalmával a sze-1 [ nátusban tartott beszédemben már kifejezést ad-' tana azon aggályomnak, hogy a nagyzsuparendszer alapján létesített uj politikai alakulatokból reánk uj veszedelmek zúdulnak. Fájdalom, aggodalmam hamar beigazolódott. A hivatalnokkormány az 55. számú kormányrendeletben kibocsátotta a nyelvrendedet geometriáját is. A politikai járási beosztásokhoz idomítják a bírósági járásokat is és ezzel az „adminisztratív" intézkedéssel megszüntetik a kisebbségeknek a bíróságok előtti nyelvhasználati jogát olyan helyen is, ahol az vita tárgyát nem is képezhette. Igv Kassán, Rimaszombatban, Gálszécsen stb., stb. Engedjék meg, hogy újra csak azt kérdjem, vájjon ez is „fair play"? A békeszerződések szelleme, alapgondolata I nem' lehet más és nem is más, min t hogy az állam- J fordulat idejében itt talált kisebbségeknek ott, ahol 20%-os számmal élnek, ezeket a sovány jogokat meghagyja, megadja. Semmiesetre sem gondolta, akarta, hogy ilyen ártatlannak feltüntetett „adminisztratív intézkedésekkel" ezek a jogok egyszerűen elenyésszenek, amibe belenyugodnunk éppen ezért nem lehet és nem is szabad. Azt nem akarom bírálni, hogy az e fajta politika a csab állam szempontjából is nem teljesen elhibázott-e? nem akarom fejtegetni, hogy az elégületlen- ségnek és a keserűségnek ily módon való halmozása nem a józan észbe' ütköző-e? nem akarom feszegetni, hogy a politikai helyzet annyira komplikált, hogy a temérdek párt nem............. El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II ** P®nská iilicc negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: /•#•# • •/ • 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOLlllKal napuapja hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha
