Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-02 / 124. (1162.) szám

A „fair play“ politikája Csehszlovákiában Grosschmid Géza dr. szenátor késmárki beszéde A mi feladatunk, hogy ébren tartsuk Szloven- ezkó őslakosságában az összetartozásnak, az egy­másrautaltságnak és közös jogainknak érzetét. Ennek az érzésnek pedig sehol sánca mélyebb­re nyúló gyökere, mint éppen a Szepességen, ahol évszázadok közös munkája és érzése tette a sze- pességi németeket jó magyarokká, az itt élt szlo­vákokat Rákóczi katonáivá. Idegen fülnek szinte paradoxon, hogy a sze- pességi német — igaz magyar. Pedig úgy van és ennek oka, hogy az ide telepitett németség átér­tette és átérezte a magyarság rokonszenvét és ro­konérzését azért a kulturmunkáért, amit már az önök elődei is itt kifejtettek és a németség hálás volt azért a szabadságért, amelyet kulturális, gaz­dasági és társadalmi téren uj hazájában élvezett. Meggyőződésem azért ma is, hogy uj sorsunk­ban az egymásrautaltságnak ez az érzése — ha lehet — még erösbödni fog és hogy jogaink kiví­vása iránti küzdelmeinkben szivünk együtt dob­ban. Ennek tudata volt az az indok, amely a mun­ka elvállalására külön is lelkesített. Mikor ez érzésektől áthatva, először van sze­rencsém az önök körében élőszóval nyilatkozni, politikai küzdelmeink utjain egy uj csapásra aka­rok rámutatni. Szemünkre vetik ugyanis lépíén-nyomon, hogy csak panaszkodni tudunk. Jajgatni, hogy tönkre­megyünk, hogy sok az adó, hogy elveszik a föl­dünket, megölik a kultúránkat stb., stb. No hát ezentúl ne panasz formájában szóljunk minderről. Bizonyítsuk be, hogy amit mondunk, az nem az elszegényedett ember siránkozása hajdani szebb napok le tűnte miatt, — hanem tiltakozás egy olyan állapot reánk erőszakolása ellen, amely a pillanatnyi helyzetben ugyan lehető, de amelynek létjogosultsága azokban a jogforrásokban sincsen meg, amelyekből származtatják. Mai állami életünk jogforrásai: a békeszerző­dések. Ami azoknak betűjéből és szelleméből folyik, az a mi legminimálisabb jogunk. Legalább ezen kereteken belül kell az indivi­dualizmus szabadságát elismertetnünk és ez utón kisebbségi jogainkat érvényesítenünk. Ebben a békeszerződéseket diktált nagyhatal­maknak erkölcsi kötelességük mellénk állani. Ott van a békediktáló hatalmak között Anglia is, amelynek közéletét a demokráciának ily valódi szelleme hatja át. Ott is vannak óriási társadalmi és gazdasági ellentétek, amelyek összeütközésekre vezettek a múltban és a jelenben is. Ámde a konzervatívok támogatták Macdonal- dot, amikor Európa békéjének megmentésére tö­rekedett és a napjainkban még teljesen be sem fejeződött nagy sztrájk idején is a munkástömegek a polgári pártok tömörülését épp oly jogos önvé­delmi harcnak tekintik, mint a magukét. A- pártok ellenfelekként és nem ellenségként állanak egy­mással szeriben. Ez a felfogás, ez a szellem hozzátartozik a bé­keszerződések szelleméhez is. A háború méTlege: a békeszerződés, ezt a mérleget aláírták a világ ha­talmasai is és hogy az angol észjárás keretében maradjunk, nem volna „fair play“, ha ezek az alá­írások szentesitenének oly eljárásokat, amelyek az ezen szerződések által teremtett uj nemzetközi jo­got: a kisebbségek jogait kinulláznák. így nem „fair play“ az: hogy az állampolgársági és illetőségi kérdés­ben a szlovenszkóiak a st.-germaini szerződés hiá­nyossága, vagy téves, vagy erőszakos magyarázáBa alapján hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Minden jogviszony érvénye csakis azon törvé­nyek szerint bírálható el, amely a jogviszony ke­letkezése idején érvényben volt. Ha tehát például 1910-ben a községi illetőség elnyeréséhez itt csak a négyévi helybenlakás és a közterhekhez való hoz­zájárulás ténye volt szükséges, — akkor nem lehet a volt Ausztriában — és nem nálunk — fennállott törvény alapján az egyik községből a másik köz­ségbe történt átköltözés esetén a felvétel Írásos bi­zonyítékát követelni. Ily alapon nem lehet az emberek ezreit és ez­Mozcicki Ignácot a lengyel köztársaság elnökévé választották A második választási menetben győzött Pilsudski jelöltje — Bartel miniszterelnök beadta lemondását, de újra őt bizzák meg a kor­mányalakítással — Rend és nyugalom Varsóban Varsó, junius 1. Lengyelország lakossága nagy izgalommal várta a parlament ma délelőtti ülését, amelyen Pilsudski lemondása következtében a képviselőknek és a szená­toroknak másodszor is köztársasági elnököt kellett választaniuk. Varsó még ma is a teg­napi nagy tüntetések hatása alatt áll. Tegnap déltől a késő éjjeli órákig a városon szaka­datlanul tüntető tömegek vonultak végig, éltetve Pilsudskit és a hazát s a szeretet meg­nyilvánulásainak még a rossz időjárás sem tudott véget vetni. Az idegesség biztos jele k„.... >en, hogy a telefonbeszélgetésekre ismét 1 itonai cenzúrát vezettek be. A nemzetgyűlés délelőtt fél 11 órakor ült össze. Az egyes pártok az éjszaka folyamán órákig húzódó tárgyalásokat tartottak. E tárgyalások eredményeként ma reggel négy jelölt állott előtérben. A jobboldal megmaradt Buinski gróf jelölése mellett. A polgári baloldal Mozcicki Ignác mellett foglalt állást, aki — mint ismeretes — a chozowi nitrogénmüvek igazgatója és akit Pilsudski ajánlott. A szociáldemokraták külön jelöltet állítottak fel Marék dr. pártvezérük személyében, mig a kommunisták elhatározták, hogy negyedik jelöltnek Fiderkiewicz kommunista képviselőt állítják föl. A szétforgácsolódás következté­ben azonnal bizonyosra lehetett venni, hogy az első választási menet nem vezethet ered­ményre, mert a négy jelölt egyike sem kaphatja meg az abszolút többséget. Rögtön ki­tűnt azonban, hogy a szociáldemokraták a második menetben Mozcickire, Pilsudski jelölt­jére fognak szavazni s igy Mozcicki megválasztása nem lehet kétséges. Az első választási menetben a szavazatok aránya a következő volt: Mozcicki 215, Buinski 211, Marék 56, Fiderkiewicz 6 szavazat. 57 képviselő tartózkodott a szavazástól. A második választási menetben Mozcicki megkapta az abszolút többséget, 281 szavazat esett rá, mig Buinski 200 szavazattal ismét kisebbségben maradt. Marák képviselő egy szavazatot kapott, mig 63-an újra fehér lappal szavaztak. Mozcicki Ignácot, a kémia taná­rát, igy tehát Lengyelország elnökévé választották. Mozcicki két nap óta Varsóban tartózkodott. Amikor tudatták vele, hogy a parlament őt választotta meg elnöknek, kijelentette, hogy elfogadja a választást. Délután egy órakor az uj elnök letette az esküt, amely után Bartel miniszterelnök azonnal benyújtotta a kor­mány lemondását. Egészen bizonyos, hogy Bartelt újra megbízzák a kormány megalakítá­sával s a miniszteri lista összeállításában sem történik lényeges változás. Egyes lapok azt a hirt közölték, hogy Pilsudski a hadügyminiszteri tárcán kívül a miniszterelnökséget is követeli. Beavatott körökből ezt az állítást most határozottan megcáfolják s ismételten kijelentik, hogy Pilsudski csak a hadügyminiszteri tárcát tartja meg. A párisi sajtó hirtelen riadót fújt Magyarország ellen a frankitélet miatt A francia közvélemény érthetetlen pálfordulása — Prága a háttérben? — Briand döntése ma estére várható gáből lanszirozott aknatámadása éppen jókor jött, mert a baloldali blokk már Brianddal is elégedetlen s a frankügyön keresztül nem­csak Magyarországot támadják, hanem Briandnak is csapásokat osztogatnak. A Pester Lloyd hasábos cikkben foglal­kozik a francia sajtó újabb támadásaival s arra a megállapításra jut, hogy az ítélet sú­lyosságára való tekintettel lehetetlen elképzelni azt, hogy egy szuve­rén állam független bíróságának ítéletét a népszövetség vagy bármily más nem­zetközi fórum felülbírálja. A Nemzeti Újság szerint az egész sajtó­kampány mögött a francia külügyminiszté­rium áll, amely a fenyegető rendszabályok ígérgetését minden bizonnyal újabb informá­ciók alapján kezdeményezte. Az ellenzéki Újság megjegyzi, hogy a francia bank gavalléros viselkedése, amely hatalmas kárigényét teljesen lecsökkentette, arra a reményre jogosít, hogy a politikai Franciaország is hasonló magatartást fog ta­núsítani. A cikk végül is arra a megállapítás­ra jut, hogy Magyarországnak a francia támadásokkal szemben védelem után kell néznie, még pedig amennyiben lehetséges, más hatal­maknál. Az Est párisi tudósítója felkereste a fran- mcia külügyminisztériumod ahol kijelentették neki, hogy a francia TcŐrmány hivatalos állás­pontja még egyáltalában nincs meghatározva. A külügyminisztérium félhivatalos közlemé­nyei alapján azonban annyit jelezhet, hogy e tekintetben a döntés legrövidebb időn belül meg fog történni. Briand elhatározása állítólag ma estére várható. Páris, junius 1. Az Echo de Paris mai számában Pertinax hangoztatja, hogy a frank­afférban okvetlen a népszövetségnek kell in­terveniálni, de a helyzet nagyon kényes, mert a vita könnyen a trianoni békeszerződés megvitatásává fejlődhet. Nádosy és Windischgrátz fogva maradnak Budapest, junius 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A négyévi fegy- házra ítélt Nádosy Imre volt országos főkapi­tány és Windischgraetz Lajos herceg az Ítélet jogerőre emelkedéséig fogva maradnak, mert mindkettőjük védői visszavonták a védenceik fogvatartása ellen benyújtott felfolyamodá­sukat. ycia neki Budapest, junius 1- (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A frankaffér bí­rósági aktusa lezáródott s a független bíró­ság ítélete — a mindenünnen érkező hírek szerint — közmegnyugvást keltett. Annál fel­tűnőbb volt, hogy az ítélethirdetés után né­hány nappal különösen a francia lapokban szinte koncentrikus támadássorozat jelent meg Magyarország ellen. Ebben a párisi sajtó vezetett. Ez az éles francia támadás erős visszhangot keltett a mai budapesti lapok­ban. Csaknem valamennyi láp vezetőhelyen hasábosán foglalkozik a franciák hirtelen pálfordulásával. A lapok legnagyobb része csodálkozásának ad kifejezést, hogy, amig az ítéletet meglehetős objektív nyugodtsággal fogadták, most mintegy adott jelre ismét iz­gatnak a kérdés felbolygatásával. A Pesti Hírlap az egész manőverben Prága kezét látja a háttérben, amely a frankügy kezdetétől gigantikus munkát fejtett ki Magyarország ellen Párisban. A francia sajtónak ugylátszik ez a Prá­Zadravetz rendbázába tér vissza Budapest, junius 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A Magyar Hirlap jelentése szerint Zadravecz István lemond tábori püspöki tisztjéről s a ferencrendiek- hez tér vissza. A lap szerint utódjára vonat­kozólag is meg van a megegyezés. Zadravecz utódja Lutter Ferenc dr., balatonfüredi plé­bános lesz, aki a veszprémi teológiának is tanára. Kiváló szónok, sokat járt külföldön s tudományos és irői működésével is nevet szerzett már magának. I reit hontalanná tenni, — nem lehet állásuktól, I nyugdijuktól megfosztani, — értékpapirvagyonuk [ nasztrifikálását, hadikölosönük elismerését stb. megtagadni, — ez az, ami ebben a dologban nem „fair play“. De vájjon az az-é, hogy a törvénytárba iktatott földbirtokreform kifelé az alsóbb néposztályok igazságos gazdasági elhelyezésének fényében süt­kérezik, — a valóságban pedig a nemzeti kisebb­ségek elleni leghatalmasabb harci bárd? A tulajdonos nem kapja meg a valódi forgalmi értéket, — a nemzeti kisebbségekhez tartozó pe­dig vagy egyáltalán nem, vagy legfeljebb akkor jut és mindig a kisajátításinál jóvabb magasabb áron földhöz, ha politikai meghunyászkodás, az uralkodó pártokba való belépés utján, erre magát érdemesség) tette. A nyelvrendelet kibocsátása alkalmával a sze-1 [ nátusban tartott beszédemben már kifejezést ad-' tana azon aggályomnak, hogy a nagyzsuparendszer alapján létesített uj politikai alakulatokból reánk uj veszedelmek zúdulnak. Fájdalom, aggodalmam hamar beigazolódott. A hivatalnokkormány az 55. számú kormányren­deletben kibocsátotta a nyelvrendedet geometriáját is. A politikai járási beosztásokhoz idomítják a bí­rósági járásokat is és ezzel az „adminisztratív" in­tézkedéssel megszüntetik a kisebbségeknek a bí­róságok előtti nyelvhasználati jogát olyan helyen is, ahol az vita tárgyát nem is képezhette. Igv Kas­sán, Rimaszombatban, Gálszécsen stb., stb. Engedjék meg, hogy újra csak azt kérdjem, vájjon ez is „fair play"? A békeszerződések szelleme, alapgondolata I nem' lehet más és nem is más, min t hogy az állam- J fordulat idejében itt talált kisebbségeknek ott, ahol 20%-os számmal élnek, ezeket a sovány jogokat meghagyja, megadja. Semmiesetre sem gondolta, akarta, hogy ilyen ártatlannak feltüntetett „adminisztratív intézkedé­sekkel" ezek a jogok egyszerűen elenyésszenek, amibe belenyugodnunk éppen ezért nem lehet és nem is szabad. Azt nem akarom bírálni, hogy az e fajta poli­tika a csab állam szempontjából is nem teljesen elhibázott-e? nem akarom fejtegetni, hogy az elégületlen- ségnek és a keserűségnek ily módon való halmo­zása nem a józan észbe' ütköző-e? nem akarom feszegetni, hogy a politikai hely­zet annyira komplikált, hogy a temérdek párt nem­............. El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II ** P®nská iilicc negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: /•#•# • •/ • 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOLlllKal napuapja hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha

Next

/
Thumbnails
Contents