Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-01 / 123. (1161.) szám

Pilsadskit elnökké választották, de a marsall nem fogadta el az elnökséget A szejm ma délelőtt 292 szavazattal 193-al szemben Pllsudskl elnöksége mellett foglalt állást — A marsall ellenjjelöltie Buinski gróf, poseni vajda volt — Rataj 12 óra 45 perckor bejelenti, hogy Pllsudskl nem fogadja el az elnökséget — Oriási izgalom a képviselők között — Holnap uj választás Varsó, május 31. Már reggel hét órakor gyülekezni kezdtek a képviselők és a szenátorok a szejm épületében. Különösen azoknak a pártoknak tagjai jelentek meg korán, amelyek még nem foglaltak állást az elnökjelölés kérdésében s határozatukat csak ma, köz­vetlenül az ülés előtt hozták meg. 9 órakor a parlamenti klubok befejezték utolsó tanácskozásaikat. Az ukrán és a fehérorosz klub el­határozta, hogy fehér lappal fog szavazni. A német képviselők megváltoztatták előbbi határozatukat, hogy a szavazástól tartózkodni fognak s Pilsudski támogatása mellett foglaltak állást. A nemzeti munkapárt nem állított jelöltet, de azt ajánlotta tagjainak, hogy sza­vazzanak Pilsudski mellett. A jobboldal három pártja: a néppárti szövetség (az úgynevezett nemzeti demokraták), a keresztény nem­zetiek és a keresztény demokraták (Korfanty csoportja) Buinski Adolf gróf poseni vajda támogatását határozták el. Tíz órakor a nemzetgyűlés ülésterme az utolsó helyig megtelt. A diplomatapáholyban egyetlen hely sem állt üresen, az újságírók is sűrűn szorongtak tribünjükön s a miniszteri pádon csak Pilsudski hiányzott. A külföldi újságírók között nyolc, külön az elnökválasz­tásra érkezett amerikai újságíró volt. A külföldi újságírók számára a szejm épületében külön telefonállomást szereltek föl. Tiz óra öt perckor Rataj szejmmarsall megnyitja az ülést, majd a munkarend második paragrafusa értelmében kinevezi a jegyzőket és fölszó­lítja a titkárokat, hogy nevezzék meg a jelölteket. A jelöléseket a lengyel alkotmány értelmében írásban kellett benyújtani s a kér­vényt legalább 50 képviselőnek kellett aláírni. E formalitások elintézése után Rataj ábécé sorrendben fölolvassa a jelölteket. Csak kettő van: Buinski Adolf és Pilsudski József. A szejmmarsall kinevezi a szavazatszedőket és megjegyzi, hogy a fehér szavazati lapok, valamint a más neveket tartalmazó lapok érvénytelenek. 11 óra 6 perckor befejeződött a szavazás. Rataj mégegyszer felszólítja a jelen nem levő képviselőket és szenátorokat, hogy szavazzanak, összesen csak 10 szenátor és képviselő hiányzott, de közülök is kettő ki­mentette magát. A hiányzók között van Witos exminiszterelnök. A szavazás után Rataj marsall 15 perces szünetet rendel el. Az ülés méltóságteljesen és komolyan folyt le. Egyetlen incidens sem történt. 11 óra 25 perckor Rataj marsall ismét megnyitotta a tanácskozást Megállapítja, hogy összesen 546 szavazati lapot adtak le, ame­lyek közül 61 érvénytelen volt. Az érvényes szavazatok száma tehát összesen 485. Az abszolút többség igy 243 szavazat. Pilsudski Józsefre összesen 292 szavazat, Buinski vajdára pedig 193 szavazat esett A lengyel köztársaság elnökévé tehát Pilsudski marsallt választották. A választás eredményének fölolvasása után Rataj marsall fölszólítja a szenátorokat és képviselőket, hogy ne hagyják el a szejm épületét, mert 12 órakor ismét megnyitja az ülést, hogy az uj elnök letegye az esküt. Ha az uj elnök nem fogadja el az elnökséget, akkor azonnal megállapítják az uj választás időpontját. 11 óra 30 perckor véget ért a nemzetgyűlés ülése. Rataj szejmmarsall 12 óra 45 perckor Bartel miniszterelnök jelenlétében közölte a lengyel sajtó munkatársai előtt, hogy Pil­sudski marsall nem fogadta el az elnöki méltóságot. A marsall elhatározása megmásíthatatlan. Ennek következtében Rataj holnap reg­gel 10 órára ismét összehívja a parlamentet, hogy újra válasszon. Pilsudski elhatározása politikai körökben óriási izgalmat keltett. A marsall döntésének következményeit pillanatnyilag nem lehet áttekinteni. Pilsudski azzal okolta meg elhatározását, hogy véleménye szerint a választás eredményét jelző számok nem mutatnak megfelelő egységre s a megoszlott közvélemény nem teszi lehetővé az ország megtisztításának nagy munkáját. A marsall pedig az elnöki méltó­ság elfogadását a parlament egyhangú ítéletétől tette függővé. Pilsudski két uj jelöltet ajánl: Moszicki főiskolai tanárt, aki kémikus és Lembergben működik, azonkívül Zdziechowskit, a vilnai egyetem filozófiai tanárát, aki tudományos munkái révén köztiszteletben áll Lengyelországban. előzményei litikai élettől, nem fogadta el a jelölést, ám­bár tagadhatatlan, hogy ő lett volna az egyet­len személy, akinek elnökségét esetleg Pil­sudski és pártja is támogatták volna. A szél­sőséges jobboldal erre csupán tüntetésből Buinski Adolf grófot, a poseni vojvodát je­lölte. Buinski eddig még nem ismerte el a var­sói kormányt s ő a poseni szeparatisták vezére. Nagyjelentőségű dolog, hogy a Witos-párt és a nemzeti munkáspárt, azaz körülbelül a teljes centrum elvált a jobboldaltól. A nem­zeti munkáspárt fehér lapot ad le az urnákba, mig a Witos-párt elhatározta, hogy nem gör- dit akadályt Pilsudski megválasztása elé, mi­vel mint döntő középpártnak vállalnia kell a teremtett helyzettel járó felelősséget. Páris, május 31. A Journal varsói jelen­tése szerint a lengyel hatóságok egy üilsud- ski-ellenes összeesküvést fedeztek föl. A ha­tóságok kiterjedt intézkedéseket tettek és a szocialisták szakszervezetében is külön szer­vezet alakult, amelynek célja Pilsudski sze­mélyes épségére felügyelni. Csicserin és Stalin Mussolini meglátogatására készülnek London, május 31. A Daily Telegraph ér­tesülése szerint Csicserin orosz külügyi nép­biztos Stalinnal együtt a közeljövőben Olasz­ország meglátogatására készül. Az utazásnak az a célja, hogy kimélyitse az Olaszország és a szovjetunió közt levő gazdasági viszonyt és közvetítsen Angora meg Róma között. Orosz­ország ma nagyon jó viszonyban él Olaszor­szággal s szeretné, ha másik szövetségese: Angora ugyancsak megértő lelkekre találna a fascisták között. Lemond a svéd kormány Stockholm, május 31. A svéd kormány- krízis oly súlyossá vált, hogy a mostani szo­cialista kabinet kedden kénytelen lesz i eadni lemondását A kormánykrizist a Strika-bá- nyákban történt sztrájk és munkáskizárás idézte elő. Az állambizo'tság a sztrájk ügyér ben csatlakozott a munkanélküliek bizc ttságá- nak álláspontjához, azaz a kormány ellen fog­lalt állást, aminek következtében a m misztéri­um kénytelen lesz levonni a konzekvenciákat. Veszélyben a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati joga II. De nyüvánvaló törvénysértés számba megy a sérelmezett rendeleti intézkedés azért is, mert a saint-germaini szerződésbe, illetve az azt ratifi­káló törvénybe ütközik. Az említett szerződés a csehszlovák köztársaság alaptörvénye s ezzel szemben minden ellenkező rendelet hatálytalan. Pedig ezen szerződés 7. §-ának utolsó bekezdése azt mondja, hogy: „Ha a cseh-szlovák kormány hivatalos nyel­vet vezetne be, a más, mint osehnyelvü cseh­szlovák állampolgároknak illő lehetőség fog nyujtatni arra, hogy a bíróságok előtt saját nyel­vüket úgy szóban, mint Írásban használhassák“. Hát ez a rendedet tényleg „illő lehetőséget" nyújt akkor, amikor szükség nélkül oly terület­átkapcsolásokat végez, amelyek 6 járásban meg­fosztják a magyar, német és ruthén nemzeti ki­sebbséget a nemzeti nyelv használatától a bíró­ságok előtt. Az az álindok, hogy a közigazgatási járást kívánták összhangba hozni a bírósági já­rással, hiábavaló, ezzel nem lehet senkit se bo­londdá tenni. Ez csak a tervszerűséget, az előre megfontolt szándékot mutatja. Először megre- parálták nemzetiségi szempontból a közigazga­tási járást 8 azután megtalálták ebben a „sük- eégét" annak, hogy a bírósági járás területét azonosítsák a közigazgatájsi járás területével, jóllehet tudták, hogy a nyelvhasználati jog általá­ban a bírósági járások területéhez fűződik! ■Vagyis nagy ártatlanul megszüntették a nemzeti kisebbségek 20% számarányát. Ez a rendelkezés világosan ellenkezik az alaptörvénnyel s ezért 'érvénytelen is. A törvény- és alkotmánysértés, a nemzeti ki­sebbségek jogállapotának a megsértése, illetve az elnemzetlenitő törekvés konkrét tényei iga­zolva vaunak, tehát a kérdés az, hogy miként lehet a bajt orvosolni. Az orvosláshoz vezető törvényes utakat mind végig kell járni. Meg kell próbálni az igazságügyi kormányt kapacitálni arra, hogy hallgassa meg azon bí­rósági járásokban, ahonnan, a pánasz hangzik, a létező pártok vezetőit, a bíróságok vezetőit és az ügyvédszövetség osztályának vezetőit és amennyi­ben objektív és bizonyítékokkal megokolt né­zetekkel találkozik, azok kellő megfontolása alap­ján adja ki a rendelet végrehajtásának az illető bírósági járásra vonatkozó felfüggesztését elren­delő végzését és készítse el a reparációt magá­ban foglaló szervezeti törvényt s terjessze azt mielőbb a parlament elé! A nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői kíséreljék meg a személyes intervenciót a hivatalnokkormánynál és az igaz- ságügyminisztemél a rendelet megváltoztatása, érdekében. Mindazon járásokban, ahol jogos a pa­nasz, a nemzeti kisebbségek politikai pártjai tart­sanak gyűlést és a nyilvánosság előtt tárják fel a panasz jogosságát és hozzanak és terjesszenek az igazságügyminiszterhez és a parlamenthez olyan rezoluciókat, amelyek a gyors reparációit kérik. Mindazon községek, amelyekben a nemzeti ki­sebbségek a rendelet által végeredményben nyelvhasználati jogukban vannak megsértve, a községi képviselőtestületben hozzanak oly hatá­rozatot, amely azt kéri az igazságügyminisztertől, hogy a rendelet, végrehajtását addig, míg a szer­vezeti törvény meghozatik, függessze fel s erről a határozatról a parlament mindkét házát érte­sítse. Ha ez az igaz békés ut sikerre nem vezetne, ha a hivatalnok-kormány a nyilt törvénysértés dacára fenntartaná rendelkezését, akkor erősebb fegyverhez kell nyúlni! Junius 29-ig minden járásból, lehetőleg a nemzeti kisebbségi nyelv használati jogban meg­sértett községek részéről, de egyesek részéről vagy pl. az ügyvédszövetség illető osztálya ré­széről panasszal kell a rendelet ellen a legfel­sőbb Közigazgatási Bírósághoz fordulni. A nemzeti kisebbségek törvényhozóinak be kell nyújtani egy indítványt, amelyben arra kí­vánják utasittatni az igazságügyminisztert, a miniszteri felelősség terhe alatt, hogy még a nyá­ri ülésszakban terjessze be a bírósági szervezeti törvényjavaslatot, (amelyet már az alkotmány szerint rég be kelletett volna adni), úgyhogy a törvény sérelmezett bírósági járásokra vonatko­A választás Varsó, május 31. A lengyel fővárosban ma reggel tetőpontra hágott az elnökválasz­tás eredményét váró feszültség. Az utcák fa­lait szocialista falragaszok borítják el, ame­lyeken a szakszervezetek és a Pilsudski-féle lövészszövetségek figyelmeztetik a nemzet- gyűlést, hogyha nem Pilsudskit választja el­nöknek, akkor a tömeg újabb kitörésére szá­míthatnak. A szocialisták állandó készenlét­ben állottak és komolyan elhatározták, hogy ha a nemzetgyűlés provokálja a népet és nem Pilsudskit választja meg, akkor az utcára vo­nulnak. A rendőrség és a katonaság leg­messzebbmenő intézkedéseket tett. A szejmépület környékén levő utcákat el­zárta a forgalomtól. Mindenütt erős kor­donokat vontak s a helyőrség állandó ké­szültségben várta az eseményeket. A jobboldali pártok tegnap elhatározták, hogy Glombinskit, a nemzeti demokrata frak­ció vezetőjét jelölik Pilsudskival szemben- Ma reggel e szándékukat megváltoztatták és a monarchista keresztény nemzetiek ajánla­tára Bobrsynski volt minisztert és galíciai helytartót állították jelöltjüknek. Bobrsynski azonban, aki hosszabb idő óta távol áll a po­zólag a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jo-1 gát megőrizze. Az indítvány indokolásába bi­zonyítékokkal támogatva fel kell hozni az összes sérelmes területváltoztatásokat in concreto! Ez az indítvány azért is okadatolt lesz, mert a fel­hatalmazási törvény csak addigra engedi a ren­deleti szabályozását a bírósági terület beosz­tásának, amíg erről törvény nem intézkedik. Hát intézkedjék a törvény. Ezt az indítványt min denképp tárgyalni kell a parlamentben, hogy az igazságiigy miniszier kénytelen legyen a parla­ment színe előtt az igazság mellett vagy ellen | állást foglalni s hogy állásfoglalása és indokolása a parlament jegyzőkönyvébe kerüljön a nemzed kisebbség törvényhozóinak állásfoglalásával és indokaival együtt, hogy amennyiben a .opará- ció ezen törvényes útját is elutasítaná a hiva­talos kormányzat és a parlament többsége, ugv a csehszlovák köztársaság ezen legjelentősebb közokiratával felszerelten kereshessük igazsá­gunkat a szabad népek és nemzetek köz* élmé­nye előtt és a népszövetség előtti I Ha egy szabad és demokratikus köztársaság­ban nem lehet az általunk hirdetett azon igaz­ságnak, hogy minden népnek meg koll adni a legteljesebb nyelvhasználati jogot a kőzetet min­den terén a belföldi törvényes utakon é'*véu\ t szerezni, miután a rendelet a saint-germaini szer­ződés nyilt megsértését is tartalmazza, el kell hogy menjünk panaszunkkal a népszó-/o! ség céé, ahol lehetetlen, hogy nekünk igazságot ne szol­gáltassanak! Mert az elnemzet lenit ést lehetetlen, hogy igazságként szentesítse a népszövetség. /glVrT* V Mai Mimiink 10 oldal O V. évf. 123. (1161) szám ■ Kedd ■ 1926 junius 1 oá SwjimiMiiiimmimii --------— nr——i — m—miimiiipi m El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzloveriSzkÓi és TUSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ÍI„ Panska ulice negyedévre76, havonta26Kő; külföldre: 7V*7 * ’I ' ’ ^ emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOlltlKCLl napilapja. hivatal: Prága II., Panskául 12/III. —Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1‘20 Ke Felelős Jőszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ lefon:30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Thumbnails
Contents