Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-12 / 108. (1146.) szám

1926 május 12, srerda. Az országos keresztényszocialista párt és az adókérdés Az országos keresztényszocialista párt pozsonyi szerkezete a part képviselőinek és szenátorainak intervencióját kérte az adóreform érdekében. Az országos keresztényszocialista párt po­zsonyi helyi szervezete az elmúlt vasárnap tovább folytatta április 18-án megkezdett nagysikerű elő­adásait. Ezúttal közgazdasági életünk egyik legfonto­sabb problémája, az adókérdés volt tárgya az értekezletnek, amelyen az országos keresztény­szocialista párt tagjain kívül nagy számban jelen­tek meg a különböző ipari és kereskedelmi érde­keltségek képviselői is. Az értekezletet Aixinger László dr. nyitotta meg, magyar és német nyelven üdvözölvén a meg­jelenteket, majd fölkérte Bertha Géza dr-t, a párt ügyészét előadásának megtartására. Bertha Géza dr. előbb német, majd magyar nyelven nagy vonásokban érdekesen ismertette a legfőbb adónemeket. Előadásának különös ér­dekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy főleg a jövedelmi és kereseti adóval, tehát oly adóne­mekkel foglalkozott, amelyek ma leginkább ér­deklik az adózó közönséget. Bertha világos és könnyen érthető fedolvasáeáit a hallgatóság szíve­sen fogadta s az előadót lelkesen megéljenezte. A felolvasás után az értekezlet egyhangúlag elfogadta Aixinger László dr. elnöknek és Krei- bich Károly alelnöknek határozati javaslatát, amelyben fölkérik a párt képviselőit és szenátorait, hogy az adóreform érdekében járjanak közbe a kormánynál s egyúttal hasonló állásfoglalásra hívták fel a többi helyi csoportot is. Az értekezlet berekesztése előtt Aixinger László dr. felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy minden körülmények között érvényesítsék a jövedelmi adó megkönnyítése iránti jogaikat, amely cél elérésére úgy a pártközpont (Pozsony, Hosszu-utca 23. II.) mint- az egyes vidéki titkár­ságok készséggel szolgálnak felvilágosítással. Magyarország tárgyalásokat kezd a nyugdíjasok ügyében Budapest, május 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzet- gy uj.üs mai ülésén a költségvetés részletes tárgyalása folyamán a külügyi tárca költség­vetése fölötti vitára került sor. Várnai Dezső szociáldemokrata kép­viselő beszédében az utódállamok nyugdíja­sainak helyzetével foglalkozott és azok érde­keinek megvédésére kért intézkedést. W a 1 k ó Lajos ideiglenes külügyminisz­ter azonnal válaszolt Várnai beszédére. Fel­hívta a ház figyelmét arra a körülményre, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök az elmúlt hetekben bejelentette a nemzetgyűlé­sen, hogy Jugoszláviával bizonyos függő kér­dések elintézésére máris vannak tárgyalások folyamatban s jelenleg a kereskedelmi szer­ződés megkötésére vonatkozólag folynak a tárgyalások, ügy Jugoszlávia, mint Magyar- ország is összeállította már a kérdések listá­ját, amelyekre vonatkozólag a további tár­gyalásokat fel fogják venni. Ezek között a kérdések között szerepel a nyugdíjasok ügyének rendezése is. Romániával a tél folyamán tervezték a tárgyalások megkezdé­sét, de azok, közbejött váratlan akadályok miatt, eltolódtak. Reméli azonban, hogy rövi­Léva, május 11. A magyar nemzeti párt garamvölgyi nép- gyülései közül kiemelkedik a vasárnapon Alsőszecsén megtartott népgyülés, amelyen Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő az aktuális politikai kérdéseket fejtegette. — A kormány kitartóan folytatja a ki­sebbségek elnyomására irányuló politikáját. Kormánytöbbség nincs, a hivatalnokkormány érzi a kisebbségek elkeseredésének a politi­kai életre nehezedő súlyát, azonban nem ke­resi az orvoslást. A* cseh sovinizmus nem akarja észrevenni, hogy itt az ország lakossá­gának a fele más nemzetiségű. Az ilyen kor­mányzat csak átmeneti jellegű lehet, mert végül is meg kell szüntetni a sérelmes politi­kát, amely a nemzetiségek megfojtására tör. A magyarság ellen irányuló földreform­mal nem csupán a nagybirtokot teszik desen reális stádiumba lép a Romániával folytatandó tárgyalások megkezdése is s ak­kor a tárgyalási anyag komplexumába ter­mészetesen felveszik a nyugdíjasok ügyének elintézését is. tönkre, hanem a zsellért és gazdasági al­kalmazottat és a cselédet is. A telepesnek nem kell munkás, maga végez el mindent, a .maradékbirtok tulajdo­nosa pedig nem alkalmaz magyar munkást. A magyar földéhesnek csak a kivándorló bot jut osztályrészül. Ezután az adózási rendszert bírálta s megállapítja, hogy a délvidéki területet első- osztályunak minősítették a vagyondézsma és a jövedelmi adó kivetésénél, míg Szlcvenszkó legértékesebb cukorrépa területeit, melyek szlovák kézen vannak, másodosztályuaknak deklarálták. Ezután a gabonavámok kérdésére tért át A gyáripart nagy vámokkal védik, ami lehe­tővé teszi számára, hogy az árakat di kiöli* mig a földmivelés ki van téve a világverseny hullámzásának. A gazdasági politikát tisztán A tisztviselőjavaslat előtérben A Svehla-kormány ígéretét a hivatalnokkormány nem tudja beváltani — A nemzeti demokraták nem tágítanak a régi megállapodástól Prága, május 11. A belpolitikai helyzet még mindig nem tisztult. A tisztviselőjavaslat kérdésében a kormány még nem tudott a cseh pártokkal megegyezni. A döntés azonban e hét folyamán feltét­lenül megtörténik s a tisztviselőjavaslat a május 18-iki plenáris ülésen a ház asz­talára kerül. A fizetésrendezés fedezetéről az eddigi tanácskozásokon még egyáltalában nem tár­gyaltak. Svehlának a kormánynyilatkozatban tett ígérete, hogy az állami tisztviselők fize­tését 1926 január elsejével visszamenő ha­tállyal fogják rendezni, most már teljesen keresztülvihetetlen. Legjobb esetleg csak április 1-ig vissza­menőleg lehet a fizetéseket rendezni, de sokkal nagyobb a valószínűség arra, hogy csak julius l-ével lép érvénybe a tisztvis- lők fizetésrendezésének törvénye. A nemzeti demokraták ez ellen máris tiltakoznak s rámutatnak arra, hogy az álla­mi tisztviselőket már eddig is sokszor be­csapták. Az állam érdekében nem szabad a tisztviselőket folytonosan félrevezetni, mert ez a közigazgatás demoralizálására vezethet. Kramárék szemére vetik Englisnek, hogy eddig elég ideje lett volna a fedezetről gondoskodni. A pénzügyminiszter azon­ban a szocialisták nyomására nem egye­zett bele a cukoradó fölemelésébe sem. A nemzeti demokraták éppen ezért arra fognak törekedni a parlamentben, hogy az állami tisztviselőket ért sérelmet jóvátegyék, azaz hogy a Cserny-kormány váltsa be Sveb- la váltóját. A hivatalnokkormány tehát igen nehéz helyzet előtt áll, mert a fenti nehézségeken kiviil még a kongruakérdés is útjában áll a megegyezésnek. A szociáldemokraták, akik eddig hallani sem akartak arról, hogy az ál­lami tisztviselők fizetésrendezésével egyide­jűleg a lelkészek fizetését is rendezzék, most azzal á naiv indítvánnyal állanak elő, hogy inkább fizessen minden ember havonta egy koronát a kongrua fedezetére, csak­hogy ne kelljen a eukoradót és ezzel együtt a cukor árát is fölemelni. Ez a szocialista javaslat természetesen csak jámbor óhaj, mert hiszen ilyen alapon a kongruát teljesen lehetetlen rendezni­A sovinizmus politikája a magyar nagybirtokossal a zsellért is meg akarja fojtani 1 magyar nemzeti párt és az agráriusok — Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő beszá­molója Alsószéesén ISTENEK HARCA FANTASZTIKUS REGÉNY Irtai LÁZÁR ISTVÁN (9) —Ne kínozzon! — nézett rá Overton es- dekelve. Bettsy néni csodálkozó arcot vágott. — De mi bajotok, gyerekek? Overton meglapult. — Megkérte a kezemet, ... — .jajdult föl a leány boldogan. Overton fölemelkedett ürmepiesen. — Igen . . . — hajolt meg mélyen, Bettsy néni fáradt arcát jóságos mosoly aranyozta be. Sóhajtott és magához ölelte hugooskáját. Madártiráda csattant fejük fölött s a ziz- zenö szellő fehér rózsaszirmot pergetett a szerelmes lány fekete hajára. Overton hálá­san csókolta meg a néni kezét. f — Arra kérem, szóljon érdekünkben a professzor ur előtt . . , Hátuk mögött megcsisszant a kavics. — Weli — mosolygott rájuk a professzor. - Mindent hallottam. De mi van a gázokkal, mister Overton? Alice a mellére borult. — Drága apukám . . . — A gázokkal? - hebegte Overton. Brinkley megcsókolta leánya homlokát gyftngéden, ajtón kihirdette atyai végzését: — All right. VII. Mutsuhito Dsain munkába temetkezett, napokig, hetekig nem jött ki háza ól. dolgozott, szüntelenül dolgozott a hangánalaku épület elő részén, amelyet széles verandává alakított át. A szoba homlokfalát föltaszitot- ta s levegős-napsugaras laboratoriumát csak egy fehér lepelllel zárta ei az utca elől. Kü­lönös alakú géprészek összeállításán fárado­zott. A nagy és nehéz munka teljes figyelmét és idejét lekötötte, de lelkében ott izzott alko­tásának motorikus ereje, — a halálos szere­lem ... Az épület hátsó részében bús gitárszó hangzott; a szegény, kis, elhagyatott muzuné szomorú dalokat pengetett. Megszokta már Mutsuhito Dsain s munkájában nem zavarta Harangvirág panaszos éneke, inkább el-ei- hallgatta, hiszen az a bánatos gitárpengés az ő fájdalmát is tolmácsolta a hurok remegő nyelvén... Alice! A gitárszó most lehalkult, majd lassan, sirámszerüen elcsendesedett. És Mutsuhito Dsain fölsóhajtott. Hatalmas kondulás vert föl a völgyből. Bumml Mély harangszó. Bumm! A Nippon Kané, az egyik bonzó-rend óriás harangja. Bumm! Hangja rengeti egész Nagaszakit, az erdők is remegnek bele s végnélküli hang- hullámai mintha döntenék köröskörül a he­gyeket ... — „ A japán érc", — nézett le Mutsuhito Dsain a külvárosba, aztán a hófehér gyé­kényre fáradtan leült. A „japán érc" végső kongása darabosan töredezett el a sziklákon, utána szinte ijesztő csend támadt. Most falak csikorognak. Harang­virág a háttér finom bambuszfüggönyét szét­vonta s betekintett, szomorúan. — Beléphetek-e, uram? Mutsuhito Dsain bólintott s a kis muzmé betipegett, majd hirtelen négykézláb esett s orrocskájával érintette a szőnyeget. — Mondtam már neked, kis muzmé, hogy­ne hajlongj előttem. Elszoktam már ettől Nyu­gaton ... Harangvirág fölemelkedett s a tudósra mo­solygott félénken, majd valami gyerekes cso­dálkozással kezdte szemlélni a félig összera­kott géprészeket. — Mi ez? — kérdezte kíváncsian. — Repülő-gép. A leány körüljárta a gép-modellt. Én láttam már repülőgépet, de az nem ilyen volt. Hatalmas fehér szárnyai voltak s alatta guruló kerekek ... — Ez egy újfajta gép, — bólintott Mutsu­hito Dsain. — Ezt én találtam ki.... — Anata i esi bán — ELSŐ EMBER VAGY? — hajolt meg a leány tisztelettelje­sen. -- Ugye, te vagy a legokosabb ember a világon? Mutsuhito Dsain elmosolyodott,. — Vannak még okosabbak is. A tanárom Brinkley, az még okosabb s egyik társam, Overton, az is van olyan okos, mint én ... — Ki tudja? — figyelte a gépet a leány. - Miért nem csináltattál kereket is a te gé- pecskédnek? — Mert nincs szükségem rá. Ez a gép nem fut neki, mielőtt fölszállana, hanem egy libői emelkedik föl. — Ez is úgy zakatol? — Nem. Ennek más motorja van. A pro- peller-csavara is más. Ezt. néni beuzin hajt­ja • • ­— Hát micsoda? ■— Elektromosság. — Ami az égen villámlik? — Az. A villanyosság. Van ez egyébként a nagyiparra baziroztáh. Figyelmen kívül hagyták, hogyha a földmivelőnek nincsen vásárlóképessége, akkor tönkremegy az ipar s a kereskedelem is. A nagyipar a szocialista irányzattal egyetértésben a földmivelés ellen irányul £ csak az legutolsó pillanatban indul­tak meg a harcok a földmivelés védelmére. A magyar nemzeti párt a fix ~ /­mok mellett foglal állást, mert nem uta­síthat vissza olyan javaslatot, amely el­ső ízben egyezik meg a földmivelök érde­keivel. Az életet nem a vámok drágítják meg, hanem a spekuláció, ez ellen kell a kormány­nak fellépnie. A magyar nemzeti párt nem paktált le a kormánnyal, bánom a jövőben is a legerélyesebb ellenzéki politikát fogja foly­tatni. A Slovák a fascista diktatúra mellett A szlovák néppárt hivatalos lapja, a Slovák, legutóbbi vezércikkében a fasoizmus kérdésével foglalkozik. Megállapítja, hogy nálunk a belpoliti­kai helyzet éppen olyan mint Olaszországban volt a fasedzmus életbelépésekor. A feseizmus megmen­tette Olaszországot a bolsevizmus rémségeitől és rendet teremtett. Most minálunk is fenyeget a bol- servizmus s ezért hallatszjanak hangok a fascizmus bevezetése melleit. A kormány, a légionlista, szo­cialista és zsidó körök félnek a fascizmustól s ezért igyekeznek minden szennyet erre a rend­szerre tolni. Ha a fascista mozgalom minálunk ugyanarra törekszik, mint Olaszországban, a rend­re, ha azon dolgozik, hogy a kormánynak s pár­toknak korrupcióját megszüntesse s a szlovák nem­zet jogait respektálni fogja, úgy örömmel üdvözöl­jük a íascizmust. *7- A prágai Központi Iroda uj címe. A szlo- venszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Központi Irodája április 1-én uj helyiségbe költözött. Az iroda uj címe: Prága, II., Porió 14 a. mez. Telefon- száma: 8—215—IV. — Birodalmi német újságírók Szlovenszkón. A berlini nagy napilapok munkatársai és a külíölid lapok tudósítói csehszlovákiai körútra jönnek. Május 19-én megtekintik Máhrásch-Ostraut, ahon­nan Szlovenszkőra is átrándulmak. Elsősorban a Magas Tátrát keresik föl. Pozsonyban május 29-én lesznek s onnan- Biiirmbe utaznak. — Megszigorítják az építőipari képesí­tést. Az építőiparban a magyar kereskede­lemügyi és ipari minisztérium 1896. évi ren­delkezése alapján a kisebb kőműves- és ács* iparengedély elnyeréséhez 18 hónapi segédi gyakorlat igazolását kívánták meg. A köz­munkaügyi minisztérium azzal foglalkozik, hogy, miként a többi iparágban, úgy az építő iparban is három teljes évi segédi al­kalmaztatás alapján engedi meg a kisebb építőipar gyakorlását. Ez a szándék össze­függ az ipartörvény unifikálásával is, mert a történelmi országokban a kisebb építőipar (földszintes házak, gazdasági épületek épí­tői) ismeretlen és annak megszüntetése a mai jogok épségben tartása mellett kívánatos­nak látszik. égen is, fo,uön is, van ez mindenütt, még benned is... A muzmé csodálkozott. — Hogy viszed magaddal azt az erőt, ami a gépedet hajtja? — emelte a tudósra nagy vágású, mély szemét. — Kivonom a levegőből, mozgás közben. A gép maga fejleszti. Irtózatos gyorsasággal fog tovaszáguldani az elektromosság villám- szárnyain ...- Én félnék... — rebegte a muzmé, — Mig egy hajó kimegy a Fukai-szigete- kig, én már meglátom gépemről az amerikai partokat... — Elmész megint? — nézett rá felhős arccal. — Nem megyek, — mormogta Mutsuhito Dsain elborult arccal. — Niucs mit keresnem ott... — Akkor minek csinálod a gépet? — Az emberiségnek s legelsősorban Ja­pánnak. Én az emberi kultúrát szolgálom ... A muzmé sóhajtott. — Té mindig az emberiségre gondolsz, — szólalt meg aztán szomorúan. — Csak az emberiségre... — Hát mi másra gondoljak? — nézett a leányra bizonyos szánalommal. — Ön magadra... Alig eszel-tszol, a gi­tárt nem szereted, teaházba sem jársz, nem kell neked semmi... Mi van veled, uram? — Dolgozom, — sóhajtott Mutsuhito Dsaíu. — Dolgoznom kell... — De mi örömöd vau akkor az életben? — csillant rá a muzmé szeme könnyesen. — Hiszen még én sem kellek neked, - borult a lábához, — pedig éjjel-nappal epedek utá­nad ... r (Folyt, köv.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents