Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-11 / 107. (1145.) szám
b május il, kedd. kWkurwi * IMit'JL'l iKiiAÜ KdzdAZPi^Ácn Szlovenszkó gabonatermése az elmúlt évben A gabonával bevetett terület nagyságáról Szlovenszkóban tiszta képet nyerhetünk az alábbi táblázatból, amelynek adatai az állami statisztikai hivatalból származnak. A számok hektárokban értendők: 1924 1925 1920—25. évi átlag Őszi búza 235.327 241.237 240-712 Tavaszi búza 13.917 12.855 13.417 Őszi rozs 180.030 181.648 184.686 Tavaszi rozs 2.698 2.722 2.832 őszi árpa 1.845 1-260 2.526 Tavaszi árpa 311.996 309.782 311.078 Zab 202.822 201-904 200.909 Tengeri 91.522 90.749 91.083 Az egész termés mennyisége métermázsákban a következő: 1924 1925 1920-25. évi átlag Őszi búza 2,763.844 3,740-057 3,250-095 Őszi rozs 1,984.160 2,688.395 2324.138 Tavaszi árpa 3,297.114 4,845.569 4,171.812 Zab 1,942.412 2,370.983 2,189.204 Tengeri 1,659.241 1,963.796 1,621-962 Az átlagos termés hektáronként métermázsákban kifejezve: 1924 1925 1920-25 átlag Őszi búza 11.7 15.5 13.5 Őszi rozs - ll.Ö . 14.7 12.6 Tavaszi árpa 10-6 15.6 13.4 Zab 9.6 11.7 10.9 Tengeri 18.1 21.6 18.3 A közölt statisztikai tabellákból látható, hogy a gabonatermő terület minden egyes fajtában megőrizte kiterjedését, sőt az őszi búzával bevetett terület mintegy 6000 hektárnyi növekedést tud felmutatni. Általában elmondhatjuk, hogy az 1925. év vegetációs időszaka a gabonatermelésre elég kedvező volt, úgy hogy a termés minden vidéken jő vagy közepes némely gabonane- miiben, mint például árpában a lehetőséghez képest igen jó. A változó nyárra a mnlt éven száraz november következett, amely a késői vetést megnehezítette és az elvetett gabona fejlődésének sem kedvezett, úgy hogy az őszi vetésű gabonanemüek tavaszra nem kecsegtettek kedvező terméssel. A csapadékos és hideg december után enyhe január é,s február következett sok esővel és a kedvezőtlen időjárás egészén március 10-ig tartott, amikor az erős dér miatt a megkezdett tavaszi munkálatokat félbe kellett szakítani. A deres periódus megszűnése után a tavaszi munkálatokat Pengőmérlegek Magyarországon Nova A Nova Közlekedési és Ipari Rt. közgyűlése az 1925. évi osztalékot 15.000 koronában állapította meg, amely osztalék május 3-ától kezdve a társaságnál (V, Dipól-körűt 22.) kerül kifizetésre. A közgyűlés az igazgatóság tagjaivá megválasztotta Balogh Brúnó, Bárczy István dr., Bódy Tivadar dr., Haupt-Stummer Ágost báró, Király Andor, Kovács Géza, Krausz Simon, Laufer La- jós, Madarassy-Beck Gyula dr., Műnk Péter, Né- ínethy Károly, Paner Leó, Radvánszky Béla báró, Ringler Alfréd, Schreier Jakab dr., Simontsies Elemér, Soós Ármin, Szél Árpád, Wei3z Fülöp, Wiftmann Ernő dr. és Wolff Elek urakat. A felügyelő-bizottság tagjaivá Hoitgy Pál, Kunst Ottó, Neugebauer Kornél, Opler Emil dr., Planer Nándor, Sárkány Béla, Schwartz Vilmos dr. és Wertheimer Adolf választattak meg. „Hermes“ Magyar Általános Váltóüzlet r.-t. A Hennes Magyar Általános Váltóüzlet r.-t.. közgyűlése az igazgatóság javaslatainak egyhangú elfogadásával megállapította az intézetnek 1925. évi julius hónap 1-ével felállított felértékelt megnyitó-mérlegét, melynek értelmében az intézet uj alaptőkéje 1,680.000 pengő, mig 720.000 pengő tőketartalékba helyeztetett; a régi részvények 25:1 arányban, összesen 84.000 darab egyenként 20 pengő névértékű részvényre vonatnak ÖS5Z0Salgótarjáni Kőszénbánya r-i A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat most tartottá Chorin Ferenc dr. elnöklésével 58. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés megállapította úgy a felértékelési, mint az 1925. évről szóló mérleget és az igazgatóságnak ezekkel kapcsolatosan előterjesztett összes indítványait határozattá emelte. Ezekfiek megfelelően a társulat uj alaptőkéje 27,300.000 pengőt, főketartaléka ugyancsak 27.300.000 pengőt tesz. Részvényösszevonás nem történik, úgy', hogy a társulatnak összesen 910.000 darab 30 pengő névétékö részvénye lesz forgalomban. A közgyűlés az 1925. évre megállapított mérleg alapján elhatározta tavábbá, hogy az összes üzleti kiadásoknak levonása és a különböző tartalékalapoknak bőséges gyarapítása után fennmaradó K 32.852,026.250 tiszta nyereségből a tisztviselői nyugdíjalap javára 1 milliárd, a társládák nyugbérosztálya javára K * 1.250.000.000, a Chorin Ferenc bányamunkások szanatóriuma ja, vára K 250,000.000, a Chorin Ferenc tisztviselői segélyalap javára K 2,50,000.000, közcélokra K 300 millió és osztalékra részvényenként K 82 ezer, a forgalomban lévő 910.000 darab Tészvény után délen április elején, északon pedig csak május elején fejezték be. A száraz tavaszt különösen Északszlovenszkó szenvedte meg, mig az április hó meghozta az esőt, amely megmentette a termést. A forró és száraz május kiszárította ja földet és rontotta a jó termés kilátásait. Ugyanez vonatkozik junius első felére, amely hideg és száraz volt. Nagyobb csapadék junius 2-ik felében következett be. sokhelyütt jégesővel. A tartósan hűvös időjárás késleltette az aratást, amely a meleg vidékeken junius végén, máshol pedig julius 10-ike táján kezdődött meg. A gabona érése egyszerre következett be, úgy hogy nem volt lehetséges mindent időben learatni, különösen az északi vidékeken, ihM nem is tudták sok helyen betakarítani a termést s igy annak minősége erősen megromlott A búza a gyors érés következtében sovány lett, az arpatermósből csak kis részt tudtak idejében szárazon betakarítani, a na gyobb része elázott, kicsi rázott úgy hogy jó- minőségü sörárpában hiány mutatkozott A zabtermés mindenütt elázott, főleg az északi tájakon. Ami az egyes gabonatermékek árkialakulását illeti, feltűnő volt a múlt évben az árpa és a zab árhullámzása, még pedig azért, mert a viszonyok kedvezőtlen alakulása következtében a gabonanemüekben a termés gyengébb volt. Az árpa ára a vetés előtt (hitelesített magvaké) 320—330 korona volt métermázsánként. A vetés után az árpaárak leestek és a termés előtt 180—190 korona között mozognak. Az aratás után kis emelkedés áll be, majd a nagymértékű lengyel behozatal ismét erősen leszorítja az árpa árát s amellett a külföldön való elhelyezés sem volt kedvező. A sok kártevő állat közül a múlt évben az enyhébb időjárás következtében erősen el volt terjedve a mezei egér, amely óriási károkat okozott főleg Nyitra és Kassa megyékben, de másutt is. Némely vidéken például a Szepesség egy részében a termés 80 százalékát tette tönkre a kártevő. A földmivelés ügyi minisztérium a mezei egér erős elszapo rodása következtében rendeletet adott ki annak kötelező kiirtásáról és a Szlovenszkói Földmivelésügyi Tanácsnak 40.000 koronát adott szükséges irtóeszközök beszerzésére. Ugyancsak erősen ártott a termésnek a sok gyom, különösen a. kassai megyében, amelynek elterjedését abban kell keresni, hogy az Őszi szántást sok helyen nem lehetett végrehajtani. összesen K 29.120,000.000 fordittassék, a fennmaradó K 682,026.250 pedig az 1926. év számlájára előirassék. Az osztalék ez év május 10-ik napjától kezdve kerül kifizetésre. Az engedélyezési eljárás újabb mérséklése Peroutka dr. kereskedelemügyi miniszter, aki Dvorácsek és Novák miniszterek kereskedelmi politikáját követi, arra határozta el magát, hogy a behozatalnál és kivitelnél az engedélyezi eljárást az eddiginél nagyobb mértékben szabadabbá teszi. A jelenlegi sza- baddátétel május 17-én lép életbe és május 9-én tették közzé a hivatalos lapban. Az uj könnyítés a csehszlovák vámtarifák közel kétszáz tételére vonatkozik, még pedig a behozatal 140 és a kivitel 60 tételére. Mig eddig a vámtarifa tételei közül a behozatalnál 30 százalék tartozott az engedélyezési eljárás alá (ezek közül néhányan csak részben), az uj szabályozás 80 százalékot szabadit fel az eljárás alól, ezek közül azonban egyeseket csak részben. A kivitelnél a vámtarifa 18 százaléka tartozott az engedélyezési eljárás alá, mig most 96 százalékot szabadítottak fel. Amennyiben egyes áruk a behozatalnál még az engedélyezési eljárás alá tart tornak, ez azért történik, mert ily módon kívánnak tekintettel lenni a hazai mezőgazda- sági és ipari termelésre és arra, hogy egyes tételek nem részesültek kellő vámvédelemben. Egyébként az. hogy nem szabadították föl a behozatalt és kivitelt, teljesen az engedélyezési eljárás alól, bizonyos kereskedelempolitikai és szociálpolitikai okokból is történt. A hivatalos kommüniké szerint a* engedélyezési eljárástól azért nem tekinthetnek el minden esetben, mert olyan esetekre is tekintettel kellett lenni, ahol komoly ellátási okokról van szó és pedig a népesség ellátásáról, a nyersanyagok biztosításáról, vacv pedig különleges mezőgazdasági szociálnolitikai okokról, mint például a munkásság foglalkoztatásáról. Az uj rendelet autonóm és a kereskedelempolitikai megegyezésektől függetlenül jelent meg és igy a kereskedelempolitika ie- egyszerüsitését bizonyitja, eltekintve attól, hogy adminisztratív téren is nagy könnyítést jelent. A kereskedelmi világ az újítást szívesen fogja venni, bár az a tény, hogy a vámtarifa több tételét az engedélyezési eljárás leépítésével szabaddá tették, még korántsem jelenti azt, hogy ezáltal úgy a mezőgazda- sági, mint az ipari válságon komolyan segítettek volna. Könnyítést jelent az, hogy a formalitások és a kezelési költségek ezentúl elmaradnak. A kereskedelmi miniszter máju6 7-iki rendeletében egyébként intézkedett arra nézve is, hogy a felek bizonyos óvadékok deponálása mellett a behozatali és kiviteli illetékeket, amelyeket olyan árukért már lefizettek, amelyek szabaddátétele május 17-én életbelép, visszakapják. Rosszabbodott a csehszlovák szénipar helyzete. Az Ostraui—karwini körletben a szénbányák üzemüket mindinkább korlátozzák s dacára annak, hogy most már csak 3— 4-szer dolgoznak hetenként, a korlátozás egyre folyik. A kohók nagy része szünetel és ez arra mutat, hogy a rossz konjunktúrától való félelemben a termelést erősen csökkentik- A belföldi fogyasztás nem növekedett s a kivitel sokkal csekélyebb, mint az elmúlt hónapokban. A barnaszénbányákban sem javult a helyzet. A munka hetenként kétszer szünetel és a fogyasztás barnaszénben is nagyon gyönge. Németország leszállította a barnaszén árát s igy erős versenyt jelent a csehszlovák barnaszén számára. Javaslat a vagyonszaporulati adóról. Szent- Ivóny József és társai, a magyar nemzeti párt képviselői, javaslatot terjesztettek a képviselőház elé, amely szerint a vagyondézsmával kapcsolatos vagyonszaporulaitt adót mindenütt tikfllvszaporulat alapján vetették ki- A pénzügyininiszter a hírlapi cikkekben is megnyílván itott saját nézete szerint is ez helytelen és igazságtalan. Ennek alapján kérik, hogy mondja ki a képviselőiház, hogy a va- gyondézsmával kapcsolatos vagyónszaporulati adó haladéktalan revíziója fél tétlen ül szükséges. A kormány utasítást kap, hogy a revízió keresztülvitelére vonatkozó törvényjavaslatot 30 nap alatt terjessze a nemzetgyűlés elé s a meghozandó tör vény életbelépéséig, ‘ illetve végrehajtásáig a va- gyonszaporulati adó behajtását függessze fel. A szlovensükÖi magyar vámzónát a vám- és monopóliumszabályzat alapján a pénzügy miniszternek május 4-ről keltezett rendelete állapítja meg. A rendeletét a legközelebbi napokban hivatalosan közzé fogják tenni. A Gazdák és Iparosok Hitelszövetkezeiének közgyűlése Rimaszombatban. Tudósítónk jelenti Május hó 5-én tartotta meg Rimaszombatban IV-ák évi rendes közgyűlését a Gazdák és Iparosok Hí telszövetkezete Szabó Eléanér elnöklésével. Az igazgatóság és félügyelőbizottaág jelentését vala mint a mérleget és' á véateség-ny éréségszá ml át e közgyűlés tudomásul vette s a felmemtvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak egyhangúlag T megadta. A mérlegben kimutatott 12-663.53 K tészta nyereség fölosztására vonatkozólag a közgyűlés elfogadta az igazgatóság javas latét, amely szerint 10%-os osztalékra fordütrtatik 7650 K a itarte lé-kalaphoz csatoltatik 3000 K és a jövő év számlájára áfcvitetik 1913.53 K. Ezután a tárgysorozatban kitűzött választásokat ejtette meg a közgyűlés és elfogadta az igazgatóság javaslatát, amely szerint a sorrend szerint kilépő Bátiky Alá dárt újból megválasztja igazgatósági taggá 3 évre. M’éöy sajnálattal vették tudomásul Fazekas István barslédeci lakos igazgatósági tagságáról való lemondását, akinek odaadó működéséért és fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Helyet te a közgyűlés VaJaszkay Rezső rimaszombati üzletrészest választotta meg. Végül az 5 lejárt fed iigyelőbizottsági tagság betöltése következett s a közgyűlés Soldos ÁTpádot, Szaniiszló Istvánt, V. Oros Jánost és Liptai Mihályt egyhangúlag újra megválasztotta 3 évre felügyedőbizottsági tagoknak, Kraxnerr Imre helyett pedig Nagy Lajos ne- mesmart onfa lva i kisgazda, üziletréezesrt választotta meg. Háltrányoa-e magyarországi gazdákra nézve a csehszlovákiai agrárvám? A mezőgazdasági vámok kérdésének aktualitásra föl veti annak problémáját, vájjon hátrányt jelent-e a magyarországi mezőgazdaságra nézve az, ha Csehszlovákia magas vámokkal védi mezőgazdasági termelését? E problémára éTdekes világot vet egy mindkét állam mezőgazdasági viszonyait ismerő szaktekintélynek nyilatkozata, amelyet egy magyar újságíró előtt tett. Ez a nyilatkozat kifejti, hogy Magyarország elsősorban burájának kiválósága, másodsorban a világpiaci kereslet folytán buzaf elesi egét akkor ie ed tudja helyezni, ha Csehszlovákia vámtarifája lehetetlenné teszi Prága felé az exportot A magyar agrárérdekefenek egyik legnagyobb problémája a magyar bor elhelyezésének kérdése. Magyarország borfeleslegét nem tudja elhelyezni, ámde azt Csehszlovákia sem tudja megvásárolni. A bort Csehszlovákiában a magyar és német gazdák termelik, a búzát ugyancsak a magyar és német mezőgazdaság adja nagyobb részében Csehszlovákiának. E kérdés tehát a két állam magyarságának érdekeit figyelembevéve, ekként fest: melyik testvér hozzon áldozatot a másikért? Ha a szlovenszkói és ruszinsZkói magyar gazdaközönség megbuktatja az agrárvámokat, úgy a szó legteljesebb értelmében feláldozza magáit, mert gazdasági létét ingatja meg, mig a magyarországi gazdák a szlovenszkói magyar gazdaközönség áldozatából semmi hasznot sem húznának. Adómentes énkor engedélyezése. A Szlov. Gazd. Tud. jelentése szerint a cukoráruk exportőrjei a vezórp!éart)gyigazgntőságtól direkt utón megkaphatják az adómentes cukor megvételére szolgáló engedélyt, aimi termékeik kivitelét megkönnyíti.' Ez málna szörpre, lekvár ra, kandirozoti gyümölcsre, tehát mindama áruikra vonatkozik, amelyekéit répacukorból állítanak elő. A pénzintézeti tisztviselők szövetsége n pénzügyminiszternél. Euglis dr. pénzügyminiszter pénteken fogadta a pénzintézeti tisztviselők szövetségének küldöttségét. A szövetség a hosszabb audiencián mindama kérdésekkel foglalkozott, amelyek a bankok szanálására és fúziójára, a bankíiókok összevonására és a hivatalnokok szolgálati viszonyainak szabályozására, valamint az igazgatósághoz való viszonyára vonatkoznak. A hivatalnokok kiemelték a szanálandó bankok hivatalnokkarának. problémáját. A miniszter minden kérdésre válaszolt és kérte a hivatalnokokat, hogy legyenek türelemmel, mert a bankszanálás és a vele járó kérdések komplexuma nagy türelmet igényel. A hivatalnokok szövetsége óvást emelt a csehszlovák pénzpiac elpolitizálása ellen és az ellen, hogy az országos intézetek igazgatósági és hivatalnokkarát rendes verseny kiírása nélkül külíöldi erők bevonásával megnagyitsák. A miniszter erre azt válaszolta, hogy teljesiteni fogja a hivatalnokszövetség kérelmét. A szövetség az adóreform kérdését is megpendítette és a miniszter erre kifejtette azt az álláspontot, amelyet a kérdésben elfoglal, különös tekintettel a hivatalnokok jelenlegi helyzetére. Az aratómunkások fegyvergyakoriata, A magyar nemzeti párt sajtóíőnökeége közli: Holota János dr. és Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőik pénteken felkeresték Sirovy tábornok nemzetvédelmi minisztert és kifejtették előtte, hogy a mezőgazdaságra nézve súlyos sérelmet jelent az a körülmény, hogy számos aratómunkást julius 5-re, tehát az aratás időpontjára, íegyvergyakorlatra hívtok be. Kijelentették, hogy a katonai igazgatásnak ez az iáíéakedése egyrészt a mezőgazdaságot sújtja, másrészt szociális szempontból tarthatatlan, mert az aratómunkások egész évi keresetét és megélhetését veszélyezteti. A nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy a legsürgősebben fog intézkedni a panaszolt esetekben és kérte a törvényhozókat, hogy minden konkrét esetet hozzanak tudomására. A pozsonyi nagymegye hitelkérdései. A Szlov. Gazd. Tud. jelenti, hogy az államvasutak igazgatósága Pozsonymegyétől megvonta a hitelt, mert a megye 1928 januárja óta az igazgatóságnak három millió koronával tartozott kavicshivarozásért. Miint ismeretes, az adóreform alapján a megyének és a megy ©igazgatásnak nincs meg az a joga, hogy a megyei és községi terhek fedezeteit maga hajtsa be. A megye nem fizethet, mert a pénzügyi igazgatóságtól nem folyósítottak elég pénzt, más bevételek fölött pedig nem rendelkezilk. A híteUmeg- szünteté® következtében a kavicsszállifés igen rossz pénzügyi helyzetbe jutott, mert a szállítóknak vagy M kell kölcsön özniök a (szállítási költségre szolgáló összeget, vagy pedig a szállításokat be kell szünfetniökI gaz-e, hogy u agrárvámok nyomán drágaság kÖTetkeaik ? Az agrárvámok ellen felsorakozott szocialista pártok, eőt egyez polgári színezetű pár* tök » azit a bírt kolportálják, hogy az agrárvámok behozatala jelentős drágulást fog okozná a minden* napi életben és hogy ezért az agrárvámok beveze* téae nem lehet érdeke az ipari érdekeltségnek és a munkásosztálynak. Ez az állítás minden komoly számítási alapot nélkülöz és számadatok nélkül támogatva, politikai frázisnak tekinthető. Hogy az ipari társadalom számára az agrárvámot nem jelentenek veszedelmet, azt bizonyitja. az a körülmény, hogy a kimondottan ipaxosérdekeket védő cseh iparospárt fentartás nélkül megszavazza az agrárvámokat és hogy .a német iparospárt a német gazdapárttal és a magyar nemzeti párttal együtt február 16-án törvényjavaslatot nyújtott be az agrárvámok érdekében. De a munkásosztályok számára sem jelenthet nehezebb megélhetési viszonyokat az agrárvám, mert a mezőgazdasági munkás tisztában van azzal, hogy ha a földmivelés az agrárvámok nyomán rentabilitásban nyer, úgy ennek következménye - a mezőgazdasági munkás bérviszonyainak javulása lesz. De az ipari munkásosztálynak is látnia kell az elmúlt évek tapasztalatait. Látnia kell azt, hogy két év alatt a cukorrépa ára több, mint őí>?í-kal esett és ennek dacára a cukor ára nem változott, éreznie kell azt, hogy a gabonaárakban mutatkozó 40%-os áresés sem hozta magával a kenyér árának olcsóbbodását és hogy a marhaárakban tapasztalható árbessz a húsáraknál egyáltalában nem éreztette hatását Ha tehát a gabonavámok folytán a gabona árában némi áremelkedés tapasztalható lesz, úgy ez nem fog lényegesebb drágulást okozni a liszfpiacon, de mindenesetre biztosítja annak lehetőségét, hogy a gazda vásárlóképessége emelkedik és ezáltal az ipari termékeknek forgalma lényegesebb emelkedést fog mutatni- A szilárd gabonavámok legfőbb 'előnye abban mutatkozik,-hogy nyomukban a búza | árának stabilitása várható, ami a közgazdasági ! életnek stabilitását te előmozdítja és a közgazda- j sági életben jelentkező bizonyosság minden gaz- ! dflSági érdekcsoport számára Csak hasznot és I előnyt jelenthet. .Slj&ZámtMLy . 4- Barátságosabb a prágai tőzsde. A tőzsde hangulata ma barátságosabban indult, miután a kontremin számos fedezési vásárlási eszközölt. Főleg a kulisszban élénkült, meg az üzlet, ahol kedvezően hatot! a Skoda javulása. Később azonban sok anyag került a piacra, úgy, hogy a nyereségek egy része lemorzsolódott. Az árfclyanringadozás azonban nem öltött nagyobb méreteket.. — Az ipari piacon megszilárdultak: Északi Vasút 70, Cseh Kereskedelmi 20 (ex Kupon 80), Skoda és Solo 11, Nyugatceeh Özén és Schöeller 10, Tnwald >
