Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-08 / 105. (1143.) szám

8

1926 május 8, szombat.

naü bírni és úgy a brünni fiók, mint a prágai központ a saját számlatulajdonosaival direkte érintkezik. Mindegyik hivatalnak saját nyomtatványai lesznek és fel nem cserélhetők, illetve a másik hivatalhoz tartozó számla céljaira fel nem használhatók. A nyomtatványok egységesek lesznek, de szinben és a számok mellett feltüntetett Prága vagy Brünn jelzés által külötmböznek egymástól. Bármely intézet számlatulajdonosai számára lehet a csehszlovák köztársaság bármely postahivatalánál befizetéseket eszközölni s azok az illető intézethez direkte küldetnek be, épugy bármely hivatalhoz tartozó számlatulajdonos utalhat ki bármely postahivatalnál eszközlendő kifizetést, melyhez bármelyik hivatal direkte küldi az utalványt. Ugyancsak mód lesz arra is adva, hogy külömböző hivatalokhoz tartozó számlatulajdonosok egymás között átutalhassanak átkönyveléssel (clearing).

Csehszlovák vállalat, amely a Kirgiz-állam támogatását élvezi. Az „Interhelpo“ zsolnai alapítású szövetkezeti alapon létesült társaság, 75 családdal Pisekben a szabad kirgiz köztársaságban virágzó kolóniát létesített. Mint értesülünk, a kirgiz kormánytól nagy államsegélyt kapott az utóbbi időben, hogy közszükségleti vállalatokat létesitseu ott. Eddig egy malma s egész sereg műhelye van a telepnek, van mérnöke, építőmestere és erős fellendülést mutat. A kirgiz kormány által neki kijelölt földet szép eredménnyel művelik meg. Május 15-én újabb 45 család készül Zsolnáról Pisekbe költözni, akik különböző gépeket, szerszámokat és berendezési tárgyakat, mintegy 800.000 Kcs értékben, ezenkívül textilgépeket 600.000 Kcs értékben vinnének ki magukkal s ctt többek között textilgyárat létesítenének. Mért szükséges az, hogy e szorgalmas kezek kivándoroljanak, miért nem találhatnak itthon kenyeret? Mert bölcs kormányunk annak idején kimondta a dezin- dusztriálás jelszavát, melyei Szlevenszkón végre is hajtottak halálos Ítéletként akkor, amikor más államok nagyösszegü segélyekkel fejlesztik iparukat, nálunk a meglévőt is erőszakkal elnyomják.

Mágánfél a nála dolgozó munkásért nem felelős a betcgsegéiyzö pénztárral szemben. Az egeri kereskedelmi és iparkamarát megkérdezték arra nézve, hogy ha egy magánfél konyhai tűzhelyének javítása és felállítása céljából iparengedéllyel bíró kőművesmestertől munkást kér s utólag kitűnik, hogy a munkás a betegsegéíyzőbé bejelentve nem volt, van-e igénye a pénztárnak a magánféllel szemben. A kamara e kérdésre úgy nyilatkozott, hogy semmi esetre sincs igénye a betegpénztárnak a munkást ily körülmények között alkalmazott magáuféllel szemben a betegsegclyzői járulékokra.

Kézimunka oktatás az iskolákban. Az

iskolaügyi minisztérium intézkedést ígért arra nézve, hogy az iskolákban a kézimunka oktatást mindenütt biztosítani fogja, azonban nagy akadályt képez szerinte az, hogy nincs elegendő tanerő. Bátrak vagyunk felhívni a minisztérium figyelmét, hogy elegendő kézimunka tanerő van a régi tanszemélyzet között, akiket annakidején elbocsájtottak, ezek között akad magyar és német anyanyelvűn kívül szlovák is elég.

Fekete börfesték. Bőriparosainknak ajánljuk a következő jól bevált fekete bőrfestéket:

5 kg vasgálic (zöldgálic), 150 gr borkősav, 40 liter vízben feloldva, ülepedés után a tiszta folyadékot leöntjük. Külön 75 kg kékfát, 80 liter vízben addig főzzük, mig ez 50 liter folyadékra besürüsödik. 8 napi állás után a folyadékot leöntjük, feloldunk még benne 1 kg szölőcutorot és az első folyadékkal összekeverjük. Ha különösen szép fényt akarunk elérni, akkor a második folyadékba a szőlőcukron ikivül még 125 gr anilinfestéket adunk s azután keverjük a zöldgálicoldattal. A bőröket szódaoldattal vagy szalmiákszesszel, melyhez 25-szörös vízmennyiséget adunk, a zsírtól kefével megtisztítjuk s azután a fekete oldattal bemázoljuk.

Áruminták szállítása külföldre. Legutóbbi számunkban könnyítéseket jelentettünk az áruminták külföldre való szállításánál. Az öröm korai vodt, mert e napokban több kereslted őt igen kellemetlen meglepetés ért. Eddig ugyanis árumintákat mint „Minta érték nélkül" olcsó tarifa mellett küldtek külföldre, mint rendesen, azonban a legutóbb ilyen küldeményeik visszaérkeztek azon megjegyzéssel, hogy az 1924. évi stockholmi egyezmény szerint mintaküldemények nem szállíthatók olyan értékben, amilyen értékű a vám szerint következtetve a szállított áru. Árumintákat, melyek értékesebbek, a jövőben tehát levélben kell küldeni. Ez azonban kissé drága mulatság, mert pl. Franciaországba félkilós ilyen levél csak 40 K-ba kerülne' Csomagban küldve talán olcsóbb volna, de Így meg pár hétig tartana a szállítás.

A esi. államvasut 1925. évi teljesítménye számokban. A vasutügyi minisztérium közlése szerint a csehszlovák állaanvaisut és azon helyiérdekű vasutak, melyek 1925. évi január 1-el államosítottak, az elmúlt évben a következő szállításokat teljesítették: 1925.

évben 255,375.230 személy, tehát 14,377.379-el vagyis 595 %-al több, mint 1924. évben, legerősebb volt a szeimélyszáHiitás jundus hóban, leggyengébb februárban. Podgyász és ex- press áru 124.178 tonna, vagyis 10.317 tonnával illetve 6.94 %-<al több mint az előző évben. Teheráru 65,452.552 tonna, azaz 3,537.474 tonnával illetve 5.71 %-al több mint az előző évben. Díjmentes szállítás (régié) 7,147.312 tonna, vagyis 576.241 tonnával illetve 7.46 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az összes teheráru tehát 72,599.884 tonna volt, vagyis a szállítás az előző évihez képest 2,961.233 tonnával, illetve 4.25 %-al több. A díjtalan szállítás csökkenése főleg a tüzelőanyag fogyasztásának csökkenése által állott, elő, ami 697.000 tonna volt. Az egész saját régié szállítás 36.751.621 tonna volt s ebből 4,237.323 tonna regietüzelőanyag. A legerősebb szállítás októberben volt 9. Vk millió, a leggyengébb májusban 5 millió tonnával. A szállított áruk részletes táblázata szerint az összes termékek szállítása emelkedett, különösen erősen répa, répaszelet, cukor kevésbbé, trágyaanyag, mész, kaolin, homok, gabona, tégla, éirc, vas és fa. Erősen csökkent a szénszállítás, mely 1.7 millió tonnával volt kevesebb az előző évinél, ami élénken jellemzi a szénipar kedvezőtlen helyzetét. A fuvarbev. 1925. évben 3,167.691.003 koronát tettek ki, tehát 117,321.757 Kcs-val illetve 3.85 %-al nagyobbak az 1924. évinél. Az államvasutak összes bevételei 4 miilliárdon felül 173,307.045 Kcs-val az 1924. évi felett voltak.

A csehszlovák vasipar szomorú helyzete. A witkowitzi vasmüvek vezérigazgatója terjedelmes jelentést adott be nemrég a müvek üzemi választmányának, melyből érdekesnek véljük az alábbiakat közölni: A francia valuta esése Elszászloíharingiának Franciaországhoz való csatolása, a ruhrvidé- ki szén és koksz jóvátétel fejében való biztosított szállítása Franciaországot vasiparának termelőképessége fokozására serkentették.

A mai valutáris viszonyok pedig lehetővé teszik neki, hogy a világpiacon áruit olyan olcsón kínálja fel, amellyel a többi állam, főleg a tengertől messze eső Csehszlovákia nem képes versenyezni. Vasiparunk nagy része arra kényszerül, ha eddigi piacait meg akarja tartani, hogy veszteségre adjon el, mert csak igy tudja eddigi alkalmazott munkásait foglalkoztatni. Miután ez a foglalkoztatás csak mesterséges utón lehetséges, igy nem volna hosszabb időn . át folytatható. Tárgyalások folynak egyes vasgyártmányok szállításának kartellirozására s igy érdekünkben áll lehető előnyös arányt a jelenlegi és a háború előtti termelés között fentariani, mert ezen tárgyalások alapjául az eddigi szállítások és eladások átlaga szolgál. A vasipar mai állapota különösen kritikusnak tekinthető és az ipar küzdelmétől nemcsak a vállalatok foglalkoztatásának ideiglenes fentartása, de egész jövője függ. Nehezíti még a helyzetet az is, hogy egyes államok magas vámokat vetettek a vasipar készítményeire. így például Romániában rendkívüli 100 százalékot túlhaladó vámemelés volt. Más államok viszont, mint Anglia és Németország, a kritikus időben vasiparuknak olcsó hitelt nyújtottak, hogy kivitelüket fentarthassák. Németország például több mint két és fél milliárd koronát fordított e célra. A vasmüvek a munkássághoz fordulnak azzal, hogy egyelőre semmiféle bérjavitási mozgalomba ne fogjon, mert ahol nincs foglalkoztatás, ott 100 százalékos béremelés sem ér semmit s viszont ez az állapot nem átmeneti krízis, de az egész ipar jövője függ ennek miként való átélésétől. Ezért arra kéri a munkásságot, hogy szükség esetén segítsen a terheket viselni, ha a dolgok ,a jövőben még rosz- szabbodnának.

Mennyi autó van Prágában? A prágai

rendörigazgatóságnál február hó 1-én összesen 6510 gépjármüvet könyveltek el. A nyilvántartásban 3021 személykocsi, 1031 teher- koosi és autóbusz, 1360 motorkerékpár és 157 egyéb jármű szerepel.

Vasúti podgyász és expresszáru biztosítása. A csehszlovák államvasutak vezetősége az Európai podgyász- és árubiztositási társaságnál a következő mérsékelt dijakat eszközölte ki: A biztosítási dij minden 1000 korona után 150 kilométerig 1 K, 450 kilométerig

1.50 K, 700 kilométerig 3 K, 1200 kilométerig

4.50 K, ezen felül 6 K. Ezen dijak a podgyász- felvevő állomáson felragasztandó bélyegek ellenében fizetendők. Ugyanott az újonnan bevezetett „Allrisks" biztosítás által nemcsak a feladott, de a kézipodgyász is elveszés, hiány vagy sérülés ellen a mamái nagyobb értékben is biztosítható. Ezen biztosítás 30, inetve. 80 napig érvényes.

Csehszlovák köztársaság és Ausztria közötti korona tartozások Clearing rendezésének gyakorlati megvalósítása. Az erre vonatkozó ratifikációs iratokat a két állam között már kicserélték és e napokban a törvények és rend el etek gyűjteményében közhírré teszik. Az igazságügyi miniszter is ad ki rendelkezést az árvapénzek ügyében, mert ezt is rendezte a megegyezés. Még mielőtt a gyakorlatban az egészet megkezdenék, az osztrák clearing intézet képviselőivel még el kell intézni egyes formalitásokat. Mindkét államban egyszerre fog az akció megindulni. A csehszlovák elszámoló intézet az ausztriai adósoknak fizetési meghagyásokat fog küldeni, melyek végrehajthatók lesznek és az ausztriai adósok kötelezettségeiknek az egyezményben megállapított kvótáját az osztrák postatakarékpénztárnak egy külön alapjára fogják befizetni. A csehszlovák elszámoló hivatalnál hasonló alap létesül, állóvá a csehszlovák adósok fizetik majd be ausztriai tartozásaikat. Miután a clearing gyakorlati végrehajtása több időt igényel, valószínű, hogy a kisebb csehszlovák hitelezők előlegeket fognak kapni. A kiegyezési kvóta véglegesen csak akkor lesz megállapítható, ha mindkét állambeli adósok rendezték tartozásaikat, miután ma még nem tudható, hogy minden követelés behajtható lesz-e.

Amerika és Anglia ellentéte a gumikérdésben. Anglia a gumitermelő, mert gyarmatai szolgáltatják a nyersgumi legnagyobb részét, viszont Amerika a legnagyobb nyersgumi fogyasztó, nemcsak rengeteg automobilja, de gumigyárai révén is.^ A nyersgumi árai az utóbbi időben erősen emelkedtek, úgy hogy Amerika ezen a tételen nagy fogyasztása révén igen nagy ösz- szeggel adózik Angliának. Angliát azzal vádolják az amerikaiak, hogy ezen az utón akarja behozni a háború alatt csinált amerikai adósságait, vagyis az Amerikának fizetendő összeget az amerikaiakon akarja behozni. A amerikaiak minden gazdasági kérdésre kiterjedő figyelmét jellemzi, hogy Hoovers felhívta honfitársait az autógumi gazdaságosabb kihasználására, annak korábbi javítására és fokozottabb gondozására. Ezen réven 25 százalék megtakarítást vél elérni, ami lényeges összeget jelent. Ezenkívül Amerikában folytatni fogják Ford kísérleteit, amelyek Floridán nagyobb gumiültetvényekkel jó eredménnyel jártak. Ugyanakkor az amerikai gumigyárak erősen építkeznek termésük fokozása céljából. Az az egy bizonyos, hogy. ha az amerikai gyárak termelésüket fokozzák, gondoskodni fognak annak elhelyezéséről is.

Külkereskedelmi képviseletünk gyengítése. A kormány több konzulátus megszüntetését tervezi, ezek közül sok olyant is, amely eddig igazán hasznos szolgálatokat tett és nélkülözhetetlen kivitelünk és behozatalunk lebonyolításánál. Hogy csak a fontosabbakat említsük: Megszüntetni óhajtja

a ruscsuki képviseletet Bulgária legfontosabb beviteli városában. A krakóit, melynek fentartásáboz nekünk, szloveuszkóiaknák igen fontos érdekünk fűződik, mert hála a kormány balkezes gazdasági politikájának, úgyszólván, egyetlen kiviteli lehetőségünket védi. A marseilleit, a Földközi tenger ezen fontos kikötőjében, ahol 40 más állam tart fenn konzulátust, ahová nekünk a francia gyarmatáruk behozatala révén különös érdekünk fűződik. A chemnitzit, amely a behozatali érdekeinket képviseli, főleg szövő- és kötő gépekben és az ezen ipar révén odairányult idegenforgalom figyelmének a csehszlovák köztársaságra való felhívása által is igen fontos szolgálatokat teljesít. Megszűnik végül a csernovitzi konzulátus is, hová már is erős kivitelünk irányul s ez még fejlődni fog, de a fejlődő orosz kivitelnek is bázisa ez a konzulátus. Hogy ezen hivatalok megszüntetését takarékosságból vagy egyéb okokból tervezik-e, nem tudjuk, mert a kül- ügy minisztérium a tervet nem indokolta, csupán közölte a megszüntető hivatalok jegyzékét. Azonban akármely okból is történik az, rövidlátásra vall ezen fontos* pontok feladása, akkor, amikor az ipar és kereskedelem háborúját vívjuk, melytől igazán boldogulásunk függ. Ha az egyén érzelmei nyomása alatt cselekszik, megteheti azt, mert a saját bőrét viszi a vásárra, de egy állam- férfiú, amikor az állam ügyeit intézi, csupán a köz érdekét kell, hogy figyelembe vegye s tegyen félre minden érzelmi momentumot, mert intézkedése mások érdekét érint], sokakét s az övét legkevésbé. Ha pedig anyagi érdekek parancsolják ezt, úgy próbáljanak más fölösleges hivatalokat és állásokat megszüntetni, s ha a fenti szempont nézőszögével látják a helyzetet, bizonyára sok olyat- fognak találni, amelyek megszüntetése esetén még pár külkereskedelmi képviseletet fel lehet állítani, nem hogy meg kelljen szüntetni.

Egy iparos leveléből. Nagyon hosszú volna az egész levelet közölni, igy annak csak rövid kivonatát adjuk itt. Jellemzi a becsületes, józan felfogás s az alapgondolata olyan, hogy igazán megszívlelhetnék, akiknek szól. —• Az iparosok — Írja többek közt —, akiknek cinre könnyén megtud ható mindenféle

névjegyzékből, gyakran keresik fel kéregető levelekkel különböző jótékony célokra. Néha úgy, hogy a postai befizetőlap is mellékelve van, tehát a kéregetést nagyban űzik. Ezek nagyrészét könnyű szívvel nem lehet elutasítani, de legkevésbé akkor, ha a sok háborús rokkant fényképét látjuk, akiket támogatni kellene. Nem volna-e lehetséges a maradék- birtokok egyikét, melyeket rendszerint politikai és egyéb érdemek jutalmául adnak, a háború szerencsétlenjeinek adni, ott nekik otthont, foglalkozási helyet stb. berendezni, ahol nem esnének senki terhére, jólétben, munkában tölthetnék idejüket és viszont nem kellene koldulva könyönadományokat gyüjteniök, akár írásban és postacsekkel, akár személyesen? S talán ők is megérdemelnék úgy, mint egyes politikusok, vagy a legionisták. De mindenesetre jobban rászorulnak, mint azok.

Egészségügyi kiállítás 1927-ben Pozsonyban. A Nemzetközi Dunavásáf vezetősége által még 1923-ban előterjesztett tervek szerint az egészségügyi minisztérium helybeli expoziturája 1927-ben akarja ezen kiállítást megrendezni, még pedig kibővített méretekben. Ezen ügyben a Dunavásár vezetősége az itteni egészségügyi minisztérium referensével, Kraicz dr. miniszteri, tanácsossal tárgyalásokat folytatott. Ezen tárgyalásokon a közel jövőben szintén részt vesznek a pozsonyi egyetem orvosi fakultá- . sának kiküldöttjei is.

Uj eljárás a £a szárítására. Eddig a fát gyorsan, fűtött helyiségben szárítottuk, de a gyors szárítás igen gyakran repedéseket okozott. Az újabb eljárás szerint nem fütött, de hűtött levegőjű helyiségbe helyezzük a fát, ahol a levegő nedvessége lecsapódik a hideg hütőtest falaira és igy szárazabb lesz és a fából vesz fel nedvességet, ami újra lecsapódik a hütőtest falaira. Ezen módon a fa gyorsabban szárad, mint a levegőn, de lassabban, mint meleg száritő kamrában és nem keletkeznek repedések.

A magyarországi ipartestületek országos szövetsége az üzlet- és mühelybérek felemelése ellen. A magyar minisztertanács az üzletek és műhelyek felmondási határidejét ez , év novemberére halasztotta el. Az iparosság arra a feltevésre jutott, hogy ez béremelés engedélyezését vonja maga után. Miután a ' béremelés az üzlet- és mühelybéreknél az osztrák iparral szemben máris hátrányban levő magyar kisipar versenyképességét még*! jobban csökkentené, az ipartestületek országos szövetsége memorandummal fordult a kormányhoz, melyben úgy az üzlethelyiségek, mint a műhelyek felszabadítása és béreinek emelése ellen tiltakozik a kézműves- ipar versenyképességének érdekében. Ehhez a memorandumhoz az összes ipari érdekképviseletek is csatlakoztak.

A hatósági üzemek versenye ellen. Budapest székesfőváros több kislakásos házat épített, melyekben a gázvezetéki munkákat a székesfőváros gázmüvei házilag végzik. A budapesti bádogos- és szerelő-ipartestület ez ügyben memorandumot terjesztett fel a kereskedelmi miniszterhez, melyben tiltakozik a fővárosi gázmüveknek ilyen munkavállalása ellen, mert annak a hivatása a fogyasztók számának szaporítása, az utcai és csatlakozó vezetékek építése és jobbminőségü- gáz szolgáltatása, nem pedig a kisiparosok munkájának az elvevése, hisz az ipartörvény is tiltja a hatósági üzemek ilyen versenyét. (A mi ipartestületeinknek is lenne elég okuk panaszokra, miért nem teszik ezt meg minden egyes esetben!?)

A csehszlovák küldemények késleltetése Jugoszláviában. Azon csehszlovák kereskedők, akik Jugoszláviával üzleti viszonyban állanak, ismételten tapasztatták, hogy küldeményeiket a vámhivataloknál sokáig visszatartják s igy nagy késéssel érkeznek rendeltetési helyükre. Ez az exportforgalmai nagy mérvben károsítja, sőt egyes szakmákban ezt egyenesen lehetetlenné teszi. Miután a gyors továbbítás különösen a nyári időszakban igen fontos, ez ügyben nyomozások folynak és a szükséges lépéseket ezen állapotok megszüntetésére meg fogják tenni.

Megalakul a vánctoriparosok országos szövetsége Magyarországon. A budapesti drótosok ipartársulata kezdeményezésére május hó 2-án megalakult a vándoriparosok országos szövetsége, melybe tömörülnek a drótosok, ablakosok, köszörűsök és esernyőjavilók társulatai. A hatóságok és az összes ipari érdekeltségek támogatják a szövetség megalakulását. Itt mindig úgy halljuk, hogy Magyar- országon a szlovákokat elnyomják s most látjuk, hogy a drótosok ipartársulatban vannak tömörítve s kezdeményezni mernek orr-kos mozgalmat. Ugv látszik, mégsiursen' olvVi rossz dolguk a szlovákoknak odaát, mint azt velünk elhitetni szeretnék.

r