Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-08 / 105. (1143.) szám
1926 május 8, szombat. 3 Windlschgratz tagadja, EiMosy beismeri bűnösségét Megkezdték a frankhamisítás! bünpör főtárgyalását — Az első napon Nádosyf, Wlndlschgrátzet és Hajts tábornokot hallgatták ki — Hazafias célokkal védekeznek Budapest, május 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A frankhami- sitási botrány, amely hónapok óta foglalkoztatta a világsajtót, ma döntő fázisb került- Ma délelőtt kezdték meg a budapesti törvényszéknek erre az alkalomra külön átalakított esküdtszéki nagytermében a hatalmas méretű politikai bűnügynek törvényszéki főtárgyalását. Délelőtt kilenc órakor a törvényszék épülete előtt alig lehetett nyomát látni, hogy néhány perc múlva egy világszenzációs bűnügy tárgyalására ül össze a bíróság. Csak az épület körül és az épület belsejében elhelyezett rendőri készültség sejttette a készülő nagy eseményt. Az épületbe bárki akadály nélkül beléphetett. Csak a második emeleten levő tárgyalóterem előtt volt szigorú kordon, amelyen csak a legpontosabb igazoltatás és a belépőjegy felmutatása után lehetett bejutni a terembe. A százhúsz ember befogadására készült teremben a helyek legnagyobb részét a sajtó képviselői foglalták el. Különösen sok a francia újságíró. Azonkívül megjelent két amerikai és egy angol lap tudósítója is. A publikum sorában sok a hölgy, ’egin- kább a vádlottak hozzátartozói. Az épület körül és magában a tárgyalóteremben teljes rend és nyugalom van. A rendezők a legnagyobb körültekintéssel végezték munkájukat. Az elnöki emelvény előtt a vádlottak részére három padsort tartottak fenn. Huszonnégy vádlott van s a tárgyalásra hetven tanút idéztek be, akiknek legnagyobb része meg is jelent. Legtöbbje előkelő mágnás. Jelen vannak a védőügyvédek is és a Francia Bank részéről Jules Emery és Collard Ho- stingue, valamint büdapesti jogi képviselőjük, Auer Pál dr. Fölvonni a huszonnégy vádlott Kilenc órakor vezetik fel a vádlottakat. Nem fegyveres őrök, csak oldalszuronyos fegyházőrök kisérik őket a fogházigazgatő vezetésével. Nádosy lép be elsőnek fekete zsakettben. Láthatólag nem törte meg a fogház: arca barna, sőt egy kissé meg is hízott. Utána Windischgraetz herceg fekete zakóban, lakkcipőben, ő is mintha kövérebb volna. Majd utánuk sorban Hajts Lajos nyugalmazott vezértanácsnok, Kurz Sándor nyugalmazott főtanácsos, Gerő László, Virág János, Parragh Ferenc, Vitéz Haála József, Spann- ring László, Kiss Lajos, Velősy Béla, Scharf Nándor, Hampel Ferenc, Ágoston Árpád, Rába Dezső, Andor Endre, Svetz Tibor, Winkler István, Olchváry Jenő, Varga Béla, Szörtsey József, Kovács Gáspár, Baross Gábor és Mankovich Béla következnek. Nádosy közömbösen ül a helyén, Windischgraetz vádlottársaival diskurálgat s szeme közben a hallgatóság soraiban ismerősei után fürkész. A teremben a fényképezést megtiltották, de a rajzolók szabadon dolgozhatnak. Megkezdődik a tárgyalás Pontban féltiz órakor feltárul a tárgyalóterem jobboldali hatalmas szárnyas ajtaja és bevonul a bíróság: Töreky Géza dr. tanácselnök, a főtárgyalás vezetője, Méhes Ignác és Vitéz Várady Alajos dr. törvényszéki bírák, valamint Szabolcska Mihály pótbiró. A vádat Sztrache Gusztáv királyi főügyész és Makkai Jenő ügyészségi alelnök képviselik. A bíróság elhelyezkedik. A teremben elcsendesedik mindenki. Elnök: A főtárgyalást megnyitom. A mai napra a pénzhamisítással és közokirathami- sitással vádolt Windischgraetz Lajos herceg és társainak bűnügyét tüztük ki tárgyalásra. Figyelmeztetem a hallgatóságot a csend és nyugalom megtartására. ^ Ezekkel a szavakkal megkezdődik a szenzációs bünügy tárgyalása. Az elnök ezután sorban szólítja a vádlottakat, akik jegyzőkönyvbe diktálják személyadataikat Először Nádosy Imre kerül sorra. Előadja, hogy nős, gyermektelen, felfüggesztett országos főkapitány, vagyontalan. Utána Windischgraetz Lajos herceg következik, majd a többi vádlott abban a sorrendben, amint helyet foglaltak. A vádlottak mind büntetlen előéletüek. Az elnök ezután felolvassa a védők és védenceik névsorát. Windischgraetzet, Szöi- tseyt és Gerőt, Ulaint, Nádosyt Erdélyi Sándor és Gál Jenő dr.-ok, Rábát Vázsonyi János védi. A Banque de Francé képviselője Auer Pál dr. Elnök a sértett képviselőinek meghatalmazását hiányosnak találja, amire Auer Pál dr. a legsürgősebb pótlást ígéri meg. Élnék felolvassa még, hogy az Árvay Henrik cég jogi képviselője magánjogi követelést jelentett be Kovács Gáspár ellen, mert egy hamis ezerfrankost helyezett el a cégnél s ezzel egy milliárd koronával megkárosította a vállalatot. A bíróság ebben az ügyben határozathozatalra vonul vissza. Nádosy vallomása Rövid pér perc múlva Mhdirdetók a végzést, amely szerint a bíróság az Árvay-cég igányibeje- lemibéséit ezádőszemit nem fogadja el. Majd felolvassák a vádhatározait rendelkező részét. Utána megkezdik a vádlottak kihallgatását. Elsőnek Nádosyt hallgatják ki. Elnök: Elismeri bűnösségét? Nádosy: Igen. Elmondja, hogy négy évvel ezelőtt Wiadischgrátz feljött hozzá és egy tervet mutatott be neki, amely szerint azt ajánlották 9 hercegnek, hogy hamis francia ezerfrankos bankjegyeket gyártson és értékesítsen. Hymódon olyan összegek állanának rendelkezésére, amelyekkel hazafias célokat lehetne finanszírozni. Én ezt a fantasztikus tervet — mondja Nádosy — keresz- tillvühetetlennek tartottam s ki is jelentettem a herceg élőt, hogy az egész szamárság, ilyet ne csináljon. Később azonban a herceg újból felkeresett és hangoztatta, hogy a legnagyobb akadálya annak, hogy hazafias céljainkat elérni nem tudijuk az, hogy nincsenek kellő anyagi eszközeink. Újból kért, hogy vegyek részit az akcióban. Éreztem, hogy valamit tennünk kell hazafias céljaink elérése érdekében, ezért beleegyezésemet adtam. Megállapodtunk abban, hogy tevékenységem arra fog irányulni, hogy a befolyó pénzeket ellenőrizzem. Ha pedig elpalás- tolnivaló lesz, az elpalástolásban is segédkezet nyújtok. Ekkor kezdték meg a hamis bankjegyek készítését. Mindjárt kezdetben nehézségek merültek fel. Windisohgrátz herceg az egyes fázisokról mindig értesített. Amikor a hamisítványok elkészültek, az értékesítésről kellett gondoskodni. Ajánlottam a hercegnek, hogy szakértőket kellene megkérdezni arra vonatkozólag, hogy kereszt ülvihető-e az egész terv. Baross Gábornak levelet írtam vidékre, ahol akkoriban tartózkodott. Baross fel is jött s mindjárt azt mondotta, hogy micsoda lehetetlen terveink vannak. Rábeszélésemre azonban hajlott a dologra és a herceggel is érintkezésbe lépett. Baross azonban nem volt szakértő az ügyben, ezért meggyőzte a herceget, hogy gondoskodni kell hozzáértő emberekről. Elvitte a herceghez Elischer és Horváth bankárokat. Ezután Jankovioh külföldi utjának előkészítését mondja el. Elnök: Hogyan juthatott Windisohgrátz irra a gondolatra, hogy önnek, mint országos főkapitánynak, ilyen tervet tudomására hozzon és ilyen eján- lattal jöjjön? Nádosy: A herceggel baráti viszonyban voltam. így juthatott arra a gondolatra, hogy engem terveibe beavasson. Állandóan hangoztatta, hogy pusztán hazafias célokra fogják fordítani az igy befolyt összegeket és arra kért, hogy ellenőrizzem a résztvevőket, hogy más célra nem fognak fordítani semmit. Tanácskozásokon nem vett részt. Csak egy Ízben volt a hercegnél, a Síikor Gerőt felkérték, hogy ő is vegyen részt a dologban. A herceggel csak Rába utján érintkezett, aki. a postás szerepét játszotta. Azt nem tudja, kinek az ideája volt a dolog. Azt is később tudta meg, hogy az embereket nevének és állásának fel említésével toborozták. Arról, hogy előtte ki vezette az akciót, nincs tudomása. Mikor Gerő vállalta a dolgot, Németországba küldték ki, hogy megtanulja a papírgyártást és a foto g rálátást Teleki gróf nevét Gerő előtte sohasem említette. Hajts és Kurtz szerepéről csak any- nyit tud, hogy a herceg egy Ízben kijelentette előtte, hogy beavatta őket az ügybe. A hamisítványok körülbelül 1924 nyarán készültek el. Hogy hány darab készült, nem tudja, bár mikor az akció megindult, 35.000 darab készítéséről volt szó. A hamisítványokat először Windisohgrátz, majd Zadravecz lakására vitték. Jankovich szerepére vonatkozólag kijelenti, hogy az másra nem vállalkozott, mint hogy átadja a hamis frankokat azoknak a fiatalembereknek, akiket Windisckgrátz herceg kiválasztott. A forgalombahozata! azonban megakadt, amikor Perényi levelet intézett a minisz/terelnökhöz. Akkor mondottam, hogy abba kell hagyni az egész ügyet A herceg is beleegyezett a halasztásba. Időközben azonban Jankovich Hágában megkezdte az értékesítését, pedig az volt az utasítása, hogy csak a herceg sürgönyére kezdheti meg a bankjegyek forgalom bah ozatalát. SüTgönyt Jankovich nem kapott, tehát önhatalmúlag intézkedett. Az elnök kérdésére Nádosy bevallja, hogy a hamis román útleveleket ő szerezte meg. De hogy kitől, arra vonatkozólag megtagadja a vallomást. Jankovich futárigazolványát a külügyminisztérium illetékes tisztviselőjétől, volt kollégájától szerezte meg. Elnök: Miikor Hollandiában letartóztatták Jankó vtiobékat, mit csináltak? Nádosy: összejöttünk Rába lakásán s elhatároltuk, hogy a hamis frankokat meg kell semmisíteni. Ezzel Rábát bíztuk meg. A ki issek hollétéről nem tud. Mankovich esetéről előadja, hogy egy alkalommal Mankovich feljött hozzá 6 azt mondotta, hogy bajban van. Elzálogosította a frankokat, amelyekről azt hitte, hogy valódiak. Csak Jankovichék letartóztatása után tudta meg, hogy hamisak s ezért pénzt kért, hogy a zálogot kiválthassa. Ekkor én Barosshoz fordultam s tőle kértem pénzt. Nem mondottam meg, hogy mire kell az összeg, csak annyit említettem neki, hogy ezzel nekem nagy szívességet tesz. Elnök: Baross azt állítja, hogy ön mint országos főkapitány kérte őt a pénz kiutalására, azzal, hogy rendkívül fontos kormányzati ténykedésről van sző. Nádosy: Lehet, de a szavaikra pontosan nem emlékszem. Az értelmük azonban ez volt. Ebiök: Baross tudott-e már akkor a frankhamisításról ? Nádosy: Megelőzően Írtam Barossnak s elmondtam neki tervünket. Utaltam arra íb, hogy már benne vagyunk az értékesítésben. A továbbiakban elmondja, hogy a résztvevők tudomása szerint nem kaptak semmiféle jutalmat, csak pénzkiadásaikat fedezték. Az egészet Win- dischgratz herceg finanszírozta. Az elnök ezután kérdést intéz hozzá a berlini követség szerepére vonatkozólag. Nádosy: A berlini követségen senki sem volt beavatva a dolotrba. Csupán arról volt szó, hogy levelet Írok a követség címére, amelyben jelzem, hogy valaki érkezni fog és kérem őket, legyenek segítségére. A levél azonban nem ment el. Ezzel be is fejezi vallomását. Egyebet nem kíván előadni. Rövid szünet után Windisohgrátz Lajos herceget szólítja elő az elnök. AVindischgrátz nem érzi magát bűnösnek Először, mert nem önző, egyéni célokból vállalkozott a hamisításra, hanem ideális politikai célok vezették őt A frankhamisítást a nemzeti küzdelemben jogos fegyvernek tekinti. Másodszor igen sok alapos oka van arra, hegy azért amivel a vádiratban őket vádolják, egyáltalában nem tartja magát vádolhatnak. Erre vonatkozólag azonban a jelen főtárgyalás folyamán nyilatkozni nem kíván. Kéri az elnököt, intézzen hozzá kérdéseket. Az elnök kérdéseire azután elmondja, hogy a frankhamisítás gondolata, mint olyan, már bizonyos körökben megvolt Az eszme nem tőle származik, ő csak belekapcsolódott az ügybe. Ez a harci eszköz külföldön is szokásban volt és újból hangsúlyozza, hogy pusztán hazafias felbuzdulás vezette azokat akik ezzel az ügygyei foglalkoztak. A befolyt pénzeket azután politikai célokra akarták fölhasználni. Mikor bekapcsolódott az ügybe, már meg voltak a föklisék, de hogy azokat kik állították elő és kik hozták ide, nem tudja. A frankhamisítás gondolata 1923-ban merült fel, de az említett kliséket akciójuknál nem használták föl. Akkor jutott hozzá a papírgyártás titkához, de hogy hegyan, arra nézve nem adhat felvilágosítást. A titok birtokában látott hozzá az akció megszervezéséhez, mert lehetségesnek látta, hogy jő példányokat fognak tudni előállítani. Schultzéről elmondja, hogy 1923 őszén jött Magyarországba, hogy szakvéleményt adjon A térképészeti intézethez Teleki gróf utján jutott be. Gerővel tárgyalt s miután szak- véleményét megmondotta, pénzbeli végkielégítést kapott s elküldték. A frankok gyártása a térképészeti intézetben utasításra történt. Hogy kinek az utasítására, arról nem nyilatkozik. Gerővel Teleki gróf utján került összeköttetésbe, aki szintén foglalkozott a kérdéssel. Gerőt mint feltétlen megbízható, hazafias embert ajánlották neki. Schultzéről még elmondja, hogy igen magas számításokat tett, valószínűleg maga is keresni szeretett volna az ügyön. Rossz néven is vette, hogy csak két-három hétig vették igénybe munkáját. Gerő érdemleges beavatása az ügybe csak akkor történt, amikor Schultze terveit felülvizsgálta és szakvéleményt adott. Elnök: Ki intézkedett, hegy a térképészeti intézetben dolgozzanak? Windischgratz: Erre nem áll módomban nyilatkozni. 1923—24-ben csak próbák folytak. Gerőt akkor tanulmányútra küldték Németországba szakképzettség megszerzése céljából. A gépeket Kölnből és Münchenből hozattuk* valamint a papíranyagot is. Gerő és Rába jártak ki ebben az ügyben. Egy ízben parancsnokváltozás volt a térképészeti intézetnél és akkor Gerő vonakodott tovább folytatni a munkát, amíg erre ismét utasítást nem kap. Szóltam akkor Nádosynak, intézze el Gerővel és Telekivel az ügyet. Később Gerő újból meg is kezdte a munkát Csak a technikai dolgokat intézte önállóan, függetlenül. Én a számlákkal foglalkoztam és a pénzt adtam. Mikor a hamisítványok elkészüllek, Zadravecz lakására vitték őket. A püspök azonban nem tudta, hogy mi van a csomagban. Csak annyit említettek neki, hogy hazafias ügyről van szó. 29.370 darab frank készült eh Erre a szám-i ra több oknál fogva emlékezik. Zadravecz lakásán megkezdték a számolást, de ucm fejezték be, mert a püspök elutazott. A számlálásnál Rába is több Ízben ott volt. Három kategóriába sorozták a hamisítványokat: tökéletesre, középszerűekre és rosszakra. Tudomása szerint 8—10.000 darab volt, melyeket *eljesen jóknak találtak, 7—10.000 középszerű. A rosszul- iskeriilteket a nemzeti szövetségben helyezlek el. Ezek azután a herceghez kerüllek, körülbelül 6000 darab, amelyeket Jankovich letartóztatása előtt egy héttel elégetett. Azután elégetett még hamisivtányokat, körülbelül 1500 darabot A Mankovich félő 150 darabot is ő égette el. Amik a nemzeti szövetségben maradtak, azok az ügyészségre kerültek. Tudomása szerint Szörtsey nem tudta, hogy a ha- sitványok hol vannak. A gyártók nem kgntak semmiféle jutalmat. Gerő egyáltalában semmit, a többiek csak a rendes napidijat. Jankovichot mint ezredtársát szólította fel, hogy vegyen részt a dologban. Az értékesítés szervezésének nem én voltam az intézője, — mondja Windischgraetz — más adott instrukciókat. Hogy ki volt az illető, erre nem adhat feleletet. A terv az volt, hogy csak a francia bank és a francia cégek fognak kárt szenvedni. Hogy kik vettek részt az értékesítésről folytatott tanácskozásokon, arról szintén nem nyilat- kozhatik. A hamis útleveleket Nádosy utján szerezte. A forgalombahozatal részletes megbeszélésein nem vett részt és a terjesztők kioktatását sem ő végezte. Ez Jankovich feladata volt. összesen nyolcán vállalkoztak arra, hogy a hamisítványokat terjeszteni fogják. Ezek egy része az északi államokban, a többiek Olaszországban, Svájcban Az ásványvizek gyöngye KORYTNICA„STS^TZ££! fik JQk CS Rt HOTEL OOfóföANA Pensio rendszer! Kérjen MBQM£I#4 HOTEL EB£*3 Fürdési idény május 1-től — Ajánla- OJ'OSDC^'CtLlSt I A tengerparton a nagy fürdővel szemben *os szobákat már most megrendelni p a
