Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-07 / 104. (1142.) szám

9

1926 május 7, pántét.

^x«gm-Mací^arhirlae

KdZ6ÍAZDAS3LCP .

A csehszlovák mezőgazdaság súlyos helyzete

a világpiacon

Cseh szakember kritikája a kormány sierencs étien kereskedelmi politikájáról — As ipari kivitel védelmével nyomorították meg a mezőgazdaságot s most ebbe pusztul bele mindkettő

Prága, májú? 6.

Gazdasági válságunkról, melyet a kormány lehetetlen laikus politikája idézett elő, már sok sző hangzott el, de segitő lépés még semmilyen sem történt. Az elmúlt héten megint egy cseh szakember, Kumlir mérnök, a földmivelésügyi minisztérium segédtitkára mondott súlyos bírálatot a helyzetről. Előadást tartott a Közgazdasági Társaságban s a többi közt igy nyilatkozott:

Szerte a világból olyan hírek érkeznek, amelyeket ha egymással összehasonlítunk, akkor az emelkedő konjunktúra ismertető jeleit látjuk. A magándiskont sülyed, a munka- nélküliség enged s a termelés emelkedik. Csehszlovákiában mégis mezőgazdasági és Ipari válság van. Az okát tehát nem a kapitalista termelési rendben kell keresnünk, hanem egyesegyedül a gazdasági politikában, Ha nem az adó é? a szociálpolitka hatásait elemezzük, amelyek a háború után a legtöbb államban alig különböztek, akkor rájövünk, hogy a baj a kereskedelmi politika rossz rendszerében van s ez idézte elő a gazdasági válságét Csehszlovákiában. Csehszlovákia eddig vámdumping politikát csinált az export ipar javára. Az exportipar magas vámvédelme s az élelmiszer csaknem vámmentes behozatala révén olcsó ipari termelést kellene elérni s ezáltal a termékeknek a belső piacon való magasabb árát. Ezzel lehetővé vájt volna *. kivitel emelése, olcsóbb árakon, mint amilyenek a világpiaci árak. Sőt a mesterségesen felemelt belső piaci árak folytán az előállítási áron is alul.

Kereskedelmi politikánk mérlegét már ma is megcsinálhatjuk. Közgazdaságunkra való hatá°o ° következőképpen nyilvánult meg:

1, Az ipari termékek árának mesterséges felemelése és a gazdasági termékek árának viszonylagos csökkenése: legelőször

is gazdaságilag egészségtelen eltolódásokat idézett elő a tőkénél és a munkánál, mely előbb a mezőgazdaságban tevékenykedett, most azonban az ipari termelésre tért át.

2. A mesterségesen megdrágított ipari termékek iránt a belföldi érdeklődés egyre jobban csökken, mert kisebb lett a mezőgazda vásárló képessége.

Vám rendszabályaink a külföldi piacokat ellenrendszabályokra ingerelték fel. A fölemelt védővám a legtöbb európai államban meghaladja azt az összeget, amellyel a mező- gazdasági bevételeinket a kiviteli piac termékek mesterséges megdrágítása végett megrövidítették.

A belső és a külföldi piacokon való kereslet erős sülyedése munkanélküliséget idéz elő, továbbá a beruházás tökéletlen kihasználását. E két rcssz hatás drágítja az ipari termelést s lehetetlenné teszi, a külföldön való versenyt A gazdasági termelés csökken, mert egyrészt az ipari vámvédelem, következményeivel terhelték meg, másrészt pedig a szabad behozatalnak van kitéve. Ebből támadt a nagy veszteségünk a kereskedelem mérlegében s innen származik a válság is, akkor, amikor másutt mindenütt konjunktúra van.

A csehszlovák közgazdasági válság elhárítása érdekében revízió alá kell venni kereskedelmi politikánkat Mégpedig olyanképpen, hogy a belső piacok erősítése céljából a termelést és a közgazdasági bevételeket emeljék. Annál is inkább, mert a közeljövő a kiviteli ipar helyzetének további rosszabbodását jósolja.

Ebből a fővezetékből ágazik ki Ögyalla és Bagota között a mellékvezeték Sziniő község felé Kamocsa, Naszvad. Imely községek érintésével és egy szárnyvezeték Guta községet kapcsolja bele a hálózatba. Ezek a vezetékek a tervek szerint még ebben az évben körülbelül november hónapban épülnek ki.

A Komárom—Bátorkeszi—-Párkány-vonal is még ennek az évnek építési programjához tartozik és az ebbe a vonalba eső községek villamosítva lesznek az év végéig.

A villamos vezetékek építése már a vidéken is elkezdődött, a vezeték myaga is már mind készen áll a telepen a szerelésre. Az építést vállalati utón biztosítja az erőközpont igazgatósága, de csak helyi munkásokat alkalmaznak a vezetékek építésénél, ami a helyi munkanélküliség-e volt jótékony hatással.

Komáromban elsőnek az állami kikötő és a Skoda-müvek hajóépítő ipartelepe lesz árammal ellátva.

A mezőgazdasági termelés hanyatlása számokban

Prága, május 6.

’A mezőgazdasági könyvvezetés és igazgatástan csehszlovákiai intézete rendkívül érdekes statisztikai táblázatot állatott össze a mezőgazdasági termelvények indexszámairól és ezek az indexszámok az 5—20 holdas üzemek jövedelmezőségét tüntetik fel, vagyis azt dokumentálják, hogy a kisgazdaságokban termelt mezőgazdasági termelvények milyen értékesítési körülmények alá esnek viszonyítva a háború előtti állapothoz. A háború előtti árakat, illetve az értékesítés átlagát az indexben 100-zal veszik fel; igy az elmúlt 6 hónap folyamán az indexszámok a következőképpen festenek. (Az első hasáb a répatermelő vidékekre, a második hasáb a tóobi mezőgazdasági termékeket termelő vidékekre vonatkozók.)

1925 október 909 778

1925 november 922 778

1925 december 920 766

' 1926 január 809 741

1926 február 795 721

1926 március 770 712

A táblázat világosan bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége mi* lyen erősen hanyatló irányzatot mutat és hogy ez az árhanyatlás a répatermelő vidékeken ez óv januárjában, a többi mezőgazdasági vidékeken a múlt év novemberében kezdődött. Ugyanez a hanyatló irányzat mutatkozik az állattenyésztésnél is, ahol az indexszám 1925 októberében 826 volt, ez év márciusában pedig 713, míg a répát nem termelő vidékeken ez az indexszám 784-ről 689-re esett;

Ezzel szemben az említett intézet megállapítja, hogy a gazdák kiadásai az említett félesztendő alatt jóformán semmit sem változtak, sőt valamivel emelkedtek. A gazdák kiadásainak indexe 1926 márciusában a répatermelő vidékeken 900, a répát nem termelő vidékeken 899 volt és ezek az indexszámok azt bizonyítják, hogy a gazdák ma 9-szer annyit adnak ki a gazdaságuk fen- tartására és a termelés érdekében, mint a háború előtt és 7-szer, illetve 7 és félszer többet kapnak a termelvőnyeikért, mint a háború előtti években. Ezek a számok tökéletesen megvilágítják a mezőgazdaság mai válságos helyzetét és előrevetítik azt a katasztrófát, amely a mezőgazdaságra vár, mert hiszen az indexszámokból világosan

következtetni lehet arra, hogy ha a mezőgazdaság sürgős védelemben nem részesül, akkor a gazda jövedelmei toválbb fognak csökkenni, míg a kiadásai vagy az eddigi ár- magaslaton maradnak, vagy pedig emelkedni fognak. Ezek a számok azt igazolják, hogy a mezőgazdaság ma nem fizetődiik ki és hogy ez a körülmény a csehszlovákiai köz- gazdasági életnek legégetőbb és legsürgősebben orvoslamdó sebét alkotja. Minden logikusan gondolkodó közgazdász tudja azt, hogy a mezőgazdaság válsága az egész közgazdasági élet megrendülését jelenti, mert a gazdák elvesztették vásárlóképességüket, el- adősodnak, nem vehetnek ipari termékeket és igy a merőgazdasági válságot hamarosan követni fogja az ipari válság isDélszlovenszkó villamosítása

— Saját tudósítónktól —■

Komárom, május 6.

A Délszlovenszkói Villamossági Részvénytársaság részvényjegyzési határideje április 30-án lejárt és a tervezett 5 millió alaptőke jegyzése minden valószínűség szerint túljegyzéssel végződött. A villamos erőközpont teljesen ki van építve és ezidőszerint állami kezelés alatt áll. Abban az esetben, ha a részvénytársaság megalakul, az állam a berendezést bérbeadja neki, azonban az előjelekből ítélve magának a vállalatban is döntő befolyást kivan biztosítani.

A villamossági állami műnek a kereskedelmi igazgatója Kunevianek mérnök és elektrotechnikus mérnöke Beranek Rezső, aki az építési munkálatokat vezeti. A villamos vezetékek kiépítése már megkezdődött és Komárom főbb útvonalain a kábelek is le vannak rakva, A jövő hónapban már a vezetékek szerelése kezdődik és a világítás már augusztus hónapban elkezdődhetik, de esetleg már júliusban is megindulhat az áramszolgáltatás. A város kültelkein is kiépül a vezeték ez év végéig.

Az állami villamos müvek Komárom várossal már megkötötték a szerződést az áramszolgáltatásra nézve. Nincsen még megegyezés Érsekújvár várossal, melynek gázgyára van és Párkány községgel, amely tudvalevőleg Esztergomból, tehát Magyarország területéről kapja a villamos áramot.

Mindennek ellenére kiépülnek a vidéki vonalak is és pedig Komárom—Érsekújvár vonala szeptember végéig készen lesz és ha a városban nem lesz is az áramszolgáltatás kérdése megoldva, de a vasúti pályaudvart már a komáromi villamoserő központ fogja megvilágítani az ősztől kezdve.

Újra felresiik a magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződési tárgyalásokat. Az UTK- jelentése szerint úgy magyar, mint csehszlovák részről nagy bajiam!óság mutatkozik az iránt, hogy e kereskedelmi szerződés megkötését célzó tárgyalásokat újra felvegyék. A csehszlovák sziláid vámok bevezetése nagyban akadályozná a magyar gabonaexportot, amelynek egyik legnagyobb fogyaszt ópiaoa Csehszlovákia. 1925-ben 700 millió koronát tett ki a magyar kivitel Csehszlovákiába, ahol az egész kivitel 1.120 millió éa-téflrü volt. Remélik, hogy az elkerülhetetlen tárgyalásokat, amelyekkel a vám- okozta különbözeteket és ellentéteket ki akarják küszöbölni, junius második felében, vágj' legkésőbb júliusban meg fogják tartani.

Tárgyalások az adóreformról. Az adóreformtárgyalásokat intenziven folytatják és Englis dr. pénzügyminiszter elnöklete alatt majdnem mindennap folynak a megbeszélések. Egyes kérdések nagy nehézségeket támasztanak., de remélik, hogy ezeket is hamarosan meg fogják oldani. Az alapadó valorizálásának kérdésével kapcsolatosan azt a javaslatot mérlegelik, hogy ezt a?- adót a javaslatból kizárják és a járulékok magasságát az adóalapnál nem limitálják. A többi adónál azonban pontos körülhatárolások fognak történni. Ami a takarékpénztárak kérdését illeti, a járási előlegpénztárak kategóriájába esnek, amelyek az általános jövedelmi adó helyett az összes részesedések egy ezrelékét fizetik, ezen kérést nem fogják teljesíteni, de a javaslat az előlegpénztárakat nagyobb kedvezményekben fogja részesíteni, mint ahogy ez tervezve volt. Azzal számolnak, hogy az adó jövedelem az állami kiadásokat fedezni fogja, még akkor is, ha a jövedelem az adóreform következtében csökkenni fog. Remélik, hogy az adóteher csökkenése következtében az adómorál emelkedni fog. Nagyjában a reformon, amelyet már tavaly az érdekelt körök rendelkezésére bocsátottak tanulmányozás végett, nem fognak sokat változtatni és a hónap végén a parlamentáris köröknek előterjesztik.

Kedvezően haladnak a Svájccal folytatott kereskedelmi szerződési tárgyalások. Az UTK. jelen bi: Tegnap zárultaik le a svájci kereskedelmi delegációval folytatott • provizórikus tárgyalások, amelyek kedvezően alakultak. Csokoládé-, textiláruk és gépebet illetőleg nagy lépést sikerült tenni a véglege® megegyezés felé..A svájci delegáció hetedikén utazik vissza Svájcba.

Az uj vámtörvényjavaslat. Az utóbbi időben tanácskozás volt a kereskedelmi és pénzügyi minisztériumok között az uj vám törvényjavaslatnak kérdésében- Értesülésünk szerint a Írét minisztérium megállapodott abban, hogy egy szakemberekből álló, úgynevezett vámitanácsot szervernek, amelyet rendeleti utón hívnának életre. E vámtanács elé kerülnének azok avitás esetek, amelyeknél a vámhivatalok az érvényben' lévő vámtarifát nem tudják alkalmazni. A' rendelet tervezetét « legközelebbi időben a pénzügyminisztérhim a miniszter- tanács elé terjeszti.

Russinszkó iparosai kereskedői óriási de* monstráeióra készülnek. Munkácsról Írják: Ruszin- szkó több városában,' különösen azonban Munkácson, a pénzügyigazgatás a légi ehetetlenebb adópolitikát folytatja. Röviddel ezelőtt történt, hogy az egyik munkácsi kereskedő egész üzletét elhurcolták a pénzügyre adó fejében, pár nappal ezelőtt pedig egy kereskedő adótartozása fejében veje ingóságait árverezték el. A kereskedők és iparosok katasztrofális helyzetükben már a legvégső eszközhöz készülnek nyúlni. Bem deputációzás, sem kér- vényezés nem használt, elhatározták ezért, hogy hosszabb demonstrációs sztrájkkal tüntetnek a kormányzat sírásó adópolitikája ellen. A kassai kereskedőkörökben is felmerült a sztrájk eszméje, inig azonban ott csak pár napos sztrájkot készülnek rendezni, az itteni kereskedők é« iparosok a demonstráció® sztrájkot két hétre tervezik. Az irányadó körök tervei szerint Pod'karpatska Rus egész területén minden kereskedő két hétig tartja zárva üzletét és minden iparos műhelyét. Az elmúlt esztendőben az ungvári kereskedőkre a pénzügyigazgalö- ság pénzbirságoknt rótt ki a forgalmi adónak hibás bevallása miatt. A kereskedők küldöttségének azonban sikerült Kurier vezérpénzügytgazgaiól meggyőzni arról, hogy tudatos rosszakarat volt a revizorok részéről a kereskedők megvádolása. Kugler miniszteri tanácsos a büntetéseket le is Íratta, Illetve erre Ígéretet tett. És most az eredeti j büntetéseknek kétszeresét, háromszorosát hajtják be a meglepett kereskedőkön.

A csehszlovák vasipar és az angol szénsztrájk. Szakkörök véleménye szerint az angol szénsztrájknak a vasiparra Csehszlovákiában nem lesz nagyobb hatása. Általában azzal számolnak, hogy a sztrájk rövidesen befejeződik és utalnak arra, hogy az angol vasművek már hosszú idő óta készletre dolgoznak- Lehetséges ugyan, hogy az angol konkurrencia pillanatnyi kiválása révén az európai piacokon a vasipar fejlődni fog, de ez még nem azt jelenti, hogy a Ruhr kon- junkturaideje érkezett el, amely az egész európai piacra rendkívüli hatással volt.

— A Národny Práce az agrárválság kérdésével foglalkozik és megállapítja, hogy a csehszlovákiai mezőgazdaságot talpra kell állítani és hogy e szanálási eljárásnak momentán! orvosságát a külföldi konkurenciával szemben a mezőgazdaságot védelmező agrárvámokban látják. A gazdasági közvélemény, amely ne nikever politikát a gazdasági kérdések sorába, kénytelen egyértelműen elismerni, hogy az agrárvámokra szükség van. A politika azonban rosszhangzásu követelésnek ismeri az agrárvámokat és ezért a poiltikusok igyekeznek ezt a keserű lapdacsot valamiképpen megédesiteni. A legszívesebben azt hangoztatják, hegy a vámokra főleg kereskedelmi politikai okokból van szükség, főleg azért, hogy a kereskedelmi szerződéseknél az országokkal folytatandó tárgyalások alkalmával legyen valami, amiből a mezőgazdasági termékek behozatala érdekében engedni lehet és amivel a csehszlovákiai ipari termékek kivitelét ki lehet szorítani. Az egyik oldalról tehát szilárd agrárvámokat követelnek, míg a másik oldalról biztosítják a közvéleményt arról, hogy ezeket a szilárdvámokat a kereskedelmi szerződésekben le fogják szorítani. Az eredmény tehát rendkívül csekély lehet és ugv látszik felesleges az a nagy lárma, mely ma az agrárvámok körül kifejlődik. Az agrárvámok a legrosszabb helyzetben lévő mezőgazdaságra valamelyes javulást jelentenének, de tévedés volna azt hinni, hegy a szilárdvámok behozatala tartósan segítene a mezőgazdaságon. A tartós segítség a mezőgazdasági termelés megszervezésében van és e szervezésnek arra kell törekedni, hogy a gazdálkodás gazdaságosabb legyen. A szilárd agrárvámok pillanatnyilag kisegíthetik a mezőgazdaságot a mai válságos helyzetből, de ezt a segítséget magának a mezőgazdaságnak kell megteremtenie.

A pozsonyi Szabadkák öt ő kiépítésének tervezete

a tárgyalások végső stádiumába jutott A Sziov. Gazd. Tud. értesülése azerint az uj vámtörvény egy klauzulával bír, amelynek alapján elvárható, hogy a szabadkikötő kérdését véglegesen megoldják. A jelenlegi terv szerint két provizórikus zóna jön tekintetbe, még pedig vagy a jelenlegi téli kikötő, vagy a mögötte fekvő, igen nagy kiterjedésű terület. Végleges döntést még nem hoztak.

Kurtyák Iván képviselő a szlovenszkói ég ruszinszkói földmivestársadalom helyzetéről. A magyar nemzeti párt hivatalos agrárpolitikai és mezőgazdasági lapja, a Magyar Falu mai számában prágai munkatársának beszélgetését közli Kurtyák Iván képviselővel, a Ruszin Autonóm Földmi vesszö- vetség törvényhozójával. Kurtyák kijelentette, hogy az elmúlt parlamenti szünet alatt tanulmányutat tett Szlovenszkóban és Ru- szinszkóban, hogy megismerje a földmivestársadalom helyzetét. Több tavaszi vásárt látogatott meg és egész életében nem látott annyi és oly jóminőségü felhajott szarvas- marhát, mint e vásárokon, de vevőt sehol sem talált. Ha nagynehezen akad vevő, akkor a marha ősi árának háromnegyedrészét vagy a felét kívánja s a gazda kétségbeesetten viszi haza jószágát, mert az öngyilkossággal volna egyenlő az, ha az ősszel drágán vett állatot a téli takarmány feletetése után olcsó pénzen adná el. A mezőgazdaság helyzete annyira kétségbeejtő, hogy neki, mint a ruszin földmivesnép képviselőjének a mező- gazdasági védvámok mellett kell állást foglalnia. Ami gondolkodóba ejti, legföljebb az lehet, hogy attól tart, hogy a védvámok már későn jönnek. Az őslakos földmivesnép auy* nyira tönkrement, hogy az ember sirvafakad a földmivesnyomoruság láttára. Nem helyes nézet az, hogy pártja feladja ellenzéki álláspontját, ha megszavazza a vámokat. Hiszen szigorúan ellenzéki pártok a eseh agrárpártot megelőzően benyújtottak már javaslatokat a védővámok érdekében, ő nem azért követeli most a védővámokat, mert ez a cseh agrárpártnak kedves, hanem mert választóinak érdeke azt parancsolja neki.

Az osztalékfizetés kérdés® Szlovénjukén. A Sziov. Gazé. Tud. jelentése szerint ama bankok osztoléktizetésőn«!? kérdését, amelyek savnál áriri folyamodtak, 14 napon belül el fogják intézni. A végleges elintézést, amelytől sok szloYcuszkói érdek, de a tört élveim i országok érdekei is függnek, május közepéig közzié fogják tenné