Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-07 / 104. (1142.) szám
1926 május 7, pétitek. 5 Mindennapi beszélgetések — Mondja, Ottó, színház után megyünk valahová? — Nem. — Nem? Akkor minek megyünk színházba? Minek? ... Hát maga nem a színházért megy színházba? — Nem. A színház arra jő, hogy az ember itt kellemesen kivárhatja a vacsora idejét. — Ma a színház kedvéért megyünk színházba. — Már maga is beállt intellektupjlnek, meg zenesmokknak? — Nem, kérem. De ez a Wagner-ope- ra éjfél után ér véget és hajnali két órakor vacsorázni már nem lehet, reggelizni pedig még nem illik. — Két tojást pohárban mindig ehetik az ember. — Szivem, magán egy mélyen kivágott selyemruha van. A nyakában gyöngyök, a fülében brilliánsok lógnak. És maga ezzel az előkelő külsővel akar két tojást pohárban enni? — Lehet az rántotta is. —- Ez egészen mindegy. — Drága a, ha kívánja, csináltatok én külön ruhát magamnak ehhez a rántottéhoz. — Tudtam, hogy maga igy nézi a kérdést és toalettügyet csinál a vacsorából. — Ottó, úgy látom, maga nem akar színházba menni. — Hogyne akarnék 1 — Ha maga nem akar színház utón valahová menni, akkor maga színházba se akar menni. —• Ne magyarázzon bele ilyet a szavaimba. Én akarok színházba menni, de színház után haza akarok jönni. — Maga tudja, hogy én azért megyek azinházba, mert színház után akarok valahová menni. De ha maga színház után haza akar jönni, akkor maga kerülő utón azt szeretné elérni, hogy én ne akarjak színházba menni. — Én akarok színházba menni. — ügy nem akarhat az ember komolyan színházba menni, hogy színház után ne akarjon valahová menni. — Szivem, maga most rögtön veszi a keppjét és megyünk a színházba! — Nem megyek. — Mondja meg őszintén, maga nem akar színházba menni, de ezt rösteli megmondani, tehát színház után csak azért akar vacsorázni menni, mert tudja, hogy én igy nem akarok színházba menni. És ha én nem megyek, akkor magának se kell menni... — Maga téved. Mért ne akarnék én színházba menni? — Mert nem szereti a Wagner-zenét. — Azt hiszi, az emberek azért mennek egy Wagner-operához, mert szeretik a Wagner-zenét. — Szóval, nem szereti a Wagnerzenét? I , ■■ .... ; — Maga tán szereti? — Én nem is mondtam, hogy színházba akarok menni. — Ottó, köszönöm, hogy nem akar színház után valahová menni. Lynkeusi. A nemzetközi embervédelmi kiállítás nemzeti jelentősége Vannak események egy nemzet életében, amelyek egyetemesen kiterjednek a nemzet összes alkotó tényezőire. Ilyen esemény most a magyar életben a budapesti Nemzetközi Embervédelmi Kiállítás, amely valóban egyesíti a magyar élet összes alkotó elemeit és igy összefoglaló képet nyújt majd mindazon értékekről, amelyekkel magyar fajtánk rendelkezik. A kiállítás fővonásában az egészségügyet* szolgálja. Bemutatja az emberi életnek minden mozzanatát a fogantatástól a halálig- Népszerű módon úgy, hogy abból nemcsak a laikus, hanem a tudós is kiegészítheti ismereteit. A kiállítás a modern orvostudomány minden eszközét, küzdelmét, eredményeit mutatja be tekintettel az e téren észlelhető pótlásra váró hiányokra is. Szervesen kapcsolódik ide a szociális munka egész területe. A népbetegségek elleni egészségügyi és szociális téren folytatott küzdelem, tehát az alkoholizmus, a venerea, a tuberkulózis megszüntetésére irányuló mozgalmak szintén alkotó tényezői az Embervédelmi Kiállításnak. Ezt a nagyki terjedésű anyagot a magyar egyetemek kiváló gyűjteményei, továbbá az egészségügyi és szociális intézmények és intézetek egész sora fogja megfelelően reprezentálni. Külön említést érdemel a kiállítás keretében felvonuló drezdai Dér Mensch- muzeum, amely világhírű anyagát mutatja be. Ezt az anyagot a magyarok nem ismerik és igy kettőzött érdeklődésre tarthat számot. A magyarországi vármegyék és városok külön csoportban vesznek részt és bizonyára mindenütt elismerésre találó lelkesedéssel mutatják be egészségügyi, szociális, kulturális és gazdasági anyagukat. Szeged, Debrecen, Pécs, Győr, Szombathely, Kaposvár, Nagykanizsa, Vác, Székesfehérvár, Veszprém, továbbá az alföldi városok egész sora. ^RXűAI^^AfiíkAR-HIRLAS olyan anyagot mutat be, amellyel ékesen bizonyítják, hogy évszázadokra visszanyúló kultúrával rendelkeznek. A határszél városai, melyek az elcsatolás folytán hátterüket vesztették, be fogják mutatni, hogy ennek következtében kultúrájuk, gazdaságuk milyen mértékben hanyatlott. A magyar közönség, de a külföld is felcsigázott érdeklődéssel tekint a kiállítás eme része elé. A Lukács György dr. v. b. t. t. elnökletével működő nagybizottság országos jellegű látogató-mozgalmat indít, melynek célja kedvezményes elszállásolás és élelmezés mellett a vidék és a külföld közönségét a főváros látogatására birni. A kiállítás Budapesten május 29-én nyílik meg és közel három hónapig marad nyitva. Erős hitünk, hogy a kiállítás be fogja váltani mindama reményeket, a nemzetnek ama törekvését, mely arra irányul, hogy a magyarság újra elfoglalhassa az őt jogosan megillető helyét: a nyugat nagy kulturnem- zetei sorában. A kiállítás Szlovenszkó és Kuszinszkó magyarságát az egyetemes magyar kultúrának összekötő szálai révén közelről érdekelheti. Börtönre Ítélték a pozsonyi vasutigazgatóság nyugdijpanamistáit Két főtisztviselö a bíróság előtt — összesen három és fél év százhuszonhétezer korona elsikkasztásáért — A P. M. H. tudósítójától — Pozsony, május 6. A pozsonyi állami vasutigazgatóságon tavaly leleplezett panama tettesei, Peroulka Károly 47 éves és Grosszmann Antal 53 éves főtisztviselők ma állottak vádlottként a pozsonyi törvényszék Kavecska-tanácsa előtt, azzal vádolva, hogy 1921-től 1925 májusáig a könyvek meghamisításával 127.000 koronát sikkasztottak, úgy hogy elhalt kollégáik után felvették ff nyugdijat Peroutka ezenkívül külön 7150 koronát is sikkasztott. A mai tárgyaláson a vádlottak beismerték a sikkasztást, de azzal védekeztek, hogy családjuk részbe kellett a sok pénz. Egy könyvszakértő kihallgatása után a bíróság meghozta ítéletét: Peroutka Károlyt 2 évi fegyházra, Grosszmann Antalt 1 és fél évi börtönre Ítélték. A vádlottak megnyugodtak, az ügyész és a védők három napi meggondolási időt kértek. A bazini gyorsvonat-katasztrófa a pozsonyi biróság előtt Két emberéletért és huszonhat sebesülésért vonták felelősségre a váltóőrt. -- Hathónapi börtönre ítélték — A P. M. H. tudósítójától —■ * Pozsony, május 6. Mint a P. M. H részletesen megírta, múlt év julius 23-án a 97-es számú gyorsvonat Ba- zin mellett hibás váltóállítás következtében úgynevezett „hidegsinre" futott, melyen egy tehervonat vesztegelt. A gyors összeütközött a tehervonatiad, a borzalmas Összeütközésnek két emberélet esett áldozatul, Hattler Emília,' egy» 1 vasúti főtisztviselö felesége és Venczel Kálmán fütő. Az utasok közül pedig hu- szonhatan megsebesültek. Megállapították, hogy a katasztrófáért Reiner Samu 58 éves vasúti váltóőrt terheli a felelősség. Reiner a szerencsétlenség után megszökött, de elfogták s később szabadlábra helyezték. Most gondatlanságból elkövetett kétrendbeli emberölés és huszonhatrendbeli testi sértés miatt vonta felelősségre Reinert a pozsonyi törvényszék Kavecska-tanácsa. Azzal védekezett, hogy nagy vihar volt, s azt hitte, hogy egyik váltótársa már beállította a váltót. A szakértők, két vasúti főtanácsos úgy nyilatkozott, hogy a felelősség Reinert terheli, akit különben rendes és pontos munkaerőnek ismernek. Reiner most akart nyugalomba vonulni. A biróság bűnösnek mondotta ki és hat havi börtönre és hivatalvesztésre ítélte. Reiner megnyugodott, az ügyész súlyosbításért felebbezett. The greatest strike o£ the World A felső tízezer s a szalonszocializmus pánik szerüleg menekül Londonból — A kispolgár bízik a sztrájktörőkben s az angol munkáss ág szolidaritásának hiányában — Hogyan köszöntött Londonra a nagy este? — A P. M. H. eredeti londoni levele -London, május 6. A sztrájk sző angol eredetű s ez az etimológiai vonatkozás különös jelentőséget nyer azáltal, hogy a világ eddig legnagyobb sztrájkja a szigetbirodalomban ütött ki. Anglia a bérmozgalmak itiiatt kitört sztrájkok terén mindig nagy szerepet játszott, a legnevezetesebb volt a londoni dock- munkások 1889-iki sztrájkja, a „munka Waterlooja". Egyszerre 130.000 munkás szüntette meg a munkát, hogy bérfölemelést és állandóbb alkalmazást követeljen. A sztráj- kolók a tanulatlan munkások közül kerültek ki, de oly példásan viselkedtek, hogy az öt hétig tartott sztrájk idején egyetlen rendzavarást sem idéztek elő. A társadalom minden rétege szimpátiával kisérte e mozgalmat, a más iparágak munkásai is megszüntették a munkát, hogy közvetve gyakoroljanak nyomást a dock-vállalatokra, népkonyhákat rendeztek be számukra, adományokat gyűjtöttek nekik. Választott biróság ítélt a vitás ügyben s a lordmajor, a londoni püspök és Man- ning bibornok a munkások javára döntötte el a kérdést. A szigetország azóta is több sztrájkon ment keresztül, 1912-ben Anglia területén zajlott le a világ addig leghatalmasabb bérmozgalma, a bányászsztrájk, amelyhez a szállító s kirakómunkások is csatlakoztak s a helyzet sokszor úgy alakult, hogy Angliát az éhínség veszedelme fenyegette. Ennek a sztrájknak hullámai akkor átcsaptak a kontinensre, sőt az Óceánon túlra, Amerikára is és sokan már a Nagy Estét, a tőke s a munka végső leszámolását látták közeledni. A háború után is voltak sztrájkok Angliában, két bányászsztráik is és már hatalmas gazdasági harcról adtak számot a lapok, amikor 2—300.000 ember hagyta ott munkahelyét. Most azonban ötmillió ember tette Ic a szerszámot The greatest strike of the World. A munka ünnepe Londonban A végzetes Monday, május 3. A munka nagy ünnepén, május elsején már a sztrájk előszelét éreztük. A szólásszabadság tipikus hazájában, Angliában most is szabadon nyi- latokztak meg a vélemények. London minden jelentősebb pontján szocialista s kommunista szónokok szóltak a munkástömegekhez, a tőkével való végső leszámolást hirdették s kitartásra buzdítottak. Sűrűn hangzott fel a „thafs right" és a .,very well". Saklatvala, az angol parlamentnek egyetlen kommunista tagja, ez a rendkívül intelligens arcú, kitünően képzett koponya a Hyde-parkban forradalomra szólította fel Anglia munkásságát. öt lépésnyire tőle egy másik szószék felett kereszt emelkedik, egy methodista pie- tizmust prédikál s a világ erkölcstelenségét ostorozza. Kissé tovább a leszerelt tisztek szónoka beszél, közvetlen közelébeu egy néger szónok tüzel temperamentumosán a színesek felszabadulásáért. A felső tízezer s a szalonszocializmus menekül A Sunday a rendes vasárnapi hangulatban telt el. Az angolok szent napja a vasárnap, puritán rigorozitással tartják meg, a londoni mélikaptár ilyenkor elcsendesül, az éttermek, lyonokok zárva, mindenki a szabadba menekül. A Viktoria-Statlon azonban rendkívül élénk, a Dover felé induló vonalak, melyek megállás nélkül öntik az utasokat a kontinensre induló hajókra,'zsúfolásig megtelnek. Hatalmas csomagokat raknak fel a podgyászkocsikraA felső tízezer a sztrájk kényelmetlenségei elöl a kontinensre menekül. De a prominens szalonszocialisták is, mint „Mosley elvtárs", Anglia legősibb s leggazdagabb arisztokrata családjának feje, kurbliztatja sok lóerős autóját, hogy „a prolctáriátus küzdelmének színteréről" eltűnjön. Az angol királyi család ezzel szemben a veszély első pillanatában visszatért a windsori nyári lakból a Bu- ckingham-palotába s a Franciaországban időző walesi herceget is visszarendelték, aki repülőgépen érkezett a sztrájk első napján Párisból Londonba. Munkanélküliek mint sztrájktörők Beköszöntött hát a „Nagy Est", május 3, Monday. A londoni éppen olyan érzések között megy a nagy harcnak, mint mikor megtudta, hogy a nagy háború kitört. Az utcán röpiratokat osztogatnak. A kispolgár nevet a szakszervezetek fenyegetőzésén s bízik abban, hogy az a londoni 300.000 munkanélküli, aki most a kormány hivó szavára munkába lép s mint technikai segélynyújtásra alkalmas munkaerő van registrálva a londoni rendőrségen, a hadsereg g a flotta technikailag kiképzett legénységével, majd megmutatja a szak- szervezeteknek, hogy az ő diktátumuk ellenére is elképzelhető az élet. Mindenki a munkanélküliekre számit. Valóban az angol munkanélküliek s a szak- szervezetek között éles ellentétek vannak, miután a szakszervezeti rendszer minden munkást, mihelyt munkáját elveszti, megfoszt szakszervezeti jogától, bármilyen hesz- szu ideig is járultak hozzá a szakszervezetek sztrájk és jólét alapjához. így a szakszervezeti tagok, akik húsz év óta fizettek a tagdíjakat s évek óta munkanélkül állanak, a szakszervezetektől semmiféle támogatást nem kapnak. Ezek a munkanélküliek hétfőn valóban tömegesen jelentkeztek a technikai szükségmunkákra, annál is inkább,^ mert a kormány értésükre adta, hogy azoknak a munkanélkülieknek, akik most a kormány szolgálatába állanak, a sztrájk megszűnése után is munkaalkalmat fognak biztosítani. Az angol polgári osztály nem nagyon féí a sztrájktól s a sztrájktörőkön kívül arra if számit, hogy az angol munkásosztályban nincs meg a kellő szolidaritásHivatkoznak a régi sztrájkok tanúságaira. amikor a sztrájkoló kikötőmunkások a pályaudvarokon mint csomaghordók teljesítettek szolgálatot, mig a hordárok lerakták uniformisukat s a hajókra rakták be a szállítmányokat, mindig ott, ahol saját szervezete nem ellenőrizhette a sztrájktörést. így egy csapással két legyet terítettek le: a szervezet sztrájksegélyét s a sztrájktörő háromszoros bérét. A nagy pillanat Az általános hangulatot azzal jellemezhetjük, hogy az utca a sztrájkügyet is sportszerű fogadásokra használja fel. Amiatt, hogy az utazásról le kell mondania, nincs elkeseredve a londoni és csak az élelmiszer s világítási gondok bántják. Éjjel 11 óra, az emberek hatalmas tömegekben sietnek az undergroundokon és busseken otthonukba. Ott állok a Piccadilly gyönyörű reklámszinjátéka előtt. Vörös-zöld betűkkel izzik a „The Bovil", óriási körforgó a Nestle-liszt reklámja. A lapok előtt nagy tömegek várják, hogy sikerül-e Baldwinnak az utolsó pillanatban békés megegyezésre jutnia. Háromnegyed 12. Még mindenki teljes bizonytalanságban van. Az izgalom tetőfokon. Tizenkét óra. A ragyogó reklámtáblák egyszerre kialusznak. The greatest strike of the world, a világ legnagyobb sztrájkja másodpercnyi pontossággal megkezdődött. W. K. — A komáromi járási bizottság ülése. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi járási bizottság Novotnv Rikárd dr- járási főnök elnöklete alatt ülést tartott, mely Ka- mocsa, Nagykeszi, Szilas, Lakszakállas, Túri- szakállas, Megyercs, Keszegfalva és Kolozs- néma községek kölségvetéseit vita nélkül elfogadta és felebbezéseket intézett el. | Dr. Pick Imre | kórházi orvos $ röntgen, kvarc és \ | , diathermia intézete | Léva, Teleki-utca 15. sz. ,S Telefon 75. % A legmodernebbül felszedi relt röntgen Intézet, a betegségek megállapításán kívül felületes és mély the- rápiát (gyógykezelési) Is X eszközöl — Dlathermlája A krónikus nöl betegségek és d mindennemű reumatikus fájdalmak gyógykezelését ' eszközli 5096 I 1 I I I | ■A f □ Á Délszlovenszkó legmodernebbül % felszerelt közegészségügyi intézete A /* & A 1 '7 V* I
