Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-06 / 103. (1141.) szám

jgg^^^^w^vsKang»!fcswnew>'»?’B.aKw*f,*yg]ns»JWi|wi!'.!"MU’i!jBirnwiiPi iMM*M^^yf™jigil!*i|'i IBMWII,*?^ü!”™,^™aaB*! 6 Benmi mozaik Gazdátlan házak Berlin, május elején. A világ talán már el is felejtetve, hogy vala­mikor Nénietországbaá. olyaax infláció dűli, amilyet addig nem ismeirt a fiiiaaeáák története. Itt még nem {elejthették el, mert lépten-nyomon akadnak emlékeztetők arra az időre, amikor a kis vagyonok elpusztultak és a nagy vagyonok nap-nap melleti gyarapodtak. Nem csupán a számtalan nyomorgó „Rentner", hanem egycb szomorú jelenség is mind­untalan felidézi a nagy pusztulás emlékét. Ilyen „emlékek" azok a gazdátlan házak is, amelyek szerte a német városokban nagy' számmal talál­ka ték. Csak egyedül Berlinben mintegy 14.000 van be­lőlük. Ez úgy jött, hogy az infláció idején ameri­kaiak és angolok pár dollárért, vagy néhány fon­tért. kaphattak Németországban házai. És veitek is derüre-borara. Garmadával. Könnyű volt, a házak nem jövedelmeztek, lerongyolódott, elszegénycdetí, j tengődő tulajdonosuknak pénz kellett, hát eladták. Különben is akkor amolyan láaféle futóit végig Né­metországon: mindent eladni idegen valutáért. Sok csehszlovákiai embernek is van igy háza a német hafáTvárosokban, sőt Berlinben is. Égy fiatal kas- j sai ügyvéd előnyös házvásárlásairól magam is köz-! vetlen tudomáist szereztem. Az aranyniárfca egy csapásra változtatott ezen a helyzeten. Ma nagy- adóik terhelik az ingatlant és szinte fcdsorolhatat- lan azoknak az illetékeknek a listája, amelyeket a háztulajdonosoknak birodalomnak, államnak é« vá­rosnak beszolgáltaitniok kell. így aztán a külföl­dieknek ma már nem előny a háziurasság Német­országban, mert a hatóságilag megállá.pitott lakbért felemészti a sok adó és illeték és ezenkívül tör­vény kötelez az épületek jókarbantarrására. A kül­földiek tehát, veszni hagyták a néhány dollárt, fon­tot, vagy cseh koronát és nem törődtek többet a Mztulajdonukkal.' Így lettek ezek a lakóházak gaz­dátlanok. A lakók már régen szövetkezeti alapon kezelik őket: a lakbért adókra, illetékekre és az ingatlan tatarozására fordítják. Persze egész össze­gében, mert a praktikus német ebből a pénzből nem akar juttatni a külföldi tulajdonosnak semmit, — ha esetleg mégis jelentkezne. Most a népjóléti minisztériumban törvényja­vaslatot dolgoznak ki, hogy mi legyen' a sorsuk ezeknek a gazdátlan 'házaiénak. Az olasz bojkott Ha ma bemegy az ember egy berlini menet- jegyirodába és az Olaszországba való utazás lehető­ségei iránt érdeklődik, akkor előbb megkérdezik tőle, német-e, vagy pedig külföldi? Ha német, ak­kor azt ajánlják néki, hogy máshová utazzon, vannak Németországban is, meg Spanyolországban is, meg egyebütt is szép helyek, olcsó helyek, kel­lemes helyek. És érre egy félórás előadás követke­zik, hogy „becsületes néniét" nem megy Olaszor­szágba, hogy a nemzeti öntudat követeli meg Olasz­ország bojkottálását és hogy milyen nagyszerű az Ostsée mellett, vagy? Bajorországban, vagy a szú- détanémet fürdőkben. A kezedbe nyomnak egy röp- iratct, egy csomó újságcikket, egy plakátot és egy bTOiSürát, amelyikben fel van sorolva, hová menj Olaszország helyett és te megpuhulva, kerékbe­törve mégy ki a meneíjegyirodából. Huszonnégy óráig gondolkozol és aztán szégyellsz jegyet kérni Olaszországba. Ezért vagy máshová mégy, vagy — otthon maradsz. A bojkott teljes. Mig a múlt évben ilyenkor már több, mint százezer német csodálta az olasz szépségeiket, addig ma üresek a dél felé menő vo­natok és a tavaszi menetrendben már be is szün­tettek több vonat járatot Olaszország felé. Igaz, hogy a bojkott sok németnek alkalmas ürügy arra, ho.gy odaWaza maradion, mert bizony a gazdasági hely­eset nem éppen rózsás és nagy a szükség; de a né­metek nyári utazási láza azért csak részben csali­ként és ha a csehszlovákiai fürdők ügyesek, a ma­guk előnyére használják fel azt, hogy Mussolini a német „Lodeurock" ellen szónokolt. A doorni „remete" Berlin „demokratikus" város, a törvényható­sági bizottság többsége szocialista-kommunista, a KÖuigsplatz-ot most nevezték el a köztársaság te­rének, de azért Vitmo3 császár személyének mégis nagy varázsa van. Hollandiába való menekülése és a .többi tény, amit szemére vetnek, lassan feledésbe •megy és a tömeg ma már csak arra gondol, hogy a Iíohenzollemek mindig össze voltak nőve Po­roszország történelmével. Soha annyi Fridericus- •köriyv nem fogyott, annyi Fridetricus-filmet nem kurblizíak, mint most és mindén operettnek, amely •a Iíohenzollemek életéből veszi a témáját, már előre meg van pecsételve a sikere: kásszádarab. Ezt a Hohenzollerndázt, melynek persze nincs politikai, jelentősége, csak éppen tömegpszichózis, mert a szocialista munkást épp úgy elfogja, mint a monirchista kispolgárt, persze alaposan kihasznál­ják élelmes színház- és moz-ivállalkozók. Meg egyik-másik újság is. Legutóbb Sven Hédin meg­látogatta Vilmos császárt hollandi exiljében. Az egyik berlini estilap plakátokon közölte, hogy ezen és ezen a napon megkezdi Sven Hédin cikksoroza­tának közlését erről a látogatásról. Azon a napon az amúgy is nagy pVdányszémban megjelenő lap­nak a háromszorosát kellett nyomni, mert a vásár­lók valósággal megrohanták a rikkancsokat. Nem' politikum ez és nem forog tőle veszedelemben a nemet köztársaság; de jellemző a németre, aki — in ind ennek dacára — mégse tudja elfelejteni a csá­szári pompa ragyogását és azt, hogy a Hohenzol- íérnék idején Németország nagyhatalmi tényező volt.. Talán, ha Síreesnipnuak sikerül hadsereg ti étikül is tovább erősíteni a német pozícióit,' vala­mennyire elhalványodik a Hohenzollemek ma még eleven nimbusza Korzika koronázatlan királyát heves tűzharc után agyonlőtték a csendőrök Húsz éven tartotta hatalmában Korzikát az uj Fra Diavolo Prága, május 4. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy Napóleon után Nunzio Romanetti volt Korzika leghíresebb embere. Hogy ki volt Romanetti? A banditák királya, aki több mint két évtizeden át uralkodói.1 Korzika szigetén. Ezalatt rabolt, gyilkolt és a nép rettegve tisztelte. Most immár a mulíó. Az ajac- cioi csendőrök meglesték, amikor lóháton ha­zatért a sziklavárába és agyonlőtték. Húszezer frank volt kitűzve a fejére, és hogy milyen legen­dás tisztelet övezte, éppen az bizonyítja, hogy. en­nek ellenére sem jutott eszébe egyetlen honfitár­sának sem csend őrkézre juttatni. Romanetti egészen modern eszközökkel dol­gozott, autót is tartott, két évvel ezelőtt nyilai- | közéjtől tett közzé egy párisi lapban, amelyben tiltakozott az üldöztetése éllen, majd néhány uapjoal reá meginterjúvol, alfa magát a lap kiküldött tudósítójával, akit emberei autón vittek el egy ajaccioi szállodá­ból a banditának a hegyek közt levő rejtek­helyére. Romanetti olyan biztonságban érezte ma­gát, hogy, összeharácsolt vagyona lévén, versenyistállót is tartott, de az egyik fia nevén futtatott, aki békés polgára Ajaccionak. Ez a különös bandita nagyon értette a módját, hogyan szerezze meg a nép kegyét. A szegény embereket istápoló, sokat adott jótékony célra és ha valakinek ügyes-bajos dolga volt, ril kán fordult bíróhoz. Romanetti. hozta meg az Íté­letet és az alperes vagy alávetette magát, vagy pedig készülhetett a saját temetésére­Nunzio Romanetti kora ifjúságában jutói i árvaságra és egy csendőrszázados vette párt­fogásába, aki fölnevelte. 1900-ban szerepelt elő szőr a neve, amikor is elrabolt egy fiatal leányt és az apját, aki ellenállt, tőrrel agyonszurla. Akkor elfogták. Két évre ítélték el és büntetését a nirnesi fogházban ülte le. Nemsokára azuiáu, hogy kiszabadult, egy- Carbmeio nevű • szomszédja följelentette, hogy ellopta az egyik tehenét. Erre agyonlőtte. Ettől kezdve bujkált, felcsapott banditának és az egész szigeten rettegtek tőle Két kon­kurense, Carli és Pierangeli utouállók fel akar­ták használni nevének varázsát és Romanetti néven kezdtek grasszálni, de póruljártak. Ro­manetti mind a kettőt agyonlőtte. Attól kezdve szakadatlanul lopott, raboit és aki ellenállt, azt a másvilágra küldte. 1915-ben a kormány el­határozta, hogy ártalmatlanná teszi a XX. század Fra Diavoloját és 200 csendőrt rendelt ki az üldözésére. Romaneftinek azonban nagyszerűen szervezett védőcsapata volt. A csendőrök közül sokan el­estek, de Romanettit nem tudták kézrekeriteni. Ezután jó néhány esztendő telt el ás nem hallatott magáról, amig néhány évvel ezelőtt, egy újabb szenzációs véres tettel irta be nevét Korzika történetébe. Egy Noujarolis nevű rendőrtisztviselö letartóztatott egy embert, aki Rommetiinek jó- barátja volt. Romanetti bosszút állt érte: agyon­lőtte a rendörtisztviselőt. Egyszer üldözése közben már majdnem kézrekeriilt, de egy vakmerő trük­kel megmenekült. Vágtatás közben leugrott a lo­váról, legurult egy hegyszakadékba, ahova lehe­tetlen volt követni. A csendőrök azt hitték, hogy lelőtték a lóról és hogy holtan zuhant le. Később azonban maga Romanetti irta meg nekik, hogy él és hogy becsapta őket. Romanetti nagyon' büszke veit a hírnevére és hízelgőit a hiúságának, hogy a párisi lapok is foglalkoztak vele, sőt filmen is szerepelt.. —- Megengedte egy operatőrnek, hogy vadászat köz­ben felvételt készíthessen róla. Korzika városai­ban sokszor olyan biztonságban érezte magát, hogy nyilvános ünnepélyeken is megjelent. Min­denki tudta, hogy jelen van, de a rendőröknek senki sem árulta el. Most ez a híres férfiú nincs tpbbé. Nunzio Romanettit, Korzika koronázatlan királyát letérhették a csendőrök. ||I lllllllllllil IITTIH II........ .. 11 II lllimiMIHI l Iliin lllillP l» lipamzcm, Ös szedüinek-e a felhőkarcolók? M amerikai építészek izgalmas vitája „az ércalkatrészek elernyedésér-őV‘ —­A felhőkarcolók, .az amerikai építőművészet, büszke acélremekei, aránylag rövid múltra' tekin­tenek vissza úgy* hogy' tartósságukkal és hátrá­nyaikkal kapcsolatos tapasztalatokról voltaképpen még nem lehet beszélni.. Most azonban már elér­kezett az idő, hogy az amerikai hatos agukn ak szük­séges vizsgálat alá kell ,venniük ezeket az épülétr kolosszusokat, . .. . Az első vizsgálatok virallap és aggodal­mat keltő eredményeket is hoztak, a-. mennyiben kiderült, . hogy a felhőkarco­lók egyáltalán nem olyan elpusziithatat- - lan konstrukciójú épületek, mint azt nemcsak a laikusok, hanem a szakem­berek is hitték. Egy legutóbb lebontott .felhőkar­coló megvizsgálásánál ugyanis Bossom tanár meg­állapította, hogy az épület acélhálózatának külön­böző részei erősen meg vannak rozsdásodva, amely körülmény kétségtelenné teszi, hogy 1 ezek a monMreépi menyek óriás vesze­delmeket rejtenek magukban, mert ko­rántsem olyan tartósakmini ar régi v klasszikus rendszerű építkezések, a- melyekhez képest ezek a monstrumok modern kártyaváraknak mondhatók. , Bosson, aki Amerika egyik legkiválóbb épitósz- szakértője, kijelentette, hogy meggyőződése sze­rint ez a rozsdásodási folyamat minden felhőkar­coló acólalkatrészeiben megvan. . Egy másik tekintélyes építési szakértő; F. W esginer, egyéb fontos körülményre is utalt, többek között arra is, hogy a rozsda nem az egyetlen tényező, ami a felhőkarcolók tartós­ságát veszélyezteti, mert egész más változások'is észlelhetők a házakba beépített acélanyagon. Ezek azok a változások, amelyek az acél moleku­láiban véghezm ennek áz állandó nagy meg­terhelés miatt. Az ércek elernyedése“ ismeri tünemény és a megvizsgált acélalkatrészeknél be­bizonyosodott, hogy évek folyamán a felhőkarcolók acélrészeiben változások ál­lottak elő. Egy harmadik tényezőnek is veszedelmes jelentőséget tulajdonítanak, aipi a felhőkarcolók gyors romlandóságára ugyancsak világos fényt vet. A felhőkarcolók ugyanis a szél' ellen való megrögzítés bizonyos rendszerével bírnak, a- menuyiben a gigantikus építmények a szélnek hatalmas ellenállási felületet nyújtanak, az alapépítményt azonban eddig még nem. tudták olyan erősen megkonstruálni, hogy a nagy nyomással szemben kielégítő ellenállást nyújtson. A felhőkarcolók óriás magasságukhoz képest túl keskenyek. Ha tehát a szél elleni megrögzítés az épület valamelyik pontjánál enged, úgy a fel­hőkarcoló szilárdsága megrendül és tartóssága szempontjából' érzékeny károkat szenved. Az ame­rikai kormány most erélyes intézkedéseket akar életbeléptetni, hogy a felhőkarcolókkal kapcsolat­ban felmerült veszedelmeknek, még mielőtt késő volna, elejét vegye, Uj felhőkarcolók építésé* is csak abban az esetben fogják a hatóságok megen­gedni, ha az építési vállalkozók garanciát tudnak nyújtani arra nézve, hogy uj épületekben pótolni tudják a felhőkarcolók aggodalmat kelle hibáit és hiányosságait, A ruszinszkói magyar színészet temetése előtt Munkács, május 5. . Horváth Kálmán ruszin- szjkői; színtársulata kéthónapos nehéz vergődés után befejezte a munkácsi színi szezont. Üres há­zak. elmaradt előadások tarkították a magyar színház itteni szereplését, a ttelt ház ritkasága számba ment és bizony nagyon kevés esetben mutatott a nézőtér elfogadható képet. Olyan sze- zónt élt meg Horváth társulata, amilyenre a leg­pesszimistább emberek sem számítottak. Magyar társadalmunk végtelenül , leromlott pénzügyi viszonyai mellett kétségtelenül egyébb okai is voltak annak, hogy a magyar színház it­teni szereplése vergődés volt. A direkció hibái­nak ismertetésével nem segítenénk a magyar színészeten, csak még nehezebbé tennők elárvult magyar színházunk helyzetét. Ezért csak szomorú riportszerüen regisztrál­juk az eseményeket. Horváth direktor már jó ideje , csák a legnagyobb nehézséggel tud — nem fizetni, — hanem pár korona á-contót adni színészeinek. Naponként, vagy néha háromna­ponként is a legjobb színész alig kap 20—30 koro­nát. Nincs ez másképpen akkor sem, ha jóbevé- telü házak vannak. A munkácsi szezont az ,,Annabál“-laI fejezték be és utána tanácstalanul állottak, mert nem volt pénzük kifizetni a színé­szek adósságait, sőt útiköltségük sem volt, hogy következő állomáshelyükre utazhassanak­És ha dicséretesen meg nem mozdul Mun­kács magyarsága, s lelkesedéssel-össze, nem gyűjt jó pár ezer koronát, akkor nem tudni mit csi­nált volna az előre nem látó direktor 40 tagn társulatával. A munkácsi magyar közönség spon­tán lelkesedéssel segített rajtuk és éppen ezért elvárja, hogy Horváth direktor adjon majd el­számolást is a pénzekről: Ugyauis a magyar szí­nészek kétségbeejtő helyzetükben csalt adósságai­kat és Horváth direktor nyugtáit hátrahagyva voltak kénytelenek innen elmenni. A ruszin szkói magyar színészet dicstelen temetése előtt állunk és „ha Beregszász, Nagyszől­ős és a többi kisebb álomásh el vek minden ere­jüket. odaadva nem segítik ki magyar színésze­tünket, úgy a legrövidebb időn belül szomorúan és sirva állhatunk meg ma jd magyar czinészetünk sirja felett. (*) Földessy ■ társulatának utolsó előadásai Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: Föl­dessy Sándor délszlovenszkói színtársulata befe­jezte-komáromi előadásait. A színtársulat két és fél hónapot töltött Komáromban és most Érsek­újvárba szándékoznék menni, de a játszási enge­délyt még eleddig nem sikerült megkapnia. A társulat két hőnapig a komáromi körűségnek áldozatos támogatását élvezte. Ékkor megcsappant a színházlátogatás, mert a városba cirkusz érke­zett, holott a sziui szezón alatt soha nem adtak ilyennek játszási engedélyt. A színészek kiváló művészi teljesítményt nyújtottak és reuikivül so­kat- dolgoztak,: amit a komáromi müpártoló közön­ség méltányolt is. Pénteken a legjobb drámai színésze tartotta jutalom játékát: Czeglédv Béla télt ház, mellett. Szombaton szintén zsúfolt ház előtt búcsúzott Fenyő írnia szubrett is a Bába c. operettben. Vasárnap Rákóczi Ferenc fogsága 1926 május 6, csütörtök. került színre búcsú előadásul szép közönség előtt, melyben Czeglédi Béla, Benedek Lenke és Föl­dessy Sándor aratlak megérdemelt sikert. • A hét­fői rögtönzött előadásnak kis közönsége volt. A Pintyőke operett került színre a kis budapesti* primadonnával, Jaczkó Ciával, akinek tüneményes sikere volt. A színház kapui bezárultak. A színészek tétlenül várják a jó szeren­csét, hogy kapnak játszási engedélyt. Magyar szabadegyetem Prágában A Makk 1926. május és junius havában a Klementinum (Staré Mesto, Mariauskó Námesti) I-es számú helyiségében a következő előadásokat rendezi: Május 8-án, szombaton este 7 órakor: VÉCSEY ZOLTÁN dr.: .,Csehszlovákia po­litikai földrajzi megvilágításban Május 12-én, szerdán este 7 órakor: GYÖRY DEZSŐ: „Kassák, a költő". Május 19-én, szerdán este 6 órakor: FLACHBARTH ERNŐ dr.: „A kisebbségi kérdés". Május 26-án, szerdán este 6 órakor: SZVATKÓ PÁL dr.: „Pdnewrópa". Junius 2-án, szerdán este 7 órakor: DARVAS JÁNOS: „„4 szép lélektana". Az előadásokra belépődíj nincsen. A Makk választmánya felszólítja a prágai magyar diáko­kat, jelenjenek meg az előadásokon minél számo­sabban. A magyar katonákat s a prágai magyar kolónia minden egyes tagját, valamint a magya­rul értő más nemzetiségűeket is szeretettel vár­ják vendégül. . • . , A római FiFA-kougressrjs Róma, május 5. Tegnap jelentettük, hogy a I FIFA kongresszus a svájciak és franciák javas- I latát 10:8 szavazattal elvetette. A döntéssel az I eddigi álamatőr rend szett ismét legalizálták. En­nek máris súlyos következményei mutatkoznak, amennyiben az angol képviselők a. szavazás után bejelentették a FlFÁ-ból való kilépésüket. Pick- ford elnök sem fogadta el a megbízást, úgyhogy ismér Rimetet választották a FIFA elnökévé. A kongresszuson résztvevő nemzetek képviselői akciót indították Anglia visszatartására, amelyre azonban kevés kilátás van. Az ámatőrpárt aján­lata mellett. Anglia, Svájc, Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Franciaország és az északi államok szavaztak. )( Csehszlovákia válogatott., mérkőzései. A szokol kongresszus alkalmával a csehszlovák; vá­logatott csapat Prágában Olaszország és Svéd­ország reprezentativjaival mérkőzik, ugyanakkor folyik le a Prága—Barcelona revans meccs is. — Prága—-Varsó városokközti mérkőzés julrns ' 6-án lesz Varsóban. )( Az angol 10 mérföldes futóbajnokságot Harper 53:23.6 kitűnő idő alatt uyerte Ccúlson és Cravdey előtt. A mérföldes gyaloglásban jGoodmn 53:56 alatt győzött. X Ifjúsági mérkőzés Komáromba a. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi és érsekujvári főgimnázium válogatott futball csapata mérkőzött vasárnap a komáromi pályán. A komáromiak 3:0 arányban megérdemelt győzelmet arattak. A ko­máromiak csatársora kiválóan dolgozott, mig az újváriak közül a kapus mutatott szép formát. X A PTE—RFC utóhangja. Komáromi tudó­sítónk jelenti: A komáromi FC-nak a PTE csapa­tával folytatott mérkőzése sajnálatos balesettel végződött; ugyanis a csapat legjobb jáíékosét, Dobist, az eirő összecsapásnál oly szerencsétlenül rúgták meg, hogy azonnal harcképtelenné vált. Dobisnak valószínűleg búcsút is kell mondania a futball pályának, mert a megrugott iórd oldal- szallagjai elszakadtak. X A besztercebányai SK Slavia vasárnap ren­dezte 3 és 6 kilométeres ifjúsági versenyét A 3 km-es versenyben Gregor (YMCA) 10:20, 2. ITornyák (YMCAj, 3. Kurta (Slavia'). — 6 km-en: Kollár (YMCAj 20:10, 2. Dudek (Slavia V 3. Sara- por (Jednota): — Az atlétikai verseny. után az SK Slavia és Tufócszentmáron ifjúsági futball csapatai mérkőztek. Á meccs 1:1 arányban eldön- tetleuül végződött. A hazaiak mindvégig fölény­ben voltak és a vendégek 11-es révén egyenlítet­tek ki. X UTK—Beregszászi Union 2:1 (1:1). A meccset a második félidő 10 percében félbeszakí­tották. Erdélyi bíró, aki már az első félidőben két beregszászi játékost kiállított; 11-est ité] az Union ellen, amiért is az levonult A meccsnek a szövetség előtt folytatása lesz, miután a bíró a szabályokat egyoldalúan alkalmazta csak szi­gorral. %y fiafalit és szépít a S feiü-erőmé tel!-púder Ü0?a31-szeppan Fdlercli.! s í, S. R. , rósiSrei Vörös Rák gyógytár, Bratíslava. ............. i-rttfÜírVir-''

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents