Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-06 / 103. (1141.) szám

A parlamentek alkonya (B. C.) A parlamentarizmusnak nem tesz jót a mai kor levegője. Mindenfelé azt látjuk, hogy válságokkal küzdenek a parlamentek. Nemcsak hogy nem segítik az államok szeke­rét kiemelni a kátyúból, hanem inkább sza­porítják a bajt, a gondot Tulajdonképpen az állam egyik legfontosabb szervének kellene lenniök; ehelyett lassankint olyan csökevó- nyes szervvé váltak, amelynek semmi felada­ta nincs, legfeljebb bajt csinálhat, mint a Vali­ból az emberi szervezetben. Nincs is már a legtöbb államban igazi parlamentarizmus. Titkos diktatúrák, oligar­chiák vannak, ezeknek eltakarására szolgál­nak a látszólagos parlamentek. Olyan bizton­sági szelepfélék ezek, ahol a pártok, a kép­viselők tulfeszült elégedetlensége kipufog­hat beszédek alakjában. Könnyitenek a lei- kükön azzal, hogy kibeszélhetik magukat, a kormány pedig megy tovább a maga utján. A különböző országok parlamentjeinél a szimptómák nagyon különbözők, de a beteg­ség maga ugyanaz. Mindenféle képviselőtestület létjogosult­sága azon az alapgondolaton nyugszik, hogy ne mások határozzanak rólunk nélkülünk, hanem saját sorsunk intézésébe legyen ne­künk is beleszólásunk. A demokratikus eszme diadalra jutásá­val járt a rendi parlamentek megszűnése és a választójog mentői szélesebb körű kiter­jesztése. Ez magában véve nagyon helyes. Minden polgárnak, ha viseli a terheket, joga van be­leszólnia, hogyan intézik a sorsát. Más kér­dés azonban, tud-e ehhez kellőképpen hozzá­szólni, ért-e saját sorsának intézéséhez? Az embernek legsajátabb kincse az egészsége, mégsem ő maga mondja meg, mi­csoda orvosságot kell bevennie, hanem az or­vos. Nagyon furcsa dolgok sülnének ki, ha egy kórház betegei mindig szótöbbséggel ál­lapítanák meg a diagnózist. A választójog széleskörű kiterjesztése, tehát a legnagyobb, legkevésbé képzett tö­megek bevonása a kormányzásba, törvény- hozásba éppen akkor történt, mikor az álla­mok élete mind bonyolódottabb lett. Egy ke­reskedelmi szerződéshez vagy pénzügyi re­formhoz nagyon kevés választópolgár, sőt nagyon kevés képviselő tudna igazán szak­szerűen hozzászólni. Maga ez a körülmény már magával hoz­za, hogy éppen a legfontosabb kérdésekben egyes egyének döntenek. A tömegek nem a véleményekhez, hanem a személyekhez, pár­tokhoz csatlakoznak. A parlamentekben mindinkább előtérbe nyomulnak a személyi harcok és az egyes pártoknak nem elvi, ha­nem személyes küzdelmei. A parlamentarizmus mellett nagyon sok okos, igaz érv szól, de vannak bizonyos elő­feltevések, amelyek nélkül ezeknek igazsága nem áll meg és amelyeknek megtartása nél­kül a parlamentek a gyakorlatban nem mű­ködnek megfelelőleg. Ezeket az előfeltevése­ket akárhányszor figyelmen kivül hagyják, vagy nem is gondolnak rájuk. Md most csak egy ilyen előfeltevésre aka­runk rámutatni. A parlamentek a többségi elv alapján műidnek. A többség akarata, véleménye dönti el a kérdéseket Hangsúlyozni kell, hogy ez csak provizórikus megoldás. Jobb hijján. Mert sehol sincsen megirva, hogy mindig a többségnek van igaza. De hát az ész, a hozzáértés nem mérlegelhető le, tehát kénytelenek az emberek a számbeli többsé­get döntőnek venni. Különben is még az ész, a tudás sem csalhatatlan. Nagy emberek na­gyot tévedtek olyan dolgokban, ahol az egy­szerű. józan ész megtalálta a hely°s utat. Skrzynski másodszor is lemondott Chacinski előtérben — Harmadik Skrzynski-kormányról is beszélnek sikerül egy pártnak parlamenti többséghez jutnia. Hiszen a pártok érdekcsoportok sze­rint alakulnak. A többséghez, a hatalomhoz tehát csak úgy juthatnak, ha koalk'óba tömö­rülnek. Varsó, május 5. A mai minisztertanács után Skrzynski miniszterelnök a Belvederebe ment, hogy benyújtsa az elnöknél a második Skrzynski-kormány lemondását. Az uj kormányelnök személyéről még semmit sem tudni. Valószínűnek veszik, hogy az a centrum politikusai közül kerül ki. Nem lehe­tetlen azonban az sem, Hogy Skrzynskit az elnök harmadszor is megbízza a kormányalakítással. A koalíciós pártok tanácskozásait m areggel fejezték be. Lapjelentések szerint a mostani koalíciós pártok abban egyeztek meg, hogy Skrzynski lemondása esetén a miniszterelnökséget Chacinski kép­viselő, a keresztény demokrata párt vezetője, veszi át. Chacinski azonban kijelentette, hogy nem haj­landó elfogadni az esetleges megbízatást. Szerinte a konnánykrizis a legjobban úgy oldható meg, ba a jelen kormány marad meg, csak bizonyos személyi változások történnek benne. Vito3, a piaszt-nép­párt vezére, szintén kijelentette, hogy személye nem kerülhet számításba a kormányalakításnál. Május 18-án tárgyalja a szenátus az agrárvámjawaslatot Sk költségvetési bizottság május 11-én 111 össze — A flsgabonavámok sorsa biztosítva van — A kormány már megkezdte az uj vámtarifa kidolgozását Prága, május 5. A szenátus elnöksége ma délelőtt ülésezett s a polgári pártok sürgősségi indítvá­nyát tárgyalta. Hosszabb vita után elhatározták, hogy7 a költségvetési bizottságnak nyolcnapi időt enge­délyeznek a vám ja vas lat letárgyalására. A költségvetési bizottságot május 11-ére hívták egybe s 14-ig kell elkészülnie a vámjavaslattal. A szenátus eluökségo még abban is megegyezett, hogy a javaslat bizottsági tárgyalásaiba szakembere­ket is belevon, valamint meghívja a földmivelésügyi, kereskedelmi, pénzügy- és kiilügymineiztérium kiküldötteit is. Donát javaslata május 18-án kerül a szenátus plénuma elé. A pártok között most arra törekszenek, hogy a javaslat második pontjára nézve megegyezzenek, amely a háború előtti gabonavámok hatszoros valorizálását javasolja. A gabonavámok ügyében ma közös tanácskozást tartott, a földmivelésügyi, kereskedelmi és közélelmezési minisztérium, hogy a fix vámok bevezetésével a fogyasztás terén előálló nj helyzetet megtárgyalják. Minthogy Donát javaslata már ma is elfogadottnak tekinthető, a kormány megkezdte az nj vámtarifa előkészítő munkálatait. Elsősorban átrevideálja a régi, összegyűjtött anyagot és felszólítja a kereskedelmi kamarákat, vala­mint az érdekelt intézményeket, hogy az uj anyagot a legrövidebb időn belül küldjék be a kormány­nak. Ma már arról is folytak tanácskozások, hogy az uj védővámok vonatkozzanak-e azokra a termé­kekre is, amelyek eddig vámvédelemben nem részesültek. (Például: a szuperfoszfát, müselyem, sza­licil és azok preparátumai.) A fix vámtételeket csehszlovák koronaértékekbem veszik föl, mivel a valutánk már stabili­zál ód ott. A kormány eltökélt szándéka, hogy a már kidolgozás alá vett önálló vámtarifa javaslatot még ez ér végéig elkészíti és az érdekek köröknek véleményezés végett szétküldi. Mértékadó körökben tisztában vannak azzal is,hogy az nj vámtarifa nehézségeket fog okozni a ke­reskedelmi szerződések megkötésénél, de ezeket a szerződések revíziójával, vagy a kettős tarifa be­vezetésével lehet majd elsimítani. A kormány a tegnap esti szenátusi ülé­sen benyújtotta a munkabiróságokról szóló törvényjavaslatot. Ezt a javaslatot még az első választási periódusban készítette el a régi koalíciós kormány, azonban plenáris tárgyalására már nem került a sor. A most benyújtott javaslat lényegesen eltér a régitől, mert a kormány tekintetbe vette a szenátusi szociálpolitikai bizottság módositásait is. A munkabiróságok az eddigi iparügyi bíróságok helyébe kerülnek, de kompe­tenciájuk sokkal nagyobb lesz, mint volt az iparügyi bíróságoké. A munkabiróság hatáskörébe tartoznak csekély kivétellel a munka-, a szolgálati és tanoneviszo- nyoknál előforduló összes vitás ügyek és pedig olyan alkalmazottaknál is, akik eddig munkaviszonyaik következtében a közigazgatási hatóságok jogkörébe tartoz­tak. Munkabiróságokat állítanak fel Szlo- venszkón és Ruszinszkón is, ahol eddig az iparügyi bíróságok egyáltalában nem léteztek. A döntéseket egy háromtagú tanács hozza, amelyet egy hivatásos bíró, mint elnök, és két kinevezett laikus biró alkot és pedig egy a munkaadók s egy a munkások részéről. A laikus bírákat mindkét csoport szak- szervezeteinek bevonásával nevezik ki. A javaslat a bíráskodás terén az eddigi ipar­ügyi bírósági törvénnyel ellentétben számos újítást tartalmaz. így elsősorban kibővíti a felebbezési jogot és fontosabb ügyekben megengedi a törvényjavaslat, hogy a felek a legfelsőbb bírósághoz is felebbezbessenek jogorvoslásért. A fele­ket ezentúl korlátolt mértékben ügyvé­dek is képviselhetik, míg az eddigi iparügyi bíróságnál ügyvédi képviselet egyáltalán nem volt megengedve. A munkabiróság ezután hivatva lesz bér­viszályoknál is dönteni, ha kollektív szerző­désekről, sztrájkról vagy kizárásokról van szó. De a többségi elv hsak egy esetben elvi­selhető. És ez az az alapfeltétel, amely mel­lett a parlamentektől remélhetnénk valamit. Ha a pártok mindegyike az egész ország, az ország összes lakosainak jólétét, érdekeit tartaná szem előtt. Ha csak ennek a jólétnek a megvalósítási módjai tekintetében volna eltérés az egyes pártok között. A parlamentarizmus azonban mindin­kább odafejlődött, hogy a pártok bizonyos társadalmi kasztok, bizonyos osztályok érde­keit képviselik. Nem az általános jólétre, fej­lődésre, nem a különböző osztályok harmóni- kus együttműködésére, hanem oszlályura- lomra törekszenek. Éppen ez hozza létre, hogy nem mindig A koalíciók azonban nem. a közös pro­gram alapján jönnek létre. Sokszor a leg- ellentótesebb elveket valló pártok kerülnek így egybe. A hatalom vágya az, ami össze­kapcsolja őket Az igy létrejött többség ezután uralko­dik. A kisebbség érdekeire való tekintet nél­kül. A kisebbségnek a gyakorlatban semmi joga nincsen. Tehát az általános választójog alapján összehozott parlamentek valóságos rendi parlamentek lesznek, mint amilyen volt például a randa parlament a nagy forra­dalom előtt. Ott a kiváltságos osztályok vol­tak csak képviselve, a polgárság tömege ki volt zárva. Most a kiváltságos asztályokat a többségbe verődött koalíciós pártok alkotják. A rendi parlamenteket szétrobbantotta az az erő, amely kívülről hatott rájuk: a jog­fosztottak elkeseredése. Most az a különbség, hogy ezek a jogfosztottak benn ülnek a par­lamentben, mint kisebbség. Mivel az önző többség csak a maga ér­dekeit nézi, a valóságban nincs jogegyenlő­ség. A kisebbség és a lakosságnak az a része, amelynek érdekeit a kisebbségben levő páT- tok képviselik, meglehetősen háttérbe szo­rulnak a többiek mellett. - Azok a törvények, amelyek őszinte jogegyenlőséget vallanak, nem a legújabb parlamentek szüleményei, hanem a régebbi idők hagyományai. Mindenféle kisebbségek között legrosz- szabb helyzetben vannak az úgynevezett nemzeti kisebbségek. A kisebbségi jogok, még ahogyan törvénybe vannak iktatva, úgy sem felelnek meg a jogegyenlőségnek, aho­gyan pedig végrehajtják őket, nemcsak kul­turális, hanem gazdasági téren is nagyon hát­rányosak a nemzeti kisebbségekre. Szóval a parlamentek nem az ország ér­dekeiről tanácskozó testületek, hanem rosz- szul működő gépezetei a még rosszabbul mű­ködő kormányoknak. A betegség tulajdonképpen nem is a parlamentekben van. A társadalom, az ál­lam beteg és ennek nyavalyája ütközik ki egyik szervén. A társadalmakban a disszociáció tünetei mutatkoznak. Szolidaritások alakulnak az ál­lamok keretén belül, amelyek szétrepesztés- sel fenyegetik az államot. Természetes folyo­mánya ez annak, hogy az államérdek mind­inkább megszűnik közérdek lenni. Nemcsak az egyes államok betegek, ha­nem maga Európa is, sőt maga az egész civi­lizált társadalom. Ez is megmutatkozik a né­pek parlamentjén. A népszövetség az orszá­gok parlamentjének készült és célkitűzése nagyon szép volna. De ez is megkapta a par­lamentek ragadós betegségét. Itt is ellentétes érdekek ütköznek, amelyeket még nem sike­rült kiküszöbölni. Ezért kell azután olyan fel­adatokat, amelyeknek megoldása a népszö­vetségre várna, más uton-módon megoldani. Minden parlamentarizmus feltételezi a képviselt elemek szintézisét. Ez hiányzik a legtöbb államban, ez hiányzik a népek kö­zött. Enélkül a parlamentekben csak remény­telen csatározások lehetségesek, de nem építő munkák. Bármiféle parlamenti reform csak tüneti kezelés, de nem a baj gyógyítása. Akármi­lyen más szerv, amelyet a parlament munká­jának végzésére kitalálnának, hasonló beteg­ségekbe esnék. A gyógyulás egyedüli útja a mások* rovására való érvényesülési vágy, az elnyomásra való törekvés kigyomlálása a tel­kekből. évf. 103. (1141) szám • Csütörtök ■ 1926 május 6 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, SzlovenSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: • 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOlltlKCLl napilapja hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. -Te­havonta34Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős Jőszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ Iefon:30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Thumbnails
Contents