Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-04 / 101. (1139.) szám
^I«GAItA\ACífeVR-HIRL.AE 5 1926 május 4, kedd. ÜBBAZIA HOTEL QUISISANA HOTEL EDEN A tengerparton a nagy fürdővel szemben Pensio rendszer! Fürdési idény május 1-től — Ajánlatos szobákat már most megrendelni Kérjen prospektust Borotvavásár — Be kérem, gazda ur, ne tessék úgy méltányolni ezt a borotvát, mintha egy rongyos kaszáról volna szól — Kaszáró? Frázt! — Kérem szépen gazda ur, ne tessék ezt a csúnya betegséget belevonni. Igaz, kaszáról! Azt már a Mikszáth ur leírta, hogy azt maguk, maguk gazda urak milyen nehezen veszik meg... Maguk zsíros gazda urak, ilyenekért sajnálják a pénzt... Ez helytelen magatartás!... — Tartsa magát maga hellesen... Én tartom!.... Lesz vagy nem lesz?!... Húszat adok érte! — Magamnak is többe van...'! — Frázt! —Már megint! Kérem, ez egy primo, borotva. Szolingen! — Szólingem vagy nem szólingem, nekem az tökélletessen mindegy! Tökélletessen! És mondtam már, hogy: beretva!! — Be édes uram, hiszen kívánatra megmutatom, milyen egy borotva... izé beretva ez! Príma! — Nekem nem príma beretva kék, ha‘ egy jau beretva! Egy tapintható, sercegős, kellemes kis beretva! Tökélletes! — Ez, éppen ez olyan! A lehető legtökéletesebb! — Rosszul találi ki! Ez tökélletes boréivá, de mint rossz... nem pedig mint jau. Tökélletessen rossz! — Édes gazda ur, megmutattam,, milyen egy finom beretva ez! Sercegős, tessék már nekem elhinni. Harmincötről lementem huszonötre. Haljak meg, ha nekem is nem többe van! — Frázt! ‘Sz akkor meghal! Maga tucatba veszi! — Be édes egyetlen gazda ur, az mindegy! Higyjen már nekem. Megmutattam, hogy pörcög a körmünkön! Ugyebár? Megmutattam, hogy és miképpen pattog a fenőkövön, aztán a szíj jón... — Mint egy rossz heríllő bicska! — .... Megmutattam, hogy vágja a hosz- szában, keresztbe, oldalt és ráfujással a hajszálat. Külön a férfihajszálat, külön a nőit! Birekt hazaszalasztottam ugyebár a tanulót a feleségemhez, hogy kölcsönözzön két hajszálat, egyet a fejetetiröl, egyet, a hónaljáról. Külön bemutattam a barna szőr vágását, külön a szőkéét!... Egy órája alkuszunk. Lopom én az időt? Ne akarjon megőrjíteni! — Akarja Báli! — Igenis, ön akarja! Be ezt nem hagyom! Nem hagyhatom! Most rossz az üzlet, de szanatóriumra azelőtt se gyűjtöttem! — Fölösleges lukcuc is a‘! —- Ne méltóztassék ingerelni. Ne méltóz- tassék visszaélni... — Vissza-e? Előre is alig tudok! Nohát csakugyan ne ingerlödjék! Húszért elviszem, adi? Ha nem adi...? — Itt van! Vigye! Adi! Persze hogy adi! Csak tessék vinni! Becsomagolom! Parancsoljon! Vigye!! — Tökélletessen be vagyok csapva! Tökélletessen! — Tökélletesen tönkre tesz, ha még to- vábbb folytatja! AJászolgája! Tessék vigyázni, az ajtó befelé nyílik! — Tökélletessen rossz szerkezet! Be a borotva valamivel jobb, igaz-e? Lehet mondani, hogy a‘H — Igen, a borotva jó. — Megfogható kis borotva. Anyósom kért, hogy vigyek neki egyet. Aszonta, hogy nem fontos, csak vágjék! Ha már veszek, csak men- nézem, hogy miilen! Jó kis szólingemi beretva! Evvel aztán nyesheti-vághati a vénasszony a bütykeit .Rémittő sok tyúkszem van nékie! Barkó István. — A magyar nemzeti párt keletszlo- venszkói értekezlete. A magyar nemzeti párt országos sajtófőnöksége közli: Május hó közepén a magyar nemzeti párt törvényhozói, élükön Szent-Ivány József pártvezérrel, ellátogatnak Kassára és Eperjesre. A törvényhozók Kassán résztvesznek a május hő 14-i Rákóczi- ünnepségen és az alkalomból nagyobbszabásu politikai értkezletet is tartanak, melyen az aktuális politikai kérdések és helyi sérelmek megbeszélésére kerül sor. A kassai tartózkodással kapcsolatban Eperjesre is átrándulnak a magyar nemzeti párt törvényhozói, ahol a párt helyi szervezete fog alkalmat nyújtani arra, hogy a párt vezető egyéniségei az ottani magyarsággal érintkezést találjanak. Véres május Lengyelországban Hat halott és száznál több sebesült — Véres kc.-.munista tüntetések Varsóban, Növi Dvorban és Lembergben Varsó, május 3. A május elsejei munkaünnepen Varsóban és Növi Dvorban véres összeütközésekre került a sor egyrészt a szociáldemokraták és kommunisták, másrészt a kommunisták és a rendőrség között. Varsóban tüntetés közben négy kommunistát és egy rendőrtisztviselőt agyonlőttek. Az összeütközésre úgy került a sor, hogy a kommunisták kövekkel és revolverekkel megtámadtak egy szociáldemokrata felvonulást. A verekedésnek még 100 könnyebb és 11 súlyosabb sebesültje van. A Módiin melletti Növi Dvorban államellenes manifesztációt tartottak a kommunisták és meg akarták ostromolni a városházát, ’hogy a rendőrséget lefegyverezzék. A rendőrség kénytelen volt fegyvert használni és egy kommunistát lelőtt, több tüntetőt pedig megsebesített. Lembergben is összeütköztek a szociáldemokraták és kommunisták. Több letartóztatás történt. Vilnán szétoszlatták a kommu- nisa felvonulást, amely alkalommal négy kommunista és 12 máspárti köny- nyebb sebesültést kapott. Újból gyilkolt ai adó Az ipolysági adókivetés visszásságai — Va nya János iparosmertes szörnyet halt a bizottság előtt Ipolyság, május 3. Nem is olyan régen az Ipoly völgyének gazdasági gócpontja, Ipolyság szép jövőnek nézett elébe. A város ipara és kereskedelme az utolsó évtizedekben hatalmasan fejlődött, a környék termékeny földjét a lakosság intenziven művelte meg, úgy, hegy az ipolysági gabonapiacot igen széles körzet látogatta. A város megyeszékhely volt, törvényszéke, pénzügyigazgatősága, adóhivatala és járásbírósága lüktető élet központjává tették. A fordulat után lassanként elvitték a hivatalokat és az állami hivatalok közül egyedül a járásbíróság maradt meg. Ez a mostoha bánásmód a városnak és környékének fejlődését tökéletesen megbénította. Az Ipolyságiaknak megfelelő vasútvonal hiányában napi járóutat kell megtenniük, ha a megye székhelyére, Zólyomba, vagy a korponai adóhivatalba akarnak feljutni. Pedig manapság az adófizetőknek legtöbb dolguk az adóhivatalban és a pénzügyi kirendeltségeken van, amelyekre Ipolyságnak és környékének lakossága rettegéssel gondol, mert a pénzügyi gazdálkodás ma a legnagyobb kerékkötője a gazdasági és az ipari fejlődésnek. A korponai adóhivatal különben is rászolgál erre a hírhedtségre. Még élénk emlékezetünkben van az az eset, amikor Szüszmann ipolysági kereskedő Korpo- nára utazott adóügyét rendezni és amikor meghallotta adóhátralékának összegét, azon pillanatban összeesett és meghalt. Szivszélhüdés ölte meg. A jövedelemadó tárgyalásokat Korponán tartják. Az adófizetők rengeteg időt és pénzt pocsékolnak el az utazgatással. Ipolyságra és környékére a legnagyobb fokban sérelmes, hojgy Ipolyságon nem jön össze a jövedelemadókivető bizottság, holott az ipolysági járási expozitura mintegy 25 községet foglal magában és igy az idókivető bizottságnak föltétlenül ki kellett volna szállania, vagy pedig külön adókivetőbizettságot kellett volna alakítani Ipolyságon. Az adó javaslatokat a vezérpénzügyigaz- gatóság utasítására tájékozatlanul állították egybe, a hivatalfőnökök és referensek nem informálták kellőleg a vezérpénzügyigazgató- ságot a jövedelmek lehetőségéről és igy az adójavaslatok elviselhetetlenül magasok. A másik hiba az, hogy egy napra rengeteg tárgyalást tűznek ki, ennek következtében nincs idő arra, hogy az egyes adózók ügyeiről részletesen tárgyaljanak, holott öt évi adózásról van sző, ami valósággal uj vagyondézsmának felel meg. A hibás adórendszer most újabb áldc- aztot követelt. Varga János, Ipolyságnak egyik szorgalmas és komoly iparosa, a jövedelemadótárgyalás alatt kiállott izgalmak következtében szélütést kapott és meghalt. Rövid időn belül Vanya János a második áldozata a korponai financiának. Ravatalához tetmre hívjuk az átkos adórendszert, amely annyira elevenünkbe vág, hogy nem csak bőrünket nyúzza le, hanem egyenesen életünk- | re tör. Milyen az élet Palesztinában? Egy nérne* tudós előadása ssidóföldi élményeiről — Intemriv kulturmuuka a sziriai tenger partján Berlin, április 80. < A német fővárosban rendkívül nagy érdeklő- J dós mellett tartott élőadást a berlini egyetem nagyhírű histórikusa, Eduard Meyer professzor, aki lebilincselő modorban tárta elő szentföldi utazásában szerzett tapasztalatait. Meyer csak néhány héttel ezelőtt tért viasza palesztinná utazásáról, ahol a jeru- zsálemi egyetemen te több vendégelőadást tartott. A professzor a legszélsőbb jobboldali körökhöz áll közel, de a hástórikua nyitott szemével nézett körül az újonnan épülő zsidó államban ée ezért objektív megfigyelései figyelmet érdemlőik. Meyer a nemzetiségi viszonyok ismertetésével kezdte előadását. Nagyon különféle nemzetiségnek és vallásnak élnek a mai Palesztina területén, de ezeknek egymásho* való viszonya most jobb, mint volt a török időkben. A protestánsok és a katolikusok nem féltékenykednek egymásra és a legkülönbözőbb irányzathoz tartozó zsidók is békésen megférnek egymás mellett. Az angolok hatalmas technikai munkát végeztek a föld újjáépítésében és igy a még nemrég olyan elhanyagolt tartomány most már a kulturföld benyomását kelti. A fontosabb gócpontokat mind vasútvonalak kötik egybe és széles, kényelmes autóutak állanak rendelkezésre. Ma már Tibériás tavától Haifáig az ut jóformán egy macskaugrás. A Jordán melletti föld a római császárság idején igen gazdag terület volt. A Tibériás tava mellett például egyik gazdag település a másikat érte. Ma a vándor a Tibériás tava mellett csak a szegényes Tibériás városkát találja és még egynéhány kis települést. Legalább egy évszázad munkájára van szükség, hogy ezen a területen a régi jólétet visz- » za varázsolják. A hegyvidéken valóságos rablógazdálkodást folytattak, amely az egykor virágzó erdőségeket csaíknem teljesen kiirtotta és ezért a helységeknek újból való befásitása is hosszadalmas munka. Jeruzsálem ma is, éppen úgy, mint 2000 esztendővel ezelőtt, az országnak gazdasági és szellemi középpontja. A zsidó gyarmatosítás szempontjából nem jöhet ugyan tekintetbe, de a zsidóság számára — éppen úgy, mint a keresztény vallások számára — mindig a lelki élet központja, a megszentelt tradíciók városa lesz. Mély benyomást tesz az a látvány, almikor a város legimpozánsabb épületében, a szikladómban, az arabok imádságra gyűlnek össze, vagy amikor a szigorúan hivő zsidók a panaszok Mánál imádkoznak, öreg asszonyok vallási extázisukban csókolgatják a falaikat és szivük mélyéből könyörögnek népük Istenéhez. Jeruzsálem mindig a zsidó nép szellemi központja lesz. Itt vetették meg a zsidó egyetem alapjait is, amelynek kifejlődéséhez természetesen még évtizedek munkájára lesz szükség. Meyer szerint nagyon örvendetes tény,-hogy a zsidó egyetem legnagyobb- részben a német szellem fundamentumán épül tovább. Amilyen kedvező hatással volt a német tudósra Jeruzsálem rohamos fejlődése, olyan rossz véleménnyel van Tel Awiwról. A város ma már elérte a hatvanezer főnyi lakosságszámot, de visszataszító az, hogy a bevándorlók magukkal hozták az európai erkölcsöket és mindenki arra törekszik, hogy hirtelen meggazdagodva, újból európai formák szerint éljen tovább. Áthozták magukkal Európából a korzózás szokását is és szombat esténként az asszonyok kifestve, test színű harisnyákban járnak az ^teákon fel s alá, mintha nem is a szentföldöu, hanem Lodzhan, vagy Varsóban lennének. „Ez nem a módja annak — jegyzi meg Meyer —, hogy egy nemzetet újból felépít síink. “ Másképpen állanak a dolgok Haifában és a zsidó földmiveJőgyarmatokon. Haifa a cionistainuuka közpoutja. A városnak van egy kiváló technikuma és reáliskolája, amelyekben az ifjúságot egészséges és praktikus emberekké nevelik. A nevelés irányelveiben legyőzik a túlzott mitellektualizniu9t, a fiatal embernek a természettel való kapcsolatokat kell megkeresnie és visszanyernie, amiket elődei a ghettó életében elvesztettek. A földmivelőgyarmatok igen magas fejlődési fokot mutatnak. Egészen egyedülálló jelenség a világtörténelemben, hogy egy olyan nyelv, amely teljesen eltűnt az életből, az emberek akaratából ismét feltámad. Ma a héber nyelv ismét élővé vált a néptömegekben és hozzáfejlődött a modern élet igényedhez. A kisgyermekek csak héberül beszélnek. Nagyon érdekes fejlődés ez, de benne rejlik a pale szidna i zsidó nemzet elszigetelődésének veszélye is. Az az ifjúság, amely csak a héber nyelvet ismeri és felserdülve, esetleg elhagyja hazáját, nyelv- ismeretek hiányában, komoly akadályokra bukkan. Ámbár a kolonizáoió hatalmas méretekben folyik, még mindig igen sok a megmüveletlen föld Palesztina területén és ha minden földet meg te müveinek, az országnak nincs olyan befogadóképessége, hogy az egész zsidóság otthont találhatna benne. A főkövetelés, amelyet a palesztinai zsidósággal szemben fel kell állítani, az, hogy minél előbb függetlenítse magát a világ zsidóságának támogatásától, amely kezdetben természetesen nélkülözhetetlen volt számára. Chicago hóhérját megölték Páncélautóval üldözték és lelőtték Amint egy newyorki rádiójelentésből értesülünk, Chicagóban tegnap olyan bűntényt követtek el, amely nem csak ebben a világ legbünözőbb városában, hanem az egész kriminalisztikában egyedülálló- Ismeretlen gyilkosok tegnap megölték a chikagoi hóhért, aki ebben az esztendőben a törvény parancsára öt gonosztevőt akasztott fel és azután nyomtalanul eltűntek. A szikratávirat a következő részleteket közli a borzalmas gyilkosságról: Szerdán este William Moswiggin, chikago 26 éves hóhérje két titkosrendőr kíséretében autóval Ciceróba utazott. Az országúton a hóhér autóját páncélautó érte utói, amely hirtelen gépfegy- vertiizet bocsátott a rendőrautó utasaira. Néhány pillanat alatt Moswiggin hóhér és Duffy titkosrendőr súlyos sebektől véreztek el. Ezután a páncélautó teljes sebességgel elvágtatott, s a gyilkosokkal együtt nyomtalanul eltűnt. Ámbár Ohikagő egész rendőrségét alarmirozták, a tetteseket nem sikerült mindezideig felderíteni. Chikago gonosztevőiről eddig is köztudomású volt, hogy a világon a legjobban a szervezettek, most azonban azt is megmutatták, hogy milyeu nagy hatalmat képviselnek. A rendőrség a katonai pontossággal dolgozó bandákkal szemben teljesen tehetetlen. A rablógyilkosságok száma Chikagoben az utolsó hónapokban állandóan növekszik. Csak néhány nappal ezelőtt teijesztett be Dawes generális a washingtoni kormányhoz memorandumot, amelyben annak a gyanújának ad kifejezést, hogy a rendőrség sok esetben a gonosztevőkkel együtt dolgozik. A chikagoi hóhér meggyilkolása bizonyítja, hogy a gonosztevők semmitől sem riadnak vissza, ha az állam hivatalnokai nem állanak rendelkezésükre. Felhívás az őslakossághoz! A választók név-] Jegyzékéit júniusban isméi közszemlére teszik ki. A városokban a házak kapui alatt és a választási1 irodában, a vidéken pedig a községi elöljáróság; helyiségében. Minthogy a választói jog igazodása-; hoz az illetőségi bizonyítványnak és a bejelentő-' lapnak előmutalása szükséges, fölhívjuk már mostan azok figyelmét, akiknek neve a legutóbbi alkalommal kimaradt a névjegyzékből, hogy hala-i dékt'alanul szerezzék be ezeket az okmányokat. A: közönség tájékoztatására közöljük, hogy választói] joga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki' 21-dk életévét 1926 december 8lég betölti és lég-' alább 3 hónap óta (tehát legalább 1926 március; 15-ike óta) lakik a községben. Mindenkinek kötelessége előre gondoskodni arról, hogy neve ki ne, maradjon a választók névjegyzékéből. A szüksége? felvilágosítás okkal készséggel szolgál Pozsonyban az országos kereszíónyszociiaMsta párt központja,; vidéken pedig a pártszervezetek (a kerületi ésl helyi titkárok). Az országom k ereszbén yszocialista j párt központja (Pozsony, Hosszú-utca 23. II.).
