Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-21 / 115. (1153.) szám
7 1926 május 21, péntek. •^EXGAI-MAfi^ARHlRLAE KőZCjAZDMÁűT1 . A ruszinszkói magyarság és az agrárvámok Egry Ferenc, a magyar nemzeti párt ruszinszkói szenátora a vámvédelem szükségéről JJngvár, május 20. A magyar nemzeti párt törvényhozói közül az elmúlt napokban többen szólaltak meg és szögezték le álláspontjukat az agrárvám kérdésé* ben. Ezek a törvényhozók kivétel nélkül szloven- szkóiak voltak és igy fontosnak tartottuk azt, hogy kikérjük a ruszinszkói magyar gazdatársadalomban vezető és irányitó szerepet játszó Egry Ferenc magyar nemzeti párti szenátornak véleményét is az agrárvámokra vonatkozóan. — Mindenkinek meg kell értenie — mondotta Egry Ferenc — hogy mi az agrárvámok mellett foglalunk állást. Ez volt az álláspontunk kezdettől fogva, a mezőgazdasági vámvédelem benne foglaltatik programunkban és álláspontunkat és programunkat nem ejt- he'jük el és nem változtathatjuk meg csupán azért, mert a parlamentnek ellenzéki oldalán ülünk. Hogy a csehszlovák agrárok átvették a mi programunkat és a mi törvényjavaslatunkban lefektetett követelést, az azt jelenti, hogy Ők is kénytelenek belátni a mezőgazdasági helyzet tarthatatlanságát és azt a súlyos veszedelmet, amelyet a mezőgazdaság katasztrófája az állam gazdasági és politikai életére jelenthet. Hogy a csehszlovák agrárok rászánták magukat erre a lépésre, hogy átvették a magyar és német agrárellenzék programszerű követelését, az a legnagyobb kényszerűség következménye, mert egy kormányzati párt számára mindég súlyos felelősséggel jár az ellenzéki álláspont akceptálása. Mi nem azért szavazzuk meg az agrárvámokat, hogy a csehszlovák agrárpártnak segítsünk, hanem azért, mert ez önmagunkkal szemben kötelességünk és mert ezáltal népünk megélhetését kívánjuk biztosítani. Csehszlovákiában agrárvámokról beszélni annyit tesz, mint magyar érdekvédelemről beszélni. Nekünk a magyarság ellenálló képességét fokozni és megőrizni kell. Az agrárvámok a magyarság gerincét alkotó földmives társadalmat támasztják alá s e földmives társadalmon nyugszik a szlo- venszkói és ruszinszkói magyarság gazdasági ereje és jövőjének minden feltétele. Meg lehet mindenki győződve arról, hogy az agrárvámok megszavazása után is a nemzeti kultúránk elleni támadásokat, a kisebbségi jogok elleni merényleteket a leghevesebben fogjuk visszaverni. A mi szavazataink az agrárvámok mellett nem alkotnak kegyet, de kötelességet jelentenek saját érdekünkben. Nem osztom azt az álláspontot, hogy a csehszlovákiai agrárvámok veszélyt jelentenek a magyarországi mezőgazdaságra nézve. Csehszlovákiának olyan a gazdasági és közellátási struktúrája, hogy a Magyarországról idehozott terményeket a jövőben is kénytelen beengedni. Magyarország kimondottan agrárállam, a magyar búza a valágpiaci relációtól függ s ennek a búzának árára nem gyakorol befolyást az, hogy Csehszlovákiában van-e agrárvám, vagy nincs. A magyar nemzeti pártnak egyes ellenfelei azt állítják, hogy az agrárvámok megszavazása egyet jelent a kormánytámogatással. Aki ezt állítja, az rendkívül téved, mert hiszen a politikai helyzet ma úgy alakul, hogy nem lehet beszélni kormánypártokról, mert ma nem a kormány melleit és a kormány ellen vonulnak fel a pártok, hanem osztályérdekek, gazdasági érdekek és világnézeti felfogások csoportosítják őket. Én tudom, hogy a ruszinszkói magyar gazdaközönség tökéletesen megérti ezt az álláspontunkat és továbbra is kitart mellettünk. A stabilizáló mérlegek törvényjavaslata Az átszámítások feltételei — Kisebbségi védelem tőkeleszállításnál — Adó- és bélyegmentesség a mérlegek megváltoztatásánál Prága, május 20. E napokban megjelenik a stabilizáló mérlegekről szóló törvényjavaslat, amely nem jogi, hanem tisztán csaik közgazdasági célokat fog szolgálni. Ennek a rendelkezésnek okai abban a különbségben rejlenek, amely a belföldi vállalatok jelenlegi mérlegei és az álta- _ lánosan rossz közgazdasági viszonyok között fennáll. A mérlegek egyes tételeit tudniillik a korona különböző értékeiben vezették be, igy háboruelőtti, háborús, inflációs és végül a jelenlegi korona értékében. A mérlegek ennek következtében nem eléggé világosak és nem képezhetik a helyes gazdálkodás alapját, azaz a gazdasági bevételt nem lehet pontosan kiszámítani. A gazdasági hasznot ugyanis a kiadások és bevételek összehasonlítása révén lehet a vállalatok egy gazdasági periódusa alatt megállapítani. Elsősorban szükséges, hogy az összes kiadásokat pontosan meghatározzák és főleg fontos, hogy a termelési költségek egyenlő értékű pénzegységben legyenek kifejezve. Minthogy az adótörvények a leírásokat nem a tényleges, hanem csak a mérlegértékekből engedik meg, a leírásokban fölvett összegek a beruházás bekövetkezett értékcsökkenése következtében nem helyesek. A vállalat ugyanis egy bizonyos időn belül nem gyűjthet adómentesen annyit, mint amennyi szükséges. Az üzemi számla sem helyes, mert a kiadások egyik tétele kisebb, mint ahogy ez a valóságnak megfelel. Mindezekből azután az következik, hogy a kimutatott haszon nagyobb, mint a tényleges gazdasági haszon s a vállalat megadóztatott és kiosztott látszatnyereségei. A mérlegreformnak még egy másik indító oka is van. Az egyenes adók reformjánál ugyanis a jövedelmi adó progresszív lesz s ez a progresszió az abszolút haszonnak az alaptőkéhez való viszonyéi z alkuimazk<. ük. Egyenlő abszolút haszonnál tehát ; z vállalat, amelynek tőkéje értékes koronákban, például aranykoronában van kifejezve, több adót fizetne. Ez tehát az adófizetés egyenetlenségét jelenti s igy a megadóztatás alapelve is különböző volna a valóságban. A kormány a stabilizáló mérleg törvény- javaslatának kidolgozásánál fölhasználta külföldön szerzett tapasztalatait és pedig főleg azokat, ahol az aranymérlegtörvényt már bevezették. Teljesen nem tudta ugyan lemásolni ez aranymérlegekről szóló törvényeket, mert a köztársaság gazdasági viszonyai sok fontos pontra nézve más rendezést követelnek. A törvényjavaslat elsősorban is fakultatív jellegű. Vagyontárgyaiknak tekinti a vállalat mindazon tárgyait, amelyeket állandóan használ, igy tehát uj vagyonszerzésnek nem tekinthető és át sem számítható az alaptőke, a forgótőke és a készpénztőke. A stabilizáló mérlegék fölállítására ötévi határidőt engedélyez, amely 1927-ben kezdődik és 193i-ben végződik. A vagyontárgyak és értékek átszámításánál megadja a legmagasabb határt is. A legmagasabb értékhatár alatt az az eladású ár értendő, amelyet a vállalat a szabad kereskedelemben elérhet, azzal a föltétellel, hogy a vállalat továbbra is vezethető. Az uj érték- átszámitásból származó fölösleget nem szabad a nyereség számlájára könyvelni. De a társaságoknak meg van engedve, hogy ebből külön tartalékalapot létesíthessenek, vagy pedig ezt az alaptőke felemelésére is használhassák fel. Ha ilymódon emelik föl az alaptőkét, úgy a tényleges tartalékoknak legalább a tőke 25%-át kell kitenniök. Az újonnan szerzett tartalékalapokat a mérlegveszteség fedezésére, továbbá a vállalat likvidálása eseten felosztásra, uj mérleg bevezetése után pedig öt éven belül az alaptőke felemelésére lehet fölhasználni. Ha az uj átszámítás következtében csökkenés áll be, úgy azt a tartalékokból kell fedezni és csak ezek kimerítése után szabad az alaptőkét leszállítani. A tartalékokat azonban teljesen felhasználni nem szabad és ezeknek föltétlenül az alaptőke 10 százalékát kell kitenniök. A részvényesek kisebbségét védi a törvényjavaslat abban az esetben, ha az alaptőke leszállítása bekövetkezik. A részvényesek kisebbségi csoportja, amely az alaptőke 25%-át reprezentálja, til- takozhatik az alaptőke leszállítása ellen. A tiltakozás felett egy döntőbizottság dönt, melyet a kereskedelmi kamarák központjában alakítanak. Az átszámításból származó fölösleget nem adóztatják meg és az ebből származó uj tartalékalapot már megadőztatottnak tekintik. A stabilizáló mérleg formális végrehajtásához szükséges akták bélyegmentesek. Az uj stabilizáló törvényjavaslattal foglalkozik Worliczek Adalbert dr. a Prager Tagblattban és megállapítja, hogy a javaslatot helyes alapelveken építették föl. A pénzügyminisztérium nőm tartotta helyesnek az átszámítást előirt szorzószámmal végrehajtatni, mert ez a gyakorlatban lehetetlen lett volna. A szomszéd államok aranymérlegtörvényei ugyanis hasonlóan mellőzték ezt a tervet. Worliczek csupán azt a pontot nem helyesli a javaslatban, meiy szerint az átszámításnál a vagyontárgyak értékeit határmaximumban fixirozták. Ennek az átszámítási értéknek megállapitásánál nem vették tekintetbe a tárgyak bevásárlási értékét, sem pedig jelenlegi reprodukciós értékét, hanem a kettő között az eladási értéket. Uj dolog továbbá még az is, hogy a betétvagyont át kell számítani, viszont a forgó- és pénzvagyont nem szükséges. Végül sokalja azt, hogy a stabilizáló mérleg bevezetésére öt évet engedélyeznek. Perfekt a Csehszlovák Nemzeti Bank amerikai kölcsöne. Newyorkból jelentik: A National City Co. megerősíti a kábeüjeleotést, amely szerint a Csehszlovák Nemzeti Banknak egyéves, meg nem újítható, 20—80 millióig terjedő kölcsönt nyit meg. Hivatalos vetésjelentés április hónapról. Az áprilisban uralkodó szeszélyes időjárás nem maradt befolyás nélkül a mezőgazdasági munkálatokra és a vetés fejlődésére. így a helyzet a különböző országrészekben, azonkívül egyes közelfekvő vidékeken is más és más. Általában az április hónap száraznak volt mondható, amely körülmény főleg a cukorrépa fejlődésének ártott. Egyébként az egyes országrészekben a következő adatok állanak fenn a termés minőségét illetően: M £ 2 t g st > s £ « 4 S5 Fi ^ S- ^ f§> Csehország 2.5 2.5 3 2.5 2.5 2 2.5 Morvaorsz. 2.5 2.6 3 2.4 2.6 2.2 2-2 Szilézia 2.3 2.4 2.8 2.5 2.4 — 2 Szlovenszkó 2.6 2-5 3 2.4 2.5 2.3 1 Ruszinszkó 2.4 2.2 2.8 2.6 2.4 — 1 Átl. minőség 2.5 2.5 3 2.4 2.5 2.2 2 4 (1 = igen jó, 2 — jó, 3 — közepes, 4 ~ középen aluli, 5 = rossz.) Az egyéves állampénztárjegyek honorálása. A pénzügyminisztérium egy szükebb- körü bankérdekeltséggel megegyezést létesített az egyéves állami pénztárjegyek honorálására vonatkozóan. Eszerint julius 1-én 959 millió kasszajegyet, augusztus 15-én 460 és október 1-én újabb 256 millió korona értékű állami pénztárjegyet honorálnak. A júliusi pénztárjegyekre a konszolidációs kölcsön máris fedezetet képez. Az augusztusban és októberben esedékes 716 millió korona értékű államjegyeket bankkonzorcium öt év alatt konvertálható kölcsön alakjában veszi át és azt az állam rendelkezésére bocsátja. így az egyéves kasszajegyek honorálása biztosítva vanMit tett eddig a széntanács? A Národny Prace egyik legutóbbi számában Írja: A 260 —920. sz. törvény a közmunkaügyi minisztérium kebelében egy széntanácsot alkotott, mely a kormánynak, a széniparnak, a bányamunkásoknak, a bányahivatalnokaknak, a szénkereskedőknek, az iparnak és a köztestületeknek képviselőiből áll. A széntanácsnak az a feladata, hogy a szénnek be- és kivitelét, valamint forgalmát intézze. Ez a feladat tehát meglehetősen széleskörű, a széntanács működése azonban rendkívül csekély, A csehszlovák szénipar két év óta súlyos piaci válságon megy keresztül, amely az államot, az alkalmazottakat, az ipart és az egész közéletet érinti. A válság egyre súlyosabb lesz, amint erről a múlt évi mérleg tanúságot tesz. 1925- ben több mint 14,000 bányamunkást és tisztviselőt elbocsátottak. A szénexport majdnem egy félmillió tonnával csökkent, mig a szénimport 600.000 koronával emelkedett. Ez a visszaesés annyi szenet jelent, amennyit a kladnói szénvidék egy félév alatt termel. A válság egyre fokozódik és egyáltalában nincs semmi jele annak, hogy a hivatott tényezők a válság megoldására gondolnának. A széntanács alig ül össze kétszer évente és akkor is teoretikus kérdésekkel foglalkozik és disz- ülésszerü tanácskozást folytat. Az egyáltalában nem tapasztalható, hogy komolyan belenyúlna a válságba és szisztematikus megoldási tervvel foglalkozna. Mi ennek az oka? Az állam nem adott kellő anyagi eszközöket a széntanácsnak. Mivel évente több mint 30 millió tonna szenet termelnek Csehszlovákiában és a széntanács céljaira métermázsánként 1 fillért szednek, ez az összeg 3 milliót tesz ki évente. Ezt a pénzügyminisztérium veszi fel és ennek csak egy töredékét, az elmúlt esztendőben 460.000 koronát, ezidén csak 300 ezer koronát bocsát rendelkezésére. A többit más célokra használja fel a minisztérium. A csehszlovákiai agrárvámok és a magyarországi búza ára. Az agrárvámok ellenzői előszeretettel hangoztatják, hogy a csehszlovákiai mező- gazdaság vámvédelme veszélyt jelent a magyarországi mezőgazdaságii érdekekre nézve. A magyar- országi gabonapiacról érkezett jelentések egyáltalában nem okolják meg ezt a felfogást, mert ha igaz lenne az, hogy a csehszlovákiai agrárvámoknak hatásuk lesz a magyarországi búzaárakra, úgy a nyári kötésekre feltétlenül lanyhaisztó kiha/tássaa lenne annak valószínűsége, hogy az uj termés idejére'Csehszlovákia agrárvám okkal zárja körül önmagát. A budapesti gabonapiacon azt tapasztaljuk, hogy a 79-es tiszai búza 435.000 mK körül mozog s a nagy tőkéjű kereskedők nagyobb mennyiségeket tartanak vissza abban a meggyőződésben, hogy a magyar búzára export viszonylatban kedvező napok várnak. A tőzsdén általános az a felfogás, hogy Csehszlovákia, Olaszország és Ausztria még távolról sincsenek befedezve óbuzával, mivel pedig silány argentin búzákkal agyonvásárolták magukat, nincs alkalmasabb keverékbuzájuk, mint a magyar. A magyar búza kiváló minősége hozza magával azt az általános felfogást, hogy a magyar búza csak most kezd igazán keresett értékké lenni a külföldön és valóban, a most leszállításra kerülő magyar búzák annyira príma minőségűek, hogy a külföldi átvevők már hónapok óta nem emelnek kifogásokat az átvétel ellen. Az uj búza árának alakulása semmiképpen sem mutat arra, hogy a magyar exportot aggasztaná a csehszlovákiai agrárvámok Ilire, amennyiben az uj búza júliusi és augusztusi szállításira már 360.000 mK körül is forgalom tárgya. Mindezekből az következik, hogy a magyarországi mezőgazdaság és gabonakereskedelem higgadtan és reálisan mérlegeli ma a csehszlovák agrárvámok jelentőségét és biztos tudatában van annak, hogy Csehszlovákia kénytelen lesz a feltétlenül szükséges magyar búza feleslegét az agrárvámok esetében is a maga számára biztosítani. A mezőgazdasági gépipar a gazdasági kiállításon- A mezőgazdasági gépgyárak ez évben a prágai gazdasági kiállításon még nagyobb számban vettek részt, mint az elmúlt években. Mindez azt mutatta, hogy a köztársaság mezőgazdasági gépipara erősen fejlődik. Az üzletlebonyolitás azonban nem volt kielégítő, hanem sokkal rosszabb a tavalyinál. Ez is a mezőgazdaság válságát és a gazdák körében uralkodó nagy pénzhiányt bizonyítja. Csehszlovákia felborította a magyar malmok elleni kisantantakciót. Megbízható helyről arról értesülünk, hogy a jugoszláv, csehszlovák és román malmok közös akciót kezdeményeztek és árra törekszenek, hogy a kiiisanfcant államainak kormányai befolyást gyakoroljanak, hogy a magyarországi liszt ellen a legmagasabb vámokait léptessek életbe. E téren a megegyezés rendkívül nehéz lesz, mert a csehszlovák kormány felborította a román (és jugoszláv malmok tervét, amely minden valósai- nüség szerint arra irányul, hogy a magyar liszt helyett jugoszláv és román lisztet vásároljon Csehszlovákia. A prágai kormány ugyanis megállapodott a franciákkal, hogy a francia liszt behozatalának nyújtja a legtöbb kedvezményt. Ezért a ju- goszlávok bojkottot terveznek csehszlovák ipracik- kek ellen. A román és jugoszláv malmok most az osztrák malmokkal léptek érintkezésbe, hogy létrehozhassák a magyarellenes Msztkoalidót. A Magyar Nemzeti Bank ezévi üzleteredménye. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar pénzintézeti központ tegnap tette közzé az 1926-ik év első negyedéről szóló jelentését A jelentés első részében a magyar Nemzeti Bank tevékenységével foglalkozik. Eszerint az év első negyedében a deviza- és valutakereslet állandóan erősebb volt a kínálatnál, egyrészt a Viktőria-malom összeomlása, másrészt a frankhamisítás által előidézett idegesség következtében. Emiatt a bank devizakészlete mintegy 10 százalékos csökkenést mutat. A jelentés szerint a szakmunkások bére a békebelihez viszonyítva erős eltérést mutat, a köz- tisztviselők javadalmazása pedig mintegy 50 százaléka a békebeli fizetésüknek. A malomtisztviselőknél ez az arány sokkal kedvezőbb, mert a biztosítási tisztviselők 67, a pénzintézeti tisztviselők 74, az ipari tisztviselők mintegy 110 százalékát kapják békebeli jövedelmüknek. A terménypiacról érdekes adatként közli, hogy Magyarországon a búza, a rozs és a tengeri lényegesen olcsóbb volt ez év első negyedében, mint Csikágóban. Egyedül a zab ára volt nagyobb Budapesten, mint a tengerentúli piacon. Az államvasutak üzemeiről kedvező képet nyújt a jelentés, viszont az ipari helyzetet nem látja kedvezőnek, bár elismeri a magyar ipar óriási teljesítő képességét, amellyel az ország területének jelentékeny része elvesztése után a belföldi piacot teljesen ellátni igyekszik. Sőt egyes szakmákban oly nagy mértékben megnövekedett a termelés, hogy nemcsak a belföldi szükségletet elégíti ki, hanem kiviteli fölösleget is tud felmutatni. A széntermelés válságát éppen ez a tulnagy termelés idézte elő. Ehhez párosult még a Magyar Államvasutaknak egyre csökkenő szénfogyasztása, mert bár a vasút állandóan növeli kocsiparkját, de az egyre javuló mozdonypark nagyobb szénmennyiséget kapcsol ki szükségleteiből. A pénzpiacra vonatkozólag kiemeli a jelentésből, hogy a kereskedelmi tárca váltói 10—11, a malomtárca váltói pedig 5—10.5 százalékos kamatláb mellett kerülnek leszámitolákba. Szilárdul a budapesti tőzsdén a Ganz—Danubius. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Ganz—Danubius részvényei, amelyek az utóbbi időben lanyha tendenciát mutattak a budapesti értékpiacon, tegnapelőtt hirtelen feljavultak. A tegnapi tőzsdén árfolyamuk a nagy vásárlások következtében 155.000 koronával javult. A részvényeket a M ok tár vásárolja, állítólag egy ismert nevű nagyiparos megbízásából. Mértékadó helyen nyert információnk szerint a Ganz-gyár a napokban nagyobb megrendeléseket kapott, amelyekkel hónapokra biztosíthatja teljes üzemét-. Csodahizó Vágfarkasdon. Ez a cím jogosan megilleti azt az ártánysertést, amely Vágfarkasdon Ribanszkv Gyula közismert bentesmester hizlaldájában látható és amelynek megtekintésére eddig számtalan csodáló érkezett. A hizó, német nemesített Jogschier- ártány, két és fél éves, 1.15 m magas, 2.50 m hosszú s jelenlegi súlya 700 kílogram; hízik 10 hónapja, eddig elfogyasztott 30 métermázsa tengerit. Ajánlatos lenne, ha az országos gazdasági szakkörök Ribánszky Gyula kizla- lási módszeréről tájékozást szereznének és azt szakközlönyök, illetve folyóiratok utján a közönséggel megismertetnék. ♦
