Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-04 / 101. (1139.) szám
A pozsonyi intrikafészek (fi.) Prága, május 3. Pozsony város tanácsa legutóbbi ülésén határozottan állást foglalt azok ellen a kulisz- szamögötti intrikák ellen, amelyek egyes urak féktelen ambíciójának kielégítése végett a városi képviselőtestület feloszlatását és kormánybiztos kinevezését tűzték ki céljokul. Hasonló álláspontra helyezkedett a pozsonyi nagymegye választmánya is, amely egyhangúlag tiltakozott egyes kormánylapoknak hetek óta folyó izgatásai ellen. A zsupán helyettese szükségesnek tartotta kijelenteni, hegy a képviselőtestület feloszlatásáról hivatalosan szó sincs és a közvélemény megnyugvással vette tudomásul ezt a kijelentést, mert úgy látja, hogy úgy a törvénnyel, mint az állam és a város jól felfogott érdekével ellenkeznék a város autonómiájának felfüggesztése és a városházi diktatúra bevezetése. A „Slovensky Dennik“ mindezek ellenére még mindig nem adja föl a játszmát és elkeseredett dühvei támadja a Szlovenszkó fővárosában ma uralkodó rendszert. Még Bellái főjegyzőt sem találja elég jó szlováknak, azt a Belláit, aki annak idején, zsupán korában megtiltotta a trencsénteplici fürdővendégeknek, hogy a fürdő sétányain egymás között magyarul beszéljenek. Kíméletlenül támadja a polgármesteri hivatalt, mert egy 900, mondd és ird kilencszáz koronával dotált fogalmazói állást — horribile dictu — magyar emberrel töltött be. Nerti elégszik meg azzal, hogy a város belső ügykezelési nyelve a szlovák ps hogy minden aktát szlovák nyelven is elintéznek, hanem szigorú megtorlást követel azért, mert egyes tisztviselők egymás között magyarul mertek beszélni. A „Slovensky Dennik" újból egy csomó magyar tisztviselő fejét követeli azon a címen, hogy vitás az illetőségük, pedig az illetők minden követ megmozgattak, hogy állampolgárságukat a kormány elismerje. Azok az urak, akik a „Slovensky Dennik" hasábjain a most vázolt kampányt megindi- tották, ugylátszik sohasem jártak Csehország német városaiban, ahol a közigazgatás belső ügykeze’ési nyelve kizárólag a német, ahol német feleknek csak német iratokat kézbesítenek ki és ahol kereken kikérnék maguknak az olyan beavatkozásokat, amilyeneket a „Slovensky Dennik" enged meg magának Pozsony városával szemben. De nem akarunk párhuzamokat vonni és összehasonlításokat tenni, mert Pozsony nem Csehországban, hanem Szlovenszkóban fekszik és ezért csak arra hivatkozunk, hogy Pozsony városában — amint azt éppen e napokban álliapitotta meg a szlovenszkói városok kongresszusa — mintaszerű közigazgatás van és hogy a város képviselőtestülete és tisztviselőkara a legpontosabban hajtja végre a törvényeket és kormányrendeleteket, igy tehát semmiféle törvényes indok nem szól a képviselőtestület feloszlatása mellett. Slovensky Deonikéknek azonban nem a törvény a fontos, ők nem azért követelik a diktatúra bevezetését, mintha azt az állam érdeke kívánná, hanem pusztán azért, mert olyan embert szeretnének a város élére állítani, aki az ő lilikjükhöz tartozik és báb volna az ő kezükben. Okánik polgármester valahol a piramisok alatt járt, mikor fölrobbant a Slovensky Dennik első gázbombája. A rendezés kétségtelenül jó volt: a támadás olvau időben indult meg, amikor az Eirvntcmban üdülő polgármester nem védekezhetett a támadás ellen. Mivel jól ismerik a hivatalos körökben uralkodó hangulatot, elvan ürügyet kerestek, amebvel a sovinisztákat is meg lehet nyerni £<3 fiTf'.rt ismét a ma orva r tis7t<ősoi."kön űtö*- f és okot hegv szabotálják a nyelvtörvény végrehajtási rendeleHa élfélkor Angliában megkezdődik az általános sztrájk A kormány óv a pániktól — Katasztrofális napok idagybritániában — „Csak a csoda segíthet" Pniga, május 3. Ha ma éjfélkor kimondják Angliában az általános munkabeszüntetést, akkor úgy mondható, kiüt a világ eddig ismert legnagyobb sztrájkja. S a legújabb táviratok szerint a sztrájk megkezdésére vonatkozó parancsot már csak csoda tarthatja vissza, mert ma éjjel egy váratlan incidens következtében véleg megszakadtak a tárgyalások a munkások és a kormány között. A vérmesebb optimisták még remélnek, — mi is bízunk a nagy Anglia okos belátásában, de a kormány már mozgósítja csapatait, a kivételes állapot már életbe lépett, a sztrájkbizottság működik, s kiadta a parancsot az éjfélkor kezdődő munkabeszüntetésre. Ezt az intézkedést még vissza lehetne vonni, de a hangulat nem igen mutat engedékenységet annál is inkább, mert a Daily Mail nyomdájában történt események kihozták a kormányt béketürésé- ből, a polgári közvéleményt is tölfortyantották, mig a munkásságot még inkább a végletekbe kergették. x .4 Dail#! Mail hétfői számának vezércikkét c ^foiiikások neinvollak hajlandók kiszedni, mert a cikk forradalomnak minősíti ff bányamunkások magatartását. Hosszas vita után a lap szedése végleg abbamaradt s a Daily Mail hétfőn nem jelent meg. Ez a részleges ujságsztrájk párját ritkítja az angol sajtó történelmében, ahol a megjelenés szempontjából mindig a legnagyobb fegyelem uralkodott. Csak azt kell meggondolni, hogy a kiváló Times 137 éves fönállása óla egyetlen megjelenési dátumot sem mulasztott el. Baldwin éppen tárgyalt, amikor tudomására jutott a Daily Mail-eset s a sajtószabadságnak ez az angliai viszonylatokban borzasztó megsértése any- nyira felbőszítette a premiert, hogy azonnal otthagyta a mnkuásokat s a tárgyalást megszakitolt- nak jelentette ki. A szénipar válságát tehát ez a váratlan eset is megnehezítette. Belőle látni, hogy a bányászok sztrájkja nem maradhat elszigetelt jelenség, hanem ki fog terjedni minden iparágra, ami köny- nyen katasztrófába sodorhatja az egész angol gazdasági életet. Egyesek szerint ez a ’ katasztrófa semmi- esetre sem kerülhető ki, s sztrájkkal éppúgy megtörténik, mint megtörténne sztrájk nélkül. A brit közgazdaság régimódi és csökönyös megszervezésében, az angol munkás nagy igényeiben, a drága termények piactalanságában van az alapvető, évek óta tartó s előbb-utóbb okvetlenül válságba vezeió hiba. A szénkrizis a háború után azonnal megkezdődött. A háború alatt mesterséges elixirekkel tartották életben a hatalmas ipart, de amikor az export a háború után a békeidei 98 millió tonnáról 44-re esett, a helyzet tarthatatlanná vált. Ideig- óráig ment a dolog, de 1921-ben kitört az első há- romhönapos szénsztrájk. A munkások nem voltak hajlandók lemondani a háború alatt szerzett kiváltságokról, a drága szón piactalansága pedig a munkaadók számára lehetetlenné tették az óriási bérek elfogadását. Már 1921-ben mindenki angliai bolseviz- mustól félt, külső körülmények azonban megkönnyítették London helyzetét. Amerikában ugyancsak bérharc ütött ki, a legnagyobb konkurencia megszűnt, Anglia szállítható11 s a munkaadók fizethettek. Később a Ruhr megszállás tartotta az angol szén konjunktúráját, még később Mac Donald kormánya adta meg a katasztrófa elkerüléséhez elégséges érzelmi alapot, de 1925 augusztusáig kifogytak az összes orvosságok. 1925 augusztusában a munkaadók fölmondották a nagy kollektív bér szerződést. Már akkér sztrájkra került volna a sor, ha a kor mány több százmilliós szubvenciójával nem akadályozza meg a katasztrófát. Segített a végkimerült bányatulajdonosokon, egy bizottságot állított ösz- sze, melynek hivatása a bányászat reorganizációjának előkészítése volt. Ez a bizottság szépen dolgozott. Megállapi- tótta, hogy az állaim 'szubvenció.;-, iüel£ te-.uánkíat 3 shillinget tett ki, igen veszedelmes dolog. A többi ipar vérszemet kaphat, a szénipar példájára hivatkozva szintén segélyt kérhet, s ez angol büdzsé, melyet a nagy háborús adósságok fizetésé amúgy is rendkívül megterhelt, összeomlik az óriási váratlan kiadások terhétől. Megállapította továbbá, hogy az angol bányák helyzete igen különböző. A brit bányaipar eltérően a kontinens bányaiparálól többnyire közép és kisiparosok kezén van. Ének következtében kezelésük is különböző, — a régibb tárnák drágább módon dolgoznak, mint az újabbak stb. — úgy hogy a béreknek is változ- niok kellene vidékenkint, bányánkint. Egy tonna szén kitermelésének költségei 16 shilling és S2 shilling között váltakoznak. Mért nem fizethetne az olcsóbban dolgozó tulajdonos nagyobb béreket, mint a helyzeténél fogva drágábban dolgozó tulajdonos? A bizottság tehát a kollektív szerződés megszüntetését követelte, amibe azonban a bányamnkások vezetősége nem ment be, mert tudta, hogy ezzel a központi hatalom kicsúszna a mnkásszervezetek kezéből. A munkások a bányák államosítását követelik, mert szerintük ez a nagy politikum egyúttal rendkívüli gazdasági megkönnyebülést is jelent. Ebbe viszont a konzervatív kormány soha sem fog belemenni, s nagy nehézség itt az is, hogy a bányák túlnyomó része kis és középbirtokotok kezén van, akiktől nem lehet egyszerűen elvinni megélhetési forrásukat, így a helyzet rendkívül nehéz. Kontinentális munkásviszonyok szemszögéből persze egyenesen érthetelen az angol munkások magatartása, mert hisz Angliában hét órai munkaidő van, a kontitét. De mindez csak ürügy volt abból a célból, hogy Okánikot megbuktassák és kezükbe kerítsék a város vezetését. Most mossák a kezüket és azt állítják, hogy ez a szándék távol állott tőlük, de mindenki belelát a kártyájukba és nem hisz fogadkozásaiknak. Nagyon jellemző erre a társaságra, hogy olyan embert kezdtek ki, akik az ő exponensük a város polgármesteri székében. A „Slovensky Dennik" tudvalévőén a cseh agrárpárt szlovenszkói szócsöve, Okánik pedig e párt jelölése alapján lett Pozsony város srttarosztája. Nekünk nem fáj a fejünk Okánik miatt és egyáltalában nem izgatnak azek az intrikák, amelyeket a c=eh agrárpárt szlovenszkói csatlósai egymás ellen folytatnak. A leghatározottabban tiltakoznunk kell azonban az ellen, hogy ezek az intrikák feldúlják Pozsonvj városának nyugalmát ás zavarokat okozzanak annak közigazgatásában. Pozsony város lakosságának kétharmad része magyarokból és németekből áll s csak egy harmad része szlovák, illetőleg cseh, igy tehát nekünk legalább is annyi érdekünk fűződik e város jólétéhez, mint a cseh és szlovák pártoknak fí jólétet azonban csak úgy lehet előmozdítani, ha nem zavarják a békés munkát és nem avatkoznak a város önkormnáyzatába. A képviselőtestület feloszlatása és a városházi diktatúra bevezetése, amit egyes centralista körök propagálnak, pedig minden bizonnyal súlyos zavarokat idézne elő. A minisztérium és a zsupán kijelentették, hogy ilyen szándékaik nincsenek. Mi ezt tudomásul vesszük és reméljük, hogy e kijelentések után a „Slovensky Dennik" és társai is kénytelenek lesznek beszüntetni hetek óta folyó hajszájukat. nensen pedig mindenütt nyolc, sőt Németország egyes helyein kilenc. Az angol tulajdonosok minden berföltételt hajlandók elfogadni, ha a munkásság nyolc órát dolgozik. Ebbe viszont a munkások nem mennek bele, s a krízis kikerülhetetlen. — Sir Alfréd Mond a német szindikalizmus bevezetésével operál, de évek kellenének, amig a németországi előnyös háború utáni szisztéma Angliában is megvalósulhatna. Föltétele az, hogy a bányáit ne kis emberek, hanem nagy iparosok kezében legyenek, s föltétele az, hogy az angol munkás is váljék oly áldozatkésszé, igénytelenné és lemondóvá, mint amilyen ma a német mnkás. De ehhez a háború utáni német nyomor nagy megprőbaltásai kellenének Angliában is. Az utolsó tanácskozások drámai lefolyása London, május 3. Az angol helyzet súlyosságára jellemző, hogy a Times mai vezércikkében egyenesen kimondja, hogy az angol nép a Stuartok bukása óta nem volt olyan kritikus helyzetben, mint a mostani napokban. Ha ma nem történik valami váratlan esemény, akkor éjjel 12 órakor kitör az általános sztrájk. Tegnap este 9 órakor Baldwin és a Trade Union főbizottsága között újabb tárgyalások indultak meg, amelyeken a munkaügyi miniszter is résztvett. A kabinet többi tagja izgatottan várta a megbeszélések eredményét. Tizenegy óra körül a bányász- szövetség végrehajtó bizottságának tagjai, kiket távirati utón hívtak a fővárosba, megérkeztek és azonnal Baldwinhoz mentek. Fél egykor a miniszterek elhagyták a Downing Streetet. A tárgyalásokat még folytatták, de az a tény, hogy a miniszterek eltávoztak, a teljes kudarcról tett tanúságot. Egy óra után hivatalosan közölték a sajtó várakozó képviselőivel, hogy a kormány a Tradi Union főbizottságához Írást intézett, amelyben többek között a következő áll: A kormány a további tárgyalások előtt követeli, hogy a munkásszervezetek vezetői azonnal vonják vissza az általános sztrájkra vonatkozó instrukciókat. A második követelmény a Daily Mail nyomdájában kiütött hirtelen sztrájk megszüntetése. Ezzel a tárgyalásokat befejezték. Fél kettőkor a munkásszervezetek megbízottai is elhagyták a Downing Streetet. Arra a kérdésre, hogy hogy áll a helyzet, Thomas igy felelt: „Nagyon szomorú napoknak nézünk elébe. Azt hiszem, hogy a háborút már megüzenték." Cook, a bányászszövetség titkára, igy nyilatkozott: „Föl kell készülnünk a küzdelemre, a miniszterelnök hadat üzent." Három órakor a Trade Union végrehajtó bizottságának helyiségében tanácskozás volt, amely háromnegyed négyig tartott. A tanácskozás után négy órakor Baldwinnak a következő választ kézbesítették: „A végrehajtó bizottság elutasítja a kormány követelményeit és sajnálja, hogy a becsületes megegyezés érdekében kifejtett őszinte igyekezetét a kormány hallatlan ultimátuma lehetetlenné teszi." A drámai lefolyású tanácskozással befejeződött minden tárgyalás. A kormány is, a mun- kó ~g is megtett minden intézkedést, hogy az éjfélkor kiütő általános sztrájk elé a | siker reményével nézhessenek. A Trade Union manifesztúma A Trade Union végrehajtóbizottsága már tegnap manifesztumot bocsátott ki, amelyben beszámol ; az utóbbi napok eseményeiről. E nyilatkozat sze- ; rmt a főbizottságot a munkaadók ós a kormány, I amelyek a szén-krízist a munkabérek rovására | akarták megoldani, arra kényszeri tették, hogy meg|Vr> V Mai számunk 1© oldal ^ SZ^m * M©dd “ *926 május 4 Előfizetési ár: évente 300, felévre 150, szlovenszkói és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: /V7 * 7 * ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, politikai napilapja hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Pmha
