Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-20 / 114. (1152.) szám
2 ^^MtMAGfeSR'HfRBAP 1926 máju9 20, csütörtök. Árkynkos az ungvári kormánybiztosi rezsim büneiriíl Ungrár autonómiájának felfüggesztése tönkreteszi a város polgárságát — Hrbek kormánybiztos Csáky-szalmájának tekinti a város vagyonát Niessner német szoc. dem.: Egy év óta olcsóbb a liszt. Lukseb német agrárius: Három százalék az ötvenhez! Eöbr folytatja: Az uzsorakereskedelmet kell beszüntetni, mert a 110 korona áresés az uzsorások zsebébe került. Niessner: Kollega ur, nemcsak a gabona- vámokról van szó! Bohr: Ugyanez a helyzet a hússal. Az élőállat kilójának ára 6, 5, sőt 4.50 korona s a háziasszonyok kénytelenek vágott husért 16 koronát fizetni. Régebben 8 koronát fizettek élő-húsért és 16 koronát a vágoitért. Hol tehát az arány? Niessner: Hiszen a mészárosok a maguk j emberei! Bohr.: Igen, de elsősorban az állatkereskedők drágítanak. A javaslat mellett fog szavazni. Hampi kommunista hangsúlyozza, hogy a fix vámok igenis meg fogják drágítani azj összes közélelmezési cikkeket. Emellett fölemelik a vasúti díjszabásokat és az adókat, j Ez a politika katasztrófára fog vezetni. Dundr cseh szociáldemokrata megjósolja, hogy a fix gabonavámok bevezetésével egyáltalában nem fog növekedni a mezőgazda- sági termelés, ellenben a közszükségleti cik- j kék árai emelkedni fognak. Éles támadást intéz a cseh néppárt ellen, amely versenyez az agrárpárttal, jóllehet tagjai között a legszegényebb munkásréteg nagy csoportja is szervezve van, a bányamunkások. Pártja a javaslat ellen szavaz. Ungvár, május 19. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ung I vár önkormányzatának visszaállítása érdeké- I ben az őslakos polgárság akciót indított amelynek élén Árky Ákos pártszövetségi | ügyvezető elnök áll. Árky Ákos most erről a | fontos kérdésről a következőkben nyilatkozott a P. M. H. számára: — Ungvárniegye zsupánja feloszlató vég- I zésében leszögezte, hogy az uj választásokat a törvényes határidőn belül megtartatja. Nemsokára a feloszlató rendelkezés után a legfelsőbb közigazgatási bíróság a zsupáni rendeletet az alkotmány tör vény alapján törvényellenesnek mondotta ki s az ennek alapján alkotott városi adminisztrációt semmisnek uyilváni- | tóttá. A zsupáni határozat indokolásában hivatkozik a magyar törvényre, amely azonban kimondja, hogy a feloszlatott képviselőtestület újjáalakítása egy éven túl el nem maradhat, tehát a zsupánnak az uj választások kiírása iránt a szükséges intézkedéseket meg kellett volna tennie- Ennek ellenére 19 hónapja annak, hogy a főváros önkormányzata fel van függesztve és adófizető polgárságának akarata helyett közügyeinkben az abszolutizmus diktál. — A magyar pártok szövetsége 1924 szeptember 20-án hatalmas tiltakozást terjesztett elő, melyben darabokra szedte szét a zsupáni határozat indokait, megállapította azt is, hogy a zsupán túllépte hatáskörét, amikor a város élére kormánybiztost állított. E tiltakozást átnyújtotta úgy Beszkid Antal dr. kormányzónak, mint Rozsypal Antal alkormányzónak. Mindkettő megígérte, hogy a tiltakozást illetékes helyre juttatja. Tiltakoztak a határozat ellen a többi koalíciós pártok is, mig a kommunista párt népgyülésen foglalt állást a zsupáni határozat rendelkezései ellen. A zsupáni határozatot a legfelsőbb közigazgatási bíróságnál is panasz tárgyává tettük, de a bíróság ezt azért nem tárgyalta, mivel véleménye szerint a zsupáni intézkedés a panaszosok szubjektív jogát nem csorbította. Pedig ennek éppen az ellenkezőjét bizonyíthatjuk be. A város polgárságának tiltakozásai ellenére a kormánybiztosi rendszer fennáll és Hrbek kormánybiztos olyan jogokat vindikált magának, amelyek a városi polgárság érdekeit a legsúlyosabban sértik. — A kormánybiztos ilyirányu működéséből csak néhány szemelvényt ismertetek. 1924 október 11-én kelt rendeletével 1922. évi julius elsejéig visszamenőleg életbeléptette az ingatlanok adásvétele után fizetendő községi értéknövekedési adót annak dacára, hogy a városi szabályrendeletet a CivilniSprá- va csak 1925 februárjában hagyta jóvá s a szabályrendelet szerint a szabályzat visszamenő erővel nem bir, különben is az 1922 és 1923. évekre vonatkozó községi kiadások a költségvetésben már fedezve voltak- A kormánybiztos tehát szembehelyezkedett a képviselőtestület határozatával, másrészt oly terheket rótt a városra, melyeket a lakosság pótadójával már lerótt. Röviddel ezután a városnak egész sereg régi, kipróbált tisztviselőjét bocsátotta el és ezzel kettős terhet rótt a város adófizető polgárságára, mert a nyugdíjazottak helyét uj tisztviselőkkel töltöte be s azok számát önkényesen meg is szaporította. A városi legelőt a volt vybor határozatának ellenére katonai gyakorlótérnek engedte át, a városi tulajdonban levő régi laktanyaudvar telkeit eladogatta s az építkezéseknél teljesen figyelmen kívül hagyta a tervezett csatornázási és vízvezetéki kérdéseket. Életbeléptette a városi tisztviselők szolgálati pragmatikáját, mely újból terheket rótt a polgárságra. Megszépítette otthonát is, újra festette, butoroztatta a városházát, különféle garnitúrákat és szőnyegeket állíttatott be. Később már nagyobb akcióba fogott. Elkészíttette a vágóhíd milliókat Ígérő tervét és hozzáfogott az elektrizációnak városi kézbe való átvételéhez is. Utazások, ankétezések, tervkészítések, kölcsönszerzések egész labirintusa szövődött a kormánybiztos körül, melyeknek költségeiről a későbbi zárszámadások fognak keserű képet mutatni. Az elektrifikálás pénzbe kerülő tervéből semmi eredményt sem képes felmutatni. A város parkvendéglőjét bérbe adta, de nem gondoskodott róla, hogy a bérlő teljesítse szerződésbeli kötelezettségeit. — Mig a kormánybiztos a város lakosságával tulerélyes volt és az adóvégrehajtások egymást érték, az államtól megillető pótadórészesedés a mai napig nem folyt be és igy nem állapítható meg, hogy a város költség- vetési mérlege aktiv vagy passzív. — A kormánybiztosi rezsim a legnagyobb csapást a költségvetés összeállításával mérte az adófizetőkreA kiadási tételek oly részleteket tartalmaznak, amelyek egyenesen a pazarlás jellegét mutatják, mig az adózás terén antiszociális adónemeket honosított meg a kormánybiztos. A házbérjövedelem után 100%, egyéb adónemek után 236% pőtadó iizetésére kötelezte a város polgárságát. E nagy pótadó azonban luxusberendezkedések keresztülhajszolására szolgál.A Masaryk-téri piacot a jelenlegi vásártérre akarja áthelyeztetni és ezzel a város központjának kereskedelmét teszi tönkre, a telek értékcsökkenését idézi elő és mindez 105.000 koronájába kerül a polgárságnak. Minthogy ezt semmivel sem tudja indokolni, jogos a feltevés, hogy valamelyes újabb telekspekuláció készül. A horribilis pőtadó mellett 30.000 korona koldulási váltságdíjat akar a kormány a polgárság nyakába varrni, de a várost a beözönlő koldusoktól nem védi meg. A vágóhíd és egyéb építkezésekre horribilis kölcsönöket vett fel és ezeket bankban helyezte el, természetesen kisebb kamatra. A színház épületébe tatarozás címén ismét 513.500 koronát akart beleölni, de ezenkívül már a jövő évi költségvetés terhére az előbbi összeggel 875.554 korona összegig akar beruházásokat eszközölni- A bevételeket mind olyan forrásból szerzi a kormánybiztos, amelyek a közönség indokolatlan megterhelésével járnak. azonban a mindenható természet jóindulatára bízza. — Ennek a rendszernek bűnei már any- nyira elviselhetetlenek, hogy mielőbb fel kell számolni vele, mielőtt a város polgársága végleg összeroppanna a súlyos terhek alatt. Fegyveres rablótámadás a kassai Csermelykioszk ellen Kassa, május 19. Kassai tudósítónk jelenti telefonon: Az éjszaka vakmerő fegyveres rablótámadás történt a Csermely-völgyi Kioszk ellen, de a vendéglő bérlőjének lélekjelenléte és erélyes fellépése elriasztotta a tetteseket, akiket most a rendőrség nyomoz. Éjszaka két óra felé járhatott az idő, amikor a Csermely Kioszk bérlője, Moys Imre és felesége, gyanús zajt hallott a vendéglő söntése felől. Rövid ideig figyeltek s meggyőződtek arról, hogy a sön- tés ajtaját valaki feszegeti. A vendéglős szekrényéhez lépett, kivette revolverét és erélyesen kiszólt az ajtón: — Ki az, s mit akar? Választ természetesen nem kapott. Alig telt el egy pillanat, éles dörrenés, s ab- lakcsörrenés zaja töltötte be a Csermelyvölgy éjszakai csöndjét. A támadók belőttek a kioszk ablakán. A lövés sörétes puskából származott. Bezúzta az ablaktáblát és sörétei az ágyba és a falba fúródtak. A golyók azonban szerencsére senkit sem értek. A lövés után a tettesek elmenekültek s eltűntek a Csermelyvölgy menti erdőben. Moys feljelentést tett az. ismeretlen tettesek ellen a rendőrségen, mely erélyes nyomozást inditott. Váratlanul elnapolták a gazdasági bizottság ülését Prága, május 19. A vámjavaslat ügyében ma délután négy órára hívták egybe a képviselőház gazdasági bizottságát. A gyűlésen a tárgy fontosságára aló tekintettel a bizottság minden tagja megjelent. Prokupek elnök azonban azzal a meg- okolással, hogy a társelőadó akadályozva van a megjelenésben, az ülést elhalasztottnak nyilvánította. Ez a bejelentés óriási felháborodást váltott ki a bizottság tagjainak sorában és a tagok megbotránkozva tiltakoztak az ellen, hegy egy helyettes előadó távolléte miatt az elnök bizonytalan időre elnapoljon egy ilyen fontos tárgyalást Az elhalasztás mögött bizonyára valamilyen újabb trükk rejtőzik. ISTENEK HARCA FANTASZTIKUS REGÉNY Irta: LÁZÁR ISTVÁN (lő) ~ A tájfun, — mormogta Mutsuhito Dsain. — Majd meglátod! — emelte föl hirtelen a fejét. — Amikor a villámot megfogom és leveszem az égről... — Minek? — álmélkodott a muzmé. —■ Kell, — húzódott magába komoran. — A villámot? Az égről? Leveszed? Én uram, Mutsuhito Dsain... A tudós arcán ragyogott a láz. — Beteg vagyok, — szólt halkan. — Fáj a fejem... — Meggyógyítalak! — ugrott il a kis muzmé. — Engedd, uram, engedd... S két kis hüvelykujját nekifeszitette teljes erejével a halántékának és japán módszer szerint sebesen forgatta, mintha kicsi fúrók lennének. Alig látszott az ujja hegye. És úgy érezte Mutsuhito Dsain, hogy valami jóleső káDUiás lepi mee, mintha ópium-pipát szívott volna a Varaugyos Béká-hoz címzett teaházban. A köd szakadozik az agyáról és jólesen zslbbadozik a vére... A muzmé jó darabig pergette ujjacskáit sápadt halántékán, aztán a kimondja ujjáből hirtelen előhúzott egy darabka rizspapirost. — Imádság ... Ny«ld le! A tudós elhárította. _ Az Oszueva-szentély főbonzójátől vettem ... Szent ima. Használni fo? bizonyosan. Nyeld le... . . A Ákom-bákom jelirás a nzspapiroson. A gyógyító igék. Jelrajzos kuruzslás. A muzmé golyócskává göngyölgette. — Nyeld le! — esdekelt forró bittel. — Nyeld le ... Elmosolyodott Mutsuhito Dsain és lenyelte a bűbájos talizmánt, mert látta, hogy egy könnycseppecske könyörög a muzmé pilláján. És lám, mintha használna is valamit! Elíeküdt a gyékényen és kinyujtózkodott. — Jobban vagyok. A lány a sameszánt kezébe vette. — Zenéljek-e halkan és lágyan? Ez is jő. A zene gyógyít. A lelket gyógyítja. A testet is gyógyítja ... Akarod? — Köszönöm, — utasította vissza gyöngéden. — Nagy gondolaton töröm a fejemet. A dal nem nekem való. — A dal is gondolat.-- De az enyém más gondolat... Te engem akarsz boldogítani, én pedig Nippont, az én szent hazámat akarom naggyá és hatalmassá, győzhetetlenné és halhatatlanná tenni... hiszed-e, Harangvirág? Felült a fehérített gyékényen. Törhetetlen energia lángadozott a tekintetében. S ha- lovány arcán a lelke kibiborodott. — Megverem Amerikát! Villámmal verem meg... Meghódítom az egész emberiséget! Villámmal, hóditom meg... Vagy elpusztítom! — állott föl fenyegetően. — Én vagyok a villámok ura-----— Nem értem, — suttogta a sárga lány. — Ölni akarsz? Szeretni kell... — Én gyűlölök! — kiáltotta Mutsuhito Dsain. — A fehér faj bűne és világidős gonoszsága megérett a pusztulásra. Gyűlölöm! Japán lesz a világ ura az én elomlott boldogságomon ... Némán és sötéten nevetett. — Szólj, uram, világosítsd meg értelmemet, — könyörgött a lány. — Mi a te fegyvered? — Az elektromosság. — Mi az az elektromosság? — Senki sem tudja. Csak sejtjük. A világ lejKO. A Mindenség ereje. De ura vagyok már. Hatalmam alá került és parancsolni fogok neki. Az én szolgám! Az én ostorom! És ahová lesújtok vele, a szikla is porrá omlik.. Te szerencsétlen! Tudod-e, hogy elvettem Quannon villámfegyverét? — Nem értem... — didergett a lány. Mutsuhito Dsain ránézett barátságosan. — Végtelen tudomány ez, meg sem értenéd. Mondom, a tudósok sem értik és te csak egy kedves, kis muzmé vagy ... Hallgass ide! Egy olyan gépet teremtek, amellyel kivonom az elektromosság lelkét, — a positiv ion-t... — I-on? — riadozott a muzmé pillája. — Nem értem ... — Egy positiv ion körül négyezer negatív ion csoportosul a légkörben és ezeket a positiv ion-okat használom föl... Rettentő fegyver ez! A földet megsemmisíthetem vele ... Jaj fehér fajnak, ha nem engedelmeskedik ■akaratomnak! Hiszed-e, Harangvirág? A muzmé ajka reszketett. — Hiszem, uram, — szólt szomorúan. — Tudom, hogy mit akarsz. És hogy miért cse- lejíszed ... Adhatnék-e tanácsot neked, az én hatalmas uramnak? — kérdezte bátortalanul. — Te, sárga isten ... Mutsuhito Dsain szemgolyójáu a lángéiz őrülete villogott. — Ne öld meg az egész emberiséget, — könyörgött a muzmé halkan. — Nem azért teremtették az istenek... Csak egyet ölj meg! — Kit? — rezzent föl a tudós. — Azt a leányt... Akit szeretsz! Aki halálosan megsebzett tégedet... öld meg! Csak ezt wu. meg — — Az én kedvemért! Ezt az egyet, aki teb enned a sárga fajt gyalázía meg... Mutsuhito jósain elképedve uézett a ri- mánkodo leányra. — Hm, — mosolygott el sötéten. — Mi a világ az én szememben nélküle? — nyílt ki sárgás szembogara. — Még a sárga fajt is feláldoznám érte ... — mormogta összecsukott szájjal. — ő az enyém! A muzmé megrettenve nézett rá, aztán fölegyenesedett. — Uram, én félreállok a szivemmel, — mosolygott rá lemondóan. — Csak azt engeded meg, hogy mögötted maradhassak, mint virágzó cseresznyefa szótlan árnyéka ... Nézd uram, együgyű muzmé vagyok, de megértelek. Én most már szeretem ezt a leányt is, akit te ollhatalam érzéssel imádsz, és erem szerint segítelek munkádban. Vedd el! Az istenektől is vedd el... Banzáj! * XII. — Álmomban Mutsuhito Dsaint láttam, a kis japánt, Bettsy néni. — Kissé halvány és ideges vagy ... — Sokszor megjelenik és üldöz álmaimban ... Vájjon miért? — Bizonyára sokat foglalkozol vele gondolatban, — nézett Alice szemébe. — Talán gyűlölöd? — Nem gyűlölöm.-- Vagy tán szereted? A leány rácsodálkozott. (Folyt, ktjv.) így fiatalít és szépít a J l|j| CöFSll-oréme jf COFall'Püfler COFSÜ-szappan l ^ / Fíleraknt a C. S. R. ' ' részére: Vörös Rák gyógytár, Bratislava.
