Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-16 / 111. (1149.) szám

1926 májas 10, vasárnap. Hohenlohe Kérész tély herceg meghalt Késmárk, május 15. (Saját tudósítónk táv­irati jelentése.) Hohenlohe-Oehringen Kraft Keresztély herceg, Újpest fejedelme, a híres tátrai nagybirtokos ma délután két órakor somogyszobi birtokán, 79 éves korában meghalt. A herceg hosszabb idő óta beteges­kedett. Holttestét bebalzsamozzák s a tátrai Javorinán fogják eltemetni élettársa, Dam- boska grófnő sírboltjába. A gyászünnepsége­ket a jövő hétre tervezik. Az elhunyt herce­get a majorátusban Hans herceg követi, a ja- vorinai birtokot pedig Hans fia, a huszonki lencéves Gos herceg örökli. A cseh szociáldemokraták Gajdéban sejtik a fascisták tábornokát Kraraiárék harci riadója: „A haza veszélyben!“ — Sajtóharc a köztársasági elnök lanai megbeszélései körül Az olmützi terménytőzsde Olmütz, május lő. A malmok megnövekedőit vásárlási kedve folytan az irányzat megszilárdult. A következő árakat jegyezték: Búza 200—212, rozs 140—146, merkantilárpa 150—160, finom árpa 167, zab 140—144, kismagvu román tengeri 117—122, VilMám-borsó 250—300, lencse 300— 350, fehér bab 125—130, morva széna félédes, laza 63—66, édes 72—75, takarmány szalma 36— 41, belföldi mák 1125—1130, hollandi kömény 500 —510, OGG búzaliszt 355—360, rozsliszt 222—225, buzakorpa 91—93, rozskorpa SS—90, rizs prornt 285—287, amerikai sertészsír 14.45—14.50. A külföldi, de főleg a lengyelországi ese­mények következtében a cseh politikai tábor­ban is lázas bizonytalanság észlelhető. A cseh pártok egyre inkább távolodnak egymástól s az eddigi pártviaskodások helyett nyilt harc fejlődött ki az államhatalomért. Megírta a P. M. H., hogy e napokban fontos tanácskozások voltak az elnök lánai kastélyában. A cseh szél­ső nacionalista körök sajtója most aztw Írja, hogy ezen a tanácskozáson főleg a faseista mozgalom letöréséről és az elnökválasztásról tárgyaltak. Masaryk elnök három politikai csoportba szeretné tömöríteni a cseh pártokat és pe­dig a szélső nacionalisták csoportjára, a polgári pártok középcsoportjára és a szo­cialista blokkra. A leendő köztársasági elnök sze­mélye — ezen tervek szerint — a szocialista blokkból kerülne ki Az UTK mai kiadása már cáfolja ezeket a híreket. A mai nyugtalan és bizonytalan helyzetet azonban legjobban jellemzi a mai Národni Listy délutáni kiadásának vezércik­ke, amely többek között ezeket hja: „Köztársaságunk olyan veszélyes helyzet­ben van, amilyenben nyolc éves fennállá­sa óta még nem forgott. A szomszédos ál­lamokban körös-körül forradalmi lángok csapták föl és félő, hogy ezek a köztársa­ságot is lángba borítják .. „A haza veszélyben van!...“ Ezzel a jelszóval hívja fel a nacionalista érzelmű cseheket a Národni Listy az egyesülésre az államfelforgató bolseviz- mus és irredentizmus (?!) ellen. Ezután idéz Wiener: „Das Gesetz dér Ge- walt“ (az erőszak törvénye) cimü könyvé­ből, amely azt mondja, hogy ha a nép nem elég erős a független államra, a demokráciá­ra, úgy az erőszak törvényétől sem sza­bad visszariadni. „A haza veszélyben van!“ - - fejezi be a cikk­író. — „Megmutatja e a nép, hogy tényleg érett arra a szabadságra, amelyet csak nem­régen elért!“ Kramárék tehát már előre bejelentik, hogyha másképpen nem, úgy az erőszak se­gítségével is megakadályozzák a szocialista blokk érvényesülését az elnökválasztásnál. A helyzet különben Bechyné cikkével még jobban elmérgesedett. A nacionalista saj­tó erősen védelmébe veszi Gajda tábornokot, aki szerinte eddig nem avatkozott bele a po­litikába. Bechyné szerintük egyenetlenséget és bizalmatlanságot keltett a hadseregben. A Pravo Lidu viszont folytatja támadásait s a ma esti lapjában nyíltan aszal vá­dolja meg Gajda tábornokot, hogy brünrd tartózkodása alkalmával leplezetlenül ta­lálkozik az ottani fascistákkal $ erősen beprotezsálta a fascistá- kat a brünni fegyvergyárba Gajda ciszonyát a fiscistákhoz legjobban bizonyítja az a tény, hogy utolsó szolgálati út­ja alkalmával Brünnben a fascisták küldött­ségét is ünnepélvesen fogadta. A dohánygyár halottja Meghalt munkaközben — Egy fiatal leány tragédiája — Saját tudósítónktól — Komárom, május 15. A komáromi dohánybeváltóban, mely mintegy 1200 munkásnőt foglalkoztat, súlyos szerencsétlenség történt. Éppen áldozó csü­törtökön az egyik munkahelyiségben Agg Erzsébet örsujfalusi 21 éves leány egyszerre csak összeesett és anélkül, hogy magához tért volna, meghalt. Érdeklődtünk a dohánybeváltóban alkal­mazott munkásnők körében, mi okozhatta a szerencsétlen leány hirtelen halálát. Ezek úgy adták elő a dolgot, hogy a dohánynak most valami élősdi ellensége támadt, valami molyféle pusztítja és a munkásnők most en­nek az elpusztításával foglalkoznak és valami mérges vagy őrös szert használ­nak, amivel a dohányleveleket behintik. Ennek a szernek igen penetráns illata van és már többen is elájultak vagy rosz- szul lettek tőle. A szegény Agg Erzsébet rendkívül szor­galmas és Használható munkása volt a do­hánybeváltónak és ennek következtében már előmunkássá léptették elő. Mikor attól a ma­ró illatú portól elszédült, szomszédtár^ának az ölébe ájult bele, aki azt hitte, hogy csak tréfa az egész. Akkor riadt meg valamennyi társa, mikor az élesztési kísérletek hiábavalóknak bi­zonyullak­A szegény leány tragikus sorsa annál megrenditőbb, mert menyasszony volt és az őszön tartotta volna esküvőjét. Agg Eizsébe- tet pályatársainak legnagyobb részvéte mel­lett szentelték be Komáromban és őrsujfalun temették el pénteken délután. | DYNAIK01 j 3 a legjobban bevált az összes explóziós £ | motorok részére. £ 3 Mindenütt kapható. ► ^VVWWVWWWVWWVVVWWWWVTWWVVVWWVVV^ ISTENEK HARCA FANTASZTIKUS REGÉNY .....OO ~j Ir ta: LÁZÁR ISTVÁN (12) A muzmé fölugrott s gyorsan rángatta szét a papit falaikat. A laboratórium ajtajánál megállt és hallgatőzott. Csönd . . . Félrehúzta a bambuszfüggönyt és bepil­lantott. Ott guggolt Mutsuhito Dsain a fehér szőnyegen, két tenyerét az arcára borította és kínjában nyöszörgőtt. A muzmé belépett. — Én uram — térdelt a lábához — mi bajod? — Menj ki! — mutatott a bejáratra. — Menj ki . . . De a kis muzmé ott maradt. —- Ne kergess el — suttogta. — Alázatos szolgálód vagyok . . . Könyörülj rajtam! Mutsuhito Dsain foga megcsikordult. — Könyörülj rajtam ... És rajtam ki könyörül? Melyik isten könyörül? — Mosd le a bánatát, hadd legyen a lel­ke szép fehér és vidám, ő Ama-Terasz-Qmi- Kami ... — imádkozott lassan Harangvirág. Mutsuhito Dsain szétcsapta tenyerét s a könny csak úgy szakadt a szeméből. — ó, Ama-Terasz-Omi-Kami! ... — tördelte kezét kétségbeesetten. — A szivem, a szivem . . . nézz a szivemre ... ha isten a neved! . . . A muzmé dermedten nézte a kínjait — Szólj — érintette meg gyöngéden —, szólj nekem, uram . . . Hátha segíthetek rajtad? — Nem . . . nem lehet ... — hübögött belőle a fájdalom. — Jaj nekem! * Aztán föloesudott kínjaiból s kihűlt szemmel nézett maga elé, mint akit elhagyott a lelke. A muzmé a kezét csókolgatta. — Szólj . . . Ö szólj ... Itt vagyok . . . Mi történt? Mutsuhito Dsain a nagy amerikai lap után nyúlt gépiesen s könnyben úszó szeme odatapadt a harmadik oldal második hasábja fölé. Ajka mozgott, mintha sillabizálgatná, de némán puttyant szét ajkán a szó, mint va­lami fekete szappanbuborék. A muzmé nesz­telenül hajolt a háta mögé s az újságba te­kintett. Törte az angol nyelvet, de nem ismerte a betűket, csak a japán írásjeleket. — Mi az? — mutatott finom ujjacskájá- val az ismeretlen sorokra, melyek akkora bánatot rejtenek magukban. — Férjhez megy ... — mormogta Mut- suhito Dsain öntudatlanul. Harangvirág elhalványodott. — Férjhez megy? — nyitotta tágra re­megő szemét. — Alice, ó Alioe ... — mormogta Mut­suhito Dsain megroskadva. — Alice? — rezzent ki ajkán az idegen Iá; j neve. — Mutsuhito . . . A szenvedő férfi fölrezzent. — Mit akarsz? — nézett rá sötéten és zavarosan. — Vigasztallak . . . Mutsuhito Dsain feje megint lehorgadt. Vigasztallak! De van-e vigasztalás az ő fáj­dalmára? Halk, elnyújtott hang didergett föl torkán, mintha valami gyászdal első sorát énekelné . . . azután elnémult, arcát elta­karta és csendesen zihált. — Gondolj arra, uram, Mutsuhito Dsain, hogy a szerelem szenvedéssel jár . . . — szólt hozzá a muzmé csüggedten. — Én is úgy érzem sokszor, hogy ha sóhajtok, sóha­jomtól elhervad a falevél ... és látod, még­is uralkodom fájdalmam fölött . . . Mutsuhito Dsain reszketve kuporgott a szőnyegen. — Te férfi vagy, én csak gyönge asszo­ny! teremtés, végy példát rólam, legyen erős a lelked, rázd le magadról a port s nyisd meg szivedet a halhatatlan istenek előtt és ők könyörülnek rajtad: kiveszik elmédből a sötét gondolatokat, a gyarlóságot és a bűnt... Mutsuhito Dsain könnye kopogott a fe­hérített szőnyegen. — Fordulj az ősök szellemeihez, kik őr­zik a japán császárságot és őrzik a lelkünket. Fordulj legkedvesebb szellemedhez: Ottóké, tekints rám, kegyesen tekints rám . . . — Anyám ... — tördelte a szerencsét­len. — Minek szültél, ó Kökörcsin-asszony? Te, szegény, jó Kökörcsin-asszony . . . Előrehajolt, szétnyílott ajkán legörbült a fájdalom s néma könnyei úgy ereszkedtek le arca barázdáin, mint ezüst katicabogárkák. A muzmé tovább beszélt: —• Könyörögj anyád szelleméhez: ő mel­léd áll és megvédelmez a Bakemono-Szama, a kisértetek ura ellen. Mert kisértet a szere­lem . . . Áldozz a nagy isteneknek és ők meggyógyítják halálos szerelmedet . . . — Nem ... nem lehet... zihálta Mutsu­hito Dsain. — Annyira szereted? — csuklóit el a muzmé hangja. — Ó, boldog leány! — Mit akarsz? — meresztette rá Mutsu­hito Dsain lázban égő szemét. — Szeretem!.. A muzmé feje lehorgadt, mint a haldokló virágé. — Szereted... — rebegte csendesen. — Szeretem! — tört ki a jajszó Mutsuhi­to Dsain ajkán s valami tébolyszerü ujjongás ragyogta be kisápadt arcát. — Ő az enyém!.. — Férjhez megy... — susogta Harang­virág. — Férjhez megy? — pattogott a foga, mintha követ morzsolt volna. — Alice! Inkább elpusztítom a világot... el-pusz-ti-tom ....! Fölugrott a gyékényről és rázta öklét őr­jöngő dühében. Szél döngette a házat és zá­por zuhogott. Jön a tájfun! De Mutsuhito Dsain tulkiabálta a csattogó vihart. — Inkább megölöm! Meg-ö-löm a vilá­got... Hej! Hej... Körbe futott, aztán kifelé indult. A muz­mé elkapta köntöse szegélyét. — Mutsuhito! Megállj! — Én, én szeret­lek... Ordított egyet Mutsuhito Dsain, a muzmé mellére sújtott és kirohant. — Én édesem L . suttogta Harangvirág. Megingott, opálsheme lezárult panaszosan és elesett a szőnyegen. Két karja szétvetődött s köntöse ujjai szétnyíltak. A halott szitakötő. Aranyszínűre festett ajkán kibuggyant a vé­re, mint a leperrenő cseVesznyeszem ... (Folyt. kW) Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegvíz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, Reinava-Reunyö, (Sslevaniikt) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, tnigraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ke, — Posta, tá­vírda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fördőigazgatóság. j Ili Ilii Ml Ili' ii III i| ■■IHI IMI I MIM i IBI Pl — II Ilii qHWIllHllFi IHII MIK WfMUMIHHH■■mi ■ m — HÍM M IUHHINWiJHí ■ I i Ul\f 'HITW'I ......................., ■TTMUTir—ICT I MIMI II ■—■ni 11 i mi——mmTmiiiii .................. 2 íg y fiatalít és szépít a f i fealLcrérna Gorall-puűer Gorail-szappan Fflerakat a C. S, R. réaziret Vörös Rák gyógytár, Bratislava. ^ , ■ —t '. •7X 1 • **] 9 re ex arra> hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­UnneK mnCS SZUKSCv^C tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert 10 M Á N D í keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos I OMÁN Dl keserűviz elegendő. Kapható kis ós nagy üvegben. Szétküldés: heiy: Igmándi keserűviz forrás vállalat Komárom. Árjegyzék isméteiadóknak kívánatra bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents