Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-15 / 110. (1148.) szám

^RA:<IAI-7V\4GtAR-HIUIiAE 5 1926 május 15, szombat. Windischgratz: „Bethlen semmiről sem tudott" A frankhamisítást bllnpör mai fötárgyalásán Ellscher, Morvát bankárokat és Ferdinancfy Lászlót hallgatták ki Budapest, május 14. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A T'rankügy tör­vényszéki tárgyalásának mai napján folytat­ták a tanúkihallgatásokat­Elsőnek Hetényi Imre dr. főkapitányhe­lyettest, a budapesti főkapitányság utlevél- ösztályának és politikai ügyosztályának veze­tőjét hallgatták ki a hamis útlevelek kiállítá­sa ügyében. Hetényi az elnök kérdéseire kijelentette, hogy Jankovich és Rába útleveleit Nádosy or­szágos főkapitány utasitására állíttatta ki, ab­ban az alapos okokkal alátámasztott hiszem- ben, hogy fontos államérdekekről van sző. Ilyen inkognitó útlevelek kiállítása az egész világon szokásos, államrendészeti érdekek­ből. A frankhamisításokról nem volt tudo­mása. Nádosy a szembesítéskor magerősiti He­tényi tanúvallomását. Bérezik Sándor dr., az idegenforgalmi vállalat főtisztviselője tesz ezután tanúvallo­mást Jankovich külföldi utazására vonatkozó­lag. Elmondja, hogy Jankovich elutazása előtt tárgyalt vele s ez alkalommal több ezerfran­kos beváltását kérte tőle, mivel azonban nem volt pénze a kasszában, Jankovich kérését nem teljesithette. A frankosokat nem is látta. A postatakarékpénztár három tisztviselő­jét hallgatták ki ezután, akik egyértelműen kijelentették, hogy Baross az általa eszközölt kiutalásokat Nádosy utasitására tette. Nádosy fontos állami érdekekre hivatkozott. Több Íz­ben is előfordult, hogy a postatakarék más állami hivatalok megkeresésére előlegeket fo­lyósított. Auer Pál dr., a franciák jogi képviselője a négyszázmillió korona kiutalására vonatko­zólag néhány kérdést intéz az egyik tanúhoz, amire az elnök megjegyzi, hogy ezek a kér­dések feleslegesek. Elischer János bankár, az El'Lscher és Havas- oéig beltagja, (következik. Vallomásában kifejti, hogy tavaly szeptemberben felkereste őt Baross és közölte vele, hogy Windischgratz és Nádosy égisze alatt hamis francia bankjegyeik készültek és azok értékesítésére vonatkozólag tőle kértek szakvéle­ményt. Baross azonban e tekintetben nem volt szaktekintély, azért őt — Elischert — kérte fel en­nek a szerepnek a vállalására. — Kért egyúttal arra — folytatja Elásoher —, hogy az akciót tapintatosan szereljük le, nehogy botrány származzék az ügyből. Felmentem azután a herceghez, aki nagy lelkesedéssel beszélt a haza­fias célokról. A megbeszélésen Nádosy és Rába is jelen volt. A főügyész kérdésére a tanú újból hangsú­lyozza, hogy Barossal abban állapodtak meg, hogy leszerelik az ügyet. Horvát Lóránd cégvezető a következő tanú. Előadja, hogy tavaly szeptemberben említette neki ESüscher az ügyet és arra kérte Őt, hogy Ő is mű­ködjék közre az akció leszerelésében. Ezt meg is tették, amikor közölték Windischgratzoel, hogy a hamisítványok elhelyezése Belgiumban, Franciaor­szágban és Hollandiában teljesein lehetetlen. A her­ceget látszólag leverte az ügy. Egy későbbi alka­lommal vacsorára volt hivatalos a hercegnél Ba­rossal együtt, amikor tudomást szerzett arról, hogy a herceg mégsem mondott le a hamisítványok el­helyezésére vonatkozó szándékáról. Ekkor Baross- eal és Elisoherrel elhatározták, hogy a miniszter­elnököt értesítők Kozma Miklós utján az egész ügy­ről. Ez meg is történt. A szembesítés után Haas Béla műegyetemi adjunktus tett lényegtelen vallomást, majd Ferdi- nandy Lászlót hallgatja ki a bíróság. A herceg ki­jelentéseiből arra következtetett, hogy az akció félhivatalos. Később azonban belátta, hogy a moz­galom az ország kárára van, ezért elállott a rész­vételtől. Az elnök szembesíti a herceget Fe;rdiuandyval és megkérdezi őt, hogy feleljen arra a kérdésre, turiott-e a miniszterelnök az akcióról, igen, vagy nem? Windischgráte: Nem tudom. Tőlem nem tudta meg. Hogy másoktól megtu­dott-e valamit, arról a miniszterelnökkel nem beszéltem. Ki kell jelentenem azonban, hogy mindazokra a kérdésekre, amelyek a kormány részvételére vo­natkozólag itt elhangzottak és azokra a kombiná­ciókra, amelyeket ez ügyben itt hallottunk, ebben I a pillanatban nem tartom illetékesnek magamat válaszolni. Most mint vádlott szerepelek itt, ezért kijelentéseim a kormányra vonatkozólag nem bír­nának . olyan súllyal, mint akkor, amikor szabad voltain. Azt azonban tagadom, hogy a kormány részvételére vonatkozólag Ferdinandy előtt nyilat­koztam volna. Azt még hangsúlyozná kívánom, hogy a miniszterelnök úrral soha az ügyről nem beszéltem. 't A ruhrvidéki hamis márkásokból néhány Budapestre kerül Budapest, május 14. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A törvényszékről érkező meghízható hírek szerint a Deutsche Bank rendelkezésére bocsátja a magyar bíró­ságoknak a franciák által a Ruhrvidéken ké­szített márkahamisitványok néhány példá­nyát. Vázsonyi támadó cikke a Neue Freie Pressében A nemzetgyűlés folyosóin nagy izgalom­mal tárgyalták, hogy Vázsonyi Vilmos a Neue Frei Presse keddi számában élesen megtá­madta a magyaí bíróságokat. A jobboldali pártokban nagy felháborodást keltett, hogy Vázsonyi támadó cikkét külföldi lapban he­lyezte el. Többen hangsúlyozták, hogy a volt igazságügyminiszter eljárása súlyos megtor­lást érdemel. Lendvai István interpellációt jegyzett be ebben az ügyben az igazságügy- miniszterhez. Az interpellációt a ház szom­bati ülésén fogják tárgyalni. A Nemzeti Újság értesülése szerint Vá- zson^L Vilmos ellen a cikk miatt nemzet- gy alá zásért eljárást indítanak. Zuhan a lira Prága, május 14. A mai prágai tőzsdén a zloty árfolyamtörlése mellett a legnagyobb szenzációt a lira váratlan esése keltette. Az olasz valuta a nap folyamán 10 ponttal 124.75 koronára esett. A lira a külföldi tőzsdéken is nagyobb mértékben hanyatlott. Londonban Milánó kifizetés 13 ponttal csökkent. A lira hanyatlásának oka elsősorban az olasz kül­kereskedelmi mérleg kedvezőtlen voltában r ejlik. Berlinben úgy tudják, hogy a francia és angol pénzügyi körök indítottak támadást a lira ellen Olaszországnak az északafrikai kér­désben elfoglalt ellenséges magatartása miatt. Véres harc a gernyesi templomért felfegyverzett pravoszlávok és csendőrök között Vér folyt a gernyesi templom átadásánál — A pravoszlávok baltákkal és forró vizzel tá­madtak a csendőrökre — Saját tudósítónktól — Huszt, május 14. Keddre, május 11-ére volt kitűzve a pra­voszlávok által jogtalanul elfoglalt gernyesi görögkatolikus templom, lelkészlak és egy­házi birtokok hatósági átadása. Okulva az e hó 8-án Krajnikován ugyancsak ilyen alka­lomból történt pravoszláv ellentálláson, a hatóság 50 csendőrt összpontosított Gernyés községbe. Hogy mennyire indokolt volt ez az intéz­kedés, a bekövetkezett véres események iga­zolták. A templom átadása incidens nélkül történt meg, de amikor Hermán dr. huszti szolgabiró parancsot adott a lelkészlak kiürí­tésére, az ott tartózkodó Benjámin pravoszláv püspök és hívei megtagadták az átadást s bezárták a csendőrök előtt az ajtót­Mivel ezt ismételt felszólításra sem nyi­tották ki, a csendőrök betörték. A szobákban tartózkodó pravoszlávok ugylátszik mindenre fel voltak készülve, mert a belépő csendőrökre baltákkal, botokkal forró vizzel támadtak s közülök többet meg is sebesitettek. Általános dulakodás támadt, amelyben igen sokan kisebb-nagyobb sérüléseket szen­vedtek. A csendőrök a támadók közül többe­ket letartóztattak. Jellemző, hogy Benjámin pravoszláv püs­pök minden templomátadás előtt megjelenik az illető községben. Egy kassal keraske^dháiaspár tragikus öngyilkossága a prágai ImperiaS-siálEéhan Csizinszky azonnal meghalt — Az asszonyt súlyos sebesüléssel a klinikára szállították — A házaspár pénzügyi zavarok miatt akart meghalni Corall-créme GoraU-puder Gorall-szappan Főlerakat a C. S. R. részére: V??ro« Rák gyógytár, Bratislava. Prága, május 14. Az államfordulat után Kassára letelepe­dett cseh kereskedők egyik legismertebb és legrokonszénvesebb alakja volt Csizinszky Lajos, akinek a Malom-utca 14. számú ház­ban volt irógéplerakata. Csizinszky hamaro­san elsajátította a magyar nyelvet és magyar leányt vett feleségül. A kereskedő társaság­nak és a bohémeknek mindig szívesen látott vendége volt a kedves Csizinszky-házaspár. Csizinszky Lajos az irógépkereskedésen kívül még más üzletekkel is foglalkozott. Az utóbbi időben azonban egyre rosszabb és rosszabb helyzetbe került s a teljes Összeom­lás elkerülhetetlennek látszott. Kassai Isme­rősei közül aligha sejtette valaki, hogy az örökké vigkedélyu kereskedő milyen tragi­kus terveket sző feleségével együtt. Csizinszky szerdán reggel Prágába érke­zett. Fölkereste a céget, amellyel üzleti össze­köttetésben állott, azután autóra ült s felesé­gével együtt az Imperial-szállóba ment. A 135-ös számú szobát bérelte ki, amelyet azon­nal ki is fizetett és feleségével együtt fölment szállására. ■*N'; Alig kétórai tartózkodásuk után a szoba­leány a szobából csengetést hallott. Föl­sietett az ötödik emeletre. A szobát azonban zárva találta, mire sa­ját kulcsával kinyitotta. Amikor a szobába nyitott, borzalmas kép tárult eléje. A nyitott ablak előtt átlőtt halántékkal ült egy székben Csizinszky. A revolvert még görcsösen a kezében tartotta. Az aj­tónál pedig súlyos fejlövéssel, de eszmé­letnél térdelt a felesége, aki német nyel­ven csak ezeket a szavakat mondotta: „Meg akarok halni! Meg akarok halni! A Lajcsi rosszul talált engem“. A szállodai személyzet azonnal a rendőr­séget hivatta. A rendőrorvos a súlyosan sebe­sült asszonyt a német klinikára szállította- Csizinszkynél már csak az azonnal bekö­vetkezett halált konstatálhatta. A szobaleány — rendőri jelentés szerint — a következőképen mondta el a Csizinszky- házaspár véres tragédiáját: — Csengetést hallottam és azonnal föl­siettem az ötödik emeletre. Csizinszkyné sú­lyos sebével a szobacsengőig vánszorgott, hogy segítségért csengessen. Az ut, amelyet a szerencsétlen asszony a borzasztó tragédia után megtett, valóságos vérpatak volt. A lö­véseket nem lehetett hallani, mert Csizinsky nyitva hagyta az ablakot és a dörej az utcai forgalom nagy lármájában teljesen elveszett. Amikor a szerencsétlen asszonyt megkérdez­ték, hogy miért követték el tettüket, halkan csak azt felelte: Mindent megírtunk a leve­lünkben. A rendőrség az asztalon több levelet ta­lált. Az egyik a rendőrségnek szólt, amelyben Csizinszky bejelenti, hogy közös elhatározással mennek a halálba a rossz gazdasági és üzleti viszonyok miatt. Csizinszkyné sebesülése súlyos, de nem halálos és a Schmidt-klinikán kijelentették szerkesztőségünknek, hogy minden remény megvan arra, hogy az asszonyt megmentik az életnek. Az ungvári ipartársulat ügye végre dűlőre jut Ungvár, május 14. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az el­lenzéki sajtóorgánumok hónapok óta felszínen tartják az ungvári iartársulat vajúdó ügyét, mivel végleges megoldásának halogatása mö­gött politika rejtőzött. A hivatalos politika már kezdettől fogva cda törekedett, hogy az ungvári ipartársulat­ban a vezetőszerepet a szláv elemeknek biz­tosítsa. Evégből foglalta bele az alapszabá­lyokba a nemzetiségi numerus klauzust tartal­mazó paragrafusokat és evégből törekedett oda, hogy az ipari téren — szerencsére — még eléggé jelentéktelen számú cseh eleme­ket kivétel nélkül a vezetőségbe csempéssze. Amikor a hatóságok törekvéso ezen a té­ren az általános felháborodás és gerinces el­lenállás miatt meghiúsult, elővették a második eszközt és egyéni ambíciók mesterséges elö- retolásával igyekeztek azt a tábort megbonta­ni, amely akadálya volt annak, hogy e több ezer tagot számláló társulat vezetése a kor­mánypolitika fullajtárjainak kezébe kerüljön. Erre a bontó munkára — sajnos — vál­lalkozó egyéniség fölös számban akadt. Sike­rült is odáig vinni a társulatban megindított bomlási folyamatot, hogy annak önkormány­zati jogát felfüggesztve, direktóriumra bizták az ügyek ideiglenes vezetését. Ma még át nem tekinthető az az erkölcsi és anyagi kár, ami az ungvári és vidéki ipa­rosokat és kereskedőket érte amiatt, hogy be­le nem szólhattak az ipartársulat ügyeinek vezetésébe. Eddig a pontig tehát a kormánypolitika nagyszerűen érvényesült. Az ipartársulat di­rektóriuma süket fülekkel és vak szemekkel állott minden olyan akció előtt, amely az ős­lakos iparosok és kereskedők érdekeinek kedvéért háttérbe szorította. Ez a nagy hiba különösen a középitkezéseknél mutatkozott a legszembetűnőbben, amelyeknél a helybeli iparosoknak csak morzsákat juttattak, mig a munkák horribilis részét — az ipartársulat ve­zetőségének hallgatólagos asszisztenciája mel­lett — idegen iparosok é svállalkozók kapták meg. A mindjobban növekedő elégedetlenség és a zellenzéki sajtó mind gyakoribb sürgető szava végre odáig érlelte az ipartársulat ügyét, hogy a városi főjegyzői hivatal május 16-ára főnökválasztó gyűlést hivott egybe. Az iparosok és kereskedők ezrei azonban még ina sincsenek tisztában azzal, hogy ezek a válasz­tások az ipartársulat alapszabályainak nem­zeti numerus klauzust tartalmazó paragrafusai alapján történnek-e meg, vagy pedig a jognak és igazságnak megfelelően. Komplikálja az ügyet az is, hogy a főnökválasztás után nem választják meg azonnal a főnöklielyettest, ha­nem annak választását, valamint a harminc ta­gú választmányét május 23-ára halasztotta el a hatóság. Ezzel az intézkedésével a hatóság ismét egy héttel tolta ki a választásokat megelőző tö­megmozgalmak idejét, amely egy cseppet sem kívánatos. Úgy az iparosságnak, mint a kereskedő társadalomnak talpára kell állania és össze­fognia, hogy a tulon-tul felburjánzó egyéni ambíciók ismét kátyúba ne juttassák az ipar- társulat ügyét, mint ahogy hónapokkal ez­előtt történt, amikor utána az előre elkészí­tett abszolutizmus ideje következett. Segítsünk, ahol segélyre van szükség Gyógyítsuk, akivel baj esett, Embereknek szent kötelessége ez, Mert mindnyájunkat érhet baleset! Akinek szive, lelke van, Legyen az bárki: az vagy ez — Segélyt nyújthat, hisz’ eszköze Egy üveg sósborszesz. Névszerü nevén, oh Ember, Bárhol kérheted és kapod, Csak a minőségre vigyázz, hogy Elkerülhesd az orvost s papot. Ilyen pompás, ismert ez a név, Jegyezd meg: mentholos ALPA ALPA-mentholos sósborszeszi \ Akár gyermek, anya vagy apa. Ez a sósborszeszek királya, Felfrissít és életerőt ád, Röviden és határozottan Dobj vissza minden utánzást. Vigyázz hát jól e névre: ÁLPA Mely egészségednek a talpa, Minden üvegre be van vésve, Ezt hirdeti cimke és pecsétje. így fiatalít és szépít a

Next

/
Thumbnails
Contents