Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-15 / 110. (1148.) szám
^RA:<IAI-7V\4GtAR-HIUIiAE 5 1926 május 15, szombat. Windischgratz: „Bethlen semmiről sem tudott" A frankhamisítást bllnpör mai fötárgyalásán Ellscher, Morvát bankárokat és Ferdinancfy Lászlót hallgatták ki Budapest, május 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A T'rankügy törvényszéki tárgyalásának mai napján folytatták a tanúkihallgatásokatElsőnek Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettest, a budapesti főkapitányság utlevél- ösztályának és politikai ügyosztályának vezetőjét hallgatták ki a hamis útlevelek kiállítása ügyében. Hetényi az elnök kérdéseire kijelentette, hogy Jankovich és Rába útleveleit Nádosy országos főkapitány utasitására állíttatta ki, abban az alapos okokkal alátámasztott hiszem- ben, hogy fontos államérdekekről van sző. Ilyen inkognitó útlevelek kiállítása az egész világon szokásos, államrendészeti érdekekből. A frankhamisításokról nem volt tudomása. Nádosy a szembesítéskor magerősiti Hetényi tanúvallomását. Bérezik Sándor dr., az idegenforgalmi vállalat főtisztviselője tesz ezután tanúvallomást Jankovich külföldi utazására vonatkozólag. Elmondja, hogy Jankovich elutazása előtt tárgyalt vele s ez alkalommal több ezerfrankos beváltását kérte tőle, mivel azonban nem volt pénze a kasszában, Jankovich kérését nem teljesithette. A frankosokat nem is látta. A postatakarékpénztár három tisztviselőjét hallgatták ki ezután, akik egyértelműen kijelentették, hogy Baross az általa eszközölt kiutalásokat Nádosy utasitására tette. Nádosy fontos állami érdekekre hivatkozott. Több Ízben is előfordult, hogy a postatakarék más állami hivatalok megkeresésére előlegeket folyósított. Auer Pál dr., a franciák jogi képviselője a négyszázmillió korona kiutalására vonatkozólag néhány kérdést intéz az egyik tanúhoz, amire az elnök megjegyzi, hogy ezek a kérdések feleslegesek. Elischer János bankár, az El'Lscher és Havas- oéig beltagja, (következik. Vallomásában kifejti, hogy tavaly szeptemberben felkereste őt Baross és közölte vele, hogy Windischgratz és Nádosy égisze alatt hamis francia bankjegyeik készültek és azok értékesítésére vonatkozólag tőle kértek szakvéleményt. Baross azonban e tekintetben nem volt szaktekintély, azért őt — Elischert — kérte fel ennek a szerepnek a vállalására. — Kért egyúttal arra — folytatja Elásoher —, hogy az akciót tapintatosan szereljük le, nehogy botrány származzék az ügyből. Felmentem azután a herceghez, aki nagy lelkesedéssel beszélt a hazafias célokról. A megbeszélésen Nádosy és Rába is jelen volt. A főügyész kérdésére a tanú újból hangsúlyozza, hogy Barossal abban állapodtak meg, hogy leszerelik az ügyet. Horvát Lóránd cégvezető a következő tanú. Előadja, hogy tavaly szeptemberben említette neki ESüscher az ügyet és arra kérte Őt, hogy Ő is működjék közre az akció leszerelésében. Ezt meg is tették, amikor közölték Windischgratzoel, hogy a hamisítványok elhelyezése Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában teljesein lehetetlen. A herceget látszólag leverte az ügy. Egy későbbi alkalommal vacsorára volt hivatalos a hercegnél Barossal együtt, amikor tudomást szerzett arról, hogy a herceg mégsem mondott le a hamisítványok elhelyezésére vonatkozó szándékáról. Ekkor Baross- eal és Elisoherrel elhatározták, hogy a miniszterelnököt értesítők Kozma Miklós utján az egész ügyről. Ez meg is történt. A szembesítés után Haas Béla műegyetemi adjunktus tett lényegtelen vallomást, majd Ferdi- nandy Lászlót hallgatja ki a bíróság. A herceg kijelentéseiből arra következtetett, hogy az akció félhivatalos. Később azonban belátta, hogy a mozgalom az ország kárára van, ezért elállott a részvételtől. Az elnök szembesíti a herceget Fe;rdiuandyval és megkérdezi őt, hogy feleljen arra a kérdésre, turiott-e a miniszterelnök az akcióról, igen, vagy nem? Windischgráte: Nem tudom. Tőlem nem tudta meg. Hogy másoktól megtudott-e valamit, arról a miniszterelnökkel nem beszéltem. Ki kell jelentenem azonban, hogy mindazokra a kérdésekre, amelyek a kormány részvételére vonatkozólag itt elhangzottak és azokra a kombinációkra, amelyeket ez ügyben itt hallottunk, ebben I a pillanatban nem tartom illetékesnek magamat válaszolni. Most mint vádlott szerepelek itt, ezért kijelentéseim a kormányra vonatkozólag nem bírnának . olyan súllyal, mint akkor, amikor szabad voltain. Azt azonban tagadom, hogy a kormány részvételére vonatkozólag Ferdinandy előtt nyilatkoztam volna. Azt még hangsúlyozná kívánom, hogy a miniszterelnök úrral soha az ügyről nem beszéltem. 't A ruhrvidéki hamis márkásokból néhány Budapestre kerül Budapest, május 14. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A törvényszékről érkező meghízható hírek szerint a Deutsche Bank rendelkezésére bocsátja a magyar bíróságoknak a franciák által a Ruhrvidéken készített márkahamisitványok néhány példányát. Vázsonyi támadó cikke a Neue Freie Pressében A nemzetgyűlés folyosóin nagy izgalommal tárgyalták, hogy Vázsonyi Vilmos a Neue Frei Presse keddi számában élesen megtámadta a magyaí bíróságokat. A jobboldali pártokban nagy felháborodást keltett, hogy Vázsonyi támadó cikkét külföldi lapban helyezte el. Többen hangsúlyozták, hogy a volt igazságügyminiszter eljárása súlyos megtorlást érdemel. Lendvai István interpellációt jegyzett be ebben az ügyben az igazságügy- miniszterhez. Az interpellációt a ház szombati ülésén fogják tárgyalni. A Nemzeti Újság értesülése szerint Vá- zson^L Vilmos ellen a cikk miatt nemzet- gy alá zásért eljárást indítanak. Zuhan a lira Prága, május 14. A mai prágai tőzsdén a zloty árfolyamtörlése mellett a legnagyobb szenzációt a lira váratlan esése keltette. Az olasz valuta a nap folyamán 10 ponttal 124.75 koronára esett. A lira a külföldi tőzsdéken is nagyobb mértékben hanyatlott. Londonban Milánó kifizetés 13 ponttal csökkent. A lira hanyatlásának oka elsősorban az olasz külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen voltában r ejlik. Berlinben úgy tudják, hogy a francia és angol pénzügyi körök indítottak támadást a lira ellen Olaszországnak az északafrikai kérdésben elfoglalt ellenséges magatartása miatt. Véres harc a gernyesi templomért felfegyverzett pravoszlávok és csendőrök között Vér folyt a gernyesi templom átadásánál — A pravoszlávok baltákkal és forró vizzel támadtak a csendőrökre — Saját tudósítónktól — Huszt, május 14. Keddre, május 11-ére volt kitűzve a pravoszlávok által jogtalanul elfoglalt gernyesi görögkatolikus templom, lelkészlak és egyházi birtokok hatósági átadása. Okulva az e hó 8-án Krajnikován ugyancsak ilyen alkalomból történt pravoszláv ellentálláson, a hatóság 50 csendőrt összpontosított Gernyés községbe. Hogy mennyire indokolt volt ez az intézkedés, a bekövetkezett véres események igazolták. A templom átadása incidens nélkül történt meg, de amikor Hermán dr. huszti szolgabiró parancsot adott a lelkészlak kiürítésére, az ott tartózkodó Benjámin pravoszláv püspök és hívei megtagadták az átadást s bezárták a csendőrök előtt az ajtótMivel ezt ismételt felszólításra sem nyitották ki, a csendőrök betörték. A szobákban tartózkodó pravoszlávok ugylátszik mindenre fel voltak készülve, mert a belépő csendőrökre baltákkal, botokkal forró vizzel támadtak s közülök többet meg is sebesitettek. Általános dulakodás támadt, amelyben igen sokan kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. A csendőrök a támadók közül többeket letartóztattak. Jellemző, hogy Benjámin pravoszláv püspök minden templomátadás előtt megjelenik az illető községben. Egy kassal keraske^dháiaspár tragikus öngyilkossága a prágai ImperiaS-siálEéhan Csizinszky azonnal meghalt — Az asszonyt súlyos sebesüléssel a klinikára szállították — A házaspár pénzügyi zavarok miatt akart meghalni Corall-créme GoraU-puder Gorall-szappan Főlerakat a C. S. R. részére: V??ro« Rák gyógytár, Bratislava. Prága, május 14. Az államfordulat után Kassára letelepedett cseh kereskedők egyik legismertebb és legrokonszénvesebb alakja volt Csizinszky Lajos, akinek a Malom-utca 14. számú házban volt irógéplerakata. Csizinszky hamarosan elsajátította a magyar nyelvet és magyar leányt vett feleségül. A kereskedő társaságnak és a bohémeknek mindig szívesen látott vendége volt a kedves Csizinszky-házaspár. Csizinszky Lajos az irógépkereskedésen kívül még más üzletekkel is foglalkozott. Az utóbbi időben azonban egyre rosszabb és rosszabb helyzetbe került s a teljes Összeomlás elkerülhetetlennek látszott. Kassai Ismerősei közül aligha sejtette valaki, hogy az örökké vigkedélyu kereskedő milyen tragikus terveket sző feleségével együtt. Csizinszky szerdán reggel Prágába érkezett. Fölkereste a céget, amellyel üzleti összeköttetésben állott, azután autóra ült s feleségével együtt az Imperial-szállóba ment. A 135-ös számú szobát bérelte ki, amelyet azonnal ki is fizetett és feleségével együtt fölment szállására. ■*N'; Alig kétórai tartózkodásuk után a szobaleány a szobából csengetést hallott. Fölsietett az ötödik emeletre. A szobát azonban zárva találta, mire saját kulcsával kinyitotta. Amikor a szobába nyitott, borzalmas kép tárult eléje. A nyitott ablak előtt átlőtt halántékkal ült egy székben Csizinszky. A revolvert még görcsösen a kezében tartotta. Az ajtónál pedig súlyos fejlövéssel, de eszméletnél térdelt a felesége, aki német nyelven csak ezeket a szavakat mondotta: „Meg akarok halni! Meg akarok halni! A Lajcsi rosszul talált engem“. A szállodai személyzet azonnal a rendőrséget hivatta. A rendőrorvos a súlyosan sebesült asszonyt a német klinikára szállította- Csizinszkynél már csak az azonnal bekövetkezett halált konstatálhatta. A szobaleány — rendőri jelentés szerint — a következőképen mondta el a Csizinszky- házaspár véres tragédiáját: — Csengetést hallottam és azonnal fölsiettem az ötödik emeletre. Csizinszkyné súlyos sebével a szobacsengőig vánszorgott, hogy segítségért csengessen. Az ut, amelyet a szerencsétlen asszony a borzasztó tragédia után megtett, valóságos vérpatak volt. A lövéseket nem lehetett hallani, mert Csizinsky nyitva hagyta az ablakot és a dörej az utcai forgalom nagy lármájában teljesen elveszett. Amikor a szerencsétlen asszonyt megkérdezték, hogy miért követték el tettüket, halkan csak azt felelte: Mindent megírtunk a levelünkben. A rendőrség az asztalon több levelet talált. Az egyik a rendőrségnek szólt, amelyben Csizinszky bejelenti, hogy közös elhatározással mennek a halálba a rossz gazdasági és üzleti viszonyok miatt. Csizinszkyné sebesülése súlyos, de nem halálos és a Schmidt-klinikán kijelentették szerkesztőségünknek, hogy minden remény megvan arra, hogy az asszonyt megmentik az életnek. Az ungvári ipartársulat ügye végre dűlőre jut Ungvár, május 14. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az ellenzéki sajtóorgánumok hónapok óta felszínen tartják az ungvári iartársulat vajúdó ügyét, mivel végleges megoldásának halogatása mögött politika rejtőzött. A hivatalos politika már kezdettől fogva cda törekedett, hogy az ungvári ipartársulatban a vezetőszerepet a szláv elemeknek biztosítsa. Evégből foglalta bele az alapszabályokba a nemzetiségi numerus klauzust tartalmazó paragrafusokat és evégből törekedett oda, hogy az ipari téren — szerencsére — még eléggé jelentéktelen számú cseh elemeket kivétel nélkül a vezetőségbe csempéssze. Amikor a hatóságok törekvéso ezen a téren az általános felháborodás és gerinces ellenállás miatt meghiúsult, elővették a második eszközt és egyéni ambíciók mesterséges elö- retolásával igyekeztek azt a tábort megbontani, amely akadálya volt annak, hogy e több ezer tagot számláló társulat vezetése a kormánypolitika fullajtárjainak kezébe kerüljön. Erre a bontó munkára — sajnos — vállalkozó egyéniség fölös számban akadt. Sikerült is odáig vinni a társulatban megindított bomlási folyamatot, hogy annak önkormányzati jogát felfüggesztve, direktóriumra bizták az ügyek ideiglenes vezetését. Ma még át nem tekinthető az az erkölcsi és anyagi kár, ami az ungvári és vidéki iparosokat és kereskedőket érte amiatt, hogy bele nem szólhattak az ipartársulat ügyeinek vezetésébe. Eddig a pontig tehát a kormánypolitika nagyszerűen érvényesült. Az ipartársulat direktóriuma süket fülekkel és vak szemekkel állott minden olyan akció előtt, amely az őslakos iparosok és kereskedők érdekeinek kedvéért háttérbe szorította. Ez a nagy hiba különösen a középitkezéseknél mutatkozott a legszembetűnőbben, amelyeknél a helybeli iparosoknak csak morzsákat juttattak, mig a munkák horribilis részét — az ipartársulat vezetőségének hallgatólagos asszisztenciája mellett — idegen iparosok é svállalkozók kapták meg. A mindjobban növekedő elégedetlenség és a zellenzéki sajtó mind gyakoribb sürgető szava végre odáig érlelte az ipartársulat ügyét, hogy a városi főjegyzői hivatal május 16-ára főnökválasztó gyűlést hivott egybe. Az iparosok és kereskedők ezrei azonban még ina sincsenek tisztában azzal, hogy ezek a választások az ipartársulat alapszabályainak nemzeti numerus klauzust tartalmazó paragrafusai alapján történnek-e meg, vagy pedig a jognak és igazságnak megfelelően. Komplikálja az ügyet az is, hogy a főnökválasztás után nem választják meg azonnal a főnöklielyettest, hanem annak választását, valamint a harminc tagú választmányét május 23-ára halasztotta el a hatóság. Ezzel az intézkedésével a hatóság ismét egy héttel tolta ki a választásokat megelőző tömegmozgalmak idejét, amely egy cseppet sem kívánatos. Úgy az iparosságnak, mint a kereskedő társadalomnak talpára kell állania és összefognia, hogy a tulon-tul felburjánzó egyéni ambíciók ismét kátyúba ne juttassák az ipar- társulat ügyét, mint ahogy hónapokkal ezelőtt történt, amikor utána az előre elkészített abszolutizmus ideje következett. Segítsünk, ahol segélyre van szükség Gyógyítsuk, akivel baj esett, Embereknek szent kötelessége ez, Mert mindnyájunkat érhet baleset! Akinek szive, lelke van, Legyen az bárki: az vagy ez — Segélyt nyújthat, hisz’ eszköze Egy üveg sósborszesz. Névszerü nevén, oh Ember, Bárhol kérheted és kapod, Csak a minőségre vigyázz, hogy Elkerülhesd az orvost s papot. Ilyen pompás, ismert ez a név, Jegyezd meg: mentholos ALPA ALPA-mentholos sósborszeszi \ Akár gyermek, anya vagy apa. Ez a sósborszeszek királya, Felfrissít és életerőt ád, Röviden és határozottan Dobj vissza minden utánzást. Vigyázz hát jól e névre: ÁLPA Mely egészségednek a talpa, Minden üvegre be van vésve, Ezt hirdeti cimke és pecsétje. így fiatalít és szépít a