Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-11 / 83. (1121.) szám
192fi április 11. vasú r n an. irm.iu?x--xi xzzrvzsrizxansaRtwmsmv.Tam 'RRX<5AIiA\AfifeARlHIRLAt ki íüö mm Irta: Schopflin Aladár. Nem fognak megharagudni,, ha most a/, egyszer nem magam szólok önökhöz* hanem csak a tolmács szerepót vállalom. A csere, melyet ajánlok, nem rossz önökre nézve, mert helyettem a mai Európa legszellemesebb embere szól e hasá- hon: Bemard Shaw, az angol drámaíró, s honink legszabadabb szellemű publicistája. Egyik cikkéből idézek néhány részlete*, amely a művészeire való nevelésről szól, de tulajdonképen — mint Shaw minden müve — a mai élet kritikájához ad merész és elmés adalékokat. — Csak arra akarom felhívni a figyelmet, — kezdi Shaw a maga szokott ártatlan arcával — hogy a művészei az, ember egyedüli igazi tanító-’ mestere. Már máskor is hangsúlyoztam, hogy nincs a világon ember, aki ha nem fenyegetik kínzással, el tudjon olvasni egy iskolai könyvet. . .nnek az oka abban rejlik, hogy az iskolai könyv nem művészi, .alkotás. Ép oly kevéssé lehet elviselni egy előadást vagy prédikációt, ha a tanító nem művészember. Leszámítva a betegségeket, nincs rettentőbb dolog, mint unalmas könyveket olvasni, unalmas színdarabot vagy nehézkes prédikációt. hallgatni, érdektelen képeket vagy csúf épületeket nczni. Az az erőszak, melyet ezzel tesznek lelkűnkön, sebeket hagy hátra és subtilis betegségeket idéz elő, a melyeket a pszichopato- lógusok még nem vettek kellően figyelembe. Az iskola, a melyben minden tanító tényleges kontár és minden tankönyv müvészietlen, annyira meged- zett minket, hogy egyenesen rémitő képességet szereztünk az unalom elviselésére. Sőt még azt, a meggyőződést is elsajátítottuk, hogy a művészet fajtalan dolog és kárhozatosan hat a jellemre. A templomban, a parlamentben, nyilvános gyűléseken ünnepélyesen ülünk és hallgatjuk az unalmas fecsegőket és szónokokat, mert mióta járni és beszélni tudunk, mindig ránk kiabáltak, megszidtak:, terrorizáltak, megvertek és becsuktak minket. ha az unalom és a fecsegés ellen fel mertünk lázadni vagy jelét adtuk természetes boszu- ságunknak az unalmasok és fecsegők ellen. És ha akad ember, a kinek lelkében van elég veleszületett erő, hogy szétrobbantsa ennek a belénk nevelt tiszteletnek a kötelékeit, és pellengérre állítsa ezeket a fontoskodó szélhámosokat, kigunyolja és csúffá tegye őket, a hogy ezt Voltaire és Dickens tették, akkor fel vagyunk háborodva és e.lriadunk, még ha nem tudjuk is elfojtani nevetésünket. Sőt ami még rosszabb, félünk azoktól és üldözzük őket, a kik az igazságot meglátják és hirdetik, mert őszinteségük és éleslátásuk kedvezőtlen világítást vet a mi vakságunkra és tévelygésünkre. Ezután arról beszél Shaw, hogy az unalom e megszokása miatt hallgatják végig az emberek iskolás gyerekek türelmével a rossz zenei előadásokat és beszédeket és hogy Londonban minden este százezer fontokat adnak ki az emberek olyan művészeti előadásokra, melyek csak annyiban vannak a művészettel kapcsolatban, hogy megszilárdítják azt a gyűlöletet, mellyel az angol ember úgyis viseltetik iránta. Viszont azonban mindenki élvezhet igazi művészetet: olvashat jó könyveket, hallgathat jól előadott jó zenét a pia- nolája sigitségével, nézheti szép képek szép reprodukcióit. Szóval — folytatja aztán — manapság mindenki számára nagy bősége érhető el a művészetnek. A nehézség abban áll, hogy mi a művészetre, amely egyedül tud a test és a lélek szépségére nevelni, amelyben a múlt újra éled bennünk, és a jövő reménye ragyog ránk, amely a lelkesedés hivatott közvetítője és a szentek közössége felé vezető utunk, — hogy mi a művészetre rásütjük a bűn bélyegét. Azért, mert mindenütt, ahol a művészet fellép, ott fellép az ellenállás a zsarnokság ellen, a láncok letépóse, ott a szabadság lehellete lebeg. A művészet elnyomására való kísérlet nem sikerül teljesen, de a hatása még mindig elég nagy arra, hogy az embereik végtelen sokasága elsatnyul a művészet utáni vágyban és a megtűrt művészet egy nagy része megromlik. Az ember sok gazdag családdal találkozik Angolországban, akiknek nem sokkal van több kultj«ájuk, mint a lovaiknak és kutyáiknak. És sok szegény család, akiket szegénység és városi élet megfoszt a világ szépségének szemléletétől, bizonyosan boldogabban élne mint disznó, mert emberiességének nem tudja nyújtani az egyedüli hatásos eszközt a kultúrához, a művészetet. Az éhséget mesterségesen tartják fenn még akkor is, ha meg volnának az eszközök leküzdésére. Meg vannak tiltva az elbeszélő müvek, meg vannak tiltva a képes levelező lapok, meg van tiltva a színház, az opera, meg vannak tiltva a szép színek, épen úgy, a hogy a bűn meg van tiltva. Hangosan imádkoznak istenhez és hallgatagon tisztességtelenséggel vádolják. A bűnnek minden művészivel, az erénynek minden hitványnyal és utálatra méltóval való összekapcsolása elvvé emeltetett. mLeondanak azokról az egészséges feltételekről, melyeket a művészet az ember érzéki vágyainak szerez. Kultivál: férfiak és nők helyett, akiket ezernyi finomodás fékez, akiket a csúnyaság eltaszit, akik visszariadnak a durvaságtól, megborzadnak a nyerseségtől, akiket az a varázs, melyet a művészet leplez előttük, felnevel arra, hogy mélyen és édesen tudjanak érezni. — ezek helyett látjuk a válogatás nélküli rabló vágyat az élvezet után hajszolódni, látjuk a legdurvább izgatószerekkel való dicsekvést. Szüntelenül a tisztaság, szépség és erény után kiabáIsmeretlen tettesek éjfél után kirabolták a rimakokovai római katolikus templomot Betyá r világ íelsögömörbeu. — A templomot teljesen kifosztották. A hely beket és a papi ruhákat elvitték. — Erélyes nyomozás indult a rablók felkutatására. — A P. M. H. tudósítójától. — Rimakdcavft, április 10. A rimaszombati községeket állandó izgalomban tartót'a az a hajsza, melv a rimaszombati ! fogházból megszökött SLmo testvérek lilán indul1 la rimamenti erdőségekben. Tegnap jelentettük, | hogy a két szökött fegyencet végre elfoglak és u j- I ból lakat, alá tették. A rimámén ti betyárvilág I azonban mára újabb szomorú szenzációval szolgált. Isntereflen lettesek a csütörtökre virradó éjjel szentségtörő kézzé! feltörték a rimakokovai. római katholikus templomot és kirabolták. Szép tavaszi este volt. A kokovai éjjeli őr másodmagával teljesített szolgálatot. Éjfél után a katolikus templom felől világosságot vetlek észre az éjszakában. Rögtöni tudták, hogy baj van, mert a templomot este be szokták zárni. Felrohantak a parókiára és jelentették az esetet. A templomkulzsok a helyükön voltai--, azt senkinek nem adták oda. .Mire a templomhoz értek, a templomban a világosság már kialudt, vak sötétség és mély csend uralkodott. Az este lezárt ajtók azonban ki voltak feszítve s mikor bementek, azonnal látták, hogy a templomban rablók járlak, akik a templomot kirabolták, az értékes kegyszereket, kelyheket, a szentséget, sőt a papi. ruhákat, is magukkal citték. A faluban általános riadalmat okozott, hogy a rablók már a falu közepén lévő templomba is bemerészkednek. A csendőrség a sezntségtörő rablók kézrekeritésére a legerélyesebb nyomozást vezet* j be. áiiamS építési-tort jegyek j készpénz és részletfizetésre. Evenként Ki 16,000.000 : nyeremény sorsolása. Rendelje meg a sorsjegyet: j y, Hrabanek a spol. Praha II.. Yáclavské nám. 56. I banküzletében. • j Szolid képviselők (elvételnek ! 5251 : Nyolcszázéves kőfal mögött Béla király mesél Anonymus nyomdokain a szentelt falak között — A latin—magyar kultúra nyomában Ipolybalog, április 10. Az Ipolyság—balassagyarmati országút mentén fekete humus fordult, mindenütt a csillogó eke nyomán. Fenn az Isten azuros palástja alatt röp- keszárnyu pacsirta imádkozik a kora reggelnek. A szőke Ipoly éles kanyarodással vág a Duna felé; két oldalán hosszú, kékes láncban húzódnak a börzsönyi és a honti hegyek. Csodálatosan szép panorámája, az áldott anyaföldnek, kicsiben a tejjel- mezzel folyó Kánaán, hátán, mint szorgalmasan dolgozó hangyák: az ipolymenti magyarok dolgoznak, ostorpattogbafva, dudolgatva. Az ipolybalogi templom kőkerítése előtt állok. A régiek kedvenc körbeépitése méteres átmérőjű falat emelt a nyolcszázéves templom köré. A milleniutn esztendejében faragtak uj kaput, ott ékeskedik az apostoli kettős kereszt és a Nagyasszony képe, ügyes kezekkel faragva bele a kemény fába. A -templom belseje Magyarország ókora. A széles, falábakon nyugvó kóruson szentek szobrai faragva, latin a felírás: Sanctus Paulus, Sanctus Petrus. A műtörténet emlékek országos bizottsága nem engedi a templomot lerontani. A szentélyt • a formát okvetlen meg kell hagyni. Ipolybalog ez év nyarán készül a nyolcszázesztendős templom renoválására És a pár százezer koronás költséget minden nagyobb emóció nélkül odaáldozzók, mert ez a község messze földön híres magyaros gavallériájáról. Ezerkilencszázflhuszonegyben kapott önálló plébániát,akkor százhúszezer korona költséggel paplakot építettek, iskolájuk a környék legszebb iskolája, tizenhétablakos utcai homlokzattal. Általában típusa a rendszerető, áldozatkész és kötelességtudó községnek. Beszélgetünk a barnaarcu, tipikusan magyar emberekkel. — Nincs nálunk sem földesur, sem zsidó — mondogatják —, mienk az egész határ. Körülbelül ötszáz hold rétjük van az Ipoly mentén. A régi jó időkben az alagi versenypályára szállították a kitűnő szénát, amelynek hire messze földre eljutott. Ma már az újfajta szőlőkkel is próbálkoznak. Hiába, magyar ember itala a bor, legjobban megoldja a nyelvet és csínján élve vele, megpiro- sitja az arcot. Tanítót, papot, aki nekik dolgozik, megbecsülnek, mert tudják, hogy az iskola neveli őket a munkás és becsületes életre. ... Béla király templomára méltán büszkék, bár a fiatalabbak szeretnének már a megnagyobbított és kitatarozott templomba járni. Nem füti őket a politika. Náluk első a munka, a politika és minden egyéb csak az utána következő pihenő óráiéban és ünnepnapokon kerül napirendbe. Mert jól tudják, hogy az áldott föld csak akkor termi meg a maga gyümölcsét, ha szivvel- lélekkel vele dolgoznak. És a magyar földműves kenyere tadó munkáját nem szárnyalhatja túl a harminc politikai párt versengése. ... A lezajlott világháborúban íb megállották derekasan a helyüket. Alig van katonaviselt ember, aki ne altiszt lett volna. Magam is katonáskodtam egy-két emberrel és mindig kellemesen emlékezem rájuk vissza. Persze, ők is erősen bizakodnak, hogy megnyílik a csehszlovák magyar határ-menti szomszédos forgalom s akkor a bőségesen termő esztendőkben megint csak szabaddá lesz előttük a vác— budapesti vonal. ... Az országút mentén kőfallal kerített ósdi templomban Béla király szelleme pihen. Szinte kihallik a lúd toll sercegése, amivel Anonymus barát jegyzi a magyarok krónikáját: „... innen pedig megindulván, a Duna partján menőnek és a Wereuecca vizén átmenvón, tábort ütének az Ypul (Ipoly) vize mellett és mivel isteni kegyelem vala bennök, mindenki félt tőlök.. Vájjon visszaemlékeztek-e néhanapján a barna, lóratermett ősökre, akik ezeregynéhány esztendővel ezelőtt itt kalandoztak a Verőce s az Ipoly táján és megszerezték nektek e földet, hogy áldás és békesség fakadjon belőle a késő unokákra? ... Farkas István. lünk, és képtelenek vagyunk azt felismerni és szeretni, ha feltűnik előttünk, úgy hogy veszedelmesebb nagy prófétának vagy költőnek lenni, mint húsz társulatot alapítani, amelyek a szegény emberek zsebéből kicsalják a megtakarított pénzecskéi ültet. Nem szabad egy pillanatra sem azt gondolni, hogy műveletlen emberek csupán közönbösek a nagy és nemes tulajdonságok iránt. Gyűlölik őket gonosz akaratú gyűlölettel. Az ilyen tulajdonságok a legjobb esetben olyanok, mi^t ritka és pompás madarak; ha meglátják őkét, az egész ország kezébe veszi a puskát, de a madárnak legalább kijut a kitömés kitüntetése. Alapjában mindez abból a szokásunkból származik, hogy megtiltjuk gyermekeinknek, hogy terhűnkre legyenek, ön úgy aggódik a fia erkölcse miatt — mert hisz mindenki tudja, milyen terhes tud az lenni — s azért távol tartja tőle a milói Vénuszt és végül valósággal a gyalázatos nőszemély karjaiban, vagy még ennél is gyalázatosabb karokban találja, ön elhatározza, hogy Praxiteles Hermese és Wagner Trisztánja illetlen egy fiatal lánynak. Hogy aztán megszabaduljon, az ön szülői oltalmától, a leánya olyan férfihoz megy nőül, aki kétségbeejtően különbözik Hérméstől ép úgy ment Trisztántól, önök nem fojtottak el egyetlen egy szenvedélyt, nem hárítottak el egyetlen veszedelmet, csak elrontották a szenvedélyeket azzal, hogy éhezésre kárhoztatták őket és lebontották mindazokat a védőfalakat, melyek egy szabadságban nevelt gyermeket olyan hathatósan megvédenék. Nektek vannak férfiai- tok, akik a vallász szolgáinak hiszik magukat és nyíltan bevallják, hogy az utca kocsiutján kell menniök, hogy a járda veszedelmeitől megmeneküljenek. önök vadászatokat rendeznek ama nők ellen, akik kísértésükre vannak, — nyomorúságos nőszemélyek, akiket a mii vész nem tudna borzalom nélkül megérinteni, önök lármát csapnak j több ruha érdekében, ami elleplezze a testet. És ! az ilyen embereket nemcsak hogy nem róják meg, hanem még bámulják és tisztelik is őket, mialatt a művészeknek küzdeni kell, hogy megtűrjék őket. Amazoknak a ruhátlan emberi test a legborzasztóbb, legtöbb mérget terjesztő, legobs- cénebb látvány a világegyeteriiben. A művész számára a legjobb esetben a természet legbámu- latra méltóbb játéka, az átlagos esetekben közön- bős valami. Ha valami csoda révén holnap leesnék minden londoni lakosról ruháinak minden rongya, akkor ez a művészi érzésű emberekre nem volna semmi hatással, a müvészietlen emberek ellenben megőrülnének és könyörögnének a hegyeknek, hogy essenek rájuk és födjék el meztelenségüket. Én azon a nézeten vagyok, hogy ez tökéletesen egészséges szellemi alkatra vallana a művészek részéről, tökéletesen betegesre a nera- müvészek részéről. Az egészséges lelki alkat egy hideg országban, mint a mienk, csak a mezítelen testtel való bizalmas ismeretséggel érhető el. Szóval abban a mértékben nevelkedünk fel ostobán és együgyüen, amennyiben nem művészien nevelkedünk és az a körülmény, hogy a butaságnak ezt az eredendő bűnét el kell viselni, mert általános, sőt mint angol jellemvonás ünnepeltetik, még csak súlyosbítja a dolgot. A helyzet jelenleg annál komolyabb, mert a vallásos nevelés megszűnése miatt a művészet utolsó napsugara is eltűnt iskoláinkból. Az ungvári Nepomuki-szobrot visszaállítják Ungvár, április 10. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Emlékezetes, hogy ismeretlen tettesek elpusztították Ungvár egyetlen nyilvános helyen álló szobrát, amely Nepomuki Szent Jánost ábrázolta. A rombolás hire óriási felháborodást keltett úgy hogy a kedélyek lecsillapítása végett Gébé munkácsi egyházmegyei gör. kai, püspök és Taby Abris róm. kát. püspöki vikárius küldöttségileg jelentek meg a helyettes kormányzó előtt, kérve öt, utasítsa a rendőrhatóságot, hogy a tetteseket okvetlenül nyomozza ki. A rendőrigazgatóság meg is kezdte a nyomozást de az eredménytelenül végződött. A közönség körében aztán az az eszme merült fel, hogy a szoborrombolást emléktáblával örökítik meg, mig másrészt elhatározták, hogy a szobrot újra öntetik és yedig vasból, vagy bronzból. Az elhatározást tett követte, amennyiben egy magát megnevezni nem akaró ungvári uriasszony nagyobb összeget ajánlott fel a szobor újra öntésére. A szobrot az egyház már meg is rendelte és Nepomuki Szent János napján akarja Ungvár és a vidék közönségének iinnepies részvétele mellett felszentelni. — Miniszterlátogatás Kassán. Kassáról telefonálják: Riha vasutügyi miniszter, szlo- venszKÓi ispekciós körútja során tegnap Kassára érkezett. Poprádig elébe utazott Do- lánszky, az uj kassai vasutigazgató Mikenda dr. vasúti főorvossal. A miniszter Kassán tisztán személyi és vasúti szakkérdésekkel foglalkozott s fogadta a vasutasok küldöttségét. Még az este tovább utazott. Vagyondézsma-tárgyalások a losonci pénzügyi kirendeltség területén — A P. M. H. tudósitójától Losonc, április 10. A losonci pénzügyi kirendeltség területén, ahová a losonci és kékkői közigazgatási járások tartoznak, a vagyondézsmakivetése- ket annak idején a dézsmakötelesek 90 százaléka megfelebbezte. A felebbezéseket a. pénzügyi kirendeltség vezetőjének intézkedése folytán nem fogják a felek jelenlétében tárgyalni. A felek felhívást kapnak, hogy felebbezési indokaikat s bizonyítékaikat 15 napon belül személyesen vagy írásban terjesszék be « ezután a kinevezett bizottság fogja megállapítani a felebbezők vagyondézsmájának összegét A losonc-apátfalvai körjegyzőséghez tartózd községek részére már ki is kézbesítették a felhívásokat. Az eddigi eredményekből ítélve a pénzügyi kirendeltség a földbirtok és a fundus instructus értékét olyan magasra becsüli, hogy a piacát veszített és értékesítési lehetőségektől megfosztott határ menti községeket teljes végromlásba fogja dönteni. Ismét felépítik a híres uzsoki fürdőt Ungvár, április 10. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A háború előtt is híres volt a határmenti Uzsok községben lévő gyógyfürdő, amelynek savanyu sósvizét különösen Galícia betegei keresték fel. A fürdő ugyanis csupán pár száz méternyire van a történelmi nevezetességű uzsoki hágótól. Magyarországiak igen ritkán keresik fel, de Galícia városaiból és községeiből nagyon sok beteg töltötte ott évről-évre a rövid, dí annál kedvesebb nyarat. Az orosz hadak betörése katasztrofálissá vált a fürdőre nézve, amelyet teljesen elpusztítottak. A kárpáti falvak felépítése idején sem gondolt senki arra, hogy a fürdőt ismét helyreállítsa és gyógyvizének ismét hasznát vegye. A fürdőt ugyanis annak idején egy lengyel állampolgár vette meg, akinek most nem állott érdekében azt ismét felépíteni. Uzsok község képviselőtestülete tehát elhatározta, hogy a fürdőnek a község számára való kisajátítását fogja kérelmezni. A kérelemnek eredménye lett és így a kisajátítási eljárás Zseltvay János dr. ungi zsupán jelenlétében a napokban megtörtént. A kisajátítás révén a fürdő forrásain kívül három holdnyi — nagyrészében, sajnos, igen megrongált — erdő, illetve parkterület jutott a község birtokába, amely azonban uj ültetéseikké] és parkírozással ismét helyrehozható. Ha a község terve sikerül, úgy Uzsok ismét látogatott fürdőhellyé válik, ami az amúgy is nagyon szegény községet gazdaságilag igen fellendítené. *o$©o®©©QQ©e©©e ee öcp oqc©qögssaa. Ssfflli«f©l©ge Dr. iSelb ezelőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és masodorvosa 9*rdhfg<n B2. VcDsHSéE.5*«>-Br«ni HM, Wassermann vizsgálati ,*O»3ö©<5e®eiSiQ©0í3ÖÖ©©6O©9Oöö3ööe/O.'y I 5 Táncra
