Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-09 / 81. (1119.) szám

“í*-is 0, ytiiien. 9 .)( Belgium nem fogadta cl Csehszlovákia ajánlatát, a. csehszlovák-belga, meccsre vonatkozó­an, úgyhogy az idén néni is lesz meg e találkozás. Belgium válogatott csapata kíilömben vasárnap Párisban játszik a francia nemzeti csapat ellen. )( A cannesi tenniszversenyi a favoritok nyerték. Férfi egyes győztes a svájci Aeschli- mann. Női egyes: Alvarez (Spanyolország). — Vegyes páros: Sattertwaithe—Aeschlimarm. — Férfi páros: Gran és Mayes, mig a rőí párost az ismét starthoz álló Lenglen, Satlerhcaithe-nével együtt nyerte. )( A bécsi Hakoah elindult Amerikába. — Bécsből jelentik: Az amerikai turnéra induló Hakoah tegnap búcsúzott el Bécstöl. A csapatot, amely legutóbb a húsvéti serlegrnérkőzést is meg­nyerte, nagy tömeg kisérte ld az állomásra. — A Hakoaht amerikai turnéjára az Amatőrök Konrád Kálmánja is követi. A csapattal Párisig együttu­tazik Meisl Hugó szövetségi kapitány is. aki — amint ismeretes — Londonba ment. A Hakoah a behajózás előtt Párisban játszik. )( A harmadik magyar Tourist—Trophyt má­jus 16-án rendezik meg Budapesten, a Sváb­hegyen. 90. sz. játszma Caro-Kann-Tédelein Világos: Holzhausen. Sötét: Tartakower dr. Játszották a drezdai verseny első fordulóján, április 4-én. 1. e4, e6 2. d4, d5 3 Hc3, dXz4 4. HXe4, HÍ6 5. Hg3, h5 6. h4, Fg4 7. Fe2, e6 8. FXg4. HXg4 9. Ff4, Vb6 10. HfS, VXb2 11. 0-0, b6 12. Bel, Fe7 13. c4, VXf2t 14. Khl, Vb2 (kikényszerítve) 13. Be2, Vb4 16. Vo2, Hd7 17. Bbl, Va5 18. Bbel!, 0-0 19. Fd2! Fb4 20. Hg5! (fenyeget matt és HXhö. A •kettős fenyegetést g6? nem parírozza, mert a 21. RXe6!! áldozat azonnal döntene.), Hdí6 21. FXb4, VXb4 22. HXh5!, g6 (a Vd6 ellentámadás nem ki­elégítő az egyszerű 23- g3 miatt) 23. HXf6+, HXffi 24. Bili. Hh7 25. BXeőü, HXg5 26. hXg5, fXe6 27. VXg6f örökös sakkal remis. Igen csinos kom­binációs játék. eredménye egy tüntető gyűlés rendezése lesz, melyen élesen fog a polgárság tiltakoz­ni a kormánybiztosi rezsim antiszociális gaz­dálkodása ellen és követelni fogja a bérlet­beadás szándékának végleges elejtéséi. A csehszlovák-osztrák kereskedelmi szerződés revíziója. A csehszlovák-osztrák kereskedelmi szerződés revíziójával foglal­kozó tárgyalásoknak eredetileg április 8-án kellett volna megkezdődniök, de mivel az osztrák kormány jelenleg a közte és Német­ország közt megkötendő kereskedelmi szer­ződésről tárgyalt, ezt a határidőt nem tudták megtartani s a tárgyalásokat egy későbbi terminusra halasztották. Csehszlovák részről tehát megvan az a lehetőség, hogy addig a felgyülemlett anyaggal behatóan foglalkoz­zanak, egyben pedig a praxis meg fogja mu­tatni, hogy az Ausztriában tervbevett vám­emelés milyen hatással van a gazdasági élet­re, ami természetesen a kereskedelmi szer­ződési tárgyalásokat nagyban fogja befolyá­solni. A csehsílovák—német kereskedelmi srerződéíi tárgyalások kezdete — amint már jelentettük — május 10-ike. Ezen a napon a két ország ki fogja cserélni egymással követeléseiket tartalmazó jegy­zéküket. értesülésünk szerint a csehszlovák kor­mány azt javasolja, hogy junius 7-én kezdjék meg a szóbeli tárgyalásokat s most megvárják a német válasz beérkezését. Az agrárvámok és a szociális helyzet. Ezzel a kérdéssel foglalkozva egy gazdasági lap ankétet rendezett, hogy megállapítsa, mennyiben jogosultak az agrárvámok tisztá­ra mezőgazdasági szempontból. A statisztikai kimutatás szerint Csehországban a lakosság 29.7, Morvaországban 38.6, Sziléziában 21.6, Szlovenszkón 60.6 és Ruszinszkón 67.7 %-a foglalkozik mező- és erdőgazdasággal, mig iparral és kereskedelemmel ugyanilyen sor­rendben 41, 35, 50.7, 17.7, 10.6% foglalkozik. Az egész országban mező- és erdőgazdaság­gal 5,385.790, iparral és kereskedelemmel 4,601.098, forgalommal 1,451.541 lakos foglal­kozik, nyilvános alkalmazottak 750.523 és önálló exisztenciák, valamint más hivatásuak összesen 1,424.220 s az egész köztársaságban összesen 13,613.172 lakos van. Ez a tabella mutatja, hogy az agrárvámok kérdése meny­nyire fontos szociális szempontból, mert a mező- és erdőgazdasággal foglalkozók egy­magákban az összlakosságnak körülbelül 40 százalékát teszik ki, amellyel szemben a többi foglalkozású embereknek csak 60%-a áll. A csehszlovák köztársaságot tehát nem lehet sem tiszta agrárállamnak, sem pedig tiszta ipari államnak venni és az érdekeket feltétlenül össze kell egyeztetni. Mivel azon­ban a mező és erdőgazdaság az ipar létalap­ja, az agrárvámok legalább is olyan arány­ban jogosult követelésnek bizonyulnak, mint ahogy jogosultak azok az ellenvetések, ame­lyeket ellenük felhoztak. Kelet felé a mező- gazdaság mindinkább nagyobbodik s az el­tolódás különösen Szlovenszkón és Ruszin- szkón észlelhető. Ezek a számadatok bizo­nyítják, hogy az agrárvámok kérdése első­rangú gazdasági kérdés, mert hiszen Szlo* vensskó és Ruszinszkó majdnem a fél orszá­got jelentik, e két országrészben pedig a me­zőgazdaság a legfontosabb tényező. Ez a sta­tisztika különben a nagyfontosságu kérdést poutikamentesen világítja meg. Aj uj romin vámok éré- én textilárukra nem olyan magasak, mint ahogy hitték. Speciálisan ezekre az árukra maga* vámmal számoltak, de mi­vel Romániában, dacára annak, hogy az uj vámok április elsején léptek életbe, egy uj vám tar Mén dol­goznak, a vas- és textilárukra egyelőre nem vetet­tek ki tulmagas vámokat. Csehszlovákiai csempésjánik Szabolcsban. Nyíregyházáról jelentik: Kedden délután Szabolcs­in egye gazdái, kereskedői és iparosai nagyfontos­ságu értekezletet tartottak Keletmagyarország gaz­dasági kérdéseiről. A gyűlésen Kálmán Sándor bankigazgató a kisvárdai kereskedők és gazdák nevében felhívta a figyelmet a Csehszlovákiából Szabolcsba irányuld csempészáorgalomra. Szloven- szkóból igen sok árucikket csempésznek be, meg­károsítva ezzel a kincstárt é* a magyar legális ke­reskedelmet. Kisvárdán és a környékén, de még Nyíregyházén is rengeteg csempészárut árusítanak. A munkácsi ipari előlegpénstár működésének első évében Munkácson 3,277.338.29 korona forgal­mat ért el s a tiszta nereség 1516.65 K volt. Rész­vényekre 13.615 K-t fizettek be, a tartalék 9720 K. Takarékbetétek 103.419.80, f oly óssámlabe tétek 3949.20, váltókölesönök 72.298 K. A közgyűlést má­jus 9-én fogják megtartani. A VII. reichenbergj mintavisárt augusztus 14— 20. között tartják meg. Érdekes megfigyelni, hogy minden vásárt bizonyos iparág karakterizál. A re5- chenbergi mintavásár a textilipar területé elsősor­ban ás az idei mintavásáron a textilvásár külön müselyem és m ü se] yem gyár talányok osztályával is gyarapodni fog. — Ezenkivti.1 azonban a többi ipar­ágak is jelentős mértékben képviselve lesznek a VII. reiohenbergi mintavásáron, amelyen évről- évre több és több bel- és külföldi kereskedő jele­nik meg. — A vásárra szóló meghívók a közeli na­pokban készülnék el és jelentkezési iveket, a rei­chenbergj vásári hivataltól kell kérelmezni Gyorsított reggeli összeköttetés Pozsony és Zsolna között. Az UTK jelentése szerint szloveuszkói gazdasági szervezetek az illeté­kes vasutügyi hivataloknál közbenjártak, hogy Pozsony, Zsolna és Kassa között reggeli 6 és 7 órakor vagy egy uj gyorsvonatössze­köttetést, vagy gyorsított személyvonatössze- köttetési létesítsenek abból a célból, hogy a kereskedők és utazók ezeket a városokat a déli órákban elérhessék s időveszteség nél­kül visszatérhessenek. Az ezen a vonalon fennálló összeköttetés kedvezőtlen, úgy­hogy az utazók Prágából Oderbergen át Zsol­nára kénytelenek utazni, mert a Pozsonyon át való utazás nagy időveszteséggel jár. Exports>álIitá«i tarifák seénre. A csehszlovák államvasutak Zieditzből. DasohnitZrKulraból, Dús­ból, Karbitzból, Brüxből és Tribechitzból n bécsi keleti pályaudvarra szállított szénre 5%-os tarifa- leszállítást engedélyeznek. Ez a leszállítás azonban csak a csehszlovák vonalra vonatkozik és azzal n feltétellel, hogy ezekről az állomásokról a bécsi ke­leti pályaudvarra összegen legalább 10.000 tonnát szállítanak. A eellulorekonjimkturs SíloTenszkén. A Szlov. Gazd. Tud- jelentése szerint Szlovenszkón a eelhi- lozekonjunktura hanyatlott. Amerikából, amely ed­dig a legnagyobb leadási piac volt. az utóbbi időben kevesebb rendelés érkezett be. mint tavaly ilyen­kor- Tekintve a kisebb keresletet é* a oelluloze- gyértásra nézve nagyfontosságu tényt, hogy a fa ára még mindig drága és azt, hogy a vállalatoknak nagy versennyel kell küadeniök, az öt. szlovenszkói cellulozegyár helyzete nem mondható kedvezőnek. Ilyen körülmények között kétséges, hogy a terve­zett uj gyár felállítása a közel jövőben meg lesz-e valósítható. Leszállított tranzittételek fára, A csehszlovák államvasutak a fának Ceské Velőnkéből, Oberheid- Hersohlagból és az Oderbárg melletti Petrowitzból Laube éj Rosaritzbe való szállításánál szállítási ta- rifaengedményeket tettek. A továbbszállításnak tu­tajon kell történnie. A leszállítás a normális téte­lekkel szemben 30%-ot tesz ki. Beváltják a Nordbahn járadékait. Az utóbbi napokban a Ferdinand-Nordbahn részvényei iránt a prágai tőzsdén nagy ér­deklődés nyilvánult meg. Értesülésünk sze­rint ez azzal függ össze, hogy a Nordbahn- járadékok beváltásáról tárgyalnak. A Nord- bahnból a jóvátétel! bizottság határozata ér­telmében Csehszlovákiára 59.149 %-os kvóta esik. E határozat értelmében a hátralékos kamatokkal egyetemben 55 millió koronára becsülik az egész összeget. A járadék a Nordhahn-részvények amortizálásául szolgál. Eredetileg az 1909-től 1975-ig terjedő idol vették tervbe. Az 1921 április 2-án megtart tott Nordbahfl-kőzgyülés elhatározta, hogy ai amortizációt megszünteti addig az időpontig^ amíg az utódállamok a járadék beváltását illetőleg nem határoztak. Most, hogy a jára­dékot be akarják váltam, a részvények amortizálását folytatni fogják, azonban egy uj terv szerint Valószínű, hogy azt az ősz- szeget, mellyel az állam a társaságnak tartó* Zik, nem fogják egyszerre fizetni, hanem 9 millió koronás annuitásokban. Az egész komplexum felett már valószinüleg a leg­közelebbi napokban határozni fognak. A magyar szőlőtermelés válsága, amelyről már megemlékeztünk, tovább tart A jelenlegi felhalmo­zott készletek 500.000 hl.-t tesznek ki, mert a kül­földi kérésiéit csökkent A magyar szőlőtermelők és borkereskedők a magyar kormánynál közbenjártak, hogy a csehszlovák köztársasággal kötendő keres­kedelmi szerződés tárgyalásait minél előbb kezdjék meg, mert Csehszlovákia mindig jó leadási piaca volt a magyar borkereskedelemnek. Ar acél- és vaspiac helyzetéről ezen a héten nincs sok jelenteni való. Az acélpiac helyzete ked­vezőbb a múltbelinél és a márciusi rendelések a •két előző hónap átlagrendeléseit meghaladták. Azok a hirek, amelyek szerint nemzetközi vas- és acélkartell van keletkezőben, továbbra is tartják magukat s elsősorban a francia sajtó az, amely állandóan napirenden tartja ezt a kérdést. A hús­véti ünnepek alatt az üzlet Európában lanyha volt. Angliában a rudvasat 5.6, a hengerhuzalt 5.13, a durva pléht 5.11, a középfinomat 5 és a finom pléht 3—8 fonttal jegyezték. A trösztalakitási hirek az angol termelésre úgy hatottak, hogy a gyárosok igyekeztek az árakat a mostani nívón megtartani. A francia piac nem változott. A belga piac lany­hult. Mindkét ország belföldi kereslete nem elégíti ki a termelést. A német piac csendes irányzatú volt s az ünnepek az üzletre bénító hatással voltak. A pénzpiac helyzete valamivel kedvezőbb volt s igv a termelés is visszafejlődött. A német acél- és vas­ipar erősen érezteti expanziós törekvéseit, ame­lyekre azonban egyelőre oincs kilátás. A csehszlo­vák piac nem mutat jelentős változást- A belföldi kereslet valamivel javult, de a nagy gépgyárak rendelései még most sem futottak be. 9LAJŰÍAA A AA1AAAA AAAAAAAIAÁAÍA AXA' A A Sorsiegvcket f mindenki csak fiaSpiertítésTsaöanSíSMan vesz. Brattslava, RadniCnd ol. Telefon 1930 ós 2565. iiimiiinTTTjwrvfTnTfvmniE KőZÖAZDAíSÍÁGP . A csehszlovák-román határátlépés végleges rendezése Prága, április 8. A csehszlovák és román államok kormá­nyai elsőizben már az 1921 tavaszán kötött ál­lamközi egyezmény tizenharmadik szakaszá­ban szabályozták az úgynevezett határövek lakosainak az érintkezését, illetve biztosítot­ták azt, hegy a csehszlovákiai alattvalók meg­tarthatják román területen fekvő ingatlanai­kat és megfordítva. A téesői magyarok ro­mán területen fekvő földjeinek elkobzása, a betakarított termések kettős megvámclása és megadóztatása öt éven keresztül azt igazolták, hogy az államközi szerződés csak papíron ma­radt és sohasem lépett életbe. A tiszamenti községek számtalan küldöttsége s Korláth dr. kéviselő interpellációi végül is cselekvés­re késztették a prágai kormányt, mely egy újabb megállapodást létesített Romániával, amelynek legfontosabb intézkedéseit a most megjelent hivatalos hiradás nyomán az aláb­biakban ismertetjük. Ama csehszlovák alattvalók számára, akiknek román területen, a határövben fekvő birtokait a román kormány lefoglalta, a leg­fontosabb intézkedést a szerződést kisérő nyi­latkozat tartalmazza, amely szerint mindkét állam kötelezi magát arra, hogy amennyire csak leheséges, az ingatlanok­ra nézve visszaállítja azt a helyzetet, amelyben ezek a határ megállapítás előtt voltak és ha a földek visszaadása már lehetetlen, úgy a kisbirtokosok számára a kormányok biztosítják ugyanolyan értékű földek birtoklásának jogát, amilyen föl­dek tőlük elvétettek* Magának a szerződésnek egyik legfonte*- sabb intézkedése az, hogy a csehszlovák ál­lampolgároknak román területen fekvő, hu­szonöt hektárnál kisebb mezőgazdasági — s ötven hektárnál kisebb erdő-, legelő és hal- tenyésztő területeire a román állam mező- és erdőgazdasági törvényei nem vonatkoznak. A jogi személyek (községek, városok, közbir- tokossági egyesületek) ingatlanai a kiterje­désre való tekintet nélkül kivétetnek a ro­mán mezőgazdasági törvények hatálya alól. A szerződés negyedik szakasza az emlí­tett birtokok tulajdonjogát azzal korlátozza, hogy a határövben fekvő földek tulajdonjogát csakis mostani tulajdonosaik s ezek törvé­nyes örökösei élvezhetik. A tulajdonos, vagy bérlő, ennek család­tagjai s alkalmazottai bármikor szabadon léphetik át a határt, ha megszerzik a határát­lépésre jogosító könyvet A határátlépési könyvek mellett határát lépési igazolványokat is adnak a hatóságok. Mindkét igazoló iratot a másik állam hatósá­gainak láttamczásával kell ellátni. A határátlépési igazolvány cseh és román nyelvű s a két állam határmenti hatóságai Ungvár közönsége a kivezet­és vásárvám bérbeadása ellen Tüntető gyűlést rendeznek az összes polgá­rok bevonásával Ungvár, április 8. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az ungvári kormánybiztos a kövezet- és vásár- vám szedési jogát bérbe akarja adni. A múlt tapasztalatain okulva, a közönség a legna­gyobb aggodalommal néz a kormánybiztosi üzleti manőver elé, mert érzi, hogy ez gaz­daságilag Ungvár piacát teljesen tönkre fog­ja tenni. A vásári vámbórlök ugyanis az amugyis közös megállapodás szerint, állítják ki azo­kat. Kirándulók, körmenetek, csoportos láto­gatók számára közös határátlépési igazolvá­nyok is kiállithatók. A határátlépési könyveket a hatóságok a következőképpen állitják ki. A hatóságok jegyzéket készítenek ama földek tulajdono­sairól, amelyek körzetükben fekszenek; a jegyzékeket a két állam hatáságai kölcsönö­sen kicserélik s ezek a kicserélt jegyzékek szolgálnak a határátlépési könyvek kiállításá­nak alapjául. A könyveknek a másik állam részéről való láttamozását a hatóságok hiva­talból szerzik be. Az összes alakiságokat mindenkor de­cember és január hóban (január 15-ig) ko elintézni, hogy a lakosság legkésőbb február 15-ig megkaphassa a könyveket Az igazolványok és könyvek láttamozása díjtalan. A hátár átlépési tilalmait elren­deléséről minden esetben értesíteni kell a másik állam hatóságait, az okok közlé­sével. Szükség esetén a gazda magával viheti a fogadott munkásait is a román területre, fel­téve, hogy ezek is megszerezték a határátlé­pési igazolványt. Ugyanez vonatkozik a legelő állatok őrzőire is. A határ mindig a legközelebbi alkalmas ponton léphető át ha az a vámutakon kívül is fekszik. A határátlépési pontokat a két állam hatóságai kölcsönösen közük egymással. A ha­tárt minden esetben csakis az igazolványban feltüntetett utón szabad átlépni. A határátlépés a nap felkelte és nyugta között történhetik, emellett a naptár időjelzé­se az irányadó. A határátlépési igazolvány, vagy könyv tu­lajdonosa csakis a földjeire, illetve abba a községbe mehet, ahol az adókat fizeti. Az igazolványokat és könyveket Cseh­szlovákiában a főszolgabírói hivatalok r az erre meghatalmazott községi jegyzők, Romá­niában a prefektus, primpretor és pretor állíthatják ki, illetve láttamozhatják. Vámmentesen szálüthatók a kővetkező cikkek: a munka idejére szükséges étel és ta­karmány, trágyák, szőilő, erdei termékek (tű­zifa, gomba, hasított fa, kiirtott bokrok, makk, alomlevél), homok, épületkő; minden esetben csakis a határövben fekvő területről szárma­zó cikkek részesülnek vámmentességben. Eme földek tulajdonosait nem szabad magasabb adókkal terhelni, mint amilyet a? államnak saját polgárai fizetnek. Mindkét állam fentartja ama jogát, hogy név szerint megnevezett személyek számára a belépést nem eiigedi meg; ily személyek azok, akik csempészés miatt jogerősen voltak el­itélve, akiket gyilkosság, rablás, lopás, gyúj­togatás miatt elitéltek s az állam ellen irá­nyuló cselekedetek miatt eütélt személyek. magas díjtételeket —• tekintet nélkül a fővá­ros gazdasági érdekeire — a legkegyetleneb- bül fogják minden esetben behajtani. Ezzel a vidéki gazdaközönséget teljesen elriasztják az ungvári piacról. Ezzel csak Nagykapos és Szobránc szlovenszkói községek fognak nyerni, amely községek máris örvendetesen szép vásárokat rendeznek Ungvár rovására. A helyes gazdasági politika azt kívánja, hogy a város a díjtételek leszállításával is­mét Ungvári tegye meg gazdasági központtá. A kövezet- és vásárvámok bérbeadása azon­ban ennek az ellenkezőjét fogja eredményez­ni. Ezt tekintve az Ungvári Kereskedelmi Csarnok akciót kezdeményezett, melynek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents