Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-09 / 81. (1119.) szám

2 'WMGGAfc/V >A<XVAUMI RI»AS> 1226 április 2, péntek. virágozhatta Itáliát és a meddő parlamentarizami- sok áIdőmokráeiájúbán valóságos oázist alkotott. Holnap a Cavour-csatahajó fedélzetén rövid beszé­det mondok még nektek. Azután térjetek vissza tartományotokba azzal a meggyőződéssel, hogy mi itt Rómában előretörünk és minden támadást egy­kedvűen elvetünk. Életem jelszava a következő: „Veszedelemben élek, de semmitől sem ijedek meg.“ Fölszólíta­lak titeket, hogy üssetek agyon, amint nem megyek többé bátran előre és kiállók a küzdők sorából/1 Mussolini beszédét szűnni nem akaró lelkese­dés fogadta. Amikor a duce elhagyta a palotát, a római lakosság beláthatatlan tömegei újabb óvá­riéban részesítették a kormányfőt, Amerika véleménye Washington, április 8. A Mussolini elleni me­rénylet mindenütt óriási feltűnést keltett. A kor­mány azonnal üdvözölte az olasz miniszterelnököt szerencsés megmenekülése alkalmából, más tekin­tetben azonban nem hangzott el semminemű hiva­talos kommentár. Ezzel szemben a közvélemény, elsősorban az újságok és a parlament, rámutatnak arra, hogy n végletekig feszült olasz belpolitikai életben könnyen megismétlődhetnek az ilyesféle me­rényletek. Viszont azt is mindenki elismeri, hogy Mussolini hirtelen eltűnése Olaszországot nemcsak politikai­lag, hanem közgazdaságilag is a legteljesebb káosz­ba lökné s az amerikai—olasz adósságrendezést is lehetetlenné tenné. Ezért az általános béke szem­pontjából csöppet sem kívánatos, hogy Mussolini­nak bántódása történjék. Egyáltalában megállapítható, hogy a merénylet a külföld előtt igen emelte Mussolini személyét e miként az első, hónapokkal ezelőtt felfede­zett merényletterv a belföldön hódított sok hí­vet a duóénak, úgy most ez a második támadás a külföldön járt kedvező következményekkel. A New York World, amely eddig Mussolini legélesebb ellenfelei közé tartozott, most nagy el­ismeréssel szól az olasz miniszterelnök személyes bátorságáról. A duce tényleg úgy viselkedett, mint az egy nemzeti hőshöz illő. Magatartása hibátlan volt s bátorságán kívül újból bebizonyította intel­ligenciáját is. Mussolini elutazott Olaszországból Róma. április 8. Mussolini miniszterelnök ma dólelőtt programszerűen elhagyja Olaszor­szágot és a Cavour nevű csatahajó fedélzetén megkezdi nagy gyarmati utazását. Beavatott körök szerint ez az utazás dokumentálni fogja Olaszország hatalmának kiterjedését s az aktív Földközi tengeri politika megkezdését. — A nyitrai püspök ajándéka az ügyész­ségi foglyoknak. Nyitrai tudósítónk jelenti: Kmetykó Károly dr., nyitrai püspök, a nyil- rai ügyészségi fogház lakóinak o50 darab húsvéti piros tojást küldött ajándékul. A püspök ajándékát az egyházi szertartások után osztották ki a foglyok között. Hétfőn reggel a fogház kápolnájában a püspök nagy segédlet mellett ünnepi szentmisét celebrált a foglyoknak. A cseh szocialista pártok hadat üzentek a hivatalnokkormánynak Veszélyben a fizstésrendezés! Javaslat sorsa — Strtbrny diktátort hajlamai pártszakadást Idéz elő — A legaktuálisabb politikai kér* dés: a Jövő évi elnökválasztás Hivatalos előkészületek az uj választásokra Prága, április 8. A parlament munkájának nehézségei erősen foglalkoztatják a sajtót. Két körül­ményt állapítanak meg, amelyek a parla­ment munkáját megnehezítik. A kbrmány az ünnepek előtti tizenkét napot arra használta fel, hogy a pártok vezéreivel tanácskozzék, de a tanácskozások még most is nehezen ha­ladnak előre, mert a vezérek nagy-része Prá­gán kívül tartózkodik. A parlament tagjai közül hatvannál több a mezőgazdák száma, akik most a tavaszi mezőgazdasági munkála­tokkal vannak elfoglalva s a képviselőház el­nöksége kénytelen tekintettel lenni rájuk a parlament összehívásánál is. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő- ház a hónap vége előtt semmi szín alatt nem fog ülésezni. A Cserny-koraiány tehát még formai ne­hézségekkel is küzd s amellett a tisztvi- selöjavaslat kérdésében teljesen elmér­gesedett a helyzet. A szociáldemokrata állami tisztviselők szer­vezetének módosításaival kapcsolatban a kormány elutasító álláspontra helyezkedett. Ugyanolyan javaslatot terjesztettek be a nemzeti szocialista szervezetek és ők is azt a választ kapták a kormánytól, hogy egyet­len egy módosítás kivételével a többi be­nyújtott módosítási indítványokat elutasítja. A szociáldemokrata Nova Dóba a kor­mány elutasító válaszával kapcsolatban azt írja, hogy ha a hivatalnokkormány legalább a négy f©kérdésben nem fogad­ja el a szociáldemokrata párt módosítá­sait, úgy a párt elfogadhatatlannak tart­ja az egész javaslatot. A nemzeti szocia­listák ugyancsak hadüzenetnek tekintik a kormány válaszát és a Ceské Slovo be­jelenti, hogy a párt minden eszközzel a módosítások keresztülviteléért fog har­colni s ha szükséges, még a kormány ellen is állást foglal. Minthogy a hivatalnokkormány előre is be­jelentette, hogy a javaslat mai formájához föltétlenül ragaszkodik, a mai helyzetből ar­ra lehet következtetni, hogy a cseh szocialista pártok további ellen­állása esetén a tisztviselő ja vaslatot le­veszi a napirendről. A nemzeti szocialista párt belső harca A Oeské Slovo, amely már napok óta a fascista választási reform mellett agitál, cik­keivel nagy válságot idézett .elé a nemzeti szocialista pártban. A pártvólság következ­ményei máris mutatkoznak. A Ceské Slovo főszerkesztőjét, Skypalát, háromhőnapi sza­badságra küldték. A páxtellentétek abból erednek, hogy a Strihrny volt miniszter köré csoportosuló szárny az utóbbi időben a szél­ső jobboldali radikalizmus mellett foglalt ál­lást s emiatt a liberálisabb elemek, Klofács- csal az élükön, ma már nyilt&n támadják Stribrnyt az­zal, hogy a eseb fascista-diktaturát akar­ja bevezetni. A Klofács-csoport hívei közé tartozik Benes dr. külügyminiszter is. Minthogy jelenleg Stribray a Ceské Slovo teljhatalmú ura, az ő müve az is, hogy Skypalát, aki a Klofács- Renes-irány embere, szabadságolták. A harc tehát a Stribrny s Klofács szárnya között tel­jesen elmérgesedett és rövidesen el fog dől­ni, hogy a pártban a demokrácia vagy pedig <i diktatúra fog-e győzedelmeskedni. Diszkusszió a jövő évi elnöki választásról Már hetek óta foglalkozik a sajtó a bel­politikai válsággal kapcsolatban a jövő évi köztársasági elnöki választással is. A P. M. H. elsőnek jelentette azt, hogy Masaryk elnök nem akarja mágiát a jövő évben újból jelöltetni és utódjának * Svehlát jelölte ki. nal, Svehlávtal stb., akik akkor szavukat ad­ták, hogy Masaryk halála után Benest fogják köz- társasági elnöknek jelölni, mert 6 az egyedüli ember, aki Masaryk poli­tikai elvei szerint továbbra is vezethetné az államot Machár reminiszcenciája nagy feltűnést keltett a cseh sajtóban és a Nová .Doba töb­bek között ezeket Írja: „Ez a hallgatólagos megegyezés Benes .személyét illetőleg annak idején tényleg megtörtént. Később azonban újabb megegyezést kö­töttek a koalíciós pártok vezérei, amely szerint nem Benes, hanem Svehla lenne a cseh koalíciós pártok elnökjelöltje. Azóta többet nem is tárgyaltak Masaryk utódjának kérdéséről és föltételezhető, hogy jnég ma ie Svehla a legkomolyabb elnök­jelölt. A Cech ezzel kapcsolatban azt Írja, hogy ennek a megegyezésnek ma már sem­mi alapja nem lehet, mert hiszen ezt az öt­tagú koalíció kötötte meg, amelyet később egy hattagú váltott fel s most már az is szét­esett. Titkos választási előkészületek A Role újból leleplezi a titkos választási előkészületeket s azt írja, hogy a belügyminisztérium választási osztálya felsőbb utasításra már megtette a szük­séges előkészületeket az nj választások­ra. Mérvadó körökben biztosra veszik, hogy ez évben uj választások lesznek. Ez a hír a cseh sajtóban óriási feltűnést kel­tett és azt több oldalról meg is erősítették. Híradásunk alkalmat adott a cseh sajtónak, hogy az elnökjelöltség kérdésében megkezd- jje a diszkussziót. Machár költő, volt had- ■ seregi elügyelő, a Národni Práce-ban egy l régi beszélgetést elevenített fel, amelyet j Masaryk elnök 1919-ben folytatott a cseh pártok vezéreivel, Tomasekkel, Habrman­Svehla, aiki a francia Riviérán üdül, naponta kap politikai helyzetjelentéseket pártjától és politikai utasításokat küld a hivatalnok- kormánynak. Mihelyt a hivatalnokkormány- nak sikerül a koalíciós pártok közötti nézet­eltéréseket elsimítani, azonnal visszatér Svehla, átveszi a politikai vezetést s igyek­szik egy uj koalíciót összehozni. Mindez ter­mészetesen a közel jövőben fog megtörténni, mert a választásokat, a jövő évben esedékes elnökválasztás miatt, legkésőbb októberben Írhatják ki.-—Az érsekujvári városházáról eltűnt Thaly Kálmán értékes könyve. Tudósítónk jelenti: Thaly Kálmán annak idején, egy a város történetét feldolgozó nagyértékü köny­vet ajándékozott Érsekújvár városának. A könyv állandóan a mindenkori polgármestet asztalán feküdt. Az összeomlás idején a* értékes könyv eltűnt. Pokorny Géza cseh­szlovák szociáldemokrata képviselő a képvi­selőtestület legutóbbi ülésén meginterpel­lálta a városbirót az eltűnt könyv ügyében. Holotta János dr. nemzetgyűlési képviselő, városbiró bejelentette, hogy erélyes nyomo­zást indít Karcolatok | a csukott szemről 1 Irta: Mezei Gábor í I. Füst szállt az ég felé. A gyárakból. A í kőbányai gyárakból. A csepeli gyárakból. Mindenünnént. Tele volt vele a levegő, meg­szállta a várost, köröskörül ez szegélyezte a láthatárt. Az esti kertek felett fölzajongott Buda­pest. Most készült a sok mulatságra. Felgyűl­tök fényei, körutak ivlámpái, a csillogó kira­katok, a bűnös asszonyok szemei. Hogyan fénylettek!... * Fáradtan zárta le gyári íróasztalát a mér­nök. Tudta ő is mindezt. Valamikor ő is résztvett a cécókban, neki is fénylettek asz- szonyszemek, húzták a cigányok a talpald valót. Most már túl volt az ilyesmiken. Ke­nyere javát már megette, mint mondani szo­kás. Munkás természetű lett és kora reg­geltől öreg estéig irodájában dolgozott. így felküzdötte magát vezető állásba és noha nem volt övé a gyár, mégis úgy viselte gondját, mintha sajátja lett volna. Miután kitombolta, a fiatalság viharjait, megkomolyodott és megházasodott. Ennek huszonkét esztendeje. A felesége érett, édes asszony, komoly és mély. A legboldogabb házasságban élt vele. Egyetlen fiuk szintén mérnöknek készült Zürichben, csak nyárra szokott hazajönnni és akkor mindig apja körül lebzselt az irodában. Fáradtan zárta le Íróasztalát és felállt. Lassú léptekkel indult a gyár közelében lé­vő nyaralója felé. Vacsora ideje volt, az asz­tal térítve, virágokkal díszítve. Felesége elé­be ment. homlokon csókolta. így mentek fel ketten a verandára. „ — Nagyon fáradt vagyok ma Pipik* * m ... — mondta sóhajtva feleségének. Ez a megszólítás még házasságuk legelső évében született meg és azóta is ugyanaz maradt. És ez a gyermekien gyengéd, fur­csán találó kifejezés jelképezte egész viszo­nyukat. Megvacsoráltak és hamarosan hálószo- szobájukba vonultak vissza. Áz asszony nem olvasott ezen az estén- Férje fáradt volt, zavarná a világosság. En­gedelmesen igyekezett elaludni. A mérnök lehajtotta fejét a párnára. Fá­radt volt, nagyon fáradt. Sokat dolgozott és most pihenni akart, aludni, mélyen jó aludni... És az álom nesztelen, puha ujja le­csukta szemét. II. Szabadságon volt a mérnök. Otthagyta négy hétre a gyárat, Budapestet és elment a hegyek közé Svájcba. A luzerni tó mint az égő láva, úgy tün­döklőit a búcsúzó nap sugaraiban. Szálloda- szobájukba narancspirosan nézegettek be a havasok. Az asszony a pamlagon feküdt, valami­lyen angol regény volt a kezében- De nem ol­vasott A nap ide is besütött, bearanyozta az asszony haját, aki elgondolkozva mélázott és ernyedten adta át magát a puha, édes esti romantikának. Az erkélyen ült a mérnök, az újságot böngészte, szivarozott. Nagyon jószinben volt, kipihent és jókedvű. Néha-néha elfordította a fejét a szoba felé. Később felöltözködtek a vacsorához. A szálló étkezőtermében zenekar csinadrattA- zott. Mosolyogva köszöntek az ismerősöknek, és helyet foglaltak. Vacsora után azt mondta a mérnök a fe­, leségéhez: — Jer még a terraszra Pipikém ... Az asszony ment. örömmel ment- Hold- • sugaras éjszaka volt. Luzern volt. Svájc volt. I Romantika volt. A mérnöknek eszébe jutottak fiatalkori . évei. A nászút. Megfogyott volna azóta bol­dogsága? 5 Nem, nem. Öregebbek lettek, de bóldo­5 gabbak lettek. Magához vonta felesége száját. A luzerni tó most szelíden csillogott a holdfényben, a város ott feküdt a Pilátus bércei aljáu, mint egy furcsa, kusza álom. Az asszony a mérnök melléré bujt. — Emlékszel Artúr? Ezelőtt huszonkét évvel •. , — nem mondta tovább, de kezei remegtek. — Pipike is arra gondol?... —- szólt a mérnök gyengéden és úgy érezte magát, mintha megint mézesheteiben állana. Az asszony felállt, körülnézett. Egyedül voltak. Odalopózótt a férj füléhez és belesu- gott valamit. Utána halkan, csintalanul elka­cagta magát. • Künn éjfélt ünnepelt a természet. Lu­zern aludt Az étterem vad muzsikája is el­hallgatott. A mérnök szobájának nyitott ablakain keresztül beömlött a meleg, illatos, nyérkö- zepi éjszaka levegője; Bizonytalan szénaillat bintálózott szerte a tó partjai felől. Az asszony ágyban volt Forrón szorította magához férjét Csöpp piciny csókok mene­kültek ajkáról férje szájára. A szerelmes csendben a kéj megülte a szobát Mámor herceg állt a szoba sarkában bő, redős, bíbor palástját kettőjükre terítve halkan, szertartásosan vezényelte szivük dob­banásét ... És a gyönyör nesztelen puha ujja 1 e- csukta a mérnök szemet. III. Már rég Budapesten voltak újra, amikor először érzett fájdalmat a torkában. A fele­ségének meg se mondta. Minek is ijeszt­getné őt Meg aztán nem is volt az egész valami fontos. A munka volt a fontos, a gyár, az üzlet. Később, midőn ez a fájdalom nem akart elmúlni saját maga igyekezett, segíteni raj­ta. öblögető vizeket használt, jódoldattal ke- negette a torkát, borogatásokat tett a nyaká­ra. Persze, ekkor már nem lehetett titko­lózni az asszony glőtt Orvoshoz menték. Csodálatos szerszá­mokkal volt teli a rendelő-szoba. Az orvos leültette karosszékébe és furcsa tükörrel belenézett a torkába. Aztán ezt mondta: — Kérem igazgató ur, sajnos a dolog nem olyan egyszerű, mint ahogyan gondol­tuk- Nem volna értelme önt megijeszteni, mert egyelőre igazán nincsen ok reá, de ép­pen azért hogy a betegség terjedésének elejét vegyük azt javasolnám, sőt, az igazgató ur érdekében egészen határozottan tanácsol­nám, vesse alá magát minél hamarább ope rációnak. Egy kezdődő jellegzetes burján­zásról van szó... ­* Egy hét múlva megtörtént a műtét. A szanatórium ágyán feküdt, a mérnök mozdu­latlanul és nézte a sötét menyezetet. Kétágyas szoba volt. A másik ágy háló­szekrénykéjén kis állólámpa égett. Az ágy­ban felesége virrasztóit, rettegő szemekkel. Időnként átszólt férjéhez. — Artúr. •. alszol? Nem kell semmi? ... A mérnök nem igen felelt, csak egyre a sötét menyezetet nézte. Hallotta, mint lé­legzik a felesége. Hallotta, hogy valaki föl­csöngette az éjjeli szolgálatot tévő ápolónőt. Kint. megeredt az eső. A csöppeket az áprilisi szél az ablakhoz verte. . Rohanó képek űzték egymást a beteg képzeletében. A gyár jutott az eszébe. A sok munka. Majd meg a fia. Az ő délceg fia. Meg sok minden tarkán, zavarosan. Aztán hirtelen. •. be furcsán érezte ma­gát. Olyan bágyadt lett. Olyan gyöngeséget érzett. — Artúr ... Artúr!... Olyan, olyan bágyadt léit. A szemei egyre merevebben nézték a sötét menyezetet. De torkán, a nagybeteg torkán már börgés, egy utolsó jajpanasz tolakodott föl. Felesége elsápadva, ijedten ugrott ki az ágyból­A mérnök szive nem bírta tovább. Fejét hátrafeszitefte, .ajka? elfehéredtek ... És a halál nesztelen, puha ujja le­csukta szemét.

Next

/
Thumbnails
Contents