Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-07 / 79. (1117.) szám

6

'T*M«íM-iWACVATí-Hn*TiAT>

1926 április 7, szerda.

rü reio.

— Igazgatói kinevezés. Az iskolaügyi miniszter Faluba János, a rimaszombati állami reálgimnáziumnál igazgatód teendők ellátásával ideiglenesen megbízott reálgimnázium! tanárt, a reálgimnázium igazgatójává kinevezte.

— Elbocsátott tisztviselő. Munkácsi tudósítónk jelenti: Az ungvári vezérpénzügyigazgatóság minden különösebb indokolás nélkül elbocsájtotta állásából Öszterreicher Sándor munkácsi pénzügyi tisztviselőt, az országos rokkantszövetség alelnökét. A pénzügynél már hat esztendeje szolgálatot teljesítő kifogástalan tisztviselő elbocsátása nagy megütközést keltett.

— Orvosi hir. Balassa Imre dr. külföldi tanulmáuyutjáról visszatérve, rendelését Pel- sőcön (Piejgivec) megkezdte.

— A csehszlovák telefon-távkábel kiépítése. Az UTK jelenti: A posta- és távirda- ügyi minisztérium jelenleg a Prága és az Élbe közötti telefon-távkábel kiépítésén dolgozik, amelynek esetleg Drezdával és a német kábelhálózattal is kapcsolata volna és egyben a Prága-zsolnai kábelbe, amely Brünnből Pozsonyba ágazik el, is be lenne kapcsolva. Ezt a kábelt két éven belül ki akarják épiteni és üzembe hozni. Azokkal a hírekkel ellentétben, amelyek szerint a kábelt Keletszlovenszkóra is ki akarják építeni, az UTK azt jelenti, hogy a postaügyi minisztérium egyelőre a jelenlegi földfeletti telefonhuzalok kiépítését vette tervbe és Zsolnáról Kassán át Ruszinszkóba építi ki a telefonösszeköttetést, azonban arra nem gondol, hogy kábelt is lerakjon, mert a kiadások tuínagyok volnának. „

— A katolikus egyház napilapot alapit Erdélyben. Kolozsvárról írják: A románok Erdélybe való bevonulásuk után betiltották a nagyváradi püspökség napilapjának, a régi „Tisztántul“-nak megjelenését. Az erdélyi katolikus egyház vezetői most elhatározták, hogy a hét év előtt betiltott Tiszántúl pótlására uj napilapot alapítanak. A Tiszántúl betiltása óta a nagyváradi püspökség őrszem" címen hetilapot ad ki. Az erdélyi katolikus egyházak megbízásából az „őrszem" legközelebb napilappá alakul át és igy Erdély katolikus jellegű napilapja ismét Nagyváradon fog megjelenni. Természetesen

a katolikus napilap politikája, azonos lesz a ma- . gyár párt programjával és felekezeti jellege ellenére, távol fogja magát tartani az antiszemitizmustól.

— Betörök a szőllőhegyen- Ungvári tudósítónk jelenti: Ismeretlen tettesek betörtek Janotti Gézáné kálvária-hegyen levő borházába, ahonnan ötezer korona értékben belső berendezést raboltak el.

—- Ungváron összedült egy ház. Tudósítónk jelenti: Tegnap a Hajnal-utca 8-ik

számú ház főfala összedült. A jövedelem híján házát reparálni nem tudó háztulajdonos ellen a rendőri eljárás megindult

— Munkásbiztositó alkalmazottak szakvizsgája. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Minap tartották Losoncon a rimaszombati munkásbiztositó pénztár alkalmazottainak szakvizsgáját. A vizsgábató bizottság tagjai voltak: Otepka és Lukács miniszteri kiküldöttek, továbbá Lehoczkv országos szakszervezeti elnök, Svenda dr.'orsz. munkásbiztositó központi titkár, Falada dr., az orsz. biztosító személyi referense, Tausaher dr. orsz. szakszerv., titkár, Prusa baleseti referens és Kulbánek, az orsz. be- tegsegélyzöosztály referense. Ezen a szakvizsgán a rimaszombati munkásbiztositó pénztár alkalmazottai közül megjelentek: Martincsók Samu, Szokolay János, Turek Zoltán, Sesztina László, Kósik Péter, Tercián Aladár és Janecska Rudolf tisztviselők. A szakvizsga eredményét — amint értesülünk — csak akkor hirdetik ki, ha az összes szkrvenszkói pénztári alkalmazottak levizsgáztak.

— Beniczky Ödön fogházszabadsága lejárt. Budapesti szerkesztőslégünk jelenti telefonon: Beniczky Ödön volt belügyminiszter,. akit annak idején kormányzósértésért jogerősen elitéltek, mint ismeretes, betegségének gyógyítása céljából ideiglenes szabadságot kapott. Ez a szabadsága most lejárt, de Beniczky, egészségi állapotára való hivatkozással, betegszabadságának meghosszabbítása iránt nyújtott be kérvényt. A kérvény elintézéséig Beniczky szabadon marad. A volt belügyminiszter jelenleg vidéken gyógyittatja magát.

— Emléktáblát állított Pósa Lajosnak Monor lakossága. Budapestről jelentik: Nagy ünnepségek között minap leplezték le azt a márványtáblát, amit Monor nagyközség társadalma a monori Andrássy- uti Pósa-lakóházon, Pósa emlékére létesítettek. Az ünnepségre a fővárosból is sokan utaztak le Mo- norra az irodalmi egyesületek képviseletében, megjelent azonkívül a ieleplező-ünnepélyen Pósa özvegye és rokonsága is. A monori Pósa-emléktábla elsőként hirdeti a magyarság márványba vésett kegyeletét a csengő-bongó gyermekversek generációkat felnevelő költője iránt s ennek az első emléktáblának jelentősége annál fokozottabb, miután a monori Pósa-házban született meg tulajdonképpen az Én Újságom eszméje s innen indult ki ennek a gyermeklapnak a régi Magyarországot átölelő karrierje. A monori társadalom mulatságok és előadások jövedelméből hozta össze az emlékművet s most a dicséretremélt,ó példát több magyar város is követni készül.

— Pénztár a kutban. Lévai tudósítónk

jelenti: Nagysárőban a községi kutban egy kifosztott vaspénztárt találtak. Megállapították, hogy az a pár kilométernyire fekvő lekéri posta pénztára, melyet még a múlt évben ismeretlen betörők elloptak. Az ügyben most újabb nyomozást indítottak.

— Elsülyedt hajó. Londonból jelentik: Quens- land közelében hajótörést szenvedett a Dorrlgo nevű angol gőzös. A kapitányt és fiát, akik közel 34 órát töltöttek a tengeren, egy hajó megmentette. Semmi remény nincs rá, hogy a 22 főből álló legénységet még megmenthessék.

— Húsvéti tyúklopás. Nyitrai tudósítónk

jelenti: Strassner N. kisbábi uradalmából

husvét reggelre ismeretlen tettesek 80 darab tyúkot elloptak. A csendőrség rriegiuditotta a nyomozást a tolvaj kézrekeritésére.

— Keppich dr. Cottage-Szanatóriuma, Bratisla- va, Védcölöp-ut 47. (a Kecske-kapunál), sebészeti betegek részére. Telefon 14—76.

Ma este találkozunk a

BA-TA-KLAN-ban

Václavské námősti, Hotel Adria

Ott játszik a hires Mózsi Károly cigányprímás Kitűnő magyar fa (borok. Elsőrangú kiszolgálás. Mérsékelt árak Reichsrd Béla bármeater

xx Neuralgiák egyes betegeket oly mértékben kínoznak, hogy az illetők bizonytalan eredményű műtétnek vetik magukat alá, csakhogy megszabaduljanak gyötrő fájdalmuktól. Sokkal ártalmatlanabb és eredményesebb a pöstyéni radioaktív iszappal való házikura. Házikurákhoz való iszap (Pi. Qa. kompr. iszapkocka és használatra kész Gamma kompressz) minden gyógyszertárban kapható. Prágai folerekat: Fr. Kunerle, Sta- romestské nám. Pöstyén fürdői és szállói nyitva, a kúra tavasszal páratlanul eredményes.

— Harakiri Cabaj községben. Nyitrai tudósítónk jelenti: Borzalmas módon vetett véget életének Lehoták János 56 éves Cabaj községi gazda. Egy élesrefent késsel a kert mögötti pajtában felmetszette a hasát, a kés egész tüdejéig hatolt s a szerencsétlen öngyilkos azonnal meghalt. Tettét valószínűleg pillanatnyi elmezavarában követte el.

Ne vegyen rádiót, alkatrészeket, minden egyéb hozátartozót, mielőtt nem érdeklődött az „Ampére“-nél, Bratislava, Grössling-utca 16. Telefon 20—11. Kérjen ajánlatot.

xx Szanatórium „Caritas", Bratislava, Torna-utca (Telocvicná ul.) 18b. Telefon:

28—95. s«9«

Kuruc Czinka Panna szülőhelyén: a három szőlőfürt városában

Látogatás Sajógömörön — Mátyás király és Czinka Panna emléke a nép között — Ismeretlen őrségi kuruc dallamok lappanganak még a cigánykunyhókban — Nagyszabású sajóvölgyi cigányversenyek a kuruc muzsika királynőjének emlékére

1 Sajógömör, 1926 husvét

Egy idő óta menekülök a jelenből s a legszívesebben az emlékek halálországában: a múltban csatangolok, A harcos jelenből menekülök a megbékélt múltba.

Ez hajtott el a három szöllőfürt mezővárosába, a tekintetes, nemes Gömör vármegye egykori székhelyére, Sajógömörre. Miért nevezem a három szöllőfürt városának?

Azért, mert Sajógömörnek valaki igen rokonszenves címere volt: egy szöllőveszön károm szöllőfürt babérkoszorúval övezve.

Ennivalóan kedves címer. A címert ugyan azóta eltemette a rohanó idő, d8 a szőllo szerencsére még máig is megmaradt és minden tavasszal újra kihajt odakünn a szőllőhegyen.

— Éppen rosszkor jött — csicsergi vendéglátó barátom ragyogószemü asszonykája — egész őszig savanyu a szőllo.

— Nekem például mindig savanyú, amikor a mesebeli róka helyzetében érzem magamat — viszonoztam — de most “az egyszer

a szöllőbegy meséje

az, ami érdekel.

— Mátyás király mondáját csak abban az alakban érdekes meghallgatni — mondja erre Egyed Aladár, Sajógömör evangélikus lelkésze, a tehetséges zeneszerző — ahogy a nép száján él és szájhagyományként öröklődik a községben apáról fiúra.

És • mégis előkeres az avult egyházi kó- dekszek közül egy érdekes kéziratot. A millé- nium évében irta le a mondát az akkori kán- tortanitó ,,egy öreg embertől, aki állítása szerint az apjától tanulta."

Ne feledjék el a szegény jobbágyot is „éltetni".

így hangzik a mese:

— Egyszer Mátyás király itt Gömörben megvendégelte az urakat a várban s amint evés-ivás, lakmározás közt felköszöntőket mondanak az urak, egyszer csak nagy zaj, szit- kozódás hallatszik be a várba. — Mi az? — kérdi a király. — Semmi különös Uram, csak a szőllőkapásokat nógatják egy kicsit az ispánok a kapálásra. — ,,Nos, Uraim — szólt Mátyás — nézzük meg mi is a szőllőkapásokat, tegyünk egy kis sétát ebéd után a szőllőkben." S amint a kapásokhoz érnek, Mátyás király az elsőnek a kezéből kiveszi a kapát és igy szól: „No urak, utánam, próbáljuk meg mi is, milyen az a kapálás?" És azzal kapálni kezdett s az urak — tetszett, nem tetszett — mentek, kapáltak a király után. A munkások bámulva és kárörömmel nézték, hogy kapáltatja a király a puha urakat a hegyről lefelé, hogy annál inkább kelljen hajolniok és annál jobban érezzék a munka terhét. Mig egyszer azután nagy cseppeket izzadva arra kérték Mátyást* hogy hagyjanak fel a nem nekivaló munkával. Erre a király figyelmeztette őket, hogy

máskor ne feledjék el a szegény jobbágyokat is „éltetni“.

így kottázta le a mesét a nép szájáról a mülenium évében Bcgár Lajos kántor és iskolamester.

Hová lettek a vár nyomai

A .romantikus Petőfi rettenetesen felháborodott az elkorcsosult fülekieken, hogy a fülek! vár véráztatta történelmi köveit széthurcolják — uram bocsá — építkezésre. Mit szólhatott ugyan Sajógömörön, amikor ittjártában a régi vár helyén igazán nyomát sem láthatta a történelmi köveknek.

A gömörieket azonban felmenti a kegyetlenség vádja alól a gazdasági kényszer: a község egész határában nincs egy szem terméskő.

A vár volt tehát a természetes kőbányájuk s igy abból építették takaros, szép, tiszta házaikat. Jól tették. A gazdasági szükség nem ismeri el a romantikát.

„Megmarad az igazság"

— Hát vájjon a Mátyás korabeli szőllő- kert is igy enyészett el? — kérdem.

— Majdnem — meséli Egyed barátom. — A régi szőllőkertek valószínűleg a várhegy közvetlen közelében voltak, de elhúzódtak egészen a bejei kilátóhegy délrenéző oldaláig, ahol most Szent-Ivány József és Szontagh Zoltán kiváló borai teremnek. Itt még most is patriarkális, szép, nótás, táncos szüretek szoktak lenni. A Sajóvölgynek egyik legkedveltebb nótája is erről a szőllőhegyről szól. Az érdekes dal, melynek ropogós csárdás dallamát Mihalik Dezső szerezte, ide iktatom:

Rászállott a holló

A gömöri szöllöhegyre ,

Nem ismer reá,ja

Csak a tollát rázza egyre

Más a szőllö, más a gazda

Mint volt Mátyás korában,

De mi ritka manapság:

Megmaradt az igazság Szent-ívány borában.

Persze a zenekiséretet a sajógömöri származású Czinka Panna egyenes unokái szolgáltatják hozzá.

Czinka Panna

Rákóczi fejedelem állítólagos kedvenc udvari prímása bizony Sajógömörön született, itt élt és itt halt meg. Pedig Czinka Panna jó későn, Rákóczi bujdosásának már első évében, 1711-ben látta meg a napvilágot, tehát nem is láthatta soha a nagy fejeledelmet

A sajógömöri anyakönyvben Anna néven szerepel. De a népnyelv Czinka Panna és Czi- gány Panna néven emlegeti.

Lányi János, sajógömöri földbirtokos neveltette a tehetséges kis cigányleányt egy kiváló templomi zenésznél Rozsnyón. 14 éves korában már férjhezment egy hires brácsáshoz, aki mellesleg a kovácsmesterséget is űzte. Néhány év alatt már saját gyermekeiből álló hires zenekara volt. Lányi nemcsak egy szobából és műhelyből álló házacskát építtetett nek^ a Sajó partján, hanem az egész bandát vörös díszruhában járattta.

Szép volt-e Czinka Panna?

Biz az a hagyomány szerint egy csöppet sem lehetett szép. Állítólag „kövéres, középtermetű volt, erősen barna, de himlőhelyes arcbőrrel s a nyakán jókora golyva díszelgett." A szeme azonban állítólag szépen ragyogott és ő maga Jiedvesen tudott beszélgetni."

Éjszaka font, nappal mosott

Káldy Gyula, a régi magyar zenei kincsek kutatója azt is elmondja róla, hogy sohasem lehetett jiolog nélkül látni. „He nem muzsikált, akkor varrt, mosott, kenyeret sütött, sőt néha férjének még a kovácsmesterségben is segitett.“ Nagyon szerette a dohányzást, a pipát.

A sajóparti kis házban csak télen lakott Nyáron családostól kihureolkodett a folyó partjára, ott zöld posztóból készült sátorban tanyáztak őszig. Piros ruhában és zöld sátorban. Egész szép lehetett. 61 éves korában halt meg 1772-ben. S feljegyezték róla, hogy „haláláig hü és vallásos gyermeke volt a reformált egyháznak".

Czigány Panna hegedűje

Érdekes volt a végrendelkezése. Meghagyta, hogy díszruhájában, gyémántköves gyűrűjével együtt temessék el. De legmegha- tóbb kívánsága az volt, hogy a kedves Amáti- féle hegedűjét, melyet Csáky Imre bibornok ajándékozott volt neki, szintén melléje tegyék a koporsójába. S a hires hegedű, mely any- nyi magyart rikatott meg a hangjával, együtt porladt el a sajógömöri temetőben a Czinka Panna szivével... Sírja helyét, amelyre a Lányiak emlékkövet is emeltettek, ma már nem tudja senki.

Kitől tanulta a Rákóczi-nótákat?

Rákóczi valódi udvari zenészétől, tulajdon apjától Az apja ugyanis a nagyapjával együtt egész Rodostóig kisérte a nagy fejedelmet s onnan tért vissza Rákóczi halála után, 1735 végén az eredeti kuruc nótákkal: a Rákóczi-kesergővel, Bercsényi nótájával, a Csínom Palkóval és a többivel. Czinka Panna nagyapja ott is maradt örökre Rodostó temetőjében.

Az eredeti kuruez nótákat a híressé lett Panna közvetítette, terjesztette és megneme- sitve ráhagyta utódaira, úgy hogy a köztudat őt tekinti a kuruc-zene szülőanyjának.

Még a mai napig is bujdosnak lekotté- zatlanul a cigányok között olyan hamisítatlan, régi, szövegtelen, nehéz technikájú, bravúros kuruc dallamok, amiket a cigányhagyomány Czinka Pannának tulajdonit s amiket a jó morék csak úgy egymás lepipálására szoktak néha egymás között a maguk mulatságára játszani.

Egy ilyen ismeretlen Czinka Panna kesergőt például magam is eltanultam egy Újpestre származott vidéki prímástól, Bujka Bercitől. Gömörben csak a Kudlák-Flégl- Egyed-féle kires gömöri trió csellistája, Flégl Ernő ismeri, aki viszont tőlem tanulta. A sa- jőparti cigányházikókban azonban biztosan lappanganak még hasonló zenei gyöngyszemek, hiszen Czinka Pannának csak három szerzeménye maradt fenn teljes épségben. Pedig ezeken kívül többnek említik a címét: ilyen volt például a „Háromszáz özvegy tánca", a ,,Halottak tánca", „Ősapáink dala." Azt hiszem a cigányok közt ismeretes „ördögcsárdás" is ezek közül való. Kár, hogy nincs valaki köztünk, hozzáértő szlovenszkói ember, aki az itt kallódó zenei értékek megmentésére siethetne.

Czinka Panna-serleg

— Nekem régi kedvenc, drága eszmém — vág itt közbe Egyed barátom, hogy a vidék cigányzenészeit összehozzam egy nagyszabású Czinka Panna-emlékversenyre. A cigánymuzsikusok királynőjének szülőhelyén és üt porladó hamvai mellett elsősorban a Czinka Pannának tulajdonított régi dalokat és dallamokat adnák elő. A győztes pedig egy Czinka Patina- serleget kapna emlékbe. Ez volna a kuruc zenehagyományok legmegfelelőbb ápolása, sőt a kuruc zenekultúra továbbfejlesztésére is a legszebb mód és alkalom.

— Csak épp Czinka Panna egykori mecénásának, Lányi Jánomak kellene feltámadnia hozzá... — vetem Közbe bátortalanul— Meglesz, — válaszolta Egyed Aladár Szilárdan és uatározottaiL

A tiszteletet gerjesztő kapa

Mielőtt elmennék Gömörről, el kell búcsúznom Mátyás szobrától. Mért engem babonásan lenyűgöző mély emlék köt Mátyás alakjához; a kolozsvári Mátyás-szobor. Egyetemi évek.... Kolozsvár .. Mátyás szobor... Hány ezerszer mentem el mellette és mindannyiszor odadelejezte magára a tekintetemet ez a babonázó méltóságú szeborónás. Titokzatos hatalom van abban a szfinksz-erpjü királyi alkotásban. Mint az alvajáió tildata alatt az izgalmas titok, úgy él most is az emlékemben. Ott, Erdélyben. Messze... És soha többé nem fogom már látni...

— Hogy lehet az, hegy Sajógömörön a forradalom vandáljai nem ruhbolták le a főtér ékességét, Holló Barnabás Mátyás-szobrát? — kérdem Egyedi Aladártól.

— Óh, kérlek, erre is ki volt már mondva a lialálitélet — válaszol - de még a vandálokat is gondolkozóba ejtette a király ke~ levő — kapa. Még a vandálok is meghajoltak a munka szimbóluma elolt- r . Darvas Jdons.