Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-07 / 79. (1117.) szám

6 'T*M«íM-iWACVATí-Hn*TiAT> 1926 április 7, szerda. rü reio. — Igazgatói kinevezés. Az iskolaügyi minisz­ter Faluba János, a rimaszombati állami reálgim­náziumnál igazgatód teendők ellátásával ideiglene­sen megbízott reálgimnázium! tanárt, a reálgimná­zium igazgatójává kinevezte. — Elbocsátott tisztviselő. Munkácsi tudó­sítónk jelenti: Az ungvári vezérpénzügy­igazgatóság minden különösebb indokolás nélkül elbocsájtotta állásából Öszterreicher Sándor munkácsi pénzügyi tisztviselőt, az or­szágos rokkantszövetség alelnökét. A pénz­ügynél már hat esztendeje szolgálatot tel­jesítő kifogástalan tisztviselő elbocsátása nagy megütközést keltett. — Orvosi hir. Balassa Imre dr. külföldi tanulmáuyutjáról visszatérve, rendelését Pel- sőcön (Piejgivec) megkezdte. — A csehszlovák telefon-távkábel ki­építése. Az UTK jelenti: A posta- és távirda- ügyi minisztérium jelenleg a Prága és az Élbe közötti telefon-távkábel kiépítésén dol­gozik, amelynek esetleg Drezdával és a né­met kábelhálózattal is kapcsolata volna és egyben a Prága-zsolnai kábelbe, amely Brünnből Pozsonyba ágazik el, is be lenne kapcsolva. Ezt a kábelt két éven belül ki akarják épiteni és üzembe hozni. Azokkal a hírekkel ellentétben, amelyek szerint a ká­belt Keletszlovenszkóra is ki akarják építe­ni, az UTK azt jelenti, hogy a postaügyi mi­nisztérium egyelőre a jelenlegi földfeletti telefonhuzalok kiépítését vette tervbe és Zsolnáról Kassán át Ruszinszkóba építi ki a telefonösszeköttetést, azonban arra nem gon­dol, hogy kábelt is lerakjon, mert a kiadások tuínagyok volnának. „ — A katolikus egyház napilapot alapit Erdély­ben. Kolozsvárról írják: A románok Erdélybe való bevonulásuk után betiltották a nagyváradi püspök­ség napilapjának, a régi „Tisztántul“-nak megjele­nését. Az erdélyi katolikus egyház vezetői most el­határozták, hogy a hét év előtt betiltott Tiszántúl pótlására uj napilapot alapítanak. A Tiszántúl be­tiltása óta a nagyváradi püspökség őrszem" cí­men hetilapot ad ki. Az erdélyi katolikus egyházak megbízásából az „őrszem" legközelebb napilappá alakul át és igy Erdély katolikus jellegű napilapja ismét Nagyváradon fog megjelenni. Természetesen a katolikus napilap politikája, azonos lesz a ma- . gyár párt programjával és felekezeti jellege elle­nére, távol fogja magát tartani az antiszemitiz­mustól. — Betörök a szőllőhegyen- Ungvári tu­dósítónk jelenti: Ismeretlen tettesek betör­tek Janotti Gézáné kálvária-hegyen levő borházába, ahonnan ötezer korona értékben belső berendezést raboltak el. —- Ungváron összedült egy ház. Tudó­sítónk jelenti: Tegnap a Hajnal-utca 8-ik számú ház főfala összedült. A jövedelem híján házát reparálni nem tudó háztulajdonos ellen a rendőri eljárás megindult — Munkásbiztositó alkalmazottak szakvizsgája. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Minap tartották Losoncon a rimaszombati munkásbiztositó pénztár alkalmazottainak szakvizsgáját. A vizsgábató bizott­ság tagjai voltak: Otepka és Lukács miniszteri ki­küldöttek, továbbá Lehoczkv országos szakszerve­zeti elnök, Svenda dr.'orsz. munkásbiztositó köz­ponti titkár, Falada dr., az orsz. biztosító személyi referense, Tausaher dr. orsz. szakszerv., titkár, Prusa baleseti referens és Kulbánek, az orsz. be- tegsegélyzöosztály referense. Ezen a szakvizsgán a rimaszombati munkásbiztositó pénztár alkalmazot­tai közül megjelentek: Martincsók Samu, Szokolay János, Turek Zoltán, Sesztina László, Kósik Péter, Tercián Aladár és Janecska Rudolf tisztviselők. A szakvizsga eredményét — amint értesülünk — csak akkor hirdetik ki, ha az összes szkrvenszkói pénz­tári alkalmazottak levizsgáztak. — Beniczky Ödön fogházszabadsága lejárt. Bu­dapesti szerkesztőslégünk jelenti telefonon: Be­niczky Ödön volt belügyminiszter,. akit annak ide­jén kormányzósértésért jogerősen elitéltek, mint ismeretes, betegségének gyógyítása céljából ideig­lenes szabadságot kapott. Ez a szabadsága most le­járt, de Beniczky, egészségi állapotára való hivat­kozással, betegszabadságának meghosszabbítása iránt nyújtott be kérvényt. A kérvény elintézéséig Beniczky szabadon marad. A volt belügyminiszter jelenleg vidéken gyógyittatja magát. — Emléktáblát állított Pósa Lajosnak Monor lakossága. Budapestről jelentik: Nagy ünnepségek között minap leplezték le azt a márványtáblát, amit Monor nagyközség társadalma a monori Andrássy- uti Pósa-lakóházon, Pósa emlékére létesítettek. Az ünnepségre a fővárosból is sokan utaztak le Mo- norra az irodalmi egyesületek képviseletében, meg­jelent azonkívül a ieleplező-ünnepélyen Pósa öz­vegye és rokonsága is. A monori Pósa-emléktábla elsőként hirdeti a magyarság márványba vésett ke­gyeletét a csengő-bongó gyermekversek generáció­kat felnevelő költője iránt s ennek az első emlék­táblának jelentősége annál fokozottabb, miután a monori Pósa-házban született meg tulajdonképpen az Én Újságom eszméje s innen indult ki ennek a gyermeklapnak a régi Magyarországot átölelő kar­rierje. A monori társadalom mulatságok és előadá­sok jövedelméből hozta össze az emlékművet s most a dicséretremélt,ó példát több magyar város is követni készül. — Pénztár a kutban. Lévai tudósítónk jelenti: Nagysárőban a községi kutban egy kifosztott vaspénztárt találtak. Megállapítot­ták, hogy az a pár kilométernyire fekvő lekéri posta pénztára, melyet még a múlt évben ismeretlen betörők elloptak. Az ügy­ben most újabb nyomozást indítottak. — Elsülyedt hajó. Londonból jelentik: Quens- land közelében hajótörést szenvedett a Dorrlgo nevű angol gőzös. A kapitányt és fiát, akik közel 34 órát töltöttek a tengeren, egy hajó megmentette. Semmi remény nincs rá, hogy a 22 főből álló le­génységet még megmenthessék. — Húsvéti tyúklopás. Nyitrai tudósítónk jelenti: Strassner N. kisbábi uradalmából husvét reggelre ismeretlen tettesek 80 darab tyúkot elloptak. A csendőrség rriegiuditotta a nyomozást a tolvaj kézrekeritésére. — Keppich dr. Cottage-Szanatóriuma, Bratisla- va, Védcölöp-ut 47. (a Kecske-kapunál), sebészeti betegek részére. Telefon 14—76. Ma este találkozunk a BA-TA-KLAN-ban Václavské námősti, Hotel Adria Ott játszik a hires Mózsi Károly cigányprímás Kitűnő magyar fa (borok. Elsőrangú kiszolgálás. Mérsékelt árak Reichsrd Béla bármeater xx Neuralgiák egyes betegeket oly mértékben kínoznak, hogy az illetők bizony­talan eredményű műtétnek vetik magukat alá, csakhogy megszabaduljanak gyötrő fáj­dalmuktól. Sokkal ártalmatlanabb és ered­ményesebb a pöstyéni radioaktív iszappal va­ló házikura. Házikurákhoz való iszap (Pi. Qa. kompr. iszapkocka és használatra kész Gamma kompressz) minden gyógyszertárban kapható. Prágai folerekat: Fr. Kunerle, Sta- romestské nám. Pöstyén fürdői és szállói nyitva, a kúra tavasszal páratlanul eredmé­nyes. — Harakiri Cabaj községben. Nyitrai tudósítónk jelenti: Borzalmas módon vetett véget életének Lehoták János 56 éves Cabaj községi gazda. Egy élesrefent késsel a kert mögötti pajtában felmetszette a hasát, a kés egész tüdejéig hatolt s a szerencsétlen ön­gyilkos azonnal meghalt. Tettét valószínűleg pillanatnyi elmezavarában követte el. Ne vegyen rádiót, alkatrészeket, minden egyéb hozátartozót, mielőtt nem érdeklődött az „Ampére“-nél, Bratislava, Grössling-utca 16. Telefon 20—11. Kérjen ajánlatot. xx Szanatórium „Caritas", Bratislava, Torna-utca (Telocvicná ul.) 18b. Telefon: 28—95. s«9« Kuruc Czinka Panna szülőhelyén: a három szőlőfürt városában Látogatás Sajógömörön — Mátyás király és Czinka Panna emléke a nép között — Is­meretlen őrségi kuruc dallamok lappanganak még a cigánykunyhókban — Nagyszabású sajóvölgyi cigányversenyek a kuruc muzsika királynőjének emlékére 1 Sajógömör, 1926 husvét Egy idő óta menekülök a jelenből s a leg­szívesebben az emlékek halálországában: a múltban csatangolok, A harcos jelenből me­nekülök a megbékélt múltba. Ez hajtott el a három szöllőfürt mezővá­rosába, a tekintetes, nemes Gömör vármegye egykori székhelyére, Sajógömörre. Miért ne­vezem a három szöllőfürt városának? Azért, mert Sajógömörnek valaki igen ro­konszenves címere volt: egy szöllőveszön ká­rom szöllőfürt babérkoszorúval övezve. Ennivalóan kedves címer. A címert ugyan azóta eltemette a rohanó idő, d8 a szőllo sze­rencsére még máig is megmaradt és minden tavasszal újra kihajt odakünn a szőllőhegyen. — Éppen rosszkor jött — csicsergi ven­déglátó barátom ragyogószemü asszonykája — egész őszig savanyu a szőllo. — Nekem például mindig savanyú, ami­kor a mesebeli róka helyzetében érzem ma­gamat — viszonoztam — de most “az egyszer a szöllőbegy meséje az, ami érdekel. — Mátyás király mondáját csak abban az alakban érdekes meghallgatni — mondja erre Egyed Aladár, Sajógömör evangélikus lelké­sze, a tehetséges zeneszerző — ahogy a nép száján él és szájhagyományként öröklődik a községben apáról fiúra. És • mégis előkeres az avult egyházi kó- dekszek közül egy érdekes kéziratot. A millé- nium évében irta le a mondát az akkori kán- tortanitó ,,egy öreg embertől, aki állítása sze­rint az apjától tanulta." Ne feledjék el a szegény jobbá­gyot is „éltetni". így hangzik a mese: — Egyszer Mátyás király itt Gömörben megvendégelte az urakat a várban s amint evés-ivás, lakmározás közt felköszöntőket mondanak az urak, egyszer csak nagy zaj, szit- kozódás hallatszik be a várba. — Mi az? — kérdi a király. — Semmi különös Uram, csak a szőllőkapásokat nógatják egy kicsit az ispá­nok a kapálásra. — ,,Nos, Uraim — szólt Má­tyás — nézzük meg mi is a szőllőkapásokat, tegyünk egy kis sétát ebéd után a szőllőkben." S amint a kapásokhoz érnek, Mátyás király az elsőnek a kezéből kiveszi a kapát és igy szól: „No urak, utánam, próbáljuk meg mi is, mi­lyen az a kapálás?" És azzal kapálni kezdett s az urak — tetszett, nem tetszett — mentek, kapáltak a király után. A munkások bámulva és kárörömmel nézték, hogy kapáltatja a ki­rály a puha urakat a hegyről lefelé, hogy an­nál inkább kelljen hajolniok és annál jobban érezzék a munka terhét. Mig egyszer azután nagy cseppeket izzadva arra kérték Mátyást* hogy hagyjanak fel a nem nekivaló munká­val. Erre a király figyelmeztette őket, hogy máskor ne feledjék el a szegény jobbá­gyokat is „éltetni“. így kottázta le a mesét a nép szájáról a mülenium évében Bcgár Lajos kántor és is­kolamester. Hová lettek a vár nyomai A .romantikus Petőfi rettenetesen felhá­borodott az elkorcsosult fülekieken, hogy a fülek! vár véráztatta történelmi köveit széthur­colják — uram bocsá — építkezésre. Mit szól­hatott ugyan Sajógömörön, amikor ittjártában a régi vár helyén igazán nyomát sem láthatta a történelmi köveknek. A gömörieket azonban felmenti a kegyet­lenség vádja alól a gazdasági kényszer: a község egész határában nincs egy szem terméskő. A vár volt tehát a természetes kőbányá­juk s igy abból építették takaros, szép, tiszta házaikat. Jól tették. A gazdasági szükség nem ismeri el a romantikát. „Megmarad az igazság" — Hát vájjon a Mátyás korabeli szőllő- kert is igy enyészett el? — kérdem. — Majdnem — meséli Egyed barátom. — A régi szőllőkertek valószínűleg a várhegy közvetlen közelében voltak, de elhúzódtak egészen a bejei kilátóhegy délrenéző olda­láig, ahol most Szent-Ivány József és Szontagh Zoltán kiváló borai teremnek. Itt még most is patriarkális, szép, nótás, táncos szüretek szok­tak lenni. A Sajóvölgynek egyik legkedvel­tebb nótája is erről a szőllőhegyről szól. Az érdekes dal, melynek ropogós csárdás dalla­mát Mihalik Dezső szerezte, ide iktatom: Rászállott a holló A gömöri szöllöhegyre , Nem ismer reá,ja Csak a tollát rázza egyre Más a szőllö, más a gazda Mint volt Mátyás korában, De mi ritka manapság: Megmaradt az igazság Szent-ívány borában. Persze a zenekiséretet a sajógömöri szár­mazású Czinka Panna egyenes unokái szolgál­tatják hozzá. Czinka Panna Rákóczi fejedelem állítólagos kedvenc udvari prímása bizony Sajógömörön született, itt élt és itt halt meg. Pedig Czinka Panna jó későn, Rákóczi bujdosásának már első évében, 1711-ben látta meg a napvilágot, tehát nem is láthatta soha a nagy fejeledelmet A sajógömöri anyakönyvben Anna néven szerepel. De a népnyelv Czinka Panna és Czi- gány Panna néven emlegeti. Lányi János, sajógömöri földbirtokos ne­veltette a tehetséges kis cigányleányt egy ki­váló templomi zenésznél Rozsnyón. 14 éves ko­rában már férjhezment egy hires brácsáshoz, aki mellesleg a kovácsmesterséget is űzte. Néhány év alatt már saját gyermekeiből ál­ló hires zenekara volt. Lányi nemcsak egy szobából és műhelyből álló házacskát épít­tetett nek^ a Sajó partján, hanem az egész bandát vörös díszruhában járattta. Szép volt-e Czinka Panna? Biz az a hagyomány szerint egy csöppet sem lehetett szép. Állítólag „kövéres, közép­termetű volt, erősen barna, de himlőhelyes arcbőrrel s a nyakán jókora golyva díszel­gett." A szeme azonban állítólag szépen ra­gyogott és ő maga Jiedvesen tudott beszél­getni." Éjszaka font, nappal mosott Káldy Gyula, a régi magyar zenei kincsek kutatója azt is elmondja róla, hogy sohasem lehetett jiolog nélkül látni. „He nem muzsi­kált, akkor varrt, mosott, kenyeret sütött, sőt néha férjének még a kovácsmesterségben is segitett.“ Nagyon szerette a dohányzást, a pipát. A sajóparti kis házban csak télen lakott Nyáron családostól kihureolkodett a folyó partjára, ott zöld posztóból készült sátorban tanyáztak őszig. Piros ruhában és zöld sá­torban. Egész szép lehetett. 61 éves korában halt meg 1772-ben. S feljegyezték róla, hogy „haláláig hü és vallásos gyermeke volt a re­formált egyháznak". Czigány Panna hegedűje Érdekes volt a végrendelkezése. Meg­hagyta, hogy díszruhájában, gyémántköves gyűrűjével együtt temessék el. De legmegha- tóbb kívánsága az volt, hogy a kedves Amáti- féle hegedűjét, melyet Csáky Imre bibornok ajándékozott volt neki, szintén melléje tegyék a koporsójába. S a hires hegedű, mely any- nyi magyart rikatott meg a hangjával, együtt porladt el a sajógömöri temetőben a Czinka Panna szivével... Sírja helyét, amelyre a Lányiak emlékkövet is emeltettek, ma már nem tudja senki. Kitől tanulta a Rákóczi-nótákat? Rákóczi valódi udvari zenészétől, tulaj­don apjától Az apja ugyanis a nagyapjával együtt egész Rodostóig kisérte a nagy feje­delmet s onnan tért vissza Rákóczi halála után, 1735 végén az eredeti kuruc nótákkal: a Rákóczi-kesergővel, Bercsényi nótájával, a Csínom Palkóval és a többivel. Czinka Panna nagyapja ott is maradt örökre Rodostó teme­tőjében. Az eredeti kuruez nótákat a híressé lett Panna közvetítette, terjesztette és megneme- sitve ráhagyta utódaira, úgy hogy a köztudat őt tekinti a kuruc-zene szülőanyjának. Még a mai napig is bujdosnak lekotté- zatlanul a cigányok között olyan hamisítatlan, régi, szövegtelen, nehéz technikájú, bravúros kuruc dallamok, amiket a cigányhagyomány Czinka Pannának tulajdonit s amiket a jó mo­rék csak úgy egymás lepipálására szoktak né­ha egymás között a maguk mulatságára ját­szani. Egy ilyen ismeretlen Czinka Panna ke­sergőt például magam is eltanultam egy Új­pestre származott vidéki prímástól, Bujka Bercitől. Gömörben csak a Kudlák-Flégl- Egyed-féle kires gömöri trió csellistája, Flégl Ernő ismeri, aki viszont tőlem tanulta. A sa- jőparti cigányházikókban azonban biztosan lappanganak még hasonló zenei gyöngysze­mek, hiszen Czinka Pannának csak három szerzeménye maradt fenn teljes épségben. Pedig ezeken kívül többnek említik a címét: ilyen volt például a „Háromszáz özvegy tán­ca", a ,,Halottak tánca", „Ősapáink dala." Azt hiszem a cigányok közt ismeretes „ör­dögcsárdás" is ezek közül való. Kár, hogy nincs valaki köztünk, hozzáértő szlovenszkói ember, aki az itt kallódó zenei értékek meg­mentésére siethetne. Czinka Panna-serleg — Nekem régi kedvenc, drága eszmém — vág itt közbe Egyed barátom, hogy a vidék ci­gányzenészeit összehozzam egy nagyszabású Czinka Panna-emlékversenyre. A cigánymuzsi­kusok királynőjének szülőhelyén és üt porla­dó hamvai mellett elsősorban a Czinka Pan­nának tulajdonított régi dalokat és dallamokat adnák elő. A győztes pedig egy Czinka Patina- serleget kapna emlékbe. Ez volna a kuruc ze­nehagyományok legmegfelelőbb ápolása, sőt a kuruc zenekultúra továbbfejlesztésére is a legszebb mód és alkalom. — Csak épp Czinka Panna egykori mecé­násának, Lányi Jánomak kellene feltámadnia hozzá... — vetem Közbe bátortalanul­— Meglesz, — válaszolta Egyed Aladár Szilárdan és uatározottaiL A tiszteletet gerjesztő kapa Mielőtt elmennék Gömörről, el kell bú­csúznom Mátyás szobrától. Mért engem babo­násan lenyűgöző mély emlék köt Mátyás alak­jához; a kolozsvári Mátyás-szobor. Egyetemi évek.... Kolozsvár .. Mátyás szobor... Hány ezerszer mentem el mellette és mind­annyiszor odadelejezte magára a tekintetemet ez a babonázó méltóságú szeborónás. Titokza­tos hatalom van abban a szfinksz-erpjü ki­rályi alkotásban. Mint az alvajáió tildata alatt az izgalmas titok, úgy él most is az emlékem­ben. Ott, Erdélyben. Messze... És soha többé nem fogom már látni... — Hogy lehet az, hegy Sajógömörön a forradalom vandáljai nem ruhbolták le a fő­tér ékességét, Holló Barnabás Mátyás-szobrát? — kérdem Egyedi Aladártól. — Óh, kérlek, erre is ki volt már mondva a lialálitélet — válaszol - de még a vandálo­kat is gondolkozóba ejtette a király ke~ levő — kapa. Még a vandálok is meghajol­tak a munka szimbóluma elolt- r . Darvas Jdons.

Next

/
Thumbnails
Contents