Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-28 / 97. (1135.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Felelős főszerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Anfianteszmecsere a Mariiul sierződésrol Megindulnak a tárgyalások a nyugati fővárosok között — A külföldi löxvéleménye megoszlik - A szerződés előzményei — Németország egységes állásfoglalása — Stresemann a diadal tetőfokán Prága, április 27. A kitűnő összeköttetésekkel rendelkező Times indiszkréciója okozta, hogy az európai közvéle­mény — talán a német diplomácia szándéka el­lenére, — idő előtt tudomást szerzett a német­orosz tárgyalásokról. A Wilhelmstrasse ugyan ál­landóan tájékoztatta a locarnói aláirókat a tárgya- 'ásról, de a kormányoknak szánt bizalmas értesí­tések nem készüllek a nagyközönség számára, s igy magyarázható, hogy amikor a Times kipattan- totta a kényes ügyet, az európai sajtó szabadjára eresztve bírálta az uj szenzációt. A nyugateurópai sajtó nagy része még ma is németellenes, nem csoda tehát, ha tájékozatlanságában hevesen kiro­hant a Szovjettel lepaktáló és a Locarnóval nem törődő német birodalom ellen. A kontinens at­moszférájában uj veszedelmes fellegek jelentek meg. Ezek a köi*ülmények arra ösztönözték a tár­gyaló feleket, hogy a szerződést mielőbb megkös­sék és a szöveget azonnal nyilvánoságra hozzák. Stresemann és Kresztinszki két nap alatt, lóba- lálbnn, mee^f:y rt'k, ms reggel pedig Európa va­lamennyi fővárosában olvasható volt már a meg­egyezés teljes szövege. Az antantkormányoknak Benes és a német-orosz szerződés Mára közzétették a német—orosz szer­ződés szövegét, amely Benes urnák annyi fej­törést okozott. Ha lehet hinni annak a biz­tosításnak, hogy a „berlini .szerződésnek*, nincsenek titkos klauzulái — és ezúttal teljes joggal hihetünk-e megnyugtatásnak — úgy most igazolva vannak azok, akik Benes isme­retes lépéseit nemcsak elhamarkodottaknak ! és meggondolatlanoknak, hanem jogtalanok- j nők is mondották. Mi nem vagyunk Ném°fo”- | szág ügyvédei, de kétségtelen, hogy fedet­lenül a diplomáciában szokásos magatartás­ba és a nemzetközi viszonylatokban érvé­nyes szokásokba ütközött az, hogy a cseh­szlovák külügyminiszter még a szerződés is­merete előtt, pusztán a tárgyalások hírére, ha nem is a katonaságot, de egész diplomá­ciai fegyvertárát és a rendelkezésére álló sajtót mozgósította az ellen a Németország el­len, amely ezzel a szerződéssel ismét bébi j /"nyitotta, hogy jóformán az egyetlen euró­pai állam, amelynek a béke fenntartására és biztosítására irányuló törekvései tényleg komolyak. Mert a „berlini szerződés‘ határozott békemti, amely nem csupán jelentős kiegé- j szitője a locarnói megállapodásoknak, ha- j nem egy újabb és rendkívül teherbíró alap- j zata tulajdonképpen még majd csak ez­után megépítendő európai békenalotárak. A „berlini szerződés" azon a kötelezettsé en alapszik, hogy Németország mindenképpen megőrzi a semlegességet arra az esetre, ha más európai hatalmak Szoyietoroszország ellen hadjáratot indítanának. Ez a jelentős benne; a szerződés kétoldalú jellege pedig csupán formalitás, mert hiszen Németország elleni háborús akcióról hosszú évekig nem . lesz és nem lehet sző. Ez a megállapodás ; Moszkva európai izoláltságának megtörését jelenti. A szerződésnek ezt a legfontosabb alaptételét aztán alátámasztja a szerződés­hez csatolt rendkívül érdekes és karakterisz­tikus jegyzék, amelyben Németország félre­érthetetlenül megállapítja, hogy e semleges­ségét még abban az esetben is fenntartja, ha más hatalmak a népszövetségi alkotmány hírhedt 16-ik paragrafusát kívánnák Szov- jetoroszországgal szemben alkalmazni. Még emlékezetesek azok a harcok, ame­lyek frocavnóban e paragrafus körül folvMc és amelyeknek végcélja nem volt egyéb, mint Németországot e paragrafus alkalmazá­sa utján belekényszeríteni a Szovjetorosz- ország elleni európai „szentszövetségbe". Franciaország még ma se tett le arról az álmáról, hogy a mai Oroszországot egész Európa segítségével legyűrje és ezért jel­lemző, amit a francia sajtó a ..berlini szer­ződéssel" kapcsolatban erőteljesen hangsú­lyoz hogy a m a i Oroszország nem a z a ha­talom amellvef mindenkorra számolni kell. De tudvalevőleg Angliának sincsenek ínyé­re az orosz diplomácia sikerei, módszerei és azok a gazdasági kilátások, amelyek Német­ország számára határozottan megnyílnak. London álláspontja az orosz kérdésben min­den inkáb, csak nem békés, ha ezt az állás­pontot nem is elsősorban európai, hanem sokkal inkább ázsiai szempontok és érde­kek befolyásolják is. De éppen Ázsia miatt tartja Anglia fontosnak, hogy Moszkva en- rórm pozmióia labilis maradjon és ne erő­söd iék. Ebből a nézőszögből ugv Angliára, mint Franciaországra nézve feltétlenül bi­zonyos csalódás a „berlini szerződés", mert r.'Ty;r7~rsmindfinknvr;v kDá1”'* azt hogy egv Moszkva elleni háborúra törekvő hatalmak Németország segítségére számíthassanak. Fs ezért nagyszabású és — szinte mondhatni — első valódi európai békemü ez a szerző­dé®, amely a béke biztosítására irányuló tö­rekvésben egészen odáig rv»*»crv. hogy még abban az esetben is a szerződő felek és nem más hatalmak, tehát nem a népszövetség, meváiiapitá®áro bízza annak az eldöntését, .hogy Németország tartozik-e semleges ma­radni, ha nem más boipbrmk, hanem Szov- jetoroszország a támadó fél. úgysem volt kifogásuk többé az orosz-német szer­ződés ellen, Benes elsietett missziója jelentéktele­nül eltörpült, nem látszott tehát valószínűnek, hogy a szerződés szövege meglepetéseket fog okozni. A szerződés tartalma Litvinov beszédéből tudjuk, mi vih a megegyezésben. Az első pont a rapallói szerződés továbbfejlesztéséről, a második a kölcsönös semlegesség megőrzéséről, a har­madik a gazdasági és a pénzügyi bojkottok­ban való kölcsönös desinteressementről, a negyedik pedig a szerződés időtartamáról (o év) beszél. A rövid főokirathoz két kisé­rő levelet csatoltak. Az elsőt Stresemann ir­ta, s azt hozza benne az orosz nagykövet tu­domására, bovv a jelen szerződésnek nem szabad ellentétbe kerülnie Locarnóval, vagy a népszövetséggel. A 16. és a 17. népszövet­ségi cikkely ügyes magyarázata után Stre­semann arra kéri Kresztenszkit, hogy vegve tudomásul a német kormány e megjegyzésé*, amit az orosz nagykövet a második rövid ki­sérő levélben készséggel meg is tesz. Az egységes Németország A nagy sikert a német köztársaság ta­lán először fönnállása óta köszöni meg egy­hangúan külügyminiszterének. Egyetlen párt, egyetlen lap sem helyte­leníti az orosz—német szerződést. Teg­nap, amikor a boldog Stresemann beje­lentette a parlament külügyi bizottsága olött az aláírást és megkapta a pártok egyhangú elismerését, azt mondják, hogy könny szökött szemébe és meghatottsá­gát egv humoros mondattal igyekezett palástolni: „Csak ne irigyeljék meg a si­kert az Istenek", mondotta környeze­tének. A szerződés nemzetközi jelentősége A megegyezés formájára nézve tehát egész ártatlan. Azonban lényegében minden Oroszország ellen irányuló akciót — háborút, bojkottot — Németország visszahúzódása révén lehetetlenné tesz. A népszövetség föltétien rendelke­zési tekintélyét megcsorbitja s a népszövetségi paktum 16. pontját, amely szerint a genfi gyülekezet határozata esetén a már Genfben lévő német birodalom is kénytelen alkal­mazkodni a Moszkva ellen irányuló közös szankciókhoz, jóformán hatálytalanítja. Stresemann bámulatosan ügyes taktikája Hogy lehetett mégis jogilag kikerülni az összeütközést e tények és a locarnói, meg a népszövet­ségi szerződések között? A hírhedt 16. pont csak abban az esetben követeli az európai hatalmak ösz- szefogását és a közös szankciók alkalmazását, ha Oroszország a támadó fél A népszövetségi paktum és Locarno értelmében Németország maga dönti el, vájjon tényleg Moszkva volt-e a támadó lél, vagy pedig ő volt a megtámadott. Azaz Berlin maga bírálja el a szankciók alkalmazásának kérdését min­den adott esetben s ha ugv találja, hogy nem a szovjet támadott, akkor Loearao és a népszövetség értelmében is semleges maradhat. S a berlini szerződés arról szól, hogy semleges is fog maradni. Éppen a locarnói paktum nagy német sikere volt, hogy a 16. pont értelmezésébe bevezette a biroda­lomnak azt a jogát, hogy Berlin önmaga döntse el, ki a támadó és ki a megtámadott fél. Németország részvétele a szankciós hadjáratokban Berlinnek döntésétől függ. Ez az akkori siker most jogilag le­hetővé tette a német—orosz semlegesség! szerződést. Mondottuk, Locarno értelmében a birodalom önszántából határozza el, vájjon semleges marad-e, vagy pedig nem. Az oroszoknak most azt leérték, hogy minden esetben semlegesek maradnak s látjuk. Locarno szerint ehhez joguk is volt. Strese- mann rendkívüli ügyességére vall, hogy már tavaly látta, mily előnyös konstellációkra vezethet, ha megkapja a 16. pont fönt vázolt szabadabb értelmezését és a szankciók alkalmazása körül gyakorol­ható döntési jogot. f Londonban, Parisban tudják, hogy a birodalom Locarno értelmében minden esetben semleges ma­radhat Moszkvával szemben s a berlini szerződés nem egyéb, mint ennek a jognak egyik értelmezése | s ünnepélyes Ígéret Oroszországnak, hogy Berlin tényleg semleges is fog maradni. Mégis: jogos for- i mákban keresztül van huzva a nyugati hatalmaknak mindenkori oroszellenes manővere. Moszkva és j Berlin, a két legnagyobb kontinentális hatalom, karöltve halad. Németország és Oroszország bé- | kéje kividről biztosítva van. Locarno elvesztette oroszellenes élét. a kisantanthatalme.k fölöslegessé váltak, mert eltörpülnek a németek és az oroszok két malomköve között — s ami Páris és London előtt a legreétenctesebb, még csak azt sem lehet mondani, hogy mindez jogtalanul, Európát kijátszva, szabálytalanul történt. Stresemann győzött, s az antant nem tehet mást, mint csodálkozhat, vagy hülledezhet. ' E soroknak nem lehet feladata a szerző­dést minden pontiában mérlegelni, elég, ha az alaptételére rámutattunk. Azt a szelle­met, amelv ebből a szerződésből sugárzik Európa felé, meg kellene szidva e minden államnak- amely a békét, a békéi fejlődés lehetőséfrét és az európai népek igazi meg­egyezését komolyan akaria. Benes urnák pe- dig különös figyelmébe ajánlható ez a szerző­dés, amely egészen mást hozott, mint amit a mi külügyminiszterünk tőle talán nem is várt, de amit mint Franciaország európai ügynökének várnia kellett. A szerződés ha­tározott német diplomáciai siker ugyan, mert Moszkva olyan pontokat i? aláirt, ame- b*eket még alig néhány héttel ezelőtt is eltörnöd hatatlanoknak jelentett ki, de egy­úttal siker is, mert Oroszországot egy ha­talmas lépéssel hozta közelebb a többi álla­mokhoz, akiknek most maid, akarva, nem akarva, követniök kell a német példát és egymásközötti szerződések megkötésével kell Szovietoroszországboz való viszonyukat sza­bályozni Fs ez a kénvszerüsé<z egyúttal egy másik jelentős tanulságot erősít ismét meg, azt. hogy a népszövetség mé" ma is egv te­hetetlen. korcs testület, amelynek befolyása : az európai helyzet alakulására majdnem ; nulla, mert hiszen külön szerződések, nem í pedig a népszövetségi paktum szabályozzák 1 az európai nemzetek sorsát. A pé'n**övetséflri i politikának ez a. cs-ődie nem vái»k éppen di-1 r*c;ösr> pépc^"»’<>í^prr r>róVot«",rátií*V. Be. . pép imnak e»m. aki eapH^l i = két balkézzel rk*rt ]n\1’->o!it’kát csinálni azzal az ered- i ménnyel, hogy megint egyszer „lemaradt". A saitó is egyhangú. Legfeljebb az a különb- ség, hogy a baloldali lapok Locarnó erősö­dését, a jobboldaliak pedig Locarnó halálát látiák a berlini szerződésben. A Berliner Tageblatt szerint például a berlini szerző­désnek nevezett paktum magától értetődő kiegészítése Locarnónak. Ha a döntőbíró­sági viszony is életbelép Oroszországgal, ak­kor Németország békéjét minden európai ál­lammal szemben szigorú és pozitív szerződé­nek garantálják. A jobboldali Kreuzzeítnng hangsúlyozza, hogy a megegyzés nem jelent ui helyzetet. A német—orosz viszony ismét hiánytalan és a „locarnizmus" végét járja. Stresemannak ez a lépése volt az el=ő. mely a valódi békét ielenti, s amelyben Németor­szág mint nagyhatalom, nem pedig mint alá­rendelt kolduló fél szerepel. A kttlfold vélemény* A leglényegesebb dolog, a német—orosa szerződés sorsára nézve, a külföld vélemé­nye. A gvors befejezés, a nvilvánossávra- hozás, minden csak az eurónai közvélemény­nek előnyös befolvása érdekében történt. Ha Európa napirendre tér a berlini szerző­dés fölött, akkor minden rendben van, s Németország óriási sikert könyvelhet el ma­gának. Stresemann ügyessége kivívta, hegy a kormánynak jogi szempontból egyetlen kifogásuk sem lehet az ui paktum eFeu (<*, mpgáüapithntó. hogy nincs is) s így egyedül még a közvélemény TnegnvüvánuiásármJs van bizonyos, ha nem is elsőrendű fontossága. London nvngodt, a fcHWs^gvetési vita annyira leköti az érdeklődést, hogy a tegnap késő este érkezett s*er*ődéssTö- vesret ma még alig kommentálják a io­nok. Angliában a szerződés nem fo« fel­háborodást okozni, s a Foreiep Office semmiesetre sem fog interveniálni. Pedig Nagvbrittánia véleménye a legfonto­sabb. s érthető, bogv Berlinben nagy meg­nyugvást okozott a londoni nyugalom és ió- „lror^t Egyedül o l-nrTorvpSir A/Torp jr*-'TT'‘Ost ütkevik meg a berlini szerződés semleges- ségi klauzuláién, mert ebben egyenes ellent­mondást lát. a népszövetségi paktummal szemben. A Times berlini levelezője bizto­sítja Anglia közvéleményét, hogy a s^erző- 'ip®t valóban nem kísérik titkos megállapo­dások. Ez a lap is megengedi, hogy a p^orző- dpp harmadik pontba, melv a bojkottról és Stresemann kísérőlevelének harmadik fe­jezete. melv a 16. pont magyarázatáról szól, kritikus pontok, de aloméban véve bizouvos, hogy semmi sincsen benne, ami a népszo- vetség lényegével ellentétben állana. Páris és a kísantant szeren® Párisban a lapok pártállásuk szerint ítélik meg a berlini szerződést. Egységes kép még nem fejlődhetett ki, de bizonyos, hogy francia intervencióra sem kerül por. V Petit Párisién, a Maiin és az Eeho de Pari® jelentik, hogy Berlin. London, ’ B,ón»a. Párig. Varsó, Prá,.<»a és a neosm- 1 vétség főtitkársága között jegyzékvál- 1 tás indul meg az orosz—német szerző- L j 'lésről. E iervzékben fogják tisztázni, l i hogy trUajdonkénnen mennyiben iit,rö- i dk össze az orosz—német semlegességi ’ fogadalom a népszövetség alanszoháír-aj- i val. A Maiin ugv véli, ho.gv a kisantant 1 igyekezni fog intervenciót kicsikarni, ’ , H , ^ ^ szám ■ Szered a ■ 1926 április 28 .............. ni...........ni........Hl in....................... ....... iiiiiiiiíTTTT mi—ii—ii—ii—mii ii i bimm... ................................................... m»ni r ' in ........ 11II fif—I—III mm Bili unni

Next

/
Thumbnails
Contents