Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-28 / 97. (1135.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Felelős főszerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Anfianteszmecsere a Mariiul sierződésrol Megindulnak a tárgyalások a nyugati fővárosok között — A külföldi löxvéleménye megoszlik - A szerződés előzményei — Németország egységes állásfoglalása — Stresemann a diadal tetőfokán Prága, április 27. A kitűnő összeköttetésekkel rendelkező Times indiszkréciója okozta, hogy az európai közvélemény — talán a német diplomácia szándéka ellenére, — idő előtt tudomást szerzett a németorosz tárgyalásokról. A Wilhelmstrasse ugyan állandóan tájékoztatta a locarnói aláirókat a tárgya- 'ásról, de a kormányoknak szánt bizalmas értesítések nem készüllek a nagyközönség számára, s igy magyarázható, hogy amikor a Times kipattan- totta a kényes ügyet, az európai sajtó szabadjára eresztve bírálta az uj szenzációt. A nyugateurópai sajtó nagy része még ma is németellenes, nem csoda tehát, ha tájékozatlanságában hevesen kirohant a Szovjettel lepaktáló és a Locarnóval nem törődő német birodalom ellen. A kontinens atmoszférájában uj veszedelmes fellegek jelentek meg. Ezek a köi*ülmények arra ösztönözték a tárgyaló feleket, hogy a szerződést mielőbb megkössék és a szöveget azonnal nyilvánoságra hozzák. Stresemann és Kresztinszki két nap alatt, lóba- lálbnn, mee^f:y rt'k, ms reggel pedig Európa valamennyi fővárosában olvasható volt már a megegyezés teljes szövege. Az antantkormányoknak Benes és a német-orosz szerződés Mára közzétették a német—orosz szerződés szövegét, amely Benes urnák annyi fejtörést okozott. Ha lehet hinni annak a biztosításnak, hogy a „berlini .szerződésnek*, nincsenek titkos klauzulái — és ezúttal teljes joggal hihetünk-e megnyugtatásnak — úgy most igazolva vannak azok, akik Benes ismeretes lépéseit nemcsak elhamarkodottaknak ! és meggondolatlanoknak, hanem jogtalanok- j nők is mondották. Mi nem vagyunk Ném°fo”- | szág ügyvédei, de kétségtelen, hogy fedetlenül a diplomáciában szokásos magatartásba és a nemzetközi viszonylatokban érvényes szokásokba ütközött az, hogy a csehszlovák külügyminiszter még a szerződés ismerete előtt, pusztán a tárgyalások hírére, ha nem is a katonaságot, de egész diplomáciai fegyvertárát és a rendelkezésére álló sajtót mozgósította az ellen a Németország ellen, amely ezzel a szerződéssel ismét bébi j /"nyitotta, hogy jóformán az egyetlen európai állam, amelynek a béke fenntartására és biztosítására irányuló törekvései tényleg komolyak. Mert a „berlini szerződés‘ határozott békemti, amely nem csupán jelentős kiegé- j szitője a locarnói megállapodásoknak, ha- j nem egy újabb és rendkívül teherbíró alap- j zata tulajdonképpen még majd csak ezután megépítendő európai békenalotárak. A „berlini szerződés" azon a kötelezettsé en alapszik, hogy Németország mindenképpen megőrzi a semlegességet arra az esetre, ha más európai hatalmak Szoyietoroszország ellen hadjáratot indítanának. Ez a jelentős benne; a szerződés kétoldalú jellege pedig csupán formalitás, mert hiszen Németország elleni háborús akcióról hosszú évekig nem . lesz és nem lehet sző. Ez a megállapodás ; Moszkva európai izoláltságának megtörését jelenti. A szerződésnek ezt a legfontosabb alaptételét aztán alátámasztja a szerződéshez csatolt rendkívül érdekes és karakterisztikus jegyzék, amelyben Németország félreérthetetlenül megállapítja, hogy e semlegességét még abban az esetben is fenntartja, ha más hatalmak a népszövetségi alkotmány hírhedt 16-ik paragrafusát kívánnák Szov- jetoroszországgal szemben alkalmazni. Még emlékezetesek azok a harcok, amelyek frocavnóban e paragrafus körül folvMc és amelyeknek végcélja nem volt egyéb, mint Németországot e paragrafus alkalmazása utján belekényszeríteni a Szovjetorosz- ország elleni európai „szentszövetségbe". Franciaország még ma se tett le arról az álmáról, hogy a mai Oroszországot egész Európa segítségével legyűrje és ezért jellemző, amit a francia sajtó a ..berlini szerződéssel" kapcsolatban erőteljesen hangsúlyoz hogy a m a i Oroszország nem a z a hatalom amellvef mindenkorra számolni kell. De tudvalevőleg Angliának sincsenek ínyére az orosz diplomácia sikerei, módszerei és azok a gazdasági kilátások, amelyek Németország számára határozottan megnyílnak. London álláspontja az orosz kérdésben minden inkáb, csak nem békés, ha ezt az álláspontot nem is elsősorban európai, hanem sokkal inkább ázsiai szempontok és érdekek befolyásolják is. De éppen Ázsia miatt tartja Anglia fontosnak, hogy Moszkva en- rórm pozmióia labilis maradjon és ne erősöd iék. Ebből a nézőszögből ugv Angliára, mint Franciaországra nézve feltétlenül bizonyos csalódás a „berlini szerződés", mert r.'Ty;r7~rsmindfinknvr;v kDá1”'* azt hogy egv Moszkva elleni háborúra törekvő hatalmak Németország segítségére számíthassanak. Fs ezért nagyszabású és — szinte mondhatni — első valódi európai békemü ez a szerződé®, amely a béke biztosítására irányuló törekvésben egészen odáig rv»*»crv. hogy még abban az esetben is a szerződő felek és nem más hatalmak, tehát nem a népszövetség, meváiiapitá®áro bízza annak az eldöntését, .hogy Németország tartozik-e semleges maradni, ha nem más boipbrmk, hanem Szov- jetoroszország a támadó fél. úgysem volt kifogásuk többé az orosz-német szerződés ellen, Benes elsietett missziója jelentéktelenül eltörpült, nem látszott tehát valószínűnek, hogy a szerződés szövege meglepetéseket fog okozni. A szerződés tartalma Litvinov beszédéből tudjuk, mi vih a megegyezésben. Az első pont a rapallói szerződés továbbfejlesztéséről, a második a kölcsönös semlegesség megőrzéséről, a harmadik a gazdasági és a pénzügyi bojkottokban való kölcsönös desinteressementről, a negyedik pedig a szerződés időtartamáról (o év) beszél. A rövid főokirathoz két kisérő levelet csatoltak. Az elsőt Stresemann irta, s azt hozza benne az orosz nagykövet tudomására, bovv a jelen szerződésnek nem szabad ellentétbe kerülnie Locarnóval, vagy a népszövetséggel. A 16. és a 17. népszövetségi cikkely ügyes magyarázata után Stresemann arra kéri Kresztenszkit, hogy vegve tudomásul a német kormány e megjegyzésé*, amit az orosz nagykövet a második rövid kisérő levélben készséggel meg is tesz. Az egységes Németország A nagy sikert a német köztársaság talán először fönnállása óta köszöni meg egyhangúan külügyminiszterének. Egyetlen párt, egyetlen lap sem helyteleníti az orosz—német szerződést. Tegnap, amikor a boldog Stresemann bejelentette a parlament külügyi bizottsága olött az aláírást és megkapta a pártok egyhangú elismerését, azt mondják, hogy könny szökött szemébe és meghatottságát egv humoros mondattal igyekezett palástolni: „Csak ne irigyeljék meg a sikert az Istenek", mondotta környezetének. A szerződés nemzetközi jelentősége A megegyezés formájára nézve tehát egész ártatlan. Azonban lényegében minden Oroszország ellen irányuló akciót — háborút, bojkottot — Németország visszahúzódása révén lehetetlenné tesz. A népszövetség föltétien rendelkezési tekintélyét megcsorbitja s a népszövetségi paktum 16. pontját, amely szerint a genfi gyülekezet határozata esetén a már Genfben lévő német birodalom is kénytelen alkalmazkodni a Moszkva ellen irányuló közös szankciókhoz, jóformán hatálytalanítja. Stresemann bámulatosan ügyes taktikája Hogy lehetett mégis jogilag kikerülni az összeütközést e tények és a locarnói, meg a népszövetségi szerződések között? A hírhedt 16. pont csak abban az esetben követeli az európai hatalmak ösz- szefogását és a közös szankciók alkalmazását, ha Oroszország a támadó fél A népszövetségi paktum és Locarno értelmében Németország maga dönti el, vájjon tényleg Moszkva volt-e a támadó lél, vagy pedig ő volt a megtámadott. Azaz Berlin maga bírálja el a szankciók alkalmazásának kérdését minden adott esetben s ha ugv találja, hogy nem a szovjet támadott, akkor Loearao és a népszövetség értelmében is semleges maradhat. S a berlini szerződés arról szól, hogy semleges is fog maradni. Éppen a locarnói paktum nagy német sikere volt, hogy a 16. pont értelmezésébe bevezette a birodalomnak azt a jogát, hogy Berlin önmaga döntse el, ki a támadó és ki a megtámadott fél. Németország részvétele a szankciós hadjáratokban Berlinnek döntésétől függ. Ez az akkori siker most jogilag lehetővé tette a német—orosz semlegesség! szerződést. Mondottuk, Locarno értelmében a birodalom önszántából határozza el, vájjon semleges marad-e, vagy pedig nem. Az oroszoknak most azt leérték, hogy minden esetben semlegesek maradnak s látjuk. Locarno szerint ehhez joguk is volt. Strese- mann rendkívüli ügyességére vall, hogy már tavaly látta, mily előnyös konstellációkra vezethet, ha megkapja a 16. pont fönt vázolt szabadabb értelmezését és a szankciók alkalmazása körül gyakorolható döntési jogot. f Londonban, Parisban tudják, hogy a birodalom Locarno értelmében minden esetben semleges maradhat Moszkvával szemben s a berlini szerződés nem egyéb, mint ennek a jognak egyik értelmezése | s ünnepélyes Ígéret Oroszországnak, hogy Berlin tényleg semleges is fog maradni. Mégis: jogos for- i mákban keresztül van huzva a nyugati hatalmaknak mindenkori oroszellenes manővere. Moszkva és j Berlin, a két legnagyobb kontinentális hatalom, karöltve halad. Németország és Oroszország bé- | kéje kividről biztosítva van. Locarno elvesztette oroszellenes élét. a kisantanthatalme.k fölöslegessé váltak, mert eltörpülnek a németek és az oroszok két malomköve között — s ami Páris és London előtt a legreétenctesebb, még csak azt sem lehet mondani, hogy mindez jogtalanul, Európát kijátszva, szabálytalanul történt. Stresemann győzött, s az antant nem tehet mást, mint csodálkozhat, vagy hülledezhet. ' E soroknak nem lehet feladata a szerződést minden pontiában mérlegelni, elég, ha az alaptételére rámutattunk. Azt a szellemet, amelv ebből a szerződésből sugárzik Európa felé, meg kellene szidva e minden államnak- amely a békét, a békéi fejlődés lehetőséfrét és az európai népek igazi megegyezését komolyan akaria. Benes urnák pe- dig különös figyelmébe ajánlható ez a szerződés, amely egészen mást hozott, mint amit a mi külügyminiszterünk tőle talán nem is várt, de amit mint Franciaország európai ügynökének várnia kellett. A szerződés határozott német diplomáciai siker ugyan, mert Moszkva olyan pontokat i? aláirt, ame- b*eket még alig néhány héttel ezelőtt is eltörnöd hatatlanoknak jelentett ki, de egyúttal siker is, mert Oroszországot egy hatalmas lépéssel hozta közelebb a többi államokhoz, akiknek most maid, akarva, nem akarva, követniök kell a német példát és egymásközötti szerződések megkötésével kell Szovietoroszországboz való viszonyukat szabályozni Fs ez a kénvszerüsé<z egyúttal egy másik jelentős tanulságot erősít ismét meg, azt. hogy a népszövetség mé" ma is egv tehetetlen. korcs testület, amelynek befolyása : az európai helyzet alakulására majdnem ; nulla, mert hiszen külön szerződések, nem í pedig a népszövetségi paktum szabályozzák 1 az európai nemzetek sorsát. A pé'n**övetséflri i politikának ez a. cs-ődie nem vái»k éppen di-1 r*c;ösr> pépc^"»’<>í^prr r>róVot«",rátií*V. Be. . pép imnak e»m. aki eapH^l i = két balkézzel rk*rt ]n\1’->o!it’kát csinálni azzal az ered- i ménnyel, hogy megint egyszer „lemaradt". A saitó is egyhangú. Legfeljebb az a különb- ség, hogy a baloldali lapok Locarnó erősödését, a jobboldaliak pedig Locarnó halálát látiák a berlini szerződésben. A Berliner Tageblatt szerint például a berlini szerződésnek nevezett paktum magától értetődő kiegészítése Locarnónak. Ha a döntőbírósági viszony is életbelép Oroszországgal, akkor Németország békéjét minden európai állammal szemben szigorú és pozitív szerződének garantálják. A jobboldali Kreuzzeítnng hangsúlyozza, hogy a megegyzés nem jelent ui helyzetet. A német—orosz viszony ismét hiánytalan és a „locarnizmus" végét járja. Stresemannak ez a lépése volt az el=ő. mely a valódi békét ielenti, s amelyben Németország mint nagyhatalom, nem pedig mint alárendelt kolduló fél szerepel. A kttlfold vélemény* A leglényegesebb dolog, a német—orosa szerződés sorsára nézve, a külföld véleménye. A gvors befejezés, a nvilvánossávra- hozás, minden csak az eurónai közvéleménynek előnyös befolvása érdekében történt. Ha Európa napirendre tér a berlini szerződés fölött, akkor minden rendben van, s Németország óriási sikert könyvelhet el magának. Stresemann ügyessége kivívta, hegy a kormánynak jogi szempontból egyetlen kifogásuk sem lehet az ui paktum eFeu (<*, mpgáüapithntó. hogy nincs is) s így egyedül még a közvélemény TnegnvüvánuiásármJs van bizonyos, ha nem is elsőrendű fontossága. London nvngodt, a fcHWs^gvetési vita annyira leköti az érdeklődést, hogy a tegnap késő este érkezett s*er*ődéssTö- vesret ma még alig kommentálják a ionok. Angliában a szerződés nem fo« felháborodást okozni, s a Foreiep Office semmiesetre sem fog interveniálni. Pedig Nagvbrittánia véleménye a legfontosabb. s érthető, bogv Berlinben nagy megnyugvást okozott a londoni nyugalom és ió- „lror^t Egyedül o l-nrTorvpSir A/Torp jr*-'TT'‘Ost ütkevik meg a berlini szerződés semleges- ségi klauzuláién, mert ebben egyenes ellentmondást lát. a népszövetségi paktummal szemben. A Times berlini levelezője biztosítja Anglia közvéleményét, hogy a s^erző- 'ip®t valóban nem kísérik titkos megállapodások. Ez a lap is megengedi, hogy a p^orző- dpp harmadik pontba, melv a bojkottról és Stresemann kísérőlevelének harmadik fejezete. melv a 16. pont magyarázatáról szól, kritikus pontok, de aloméban véve bizouvos, hogy semmi sincsen benne, ami a népszo- vetség lényegével ellentétben állana. Páris és a kísantant szeren® Párisban a lapok pártállásuk szerint ítélik meg a berlini szerződést. Egységes kép még nem fejlődhetett ki, de bizonyos, hogy francia intervencióra sem kerül por. V Petit Párisién, a Maiin és az Eeho de Pari® jelentik, hogy Berlin. London, ’ B,ón»a. Párig. Varsó, Prá,.<»a és a neosm- 1 vétség főtitkársága között jegyzékvál- 1 tás indul meg az orosz—német szerző- L j 'lésről. E iervzékben fogják tisztázni, l i hogy trUajdonkénnen mennyiben iit,rö- i dk össze az orosz—német semlegességi ’ fogadalom a népszövetség alanszoháír-aj- i val. A Maiin ugv véli, ho.gv a kisantant 1 igyekezni fog intervenciót kicsikarni, ’ , H , ^ ^ szám ■ Szered a ■ 1926 április 28 .............. ni...........ni........Hl in....................... ....... iiiiiiiiíTTTT mi—ii—ii—ii—mii ii i bimm... ................................................... m»ni r ' in ........ 11II fif—I—III mm Bili unni
