Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-27 / 96. (1134.) szám

Mai számunk 10 oMbI Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha 4 A tengely Tavasz liasadtával megélénkült a politi­kai pártok tevékenysége és a parlamenti munka szünetelésével a pártok a kedvező időjárást felhasználva, tömegesen rendezik meg népgyüléseiket, melyeken az aktuális politikai kérdésekről számolnak be. Az uj parlament összeülése óta egy félesztendő telt el, de ezt a félesztendőt a teljes negativizmus jellemzi, hiszen jóformán alig tartottak ülést és ezeken semminemű lényeges ügyet el nem intéztek. Lehetetlen nem látnunk, hogy a parlamentarizmus súlyos krizise annyira akuttá vált, hogy változásnak, döntésnek ha­marosan be kell következnie. Magyar párt­jaink a rendezett népgyüléseken csak erre a parlamenti negativizmusra mutathatnak rá és a kibontakozás egyetlen utjának a nemze­tiségekkel való megegyezést jelölhetik meg. Súlyosbodott a Vatikán és Prága viszonya Prága, április 26. A közeledő Húsz Já- nos-ünnepély ismét elmérgesitette a vi­szonyt a haladó és katolikus cseh pártok között. A szociáldemokraták bejelentése, hogy „ez évben még sokkal nagyobb ün­nepségek keretében fogják megünnepelni Húsz Jánost, nemcsak mint a cseh nyelv úttörőjét, hanem mint a nemzet halhatatlan nagy fiát“, nagy visszatetszést keltett a ka­tolikusok körében. Megbízható helyről azt az információt kaptuk, hogy a Szentszék most provokációnak tekinti, ha a kormány a Husz-ünnepségen hiva­talosan képviselteti magát. Az esetről maga a pápa is részletesen in- formáltatta magát s a köztársaság katoliku­'sait erkölcsi támogatásban fogja részesíteni, mert „a történelem előtt ő viseli a felelős-; seget“. Róma és Prága közti viszonyra vo­natkozólag a pápa a legutolsó levelében azt j irta, Kordács prágai érseknek: i „Az én politikám — az igazság politi­kája !“ A prágai nunciatura ehhez azt a megjegy­zést fűzi, hogy a pápai szó őszintességével számolniok kell a prágai kormányköröknek is, mert a Husz-kérdést pusztán diplomá­ciai utón elintézni nem lehet. Ezek után nagyon kevés remény van arra, hogy a diplomáciai viszony Prága és Rómá között egyhamar barátságossá váljon. Held bajor miniszterelnök Ismét dezavuálja Stresemannt Megismétlődhet a Mussolinl-inddens — Westsrp gróf szerint a német nemzeti párt állandó külpolitikái ellenzékbe* marad A nemzetiségek felelős politikai ténye­zői részéről minduntalan felhangzott a ko­moly készség az államvezető munkában való részvételre, természetesen azonban ennek conditio sine qua non-ja: kisebbségi jogaink maradéknélküli teljesítése. Pártjainknak er­re vonatkozólag megvan a határozott pro­gramjuk, hiszen a kisebbségi jogok már köztudatba mentek át, sérelmeink közismer­tek, úgy hogy a magyarság tisztában van mindazokkal a föltételekkel, melyek mellett részvételünk az államvezető munkában le­hetségessé válik. Talán rövidesen el fog kö­vetkezni annak az ideje, hogy ezekről a kér­désekről komolyan kell majd tanácskoznunk. Lehetséges azonban, hogy optimizmusunk csalóka lidércfény csupán és továbbra is sú­lyos küzdelmekre kell elkészülnünk. De ez nem változtathatja meg harci készségünket, taktikánkat, politikánk irányvonalát. A befutó tudósításokból látjuk, hogy po­litikai pártjaink népgyiilésein valóban min­den fontos és aktuális kérdés megtárgyalásra kerül. Számtalan levél érkezik azonban Szlo- venszkó és Ruszinszkó minden részéből, me­lyeknek irői elpanaszkodnak rettentő sor­sukról, mely állampolgársági ügyük rende­zetlensége miatt hárul reájuk. Mi, akik a közvélemény ütőerén tartjuk ujjúnkat, akik legközvetlenebbül ismerjük népünk bajait, panaszait és kívánságait, megállapithatjuk, hogy a kisebbségi kérdés fókuszába az ál­lampolgárság ügyét kell állítanunk. Ez a ten­gely, ekörül kell forognia minden politikai akciónknak, mert ameddig kétszázezer ma­gyar léleknek nincsen állampolgársága, ameddig a magyarság politikai erejét ilyen nagy tömeg elvesztése bénítja meg, amíg emiatt szenvedő nemzettársaink valóságos börtönben élnek itt, útlevélhez nem juthat­nak, közszolgálatot nem kaphatnak, politikai jogokat nem gyakorolhatnak, addig nem le­het számunkra fontosabb probléma, mint az állampolgárság ügyének végleges rendezése. Figyelmeztetjük azonban pártjainkat ar­ra, hogy ezt a kérdést maradék nélkül kell megoldani és a saint-germaini kisebbségvédő szerződés alapján a jogok maximumának ki­vivására kell törekednünk. Nemcsak a köz- igazgatási bíróság sérelmes törvénymagya­rázatának hatályon kivül való helyezéséről van szó, mert ez a határozat még csak növel­te a hontalanok táborának számát, hanem le kell hatolni a dolgok gyökeréig és mindazok­nak állampolgárságot kell követelniük, akik a fordulatkor itt állandó lakással és foglalko­zással birtak, akiket tehát természetszerűleg megillet a honpolgárok joga. Szeretnők hinni, hogy a magyarság mos­tani sűrű politikai megnyilatkozásaiban ez a fontos ügy kerül a politikai kérdések tenge­lyébe. Berlin, április 26. A német nemzeti párt pots­dami ülésén Westarp gróf pártvezér nagy beszédet mondott a párt céljairól. Elsősorban a külpolitiká­ról mondottak érdekelhetik a közvéleményt. We- starp szerint a párt továbbra is kitart külpolitikai ellenzékisége mellett. Azok az okok, amelyek miatt a német nemzetiek a genfi politika ellen küzdenek, az utóbbi időben csak gyarapodtak és erősödtek. A katonai ellenőrzést, a megszállást és a megszállás időpontját még mindig nem bírálják el kedvezőb­ben, mint eddig, úgy, hogy a locarnói Ígéretek csak ígéretek maradtak. Németország felvétele je­lentéktelenné válik, ha a népszövetségi tanácsot ki­bővítik. A német—orosz semlegességi szerződés sem változtat a párt külpolitikáján. Elsősorban tisztázni kell a helyzetet s köve­telni, hogy a birodalom teljes cselekvési sza­badságot kapjon a népszövetségi paktum 16. pontjával szemben. Ha ezt elérik, akikor esetleg megszűnik az ellentét, amely eddig a pártot Luther és Stresemann genfi politikájától elválasztotta, de ez az egyetlen egyet­értés még korántsem lesz a teljes megegyezés. Berlin, április 26. Held dm. bajor miniszterel­nök Regerfsburgban tegnap nagy beszédet mondott, amelyben élesen elítélte az elmúlt másfél év kül­politikáját. Amit eddig a birodalom Locarnótól ka­Belgrád, április 26. A radikális párt köz­ponti bizottsága tegnap összeült, hogy megtár­gyalja a párt két vezetője: Nikola Pasics és Ljuba Jovanovics közt támadt konfliktust. Beszámoltunk arról, hogy Jovanovics nyílt le­vélben szólitotta föl Pasicsot, hegy agg korá­ra és fiának manipulációira való tekintettel mondjon le a párt vezetőségéről. Pasics éle­sen felelt s érdemeire hivatkozva visszautasí­totta Jovanovics vádjait. A két vezér között kiütött konfliktus igen éles s eddig még nincs remény, hogy megegyeznének. A bizottság többsége Pa­sics felé hajlik. A döntést politikai kö­rökben nagyfokú türelmetlenséggel vár­ják, mert a politikai élet eljövendő irá­nya, okvetlenül e konfliktus kimenetelétől függ. Pasics a bizottság ülésén bárom és fél­órás beszédet mondott, amelyben Jovanovi- csot azzal vádolta, hogy egy régi könyvével öt, pott, csupa csalódás volt. Ha a nép azt hitte, hogy a népszövetségben olyan eszközt kap, amellyel jobb külpolitikát csinálhat, akikor tévedett. Németország a népszövetségen kívül sokkal jobban érvényesülhet, mint Genfen keresztül. Megaláztatás volt a birodalom számára, hogy belé­pett a népszövetségi tanácsot kibővitő bizottságba, anélkül, hogy tudta volna, milyen jogai lesznek ott. Miként a nyugati politika, úgy rossz a keleti poli­tika is. A mai Oroszország semmiesetre sem a jövő Oroszországa. A belpolitikára nézve a miniszter- elnök kijelentette, hogy egyes emberek azt hiszik, hogy olyan emberektől, akik nem tetszenek nekik, már megtagadhatnak minden jogot és elvúhetnek minden vagyont. Berlini baloldali körökben óriási fölháborodást keltett Held beszéde. Egyes államok vezetői hátba támadhatják a birodalmi kormányt és megsemmisítik annak nehezen kivívott eredmé­nyeit — ez az általános nézet. A Montag-Morgen szerint nem volt elég, hogy a miniszterelnök néhány hónappal ezelőtt komo­lyan rendreutasitotta Heldet hírhedt Mussoliná- ellenes beszéde miatt. Ma Held ismét belekontár- kodilk a külpolitikába s ismét fölösleges zavarokat okoz ott. Pasicsot, úgy állította be, mint aki tudott Fe­renc Ferdinánd meggyilkolásának tervéről. Ez az állítás merő hazugság. A volt minisz­terelnök szerint Jovanovics állandó összeköt­tetést tart fönn a föderalistákkal s mindun­talan megszegi a párt fegyelmét. Végül ener­gikus hangon követeli a renitenskedö vezér azonnali kizárását. Jovanovics nem volt haj­landó önként kivonulni a pártból. Védekező beszédében kijelentette, hogy nem követett el semmit s mindig csak politikai jogaival élt. Vádját már két év óta föntartja Pasics el­len és senkinek sem jutott eszébe, hogy po­zitív érvekkel megcáfolja azt. Uzunovics mi­niszterelnök ugyancsak felszólalt s arra kérte a bizottságot, hogy a komoly belpolitikai hely­zet miatt igyekezzék a pártpolitikai konflik - tust békésen megoldani. A vita még folyik­Beavatott körök szerint könnyen a radi­kális párt szakadására kerülhet sor, ami­nek viszont beláthaialan következményei A szerb radikális párt válsága Pasics és Jovanovics konfliktusa — Pártszakadás I — A hatalom a horvátok kezébe kerülhet lennének a jugoszláv belpolitikai életben. Ha a szakadás megtörténik, a vezetés | könnyen a horvátok kezébe csúszhat, i amit a szerb katonai pártok nem nézné­nek szívesen. Sándor király, aki Boszniában tartózkodott, ma visszaérkezett Belgrádba, hogy személyes súlyával igyekezzék meggátolni a rettegett pártszakadást A franciák sziriai előnyomulása Beirut, április 26. A francia csapatok tegnap hatórás küzdelem után elfoglalták Suejdát, a felke­lők egyik legfontosabb erődjét. Az ellenség hősie­sen küzdött és órákig föltart ózhatta az előnyömül ő- kat, de végre is nagy veszteségek hátrahagyásával kénytelen volt elvonulni. A francia csapatok két ágyút zsákmányoltak. Megkezdődött a világgazdasági konferencia Genf, április 26. A világgazdasági kon­ferenciát előkészítő népszövetségi bizottság ma délután kezdte meg munkálatait. Az első ülésen 38 tag vett részt. A tárgyalásokat Tlie- unis volt belga miniszterelnök vezeti. Tizenkétórás ülések a magyar parlamentben Budapest, április 26. Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése- A nemzetgyű­lés mai ülésén indítványt terjesztettek elő a 12 órás ülésekről. Az indítvány fölött a ház holnap fog határozni. Ezután folytatták a költségvetési vitát, amelynek első szónoka Karafiát Jenő háznagy. Megszavazták a francia költségvetést Páris, április 26. A kamara 427 szavazat­tal 153-mal szemben elfogadta az 1926 ra szó­ló költségvetést. Az ajáulal ellen a kommu­nisták, a szocialisták és a szélső jobboldal sza­vaztak. A kamara legutóbbi szabályozásai szerint a költségvetés összes bevétele 37.517 millió frank, összes kiadása pedig 37.376 mil­lió frank. Perzsia uj koronás uralkodója Teherán,'április 26. Riza Kánt tegnap perzsa sahhá koronázták. Az ünnepély óriási keleti pom­pával folyt le. Az utóünnepségek egy hétnél tovább fognak tartani. Ellen Key meghalt Stockholm, április 26. Ellen Key, Svédország egyik legmarkánsabb és legkörülvilatottabb egyé­nisége, ma reggel strandi otthonában, 77 éves korában meghalt. A2 írónő barátnője és ápolója a tél folyamán hagyta el az élők sorát és ezóta az öregasszony annyira egyedül érezte magát, hogy testi ereje mindinkább hanyatlott. Husvét után komolyan megbetegedett, s az orvosok mai­akkor föladtak minden reményt. Péntek óta egész teste megmerevedett, sem enni, sem beszélni nem tudott és elvesztete eszméletét. A halál közvetlen oka agyvérzés volt. Ellen Key 1900 körül irt mun­káival Európa minden országában nagy feltűnést keltett. Hazájában ezenkívül mint tehetséges és lekötő szőnoknőt is ismerték, továbbá mint olyan nőt, aki szívósan harcol a kultúráért és a .népne­velésért. Honfitársait liberális, de vallásos em­berekké akarta nevelni. Arra törekedett, hogy né­pét fogékonnyá tegye a szociális problémák iránt és a közéletet a szépség és a szeretet szellemével itassa át. A nőmozgalomban vezetőszerepet töltött be és nyilvános működése nagyon sok barátot szerzett számára, de sok ellenséget is. akiknek szemében Ellen Key túl romantikus és fül exal- tált. volt. Bizonyos, hogy a világtól való idegenke­dése dacára az Írónő költői természete igen nagy hatást gyakorolt Svédország kulturális életére.

Next

/
Thumbnails
Contents