Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-25 / 95. (1133.) szám
14 1926 április 25, vasárnap. nem a legújabb gazdasági elméletek is érdeklik őket. A Szepesség gazdái tényleg rá is vannak arra szorulva, hogy termésüket mindinkább és állandóan javítsák és emeljék, mert erre őket a mostani kedvezőtlen gazdasági viszonyokon kivül ennek a vidéknek a mostoha éghajlati viszonyai is rászorítják. Ma már a legtöbb gazda nemesitett vetömag- vakat vet el és a keletszlovenszkói gazdák szövetkezetének késmárki fiókja évenként nagy meny- nyiségben ad el nemesitett vetőmagvakat. A szepesi gazdáknak ezt az érdeklődését jó volna kihasználniuk a szlovenszkói magnemesitő állomásoknak is, amire az ezidei kiállítás szolgáltat kiváló alkalmat. A kiállítás növénytermelési csoportjában megfelelő helyet szántak a nemesitett növények bemutatásának és csak természetes, hogy a csehszlovákiai német magnemesitő szövetségen kívül, — amely nagyobb gyűjteménnyel vesz részt ebben a csoportban, — a szlovenszkói magneme- sitők is méltóan lesznek képviselve. Eddig Szent- Ivány József nemzetgyűlési képviselő jelentette be részvételét, de valószínű, hogy a többiek is megragadják az alkalmat, hogy termékeiket olyan vidéken mutathassák be, ahol ezek iránt nagy az érdeklődés. Hölgyek és urak figyelmébe! A „Gazdaszövetség" vezetése alatt a kisgazdák maguk is állandóan végeznek termelési és mütrá- gyáaási kísérleteket. Ezidén a szövetség a kisgazdák között kb. 150 kísérletre való műtrágyát és vetőmagvat osztott ki ingyen. Ezeket a kísérleteket a Poprádvölgyének csaknem minden német községében végzik — még pedig főleg a cseh- és a morvaországi német téli gazdasági iskolák volt szepességi hallgatói. A „Gazdaszövetség" t. i. már évek óta állandóan küld ki ezekbe az iskolákba szepesi felnőtt gazdaifjakat, akik két télen át 6—6 hónapig tartó tanfolyamokról feltűnően gazdag tudással térnek vissza és tudásukat otthon gyümölcsöztetik. Ezek az ifjak nagy lelkesedéssel karolták fel a kísérleteket, úgyhogy a kiállítás növénytermelési csoportjának legtanulságosabb részét ezek a műtrágyázást, növénytermelési, rét- és lég elő javítási és lentermelési kísérletek fogják képezni, — a kakaslomnici és a hunfalvi gazdasági ismétlő iskolák ilyfajta kísérleteivel együtt. Tavaly Niisch Andor nemzetgyűlési képviselő végzett nagyobbszabásu burgonyatermelési kísérleteket, ezidén a gazdaszövetség utasitásai alapján több kisgazda is készít elő ilyen kísérleteket. Ha tekintetbe vesszük még, hogy a kiállításon a szlovenszkói földművelési tanács, a földművelési minisztérium kirendeltsége, maga a földművelésügyi minisztérium, az állami földművelési kísérleti állomás, a cseh- és morvaországi német földművelési tanácsok és a két ország német gazdái szövetkezeteinek szövetsége is gazdag gyüjtemény- nyel vesz részt, úgy biztosra vehető, hogy ez a csoport igen értékes és tanulságos részét fogja alkotni a mezőgazdasági kiállításnak és nagy lendülettel fogja tovább vinni a Szepesség gazdáinak fejlődését. A mezőgazdasági krízis újabban mind több gazdát késztet arra, hogy a kalászos növények helyett mindinkább az ipari növények termelését karolják fel és főleg len-, de amellett mák és kömmény termelésével is foglalk ózzanak. Ez irányban főleg a középbirtokosok végeznek termelési kísérleteket, amelyek közül elsősorban Kalix Lajos strázsai birtokos és Műiigr Hans sümegi bérlő kísérletei érdekesek. Utóbbi már néhány év óta cukorrépát is termel és érdekes, hogy a hideg éghajlatú Szepességen termelt répa cukortartalma nagyobb volt, mint pl. a ruszinszkói répáké. A késmárki nyári kiállítás igy egy fejlődésnek indult gazdasági élet képét fogja bemutatni és bizonyos, hogy a kiállítás ezt a lendületet még fokozni fogja. Perzsaszőnyeg-szövő tanfolyam. Legalaposabb, szakszerű kiképzés. „#rierai“ szőnyegszövő intézeteben, Bratíslava, Dostojevskólio rád 27. (volt Jusíi-sor) Az agrárvámok és a mezőgazdasági válság Prága, április 24. Most, hogy a cseh agrárius szenátorok beterjesztették az agrárvámokra vonatkozó törvényjavaslatot, különös érdekességgel bír az a őikik, mely az Obzor Narodohospodarski legutóbbi számában jelent meg és a mezőgazdaság válságos helyzetével foglalkozik. A cikk kifejti, hogy a köztársaság fennállása óta a mezőgazdaság átment már egy válságon és pedig 1922. év őszén és 1923 tavaszán, amikor a mezőgazdasági termelvények árai körülbelül 70%-kai estek. Ez a válság az általános deflációs krízissel összefüggő jelenség volt, amelyet azonban fékezett az egészen kivételes burgonyatermés, amely 90 millió métermázsát tett ki, a normális 60 millió métermázsával szemben. Noha abban az időkben a mezőgazdasági termények áresése rapidabb volt, mint jelenleg, az akkori válságot még sem érezték annyira a gazdák, mint a mostanit. Az 1922—23. évi válság ugyanis csak árvál9ág volt és nem olyan, mint a mostani, amely a termel- vények elhelyezési lehetősége körül sodorta válságba a gazdákat. Az akkori krízis csak % évig tartott és 1923 őszén ismét emelkedtek a mezőgazdasági termelvények árai. Az 1922—23. évi válság egyáltalában nem érintette a cukorrépát, a csehszlovákiai meződazdasági termelésnek ezt az egyik legfontosabb ágát és ezenkívül az ipari termékek árénak esése is enyhítette a krízis elviseléséi. Nem szabad megfeledkezni arról seim, hogy a löldbirtokreformot akkor még nem vitték keresztül, hogy a vagyon dézsmál és a felemelt adókat még nem hajtották be, úgy, hogy a mezőgazdaság megfelelő tartalékkal rendelkezett, amely lehetővé tette a válság elviselését. A mostani mezőgazdasági krízisnek mélyebben fekvő okai vannak és előreláthatóan hosszabb ideig fog tartani, mint az 1922--23-as válság. Az okok között első helyen áll a marhaállomány eladása körül keletkezett helyzet, amely a külföldi marhabehozatal következtében állott elő. A gabonanemüek közül a rozs és a zab eladása okoz nehézséget, valamint a burgonykaeres- kedelem kedvezőtlen volta. Fokozta a válságot az, hogy a gazdáknak nagy része a háború és a háború utáni pszichológiából kiindulva, ősszel jóformán semmit sem adott el, de az árak emelkedésében bízott és amikor azt látta, hogy az árak emelkedés helyett csökkennek, pánikszerűen piacra dobta termékeit. Az áresés 1925 novembertől 1926 februárjáig a prágai terménytőzsdén a rozsnál 46%-ot, az árpánál 51%-ot, a búzánál 33%-ot, a burgonyánál 41 %- ot, a lennél 727o-of tett ki, mig a vágómarha áresése 25—30%-os. Nagyobb felhajtás esetén az árak még mélyebbre süllyedtek, úgy, hogy a prima-pri- misszima kövér marhát kg.-ként 5 koronával vásárolták 5%-os levonással. Az árválság fokozódott az idén a cukorrépánál, ahol az áresés 25%-ot tesz ki. Az idei mezőgazdasági válságot súlyosbítja az a körülmény, hogy egyrészt a gazdaközömsóg ma teljesen kimerítette tőkéjét, másrészt, hogy a mező- gazdasági termelvények áresése nem volt kapcsolatban az ipari termékek áresésével, úgy, hogy ma a gazda ugyanolyan rezsivel dolgozik, mint 1924., vagy 1925-ben. Emiatt a mezőgazdasági bérek sem estek, holott 1923-ban nagyobbméretü bércsökkenés állott be, mig 1925-ben némi emelkedés volt észlelhető a béreiknél. A gazdák kritikus helyzetét legjobban jellemzi az, ha összehasonlítjuk mennyi iparterméket kapott a gazda termelvényeiért tavaly és mennyit kap az idén. 100 kg. rozsért tavaly 304 kg. szuperfoszfátot kapott, ezidén csak 171 kg.-ot. Tavaly 106 kg. vasat, ezidén csak 57 kg.-ot, a tavalyi 58 kg. benzinnel szemben az idén csak 32 kg.-ot. Hasonlóképpen áll a helyzet a marhaárakhoz viszonyítva, amennyiben tavaly 100 kg. élősulyu marha áráért 369 kg. vasat vehetett a gazda meg, ezidén csak 247 kg.-ot vásárolhat. Ennek a válságos helyzetnek következményeit a munkásság és az ipar is meg fogja érezni. A mezőgazdarégi válság súlyosan kihat a földbirtok-reformra is, mert a földosztásban részesülő gazdák sem a gazdálkodáshoz szükséges anyagi eszközöket nem tudják termelvénye akik el előá'Mtami, sem pe,dig hiteligényeik kielégitéséről nem tudnak gondoskodni. A gazdákat végtelenül elkeseríti az. hogy a pa-rlament mindig csak más osztályok érdekében hoz törvényeket és psziohológiai szempontból a helyzet a gazdák körében rendkívül feszült. A gazdaközönség elvesztette a kedvét a beruházásokhoz, nem hajlandó a termelés fejlesztésére áldozni és ezáltal hozzájárul a mezőgazdaság visszafejlesztéséhez. Az agrárkrízis karácsony előtt a városokban is ér-ehető volt, ahol a kereskedelem jóformán teljesen megakadt. Az agrárkrízist érzik a pénzintézetek is, mert a gazdabetétek elmaradtak. Az agrárkrízis ex- t-enziv gazdálkodásra szorítja a gazdákat, vagyis a gazda kevesebbet termel és kevesebbet vásárol. Származási bizonyítványok amerikai gabona- és lisztszáülitmanyok számára. A csehszlovák kereskedelmi minisztérium az amerikai hatóságoknak azt javasolta, hogy a származási bizonyítvány beszerzésének megkönnyítése szempontjából a hamburgi amerikai konzulátust bizza meg azzal, hogy az amerikai küldemények számára a hajóra- kormányok okiratainak alapján származási bizonyítványokat állítson ki- Amerika körülbelül ugyanebben az értelemben tett javaslatot a csehszlovák kormánynak, igy valószínű, hogy az amerikai gabona- és liszt- szállitmányok számára Hamburgban fogják a származási bizonyítványokat kiállítani. A magyar—jugoszláv kereskedelmi | szerződési tárgyalások e napokban kezdődnek meg Belgrádban. Előkészületek a csehszlovák—jugoszláv kereskedelmi szerződési tárgyalásokra. Belgrádból jelentik: Május elején a jugoszláv kereskedelemügyi minisztérium és a csehszlovák külügyminisztérium képviselői összejönnek, hogy megbeszéljék a két állam között kötendő és a későbbre tervezett kereskedelmi szerződési tárgyalások módozatait. A Magyar Központi Takarékpénztár évi mérlege- Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar Központi Takarékpénztár április 29-én tartja évi rendes közgyűlését, amelyen az igazgatóság beterjeszti az intézet felértékelt megnyitó mérlegét. Ezek szerint az intézet tiszta vagyona 1925. év január elsején 167.5 milliárd koronát, azaz 13.4 milliárd pengőt tett ki. Ebből 8 millió pengőt az alaptőkére, 5 milliót a tartalékalapra és 0.4 milliót pedig a nyugdíjalapra írnak át. Az intézet tiszta nyeresége az elmúlt évről 8.5 milliárd koronát reprezentál. Az igazgatóság részvényenként 12.500 korona osztalék kifizetését fogja ajánlani a közgyűlésnek. Az uj részvények névértékét 50 pengőben állanitják meg és a régieket 5:1 arányban cserélik az uj részvényekre át. Szőnyegvásáriók figyelmébe!! Mielőtt szőnyeget vásárol, informálódjék az perzsaszőnyeg--szövődében, Bratisiava, Dostojevského rád 27. (volt Jusíi-sor) elsőrangú, gyönyörű szőnyegek, rendkívül olcsó árban megrendelhetők kiválasztott minták és színek szerint A magyar állam összes adóssága 1.5 milliárd pengő. Budapestről jelentik: A Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztálya Benedek Sándor elnöklésével ülést tartott, amelyen Bodroghv József dr. tartott érdekes előadást „Pénzromlás és adóztatás" cimmel- Kifejtette, hogy Magyarország békebeli államadóssága 7.9 milliárd aranykorona volt, amely a háború végével 40.9 milliárd koronára emelkedett, ehhez járult később a Nemzeti Banktól felvett 1980 milliárd korona, a kényszerkölcsön 700 milliárdja és a népszövetségi kölcsön, de ennek ellenére most a magyar állam összes adóssága csupán 1.5 milliárd pengő. A csehszlovák árukivitel márciusi mérlege. A márciusi statisztikai kimutatásban már számadatokban * jelentkezik az exportipar konjunktúrájának legvöngülése. A múlt hónapban exportált áruk értéke 1512 millió volt, tehát 193 millióval kevesebb, mint tavaly. A tavalyi március rekordkiviteli hónap volt s 1924-gyel szemben 363 millió korona előnyt mutathatott ki. A múlt hónap kivitelének visszafejlődésében a textilipar 76 millió koronával részesedik; gabona, maláta és hüvelyes vetemények kivitele 27 millióval és cukor 25 millióval gyöngült. Ezzel szemben a vas- és a borkivitel emelkedett. Az első negvedben Csehszlovákia 4.166 millió korona értékű árut exportált, a tavalyi év 4-730 milliójával szemben, úgyhogy a visszaesés 564 millió korona, azaz 12 százalék. 1924 hasonló évnegyedében 1.334 millió korona többletkivitel volt, azaz 40 százalék. Márciusban a cukorkivitel csökkent leginkább, mert a kiviteli érték 25 millióval és az első évnegyedben 242 millióval csökkent. A cukron kivül a gyapot, gyapjú, len és a gabonakivitel esett. Emel- kédett a vaskivitel még pedig 14 millió koronával és a borkivitel 15 millió koronával. Az első három hónap szénkivitelének összértéke 191 millió korona. A márciusi kimutatás azt mutatja, hogy a még nem kötött kereskedelmi szerződések milyen végtelen fontossággal bírnak. Alapítva 1796. Alapítva 1796. Horn Lajos utóda, Banská Bystrica Szlovenszkó legrégibb és legmodernebből berendezett kőipar gyártelepe Márvány-Hlabástrom ernyők és csillárok, egyszerű, sima, valamint művészies szobrász díszítésekkel ellátva, selyem zsinór felszereléssel, nyugodt fényhatásuk folytán , a jelenkor legelegánsabb és legelőkelőbb világitói. 5112 Kérjen árjegyzéket. Kőfürészelés, - csiszolás iényezés, homoksugárvésés villanyerövel. Művészies kivitelű síremlékek útszéli keresztek, köszobrok minden kőnemben. • Bútormárványlapok. Kapcsoló táblák. Iparművészeti munkák : irószerkészletek, óratokok, hamutartók, szobor állványok stb. márványból. Kérjen árajánlatot. A csehszlovák—török provizórikus kereskedelmi szerződés jegyzékeit április 11-én cserélte ki Angórában a csehszlovák követ és a török külügyminiszter. Ezek a jegyzékek felmondják az 1925. augusztus 6-iki provizórikus kereskedelmi szerződést és fél éves időtartammal uj provizórikus szerződés megkötését mondják ki. A szerződés hasonló a Németország és Törökország, valamint a Dánia és Törökország között megkötött kereskedelmi szerződésekhez. Törökország biztosítja a csehszlovák kereskedelemnek Törökországban az 1923. julius 24-iki lausani szerződés szerinti kezelését, ezzel szemben Csehszlovákia Törökországnak biztosítja a mezőgazdasági és ipari termékek részére a legtöbb előnyt biztositő eljárás betartását. A kereskedelmi kamarák ankétja az agrárvámokról. A kereskedelmi és iparkamarák prágai központja május elsején ankétet rendez az agrárvámok kérdéséről. Mint ismeretes, a kereskedelmi kamarák központja az utóbbi időben többször foglalt állást a mezőgazdasági termelés igazságos védelme mellett és a kisérővámok ellen nyilatkozott, amelyek sehol sem hozták meg a kívánt eredményeket. Az ankét, melynek időpontja még nincs meghatározva, az agrárvám kérdésén kivül azzal a kérdéssel foglalkozik majd, hogy a vámok milyen magasak legyenek. + A prágai tőzsde magánforgalma — az egész hét természetes következményeként — gyönge mederben folyt. A hangulatot ma is a Brünni Gépek befolyásolták és a kuliisszban lanyhaság uralkodott. Élénkség csak a Brünni Gépekben, Toldiban és Skodában volt. Kezdetben 290 koronával kerültek a brünni értékek a forgalomba, később azonban a kedvezőtlen mérlegjelentésre 280-ig estek vissza. Az egyéb értékek a következő árakkal kerültek forgalomba, illetőleg jegyzésre: Skoda 710—714, Danek 470—472, Poldi 433—438, Alpi ne 100—103, Északi Vasút 3470—3500, Rézmüvek 1310, Prágai Vas 745—750, Berg és Hűtlen 2000—2010, Simme- ringer 92—93, Egyesült Elektromossági 155.25— 156.50, Aussigi Vegyi 655—660, Osztrák Hitel 56.50—57, Konszolidációs kölcsön 82.40—82.45. + A berlini hétvégi tőzsde nyugodt hangulattal nyitott. A forgalom kezdetben szűk keretek közt mozgott és az irányzat kissé gyönge volt. Nagyobb kínálat nyilvánult meg montán-, gép- és vegyi értékekben. A többi kategória ellentállónak bizonyult. Később a hangulat barátságosabbá vált és az üzlet megélénkült. Főleg a hajózási értékek piacán muAfDMflr szőnyeflszövSIí HgyelmeBsf A legfinomabb perzsaszőnyeg csomózó fonal, a legjobb minőségű alapfonal és beszövő- fonal, tervrajzok és minden, a szövéshez szükséges kellékek kaphatók az „Oriení*" szőnyegszövő intézetében. Bratisiava, Dostojevského rád 27 (volt Justi-sor) A pozsonyi tőzsde értékpapírforgalmat (Kemény, Feldmann és Wolfí pozsonyi bankházának Mihály kap ax-utca 4. közlése) Pénz Áru Pozsony, 1926. április 24. Ki Ke 4 százalékos pozsonyi kölcsön ... 56.5a 58.50 6 „ .................... 73.75 75.75 4 „ Cserejáradck ..... 51.50 5 .50 4 „ Aranyiáradék ..... 100.— - .— Csehszlovák építő sorsjegy............... 502.— 510.— „ vörös kereszt sorsjegy . 44,— 45.40 Török sorsjegy...................................... 780.— 300.— Olasz vörös kereszt sorsjegy .... 140.— 150.— Szerb dohány sorsjegy ....... 68.— 72.— Részvények: Pozsonyi Általános Bank ...... 315.— 325.— „ I. Takarékbank ex szelv, . 2320.— 2400.— Eskompte és Közgazdasági Bank . . 250.— 270.— Dunabank..................................... 20(1.— 210.— Americko Slovenska Banka ..... 85.— 95.— SlovensSa Banka ......... 105.— 115.— Tatra Banka ............ 8r.— 85.— Iparbank ............. 300.— 320.— Gőzfürdő ............. 400.— 450.— Ludwig Malom .......... —.— —.— Pozsonyi Jéggyár.................. 360.—-----„ Központi Fűtő r.-t............... —.— 950.— Rolh r .-l.................................................. 33 '.- —.— Raktárházak................................. 3300.— —.— Pozsonyi tenyész és versenyegylet . ——.— Szlovák biztositó.............................. . —1050.— Fu hék............................................ 180.- 200.— Ur ánia.......................... — .— 30.— Gy ógyfürdő................................. 145.— 160.— Zilin ai műtrágya......................... —.— 135.— Vágvö lgyi agrár és járadékbank . . 260.— 280.— Zílinai Cciluiose......................... 640.— 690.— Ces koslovenskí Dóm.......................... 95,— 105.— Ol ca............................................. 70.— 100.— Vágvölgyi cukorgyár ........ —.— —.— Surányí.......................... —.— —. — St ummer.................. — .— —.— Sto llwcrk r. t................................ 320.- 360.— Pozs onyi Kábelgyár ........ 1125.— 1175.— Medico......................................... 60.— 90.— Hand'ovai szán.................................. ——.— Szlová k szeszipar Malacky....... 500.— 540.— Di jtételek (Vorprámie) Ült. április Ült. május Ült. június Ke Ke Ke Osztrák hitel rv. . —.— 4.— 5.— Á'lamvasut „ . —.— 9.— 12.50 Alpine „ . —.— 7.— 9. Rima „ . —.— 4.— 5.50 Salgo „ . —10.50 13.— Karpathen „ . —5. (>.— Díjtételek (Rückprőmíe) Osztrák hilcl rv. . — .— 4.— 4.25 Állaravasut „ . —.— S. Aipine „ , -.— 6.- _ Rim a „ . -4. - 4 50 Salgo ... —.— 9.— 10.— fwarpathsn r . . —4.50 5.50
