Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-23 / 93. (1131.) szám
4 ^MGAIíVVaíAARHIRIiAE 1B26 április 23, péntek. Ahol a magyar nóta terem Látogatás a lévaiak ősz hegedősénél — Séta az uj városrészben — Hódit a bódé S Léva, április 22. Nevezetes kis város ez a Léva. Falai között évszázadokig lakott a történelem, piacán piros]ott a libapecsenye és a lankás oldalon hektó számra termeit a nőtátfakasztó homoki bor. Ma ezeknek talán csak az emléke él, — talán a bort kivéve. Utam az ősz költőhöz, Kersék Jánoshoz vezet, aki egy évtized előtt megnyitotta előttem a „Bars" hasábjait. Az öreg hegedős fellábadt hosszantartó betegségéből, piros-pozsgás arcán végigvibrál a mosoly, amikor gratulálok gyógyulásához és a „Csiitri" nagy sikeréhez. Ke-rsék János nappal per-iratokkal vesződik, de estéi a múzsáé, no meg az „ezüsttükrös" kávéházi asztalé. Évenként egyszer jutok el Lávára, nagy néha 3cét-háromszór; de ha mindennap is jönnék, mindig tudna újat'mutatni az öreg hegedős. Most fejezte be uj színdarabját „A lévai libáik" címet viseli s a török hódoltság idejében játszódik le nenves Láva városában, uemzetes főbíró uram védnöksége alat t. Másfél óráig tartanak egyedül a dalbetétek, amelyeket Országh Rezső, a kiváló tehetségű kör- möebányai zeneszerző zenésit meg. Az „Ezüsttükrös kávéházban" népszerű szerzője tele van muzsikára váró dalokkal. „Tiszapar- ion" kezdetű gyönyörű magyar müdala valószinü- lég éppúgy el fog terjedni, mint a fentemlitett K árp át -—Ke r sék-n óta. — Hogy született meg az „Ezüst-tükrös kávé- házban"? — kérdeztem az ősz poétát. — A pesti „Newvork“-ban üldögéltünk Rákosi Jenővel, aki panaszkodott, hogy a speciális magyar dal kiveszőfélben van. Akkor irtain meg Rákosi biztatására a szöveget. Harminckétezer példányban került a kottapiacra. Sok mindent elmesél még Kersék János és fürge, ruganyos léptekkel kísér ki a lépcsőháziba. — Ha tudnák, hogy a esiiridalok költője egy ősz bácsi — mondom mosolyogva —, kiábrándulnának a csitnik. — Megtörtént már — Pozsonyiban. Amikor a Toldy-Kör estélyén voltaira, a fiiamat nézték szerzőnek. ...Az uj Léva a Schoeller-uradalom felparcellázott telkein épül. Már két teljes utcája van az uj telepnek, boltja, iparosai, lassan külön is válhatnának az anyavárostól. Leginkább iparos- és tisztviselőemberek épitkeznek, bár az utcafront mögött apró, vályogból épült házikók is meghúzódnak. Itt nagyon szépen érvényesül a közmondás: „Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér." Viszont a város belső részében kevés az építkezés, a — bódékat kivéve. Azelőtt a lévai utcáikon keresve sem lehetett találni bódét, ma tele van velük a város. Ha másban nem, ebben, az egyben már „nagyvárosi" jellege van Lévának, is. Egyébként most volt a Szlovák Liga gyűlése és a lévaikörnyéki szlovákok megtelhették a piacteret, sőt az utcákat is. Eszembe jut az a garamujfalusi öreg szlovák, aki hét esztendővel ezelőtt bélésűjtotit nyitott tenyérrel a levegőbe: — Oda van Szent István koronája. Minden járásfőnök ségi kerületben legalább egy polgári iskola állítandó föl. A javaslat indokolása szerint kívánatos, hogy a polgári iskolákat is, éppen úgy, mint a népiskolákat, államosítsák, úgy hogy az egész állam területét -polgári iskolai kerületekre is felosszák. Az iskolaügyi miniszter nyilvános joggal felruházott polgári iskolákat is létesíthet, ahol ezt szükségesnek tartja. Ha egy ilyen iskolában három éven keresztül több mint 150 tanítvány van, úgy az iskolaügyi miniszter az iskolát állami iskolának nyilváníthatja és a fentartási költségeket a törvényes iskolafentartókra ruházhatja át. Ha egy ilyen iskola egy nemzeti kisebbségé, úgy az továbbra is és kizárólag a minisztérium vezetése alá tartozik. Igen fontos határozatokat tartalmaznak a 131—133. szakaszok, amelyek a tanítás kérdésében a nemzeti kisebbségek jogairól szólnak. Ezek szerint városok és kerületek alatt az egyes iskolaközségek területei értendők. A csehszlovák nyelven kívül tanítási nyelv lehet a lengyel, rutén, német, magyar és héber. Hogy a gyermekek elsősorban anyanyelvükön tanulhassanak, elsősorban önálló iskolák létesítendők és csak másodsorban nyilvános iskolák keretében párhuzamos osztályok. A javaslat 119. §-a szerint egy nemzeti kisebbség részére felállított nemzeti iskola esetében az iskolaügyi miniszter állapítja meg, hogy annak vezetését maga a minisztérium veszi-e át. Ezentúl a nemzeti kisebbségek és a nemzeti többség iskolái között semmiféle különbséget nem tesznek. Az iskolaköteles gyermekek nemzetiségének megállapításánál elsősorban a gyermek apjának nyilatkozata mérvadó. Ez a határozat a legfelsőbb közigazgatási bíróság 6962—1922. sz. döntésére támaszkodik. Az iskolafentartás pénzügyi részévéi külön foglalkozik a javaslat negyedik része s ugyancsak az iskolalátogatással is. Magániskolát általában csakis a megyei őt egyedül ez érdekelte s talán vasárnap is az járhatott eszében, mert vannak kis problémák, amiken nagyon törik az egyszerű emberek a fejűket. És nyolc esztendővel az összeomlás után valóban stkgetősebb problémák várnak megoldásra. Farkas István. iskolatanács engedélyével lehet létesíteni. A javaslat abból az elvből indul ki, hogy az iskola fen tartás óriási költségeket jelent az államra nézve, igy feltétlenül szükséges, hogy az állaim minél nagyobb befolyást gyakorolhasson az iskolák fölött és pedig úgy a magán-, mint a nyilvános iskolák fölött. Nemcsak az iskoláik hiánya, hanem azok fölöslege is megakadályozza az iskolaköteles ifjúság kiképzésének célszerű keresztülvitelét. Magániskolákat csakis csehszlovák állampolgárok, állami vagy belföldi korporációk, továbbá nyilvános és magánjogi társaságok létesíthetnek a megyei iskolatanács engedélyével, külföldiek pedig csakis a minisztérium engedélyével. A magániskolák felügyelete az illetékes szervezetek hatáskörébe tartozik és azok vezetői, valamint fentartói a törvényes közegeknek felelősek. Elsősorban biztosítani kell azt is, hogy as intézetben a tanítványok elhelyezése egészségügyi szempontból kifogás alá ne essék. A tanítási eszközöknek és szervezeteknek a törvényes előírásoknak feltétlenül meg kell felelniük. Minden intézetnek az előirt tanerőkre és alkalmazottakra nézve biztosítékot kell nyújtania, hogy azok erkölcsileg kifogás alá nem esnek és a községi képviseletnél passzív választójoguk van. A tanítóknak a szükséges képzettséget föl kelj mutatniok. Az intézet vezetője csakis csehszlovák állampolgár lehet. Külföldi tanítókat csakis a minisztérium engedélyével szabad alkalmazni. Oly személyek, akikről bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az állammal szemben ellenséges magaviseletét tanúsítottak, magániskolák tanítóinak nem alkalmazhatók. Gyermekek felekezetre való tekintet nélkül felvehetők oly magániskolákban, amelyeket községek, járások vagy megyék, vagy pedig a megyék szövetsége létesítettek és tartanak alatta s talán soha sem szavaztak meg oly könnyen ennyit ilyen célra, mint most a márciusi üléseken. A háború előtti profán éra után a fellendüléssel a kegyelet is visszanyerte uralmát az olasz földön. Most nem fognak olyan profanizációk történni, mint az utóbbi évtizedekben nehány újjáépítéssel és városrendezéssel. Most a múlt megbecsülése, a kegyelet jegyében történik minden. Egy nap az eső beszorított a Pantheonba Nem éppen jó helyre, mert nyolc méter átmérőjű felső nyílásán- melyet úgy hagytak meg, ahogy a régi Rómában volt, — vígan beesett az eső. De a nagy gömbölyűn sorakozó oszlopok közelében egy oltárnál zavartalanul miséztek s az olasz arisztokrácia sok nötagja ott térdelt. Odébb mentem Rafael sírját me nézni, mely fölé tanítványai festettek egy, i ő szellemében tartott Madonnát, majd Uir berto király síremlékét néztem meg. Az eső még esett, visszamentem a misét hallgatókhoz, kik már részben felkeltek és sorakoztak egy asztal körül, mely mellett fiatal fas- cista állt és tollat adott kezükbe, hogy nevüket az asztalon levő könyvbe beírják. Mi ez, kérdeztem a fascistátóL Marguerita királyné emlékére, ki itt van eltemetve, Írják be a nevüket, akik érte misét hallgattak s már nyújtotta a tollat Bele írtam az enyémet is. Nemes, jó asszony volt s ha nem is volt különös jóbarátja, de ellensége soha sem volt a magyaroknak. Amint felnéztem, ott láttam minden asszony keblén és minden férfi gomblyukában, aki ott volt a jelképes margaréta virágot. De nem csak ott, a városban mindenütt, már nem élő, de nagy celluloid margueriták láthatók, minden hotelben, minden kirakatban, minden autón, minden kocsin az imádott királyné emlékére. A Panteon terén pillanat alatt elkapkc tak autót, kocsit, pedig ugyancsak sok állt ott, igy gyalog indultam tovább, de egy keskeny utcán átmenve, az eső ismét beszorított egy templomba. Több autó állt előtte, holott máskor nem szokott és belépve, nagy zsongó: fogadott, mint mikor nálunk a belvárosi templomban, vagy az Egyetem templomban valami látványos előkelő esküvő van. De itt fönn. Ily magánintézetek tanítói ugyanolyan fizetést kapnak, mint a nyilvános iskolák tanítói. A magániskolák fiókokat nem létesíthetnek. Ez iskolák nyilvános jogát csakis a minisztérium adhatja meg. A miniszter magán-, nép- vagy polgári iskolát bármikor feloszlathat, ha ezt a közérdek megkívánja. Zugiskolákat egyáltalában nem tűr a minisztérium. Az átmeneti határozatok megállapítják, hogy a megyei iskolatanácsok hatáskörét egyelőre Szlovenszikóban és Ruszinszkóban az iskola- ügyi minisztérium és egyes esetekben az állami tanfelügyelőségek gyakorolják. A törvény annak az évnek január elsején lép érvénybe, amelyben azt kihirdetik. A máramarosi románokat megfosztották a kenyerüktől A drusztYÓk „áldásos" működése a hegyvidéken Ungvár, április 22. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.). Máramaros keleti részében, a csehszlovák-román határ mentén több románlakta község van csehszlovák fennhatóság alatt. A községek Lakói eddig tutajozásból éltek. Az erdőkincstár évszázadokon át gondoskodott arról, hogy a román községek lakói a kiirtott erdők fáit megvásárolhassák és a Tiszán, mint az istenadta és igy a legolcsóbb közlekedési utón, le- szállithasák a sík vidékekre, ahol rendesen jó áron értékesítették. A román ilyenformán minden évben megkeresték a napikenyerükre valót és az adóba fizetendő összeget. Jött azonban a felszabadulás korszaka- Ru- szinszkő keleti részében a csehszlovák földmive- lésügyi kormányzat az eddiginél sokkal célravezetőbb gyarmati gazdálkodást vezetett be. Tekintet nélkül az őslakók megélhetési lehetőségeire, rideg üzleti alapra helyezkedik az erdőkincstári uradalom. Ennek tudható be, hogy az Alsóapsa, Felsöapsa és a körötte lévő hat-nyolc román község szegény lakossága ez éven is kenyérkereseti lehetőség nélkül maradt. Az erdőkincstár ugyanis ahelyett, hogy a község lakóinak érdekeit is szem előtt tartva, a fából a román tutajosoknak is juttatott volna, az egész évi kitermelt famennyiséget a Druzstvo Legionárskíuak adta el. A szegény románok kétségbeesve nézték ezt a gyarmati gazdálkodást s mikor már semmi reményük nem volt arra, hogy a szájukból kivett kenyeret visszaszerezhessék, felszedelőzködlek és eljöttek Ruszinszkó fővárosába, Ungvárra és felkeresték Rozsypal alkormányzót. Az alkormányzó azonban jelenleg Prágában tartózkodik (bizonyára pozíciójának megmentése érdekében) s igy a románokat Jech miniszteri tanácsos fogadta, aki meghallgatva kérésüket, a szokásos módon mindent megígéri. Ugyancsak kedvező ígéretet tett Nedvidek referens is és a románok boldogan utaztak haza a ruszinszkői metropolisból, mert ha kenyeret nem is, legalább — ígéretet kaptak. nem volt menyasszony a Santa Maria Aquirában s a közönség is, mely nagyon előkelő volt — szép asszonyok, magasrangu katonatisztek díszben, rendjeles urak, — inkább a templom oldalába, az oszlopok közé húzódott. Közelebb mentem s megkérdeztem az egyik előkelő kinézésű idős dámát, hegy mi történik itt. Monsignore Venetrinek a szobrát leplezték le meghívott közönség előtt, volt a felelet. A Monsignore márvány mellszobra o állt az egyik kápolnaszerü fülkében, Róma egyik kitűnő mesterétől. Siettem odébb a Piazza Colonnára, bel végre autót kaptam. Még egy percre betértem Rieordihoz pár Alfredo Casella zenedarabért, melyek most legdivatosabbak Rómában, kilépve nem találtam az utót. Nem szabad a Corso Umberton megállniok, csak a mellékutcában. Az enyém is bement egy kis callebe, de már annyi állt be utána, hogy tíz percig tartett, mig kibontakozott. Ezután gyorsan haza. De a gyorsan sehogy sem ment, a kis keskeny utcákon autó autó után, mint valami felvonuláskor, haladt lépésről lépésre, közbe társzekerek, kocsik, határok vegyültek, minden saroknál hosszú ácsorgás és újabb és újabb autók tolakodtak a, sorba. Vannak utcák, melyeket az autók teljesen elfognak és igy haladnak csigalépésben, egymással ellenkező irányban, hegy egymást le ne horzsolják. Még a Barberini tér tömkelegé, hol még a sokféle villamos is komplikálja az egyéb . müvei torkig megrakott tér forgalmát, aztán a via Venetán egy hosszú kürtszó és száguld- va haladunk tova az óriás épülő háztömb mellett, mely majd a fél utcát elfoglalja, mely az Exselsiortól lefelé visz. A deszkafalon, mely az építkezést elzárja, ki van ragasztva a házak terve és a pompás paloták képe, melyek óit épülnek. A via Veneto ktelpalotáiból rajként fordulnak ki az autók a világ minden részéből ideverődött előkelő idegenekkel, kik mennek a Corso Pinciora, a Borghese-kertbe a tündérszép piniák és eitisusok árnyékába kocsizni s végre a csendesnek mondott, de az autózugástól visszhangzó via Sioiliáu otthon vagyok. Római levél Irta: Fáy Ilona, Aki Rómát a háború előttről ismerte, oly óriás, meglepő különbséget lát, hogy szinte értelmetlenül áll előtte. Mig azelőtt az idegenforgalom volt éltető ereje, most az elenyésző csekélység, mely legmkább csak a múzeumokban jut érvényre, hol majdnem kizáróan angol szót hall az ember. Angolok a nézők és angolok a vezetők, mert a németek az idézőkön vették Mussolini februári beszédét és tüntetőén nem jöttek el. De jött helyettük annyi angol és amerikai, sőt ausztráliai, hogy észre sem lehetett venni. Csodálatos, hogy az ausztráliai mennyire angolnak tartja magát, német nevét, német származását képes letagadni és olyan féktelen gyűlölettel lenni a németek iránt, amüyennel a szigetlakók, mái politikából sincsenek régóta. Sőt az igazi angol bizonyos szimpátiát mutat a legyőzött államok iránt, melyből ő húzta — és csakis ő — a legnagyobb hasznot. Most, hogy mindent elért, amit kívánt tetszeleg az elnyomottakért való szószólásban, az emberiességben, melytől oly távol áll. De különben Róma a saját, vagy Mussolini erejéből soha nem hitt fejlődésnek indult. Mig azelőtt a régi emlékek domináltak, most a lüktető élet ragadja magával az ettlevőt. Mióta Mussolini bevonult fascistáival és szétverte, a még valamennyire burkolt kommunizmust, más élet kezdődött Róma számára s ennek hatását mindenben látni. Sehol annyi í öltözött, megelégedett, ember, annyi jókedv. Esténként felhangzik az ifjúság éneke, senki sem zavarja őket, tudják, hogy nem történik rendzavarás, hiszen ők maguk tartják fenn a legnagyobb rendet. Az olasz mindig kedvesen, szinte finoman tud vig lenni, soha sem durván és valamennyi szinte saját vendégének tekinti az idegent, azért érzi is az ember magát oly jól náluk. Egészen a böjt végéig mindenütt táncoltak Rómában, de legtöbbet a legelőkelőbb hotelekben az Exselsiorban, a Grand Hotelben és a piazza dél Popolon levő Russielben. Itt már nem domináltak az angolok, de volt táncoló minden nemzetiségű és minden korbóL A lovas vadászatok is tartottak Róma környékén, mig a Palmárum be nem harangozta a nagyhetet. Resztvettek ezen a Rómában állomásozó lovastisztek, az arisztokrácia több tagja és Jolanda hercegnő, a szép Calvi őmagyné. Sokszor láttuk őt autóján, vagy udvari fogaton érkezni penziónkba sógoráért, ki mint equitacios tiszt ott lakott és könnyen felfutni a lépcsőn, már csizmásán, lovagló öltözetben, hogy pár perc múlva férjével és sógorával távozzon. Kis húgaim az ablakon lesték ilyenkor és fontoskodó gyerekarccal jelentették, hogy: itt van a Jolanda hercegné Különben a királyi család nagyon visszavonultan él, mióta Margueritta királyné meghalt, még a szenátus ülésének berekesztésére sem jött el az ez alkalomra fekete bársonyra bevont királyi páholyba, mely épp szemben van a miniszterek székével s melynek közvetlen közelében, a presidentia ülésein alkalmunk volt Mussoünivel szemben ülni és megfigyelni rendkívül érdekes arcjátékát és fas- cinálő nézését Amint összefont karokkal ott ült, látszott rajta, hogy egy ország engedelmeskedik neki. Egész lénye csupa akarat, csupa erő. Sokat beszéltek róla, hogy állásának, illetve a fascizmusnak végleges megerősödésére paktumot akar kötni a Vatikánnal, mellyel különben is a legjobb viszonyban van és Rómának bizonyos fokig visszaadni a világi hatalmat olyformán, hogy Róma számára kihasítana egy háromszöget a tenger felé, Osztiá- val, a régi, rombadőlt római kikötővel, mint egyik céllal. A dolgok fejleménye azt mutatja, hog yez sikerül neki. S hegy még biztosabb alapokra helyezze nagy célját, Itália újjászületése eszméjét, két olyan tanítványt választott magának, kik még ha valami balsors elsodorná is őt, mindent úgy folytatnának, ahogy 6 szándékolja, ahogy ő elgondolja. S erre állásuk és egyéniségük eleve garancia. Hogy Mussolini egyébként hogy át van hatva Itália múltjának nagyságától is, mutatja, hogy még soha az uj Itáliában olyan ösz- szegeket nem áldoztak a műemlékek fen tartására és a nyelv megtisztítására, mint ő Elkészült az iskolareform javaslata II.
