Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-22 / 92. (1130.) szám

2 A centrálisa správa „famÓEus“ határozata Az esztergomi érsekség kegyurasága alá tartozó szetei plébánia jövedelméhez a visitatio canonica alapján hozzájárul a kegy- uraság is némely természetbeni adományok­kal, melyeket a mindenkori plébános 1925-ig tényleg megkapott. A szetei határban terül el az Érsekség Szeteharaszt nevű földbirto­ka, melynek legnagyobb része azonban a ha- tárkiigazitás folytán Magyarországhoz lett csatolva és csak kb. 150 kát. hold maradt a republilcában. A prágai földhivatal rátette kezét e primási maradékbirtokra s az újab­ban bevett szokása szerint narcellánként bérbe adta egyes szetei esánkista csatlósai­nak. A helybeli plébános a mült évben is kérte jogos járulékainak a kiutalását s erre a lik- vidációs bizottságtól, mely a primási bir­tokokat olyan nagyszerűen kezeli, az alábbi határozatot kapta,, melyet csak azért köz­lünk le hű szőszerinte fordításban, nehogy valamely józan gondolkodó olvasónk két­kedve fogadja értesülésünket, — no meg azért, is, hogy rávilágítsunk a likvidáteiős bizottság „fényes" jogi szaktudására: 2762/26. sz. Bratislava, 1926. márc, 25- Tárgy: a kegyúri fajárandóság kiutalása iránti kérvény. iihió április 44, (jsuumon. Angol-török garanciaszerződés? London, április 21. Az angol lapok jelentik, hogy a konstantinápolyi angol nagykövet ismét hosszasan tanácskozott a török külügyminiszterrel. Beavatott körök úgy vélik, hogy Anglia és Törökország széles alapú biztonsági szerződést köt, amelyet számos gazdasági előny biztosítása is ki fog egészíteni. London föltétele csak az, hogy Törökország fogadja el végérvényesen a népszövetség döntése által megállapított iraki határt. Ha a török­angol garanciaszerződés létrejön, akkor Olaszország kisázsiai tervét csőd fenyegeti, mert nem vafésziifü, hogy Mussolini az Anglia pártfogását, élvező Angórát megtámadhassa. Abd el Krím ügyes taktikával késlelteti a békét Agg®{Salam Páris&an — Belpolitikai krízis Marokkó miatt Plébánia hivatal Szete. 1926. évi március 14-ről kell leiratára 'értesítjük, hogy az itteni bizottság ugyan belátja nehéz helyzetét, de nem áll hatalmá­ban azon bármit is változtatni. Ameddig az esztergomi primási birtokot mi kezeltük, va­lamennyi kegyúri kötelezettségünknek ele­get tettünk. Miután azonban az állami föld­hivatal 1925. évi október 1-ével az egész birtokot a kezünkből átvette saját tulajdo­nába, megszűntünk a kegyur helyettese len­ni s nem teljesíthetjük kötelességeit sem. Az ön álláspontja hamis. A prímámnak mindenütt reális patronáíusa van, „Pominus terrestris** s nem perszonális, amiről tudnia kellene. A reális patronátus a birtokhoz van kötve s nem a személyhez s a birtok átadá­sával automatikusan átmegy az uj birtokos­ra. Ebben az esetben nem eladásról van szó, hanem a birtok átadásáról a kisajátítási törvény alapján, amikor a birtokosnak nem áll módjában a vételár s a jogi kérdések rendezésére nézve szerződést kötni, miután a kisajátítási törvény pontos .előírást tar­talmaz. Azért kénytelenek voltunk 1925- évi december 31-éyel összes járulékait beszün­tetni, amelyekét a szetei birtok értékének meghatározásánál a földhivatalnak kimutat­tunk. A földhivatal bérbe adta a szetei bir­tokot kisbérlőknek, van tehát jövedelme az ön jogos járulékainak fedezésére, ami ne­künk ninas, mert ezen birtok jövedelmeit nem mi kapjuk s a patrouátusi terhet más jogi személyre kárpótlás nélkül átruházni nem áll jogunkban. Azért sajnálattal értesítjük, hogy sem­miféle deputálumot nem adhatunk ki. mert nincs ehhez jogunk. Centrálna správa kát. cirkevnych velkostatkov. (olvaslu’.i'.■.lövi aláírás). Kein füzünk most bővebb kommentárt e „famózus" határozathoz, visszatérünk még e tárgyhoz. Úgy értesültünk, hogy7 e famó­zus határozat Richter János szenátor refe­rálása alapján a magyar nemzeti párt kath. egyházpolitikai szakosztályának legközelebb tartandó gyűlése elé kerül s onnan interpel­láció alakjában a nemzetgyűlés elé terjesztik. Felhívás az őslakossághoz) A választók név­jegyzékét. júniusban ismét közszemlére teszik ki. A városokban a házak kapui alatt és a választási irodában, a vidéken pedig a községi elöljáróság helyiségében. Minthogy a választói jog igazolásá­hoz az illetőségi bizonyítványnak és a bejelentő- lapnak előmutatása szükséges, fölhívjuk már mos­tan azok figyelmét, akiknek neve a legutóbbi al­kalommal kimaradt a névjegyzékből, hogy hala­déktalanul szerezzék be ezeket, az okmányokat. A közönség tájékoztatására közöljük, hogy választói joga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki 21-ák életévét 1926 december 31-ig betölti és leg­alább 3 hónap óta (tehát legalább 1926 március lo-ike óba) lakik a községben. Mindenkinek köte­lessége előre gondoskodni árrá], hogy neve ki ne maradjon a választók névjegyzékéből. A szükséges felvilágosításokkal készséggel szolgál Pozsonyban az országos keresztényszocialista párt központja, vidéken pedig a pártszervezetek (a kerületi és helyi titkárok). Az országos keresztényszocialista párt központja (Pozsony, Hosszu-ufcca 23. II.). Páris, április 21. A lapok rendkívül so­kat foglalkoznak a marokkói béketárgyalás­sal. Rámutatnak arra, hogy a riffkabilok nem tesznek egyebet, mint huzzák-halasztják a megegyezést s azt se bánják, ha ellentmon­dásokba keverednek. Egyrészt elismerik a szultán autoritását, másrészt azonban admi­nisztratív autonómiát követelnek. A Petit Párisién szerint Abd el Krím a tárgyalásokat májusig akarja húzni, ad­dig az ideig, amikor Afrikában megkez­dődik a nyári hőség, amelyet a francia csapatok nem igen bírnak ki. míg a riff katonák nyáron is kitünően operálhatnak. A Gaulois szerint kényszeríteni kell a riff vezért, hogy igen vagy nemet mondjon. Per- tinax az Echo de Paris-ban azt írja, hogy a helyzet kezd rendkívül nyugtalanítóvá válni. Abd el Krím egyrészt kitolja a tárgyalásokat és így komplikálja a franciák helyzetét, más­részt kérdés, hogy Briand meddig fog tudni ellenállni a, szocialisták és a radikálisok követeléseinek, akik békés és engedé­keny megoldást akarnak. A belpolitikai baloldali nyomás különösen akkor fog érezhetővé válni, ha Simon tábornok, a tárgyalás vezetője, kénytelen lesz a riffkabilok huzavonája miatt szigorú rendszabályokhoz nyúlni. Amint a Iran- ciák kérlelhetetlenséget mutatnak a ma­rokkói fronton, Párisban a baloldal azon­nal megbuktatja a kormányt. Az emberi jogok ligája tegnap gyűlést tar­tott Párisban, amelyen Roule tanár, aki csak az imént tért vissza Marokkóból, kegyetlen­nek és igazságtalannak bélyegezte a francia és spanyol békeajánlatot. A liga határozatot hozott, melyben kéri a kormányt, hogy min­dent meglegyen a marokkói igazságos és ál­landó béke érdekében. A liga elitéi minden bódítást és követeli, hogy a riffvidéken autonómiát léptessenek életbe. Ugyanakkor azt is kívánja, hogy a francia kormány haladéktalanul hozza nyilvánosság­ra a békefeltételeket. Elkészült az iskolareform javaslata Az iskolaügyi minisztérium elkészítette a nemzeti iskolák létesítéséről és fentaításá- ról, valamint az iskolalátogatásról szóló tör­vényjavaslatot. A javaslat 345 szakaszból áll és nyolc részre oszlik. Az általános rész a nyilvános nép- és polgári iskoláikkal, a to­vábbképző tanfolyamokkal és a nemzeti ki­sebbségeknek a nyilvános népoktatás terén fönálló jogaival, az iskolai élesítés közigazga­tási eljárásával, továbbá a nemzeti iskolák létesítésével, ezek fentartásával, végül a köz­ségek és az állam iskolaügyi hatáskörével foglalkozik. Az ötödik főrész az iskolalátoga­tásról szól, a hatodik a magán nemzeti isko­lákról, a hetedik a liázitanitásról s a nyolcadik az átmeneti határozatokról. Á javaslatnak unifikáló jellege van. mert eddig összesen 44 törvény volt érvény­ben, amelyeknek rendelkezései igen gyakran eltértek egymástól. Ezt a hatalmas javaslatot parlamentáris tár­gyalása előtt még az érdekelt körök is meg fogják vitatni. Az általános rendelkezések közt azt írja elő a javaslat, hogy nyilvános népiskolák ott létesítendők, ahol négykilométeres körzetben negy­ven iskolaköteles gyermek van. Ha egy ilyen körzetben magán felekezeti iskola van ugyan, azonban legalább 30 tanköte­les gyermek szülői a* felekezeti iskola látogatása ellen nyilatkoznak, úgy a me­gyei iskolatanács nem akadályozhatja meg a nyilvános iskola felállítását. Ennek a rendelkezésnek különösen Szloven- szkón lesz nagy jelentősége. Nyilvános iskola létesítését csakis akkor engedélyezheti a megyei iskolatanács, ha valamennyi iskoláién tar tő faktor kötelezi magát a költségek fedezésére. Ily iskola lé­tesítésének az is föltétele, hogy a kötelező iskolák fejlesztésének útjában ne álljon. Az iskolaügyi miniszter nyilvános iskolát ott létesíthet, ahol ezt szükségesnek találja, még akkor is, ha nincsen negyven iskolaköteles gyermek az illető vidéken. Ily iskolák veze­tése közvetlenül a minisztérium hatáskörébe tartozik. Ez a rendelkezés elsősorban a nemzeti kisebbségek részére felállítandó iskolák­ra vonatkozik. Ha az iskolakötelesek száma növekszik és a kisebbségeknek törvényes jogigényük van egy iskolára, úgy az ilyen nyilvános iskolák kötelező iskolákká változtathatók át és a költsé­gekét részben az állam, részben pedig az iskolafentartób viselik. A népiskolák tanitásnyelvét a megyei iskola- tanácsok állapítják meg. Az aiapelv az, hogy egy bizonyos nem­zetiség részére felállított iskola tanítási nyelve az illető nemzetiség nyelve, más­különben az iskolanövendékek abszolút többségének anyanyelve a mérvadó. Az osztályok számát a növendékek szá­ma szerint állapítják meg. Egy osztályban az 1926—27, tanév végén legfeljebb 80, az 1931—32. tanév végéig pedig legfeljebb csak 65 tanuló lehet. E határidőik után 50—60-ra szállítják le a létszámot. Ideiglenes vagy végleges párhuzamos osztályokat csakis a megyei iskolatanács beleegyezésével, a minisztérium által igazgatott iskoláknál pedig a miniszter engedélyével lehet létesíteni. Az 1931—32. tanév vége előtt nem sza­bad véglegesen felállított osztályokat beszüntetni. Közös, fiú- és leányiskolák csak abban az esetben maradhatnak meg, ha az illető is­kolakerületben külön fiú- és külön leány­iskola létesítése nem lehetséges. A koeduká- ciős iskolákat tehát csak eltűrik. Nyilvános iskolát az iskolaügyi miniszter engedélye mellett csakis abban az esetben lehet meg­szüntetni, ha fentartásának előfeltételei már nincsenek meg. A további rendelkezések a népiskolák tanitőkarának egybeállításáról szólnak. A tervezet továbbá javasolja a nyilvános isko­lák alábbi fajainak összevonását: a történel­mi országokban az eddigi nyilvános iskolá­kat, amelyeket a községek vagy tartományok tartottak fenn, az eddigi állami kisebbségi is­kolákat, Szlovenszkó népiskoláit és felekezeti iskoláit. (Folytatjuk.) Tiltakozás a vasárnapi munka- szünet megsértése ellen Kassa, április 21. A kassai kér. szoc. keresk. és nisgánalk. szak- szervezete folyó hó 18-án a vasárnapi munkaszü­net érdekében tiltakozó gyűlést tartott Bariók István elnöklésével. Ványai István szakszervezeti titkár hoszabb beszédében ismertette a kereske­delmi alkalmazottakat ért sérelmet és nagy tet­széssel fogadott beszéde után a következő határo­zati javaslatot terjesztette elő: A kér. szoc. kereskedelmi és magánalkalma - zoitak szakszervezete tiltakozik az állam szociális törvényeinek és rendeletéinek megsértése ellen, tiltakozik a kereskedők azon törekvése ellen, hogy az üzleteket vasárnapokon is nyitva tartsák és alkalmazottaikat azokon a napokon is foglalkoztassák. Az 1921. augusztus 24 -től joghatályos és 1922. március hó 18-án kihirdetett 80. számú nemzetkö­zi egyezmény 2. §. első bekezdése szerint-. ,,az alkalmazottak munkaideje a napi 8 órát, vagy a heti 48 órát meg nem haladhatja". A vasárnapi munkasziinetről szóló 1891. évi XIII. t. c. rendel­kezései most is érvényben vannak, csak be nem tartatnak. A határozati javaslatot Fcselár József módosí­tási. indítványával kibővítve egyhangúlag elfogad­ták. A bánsági magyar iskola­kultúra haldoklása A Temesvári Déli Hírlap tegnapi 4záma szomorú statisztikát közül a megszüntetett bánsági magyar iskolákról és az ezáltal iskola- nélkül maradt tanulókról. A statisztika sze­rint a főgimnáziumok közül megszüntették a temesvárit 580, a lugosit 420 és a karánsebe- sit 280 tanulóval és megszűntnek lehet tekin­teni a temesvári piarista főgimnáziumot is magyar szempontból azért, mert az alsó osztá­lyokat évről-évre fokozatosan románositják. A felső leányiskolák közül megszüntették a temesvári állami felsőbb leányiskolát 280, a Mi Asszonyunkról elnevezett zárda katolikus felső leányiskoláját 290 tanulóval. A polgári fiúiskolák közül beszüntették a deltái polgári iskola működését 120 tanulóval, a lapi polgá­rit 182, az olcsvait 196, a perjámosit Í30 és a karáusebesit 126 tanulóval. A felső kereske­delmi iskolák közül beszüntették az 1873 óta fennálló temesvári állami felső kereske­delmi iskolát és a zárdái női felső kereske­delmit. A magyar népiskolák közül 1923-ban 23 volt állami, 2 községi, 7 katolikus és 4 re­formátus. Ezek ma már csak papiroson van­nak meg. A törvény szerint ugyanis az első két osztályban tisztán magyarul kellene taní­tani, a felső osztályokban csak bizonyos tár­gyakat románul, azonban a volt magyar taní­tókat elbocsátották állásukból és helyükbe ro­mánokat tettek, akik a törvényt felsőbb segít­séggel nem respektálják. v ^(S6M6RSKA:TOVARNAor RUM-A* U K6 RY; UC • s P0i- ' RUM' 6 $■ Ü KOAGY/i R- H-T. ‘ROZNAVA Mandarin — Triple-Sec — Curacao — Cacao — Dió-Créme — Karlsbadi keserű — Cherry [ Rozsnyói vasas-gyógyiflrdő és hidegviz-gyágyintézet, klimatikus gyógyhely, ggolnava-Ressnyö, (Szlevenukö) | Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migTaine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger szine felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ké, — Posta, tá- I virda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál V- , a Fürdőigazgatófiág.

Next

/
Thumbnails
Contents