Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-20 / 90. (1128.) szám

^Ar&APHIMlAD Mai sxámunk 10 oldal V. évf. 90. (1128) szám ■ Kfidd ■ 1926 április 20 * Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul \2i\\\. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Skrzynski bukása A szocialisták Seheteflonné teszik a kormány helyzetét — Választás csak a Jobboldali vagy baloldali diktatúra kozott lehet Varsó, április 19. Az a pártkoalició, amelyre a Skrzynski-kormány épült, vasárnap este fölbomlott. A szocialista vezérek a kabinet egy külön ülésén, amelyen a koalíciós pártok vezetői is résztvettek, kijelentették, hogy a polgári pártok pénzügyi szanálási ter­vét nem fogadhatják el és egy ezzel ellentétes szocialista program elfogadását követelik. Mivel megegyezés nem történt a két irány között, a szocialista pártok kijelentették, hogy kilépnek a kormányból. Magatartásukat nemcsak a pénzügyi kérdésekben uralkodó ellen­téttel okolták meg, hanem egyéb politikai ellentétekkel is, igy elsősorban a Pilsudsky- esettel. A Skrzynski-kormány minden valószínűség szerint lemond. A parlamenti körök hangulata rendkívül izgatott. A belpolitikai helyzet talán a legleszültebb a lengyel állam megalakulása óta. Igen sok előkelő fórum azt gondolja, hogy a helyzet pillanatnyilag érett mér akár baloldali, akar jobboldali diktatúrára Olasz-török háborús hírek Részleges mozgósítás Angorában — Mussolini hódítani akar — Németország a törökök egyetlen barátja London, április 19. Konstantinápolyból érkezett jelentések szerint az angórai kor­mány részleges mozgósítást rendelt el. A Daily Telegraph úgy értesül, hogy egyrészt be­hívták a hadsereg kötelékébe tartozó 21 és 22 éves fiatalembereket, másrészt négy öre­gebb tartalékos korosztályt. Angol katonai szakemberek a bevonult legénységet 120.000 főre becsülik. Londoni török körökben óriási az izgalom. A lap szerint a Foreign Office-en is fokozott figyelemmel követik a kisázsiai eseményeket, mert nem lehetetlen, hogy ott a közel jövőben komoly harcokra kerül a sor. A konstantinápolyi lapok igen pozitív formában Írnak arról, hogy Olaszország és Törökország között a háborús konfliktus küszöbön áll. Rámutatnak arra, hogy a harcot Róma provokálja és ámbár a helyzet nem abnormális, mégis mindenáron bonyodalmat akar előidézni. A jobb érzésű lapok nem hiszik, hogy Olaszország ok nélkül támadást kezd Törökország ellen, de ők is figyelmeztetik a török nemzetet, hogy minden eshetőség­re fel kell készülnie. Bizonyos, hogy Kemál elnök a pompásan szervezett, jól felszerelt és fegyelmezett hadseregnek több uj erőforrást nyitott s Mussolini esetleges támadását jó néhány százezer főnyi lelkes sereg fogja fogadni. További lapjelentések szerint Törökországot egy olyan hatalom, amely szeretne An- góra barátjaként szerepelni, arra ügyelmezteue, hogy Olaszország Angórát még Német­ország népszövetségi belépése előtt háborúra akarja kényszeríteni, hogy a gyorsan kiví­vott előnyökkel Európát fait accomplit elé állíthassa. Ha Németország bejut a tanácsba, egy török-olasz háború esetén okvetlenül a török érdekek védelmére kelne s igy nagyon megnehezítené Mussolini helyzetét Éppen e zért már most háborúra szeretné juttatni a régi ellentéteket. Ugyanekkor arra is figyelmeztették Angórát, hogy Németországon kívül egyetlen más hatalom sem kel pártjára Törökországnak a népszövetségnél. Prága és Varsó aggódik a német-orosz szerződés miatt London és Páris már belenyugodott — Stresemann nagy beszéde a birodalom külpolitikájáról Névtelen katonák Hetedik esztendeje éljük a kisebbség tragédiás életét. Felkészületlenül ért mind­nyájunkat a nagy csapás, nem hittünk a vá- teszek komor jóslataiban, nem ismertük fel prófétáink szörnyű rémlátásait. Amikor az­után a nagy katasztrófa bekövetkezett, itt maradtunk földresujtottan, rettenetes ma­gunkra hagyottságunkban, hit nélkül, erő nélkül és akarat nélkül. Amikor mindenki elvesztette bátorságát és vagy elmenekült a magyar élet pusztuló virányairól, vagy csüg­gedten vonult vissza a közélettől, a magyar sajtó állott ki az óceán hullámain tört kor- mánylapáttal vergődő hajó fedélzetére, hitet öntött a csüggedőkbe, megacélozta az akara­tokat, kijelölte a messze célt, a boldog révet, amelyben végre biztonságba juthatunk. Most már beszélhetünk az első évek emberfeletti erőfeszítéseiről, hiszen azok az idők már a történeleméi; elmondhatjuk, hogy börtön, in­ternálás, szenvedés, nyomorúság volt az osz­tályrészünk, mert bátran s önérzetesen küz­döttünk az emberi jogok teljességéért. Hét éven át szerényen elrejtőztünk az ólomsorok mögött, mi szürke, névtelen katonák vol­tunk, mi nem kértünk részt sem az ünnepel- tetésből, sem a sikerből, nem kértünk és nem vártunk jutalmat, mert azt valljuk, hogy amit megtettünk s megteszünk az eltiportak érdekében, a jogtalanságok megszüntetésé­ért, egyszerű kötelességünk. A pompeji ása­tásoknál a méteres hamurétegekben meg­találták az őrtállő római katona álló alakját. Körülötte hullottak a lapilik, zuhogott a hamueső, kétségbeesett összevisszaságban menekültek férfiak, nők, állatok s a katona lábát keményen nekifeszitve a lándzsájának, ottmaradt a poszton, amelyre állították. A nevét nem ismerjük, dicsőségét nem zengték meg a császári udvar bérrel fizetett dalosai, de mi mégis a történelem nagy héroszának valljuk e névtelen hőst, aki ezer fenyegető halál torkában az utolsó pillanatig teljesítet­te kötelességét. Hét évig szerényen elbújtunk az ólom- sorok mögött, nem vettünk részt a hétköz­napi élet zsibvásárján, nem kábított el a konjunkturás idők aranyláza, nem szédített meg a kötelességmegszegésre csábitó szirén­ének, mi egyszerűen betöltöttük a hivatásun­kat, a papírlapok tízezreit róttuk tele sürü sorokkal, amelyekben jogot, életet követel­tünk szenvedő nemzettársainknak. Ha eszme indult hóditó körútra, mely a magyar kultú­ra fejlesztését vitte előbbre, mi voltunk az eszme magvetői, ha magyar testvéreink jo gaiért, az állampolgárságért, nyugdíjért, a jobb megélhetésért kellett verekednünk, mi állottunk az első harcvonalba. Sebeket kap­tunk és olyan ritkán tapasztotta be azokat a gyógyító ir, nem volt sem éjjelünk, sem nap­palunk, küzködtünk, nyomorogtunk, dolgoz­tunk. Ez a kötelességünk volt, nem várunk érte sem jutalmat, sem elismerést. De az az egy engedtessék meg .nekünk, hogy ezen a helyen, melyen mindig a közélet nagy problémáit fejtegettük, most az egszer magunkról is beszéljünk. Engedtessék 'meg, hogy ráirányítsuk a magyarság közvéleményé­nek a figyelmét arra a nagyjelentőségű ese­ményre, amely a tegnapi napon Pöstyénben lezajlott. A magyar sajtó becsületes munká­sai hét év óta elsőizben ültek le mint testvé­rek a zöld asztalhoz és kimondották, hogy egységes szervezetben tömörülve biztosítják kari érdekeiket. Most, amikor az egység nagy erkölcsi erejével odaállunk a magyar társadalom elé, reméljük, hogy minden oldalon rokonszenv- vel találkozunk s a magyar társadalom sziv- vel-lélekkel támogatni fogja törekvéseinket. London, április 18. A Times úgy értesül [ a német-orosz szerződésről, hogy Cham-! berlain és a londoni külügyi hivatal nem tekinti kedvezőtlenül annak megkötését és beleegyezésüket tudatták is a berlini angol és a londoni német nagykövettel. A német kormány e keleti szerződés megkötése előtt tudomására hozta az eseményeket a locarnói szerződés aláíró hatalmainak, azaz minden tekintetben eleget tett a megállapodásoknak és igy valószínű, hogy a német-orosz egyez­ség teljes szövegének közlése az utolsó ké­telyeket is el fogja oszlatni. A Times szerint a helyzetet csak az komplikálja, hogy a locar­nói szerződés még nem vált hatékonnyá. Prágában és Varsóban bizonyos kételyek merültek fel a német-orosz megállapo­Ha anyagi helyzetünk javításáért küzdünk, a társadalom érdekében is tesszük ezt, mert csak az a magyar újságíró végezheti el itt nemzetfentartó munkáját, akinek anyagi exiszíenciája szerény keretekben biztosított. Szervezkedésünk ideális javakat céloz, a ma­gyar újságírói kar anyagi, erkölcsi és kultu­dással szemben s az ottani kormányok e kételyeikről értesítették is a londoni és a párisi beavatott köröket. Ezzel szemben a francia kormány álláspontja valószínűen nem igen különbözik az angolokétól. Stuttgart, április 19. Stresemann dr. birodalmi kancellár rövid ideig a tavaszi pompában viruló Locarnóban tartózkodott. Visszaérkezésekor a stuttgarti német nép­párt ülésén nagy beszédet mondott, amely­ben pontosan vázolta a birodalmat érintő külpolitikai eseményeket. A külügyminiszter hangsúlyozta, ho^y a genfi ülésszakkal a berlini külpolitika egyáltalán nem került rosszabb helyzetbe rális helyzetének fölemelését s bizton tud­juk, hogy nemes törekvéseinket minden igaz magyar ember őszintén fogja felkarolni. Mi, a hivatás testvéri szövetségébe ková­csolt magyar újságírók bizalommal, hittel és szent akarással haladunk tovább a köteles- ségteljesités utján. és a külföld még mindig kedvezően Ítéli meg a német béketörekvéseket. A rajnai paktumban részes államok a birodalmat különben is úgy tekintik már, mintha tényleg a népszövetség tagja lenne. Ez a körülmény igen fontos, mivel Briand a megszállott területen lévő csapatok számá­nak csökkentését annak idején a birodalom népszövetségi belépésétől tette függővé. Stresemann ezután a fölöttébb aktuá­lis német-orosz tárgyalások megvilágításá­hoz fogott. Ez a szerződés még nem kész és megiormulázás asem végérvényes. Csak annyiról van benne szó, hogy a rapallói alapelveket nem szabad veszni hagyni, sőt ki kell őket bővíteni. Az orosz és a német állam kötelezték magukat, hogy egymás ellen semmiféle agresszív cselekedetben n?:n vesznek részt. A német-orosz szerző­dés egyáltalán nem jelenti a locarnói poli­tika végét. A birodalom tudatta a locarnói hatalmakkal, hogy tárgyalásokat folytat Moszkvával s e hatalmak nem is ellenezték ezt. Sőt Németország olyan példát nyújtott e keleti szerződéssel, melyet a többi hata­lom a közel jövőben okvetlenül követni fog. Locarno Németország számára nem nyugati orientációt, hanem békepolitikát jelentett s ezért magától értetődő, hogy a birodalom a békés viszonyok kiépítése ér­dekében a keleti államokkal is tárgyalásba kezdett. Beszéde végén a külügyminiszter bel­politikai kérdésekről emlékezett meg és ki­jelentette, hogy nagyon szívesen venné, ha a német kormánykoalíció kibővülne. Szó sze­rint azt mondotta, hogy egyáltalán nem tilta­kozna a jelenlegi kisebbségi kormánynak akár jobbfelé, akár balfelé való kiterjesztése ellen. Ebből a kijelentésből kitűnik, hogy nagyon szívesen venné a német nemzeti párt kormánybavonását, ami igen érdekes, mert hiszen állandóan éppen ez a párt volt az, amely Stresemann külpolitikáját elgáncsolta. A legközelebbi kisantantkonferencla Belgrád, április 19. Nincsics dr. külügyminisz­ter Nagybecskereken kijelentette, hogy a kisan- tant legközelebbi konferenciája Veldesben lesz jú­nius közepén. A bukaresti belpolitikai változás­nak semmiféle kihatása sincsen a kisantant szer­vezetére nézve. Végül a miniszter azon nézetének adott kifejezést, hogv az Uzunovics kormány ok­vetlenül biztosítani tudja önmaga számára a par­lamenti többséget. Megszakadtak a marokkói béketárgyalások Páris, április 19. Aversan, Abd el Krím külügyminisztere, a Matin tudósítója előtt kijelentette, hogy kénytelen öt napos tárgya­lási szünetet kérni, hogy ezalatt értesíthesse Abd el Krímet a fegyverszünetről és a bé­kefeltételekről. A Havas ügynökség hivata­los tudósítója már értesült is arról, hogy a tárgyalásokat az első érintkezések után meg­szakították és a riff megbízottak repülőgé­pen Abd el Krímhez szálltak, hogy minél előbb megszerezzék a szükséges instrukció­kat. A Petit Párisién szerint az udzsdai bé­ketárgyalások első napja megmutatta, hogy Abd el Krim és az európai nagyhatalmak álláspontja között lényeges különbség vau. A legnagyobb nehézség Abd el Krim eltávo­lításában és a francia előőrsvonal bét kilo­méterrel való kitolásában rejlik. A riff meg­bízottak erről a két fel-tételről hallani sem akarnak, s epnek következtében a béketár­gyalások valószínűleg nem folvbatnak le oly gvors mederbjen, mint eredetileg tervezték. Érdekes, hogy Abd el Krim megbízottai mind fiatal emberek, a legöregebb — Had- dou — 88 éves, mig Avértana külttgvyiiimcz- ter csak 82. sőt egy Seddy nevű delegált csak 22 éves. *

Next

/
Thumbnails
Contents