Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-18 / 89. (1127.) szám

ffal számunk 16 oldal V. évf. 89. (1127) szám ■ Vasárnap ■ 1926 április 18 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havónta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Felelős főszerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága H., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Berlin—Moszkva—Hugóra Páris uj, hatalmas erőcsoport keletkezését látja — Stresemann lemond I — Csicserin döntő rohama a népszövetség ellen Tunisz A világsajtó egy hét óta behatóan foglal­kozik Mussolni afrikai utazásával. Közvetle­nül a római merénylet után, amely egy be­számíthatatlan ir asszonynak fanatikus tette volt, Itália miniszterelnöke, Európának ma kétségtelenül egyik legkiemelkedőbb, legro- busztusabb politikai vezéregyénisége, felszál­lott a Cavour páncélos cirkáló fedélzetére és Tripoliszba utazott, ahol a benszülött lakos­ság nagy ovációkban részesítette. A francia sajtó mérhetetlen idegességgel kiséri Musso- lininek az útját, amely ennek az esztendőnek valóban kiemelkedő külpolitikai eseménye. Mussolini az év elején egyik beszédében be­jelentette, hogy az 1926. év jelentős fordula­tot hoz Itália külpolitikájában, ez lesz Itáliá­nak napóleoni' esztendeje. A tripoliszi utazás szinte természetszerűen következett be. A fascista belpolitika a múlt év végével bezá­rult és Olaszországnak külpolitikai érdeklő­dése most kezdődik meg, tehát az északafri­kai utazás uj korszakot nyit. A duce elutazá­sa előtt a fascizmus bizalmi embereit egybe­hivatta és előttük nagy beszédet mondott, amelyben ezt a külpolitikai orientációt a kö­vetkező szavakkal jelentette be: „A mai vi­lágrendben uj princípiumot állítunk fel. Tisz­ta, kategorikus és definitiv ellentmondásban állunk a demokráciának, a plutokráciának és a szabadkőművességnek a világával, röviden az , 1789-iki principumok egész világával. Franciaország helyett, amely 160 esztendeje vitte a szót, most Itália ragadja magához az iniciativát." • Az északafrikai utazás tehát röviden azt jelenti, hogy Itália figyelmét most már a gyarmatpolitikára fordítja. Ezt természet­szerű szükségességnek mondjuk. Itália nyers­anyagkészlete, termelési viszonyai ugyanis nem olyan mértékűek, hogy 45 millió lakosá­nak megfelelő megélhetést nyújtsanak. Az európai államok kivándorlási statisztikájá­ban ma is Itália vezet és az az emberfölösleg, amelyet évről-évre az óceánon túlra átönt, évenkint 200.000 lelket tesz ki. Ez a 200.000 olasz állampolgár elvész az olasz nemzeti állam szepontjából. Természetes tehát, hogy a fascista Itália, amely a nemzeti eszmének legélesebb kifejezése, olyan politikát akar inaugurálni, amely mellett emberfölöslegét elhelyezhetné és annak megélhetést adhat a nemzeti zászló alatt. Ezért tartjuk mi termé­szetszerűnek, hogy a fascizmus belső fejlődé­sének kulminációja után, amely már bekö­vetkezett, Olaszország szükségszerüleg a kül­politikára fordítja figyelmét. Elsősorban az északafrikai partvonal jön figyelembe. Ez pedig kétféle jogon: a törté­nelmi fejlődés jogcímén és a politikai földrajz törvényei alapján. A politikai földrajz arra tanít, bogy egy tengerparti nagyhatalom olyan államot akar létrehozni, amely a ten­gert környező szárazföldeket is magába öleli. Szicíliától egy gőzhajójárásnyira van a virág­zó ' Tunisz tartomány, amelynek hatalmas nyersanyagkészlete és kifejlett mezőgazdasá­ga Olaszország fejlődésének nagy lehetősége­ket nyújt. A népességi viszonyok is az olasz aspirációkat látszanak igazolni, mert Tunisz 170.000 európai lakosa között leg­alább 120.000 olasz állampolgár és 50.000 a francia. A történelmi jogcím pedig Itália ol­dalán áll, hiszen a római impérium óta Afri­ka északi partvonala mindig Itália érdek­körébe tartozott. Franciaország éles sebet ej­tett Olaszországon, amikor 1881-ben meg­lepetésszerűen birtokba vette Tuniszt. Ez Róma és Páris között olyan szakadékot vá­gott, amelyet a világháború fegyverbarátsága sem tudott áthidalni. Franciaországnak ez a lépése hajtotta annak idején Itáliát Német­ország és Ausztria oldalára is. Paris, április 17. A Journal berlini tu­dósítója berlini külföldi diplomáciai körök­ből szerzett értesülései alapján szenzációs cikket közöl a német—orosz szerződésről. Ezt a szerződést úgy kell tekinteni sze­rinte, mint egy nj közeledésnek és egy uj politikai szervezkedésnek kiinduló­pontját. Az uj jelszó igy hangzik: „Ber­lin— Moszkva—Angóra!“ Ez a politikai kombináció egészen más helyzetet te­remt a népszövetségi tanácsban, sőt ma­gában a népszövetségben is, s Németor­szág helyzete tetemesen megváltozik Nyugateurópában. A Journal tudósítója szerint a német—orosz szerződés könnyen maga után vonhatja Stre­semann dr. külügyminiszter lemondását, aki ezt a keleti politikát nem helyesli telje­sen és nem vállalja az érte járó felelősséget London, április 17. A Daily Telegraph diplomata tudósitója jelenti, hogy Csicserin pillanatnyilag teljes erejével azon fáradozik, hogy regionális paktumokat kössön Orosz­ország és szomszédai között. Ezáltal a lo- carnói szerződés‘mintájára alkotott meg­egyezéseket el akarja választani a népszö­vetségtől. * A szovjet általános ofíenzivája a népszö­vetség ellen megkezdődött. London, április 17. Hetekig tartó tanács­kozások igyekeznek megegyezést teremteni az angol munkaadók és az angol bányamunká­sok között, de a britt szigeteken kiütött bá- nyakrizis, melyet egyrészt a szén dekonjunk­túrája, másrészt a munkások túlzott követelé­sei okoztak, még koránt sincsen elintézve. A kormány egész tekintélyét, hatalmát és min­den segélyforrását latba vetette, hegy ki­egyensúlyozza az impériumot fenyegető ka­tasztrófát s ha egyelőre sikerült is az általános sztrájkot lefújnia, bizonyos, hogy a veszede­lem még mindig a levegőben lóg. Ismert do­log, hogy Angliában a munkanélküliek száma óriási s hogy a drága munkaviszonyok nem teszik versenyképessé az angol szenet sehol a világon. Ehhez járulnak még a magas adók s a háború után szükségessé vált uj beruházá­sok, úgy hogy egyrészt a munka nélkül álló munkások, másrészt a piac nélkül dolgozó munkaadók, mindenre el vannak szánva, hogy követeléseiknek érvényt szerezzenek. A kor­mány .már eddig is óriási összegeket folyó­sított e munkások számára, ce tartós javu­lást ezek a pillanatnyi segélyek nem igen okozhattak. Baldwin miniszterelnök tegnap megláto­gatta a királyt windsori palotájában s ez a látogatás is mutatja, mily fontosságot tu­Mindenesetre a tuniszi aspirációk Euró­pa legválságosabb pillanataiban mutatkoz­nak. Itáliának olyan időszakban kell beavat­koznia a gyarmati állapotokba, amikor már megszilárdult konstellációkat talál, mikor te­hát minden kísérlet kiszámíthatatlan bonyo­dalmaknak magva lehet. Itáliának két kül­politikai támadási centruma van: Tunisz és Kisázsia. Kisázsiából lekésett és Igen nehéz dolga van a tuniszi aspirációk megvalósításá­val is. Ha a tripoliszi utazást optimisztikusan Amikor a többi hatalom látta, hogy Brock- dorff-Rantau gróf, moszkvai német követ si­kereket ért el az orosz—német szerződés tekintetében, a többi Oroszországhoz közel­fekvő állam diplomatái is azon igyekeztek, hogy hasonló megegyezésekre lépjenek. így azután ma valóságos garanciaszerzö- désháló készül Oroszország körül, amely még sokkal nagyobb kiterjedésű és Moszkva szempontjából sokkal döntőbb ellene, mint a locarnói szerződés volt Európában. Csicserin ellenakciója min­denesetre sikerültnek tekinthető, s ha a locarnói szerződés elszigetelte Orosz­országot Európától, akkor ezek az uj szerződések, melyekbe Németországon kívül Lengyelország, balti államok, a skandináv államok, a déli államok, sőt Középeurópa is beletartoznak, elszige­telik Angliát alapvető szovjetellenessé- gében. A Daily Telegraph cikke arról is beszámol, hogy a néhány hét előtt kötött lengyel-román paktum a német—orosz szerződés hallatára lényeges változásokat szenvedett, azaz mi­előtt ezi a lengyel— román megegyezést a parlamentekben ratifikálták volna, kiegészí­tették néhány Oroszországnak kedvező cik­kellyel. lajdonitanak beavatott körök a bányász- krízisnek. A londoni érsek pedig rendele­tet adott ki, amely szerint papjai a hí­vőkkel együtt mindenütt imádkozzanak a szerencsétlenség elkerülése érdekében. A kilátásokat ma már jobbnak mondják, mint napokkal ezelőtt, de még most is bizony­talan a megegyezés. A brüsszeli nemzetközi bányászszövet­ség végrehajtó bizottsága döntést hozott, a melynek értelmében azonosítja magát az an­gol munkások követeléseivel és utasitja az angol bányászszövetség elnökét, hogy önmaga vegye kezébe az ügyek intézését. Ezt a brüsz- szeli határozatot Angliában vegyes érzelmek­kel fogadták, ámbár tagadhatatlan, hogy bi­zonyos megnyugvást okozott Cook titkár hát­térbe szorítása és Hodge elnök előtérbekerü­lése. Cook, az angol bányászszervezet titka ra, a lehető legélesebb ellentétben él a mun­kaadókkal s mivel óriási befolyása van a mun­kásokra, sikerült eddig minden megegyezést meggátolnia. Hodge, a bányászszövetség el­nöke, már sokkal mérsékeltebb ember s a közelmúltban nyilatkozatot adott, melyben kijelentette, hogy mindent el kell követni ; békés megoldás érdekében. Egy legújabb je­lentés szerint sikerült egyezséget kötni egyes részletkérdések tekintetében. A helyzet sulv­epizódnak is tekintjük, meg kell állapíta­nunk, hogy Európa külpolitikai horizontja rendkívül borús. Locarnótól megfosztott a genfi balsiker, Oroszország most is kiszámít­hatatlan szfinksz, Itália nagyhatalmi törekvé­sei most kezdenek érvényesülni, minden okunk megvan arra, hogy védekezzünk egy újabb európai kataklizma veszedelmétől. A felelősség Európa népeinek és kultúrájának sorsáért most teljes egészében az úgyneve­zett győztes nagyhatalmak vállán nyugszik. pontja pillanatnyilag a munkaadók részén van s az ő álláspontjuktól függ az elintézés. A kormány egyik tagja kijelentette, hogy a munkaadók ugyancsak mindent el fognak kö­vetni a katasztrófa elkerülésére. A Themse parttól végig London utcáin egész az Albert magaslatig ma az angol asszonyok óriási tűntetöfelvonulást ren­deznek, melynek jelszava: „Béke az iparban!“ Az asszonyok a sztrájkok és a kizárások ellen fognak tüntetni. Beavatott körök szerint legalább 30.000 asszony vesz részt a nagy felvonuláson, melyet & Womans Guild of Empire rendez. Ma reggel számos különvonat érkezett Londonba, amelyek tömegesen hozták az asz- szonyokat a vidékről, még Skótcrszágból is, ; hogy a bányászok hozzátartozói rószvehesse- nek e nagy tüntetésen. A munkások egy ré- I sze állítólag meg akarja zavarni ezt a sztrájk ellen irányuló asszonytüntetést. A rendőrség részéről óriási előkészületeket tettek, hogy a tüntetés nyugodt lefolyását biztosítsák. A kisantant fontos tanácskozás előtt? A zágrábi Obzor jelenti, hogy a kis- antant igen fontos tanácskozásokat készít elő. Bukaresti politikai körökben megerősí­tik a hirt, hogy Románia megújítja szerződé­sét egyrészt Csehszlovákiával, másrészt Ju­goszláviával, mert a Prágával kötött szerző­dés júniusban jár le, a Jugoszláviával kötött pedig szeptemberben. Románia arra törek­szik, hogy a régi szerződéseket minden vál­tozás nélkül hosszabbittassa meg. A kisan- tant konferenciája a román kormány kérésé­re júniusban lesz, nem pedig májusban, ahogy eredetileg tervezték. A bukaresti poli­tikai körökben erős áramlat van, mely arra törekszik, hogy a kisantantot föltétlenül bő­vítsék ki Lengyelországgal. Englis az adóhátralékokról Prága, április 17. Samek szociáldemo­krata képviselő interveniált Englis pénzügy- miniszternél a be nem fizetett adók ügyében. Pénzügyi körökben ugyanis az a hir terjedt el, hogy a pénzügyminisztérium ez év folya­mán mindenáron behajtatja az összes adó­hátralékokat. Englis pénzügyminiszter az in­tervencióra kijelentette, hogy az adóelőírá­sokat föltétlenül ez évben végre kell hajtani, de nem kötötte magát ahhoz, hogy az összes adóhátralékokat az év végéig be is kell fizetni. A pénzügyminiszter az adórendezés­től reméli az államháztartás egyensúlyának bejyreállitását. Románia szövetséget köt Olaszországgal Bukarest, április 17. Mikilenu külügy­miniszter tegnap fogadta a sajtó képviselőit s nyilatkozatot adott programjáról. Kijelen­tette, hogy az előbbi kormány politikáját fogja folytatni. Örömét fejezte ki, hogy a len­gyelekkel kötött szerződést megújították. Lengyelország jóviszonya a kisantant álla­maihoz megkönnyíti a kisantanthoz való csatlakozását. A kisantant államainak konferenciája junius 17-én lesz Veldesben, .Jugoszláviában, s ezen a szerződés megújítását fogják tár­gyalni. A külügyminiszter kijelentette még, hogy Románia szövetséget akar kötni Olaszország­gal. Oroszországnak is hajlandó paktumot felajánlani, de a szovjetuniónak respektálnia keli Románia területi integritását. Az angol bányászok döntő napjai A széfikrizss könnyén katasztrófába sodorhatja Nagybrifániát — Harmincezer asszony tüntetése a sztrájk ellen — Cook főtitkár sötét szerepe

Next

/
Thumbnails
Contents