Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-17 / 88. (1126.) szám

7 1926 április 17, szombat. l>M<DűJV\A&^ARHfRIiAE A mahrischoötraui importőrök a Mór- genzeitungban siránkozó cikket közölnek arról, mily husdrágaság lesz, ha a beviteli tilalom továbbra is fönn marad. A cikk sze­rint hetenként 12.000 lengyel marha jött be Csehszlovákiába. De Bukovina is szállít he- tenkint Prágának, Brünnek és Mahrisch- Ostraunak 300—500 darab príma ökröt. * ’Amig a lengyel és a bukovinai, valamint a romániai marha és hús eláraszt mindent, addig a mi gazdáink nézhetik hízott ökrü­ket az istállókban, gyönyörködhetnek a szép jószágban és várhatják a végrehajtót. Aki azzal érvel, hogy a beviteli tilalom foly­tán emelkedni fog a hús ára, az nagyon téved, mert a nagy behozatal ellenére a hús ára még alig ment le. Csupán az élő marha ára esett. Egy kiló prima hús még mindig 12—13 korona, a gyengébb minségü 10 ko­rona, a nagyon gyenge 8 korona. A mészá­rosok e húsárakat a fogyasztási, forgalmi, jövedelmi adókkal és a vágóhídi meg hus- vizsgálati illetékekkel okolják meg. A máhr.- ostraui importőröknek nem keli attól fél­niük, hogy mezőgazdaságunk nem birja el­látni az ottani piacot. Csak jöjjenek ismét Kelets/.lovenszkóra vásárolni és a kormány támogassa a gazdát, adjon fuvarkedvez- ményt a mezőgazdasági termelvények szá­mára. amint azt a lengyel kormány teszi. Ugyan, igy állunk a gabouanemüekkel, főképpen az árpával, amelynek már régi idő óta az olmützi malátagyárak voltak a vevői. Itt egyrészt a lengyel konkurrencia, másrészt a magas fuvardijtétel teljesen ki­szorította a keletszlovenszkói árpát az ol­mützi piacról, mert hiszen a fuvardíj Kas­sától Prágáig drágább, mint Triesztből Prá­gáig. A mezőgazdaság részére szükséges cik­kek, melyek többnyire kartelek kezén van- . nak, még mindig tartják a régi árakat. Csak a szuperfoszfát műtrágyát említem, amely­nek kilogramm százaléka ab gyár még min­dig 3.70 korona. Hol van még az egvébb szükséglet, a gépek, gépalkatrészek, vas, olaj, zsir, ruhanemű stb? De mindezeket fölülmúlja az elviselhetetlen adó, amely olyan arányban csökkenne, mint ahogy csök­ken a mezőgazdaság jövedelmezősége, hanem éppen ellenkezően évröl-évre növekedik- Legszomorubb fejezete áz adózásnak az, hogy a vagyondézsmát, a jövedelmi és for­galmi adót a jobb gazdasági konjunktú­rákkal bíró esztendőkre visszamenően csak most vetik ki és a nagyon is kritikus kon­junktúráin évben kíméletlenül be is hajt­ják. Ennek a kíméletlen adóztatásnak rövi­desen az lesz a vége, hogy gazdáink pénz helyett terményeinket fogják az adóhivatal­it ha vinni. -­Bámulnunk kell azon a nemtörődömsé­gen, amellyel gazdasági válságunkat kezelik és csodálkozunk azon, hogy még nem vándo­rolt ki minden ember Kanadába. A lengyel marhának behozatali tilalmát az ottani gaz­dakörök a legnagyobb felháborodással fogad­ták. Látni lehet ebből, hogy mennyire védi a lengyel kormány gazdaközönségét. A cseh­szlovákiai német gazdák a Magyar Nemzeti Pártba tömörült magyar gazdákkal együtt már régen figyelmeztették a kormányt a lehetetlen állapotokra. Mayer képviselő és társai s a német és magyar klub tagjai még januárban interpellációt intéztek a földmi- velési miniszterhez, melyben a szilárd gaz- daJÉüíTi vámokat sürgetik. A német gazdák legfőbb szerve a Geschaftstelle dér deut- schen Land- und Forstwirtschaft 1926. febru­ár 18-án tartott üléséből felhívta a kormány figyelmét az áldatlan állapotokra. Végre a kormány is ráeszmélt de nagyon későn — hogy a gazdatársadalmon segíteni kell, mert különben teljesen eladósodik, elszegé­nyedik, tönkre megy. A telekkönyvek tele vannak az újabb keletű adósságok betáblá- zásaival. Nagyon jól volt informálva a pénz­ügyminiszter, mikor azt mondotta, hogy sze­gényebbek vagyunk, mint voltunk. Ám tes­sék az államháztartást is úgy berendezni, hogy szegények vagyunk és nem bírjuk a nagy megterhelést. Amikor a mezőgazdaság a szilárd vámokat a leghatározottabban követeli, akkor nem kíván mást, mint amit az ipar élvez- A vámok azonban nálunk nem elégségesek, mert szükség van a fuvardíj- tételek leszállítására, a mezőgazdasági hi­telkérdés megoldására és a kamatláb le­számítására is. De mindezekfölött hiába panaszkodunk, Prága mindezt nem látja, nem ismeri, mert Prága jól él! Prágában összpontosul mindeu forgalom, minden vagyon és minden érték. Prága jólétét mutatja az az érdekes statisz­tikai adat, melyet ScheÜnger prágai egész­ségügyi tanácsos számított ki és amely azt így fiatalít és szépít a ft C0^all-créme Corali-pudw ööüll-szappan FSlerakat a C. S. R. ■ ' résrére: Vörös Rák gyógy tár, Bratislava. tanúsítja, hogy egy prágai lakós átlag 98_ kg. húst fogyaszt évenként, mig a háború előtt a husfogyasztási átlag 63 kg. volt. Ezzel szem­ben a főzelék fogyasztása, beleértve a bur­gonyát is, 96 kg.-ra csökkent a háború előtti évek 250 kilogrammos kvótájával szemben. Németországban a húsfogyasztás békében 45 kg. volt, most 42. Angliában 54, Amerikában 56 kg. húsfogyasztás esik egy lakósra, csupán Ausztriában fogyasztanak többet, mint Prá­gában, mert ott fejenként 111 kg. húst esz­nek meg. Csehszlovákia és Svájc közötti kereske­delmi vonatkozások. Zürichből jelentik: Nagy föltünést keltett a „Baseler Nationalzei- tung“ „Schwierigkeiten in Prag" cimü cik­ke. A cikk megállapítja, hogy Svájc a háború után Csehországgal, Morvaországgal és Szi­léziával azonnal fölvette a régi kereskedelmi kapcsolatokat és különösen cukorexportban egyike a legjobb üzletfeleknek. Ezzel szemben fennáll az a tény, hogy a csehszlovák piac a svájci kiviteli termékek elől elzárja magát. 1925-ben a Csehszlovákiából való behozatal 93 millió frankot tett ki s ezzel szemben a svájci kivitel csak 34.9 millió frankot. Esze­rint Svájc Csehszlovákiából háromszor annyit importál, mint amennyit ebbe az országba exportál. Emellett Svájc cukorszükségletének háromnegyedrészét csehszlovák cukorral fe­dezte. 50 millió frankot tett ki a csehszlovák cukorkivitel Svájcba. Ez a tarthatatlan hely­zet arra vezethető vissza, hogy a csehszlovák ipar a hazai piactól minden külföldi versenyt elzárni törekszik. A csehszlovák protekcio­nizmus nem a régi háboruelőtti ipart védel­mezi meg, hanem az uj konjuukturaipart, ami arra vezetett, hogy a svájci gép, csokolá­dé, textil és vegyiszer kivitel Csehszlovákiába majdnem teljesen megszűnt Svájc ezzel szemben liberális vámpolitikát folytat. A svájci delegátusok a csehszlovák delegáció­nak azt a kötelező ígéretet tették, hogy abban az esetben, ha a csehszlovák iparosok eláll­nak az elzárási politikától, a svájci cukorvá­mot nem fogják emelni. A helyzet tehát az, hogy Svájc Csehszlovákiának továbbra is biztosítja a cukor, a maláta és más termé­kek kivitelét, ha ezzel szemben a svájci ki­viteli iparnak csehszlovák részéről kedvez­ményeket tesznek. Amennyiben ez meg nem történik, a svájci cukorpolitika képtelen lesz átorientálódni. Egy igen csekély cukor- vámemelés szükséges csak ahhoz, hogy Csehszlovákiának eddigi svájci helyzetét, amely szerint Csehszlovákia volt a helyzet ura, gyökeresen megváltoztassa. Ebben az esetben a vámemelés csuk Csehszlovákiával szemben történne. Sajnálatos volna, fejezi be a lap, ha a kereskedelmi szerződési tárgya­lások Svájc és Csehszlovákia között meghiú­sulnának, mert a két köztársaság gazdasági tekintetben egyenesen ideális módon kiegé­szíti egymást. A kiviteli szénleadáa megszüntetésének kér­dése. Az egyesült bányamunkásszövetségek kihall­gatásra jelentkeztek a miniszterelnöknél. Ezen ki­hallgatás alkalmával újra azzal a követelménnyel fognak előállni, hogy a kiviteli szénleadásokat azonnal szállítsák le, amint azt már többször kér­ték és megokolták. A mai helyzet olyan, hogy ha a kiviteli szénleadás továbbra is teljes mértékben megmarad, ez a tény az egész bányaipamak nagy veszteségeket jelentene és úgy a kiaknázást, mint a forgalmait nagyon kedvezőtlenül befolyásolná és ezáltal a munkások helyzetét rosszabbifaná. A köz­benjárás aranyival is érdekesebb, mert hír szerint ezt a kérdést csak júniusban akarják szabályozni. A Nemzeti Bank részvényeinek nyomá­sát már teljesen előkészítették, úgyhogy a bank végleges részvényei két vagy három hónap múlva el fogják hagyni a nyomdát. Az 1926 május 1-én esedékes pénztári utalványok beváltása. Az 1926. május hó 1-én esedékes pénztári utalványok prolon­gálva nem lesznek, készpénzben be fognak váltatni. Ez utalványok beváltása már már­cius 22-én kezdetét vette. (Beküldendők a pénzügyi min. államadósságok igazgatósá­ga számfejtő osztályához: Prága, III. Malo- stránské nám. 2.). A beváltás alkalmával a kifizetés napjától 1926. május 1-éig az utal­ványok tőkéje után 5 százalékos kamat fog levonatni. A vidéki pénztári utalványok tu­lajdonosai a leváltást az illetékes adóhivata­lok utján eszközölhetik. Gömör-négrádi tenyészbikavásárok. Ri­maszombati tudósítónk jelenti: Az idei te­nyészbikavásárok Rimaszombatban április 19-én, Feleden április 20-án és Losoncon április 21-én tartatnak meg. Fórgalmi adó visszafizetéséről szóló tár­gyalások. Az ipar követeli, hogy az állam fizesse vissza azt a forgalmi adót, amelyet olyan nyersanyagok vásárlásával hajtottak be, amelyek a termeléshez föltétlenül szükségesek. A forgalmi adó visszafizetését úgy képzelik, hogy a forgalmi adó kvótáját azon nyersanyagokért fizetnék vissza, me­lyekből kiviteli iparcikkek készültek. így te­hát a forgalmi adónak a kiviteli kvóta alap­ján való visszafizetéséről van szó. A pénzügy­minisztérium arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ipar e követelését a törvény értelmé­ben nem teljesítheti, azonban tekintettel len­ne az ipar egyéb követeléseire a forgalmi adó törvényének novellálása alkalmával, amely ez év végén fog bekövetkezui. Ezen novelláiig alapjáu azonban a forgalmi adó visszafizetésére vonatkozó követelménynek nem tehet eleget Május elejére készül el az egyenes adók­ról szóló törvényjavaslat. A pénzügyminisz­tériumban most fejezik be az egyenes adók­ról szóló törvényjavaslat munkálatait. Az egyes referensek tanácskozásai még nem ér­tek véget mert egyes elvi kérdéseket még nem oldottak meg teljesen, főképpen azokat, amelyeket a jövedelmi- és a nyereségadó megterhelésének progresszív fokozataival foglalkoznak: A Valnicsek dr.-tól származó eredeti törvényjavaslat lényeges változáso­kat szenvedett és pedig főként az általános és elvi feltételek fejezetében, úgyhogy az uj törvényjavaslat, amely májusban készül el, nagy meglepetésekkel fog szolgálni. A tör­vényjavaslatot azután megküldik az érdekelt szervezeteknek. A kubai cukoripar válsága. Havannából jelen­tik: A kormány már hosszabb idő óta foglalkozik a cukoripar válságos helyzetével, amely április 10-én érte el tetőpontját, amikor is a pénztári betértek lázas felmondása kövertkezett be. A kabinet elha­tározta, hogy az engedélyezett cukormennyiséget, amelyet szabadpiacon el lehet adni, egy félmillió tonnával csökkenthetik. Ettől az intézkedéstől a vál­ság enyhítését remélik. — Berlinből jelentik: A kubai kormány azt a tervet, amely szerint a nád- cukortermelést 90%-ra redukálja, most már végleg elfogadta. Ez a cukorpiacokra azonnal kedvező ha­tással volt s nagy szilárdulást idézett elő. A költségvetésből fifelejtett kiadási té­telek. Beregszászi tudósítónk jelenti: A be­regszászi internátus képtelen kifizetni csak­nem százezer koronás tartozását a bereg­szászi kereskedőknek, mert az iskolaügyi re- ferátus idejében elfeledte felterjeszteni a ru­szin internátus kiadásait, illetve elfeledte őket felvenni a költségvetésbe. Beregszász ke­reskedői remélik, hogy a minisztérium mó­dot fog találni rá, hogy jogos követeléseiket még ez évben megkaphassák. Heti jelentés a vas- és acélpiacról. Az ünnepek utáni első"'hét a kontinentális vas- és acélpiacokon nem hozott lényeges változást. Az üzlet javulása még bizonytalanabb lett, mert a nemzetközi forga­lomban komplikációk állottak be. Angliában a szénprobléma foglalkoztatja az egész gazdasági életet és a munkások és munkaadók közötti egye­netlenségek a helyzetet mindinkább elmérgesiitik. Az állami szubvenciók nem bizonyultak elégséges eszköznek és hogy most hogyan fogják a kérdést megoldani, még bizonytalan. Az európai kontinen­sen a francia frank állt az érdeklődés középpont­jában- A zloty esése is komplikálja a helyzetet. Az európai fogyasztási piacokon a helyzet az utolsó hétén rosszabbodott és a francia, belga és német áruk versenye az árnivót kedvezőtlenül befolyásol­ja. A jegyzések valamivel gyöngültek. Rúd vas 5.4, sodronydrót 5.1, durva pléh 5.4, középfülöm 5, fi­nom 8—9 font. Az angol piacon a termelőik az ára­kat nem csökkentik, dacára annak, hogy a koksz a múlt év vége óta esett és tonnája már csak 19 shilling. Franciaországban a kormány pénzügyi ren­delkezései a piacra nem voltak jó hatással. A bel­földi vásárlók tartózkodóak és az export a belga és német verseny következtében lanyha. A belga piacon a helyzet nem változott, úgyszintén a luxem­burgi piacon is csak csekély változások történtek. A német piacon a kereslet rosszabbodott és a gyár­ipar vásárlási kedve ellanyhult. A német vas- és acélipar a termelőik részére kezd kedvezőtlen lenni és csak a kivitel javult. Rudvas 125—130, sodrony­drót 135, durva pléh 140—145, középfülöm 145—150 aranymárka. A csehszlovák piacon nem volt válto­zás és a konjunktúra inkább rosszabbodott, mint javult. A kivitel elég jól fejlődik. Január hónapot összehasonlítva az előző hónappal, a következő számadatok állapithartók meg: Behozatal 24-3, a ki­vitel 5.4, a forgalom 19.7 millió koronával kisebb, a mérleg 10.6 millió koronával kedvezőbb, a beho­zatal és kivitel tört értéke 5.5%-kial kedvezőtle­nebb, mint az előző hónapban. 1925 és 1926 január­jának összehasonlításából a következő számadatok tűnnek ki: a behozatal 2.7 millió koronával na­gyobb, a kivitel 2.5 millió koronával kisebb, a for­galom 0.3 millió koronával nagyobb. Egészen felüdül, ha egyszer használja a régen ismert és minőségben utolérhetetlen Alpa MENTHOL SÓSBORSZESZT. Ha borogatásnál, nehéz esetekben nem hígítva alkalmazzák, akkor energiája és életkedve csakha­mar visszatér. Ne fogadjon el mást, csak egye­dül a valódi Alpát melynek törvényileg védett neve ke­zeskedik arról, hogy az összes enemü gyártmányok között a legjobbat kapja Mindenütt kapható! , A morva iparosok szövetsége a kereskedelem­politikai helyzetről. A szövetség a kormánynak memorandumot küldött, amelyben rámutat a cseh­szlovák ipar tarthatatlan helyzetére. A memoran­dum azt hangsúlyozza, hogy a legnagyobb károkat az okozza, hogy késleltetik a Magyarországgal kö­tendő kereskedelmi szerződés tárgyalásait s azál­tal a csehszlovák ipar egyik legrégibb és legjobb fogyasztási piacát elveszti! Az uj román vámeme­lések, amelyek folytán az áruk az árnak több, mint 200%-ával drágulnak, a textil- és fémárukivitelt teljesen megbénítják. Jugoszlávia és Bulgária szintién igen magasra emelte a vámokat. Lengyel- ország prohibitiv politikája miatt ebbe az országba való kivitel majdnem teljesen megszűnt. Francia- országban Csehszlovákia nem élvezi a legtöbb ked­vezmény előnyért. Nagy hiba továbbá, hogy Cseh­szlovákia Észt- és Finnországgal, valamint egy se­reg tengerentúli állammal nem kötött kereskedel­mi szerződést. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy ezeket a tárgyalásokat haladéktalanul indítsa meg. + Stagnáló a prágai tőzsde. A mai hétvégi tőzsdén az üzlet teljesen szünetelt és csupán néhány jelentéktelen kötést eszközöltek. A berlini tőzsde megszilárdulásának híre teljesen hatástalanul ma­radt a piacra és az árfolyamok általában lemor­zsolódtak. A szén-, sör- és cukorpaplrok egy része azonban javult, részben a tőkeemelések és kedvező osztalékjelentések hírére. Az a híresztelés, hogy a szociáldemokraták kezdeményezésére a szelvény­adó behozatalát vették tervbe, a beruházási piacon újabb nyugtalanságot idézett elő, amely az állami kategóriák és tartalékjáradókok lemorzsolódásában nyert kifejezést. — Az ipari piacon emelkedtek: Északcseh Szón 48, Cseh—Morva 15, Nyugatcseh Szén 3, Cseh Cukor és Walter 2 koronával. Gyön­gültek: Északi Vasúit 50, Dux—Bodenbachi 10, Berg és Hütten 9, Rothau—Neudek 7, Kolini Petroleum és Podoli 6, Rothkosteletzi 5, Königshoffi és Imvald 4, Sohoeller és Kosmanos 3, Danek, Sellier, Egye­sült Elektromossági és Solo 2 koronával. — A bankértékek közül javult a Hitel 1, a bécsiek kö­zül az Anglo szintén 1 koronával, mig a Verkehrs- bank és Jugoszláv 1 koronával gyöngültek. — A beruházási piacon az 1923. beruházási kölcsön 15 és a közlekedési-beruházási kölcsön 10 fillérrel drágult. Alacsonyabban zárultak: a 4.5%-os IV. államkölcsön, valamint a lisztkölcsön 10 és az 5.5 %-os IV. államkölcsön 5 fillérrel. — Exótákban nem volt lényeges változás. + A prágai devizapiacon ma is nem egységes irányzat uralkodott. Brüsszel 2, Paris 0.70, Zürich 0.375 ponttal gyöngült. Oslo 6 ponttal javult, mig Helsingfors 0.2 pontot vesztett. Bées 0.125, Buka­rest Q.75 egységgel .szilárdult, mig Belgrád, Szófia gyöngültek. Varsó deviza 2.5 ponttal drágult. + A prágai cukorpiac ma nyugodt irányzatú volt. Nyerscukorjegyzés Aussig loko és kikötő pénz 152.50, áru 155. • ; ; • ; + A prágai terménytőzsdén az amerikai hossz­jelentésekre a szilárd' Irányzat tartott. Búzában úgy a szlovenszkói, mint a magyar áru 3, a cseh búza. pedig 5 koronával emelkedett. Rozs 1—2 koronával gyöngült. Árpa jól tartott és 2—3 koronával javult. Zab 1—2 koronával drágult. Tengeri tartott. Kor­pafélék keresettek. Mák 10—11.50 ab állomás. + A budapesti értéktőzsde ma nyugodt kere­tekben folyt le, miután a- korafcremin már a hét fo­lyamán fedezte magát.' A kulisszban csak Délivasut szilárdult, egyébként ■ itt üzletszünet uralkodott. Ba­rátságos volt a Nemzeti Bank, a textil- és ipari ér­tékek piaca. A cukorértékek közül a Georgia és Magyar Cukor javultak. Ezzel szemben az elektro­mossági értékek lemorzsolódtak. A forgalom zár­latig szűk keretek között mozgott. A Moktár 161, Részvénysör 601 ezer magyar koronát jegyzett. + A budapesti gabonapiacon — ottani szer­kesztőségünk telefonjelentése szerint — az e héten állandó jő hangulat ma is tartott. Á következő ára­kat jegyezték: Tisza vidéki búza 425, egyéb 415, rozs 250, takarmányárpa 240, sörárpa 320, zab 255, tengeri 200, köles 190,' korpa 175. + A bécsi tőzsde nyugodt volt. A mai tőzsdén nyugodt hangulat mellett' barátságosabb irányzat fejlődött ki. A spekuláció' hétvégi fedezési vásár­lásokat eszközölt, de a piac elléntállónak bizonyult és a lemorzsolódások- csak jelentéktelenek voltak. A járadékok zárlatkor visszanyerték árveszteségei­ket. A tőzsde nem egységes irányzattal zárult. + Barátságos a berlini tőzsde. A mai tőzsde barátságos hangulatban nyílt. Kedvezően hatott el­sősorban a pénzpiac folyékony volta. Napipénzt 3— 3.5%-on lehetett kapni,'áru váltó is olcsóbb volt és 5.5 százalék körül mozgott. Jó hatást gyakorolt a mai fizetési nap sima lefolyása is. Az üzlet kezdet­ben nyugodt volt, később megélénkült, midőn fran­cia részről nagyobbarányu megrendelések érkeztek elektromossági részvényekben. A forgalom közép­pontjában a Siemens & Halske-müvek állottak, amelyek 6 százalékkal szilárdultak. Sebuckert 3%- os javulást ért el. A hajózási értékek ma is szilár­dak voltak, miután Amerikából újabb kedvező hí­rek érkeztek a vagyonfelszabáditast illetőleg. A többi Amerikában érdekelt papírok, igy a Kam- garn-Stöhr is, tovább javultak. Zárlatkor a pénzpiac szilárdsága folytán a tőzsde irányzata az egész vo­nalon megszilárdult. DEVIZAÁRFOLYAMOK Prága, április 16. Valuták: Holland 1353 német. 801.87 belga 124.80 svájci 651.25 norvég 735.50 dán 882 angol 163.5234 olasz 136-05 amerikai 33.45 fran­cia 114.30 svéd 904.50 jugoszláv 58.97 34 magyar 4.68 román 13.9234 bolgár 23.9734 lengyel 373.50 osz­trák 474.25.

Next

/
Thumbnails
Contents