Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-17 / 88. (1126.) szám
Mai számunk üSSSSS^Sffn 24 oldal V. évf. 88. (1126) szám a SlOA^at ■ 1926 április 17 miéihii iiliiiiiwwiihUiiiniiBiiiii 111111111 ii nini ni min ................................................................. El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke Németek és oroszok, vagy németek és angolok Kétségtelen, hogy Angliának Németországhoz való közeledését a múlt év őszén a német-orosz barátság növekedése okozta. Macdonald és Herriot regionális paktumok helyett általános európai garancia szerző lé. t terveztek s megszületett a genfi jegyzőkönyv gondolata, de már a konzervatívok lond mi hatalomrajutása nem annyira az egyöntetű, egyforma megbékülést, mint inkább a brit dmpérium lehető legszélesebb kifejlesztését tü te napirendre. Baldwin igen jól tudta, hogy Oroszország pillanatnyi formájában csak bomlasztó lehet a lazán föderatív brit világ- buuualom számára, a rend, a jólét, a munka helyébe zavarokat és idegességet hozó — tehát Moszkvát távol kell tartani Angliától-, A brit szigetek népe, a jólétbe merült angolszász faj is érezte, hogy a nagy steppék birodalmából csak lázat és rendszertelenséget nyújtó eszmék jöhetnének s igy a Zinovjev- levéllel 1924 telén ügyesen operáló tory-pro- paganda könnyen magához szívhatta a józan és büszke nép tömegeit. Amikor a szigetbirodalom megkapta belső biztosítását Moszkva ellen, a wall-streeti diplomácia azonnal hozzáfogott, hogy a. ;m- ipérium tradícióihoz mérten külső szövetségesek, ütközőállamok segítségével biztosítsa Oroszország bojkottját, azaz elszigetelését. A jelszó volt: bárkivel szövetkezni a veszedelmes proletárnagyhatalom ellem A természetes szükségszerűség Németországra irányította a figyelmet, mert ennek a központi kontinentális nagyhatalomnak magatartása jóformán döntő értékű Szovjetoroszország európai expanziója szempontjából. Bizonyos engedményekkel, érzelmi és gazdasági jutalmazásokkal könnyű Berlint Nyugateurópa eszme- köréhez fűzni, vélték Londonbán, s az esetleges francia akadékoskodásokat könnyű leküzdeni egy rajnai garanciaszerződéssel. Briand segítségével az eszme valóban testet öltött s Németország ügyes külügyminisztere az egyenjogúságért, az uj nagyhatalmi lehetőségek megnyitásáért, a népszövetségi döntő helyzetért szivesen garantálta a rajnai határt s szívesen vált a nyugati államok hatalmas társává. Locarnókor Chamberlain diadallal szemlélte a tehetetlen Csicserin európai vesszőfutását, — de a nyugateurópai Isten tervez és Mello Franco végez. Genfben, márciusban, Németország nem kaphatta meg az ígért nagyhatalmi rangot, s a csalódott Wil- helmstrasse kénytelen volt uj sakkhuzást tenni, hogy a Lac Lérnann melletti csőd ne okozzon bajt s esetleg belpolitikai katasztrófát. Ám jó, gondolta Stresemann, ha okoskodtok, én is okoskodom. Az ügyes állam- fériuu elevenére tapintott a világot mozgató angol diplomáciának. Nagyon jól tudta: a szép ölelkezések csak Oroszország miatt történnek s mivel az öleléshez hiányoztak a pozitív ajándékok, nc:n volt hajlandó a keleti szövetséget szép mosolyokért föláldozni. Stresemann elérte, hogy hazája a mérleg nyelvévé váljék a kontinensen: ha Berlin Moszkvához tart, keleten van a főerő, ha Londonhoz, a szovjet elszigetelt, távoli hatalom marad. Most hát: ki ad többet! Genfben nem akartak fizetni, s az élelmes miniszter azonnal Moszkvához fordult. Most London van konsternálva, mint annak idején Csicse’- rin volt, s bizonyos, hogy a közeli napokban megindul a kétségbeesett árleités az Európa centrumában tanyázó hatvanöt millió, itt is, ott is nélkülözhetetlen németért. S Berlin markába nevet. Amije a császári Németországnak Bismarck óta nem volt: ravasz diplomáciája: az most kétszeres erőA szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Felelős főszerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ Cserny tárgyas a szocialista szervezetekkel A tlsz2v&@3őjavaslat a Jövő hót végére elkészül? — A szociáldemokraták súlyos követelései — A szenátus április 21-ikl ülésének napirendje Szerkesztőség: Prága II., Panská uiice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hirlap, Praha Ezután Helmer dr. apát szólalt fel. Elmondotta a teplai rend történelmét és hogy miképpen jutott Marienbad a teplai rend tulajdonába.’ Hangsúlyozta, hogy a rend nélkül Marienbad már évtizedekkel ezelőtt tönkrement volna s a mai Marienbad mint világfürdő egyáltalában nem létezne. / Prága, április 16. Az a tény, hogy úgy a nemzeti szocialista, mint a szociáldemokrata állami tisztviselők szervezete a tisztviselőjavaslatról tárgyalásokba bocsátkozott a kormánnyal, politikai körökben a feszült helyzet enyhülésének tekintik. Ma már általános a vélemény, hogy a tisztviselőjavaslatról szóló tárgyalások a jövő hét végéig kedvezően befejeződnek és a képviselöházat még e hónapban össze lehet hívni. A miniszterelnök tegnap este fogadta a nemzeti szocialisták küldöttségét, amely részletesen tolmácsolta a párt tisztviselőszervezetének kéréseit és követeléseit. A tanácskozás az éjjeli órákig eltartott és ennek eredményéről a küldöttség jelentést tesz a párt végrehajtó bizottságának. Feltűnő, hogy a küldöttségbe csakis olyan törvényhozó tagokat küldött a nemzeti szocialista párt, akik egyúttal tagjai a tisztviselőszervezetnek. A nemzeti szocialisták tehát ebben a kérdésben kikapcsolják a kormánnyal szemben a politikát és csak szak tárgyalásokba bocsátkoznak Csernyvel. A szociáldemokraták is hajlandóságot mutatnak arra, hogy tárgyaljanak a kormánynyal, de olyan követelésekkel álltak elő, amelyeket a kormány nem igen tud teljesíteni. A helyzet tehát még mindig bizonytalan s az sincsen kizárva, hogy a jelenlegi szélcsend után egy újabb vihar következik. A szenátus — mint már jelentettük — április 21-én délután 4 órakor plenáris ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. A külügyi és nemzetgazdasági bizottság jelentése az Albániával rendezendő kereskedelmi viszonyról; 2. a külügyi bizottság jelentésének másodszor való tudomásulvétele angol reklámnyomtatványok ügyében kötött angolcsehszlovák megegyezésről; 3. Brunat német nemzetipárti szenátor mentelmi ügye; 4. Koutny cseh szoc. dem. szenátor mentelmi ijfiye. — Kedden a következő bizottságok üléseznek: ipar és kereskedelmi, alkotmány- jogi és szociálpolitikai, szerdán pedig a költségvetési bizottság. — A szenátus elnöksége á .klubelnökökkel együtt szerdán délután fél négy órakor tart közös ülést. A legfelsőbb közigazgatási bíróság törvénytelennek minősítette Marienbad lefoglalását A fürdőt, épületeket és parkokat visszakapta a tepial rend — Csak három gyógyforrás lefoglalását ismeri ei jogosnak — Több kérdésben újabb döntésre utasították a földhivatalt Prága, április 16. A teplai rend — mint ismeretes — az Állami Földhivatal döntése ellen semmiségi panaszt jelentett be. A Földhivatal ugyanis lefoglalta Marienbad összes gyógyhelyeit és forrásait. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság Hacha dr. első elnök elnökletével két napon át tárgyalta a teplai rend panaszát. A tepial rendet Helmer dr. apát és Wien-Clau- big dr. ügyvéd képviselték, mig a Földhivatal részéről Zachmouril dr. osztályfőnök volt jelen. A panasz részletes felolvasása után Wien-Claubig dr. kétórás beszédében indokolta a rend panaszát és rámutatott arra, hogy Marienbadot, a Böhmerwald gyöngyét, föltétlenül meg kel! védeni a támadásoktól, hogy azon a nívón maradjon, amelyre a teplai rend és a német munka fölemelte. Kritizálta a Földhivatal eljárását s különösen kifogásolta azt, hogy a Földhivatal lehetetlen terminust szabott ennek a kérdésnek az elintézésére. Az egész civilizált világ azt kér dezi, hogy mi történik Mariejnbaddal és hogy mi köze Csehszlovákiában a Földhivatalnak Marienbad fürdőberendezéseihez. Hiszen a földreformtörvény határozottan kijelenti, hogy a földreformnak a gazdasági termelés emelése a célja. Még a legjobb akarat mellett sem állíthatja senki, hogy Marienbad fürdőberendezéseivel a gazdasági termelést növelnék. Amióta a Földhivatal kényszerkezelésbe vette át Marienbadot, egyáltalában nem respektálta a már hónapokkal ezelőtt kiadott nyelvrendeletet. Teljesen jogos tehát a teplai rend panasza. Wien-Claubig dr. ezekkel a szavakkal fejezte be a beszédét: Az Ítélet, amelyet a legfelsőbb igazságügyi intézmény hozni fog, nemcsak Marienbad esetét intézi el, hanem ítéletet mond az egész földreformról. vei üt ki s a vaskancellár „mérlegnyelv" tradíciói pontos megértőre leltek Stresemann- ban. Nem komoly szándék hajtja a nyugateurópai s nyugatot fontosabbnak tartó Stre- semannt Moszkvához, hanem az ügyes diplomácia. Moszkvának is, Londonnak is ma szüksége van Berlinre, megadnak minden árat érte, tehát próbálkozni kell itt is, ott is. S ugyanakkor, amikor ezt a nagy külpolitikái előnyt kivívja Bismarck méltó utódja, a belpolitikai szükségszerűségről sem feledkezik meg: ha Locarnó kielégítette a birodalom lakosságának egyik felét, a német-orosz szerződés kielégíti a másikat, s Stresemann eleget tesz e kettős politikával a demokratáknak is, a nacionalistáknak is, a szocialistáknak is. Sokoldalú ügyesség rejlik Stresemannban, s csak szerencsét lehet kívánni annak az országnak, amelynek ilyen külügyminisztere van. Zachmouril dr, osztályfőnök, a Földhivatal képviselője, a Hivatal egyes döntéseivel foglalkozott és természetesen védte a saját hivatalát. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság ma délelőtt hirdette ki a döntést a teplai rend panaszáról és a következő ítéletet hozta: A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság megsemmisíti a Földhivatal határozatát, a.-ely szerint a teplai házat, a Goldene Kugel házat, a Kursalont, az uj fürdőt, a központi fürdőt, a központi parkot, a pályaudvari raktárt és gőzfiirészt lefoglalja. Ez a lefoglalás törvényellenesen történt. Ezen ingatlanok és ingóságok kizáratnak a lefoglalás alól és újból a teplai rend tulajdoniba mennek át. Ezzel szemben a Kreuzbrunn, Ferdi- nánd- és Rudolf-források lefoglalását megerősíti a Legfelsőbb Bíróság s igy ezek az állam tulajdonába mennek át. Ami a Földhivatal további lefoglalását és pedig az Alexandráén-, az Alfréd- és az Excelsior- források kisajátítását illeti, úgy azt ugyancsak feloldja, hiányos eljárás miatt. A Földhivatal azon döntését, amely szerint 250 ha föld helyett csak 195 ha-t hagyott meg a rendnek, ugyancsak megsemmisíti a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, mert ez is törvényellenesen történt. Az Ítélet indokolása A Legfelsőbb Közigazgatási Biróság részletes indokolásában rámutat arra, hogy a Földhivatal a rend által benyújtott kérvényeket, mint elkésetteket, elutasította anélkül, hogy az ügy meritorikus részére rátért volna. A Földhivatal tévesen hivatkozik a Legfelsőbb Közigazgatási Biróság 144-26. számú döntvényére. A Legfelsőbb Biróság tévesnek minősiti a Földhivatal álláspontját az épületek és források lefoglalásánál is, mert abból, hogy az egyes források a telekkönyvben külön-külön voltak bevezetve, arra következtet, hogy ezeket egységesen lefoglalni nem lehet. Az Alex- andrinen-, Alfréd- és Excelsior-források lefoglalásánál ugyancsak törvényellenesen járt el a Földhivatal, mivel a lefoglalást mint gazdasági termékeket eszközölte, jóllehet ezeket csakis a földreform tör vény 20. §-a értelmében, mint természeti szépségeket és kultur- emlékeket lehet lefoglalni. A Földhivatal tehát kénytelen lesz ez utóbbi források ügyében újabb döntést hozni. Az ítélet hatása A Legfelsőbb Közigazgatási Biróság döntése kellemetlenül érinti a cseh sajtót, mely most már nem hivatkozhatik arra, hogy ezek a lefoglalások államérdekből történtek. A jVecer máris azzal vigasztalódik, hogy ezzel í az ügy még korántsincsen elintézve, mert hi- j szén a Földhivatal még sok vitás kérdésben fog döntést hozni. Ez a bejelentés tehát any- nyit jelent, hogy a Földhivatal még ezentúl is kellemetlenkedni fog Marienbadban. Egy másik délutáni lap viszont foglalkozik Helmer apát beszédével, aki kijelentette, hogy egy aktív miniszter a lefoglalás idejében elítélte és helytelenitette a Földhivatal eljárását. A lap azt állítja, hogy ez az aktív miniszter nem lehetett más, mint Hansmann jelenlegi igazságügyminiszter, °ki a múlt évben Marienbadban tartózkodott s akkor is vendége volt a teplai rendnek.
