Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-13 / 60. (1098.) szám
2 a németséget. Soha azonban ily hanga támadást még nem hallott a magyarok ellen, jóllehet az anj^aország sem a múltban, sem a jelenben ne madott és nem ad annyi jogot a németségnek, mint a csehek, lengyelek, szerbek. A németek ebben a köztársaságban mint egyenjogú nemzet akarnak fellépni, ellenben Magyarországon soha német nemzetről nem beszélnek, csak kisebbségről. Pohl német szociáldemokrata a karlsba- di tüntetésről és a rendőrség túlkapásairól beszél. Burival cseh nemzeti szocialista polemizál Pohllal, majd nagy hangon kijelenti, hogy a németek és kommunisták izgatását nem fogják tűrni, mert az országban rendnek és nyugalomnak kell lennie. J uriga kirohanása a régi Magyarország ellen Utána óriási érdeklődés mellett lépett a szónoki emelvényre Juriga, a szlovák néppárt harcos képviselője. A szlovák néppárt képviselői, az agrárius és cseh néppárt képviselőivel együtt a miniszteri padsor és a szónok emelvény elé tömörülnek. A miniszterek közül bejön a két cseh néppárti miniszter: Srá- mek és Nősek s ott ül Hodzsa is. Juriga azzal kezdi, hogy a nyelvi kérdést minden nemzet szent kérdésének kell tekinteni. Ezért nem helyeselheti a belügyminiszternek azt a kijelentését, hogy a nyelvi kérdést adminisztrative is el lehet intézni. Minden nemzet legfőbb programja a kulturális és nyelvi kérdés, amelyet egyszerűen rendeleti utón elintézni nem lehet és nem is szabad. Ehhez a nemzetnek beleegyezése szükséges. Hogy ezt a kormány nem igy tette, ez csak a régi osztrák-magyar módszernek mintegy a folytatása. Majd a szlovák nyelvről beszél, amely szerinte több mint ezer éve önálló. Ezelőtt soha senki sem ismerte a csehszlovák nyelvet. Amikor megalkották a cseh és szlovák köztársaságot, biztosították a szlovákokat, hogy anyanyelvűk egyenrangú lesz a csehekével. Juriga eme kijelentése után kis szónoki szünetet tart majd merész fordulattal, mindenkinek meglepetésére a rég> magyar uralmat kezdi támadni. Be kell ismernünk, — mondja — hogy a szlovákoknak a régi Magyarországban nyelvi jegük egyáltalában nem volt. Rámutat arra, hogy egy cikke miatt, amelyben a szlovákok nyelvi jogáért küzdött, a magyar bíróság elítélte őt s ezt a büntetését ő becsületlel le is ülte. A magyar parlamentben még csak idézni sem volt szabad szlovák szavakat, mert az elnök azonnal megvonta tőle a szót. Autonómia a „cseh testvérrel" egyetértésben Újabb fordulat s ismét a jelenlegi állapotokról szól. A szlovák nemzet harcol az önállóságáért, — mondja — de ez nem jelenti azt, hogy amint sokan bíresztellk, el akar szakadni a mai államformától. Sokan úgy tüntetik fel,, hogy az autonómia annyit jelentene, hogy a szlovákok azután csatlakoznának Magyarországhoz. Erről azonban szó sincsen. A szlovákok sohasem fognak Magyarországhoz visszacsatlakozni. Mi autonómiát akarunk, de a cseh testvérekkel egyelő. Ive! (Taps az agriusok és a néppárt oldalán.) A régi Magyarország restaurálását meg kell és meg fogjuk akadályozni. Kiküzdöttül: magunknak a szabadságot, amelyet meg kell becsülni. Mert ha már egyszer felszabadultunk a rabbiiin- csekből, arra kell most törekednünk, hogy ismét beléjük ne kerüljünk Csakis barátságos, testvéri megegyezés mellett, lehet a nyelvi és kulturális kérdéseket elintézni. Ellenkező esetben állandó villongások lesznek, amelyeknek eredménye azután az lesz, hogy tönkre megy az állam. Már több Ízben rámutatott a cseh vezető politikusaik előtt arra, hogy nagyon rossz politika az, amit most a csehek folytatnak, amikor arra hivatkoznak, hogy amit annak idején a németek és magyarok tettek, azt most mi fogjuk csinálni. Éppen a németek és a magyarok akkori politikája ásta meg országuk sírját Ezt a politikát most folytatni esztélenség volna. A bók és megegyezés szellemét kell bevezetni mindenütt, mert csak ezzel lehet a köztársaság egységét megtartani és az állam létét biztosítani. A szószegés és hazugság uralma ellen Peehmann cseh iparospárti és Stern kommunista képviselő után Weisser német agrárius következett. Ebben az államban — mondotta — a demokrácia helyett a szószegés és hazugság uralkodik. Ha parlamentáris utón nem sikerül majd az elnyomott nemzetiségek törvényhozóinak a kormányt a nyelvrendolet visszavonására bimi, akkor az elnyomott népek maguk fogják kikényszeríteni annak visszavonását (óriási taps a német polgáriak soraiban.) Siavicek alelnök ezután bejelenti, hogy a vitát félbeszakítják és a mai ülést berekesz- tik. A képviselőház legközelebbi ülése kedden délután fél kettőkor lesz, amelyen folytatják a vitát és a mai tárgysorozatnak még el nem intézett pontjait A szenátus ugyancsak kedden délután négy órakor tart ülést, amikor folytatni fogják a karlsbadi tüntetés ügyében benyújtott interpelláció fölött a vitát A szociáldemokraták kilépnek a koalícióból? Prága, március 12. A koalíciós tizenkettes bizottság tegnapi tárgyalásai eredménytelenül végződtek. Ma a cseh szociáldemokrata párt képviselői külön tárgyalásokat kezdtek a többi koalíciós pártokkal, de ezek sem végződtek eredménnyel A csehszlovák szociálde mokrata párt tisztviselőbizottsága hétfőn minimális programot ad át a pártklubboknak s követeli, hogy ezt a kormány magáévá tegye a tisztviselőjavaslat kidolgozásánál Ha a kormány ezt a tervezetet el nem fogadja, úgy a szociáldemokraták a tisztviselőjavaslat ellen fognak állást foglalni. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a javaslatot most egyáltalában nem fogják tárgyalni. A cseh szociáldemokraták az agráriusok elleni offenzivájukat tovább folytatják. Meis- ner képviselő révén javaslatot terjesztettek be, amelyben követelik a maradékblrtokokra az adók kivetését Ez ellen természetesen állást foglalnak az agráriusok, jóllehet a szociáldemokraták feltétlenül követelik, hogy a javaslatot a legrövidebb időn belül törvényerőre emeljék. Ezzel tehát a szociáldemokraták újabb akadályokat gördítettek Svehlának a megegyezés elé, úgyhogy politikai körökben már mind erősebben hangzik az a hír, hógy a szociáldemokraták rövidesen ki válnak a koalícióból nem pedig Budapesthez, vagy a kommunisták szerint Moszkvához csatlakozni. Itt a kommunisták közbeszőlással zavarják meg a szónokot, amikre Juriga általáno: derültség közepette tréfás megjegyzésekkel válaszolt. — Mert mit jelentene ez az elszakitás? Csak azt, hogy ismét idegenek jönnének az o szagba és vége volna a szlovákok uralmának. Egymást kell testvériesen segíteni, meg kell adni a kulturális és gazdasági együttműködés teljes lehetőségét és a vallásokkal szemben türelmeseknek kell lenni. A kommunisták is a nemzetiségek jogaiért küzdenek, de parlamentünkben még soha egy kommunista képviselő sem szállott síkra a szlovákok nyelvi jogaiért. A szlovák néppárt memoranduma a miniszterelnök előtt A szlovák néppárt képviselői és szenátort klubja csütörtökön későn délután ülésezett. A tanácskozáson, amely több óra hosszat tartott, megszövegezték a párt memorandumát. Az ülés után a kiküldött bizottság Hlinka vezetésével felkereste Hodzsát a parlament miniszteri termében s átadta neki a memorandumot azzal a kéréssel, hogy azt Svehla miniszterelnöknek továbbítsa. Hodzsa átvette a memorandumot és megígérte, hogy azt rövidesen a miniszterelnökhöz juttatja. Prága, március 12. Jólinlormált beavatott politikai körökből azt az értesülést kaptak, hogy Hodzsa nia délután folytatta tárgyalásait a szlovák néppárttal és a tárgyalások eddigi eredményeivel a kormány teljesen meg van elégedve. Ennek előjeleként tekintik ait is, hogy a szlovák néppárt a szenátusban is felhagy obstrnkciós ellenzéki politikájával és a legközelebbi szenátusi ülésen meg fogják választani az állandó bizottságot, mivel a szlovák néppárt jelölésétől visszalépett s átengedte helyét a koalíciónak. Szlovenszkó kulturális és közigazgatási sérelmei Több mint fél millió szlovák szavazott pártjára s az ellenzékre, ezzel akarták dokumAzmAAAiAÁAÁÁiAmAttrannm Sarsfcggehet mindenki csak EaliM fis Tsa üanRUMan vesz, ttratlsiafo, RodnKná ul. Telefon 1920 és 23fil. imuw viuv vmv vimimnmi A német szociáldemokrata párt az autonómiáért Czech dr., Hillebrand s a német szociáldemokrata képviselők a következő javaslatot nyújtották be a háznak: Felszólítandó a kormány, hogy az 1926. évi tavaszi ülésszak folyamán törvényjavaslatot terjesszen be, amellyel a csehszlovák köztársaság kisebbségeinek viszonyát rendezi. A javaslat alapelvei legyenek: 1. Az állam közigazgatását nemzetiségileg lehetőleg egységes közigazgatási területekre kell osztani. Ezen területeken belül a demokratikus önkormányzat teljessége érvényesüljön. 2. Valamennyi nemzetiség autonóm szervezeteivel rendezze nemzeti kulturális ügyeit 3. Az elnemzetlenités ellen alkotmányjogilag biztosított védelem végrehajtási rendelet utján lépjen érvénybe. 1926 március 13. szombal. Interpelláció a dohánytermelési engedélyek elutasítása miatt Szent-Ivány József és társai, magyar nemzeti párti képviselők Interpellációt intéztek a fftld- miveléoügyi és pénzügyi miniszterhez amiatt, hogy a rimaszombati dohánybeváltó hivatal több köve- csesi kisgazda szabályszerű jelentkezésére a dohánytermelés! engedély kiállítását megtagadta, mert nincs megfelelő helyisége a dohánytermés elhelyezésére. Tekintettel arra, hogy súlyos milliók vándorolnak külföldre az ott vásárolt dohányért, a magyar nemzeti párt képviselői azt kérdezik a miniszterektől, hajlandók-e megfelelő intézkedéseket, tenni, hogy a jövőben dohánytermelési engedélyért jelentkező gazdák már csak a belföldi termelés előmozdítása érdekében is ily kicsinyes ürüggyel ne utasittassanak el Korláth Endre dr. interpellációi ruszinszkói ügyekben Korláth Endre dr. és társai, a magyar nemzeti párt képviselői előbb interpellációt intéztek a kormányhoz ruszinszkói sérelmek megszüntetése érdekében. Az egyik interpelláció a népjóléti miniszterhez szól az ungvári lakásrekvirálások tarthatatlan állapota miatt. Az interpelláció elmondja, hogy egy cseh pénzügyi tisztviselő a háztulajdonos számára szükséges szobát lefoglalta s amikor a háztulajdonos nem volt hajlandó a törvénytelen rekvirálásnak engedni, a cseh tisztviselő rendőrt hozatott s a ház- tulajdonost kilakoltatta lakásából s a bútorokat az udvarra hányatta, úgy, hegy azok teljesen összetörtek. A másik interpellációt a pénzügyminiszterhez intézték a magyar nemzeti párt képviselői és ebben a Szernyemocsár árterületének állandó adómentességben való részesítését követelik. A belügyminiszterhez intézett Interpellációjában Korláth Endre dr. a ruszinszkói keresztényszocia- lista párt indokolatlan zaklatása tárgyában kér intézkedést. A beregszászi rendőrbiztosság ugyanis a múlt év október havában felhívta a keresztényszocialista párt beregszászi csoportját, hogy mutassa be a működését engedélyező hatósági okiratot és jelentse be a párt funkcionáriusának nevét. Mivel a politikai pártok nem tartoznak az alapszabályok szerint működni, de mert a nevezett pártnak a szlovenszkői teljhatalmú miniszter által is jóváhagyott pártszabélyzata van, az interpelláció a belügyminiszter intézkedését kéri a beregszászi rendőrbiztosság túlkapásai ellenUgyancsak a belügyminiszterhez intézett interpellációt Korláth Endre df. Beregszász községi képviselő testületének felosztása miatt. A nyitrai kommunisták Oroszország elismerését kérik Nyitrán nem lesz Lenin-utca — Magyar- nyelvű könyvtár is lesz Nyitrán — A képviselőtestület közgyűlése- A P. M. H. tudósítójától — Nyitra, március 12. Tegnap délután tartotta rendes havi kőzgyiLését a nyitrai városi képviselőtestület Czobori városbiró elnöklete alatt. A teremben több mint száz kommunista gyűlt össze, akik tüntetésre készültek. Éppen ezért a városháza épületében csendőrséggel erősített rendőrké szükség helyezkedett el, hogy az esetleges rendzavarást megakadályozza, a gyűlés azonban sima lefolyású volt. A városi tisztviselők fizetési és szolgálati szabályzatának letárgyalása után a szlovák nemzeti színháznak múltkori vendégjátéka alkalmával megszavazott 10.000 korona szubvenció ügye került szóba. A szubvenciót azzal a kikötéssel szavazták meg, hogy a színháznak Langer: Periféria cimü darabját nem szabad eljátszania. Mivel a színház a darabot előadta, a képviselőtestület a szubvenció kiutalása ellen foglalt állást. A kommunista párt írásbeli indítványt tett Szovjetoroszország elismerése és egy nyitrai utcának Lenin-utoára való átkeresztelése mellett Hosszas vita után a közgyűlés az indítványt leszavazta. A községi közkönyvtárakról szóló törvény végrehajtási rendeletének érvénybelépése folytén a városi tanács javaslatot tett, hogy a szloráknyelvti városi könyvtárt megfelelő mennyiségű magyar könyvvel egészítsék ki. A határozat végrehajtására hattagú bizottságot jelöltek ki. Ezután szótöbbséggel elismerték Thuró- czy Tibor dr. volt polgármester nyugdíjigényét. A közgyűlés az esti órákban véget ért Szlovenszkó csak a szlovákoké mentáiul hogy’ a szlovák nemzet egységes és csehszlovák nemzet nem létezik. Majd ménekéit hangon felsorolja Szlovenszkó kulturális és közigazgatási sérelmeit A németeknek, magyaroknak legalább kisebbségi alapon biztosítva van saját nyelvű iskolájuk és színházuk, de a szlovákoknak ez smes meg, A i középiskolákban és a színházakban a csehszlovákizmus leple alatt a cseh nyelvet terjesztik s ma már annyira vagyunk, hogy a szlovák gyermek saját anyjának nyei nem érti, de viszont csehül sem tud. Egy epizódot mond el a forradalmi időkből amikor egy magyar asszony sírva jött hozzá, hogy mi lesz velük magyarokkal, ha most elszakadtak az anyaországtól Juriga megnyugtatta őt s azt | modta, hogy igaz, hogy a magyarok árvák maradtak és a szlovákok házasságra léptek a csehekkel. De a szlovák nép mindig védeni fogja a magyar árvát, hogy itt semmi bántó- dása ne essen. Ezért a legélesebben elitéli azt, hogy a csehek megtiltják a magyaroknak Szent István napjának megünneplését. ö maga vette rá egy helyütt a magyar lakosságot arra, hogy a járás főnökség tilalma ellenére ünnepeljék meg Szent István napját.; í Ha meg tudják ünnepelni a csehek, vagy né- j metek saját nemzeti szentjük napjai miért! tiltanák azt meg éppen a magyaroknak? Mi szlovákok Szí. ven szívóban urak akarunk lenni, mint a csehek Csehországban. Türelmesek s igazságosak akarunk lenni a magyarokkal szemben, de megsérteni nem hagyjuk magunkat az itteni magyaroktól. Nem engedhetjük meg azt, mert szemtelenség, hogy a külföldön Szüllő képviselje a szlovák kisebbségeket Követeljük, hogy a prágai kormány Szlovenszkóban nemzetibb politikát folytasson. (Taps az agrárius képviselők között.) Követeljük, hogy a szlovenszkői iskolákat teljesen felszabadítsák a magyar tradícióktól. Nem kérünk egyetlen egy magyart sem a magar táborból. Álláspontunk az, hogy teljesen el kell különíteni a nemzetiségeket, hogy tiszta faj legyen a szlovák és a magyar is. Nincs szükségünk a magyarokra. Azt akarjuk, hogy Szlovenszkó csak a szlovákoké legyen és mi akarunk ott uralkodni. Kulturális és nyelvi jogaikat megadjuk, de a köztársaság :k a csehek és szlovákok államának kell lennie. Nemzetünk kicsiny, alig harmadfél millió s talán még gyenge a pénzügyi és kulturális teljes önállóságra, ezért t csehek és szlovákok között létre kell hozni a testvéri megegyezést,
