Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-09 / 56. (1094.) szám

1926 március 9., kedd. 5 Izgaimas viaskodás egy szá­guldó vonaton az öngyilkosjelölt is az önkéntes életmentő közt A Riviéra egy makacs életunljdban egy berlini gyárost vélnek felismerni, aki Montecarlóban ' elvesztette vagyonát Genova, március 5. Néhány nap óta Genovát és környékét egy öngyilkosság rejtélye tartja izgalomban. A Ven- timiglia-Iinperia vonal közelében egy férfiholt­testet találtak. Az előzmények amelyek bővelked­nek grandguignoli izgalmakban, kétségtelenné teszik, hogy az öngyilkosság esete forog fenn. Különös érdekességet ad ennek az esetnek az a körülmény, hogy az életunt ember, akinek sze­mélyazonosságát még nem sikerült megállapítani, a kétségbeesés paroxizmusában megdöbbentő elszántsággal és akaraterővel dobta el magától az életet. A személyazonosság megállapítása végett indí­tott nyomozás eddig még nem járt pozitív ered­ménnyel. Felmerült az a kombináció, hogy egy berlini gyárosról van szó, aki Monte­carlóban elvesztette egész vagyonát és ez érlelte meg benne az öngyilkosság gondolatát. Komoly adatok azonban még nem támasztják alá ezt a feltevést. Utazás a halál birodalmába A rejtélyes idegen február 18-án este 7 órakor szállt vonatra Ventimigliában. A fülkében, ahol helyet foglalt, csak egyetlen utas, Annibale Corte, öreg torinói ügyvéd tartózkodott. A szomszédos fül­kében egy carabiniere-kapitány helyezkedett el. A vidékre már ráborult az éj és a lefüggönyözött ablaku fülkében álmos világosságot terjesztett a gyengefónyü lámpa. Mielőtt a vonat berobogott Taggia állomásra, belépett a kalauz és kérte a jegyeket. Amikor az idegen jegyét megnézte, s látta, hogy Chiassóba utazik, jóindulatilag figyelmeztette: — Uram, jól tenné, ha átmenne egy másik kocsiba, mert ez a kocsi, amelyben most ül, direkt a Római utazók számára van fentartva! Az idegen, mintha csak mély álomból riasz­tották volna fel, tétován nézett a kalauz arcába. — Ich verstehe nicht! — dünnyögte. A kalauz próbálta megértetni figyelmeztetését, de eredménytelenül. Az utas egy szót sem tudott olaszul. Végre valahonnan előkerült egy németül beszélő pap, aki a kalauz figyelmeztetését tol­mácsolta. —- Ugyan, hagyjanak békében 1 Most nagyon fáradt vagyok! Genovában, az elágazásnál, át fogok szállni! Most pihenni szeretnék! A kalauz nem erősködött, már csak azért sem, mert a másik utas, a torinói ügyvéd magára vál­lalta, hogy majd Genovában figyelmeztetni fógja az idegent. Erre a kalauz elhagyta a fülkét. A borzalmas élmény A vonat dübörögve, ütemes zakatolással robo­gott a busszanai alagút felé. Néhány percig csak ez a monoton ritmus kalapált a dobhártyákon. De ekkor váratlan esemény történt. Az idegen felugrott, felrántotta a fülke ki­felé nyíló ajtaját és kiugrott. Illetve csak akart kiugrani, mert Corte, az öreg- torinói ügyvéd rémülten rohant az ajtóhoz és még el tudta kapni az ismeretlen karját. Drámai, idegtépő pillanatok peregtek le. Az Idegen a kétségbeesés lebirhatatlan erejével ra­gaszkodott terve végrehajtásához. Az ajtónyitásban borzalmas viaskodás kezdődött. A nyirkos, hűvös éjszakai levegő szélviharként süvített be a nyitott ajtón és a két birkózó sziluett mögött cikázó fénnyel kergették egymást a vasúti jelzőlámpák. Végre is Corte, aki már a hetvenes éveket tapossa, érezte, hogy elhagyja ereje. Nem bírta már a küzdelmet, s eleresztette az idegent, akinek zuhanását nem lehetett kihallani a robogó wonat fülsiketítő zajából. Segitségí... Segítség/... Corte tágranyilt pupillákkal, lihegve bámult egy percig a csillagtalan éjbe. De aztán ráeszmélt a borzalmas élményére és a halálos rémületében artikulátlan hangok szakadtak ki melléből. Egy vészféket rángatott! A vonat pedig száguldott tovább és már az alagutban dübörgőit... végre is a folyosóra szaladt és rekedtre kiáltozta magát: — Segítség!... Segítség!... A carabiniere-kipitány kijött fülkéjéből, de mielőtt meghúzta volna a vészféket, a vonat megállt Taggia állomáson. Az állomáson mindketten leszálltak, értesítet­tét a történtekről az állomásfőnököt, akinek az intézkedésére egy kis csapat elindult visszafelé a pályatest átkutatására. Az alagutban és az alagút bejárata előtt nyomát sem találták. Csak egy fara­káson találtak egy sapkát, amelyben az idegen tulajdonát ismerték fel. A rejtélyes halott Aztán átkutatták a vidéket is. A hosszas, si­kertelen nyomozás végre is azt a feltevést érlelte meg, hogy a nyaktörő kaland bőse bizonyára kö­rözött gonosztevő lehetett, aki — okkal vagy ok nélkül — attól tartott, hogy még a vonaton nya­kába kerül a hurok. A nyomozást végre is támpontok hiányában be kellett szüntetni. A napokban aztán egy vasúti munkás, aki az állomásra igyekezett, a tengerpart fövenyében egy férfiholllestre bukkant, amelyet a tenger sodort a partra. A vasutas azon­nal értesítette a hatóságokat. A rendőrorvos ^I«<^I-A\ACÓtAR-HIRLaE megállapította, hogy a hullán külsérelmi nyomok nincsenek és a halált vizbefullás okozta. Csak­hamar konstatálták azt is, hogy a szerencsétlen véget ért férfi azonos azzal a rejtélyes idegennel, aki olyan drámai körülmények közt vetette ki magát a teljes sebességgel száguldó vonalból. Ezzel egyszersmind megoldódott az a talány is, amelyen eddig a hatóságok hiába törték fejüket. Most már kétségtelen, hogy az életunt idegen a vonatból kiugorva semmi komolyabb sérülést nem szenvedett. Erre, minthogy makacsül ra­gaszkodott az öngyilkossághoz, nekivágott a pálya mellett elhúzódó mezőségnek, 6 addig szaladt, mig elért a magas, meredek, sziklás parthoz és onnan a tengerbe vetette magát. A személyazonosság megállapítása azonban még nem sikerült. írásokat nem találtak a hullán lévő ruhák zsebeiben és az egyetlen pozitiv nyom, amelyen a nyomozás elindulhat, az a jegygyűrű, amelybe ezek a szavak vannak gravírozva: „Beriha- Würthner Wvilin 1895“, valószintileg a szerencsét­len ember feleségének a neve. Olaszországban a római központi rendőrható­sághoz futnak be a külföldi rendőri jelentések, s ily körülmények közt, ha csak valamilyen ked­vező véletlen nem lép közbe, bizony még sok időbe kerülhet, amig teljes világosság derül arra a lelki válságra, amely a Riviéra rejtélyes vendégét halálba kergette. Holnap temetik a prágai lőszerrobbanás áldozatait A két katona szüleit Prágában Gajda tábornok fogadta — Stribrny szerdán válaszol az interpellációkra — A kommunisták tüntető gyűlést tartanak Prága, március 8. Mint jeleztük, a Truhlárska-utcai muni- ciórobbánás okozta katasztrófa ügyében több interpelláció fog elhangzani. Stribrny nem­zetvédelmi miniszter a szenátus szerdai ülé­sén fog válaszolni az interpellációkra. A két katona temetése A katasztrófa két áldozatát, Hlavacek Jó-1 zesefet és Hruby Károlyt még nem temették el. Temetésük holnap délután két órakor lesz a hadosztálykórházból. A tragikus véget ért katonák szülei szom­bat este érkeztek Prágába. A gyászbaborult szülőket Gajda tábornok fogadta. Stribrny j miniszter részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Hlavacek ma töltötte vol­na be 22. életévét. Hruby két hónappal fiata­labb A súlyosan sebesültek A súlyosan sebesültek állapota továbbra is változatlan. Legsúlyosabban Hovorka An­tal hivatalnok, Nepimach Klára és Cservény Milada sebesültek meg. Az égési sebeken kí­vül lábuk is eltört és számos gránátszilánk van a testükben. Mit mond a sajtó? A prágai cseh sajtó továbbra is élénken kommentálja a katasztrófát. Érdekes meg­állapítani, hogy a cseh lapok majdnem kivé­tel nélkül a legerélyesebb antimilitarizmus- nak adtak hangot az üggyel kapcsolatban. A Národni Politika-ban egy magasrangu tiszt súlyosan elítéli azt a könnyelműséget, amellyel megengedik, hogy Prágában lőszer- szállitmányok járjanak az utcákon. A Pravo Lidu azt írja, hogy két éwei ez­előtt az illetékes katonai köröket óva intették a Janacsek-gránátok bevezetésétől. A gráná­tok ugyanis nagyon érzékeny szerkezettel bírnak, amely könnyen robbanást okozhat. A figyelmeztetésnek azonban semmi foganatja nem volt. Tüntetnek a kommunisták A kommunista párt ma este hat órakor a Havlicsek-téren tiltakozó gyűlést rendez. A gyűlés programja: A robbanási katasztrófa okai- A gyűlésen Haken, Touzsil és Harus képviselők beszélnek. Kémkedés gyanúja miatt Kassára szállítottak egy magyar nyugalmazott őrnagyot iinos határincidens Sátoraljaújhelyen — A magyar tiszt becsületszava Sátoraljaújhelyről jelentik: Péntek reg­gel óta szokatlan határincidens tartja izga­lomban a város közönségét. Bobkó Sándor nyugalmazott őrnagy, aki az egyik tejüzem­nek a vezetője, levélben értesítést kapott, hogy menjen ki a kisállomásra, ahol egy Bor­si községbeli ügyfele óhajt vele beszélni. Bobkó ki is ment a kisállomásra, ahol tud­valevőleg magyar és csehszlovák határőrség teljesít szolgálatot. Babkó a magyar rendőr­ség hivatalos helyiségében várt Rövid vára­kozás után üzenetet kapott, hogy menjen át a csehszlovák őrség helyiségébe, ahol ügyfe­le tárgyalni óhajt vele. A nyugalmazott őr­nagy, aki már többször tárgyalt szlovenszkői területen ügyfeleleivel, gyanútlanul át­ment a kisállomásra, ahol azonban ügyfele helyett egy ismeretlen cseh csendőrtiszt várta, aki közölte vele, hogy Kassára fogják szállítani. Ez meg is történt A sátoraljaújhelyi magyar rendőrség még a délelőtt folyamán jelentést tett a belügyminiszternek s a külügyminiszternek s intervenciót kért. A városban nagy izgalmat keltett az eset amely csak akkor csillapult le, amikor szombaton délután Bobkó Sándor Kassá­ról visszaérkezett Sátoraljaújhelybe. Egy újságíró felkereste Bobkó őrnagyot aki elmondotta, hogy azzal a váddal szállítot­ták Kassára, hogy Üngvárott és környékén drótos tótnak öl­tözve, heteken át kémkedett a magyar hadsereg javára. Amikor a kassai katonai hatóság letar­tóztatta, erélyesen tiltakozott a vádak ellen, mire Trieger Őrnagy, a kassai kémelháritó osztály vezetője azt kérdezte tőle, hogy mi­vel tudja igazolni, hogy nem volt Ungvárott Amikor Bobkó becsületszavára kijelentette, hogy az uj viszonyok bekövetkezte óta nem Is volt Ungvár környékén sem, Trieger őr­nagy annak a hangoztatásával, hogy neki elegendő egy magyar tiszt becsületszava arra, hogy állításait valónak fogadja el, el­bocsátotta. A kínos határincidensnek alighanem diplomáciai folytatása lesz. Az aggteleki cseppkőbarlang kultusza ’árhatóvá teszik a világhirü természeti képződményt — Uj kutatások — A P- M. H. tudósítójától — Budapest, március 4. A világhirü aggteleki cseppkőbarlang mostohagyermeke volt Gömörmegyének, aki­nek kétfajta ilyen nevezetes természeti kép­ződmény jutott osztályrészül, anélkül azon­ban, hogy egyiknek hírességét is kiaknázta volna. A jobb sorsra méltatott dobsinai jég­barlang mellett az aggteleki cseppkőbarlang teljesen elhanyagolt állapota, rossz közleke­dési lehetősége minimumra redukálták a vakmerő turisták számát, akik legtöbbre a közelebbi környék lakosaiból rekrutálódtak. Ez a barlansr a csehszlovák állam meg­alakulásakor sokáig vitás terület maradt, mig a határrendező bizottság az egész föld­alatti birodalmat Magyarországnak Ítélte oda. Az aggteleki cseppkőbarlang ügye ezzel uj stádiumba jutott, amennyiben a esonkn- ország megmaradt nevezetességeit érdemé­hez mérten karolták fel arra illetékes körök s igy nemsokára az elhanyagolt aggteleki barlang is olyan állapotba kerül, hogy messzebb földről is felkereshetik, az élet kockáz­tatása nélkül. A kezdő lépések után agilis erők fogtak a barlang népszerűsítéséhez, belsőségének járhatóvá tételéhez s uj ágak kutatásához. Sóldos Béla dr., Borsod—gömöri főispán, Putnoky Móric nemzetgyűlési képviselő s Markó Miklós hirlapiró kezdeményezésére nagyszabású akció indult meg a jobb sorsra érdemes barlang ügye érdekében. Markó Miklós vezetésével téli expedíció indult február havában a cseppkőbarlangba, ahol számos fényképfelvételt készítettek ké­sőbbi propaganda céljaira. Ez év decemberé­ben pedig már készülnek egv népszínmű elő­adására: „Az aggteleki cseppkőbarlang nó- táfi tündére" címmel, amelyet a budapesti Városi Színház fog előadni. A darab egy régi borsodi követválasztést visz színre, a múlt élő alakjaival: a régen nagy népszerű­ségnek örvendett Baksay Samu bácsival, aki ottani református tiszteletes lévén, a barlang felügyelője volt, aztán a messze földön hires idegenvezető, Kompaktor Józsival, akit Fe» renczy Károly kómikus fog megszemélyesí­teni. Egyébként a barlang nagytermében 1923 nyarán máris nagy ünnepséget tartottak a Petőfi-centennárium alkalmából. A barlangban most szorgos munka fo­lyik, eddigi befektetés körülbelül 700 millió magyar korona már, de a barlang teljes jár­hatóvá tétele még sokkal többet fog felemész­teni. 10—12 Celsius fok meleg járja át télen is a barlangot s lehetőleg nyárra már a nagy- közönség számára teljesen könnyen hozzá­férhetővé akarják tenni az egyes szakaszo­kat 120 uj betonhid, 1200 uj lépcső készült el eddig, tervbe van véve a villanyvilágítás bevezetése is, mert a szurokfáklyákkal való járás nehézkes, kényelmetlen, azonkívül füstje tönkreteszi a legszebb fényű cseppkö­veket, amik háromféle színben pompáznak: fehéren, sárgán és husszinüen. Ugyancsak tervbe vették egy modern szálló építését is a barlang bejáratánál. Mindeme munkálatok befejezése ezévi nyárra, legkésőbb jövő ta­vaszra várható s ekkor történik a barlang ünnepélyes megnyitása is. Már ezalatt is megindult uj ágak felfede­zése és három budapesti mérnöknek, Kaffka Péter, Szontágh Pál, Nemes Árpád, sikerült is újabb három kilométer hosszúságú ága­zatot felkutatni. Ez a kutató munka két esz­tendeje tart már s négy, eddig teljesen is­meretlen hatalmas teremre bukkantak a fá­radhatatlan explorátorok, akik a termekben rábukkantak az 1834-iki nagy földrengés nyomaira. Koromfekete sziklatömbök torlód­nak itt egymásba, ám harmincméternyi ke­serves csúszás-mászás után a legtündéribb, pompás látvány tárult a kutatók szeme elé. Finom, tündöklő cseppkőékszerek, giganti­kus oszlopfők, néma kőorgonák sorakoznak rendre egymás mellé. A hozzáférhetőbb helyeket Balogh Ru­dolf, a volt osztrák-magyar nagyvezérkar harctéri fényképésze örökítette meg huszon­ötezer cseh koronát érő fényképezőgépén s első felvételét abban a teremben végezte, ahol 1849 februárjában Schliclr osztrák tábor­nok táborozott két napig 5000 emberével, Tárcái felé vonulóban. Itt zajlott le egyéb­ként 1923-ban a Pákh Albert, Petőfi, An- drássy-centennárium ünnepsége is, hatezer ember jelenlétében. Legújabban a magyar földtani muzeura szervez egy tudományos expedíciót Nopcsa báró vezérletével, hogy geológiai és őslénye tani kutatásokat végezzen a tizenkét emelet­nyi mély barlang óriási kiterjedésű folyosói­ban, amik az újonnan felfedezett részekkel együtt tudtunkkal tizennégy kilométernyi hosszúságban csavarodnak az aggteleki és jósvafői bejárat között s amik a népvándor­lás kora óta, tatárjárás, törökdulás borzal­main keresztül menhelyei voltak a remegő emberéletnek. Szombathy Viktor. — Lodgman dr. Bécsbe költözik. Parlamenti körökben az a hir járja, hogy Lodgman Rudolf dr., a német nemzeti párt volt vezére, a közeljövőben végleg Bécsbe költözködik. — Rákóczi-emlékünnep Kassán és Pozsonyban. E hónap 27-én lesz 250 esztendeje annak, hogy a magyar nép egyik legnagyobb fia, II. Rákóczi Fe­renc, Borsi községben megszületett. Az országos keresztényszocialista párt kassai központjának kuí- turosztálya ezt az alkalmat nagyszabású, méretei­ben gazdag Rákóczi-ünnepély rendezésére használja fel. Az ünnepély műsorát lapunk égjük legközeleb­bi számában fogjuk közölni. A párt keleti vezető­sége Rákóczi születésének napján a kassai Dómban megkoszorúzza a nemzet nagy fiának hamvait, áp­rilis 11-én, vasárnap pedig a Kát. Legényegylet nagytermében emlékünnepélyt tart. — Az országos keresztényszocialista párt nyugati osztálya március 28-án délelőtt 11 órakor rendez Pozsonyban, a Vi­gadó nagytermében nagyszabású Rákóczi-ünne- pélyL A műsort a rendezőség úgy állította össze, hogy a közönség, elfeledve egy időre a szomorú mát, átérezze a régi kuruevilág hangulatát. Az egyes számok ezen terv szerint kapcsolódnak egy­máshoz. A bevezető beszédet a pártnak jelenleg Genfben tartózkodó elnöke, Szüllő Géza dr. fogja elmondani. Jankovics Marcell dr. emlékbeszéd ke­retében foglalkozik Rákóczi jelentőségével. A férfi­kar Németh István karnagy vezetésével két Ízben szerepel a műsor keretében, Rákóczit dicsőítő dalo­kat adva elő. Régi magyar nótákat énekel John Elemér, a népszerű bécsi baritonista, aki már több­ször nagy sikerrel szerepelt Pozsonyban. Pongrácz Milliós tárogatószánia pedig nívósán fog beleillesz­kedni a matiné műsorába. Az előadásra belépője­gyek nincsenek. A rendezőség kéri a közönséget, hogy ki-ki tehetsége szerint adakozzon a párt jóté­kony célt szolgáló szociális alapja javára. Elsőrangú francia r yöngyök, legfinomabb brilliáns ékszerek különleges eladási helye. Mindennemű ékszeráruk nagy válasz'ókban kaphatók Kari Tatter ékszerésznél, í*r aha IIM Václavské aám. 13. „Zlatá Húsa" épületében.

Next

/
Thumbnails
Contents