Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-02 / 50. (1088.) szám

4 VumMv* *A&«tAKHIÖXiA2 ii irMMfiriTiiiiiiiwiiiiiMM«Mii'iiiiiiííiTiriwrfiwifwiHrrnrTniu] —mi —■ 1936* március 2. Kedd* hathatják. Ma a kisebbségi kérdés rende» tétlensége jelenti a legsúlyosabb veszélyt a békére. Fel lehet állítani az egyenl<5et: A kisebbségek elnyomása — háború. ' A háború európai bolsmlzmus. . --- A kettős egyenletből levonható a konklúzió 4 kisebbségek elnyomása — európai bolsevizmm. —> Ezért fog Németország küzdeni a kisebbség gek jogaiért és azt hisszük, hogy a népszöwptség többsége mellénk fog állani és azok, akiket ma még elnyomóknak nevezhetünk, szintén, be fogják látni, hogy a kisebbségek ! elnyomása saját nemzetükre nézve is rop­pant nagy katasztrófát rejt magában. A nyilatkozat befejezéseként előkelő informatív runk közölte, hogy a német külügyi hivatal az említett, hatalmas memorandumot még a uyár folyamán el akarja juttatni Genfbe a népszövet­ség titkárságának éa az ősszel napirendre akarja tűzni a memorandum tárgyalását. Az már most is biztosra vehető, hogy Németország erélyes fellé­pése folytán a kisebbségi, kérdés csakhamar a népszövetség működésének középpontjába kerül. Szemere Pál. A pozsonyi Toldy Kör kultur estje Pozsony, március J.. A Teldy-Kör vasárnap njból nívós irodalmi lestél tartott Pozsonyban. A priniáspalota tükör tér. me zsúfolásig megtelt a pozsonyi magyarság száné- javával. Három vendéget ünnepelt ezúttal a kör: Sziklav Ferenc dr. írót, Paulus Ákos kassai zene­tanárt és Torna István novelláiról Jankovics Marcell dr, a kör elnöke nyi­totta meg az irodalmi estét és meleg szavakkal üd­vözölte az illusztris vendégeket. Elsőnek Paulus Ákos, a kassai zeneiskola művésztanára, lépett, az emelvényre és Németh István zongoraművész kísé­rete mellett Volkmaun Róbert A-moll gordonka­versenymüvét, Popper Dávid Áhitat-át, Csajkovszky Chanson triste-jét és Popper „Magyar ábránd“-ját, játszotta él- Paulus tökéletes mestere a csellónak, a legfinomabb árnyalatokat tudja kihozni hang­szerén. A közönség szűnni nem akaró tapssal ho­norálta művészi játékát. Sziklay Ferenc dr„ a kiváló író. a szlovenezkói irodalmi élet együk legkimagaalöbb vezetőalakja, JVJü^szettani problémák" címmel tartott élvezetes szabadéiőaöást. Ismertette a művészetről való kü- íönbözó felfogásokat á# arra a következtetésre ju­tott, hogy a művészet nem objektív természetű táip zás, hanem az átélt lelkiélményeknek szükségszerű kifejezése. Hivatkozott e tekintetben Freudre, aki szerint a művész produktív orvosa a lelki betegsó. geknek, a közönség pedig a recept, A művészetre aa emberi léleknek okvetlenül szüksége van. Meg­találjuk azt a legegyszerűbb népeknél is, még a kö- korszakhan is. Előadását azzal fejezte be, hogy gyermekeink­ben ne fojtsuk el a művészet iránti hajlamosságot, mert ha nem is válik a gyermek művésszé, de már az is szép eredmény, ha megérti a művészet, nagy jóságát és ha mi ilyen sivár társadalomban élünk, legalább a jövő nemzedék élete legyen különb a mienknél. AZ előadót a közönség lelkes Ovációban része- siteitté. Torna István muzslai plébános, a „Kálvária, zök" eimü elbeszéléskötet népszerű szerzője, ol­vasta föl zamatos magyar nyelven megírt „Aszta­los Boldizsár álma" eimü legújabb novelláját, mely N ja hótiszfa, napsugaras falu levegőjét hozta egy fél- ; órára a priniáspalota csillogó tükrei közé­Végül újból Paulus Ákost akarta hallani a kö­zönség. A művész egy-két kedves magyar népdalt I játszott; el, amelyek közül különösen 3 ..Káka tövén í költ a ruca" fogta meg a sziveket. Az emelkedett hangulatú szép irodalmi ■ est nyolc óra titán ért véget. Amerika és az olasz adósságok London, március 1. A Daily Telegraph értesü­lése szerint az amerikai szenátus nagy része- az Olaszországgal kötött adósságrendező megegyezés ellen foglalt állást* Kijelenti, hogy ily minimális törlesztéssel nem elégedhet meg az Unió, annál fcv vésbbé, mert ez a megegyezés precedensül szolgál­hatna a többi, Amerikának adós országok számára. A, szerződés ratifikálását mindenesetre a következő ülésszakig halasztották. Yolpi gróf olasz megbí­zott tavalyi rendkívüli sikere igy nem bizonyult tartósnak s könnyen meglehet, hogy Olaszország közhangulata a? impulziv Mussolini vezetésével az amerikai szenátus magatartása miatt vehemensen az Egyesült Államok ellen fordul. Inkvizíció folyik a szlovenszkói nyugdíjasokkal A kere$xtény$*o€ials$ta képviselők interpellációja a miniszter urai, de én tudora azt is, hogy Szlovenszkón ezerszámra vannak > kitanult fiatalemberek, akik állást kapni nem tud­nak. Miért nem helyezik el ezeket a vezér- pónzügyigazgatóságon? Akadnak elkeseredett emberek, akik azt mondták nekem, hogy azért kevés a tisztviselő, mert várnak, amíg elég cseh fiatalember kitanul. Itt sürgősen segíteni kell, mert mit fog j mondani a müveit világ, ha megtudja, hogy nálunk, — a demokrácia minta Svájcá­ban, — & kormányhatalom nemtörődöm­sége miatt ezrek ée ezrek hivatalosan éhezésre vannak kárhoztatva. Benes külügyminiszter ur legutóbb is az an­golországi „Mormog Post‘‘-ban dicsekedett el vele, milyen széleskörű demokráciát élveznek itt egyesek. Igen, egyesek, da nem a szlovén- s&kói őslakosság! Miért nem dicsekednek el az urak a legmodernebb inkvizícióval is? A nyugdijak felemelését 1033. január í-től kellett volna eszközölni és a sok nyug­díjas ügye még ma sincs rendezve és nincs kilátás, hogy mikor hajtják végre a nyugdi­jak felemelését. Hány és hány nyugdíjas Fan, postás, vasutas, dohánygyári munkás, stb. stb., akik felőrlődnek az izgalomban, mert | hiába lesik a nyugdijak felemelését? Kérdezem a miniszter urakat, hajlan­dók-e : j. ; 1 !. azonnal intézkedni, hogy a brati- síarai vezérpénzügyigazgatóság az 1925. január 1-tőI esedékes felemelt nyugdija­kat azonnal, mindenkinek folyósítsa. 2. hajlandók é intézkedni, hogy amint az állami alkalmazottak, vagy köfalkal- mázolták fizetését egyik hónapban be­állítják. ugyanakkor már a jövő hónap elsejétől utalják ki nekik a nyugdijat is? Ha ezt, a régi>vJárniosM világban meg le­hetett tenni, nem látok akadályt, hogy miért ne lehetne keresztülvezetni a feí- szahaditott demokráciában? és végül hajlandóké vizsgálatot indítani ab- han az irányban, hogy kit terhe! a fele­lősség; azért, hogy a nyugdijak kiutalása hónapokat jfcéetk. és hajlandók-e a hibá­sakat példásan megbüntetni? A keresztényszocialista képviselők a ] szlovenszkói és niszinszkóí nyugdíjasok J ügyében a következő interpellációt nyújtót-j táji be a kormányhoz: A csehszlovák hangadókörök a prevrat előtti időt úgy szokták emlegetni, mint amelyben Szlovenszkó „járom alatt" nyögött volna. Ma ezen a beállításon még a legva­dabb soviniszták is mosolyognak, mert tud­ják, hogy akkor legalább a megélhetés volt biztosítva a szlovenszkóiak részére. Ebben aj járatos világban az volt a szokás a régi Ma- j gyarorszagon, hogy amint egy állami alkat-j mazottat, vagy- bármely közalkalmazottat | nyugdíjaztak, azonnal gondoskodás történt, í hogy az illető a nyugdiját rögtön megkapja. A farmos" világban az volt a bevezetett hi­vatalos. eljárás, hogy egyik elsején az alkal­mazott megkapta fizetését, a másik hónap­ban pedig már kapta a nyugdijat. Ma, nálunk, a fölszabadítás demokráciá­jában egy egészen különleges kínzó rendszer kapott lábra, ügy? látszik, az emberkinzás szintén a demokráciához tartozik, annak kü­lönleges csehszlovák kiegészítő része. Nálunk a nyugdíjba dugott őslakos al­kalmazott fizetését beszüntetik, de nyug­dijat csak hónapok múlva kap. Vannak és voltak esetek, hogy a kétségbeesett nyugdíjas megkapta a nyugdíjazási deli- rétet, de nyugdiját csak 10—15 hónapi kálvária-járás, éhezés, lerongyolódás után. Hogy ezalatt, az idő alatt a szerencsétlen em­ber és családja miből élt, ki törődik azzal, hi­szen itt legföljebb egy gyűlölt őslakosról van szó, A bratislavai vezér pénzügy! ga zgat ő sás; bevezette a legmodernebb inkvizíciót, akinek az ügye odakerül, az el van veszve, Ott aztán nem használ sem Írás, sem ké­relem, sem panasz, sem személyes közbenjá­rás. A személye? közbenjárásnál megígérik a soronk-iviUi elintézést, de talán csak azért sem intézik ®1. Tudok esetet, amikor egyik- másik tisztviselő a sok sürgetése e-zaklatássra kifakadt, hogy ők nem tehetnek róla, mert j kevesen vannak. Nem tudom, tudnák-e erről A kisebbségi kérdés a világpolitika gyújtópontjában A nemet külügyminisztérium memorandumo t terjeszt a népszövetséghez a kisebbségek érdekében — A kisebbségek további elnyomatása Európa bolsevizálására vezet — „Haj­meresztő eseteket terjesztünk a világ parlamentje elé“ [puskaporos az európai levegő. A különböző béke-í j | szerződések azonban nemzeti szempontból egész Középeurőpab?o olyan állapotokat teremtettek, j mint amilyenek a háború előtt a Balkánon urajkód­i tak. \ — A béke. diktátorai uj határokat vontak és I uj államokat hívtak életre. Mostan nem akarok ‘ I kitérni arra. hogy mennyiben helyesek ezek az uj határok, hiszen ezeket csak uj háború árán lőhetne i megváltoztatni, r nj háborút megkockáztatni azonban, vég­zetes bűn lenne, mivel az összes fCadvise- fők bele pusztulnának és egész Európán úrrá lenne a bólsevismm. ' ■ Arra kell. tehát törekednünk, hogy; a töké- • I Tétlen békeszerződések elhibázott intézkedéseit jó-1] j ?an politikával elviselhetőkké tegyük. Le kell síé- j ! relni az egyes államokon belül a? elégedetlenkedő :1 j tömegeket. Meg kell előzni a forradalmakat és az ebből keletkezhető háborúkat. IA nemzeti kisebbségek leszerelése ée fejbékitóse ' j csak egy módon történhetik meg: ha az agyneve- 1 I zett uralkodó nemzetek és az azokat képviselő • I kormányok országaikban olyan atmoszférát terem- 1 | fenek, amely lehetővé teszi a kisebbségek szabad ! gazdasági és kulturális fejlődését. Meg kell érteni 1 la következőket: A sziléziai német, jó lengyel ál- ; | lampolgái’ lehet, ha szabadon élheti kisebbségi ' , életét és szabadon ápolhatja a kulturális köteléke- 1 , két a német birodalomban élő testvéreivel- Sőt * | csakis igy lehet Jó lengyel állampolgár. A kjsebb- ' gégékké) el kell feledtetni, hogy kisebbségek és ; alacsonyabb rendű alattvalói az államnak, ff**meg- } 'innék a. sérelmek, ' ha a kisebbségek hozzájutnak összes *m-, béri jogaikhoz, úgy jól fogják magukat érezni és semmiféle okuk wm less arra, hogy elszakadni igyekezzenek uj hazájuk ; tói és régi hazájuk félé gra-vit áljának. .út. már ottan tartunk, hogy nem az- a fontos, hogy j egy államnak mi a neve. Németország, Cseliszlová- ! ; kla, LongyelorsZág teljésen mindegy, ha a németek Osehs/Jovákiábau és Lengyelországban is németek :■ mnyadhatnak óe nemzeti, valamint gazdasági sv.em- pontból ugyanúgy érvényesülhetnek, mint, Néni " wv ágban. {{isten a fejlődés az’Európai Egyesült. Ál­lamok felé vezet bennünket, ma már ez rom utópia. Az európai uniót azonban ciak>s egyenlő rangú és joga nemzetek ál­+ Sérvben szenvedők ■t* I a Egyetlen biztos védelmet nytfk * lá^yék ^ here, comb és koldöksérvné! a mi tőkéiére- * sitett rnuónéUiüI! sérvkötőnk. mely éjjel is •tordhstó Mindenféle bandázs operáció $ után, lógó has, gyomor- ás anyapiéhsülve- j désné!. Szabadalmazott lúd talpbetét. Fia- » nell kas-, hát- és meUmelegitő 5 ,,Bypí8a,‘ Kötsseríiö^ Brattstow. öisaa-n. -íl * Ariegyzék ingyer ^ A vidéki felek tnée aznap elintéz tétnél* A . ___ .lé Rá cs, február 2S­(A P. M- H- bécsi munkatársától). Németor- szágnsk a népszövetségbe való belépésével kapcso­latban már számos nyilatkozat játoott napvilágot arról, hogy Németország a népszövetségben napi­renden fogja tartani a kisebbségi kérdést és kény­szeríteni fogja a hatalmakat arra, hogy szerezze­nek érvényt a kisebbségek jogainak. A Prágai Magyar Hírlap bécsi munkatársa, egy beavatott nőmet politikus előttünk tett nyilatkozata alapján raUtán konkrét részleteket közölhet Németország­nak terveiről a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban. A birodalmi kancellári hivatal kezdte ér­dekes nyilatkozatát előkelő informátorunk — a külügyminisztériummal együtt működve nagy apa- rátussal készül a tervbe vett. fontos akcióra és szorgalmasan gyűjti a népszövetség elé terjeszten­dő anyagot ö kisebbségek elnyomásáról h külön­böző európai államokban —■ Hajmeresztő eseteket fogunk a világ parlamentje és közvéleménye elé terjesz­teni a kisebbségek, kálváriájáról. Németország ezért lépett be a népszövetségbe és ezt. megelőzőleg azért Irta alá a locarnoi egyez­ményeket, nável közre akar működni Európa igazi békéjének megalapozásában, a konszolidálás é,s a lelkek megnyugtatásának munkájában. — A nyugati hatalmak azonban végzetesen té­vednek ha azt hiszik, hogy a béke pusztán abban áll, hogy Németország és a többi legyőzött orszá­gok teljesifik jóvátételi kötelezettségüket. Ez lehet a gj-őztes államok érdeke, de semmi esetre sem függ össze a béke ügyével- Németország nagy ter­heket. vállalt magára és erőinek teljes megfeszí­tésével teljesíteni fogja a vállalt kötelezettségekét, csakhogy kielégítse a nyugati hatalmakat és le­hetővé tegye az európai államok békés együttmü- ködését. Ezzel szemben Németország azt várja s nyugat! hatalmaktól, hogy vajóban megalapozzák á» igazi békét, biezeu egyébként «emmf értelme Németország nagy áldozatainak­— ,i valódi béke azonban a nemzeti ki­sebbségek problémájának megoldása nél­kül nemcsak elképzelhetetlen, de teke. tetten. Oly ám nagy elmék és gyakorlati államférfiak, mint Mwlonald, N.igvbr liánul a volt miniszterelnöke és Kitti. Olaszország egykori kormányélnöke lemé- telten rámutattak azokra a veszélyekre, amelyeket e. kisebbségek elnyomása magában rejt. A háború előtt a balkáni viharfészek folytán volt évtizedekig művészi kidolgozással énekelt több gyönyörű! magyar kart. Az emléktábla leleplezése A matiné után az egész ünneplő közörpi Ség kegyelete? menetben zarándokolt el j Blaba Lujza szülőhazához. A z emberíömeg a háztetőkön és kerítéseken helyezkedik el, \ mert a kis udvarban nem tud elférni a nagy i eniberáradat. Meghatott hangulat lesz úrrá a! lelkeken, amint ott állanak a favázas, girbe- j görbe vályogfalu, immár kulturtörténelmi pa-: íinával bevont házikó előtt. A fehérre me­szelt falakból muskátlis ablakszemek moso­lyognak az ünneplő tömegre, a zsindelyeken zöld moha leheli már a tavasz ígéretet. Az udvaron feuyögalyakkaf diszitett emelvény várja a szónokokat, az emelvényen ott van a még letakart emléktábla. A moraj elnémul, a dalárda gyönyörű éneke „a daíünnepen" csendül fel és a magyar dal varázsa úrrá lesz a sziveken. Vladár József polgármester { mondja a leleplező beszédet, amelyben Bla- j háné hivatásáról és a magyar kultúra örök értékeiről mond emlékezetes szavakat Ami­kor az emléktábláról lefejti a lepett, könnyek szöknek a szemekbe, a férfiak fejéről mint­egy parancsszóra lekerülnek a kaJanok. Tem­plomi csönd. Az ünnepélyes pillanatban messzire csendül a polgármester emelkedett hangja: — Rimaszombat város közöm ég ér, ol: ne­vében Ígérem* hogy est- az emléktáblát mindig kegyelettel és hűséggel fogjuk megőrizni. Ezníán elsőnek teszi le Rimaszombat vá­ros koszorúját a házikó oldalfalához. Most 1 mindenki a gyönyörű kivitelű emléktáblát nézi. Fekete gránittábla ez, melyre Makóvica Jenő festőművész terve szeriDt van bevésve ez az egyszerű szöveg: „Innen kelt szárnvra Blaha Lujza, a neim j zef csalogánya 1850 szeptember nyolca- í dikán“. Az emléktábla leleplezése ég elhelyezése | ntáh Faragó Ödön Telek A. Sándornak, va-; sárnapi mellékletünkben is megjelent nagy-! hatású ünnepi ódáját szavalta el. Ezután Márkus László a magyar Borsod- j és Gömör megyék koszorúját helyezte el és j ezzel az emléktábla leleplezésének megkapó J ünnepsége végei ért. A tömeg azonban csak! lassan oszlott szét, mindenki a táblát, cső-1 dáltá és a feliratot olvasta és mindenki úgy j érezte, hogy Rimaszombat élete ezzel a táb-1 lávái tj és feledhetetlen értékkel gvarapo-1 dotfc, Blaba Lujza szelleme visszaköltözött és innen többet soha el nem távozik. A díszebéd Délben s Polgári Körben saázteritékes bankett volt Az első felke szöutőt Törköly József dr., szenátor mondotta, aki nagyjelen­tőségű szavakkal méltatta a magyar kultúrá­nak az egész nemzet életét átfogó erejét. Utána Veress Samu dr. emelkedett szellemű beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét a kisebbségi magyarság életében, mig Soldos Béla dr. magyar főispán az ünnepségnek az j egész magyarságra kiható jelentőségét mél- j fatta- Az üdvözlő táviratok egész sora érke- j zeit be. Űdvöriő táviratokat küldtek: a bu-; dapesfi Nemzeti Színház, a magyar kir, Qpo- \ rabáz, az Országos- Magyar Szinészegyesülef, i h Prágai Magyar Hírlap, a kassai Kazinczy ': Társaság, a, pozsonyi Toldy-kőr, a Szepességi | Történelmi Társulat, az Eperjesi Széchenyi j Egylet, a losonci Dalegylet, az ungvári Ma-1 mik Társaság, Grossehrmd Géza dr. szenátor, | a Kassai Napló, Keíler Imre. a Szmpártoló; Egyesület főtitkára és számosán mások. A diszebéd alatt Mihalik Dezső vezetése * alatt 9 Polgárt Kör zenekara játszott szívhez 1 szőlő magyar nótákat. Disspeioadásck; Az ünnepség méltó befejezése volt a Fa- j ragó Ödön színtársulatának ünnepi diszelö- j adása. Délután négy órakor és este 8-kor a ] Tündérlak Magyarhonban régi operett került ?rinre. Blaba Lujza kedvenc szerepét a rima- szombatiak szlovenszkói hírnevű műkedvelő primadonnája, Hlozekné-Beliczky Böske ját­szotta műkedvelői nívót felülmúló sikerrel. Az előadásokat Gál István hangulatos pro Mgja vezette be. amelyet Gaál Annié srin- müvésznő recitált nagy sikerrel. Az előadás- ról holnap részletesebben beszámolunk. >■ un i,n ■ in i ■■ti1 i n it'ii'Tini ■ Trr’f"iiTwTrT nBr^TnrPBWBiiW-M— : A dédelgetett angol sportember véres kalandja a fascistákkal Londan- március l- Stockes, CamUridge leg­jobb rogby-játékosa, akit Angliában igen szeret­nek, Olaszország: utazást tett. A génuai állomáson egy fasdsta őrség valószínűleg összetévesztette az angol sport,fór,'int egy olaszéi lenes diákveíerrel s ezért le akarta iarfóztatui. Stoekésf kjezállitotlák a gyors\onat.’pól és bántalmazások között a várótere­mig cipelték. Az angol fin arcúban nem engedte jpagát és csakhamar bor-párbajba keveredett kilenc tafcístá'’sl. Támadói közül Ötöt .sikerült leboxoluia s már kimenekült az erabergyűrftbŐl, amikor a hí- vb te ló s d’loftiá.d rendőrség revolverekkel meg- r-í&áhT-'t kéiiy-iet itettá. Az Őr szobába a újra súlyosan Mub imádéi: mc. eloiáatan vö*iekező angolt, néhány óva múlva* pedig aze ’.yB’rül szabódonboosátótfál?. 'Mmkés tegrap este Londonba érkezett és ma az akóházban efty konzervatív képviselő litterpeHált ügyében. A v.-gby-játőko* fpeaiélyeseu is megjele- rdk a par!ú.'.;ou'éoen. hogy a testén ejtett sebekkel demoríMví'Jja n fascí.'.vík veridégszr rátétét.

Next

/
Thumbnails
Contents