Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-26 / 71. (1109.) szám
1926 március 26, péntek* 3 A cseh néppárt öt minisztérium megszüntetéséért Prága, március 25. A tegnapi plenáris ülésen törvényjavaslatot nyújtottak be a cseh néppárti képviselők, amelyben az állami tisztviselők fizetésfedezetének oéljából javasolják a postaügyi, közélelmezési, közmunkaügyi, unifikációs és egészségügyi minisztérium likvidálását. A postaügyit össze kell kapcsolni a vasutügyivel forgalmi minisztériummá A közmuukaügyi minisztérium ügyeit pedig a belügyminisztérium hatáskörébe kell beosztani. Az egészségügyi minisztérium végül olvadjon be a népjóléti minisztériumba. Ezt a javaslatot valószinü- leg még a nyár folyamán tárgyalni fogja a nemzetgyűlés. Szentszövetség - népszövetség Hogy gondolkozik Amerika Európáról Párisban óriási felháborodás. Londonban megütközés. Berliubeu öröm. Valami olyasféle történt, ami amilrsapás Európának és szégyenfolt a nyugateurópai ősi civilizáció testén: Amerika, a hatat óriás, az imént-elszakadt, nyiltan becsiem ehe földrészünket, elsősorban a nagy nyugati hatalmasságokat, az antantot. Nyiltan lenézett bennünket, nyiltan hangsúlyozta, hogy bliktri vagyunk és függünk Washington kegyétől. Houghton, a londoni amerikai nagykövet jelentése körülbelül ily tónusban beszól Eu- páról: — Az európai államok semmit sem tanultak. Titkos szerződéseket kötnek és egymásra agyarkodnak. Gyengék és alávalóak. Franciaország vezeti az aknamunkát. Érzé- kenykedők és kegyelemkenyérre szorultak. A népszövetség pedig nem a nemzetek demokratikus tanácsa, hanem a győzők tirannizmu- sának központi szerve, azaz olyasféle, mint 1815 után a szentszövetség volt, a sötét Metternich herceg nagy békebilincse". Igaz, a népszövetség békét hirdet. A hirhedt szentszövetség is azt hirdette. De micsoda békét! A csupa-sir nyugalmat, a kizsákmányolók parancsolt rendjét. „L'ordre régne'á Varsovie", a rend kormányoz Varsóban, mint annakidején gúnyosan szólt Paskievics jelentése s Európában is ilyenféle a rend, — ha rend van. Sőt, a szentszövetség többet ért, mint a népszövetség-. Metternich herceg legalább negyven évig tényleg békét tartott s e negyven év alatt, a tizenkilencedik század első felében, kifejlődhetett az az óriási modern tudománypotencia, mely megteremtette a mai civilizációt, — de Genf fog tudni negyven évig békét sugározni? Nem. A márciusi csőd megmutatta, hogy nem. Európa szánalomra méltó államocskák tömkelegé s Amerika nem tehet egyebet, mint Isten nevében magára hagyja a marakodókat és visszavonul az Újvilág gazdagságába. Falják föl egymást Európában. így Houghton, a nagykövet. És Coolidge elfogadta a jelentést. És Borah, az impulziv szenátor, még hatványozta a becsmérlő kifejezések erejét. És a közvélemény a Niagarától Texaszig, New-Yorktól San Franciszkóig gőgös ajkbiggyesztéssel, vagy szánakozó idegen fejcsóválással gondol Európára. Eddig tehát eljutottunk. Don Afranio de Mello Franco, a bellohorizontei egyetem tanára és Brazilia népszövetségi kiküldötte az elmúlt napokban csinált egy kis csinyt s most ez a Houghton! Amerika szakadozik Eurá- tól. Amerika föllázad Európa ellen, Amerika, ahol meggyőződéssel olvassák a bibliát és meggyőződéssel sportolnak. Eljátszottuk szerepünket? Igazán ott vagyunk, ahol a szentszövetség idején voltunk, azaz csak kinnal tudunk békét tartani, békét, mely egyenlő a szuronyok hegyén kiegyensúlyozott nyugalommal? A szentszövetség idején nem volt senki, aki a hatalmasok kénye-kedvén Ítélkezett volna. Legföljebb Anglia hunyoritott csendes, okos iróniával s amig Metternichék ünnepélyesen és nehezen őrizték az egyensúly látszatát, meghódította a gyarmatokat. — Most azonban van biránk. Most a népszövetség ijedt és nem mer cselekedni, mert minden tettéhez hozzásomfordál a félelem: mit fog a Hatalmas, mit fog Amerika szólni. Az pedig szólott, Houghton szájával. És vájjon mit lehet itt cselekedni, európaiak? Szövetség kell, — felelik a fiatalok — uj, szent szövetség, Európa összefogása, 430 millió európai elsőrendű ember kijátszása az amerikai 200 millió ellen. Jó, ha Amerika egész Európát becsmérli, legalább kifejlődik egész Európa öntudata, a közös, nagy európai patriotizmus, mely leront minden eddigi szűk gátat s akkor, ha együtt vagyunk, kicsiny lészen Amerika! A népszövetség a mi szövetségünk lesz, Mello Franco nem avatkozhat be s mégis az apák erősebbek elszakadt fiaiknál! — Chamberlain London díszpolgára lesz. Londonból jelentik: Chamberlain külügyi államtitkárt ma délben egy ünnepélyes reggelin London díszpolgárának nevezik ki. Ezt a kitüntetést a miniszter a locarnói sikerekért kapja. A szlovenszkói evang. egyház vezetősége a köztársasági elnöknél Átadták az egyház memorandumát — A tanítók és tanárok fizetésének és nyugdijának rendezését kérik — állami színvonalon Prága, március 25. A szlovenszkói egyetemes ág. h. evangélikus egyház memorandumát küldöttségileg juttatták el a köztársasági elnökhöz. A memorandum az ág. h. evangélikus egyház főbb óhajait és sérelmeit tartalmazta s különösen az egyház állami segélyének kérdésével, a lelkészek nyugdíjintézetének állami dotációjával és a felekezeti tanítók és tanárok fizetésének és nyugdijának állami színvonalra emelésével foglalkozott s kifejezte az egyetemes egyház azon óhaját, hogy az egyházat érintő törvények alkotásánál előzetesen kérjék ki az egyház véleményét A küldöttség tegnap érkezett meg Prágába Vamcovich János, az egyetemes egyház felügyelőjének vezetése alatt. A küldöttségben Jánoska György és Zoch Samu ev. püpökökön kivül Flórián Károly dr. nyugalmazott eperjesi jogakadémiai dékán, Eperjes városbirája, Simkó Lajos dr. egyházkerületi felügyelő és Kopa István tanító foglaltak helyet- A küldöttséget ma délelőtt 11 órakor fogadta Masaryk köztársasági elnök. A küldöttség átadta a memorandumot köztársasági elnöknek, aki biztosította a deputációt, hogy a memorandumban foglalt pontokat áttanulmánvoztatja az il letékes faktorokkal s biztosította jóindulatáról az egyház kiküldötteit. A küldöttség fölkereste Cserny miniszterelnököt, Krcsmár is kolaügyi, Kállay szlovenszkói és Szlávik földmivelésügyi minisztereket s utóbbit, aki a keleti ev. egyházkerület főfelügyelője, miniszteri kinevezése alkalmából üdvözölte. Pangalos még a szerelemben is diktátor A diktátor megfenyegette a lányt, hogy megöleti szüleit, ha nem mond le az ifjú Panga- loszról — Egész állami apparátus a szerelmi idill ellen — A P. M. H. tudósítójától — Belgrád, március 25. A szalonikii vonattal tegnap reggel egy feltűnően szép és elegáns fiatal leány érkezeit a belgrádi vasútállomásra. Tripcsics Retta névre szóló kényszerűt] evele volt, amely azt a meghagyást is tartalmazta, hogy tulajdonosának azonnal jelentkeznie kell a görög követségen. A hatóságok kérdezősködésóre a leány elmondotta, hogy 18 éves, Szmi mában született, ahol apja mérnök volt, de később Boha- Kotorshába költöztek. Még a háború végén, iskoláslány korában megismerkedett Pangalosz fregatthadnaggyal, aki komoly vonzalmat érzett a leány iránt. A fregatthadnagy apja, Pangalosz tábornok, máT ajkkor ellenezte a fiatalok összeköttetését, ők azonban titokban folytatták szerelmi találkozóikat, sőt titokban el is jegyezték magukat. Közben elviharzott a forradalom és ellen- forradalom és Pangalosz tábornokból Görögország diktátora lett. Az utóbbi hónapokban a fiatal Pangalosz és Tripcsics Retta azon tanakodtak, hogyan kössenek házasságot a hatalmas diktátor tudta nélkül, ekkor azonban már minden lépésüket, sőt a leány családját is detektívek raja figyelte. Végre, amikor úgy látták, hogy elérkezett a döntő beavatkozás ideje, rendőrök jelentek meg Tripcsicséknél és felszólították a lányt, hogy hagyja el Görögországot. Vonatra ültették, két detektív Szalonikiig kisérte, ahol kényszerutlevelet adtak a leánynak és megfenyegették, hogy ha nem jelentkezik a belgrádi követségen, megölik a szüleit. A Belgrádban élő kotoriak Tripcsics Retta elbeszélésének nagyrészét már igazolták. A belgrádi rendőrség a leányt megfigyelés alatt tartja, amig Athénből hivatalos felvilágosítást nem kap a különös végű szerelmi históriáról. A további fejleményeket különösen a dalmát kolóniákban izgatottan várják. A Gsánki-párt bomlásának kulisszatitkai Az elnöki tanácsi bizalmas körlevele a P Bevallják, hogy a földigéretböl semmi se — A P. M. H. Pozsony, március 26. Nagy elégtétele a magyar nemzeti pártnak, hogy a nagy hanggal megalakított és népámitásra berendezett köztársasági „magyar** földmivespárt- ban (Csánki) beállt a legteljesebb züllés. Jelentettük, hogy a párt legveszedelmesebb alapítója: Békefi-Friedmann Sándor abbahagyta a földosztást, itthagyta dicsősége színhelyét és Becsbe költözik. Utána tűnnek el az ismeretlenség homályába a magyarság üldöztetésében érdemeket szerzett propagacsna legények. és pedig elsősorban Dju- racska András is, akit a forradalmi konjunktúra vetett a felszínre. Otthagyta békés csizmadia mesterségét Zsolnán és Pozsonyba költözött, ahol Sro- bár dr. Szlovenszkó első teljhatalmú minisztere által megalakított kém-irodának lett egyik leghasználhatóbb tagja. A legintrazingensebb csehszlovák hazafi volt és működése folyamán hot itt, hol ott bukkan fel egy-egy kémkedési, haza- árulási per, amelynek koronatanúja — érdekes — mindig vagy ő maga, vagy a köréje csoportosuló szegény legényekből került ki. Az üyen, sokszor súlyos fegyházzal, sőt halálbüntetéssel járó perek inszcenirozása nem volt számára nehéz feladat, mert emlékezetes még, hogy Zindner kassai ezredes egy szép nap arra ébredt, hogy nagy ellensége a republikának. Könnyű is volt bizonyítani, mert előszobája esernyőtarlójában csomó irredenta röpirat között hadfelvonulási tervet találtak a republika ellen. Emlékezetes még, hogy Zindnert akkor halálra Ítélték, majd kicserélték magyarországi elítéltekkel. Koronatanú itt is Djuracska volt, aki nemcsak a magyartól, hanem a szlovákoktól is féltette a republikát így éveken át Hlinka ellen gyűjtött adatokat Lengyelországban és Magyarországon és fantasztikus cikkek, facsimilék jelentek meg információi alapján a Slovenska Politikában, amelyeken Hlinkáék jóizüeket nevettek. Megemlítésre méltó, hogy a hivatalos körök később tisztába jöttek, hogy ezek az erőszakolt politikai perek csak arra jók, hogy a Propagacsna legények feje fölé (szám szerint ezerkétszázan voltak!) glóriát vonjanak és használhatóságukat beigazolják. A köztársaság elnöke minden ilyen perben vagy pertörléssel élt, vagy amnesztiát i ropagacsna Kancellária ügynökei ellen — m lett —• Djuracska András portréja tudósítójától — adott. Ez volt a legsúlyosabb ítélet Djuracskáék működéséről. Mikor pedig Kállay dr. lett a teljhatalmú miniszter, jó érzése nem tűrte meg egy napig sem e sötét társaságot és hivatalbalépése napján kisöpörte az egész társaságot a teljhatalmú minisztériumból, ahol hivatalos helyiségük volt. A konjunkturalovagok elszéledtek, kit erre, kit arra kergettek a szelek. Ki a kaptafához, ki a malteros kanálhoz tért vissza. Djuracska vezér egy merész salto mortáléval újságíróvá vedlik •’t és egy szép nap Pozsony békés járó-kelői arra ébrednek, hogy mindenki „pán redaktor“-nak szólítja. Mindenhol ott volt, ahol valamelyik miniszternek a kabátját kellett felsegíteni, szerény, tartózkodó mosolyos modorával megtévesztette az embereket. így legalizálódott, mint politikus és mint újságíró. 1922-ben, amikor a Népújság és a Csánki- párt megalakult, már ott találjuk őt mint híres földszakértőt Korábbi foglalkozását most már csak a kulisszák mögött folytatta, beültette volt ügynökeit a Népújságba és a föidbérlő szövetkezetbe. Eljött a múlt évi választás. Djuracska mindenáron képviselő szeretett volna lénni, még pedig — magyar voksokkal, amelyek a kormánynak súlyos millióiba kerültek. Mikor Hodzgának hírül vitték Djuracska aspirációit, alaposan megleckéztette Duchajékat és a listára — nem engedte felvenni. A magyarság kezdettől tisztában volt azzal, hogy Csánkiék mozgalmában földek ígérgetésével szélhámosság folyik, mert a földet csak a telepesek kapják és a magyarnak legfeljebb a temetőben jut hely. Ennek a teljes felbomlott és anarchiába züllött mozgalomnak, amely a magyarság hátbatámadására alakult, halálos Ítélete fekszik előliünk. Sikerült megszereznünk a „Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmivesek Szövetségének** (Csánki-párt) egy bizalmas körlevelét, amit a szólamokban nem fukar „elnöki tanács" bocsátott ki „Szigorúan bizalmas! A titoktartás pártbecsület"! jeligével. A körlevél az elnöki tanács minden tagjához van intézve és ebben az egymást irtó vezérek végre a következő igazságokat állapítják meg a pártról és annak funkcionárusairól, főként pedig Djuracska vezérről: „Pártynk központi irodája legközelebb ülésre hivja össze az elnöki tanács tagjait. Ez az ülés dönteni fog pártunk sorsa és igy a mi sorsunk felett is. A komédiásások és végnélküli alkudozások ideje lejárt. öt és fél hónap alatt türtőztettük magunkat és a méltatlan bánásmód miatti jogos elkeseredésünket kitörni nem engedtük. Türtíik azt, hogy a pártelnök, a végrehajtó bizottság és elnöki tanács kívánságait meg se hallgassák és r-zen szervek határozatait felelőtlen aknamunkát folytató egyének egyszerűen felrúgják. Türtük azt, hogy a párt alkalmazottakat üldözzék, hogy Hodzsa vezérünk akaratát kijátszák, terveit elgáncsolják. Határa van azonban minden türelemnek, most már elszánt cselekedetekre van szükség- Meg kell mutatnunk, hogy a Hodzsa Müántól magasra emelt zászlót a Propagacsna Kancellária embereitől beszennyezni nem eng~*iük. Majd igy fqlytatja fejtegetéseit az érdekes körlevél: Hodzsa Milán, mikor Pozsonyban hozzánk beszédet intézett, azt mondotta, hogy a rendbontókat, • akik a pártot saját céljaikra akarják kihasználni, lökjük ki a pártból. Djuracska a sarokban ült és sápadtan hallgatta. Hodzsa Milán azóta Csömör István pártelnök által többször is üzente, hogy ki kell Djuracskát rúgni, aki eszerint nem kell sem vezérünknek, sem nekünk. Az érsekujvári határozattal mi ki is löktük a párttagok sorából. A párt rossz szelleme azonban ragaszkodik a hatalomhoz. Diktátor akar lenni a mi nyakunkon. Eljött az idő, hogy a düstátor hatalmát megtörjük, még akkor is, ha száz befolyásos ember áll is a háta mögött. Ezután méla rezignációval állapítja meg a körlevél, hogy a föidbérlő szövetkezetbe beült Djuracska és csatlósai, akiket a magyar nép filléreiből fizetnek, a föld megszerzésére vonatkozólag egyetlen komoly lépést nem teltek. Pozsonyban a legkisebb emberke is gúnyt üz belőlünk. Csömört tél idején órákig ácsorog- tatják a folyosókon és akkor megszöknek előle. A szenzációs irás igy fejeződik be: Mi az agrárpártnak megadtunk mindent. Viseltük politikai meggyőződésünkért a meg- gyalázást, a magyarság soraiból való kiközösítést És mit kaptunk érte cserébe? Semmit! Jutalmunkat elsikkasztották azok a jelentéktelen kis emberek, akik a mi vállainkon akartak képviselők és szenátorok lenni És mert ez nem sikerült nekik, most megátalkodott-gonoszsággal törnek ellenünk. A Propagacsna Kancelláriának ezentúl nem leszünk vak eszközei! Ki a kémszervezet csatlósaival a pártból és a földbérlő szövetkezetből! így kívánja ezt Hodzsa-és igy kívánjuk mi is! Leszámolunk velük! Isten minket úgy segéljen!" Aláírás: Horváth József, Szabó Gyula, elnöki tanácstag. elnöki tanácstag. — Paul Boncour Károly román extrónörökös védője. Párisból jelentik: Mint ismeretes, Zizi Lambrino, a román extrónörökös első felesége, 10 millió frank kártérítésre perelte volt férjét. Károly védőjének Paul Boncourt, a híres szocialista képviselőt és Franciaország egyik népszövetségi megbízottját, nyerte meg. A herceg a pör folyamán kétségbe fogja vonni a francia bíróság illetőségét a Lambrino-féle vád eldöntésében. — A magyar nemzeti párt csallóközi szervezkedése. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége jelenti: Méhes Rudolf, a magyar nemzeti párt dunaszerdahelyi titkára legutóbb Nemesbomba, Olgya és Béke községekben alakította meg a párt mezőgazdasági szakosztályának helyi szervezeteit, A szakosztály iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult meg az említett köszégekbeu, hogy a párttagok száma mindenhol lényegesen gyarapodott. így Olgya községbe megkétszereződött. E három község szervezésével a somorjai járás valamennyi községiben megalakult már a mezőgazdasági szakosztály és most a dunaszerdahelyi járás községeiben folyik a szervező muuka, — A Magyar Nők Munka Egyesületének közgyűlése: Mint már jelentettük, a Magyar Nők Munka Egyesülete a minisztérium által tudomásul nem vett alapszabályok ügyében f. hó 23-án közgyűlést tartott Losoncon. A közgyűlésen Szilassy Béláné, az egyesület elnöke elnökölt, részt vett azon Pé- chyné Bartóky Mária ügyv. alelnök, a Nagyasszony szerkesztője, Szkalosné Járossy Erzsébet írónő, az egyesület titkárnője s Losoncnak és a közeli és távoli vidéknek számos magyar urihölgve. — A közgyűlés elfogadta az elnökség által előterjesztett uj alapszabályokat s megbízta az elnökséget, hogy azok kormányhatósági jóváhagyását kieszközölje. xmmmáimiaimiiiiinnx Sorsfciicic! mindenki csak Galerik és Tsa DaakMzt fi Brattslava, BadnS&rö «i Telefon 1920 és 236x HfHUfTfmTfmfwmnmifijf
