Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-24 / 69. (1107.) szám

1926 március 24, szerda.

Hogyan ledezünKtel uj világot?

Megtanultuk az iskolában, hogy földünkön kívül még 7 más ilyen „föld“ is kering a nap körül, a Merkúr, Venus, Mars, Jupiter, Satumus, Neptunus s Uranus bolygók. A Merkúr és a Venus a nap s a föld pályája között keringenek, ezek a belső bolygóit, a Mars és a többiek a földpályán kívül végzik pályafutásukat, ezek a külső bolygók. Természetesen mennél távolabb van a bolygó a naptól, annál nagyobb a pályája. A föld 366 nap alatt végzi el körfutását, a Neptunusnak már 60.181 napra von szüksége, míg útját megteszi.

A régiek csupán a szabad szemmel látható öt bolygót ismerték: a Merkúrt, Venust, Marst, Jupitert és Saturnust. A múlt esztendőben a Mars a leg- közelebbre került a földhöz s heteken át megfigyelhettük szabad szemmel a nekünk kissé szokatlan bolygócsillagot. A távcső feltalálása a bolygók világát tetemesen bővítette, egymásután ismerték meg a többi bolygókat s holdjaikat (mert a bolygóknak holdjaik vannak, amelyek úgy keringenek körülötte, mint a bolygó a központi nap körül), a felfedezések sorát Lassell számításai alapján Gallé zárta be, amikor megtalálta Naprendszerünk eddig ismert legszélső bolygóját, a Neptunust.

De ezekkel a bolygókkal még nincs lezárva a mi naprendszerünk, amely a világmindenségnek csak parányi atomja. A Mars és a Jupiter pályája között kisebb-nagyobb bolygócskák ezrei és tízezrei keringenek, ezek a planetoidák, a nagy bolygókkal, a planétákkal ellentétben. Hogy ezek a különböző nagyságú kis égitestek hogyan kerültek a Mars s Jupiter pályája közé, hogy vájjon egy nagyobb bolygónak szétrobbant darabjai-e, vagy esetleg más eredetüek-e erre a tudomány csak elmélettel válaszolhat. Ma már ezren felül van > az ismert planetoidák száma, de alig múlik el egy hónap, hogy a szaklapok újabb és újabbaknak felfedezéséről be ne számolnának. Nem mondhatjuk tehát azt sem, hogy az asztronómia a mi naprendszerünket is megismerte volna teljesen, hol vagyunk tehát a messze idegen naprendszerek ismeretétől?

Hogy milyen kicsinyek ezek a planetoidák, kitűnik abból a tényből, hogy ha a néhány ezer Ismert planetoidát valamilyen kozmikus erő egy égitestbe nyomná össze, még mindig csak egy olyan nagyságú „égitestet alkotnának, amely a földünknek csak nyolcszázadrészét tenné. Érthető, hogy először a nagy bolygókat s csillagokat ismerték meg, mert ezek világítanak a legfényesebben s ezeket lehet észrevenni elsőknek a látcsővel. Az utóbbi években olyan kis planetoidákra bukkantak, hogy egy jó gyalogos egy napi járással körüljárná őket. Valószínű, hogy ez a planetoida-raj, amely egy egykori hatalmas bolygó roncsaiból áll, tízezer és tízezer darabkából áll s vannak köztük olyanok is, amelyek nem nagyobbak, mint a földre hulló meteorkövek. Bármilyen kicsinyek is, az asztronómia legelsőrendü feladata, hogy mindegyiket felkutassa, pályáját kiszámítsa, mert csak akkor jut egész közel a naprendszer problémájúnak maradéknélküli megoldásához.

Vannak tudósok, akik egész életmunkájukat arra szentelik, hogy ilyen „uj világokat" fedezzenek fel. Amint a gyöngyhalász újból és újból lemerül a tenger mélyébe, hogy rettentő fáradság árán igazgyöngyöt hozzon fel, amint Aljaszka aranykutatói a viz folyó homokjában kutatnak arany után, épp úgy vizsgálódik a planetoida- vadász az égitestek milliárdjai között a kis bolygók után.

Ez pedig fáradságos mesterség, amelyet nem lehet a látcsővel elvégezni. Elsősorban is, csak a leghatalmasabb távcsöveken lehetne ezeket a parányi égitesteket felfedezni, ilyen pedig nem minden kutatónak áll a rendelkezésére. De ha egy nagy távcsövőn fel is tűnne egy még ismeretlen planetoida, a megfigyelő elnézné, állócsillagnak tartaná, olyannak, mint a többi száz csillagot, amelynek fénye a pianetoidáéval együtt jut a szemébe. Külsőleg ugyanis a planetoida nem különbözik az állócsillagtól s csak egy dologból tudjuk megállapítani, hogy állócsillaggal, vagy panetoidá- val van dolgunk. A planetoida ugyanis tuvahaladő mozgást végez, a fixcsillag állandóan ugyanazon a helyen látszik. A bolygócska mozgását a sok száz csillag között a gyarló ember nem tudja megállapítani. Csak egy útja van a planetoida fölfedezőjének: az égboltozat lefényképezése. Fotografáló látcsövét az égnek azon részére szögezi, amelyen planetoidát sejt s ezt a részt órákon át lefotogra- fálja. Ha a sötétkamrában előhívja a lemezt, úgy találja, hogy a fixcsillagok, amelyek a felvétel bosszú idején állandóan egy helyen vannak, a lemezen apró pontok alakjában jelentkeznek, mig a tovamozgó planetoida finom vonalat karcol a lemezen. Ha a planetoida-vadász egy eddig a csillagfényképen nem mutatkozó ilyen vonalra bukkan, uj világot fedezett fel. Ezt az egyszerű és praktikus eljárást a heidelbergi csillagvizsgáló igazgatója, M. Wolf, a kiváló asztrofizikus vezette be.

Persze a bolygócska felfedezésével még nincs minden elintézve. Most gondosan* kell követni az utján, irányát és gyorsaságát a legfinomabb műszerekkel megmérni. Az elért eredményeket végre átveszi a matematikus, aki kiszámítja a planetoida pályáját, a keringési idejét s a naptól való központi távolságát, úgy, hogy a bolygót bármikor meg lehet találni távcsővel az égboltozaton. Többé nem vész el az asztronomusok szeme elől.

A planetoidák világán kívül azonban még nagyobb feladatok is izgatják a csillagász fölfedezőket. így például az amerikaiak évek óta hatalmas műszerekkel vizsgálják a Neptunus környékét. Lehet, hogy a Neptunuson kívül, amelyet ma a Nap legtávolabbi és legkülsőbb bolygójának ismerünk,

van még egy nagyobb, előttünk ismeretlen bolygó, vagy talán kettő is. Aki ezeket megtalálja, világhírű lesz, mert Naprendszerünknek eddigi sugarát kifelé tolja a végtelen világűrbe.

Vécsey Zoltán dr.

A pénzhamísitási affér

Benesnek s az angoloknak megvilágításiban

London, március 22. A The Banker című folyóirat legutóbbi száma Benes csehszlovák külügyminiszter cikkét közli a magyarországi frankhamisítással kapcsolatban felmerült kérdésekről. Benes ebben a cikkben megismétli a már többször hangoztatott jóakaratát Magyarországgal szemben s kijelenti, hogy hajlandó egy középeurópai Lo- carno megkötésére. A magyar parlament frankbizottságának kisebbségi jelentéséből és a kezében levő bizonyítékokból azonban arra következtet, hogy a frank- és a cseh ko- ronahamisitások között feltétlenül kapcsolat áll fenn.

Benes cikkéhez a lap feltűnő tipográfiával a következő kommentárt fűzi:

A magyar bankjegyhamisitás kontro- verziája már kezd ellanyhulni. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány minden tőle telhetőt megtett arra, hogy a ham isi tők méltó büntetésüket megkapják. A hamisitótársaság ö -,es tagjait letartóztatták és bünfenyitő vizsgálat alatt állanak. A jámborságnak, bátorságnak, tanultságnak és elvetemedettség- nek az a keveréke, amely a vádlottak társaságát jellemzi, már magában véve is nevetségesen hat. De ezt figyelmen kivül hagyták Magyarország némely ellenséges szomszédai •és állandóan azon nyargalnak, hogy a hamisítás sötét politikai célokból a magyar korBicsérdy Béla

mány beleegyezésével történt. Ezt az abszurd állítást Magyarország kárára európa- szert9 szétkarsogták. i yan nemzetek, amelyek az angol pénzintézeteknél fennálló régi tartozásaikat nem akarják kiegyenlíteni s amelyeknek egész pénzügyi politikája a rablás szankciója, a magyar kormány ellen intézett vad támadásokkal Európa füleit akarták betömni Benes cikke — Írja továbbá a lap — még eléggé mérsékelt és a kisantant egyik-másik tagjának példaképül ajánlható. Magyarországnak nincsen monopóliuma betörők és politikai fanatikusok részére. Túl nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a közönséges bűntettnek, amely akármelyik országban is megtörténhetett volna. A jól informált angolok szimpátiával és csodálkozással nézik Bethlen gróf bátor és becsülésre méltó fellépését, valamint annak a kormánynak eljárását is, amely már sok veszélyt elbáritott az országról. Bethlent nagy államférfim művészete, valamint megközelíthetetlen jelleme méltó vezérévé teszi annak a nagy fajnak, amelyhez tartozik, annak a fajnak, amely a becsületben és lovagiasságban rég idők óta tisztelt nevet vívott ki és már két ízben halálos kínokat szenvedett, hogy a nyugati civilizációt megmentse.

Staroméstská Kavarna í

í*' •t'v/;« -’ik ■ -jfcSjíífa*

,yí!v •%»;.■**" t . ■'/ ■; e&.•/>. ',■■■ ,/. ,\i '

Pst-Pst Bar

* v , ' Jntz — Tánc — Saxofon.

Mindenki megismerheti önmagát

Korszakot alkotó felfedezés a pszichológiai diagnosztika terén — Biszky Zachar dr.

diagnoszkópja

A lelki tulajdonságok teljes leleplezése

Mióta a világ áll, az emberiség lelkében i mindig égett a vágy az önmegismerésre. J A görög „gnóthi szeauton“, ismerd meg önmagádat elve végighúzódik a tudomány történelmén s tudósok, filozófusok, orvosok és pedagógusok igyekeztek az emberi lélek rejtélyét megoldani, hogy

a lelki tulajdonságok szabatos megismerésének módszerére jussanak.

Csak napjainkban haladtunk valamelyest előre a pszichiátria és pszichológia terén annyira, hogy ezek a kutatások eredménnyel kecsegtethetnének. A berlini tudományos körök a legnagyobb figyelemmel kisérik Biszky Zachar dr. ukrán tudós tanulmányait. Biszky doktornak a tudományt teljesen #t- alakitó rendszerét még nem ismerték el általánosan, de mindinkább szaporodik azoknak a szakértőknek száma, akik tekintélyük egész súlyával szállanak síkra Biszky doktor és csodálatos műszere, a diagnoszkóp mellett Biszky doktor, aki 1885-ben született Po- doliában, tizenhét éven át dolgozott módszerének tudományos megalapozásán. Ezer és ezer kísérlet után annyira tökéletesítette azt, hogy most a nyilvánosságnak átadhatta. Cbarlottenburgban központi intézetet állítottak fel, amely most már mindenkinek rendelkezésére áll, hogy magát diagnoszkopál- tathassa, vagyis

jelleméről, képességeiről, tehetségéről, örökölt vagy szerzett lelki tulajdonságairól kísérleti alapon pontos és ellenőrizhető képet szerezzen.

Miben áll most már Biszky korszakot átalakító felfedezésének lényege és jelentősége?

Biszky empirikus utón speciális hajlamokkal bíró emberek nagy számán az emberi fejen határozottan lokalizálható helyeket taualt, amelyeken a megvizsgált személy szellemi alkotása szerint a Biszky-apparátua áramába bekapcsolva vagy nem reagál, vagy pe^ szúrás, nyomás érzése keletkezik benne, -'setleg vibrációs érzése van. Biszky 106 ingerlékeny ségi helyet állapított meg a koponyán. Ezeket szomatikus, tehát testi és pszichológiai ingerlékenységi helyekbe sorozza. A diagnosztopiertechnika most már hallhatóvá tette ezeket a reagálásokat s nemsokára már láthatóak is lesznek. Az ingerlékenységi helyeket kezdetben ujjal érintették, ez a taktilis eljárás most már megszűnt és az akusztikai módszer lépett helyébe, amelynél a reakciókat fejhallgatóval fogják föl.

A megvizsgálandó személy az apparátus előtt ül s egy hosszú csőben a vörös elektródot veszi a kezébe, mig a kísérletező orvos a

rövid íogantyuju kék elektródot tartja kezében. A kísérletet végző, amint a váltakozó áramot bekapcsolják, megérinti a megvizsgálandó fejét. Az áram erőssége szerint mutatkoznak most a különböző reakciók, amelyeket diagramm alakjában grafikus utón érzékeltetnek. így egy abszolút tiszta „személyiségi profil" jön létre.

Az ingerlékenységi helyek lokalizálása már annyira előrehaladott, hegy Biszky egy gipszfejen a reflexcentrumokat megrajzolta és számokkal látta eL Érdekes megfigyelések adódtak. Biszky például megállapította, Imgy az 1-es jelzésű ingerlékenységi hely, mely a koponya mindkét oldalán megvan és az előadóképességre jellemző, a szónoki ké- pességüeknél és a tehetségteleneknél különbözőképpen reagál. Azoknál, akik nem szónokok, a jobboldali ingerlékenységi hely vibrál, a szónokoknál a baloldali, még pedig annál erősebb mértékben, minél jobb szónok az illető. Ha a kék elektródot a baloldali ingerlékenységi helyhez közelítjük, a megvizsgálandó mindig gyorsabban és gyorsabban beszél, úgy hogy a szavak szinte egymásra rontanak, végül pedig nem is mondja ki őket, bár a beszélőizmok s az ajkak továbbra is az artikulált hangoknál megszokott mozdulatokat végzik. Ha a kék elektródot a jobboldalra visszük át, a páciens lassankint a rendes beszédre tér vissza. Egy más példa: A kék dróttal a 30-as pontot izgaitjuk (ének). A páciens ellenállhatatlan kényszerből énekelni kezd, ha nincs is hozzá tehetsége, de ha a vörös dróttal érintjük ugyanezt a helyet, az éneklés azonnal abbamarad. A 46-os pontnak a vörös dróttal való megérintésénél a páciens arca mind szomorúbbá válik, mig a kék drót azonnal visszaadja normális arckifejezését. Az ingerlékenységi helyeket tehát teljesen lokalizálni lehet

A Biszky-eljárás előnyei tehát a hivatás megállapításánál, a kriminalisztikában és egyebütt kézenfekvőek s Németországban már több intézmény bevezette. Legutóbb egy középiskolában lopási esetben vették igénybe s felfedezték a klep- tomániás tolvajt.

Nincs messze annak az ideje, amikor a szülök gyermekeik képességéről a Biszky-módszcr alapján nyerhetnek megbízható képet

Ez a módszer nemcsak lelki diagnosztikát állit fel, hanem organikusát is, amelyet az organikus megbetegedések székhelyének fixirozásával ér el. Mindebből tehát megállapíthatjuk, hogy valóban korszakot alkotó felfedezéssel állunk szemben.

Ejnye- ejnye, hát elhittem volna valaha, hogy a mi kis erdélyi városkánk, az én drága kis szülőföldem, egyszer világhírre fog emelkedni Bicsérdy mester révén? Ahogy napról- napra olvasok róla az újságokban, mindinkább megelevenednek gyermekkorom színes, boldog emlékei. Az utóbbi két hétben csaknem minden éjszaka ott kószálok a Bicsérdy- ház körül. Tiz éves voltam akkor, az első gimnáziumot abszolváltam. A Bicsérdy-portával szemben volt egy kis szatócsbolt, Heissignak, vagy Fleissignak hivták-e a tulajdonosát} nem tudom. A kis lány nevére sem emlékszem, lehet, hogy Juliska volt s piros volt az arca,. Egyszer lelkendezve rohantam haza s eldicsekedtem anyámnak: Találkoztam a Juliskával, ugrált nekem s szeretett. A szerelemnek azonban szörnyen tragikus befejezése lett, egyetemi hallgató bátyám in flayranti ért, amikor Juliska piros arcai a kapualjban megcsókoltam s két hatalmas pofonnal iintöt- te le lobogó érzelmeimet.

Hjah, igen, a Bicsérdy porta. Ott oJlt az utcasarkon, a patakpt*lián, a kiemelkedő márgarétegeken, mint valami kis sziklavár. Léckerítés fogta körül, az udvaron magas fenyők susogtak, zizegtek. A havasok levegőjét hozták le Fogarasra, az Olt partjára. A fenyők között kedves virág ágyak, még most is Szőttük látom az ősz Bicst.rdy bácsit, tirnint kannájából öntözgeti n idoes virágjait.

Valahonnan a liargitta alól kerültek ide, ebbe a román tengerbe. Kis magyar sziget volt ez a Fogaras, amelyet a magyar kormány mesterséges injekciókkal táplált, erősített. Hatezer lakosa mellett volt először polgárija s kereskedelmije, később főgimnáziuma, leányiskolája, bírósága, főszolgabírói hivatala, honvédsége, közös hadserege, sok egyéb állami hivatalos intézménye. Exilium volt ez a Fogaras, a hivatalnoki kar Ovidiu- szait száműzték ide. Babics Mihály is itt ta- nároskodott vagy két esztendeig. A kis magyar sziget körül hullámzott a román tenger. Egy-egy székely falu nyomtalanul omlott belé. Lakosai sem magyarul, sem románul nem beszéltek.

— Há suhé, van-e tikmos1! Hej sógor, van-e tojás? Valahogy igy beszéltek Halmaj környékén magyarul. Harminc kilométerre a havasok égbenyuló ormai, a Negoj s a Bucses. Gerincűk a magyar-román határt hordta. De a szakadékokon át titokzatos emberek ereszkedtek alá. Nagyapám hivatalból figyelte ezeket 8 dolgokat. Egyszer egy finomarcu üvo* gest fogtak el, egyszer meg éjszaka szállítói* lak be csendörök három szekérnyi röpiratoL Mindez 1900 körül történt.

Bicsérdy bácsi s a többi székely ott állott sudáran, magányosan az idegen tengerben. Az a kerti fenyő szimbolizálta a sorsukat. Öles érdi bácsi rajztanár volt. Szépfejü, fehér- szakállu tiszta öregur.

Béla, fia — ha jól emlékszem — próbatiszt volt. Mindnyájunk ideálja. A magyar erő s a magyar férfiszépség inkarnációja. Legendákat szőttünk róla. A hihetetlen izomember úgy dobálta a búzával telt zsákokat, mintha labdával játszott volna. Könnyen nyerte el a súlyemelés világbajnokságát. Ahavasokban medvével birkózott. Még most is emlékszem a mellkasára, ha, felfújta, olyan volt, mint egy Herkules mellszobor. De ezt a hatalmas mellkast aránytalanul gyönge lábak cipelték. Súlyt is úgy emelgetett később, hogy a hátára feküdt s igy nyomott fel vagy két métermázsát. Télen meglékelte a jeget s percekig fürdőit a fagyos vízben. Csak ritkán jött szülőinek meglátogatására, ilyenkor ha az utcára ment, állandóan a nyomában voltunk. Bicsérdy Béla nevét szögeztük a román diákoknak, ha nemzeti hőseikkel dicsekedtek.

A társaságban is mind micsoda derék legény! Kopsin főhandnagy a ködösöknél, hogy agitált a képviselőválasztásokon Mikszáthtal szemben a függetlenségi jelölt érdekében. A városban mindenki azt tartotta, róla, hogy elszegényedett osztrák főúri család sarjadéka. Még ma is emlékszem arra a szörnyű reggelre, amikor végigszaladt a híre annak, hogy Kopsin föbelőtte magát. Az a fess, szép fiú, akiért minden leánysziv majd megbolondult! Valami kasszát kezelt Kopsin, egyszerre jött. a felülvizsgálat. Este még a kaszinóban kártyázott, azután hazament, lefeküdt, bálkarját a melléhez fáslizta s jobbjával golyót ereszfelt a halántékába. A koporsója mellett ott zokogtak öreg szülei, egy bécsi házmester-pár, akik egyetlen gyermeküket, minden reménységüket temették el a havasok tövén.

Tizenkét éves koromban kerültem el onnan s csak a világháború forgatagában vetődtem vissza néhány napra. A piacon akasztófa, rajta egy közismert román ügyvéd hullája lengett, akit árulás miatt a bevonuló német csapatok statdridlisan kivégeztek. A Bi- cdérdy-portdnak uj lakói voltak.

Most napról-napra Bicsérdy mesterről ol4