Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-21 / 67. (1105.) szám

k Nal számunk 16 oldal 67. (II05) szám • Vasárnap » 1926 március 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelői főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II*, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága n* Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Recrudescunt vulnera A nemzeti szerencsétlenség napjaiban a múlt diadalmas és fájdalmas emlékei vi­gasztalták mindig a magyart és adtak tanul­ságot a jövőre. A múlt emlékeinek felidézé­se nemcsak okulásul szolgál, hanem hatal­mas erkölcsi jelentősége is van, mert meg­erősíti a nemzet tagjaiban azt a rendületlen hitet, hogy egy olyan népközösség, amely Európa legveszélyeztetettebb területén min­den vésszel és viharral dacolva, ezernyi el­lenséggel körülvéve, egy ezredéven át meg tudta őrizni nemzeti egyéniségét, anyagi és szellemi kulturértékek milliójával járult hoz­zá az egyetemes emberi kultúra fejlődéséhez, minden nagy és nemes eszme iránt fogékony­ságot mutatott, az a nemzet nem pusztulhat el, hanem arra hivatott, hogy továbbra is méltó szereplője legyen a világhistóriának. Minekünk, a magyar nemzet élő testéről le­szakított kisebbségnek sokszoros jelentőségű az ilyen emlékezés. Erőt ad arra, hogy ki­sebbségi életünk szörnyű nehézségeit biza­kodó szívvel viseljük, erkölcsi alapot ad arra, hogy az államban élő többi nemzet előtt büszkén mutathassunk rá kulturértékeinkre, fentartja bennünk a magyar kultúra és nem­zeti érzés szétszakithatatlan egységébe vetett hitünket és irányt mutat, hogy a sorscsapások közepette milyen magyar erényekkel kei] fel- 'Térteztiünk lelkűnket a jövő küzdelmeire. Mig az elmúlt években a múlt évszázad legnagyobbjainak, Petőfi és Jókai halhatatlan szellemének adóztunk kegyelettel, addig ez áz esztendő két történelmi jelentőségű cen- tennáriumot hozott. Augusztusban lesz 400 esztendeje annak, hogy a magyar nemzetet a mohácsi csatamezőn olyan csúfos katasz­trófa érte, amelyhez csak Trianon viszonyít­ható. Március 27-én pedig 250 esztendeje lesz annak, hogy Borsiban, ebben a zemplén- megyei kis magyar faluban, amely most Szlo- venszkó területére esik s egy kőhajtásnyira van a magyar határtól, megszületett a ma­gyar történelem egyik legnagyobb alakja, a vezérlő fejedelem, akinek történelmi jelentő­ségét most abban akarjuk kihangsúlyozni, hogy a nemzeti jogok védelmében először tudta egységes táborba állítani a magyar nemzet egyetemét, a főúri rendtől egészen az eltiport jobbágyságig. Ebben a cikkben nem akarunk részlete­sen foglalkozni Rákóczi történelmi alakjával, nem akarjuk méltatni az ő jelentőségét, ál­lamférfiul és emberi erényeit, csak be akar­juk vinni Szlovenszkó és Ruszinszkő magyar százezreinek leikébe azt a nemzeti köteles­séget, hogy ezt a hetet emeljék szivük oltá­rára, tegyék Rákóczi-hétté és adózzanak a legmélyebb kegyelettel azoknak az eszmék­nek, azoknak a küzdelmeknek és annak a mérhetetlen emberi szenvedésnek, amelyet Rákóczi Ferenc pályafutása képvisel. Ez a centennárium az egész magyarság ünnepe, de legyen különösképpen ünnepe Szlovenszkó és Ruszinszkő magyarságának. Ott járjuk, szenvedő magyarok azokat a bér­ceket, amelyeken először bontották ki a „Pro Patria et Libertate4* felírással ékeskedő zász­lókat. Szemünk könnyezve néz az egyszerű kis zempléni falu udvarházára, ahonnan ez a nagy magyar élet küzdelemteljes pályafutá­sára kiindult. Munkács vára alatt elmélázva, visszacseng fülünkbe Caraffa ágyúinak dör­gése és látjuk, amint a magyar anyák örök mintaképe, a szenvedő mártirasszony kezén vezeti a kis Rákóczi Ferencet a munkácsi várfalon és arra tanitgatja a gyermeket, hogy tűrj és szenvedj a hazáért. Látjuk az ifjút a regéci várban, elkísérjük lelki szemeinkkel az 1683- évi pozsonymegvei cseklészi tábor­ba, ahol nevelőapjával, Thökölyvel együtt je­lenik meg a fejedelmi sarjadék és fogékony lelke először buzdul a közügyek iránt. Ott vagyunk az 1694. évi fényes installáción, ami­kor Sárosvármegye örökös főispáni székének méltóságába iktatiák. Felkeressük képzele­tünkben enerjesi házában, hol boldog órákat tölt fiatal hitvesével. Látjuk a két barátot, Rákóczit és Bercsénvit, amint Ungvár kör­nyékén vadászgatnak. Itt ismeri meg Ber­csényi igazán az ifiut és tapasztalja, hogy „ke­belében a német köntös alatt is igaz magyar Fegyveres felkelés készült Lengyelországban A bolsevik-kormány fegyverrel támogatta a puccsot — Kétszáz lázadót letartóztattak Varsó, március 20. Az utóbbi napokban Volhiniában számos kommunistát fogtak el. A letartóztatottak vallatásánál kitűnt, hogy létezik egy nagy ukrániai szervezet, amely fegyveres felkelést tervezett és Volhiniát el akarta szakítani Lengyelországtól. A hatósá­gok nagyarányú nyomozásba kezdtek, s rö­vid idő alatt a titkos szervezetnek több mint 200 tagját elfogták. A házkutatásoknál ren­geteg fegyvert találtak, amelyek mind szov­jetorosz gyárakból származnak. Az összees­küvést az utolsó pillanatban sikerült lelep­lezni s ha a véletlen nem játsza a hatóságok kezére az első elfogottakat, a közeli hetek­ben okvetlenül kiütött volna a szovjetorosz pénzen szervezett fegyveres felkelés. A koalíció bukását a jövő évi elnökválasztás idézte elő Nemzeti, agrár és szocialista csoportok a eseti politikai táborban - A nemzeti demokraták és cseh néppártiak Svehla tervei ellen Újabb választási reform és ősszel uj választások? Prága, március 20. A koalíció végleges bukása és a váratlan kormányváltozás az első pillanatban teljes bizonytalanságot idé­zett elő. Ma azonban már kezd tisztulni a helyzet és félig-meddig világos képet alkot­hatunk magunknak arról, ami ezen rejtélyes bukás és irányváltozás mögött tulajdonkép­pen rejlik. A kormány bukásának és a koalíció szétesésének közvetlen oka nem az el­intézetlen napi problémákban keresen­dő, hanem a köztársasági elnök jövő évi választásával van szoros összefüggésben. A szociáldemokraták és légionáriusok ugyanis érzik, hogy a politikai pártok jelen elosztása mellett Masaryk újból való megválasztása legalább is nagyon kétséges. A megerősödött cseh néppárt ugyanis most már nyíltan megkezdi az agitációt a jelenlegi elnök ellen és kap­csolatot keres a cseh tábor soviniszta nemzeti szervezeteivel. Ezek a cseh nemzeti frakciók a „cseh egysé­ges nemzeti állam fölépítésének** jelszavá­val fölveszik a harcot mindazon cseh pártok ellen, amelyek gazdasági vagy szociális elv­ből kiindulva, szükség esetén a nemzeti kisebbségekkel való esetleges együttműkö­désre is hajlandók. S ezek a pártok: az ag­rárpárt és a szociáldemokrata párt. Az agráriusok a fix gabonavámok kér­désének napirendre tűzésével gazdasági ala­pon igyekeznek közeledni r többi, más nem­zetiségű . testvérpártokhoz. Egyik informá­ciónk még azzal a kombinációval is foglal­kozik, hogy Svehla komolyan aspirál az elnökjelölt­ségre s éppen ebből a célból igyekszik az országos agrárfrontot kiépíteni. A szociáldemokraták viszont a nemzet­köziség alapjára helyezkedve, vagyis ed­digi nemzeti politikájuk felhagyásával akarják Masaryk elnök újból való meg- € választását biztosítani. A köztársaság belpolitikájában tehát nagyon érdekes fejlemények előtt állunk. Az agrá­rius Venkov két különös mozgalomról szá­mol be. Rámutat arra, hogy a nemzeti demo­krata párt földmivesosztálya még a novem­beri választások alkalmával sokkal radikáli­sabban követelte a fix gabonavámokat, mint maga az agrárpárt. Most ellenben a nemzeti demokrata sajtó újabb és újabb támadásokat intéz az agráriusok erélyes föllépése ellen, ügy látszik tehát, hogy a nemzeti demokraták a belföldi mező­gazdák védelme, a fix vámok ellen fog­lalnak állást. ' A másik igen érdekes és feltűnést keltő moz­galom a cseh néppártban vehető észre. Srá- mek sajtóorgánumai nyíltan hangsúlyozzák, hogy a hivatalnokkorm«ány ne számítson arra, hogy neki megadják azt, amit a parla­hazafi szive dobog**. Azután következik a sá- rosi borzalmas éjszaka. 1701 április 18-án Sáros várában levelet kap nénjétől: Longue- valt elfogták és magyar urak leveleit talál­ták nála. A lengyel határon fekvő sárosi \ ár­ból könnyen menekülhetett volna, de örök példáját mutatja annak, hogy mint kell tet­teinkért helyt állnunk, beteg neje oldalán várja be az elkerülhetetlen veszedelmet. So- lari tábornok még azon éjjel elfogatja és Eperjesre hurcoltatja. Azután elkövetkeznek a dicső kuruc idők. Szlovenszkó és Ruszinszkő népe osztály és nemzetiségi különbség nélkül csatlakozik a kibontott zászlóhoz és Rákóczi leghívebb katonáinak az ő rutén harcosait mondja. Dö­rögnek az ágyuk Érsekújvár alatt, azután le- hanyatlik a lobogó a nagyszombati csatatéren, ahol Rákóczi személyesen vezette a sereget Heister ellenében. Ott látjuk 1705-ben Nagyszombatban az európai diplomácia kép­viselőit, Anglia és hollandia követeit, de Rá­kóczi nem alkuszik anélkül, hogy a magyar nemzet jogait teljes egészükben ne biztosíta­ná. Azután jönnek a szomorú napok, a trencsőni csatavesztés, a romhányi és .vad­kerti véres harc, az árulások- Rákóczi csapa­tai visszahúzódnak „azon szögletbe, melyet a Tisza és a Beszkid-begyek képeznek és amelynek alapja Munkács**. Már csak Kassa, Ungvár, Munkács, Huszt állanak és elkövet­kezik a szomorú búcsú. Zborő felett hagyja el az országot és a keserű számkivetés évei következnek. De a magyar nemzet örökké kegyelettel őrizte emlékét és az igazi sza­badsághős hamvait visszahozta közénk. Ott nyugosznak azok az örökszépségü kassai dóm kriptájában, ahová lélekben most mindnyá­jan elzarándokolunk, akik lélekben magyarok vagyunk. Recrudescunt vulnera. Megújulnak a ne­mes magyar nemzet sebei, Írja híres kiáltvá­nyában. Éz a tragikus sorsú nemzet arra van ítélve a gondviseléstől, hogy sebei örökösen felszakadjanak. De mi nemes büszkeséggel tárjuk fel ezeket a világ színe előtt, nézzétek, ezeket abban a harcban kapjuk, amelynek jelszava ott égett Rákóczi zászlaján és ott ég minden igaz magyar lélekben: Nemzetünkért és a szabadságért. Ebben a harcban pedig győznünk kell, mert az igazság el nem buk- hatik. mentária kormánytól megtagadtak. A cseh néppárt csak provizóriumnak te­kinti a hivatalnokkormányt, amely en­nek következtében semmi fontos ügyet el nem intézhet. Ezzel kapcsolatban a néppárt óriási szerve­zőmunkához fog a cseh mezőgazdák körében, ami nyílt konkurrenciát jelent Svehlának. A cél itt is az, hogy a cseh földmivese- « két sovén nemzeti alapon szervezzék meg s igy lehetetlenné tegyék Svehla állítólagos tervét: a cseh-német kor­mányalakítást. A régi koalíció tehát két, illetve három tá­borra oszlott. Az egyik a cseh nemzeti front, amelyet a nemzeti demokraták és cseh néppár­tiak alkotnak. Ezekhez vehetjük a cseh nemzeti szocialisták nagyrészét is. A má­sik frontot az agráriusok képezik, a cseh iparospárttól támogatva s végül ezekhez közelállóan, de azért teljesen egyedül haladnak a szociáldemokraták, akik most már semmi szín alatt nem remél­hetik a kommunisták támogatását sem. Alig alakult meg az uj hivatalmokkor- mány, ismét aktuálissá vált a választási törvény reformjának a kérdése. Kiamar még a novemberi választások után kijelentette, hogy ezek voltak az utolsó választások, ami­ket az egyenlő, titkos választójog alap­ján ejtettek meg. Azóta már a néppár­tiak is propagandát csináltak egyrészt a nők, másrészt a katonák választójoga ellen. Ehhez legutóbb a nemzeti szocia­lista Stribrnv is csatlakozott. A Ceské Slovo ma esti száma már megálla­pítja, hogy a jelenlegi választási törvény alapján sohasem lesz képes egy erős kor­mánytöbbség kialakulni. A választási re­form tehát — írja a Ceské Slovo — ma a legaktuálisabb kérdés, amelyet jobb lesz mi­nél előbb megoldani, amíg nem késő, mert a mai helyzet tarthatatlan. Úgy látszik, hogy a bizonyosan reakciós választási reformot a hivatalnokkormánnyal akarják megvalósíttatni s nagyon is való­színű, hogy ennek alapján még ez év őszén megtartják az uj választásokat. A cseh pár­tok még a jövő májusban megejtendő elnök- választás előtt akarják erejüket összemérni, hogy az államfő megválasztásához teljesen felkészülhessenek. Smith főbiztos Budapesten Budapest, március 20. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Smith Jere­miás népszövetségi főbiztos ma Géniből Bu­dapestre érkezett és újra átvette hivatalát. Argentína fél a népszövetségtől London, március 20. A Reuter-iroda buenosairesi jelentése szerint az argentínai külügyminiszter nyilatkozott a népszövetségi tanács kibővítéséről. Mint ismeretes, Argen­tína nem tagja a népszövetségnek, a tanács reorganizációjára összehívott bizottságba azonban mégis meghívták. A külügyminiszter szerint Argentína addig nem határozhat e meghívás elfogadásáról, amig a kongresszus össze nem ül és nem tisztázza Argentínának a népszövetséghez való viszonyát­Kossuth Lajos halálának évfordulója Budapest, március 20. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Kossuth La­jos 32-ik halálozási évfordulója alkalmából a Deák Ferenc-téri evangélikus templomban gyászistentisztelet volt. Utána a függetlenségi párt a Kerepesi-teinetőbe vonult, ahol a ma­gyarság nagy halottjának sírját megkoszo­rúzta.

Next

/
Thumbnails
Contents